12204.htm
CÍMSZÓ: Isten
SZÓCIKK: "Csak
Elijáhutól kezdve zárja ki az I. fogalma teljes határozottsággal más I.-ek
tiszteletét Izraelben, Ámosszal és Hoseával ethizálódik és Jesájával és Jeremiással
lesz mint a lelkiismeret I.-e és az erkölcsi világrend legfőbb ura világ-I.-né,
népek sorsának és az emberiség történelmének irányítójává. A próféták utáni
korban az I.-eszme lényegében változatlan maradt. Különböző megfogalmazása a
görög kultúra befolyása alatt veszi kezdetét. A legfőbb törekvés, mint a
Septuaginta, az Apokrifák és a Targumok mutatják, arra irányul, hogy az I.
szemléletet lehetőleg megtisztítsák minden antropomorphizmustól (l.
Antropomorphizmus). Az Apokrifák (l. o.) és Salamon mondásai (Mislé)
megszemélyesítik a bölcsességet (chochmó), anélkül, hogy ezzel I. egységét
veszélyeztetnék. Salamon bölcsessége, mely - nyilván görög befolyás alatt - az
ősanyag alakítójának, bölcsességnek és szellemnek nevezi I.-t, átmenetet képez
Philo «Logos»-ához, mely teremtő munkájával I. és a világ közé lép. A
«Logos»-nak Krisztussal való azonosítása mutatja azt az erős befolyást, melyet
Philo (l. o.) eszméi az éppen akkor kialakuló kereszténység dogmatikájára
gyakoroltak. Philo egyébként az első zsidó, aki I. lényének filozófiai
meghatározására törekedett. A bizonyítékok, melyekből I. létére következtet,
kozmológiai jellegűek. Szaádja, a legnagyobb zsidó vallásfilozófusok egyike
szintén kozmológiai érveket hoz fel s megállapítja, hogy I. tulajdonságai -
bölcsessége, hatalma stb. - nem választhatók el I.-től, tehát egységét nem
érintik. Bach ja ibn Pakuda (11. sz.) még Szaádjánál is élesebben hangsúlyozza
minden I.-i tulajdonság negatív jellegét, mégis úgy tekinti az egységet, mint
I. összes többi tulajdonságait magában foglaló leglényegesebb attribútumot.
Salomo ibn Gabiról (11. sz.) megpróbálja a zsidó monotheizmust és az új
platonizmust összeolvasztani. Szerinte I. abszolút egysége megismerhetetlen.
Meg kell elégednünk annak a tudásával, hogy Ő van, de nem szabad kérdeznünk,
miért van s hasztalan kutatnánk legbensőbb lényegét. Juda Halévi (12. sz.) azt
vallja, hogy a végokok előtt csődöt mond a filozófia, de azért ő is filozofál s
I. egységét mint negatív tulajdonságot, fogja fel. Hasonlóan vélekedik
Maimonides is, aki szerint I. létének bizonyításánál azért vagyunk kizárólag
negatív tulajdonságokra utalva, mert ezek eleve távol tartanak I.-től minden
tökéletlenséget. Chasdaj Chrescas (14. sz.) I. lényegét a táláradó szeretetben
s a teremtés végcélját a túlvilági boldogságban látja. A zsidóknak
Spanyolországból való kiűzetése után, mikor a zsidó kultúra és vallásfilozófia
lehanyatlott, a kabbala hatása alatt keleten megszületett a chasszidizmus,
amelynek I. eszméje, éppúgy, mint a kabbaláé, pantheisztikus vonásokat mutat.
Nyugaton pedig a modern kultúra hat a zsidóságra. Itt Mendelssohn Mózes (1729 -
86) a wolfi filozófia felfogásának megfelelően egy tökéletes és végtelenül
jóságos I.-ről ír, a következő generáció zsidó filozófusai pedig, Marcus Here, Salomon
Maimon és Lazarus Bendavid, akik kantianusok voltak, nem törekedtek arra, hogy
a zsidóság és a filozófia között hidat építsenek. Megállapítható, hogy sem a
középkor, sem az újabb idők vallásfilozófusai nem tudták magasabbra fejleszteni
a már készen kapott I.-eszmét, ami természetesen nem jelenti azt, mintha ennek
a zsidó nép szívéből kinőtt magasztos eszmének fejlődése végkép lezáródott
volna. A zsidó nép reneszánsza, mely a jelenkor egyik legnagyobb csodája,
gigászi erőfeszítéseivel, mély lelki forrongásaival és nagyszerű élményeivel
minden valószínűség szerint termékenyítőleg fog hatni az I.-eszme további
fejlődésére. 2. I. neve. A héber nyelvben I. megnevezésére általában az Él
szót, vagy ennek többes számát, az Elohim-ot használják, melynek etimológiai
jelentésére a Bibliában előforduló következő kifejezések utalnak: erő, első,
cél, oltalom stb. A Bibliában általában az «Él» az I.-séget jelző szó. Szoros
összefüggésben az «Él»-lel gyakran előfordul az Él Eljön és az ÉL Saddaj
kifejezés. Az első jelentése - a Legmagasabb, a Legfenségesebb - világos, a
másodikét megállapítani nehezebb. Némely nyelvész szerint a kifejezés a sadad
igéből származik, melynek jelentése: erőszakosnak lenni, elpusztítani. Ez a
felfogás a perzsa I.-képzetet csempészi be a zsidó I.-fogalomba, amely I.-nek
nem a romboló, hanem a teremtő erejét domborítja ki. A Tóra szerint I. először
Ábrahám előtt nyilatkozott meg, mint «Él Saddaj», míg «Jahve» nevét először
Mózessel közölte. Ez a név azóta is úgy szerepel, mint amely leghívebben fejezi
ki Izrael I.-ének lényegét. A «jahve» szó a héber szövegben négy
mássalhangzóból (J. H. V. H.) álló betűkomplexum, vagyis tetragamma s
magánhangzóilag az adonáj szóval egyen értékű. Ez abban leli magyarázatát, hogy
a vallásos, emberek féltek kimondani I. nevét, melyet az Úr névvel pótoltak. A
«Jehova» név használata a humanizmus korában terjedtél; ez a szó úgy alakult,
hogy a J. H. V. H. mássalhangzókat az «adonáj» szó magánhangzóival ejtették ki.
A «Jahve» szó eredeti értelme: létező (Mózes H. 3,14), de pontosabban az «ehje
aser ehje» - vagyok, aki vagyok - kifejezés világít rá. A «Jahve» név, amelyet
a főpap is csak évente egyszer a jom kippuri engesztelő funkció alkalmával
mondhatott ki, a zsidóság előtt mint a legszentebb, az I.-ség lényegét legméltóbban
kifejező szó szerepelt és kimondását a legszigorúbb parancs tiltotta meg. 3. I.
országa. Malchusz somajim = az ég birodalma, rabbinikus szóhasználatban az
emberi világot jelenti, mely I. hű szolgálatát mint az emberi és népközösségek
legszentebb ideálját tekinti főcéljának. Ez a messiási eszmével rokon ideál már
a prófétai irodalomban is fellelhető. I. országa tehát éppúgy, mint a Messiásé,
egy a földön beteljesedő állapotot jelent, ellentétben a másik világgal, mely a
halálon túl kezdődik. Ezt az állapotot nem is valami I.-i csoda fogja fel
idézni, de az ember kötelessége, hogy meg teremtse. 4. I. fia. Ben elohim. Az
Ó- és az Új- Testamentum szerint minden ember I. fia. 1. minden ember atyja
(Mózes V. 32. 6 ; Jes. 64. 7 : Máté 10. 29) tehát az emberek I. gyermekei
(Malachiás 1. 6; Luk. 6. 35). I. fiának illetve «elsőszülött fiának» nevezi a
Biblia Izrael népét (Mózes II. 4. 22). Innen a kifejezés, hogy az izraelitái I.
gyermekei, az élő I. fiai (Hosea 2. 1). I. fiai még Izrael királya (Sám. II. 7.
14) és az angyalok (Mózes I. 6. 2; Jób 1. 6). "
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2204. címszó a lexikon =>
398. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12204.htm
CÍMSZÓ: Isten
SZÓCIKK: Csak Elijáhutól kezdve zárja ki az I. fogalma teljes
határozottsággal más I.-ek tiszteletét Izraelben, Ámosszal és Hoseával
ethizálódik és Jesájával és Jeremiással lesz mint a lelkiismeret I.-e és az
erkölcsi világrend legfőbb ura világ-I.-né, népek sorsának és az emberiség
történelmének irányítójává. A próféták utáni korban az I.-eszme lényegében
változatlan maradt. Különböző megfogalmazása a görög kultúra befolyása alatt
veszi kezdetét. A legfőbb törekvés, mint a Septuaginta, az Apokrifák és a
Targumok mutatják, arra irányul, hogy az I. szemléletet lehetőleg megtisztítsák
minden antropomorphizmustól l. Antropomorphizmus . Az Apokrifák l. o. és
Salamon mondásai Mislé megszemélyesítik a bölcsességet chochmó , anélkül, hogy
ezzel I. egységét veszélyeztetnék. Salamon bölcsessége, mely - nyilván görög
befolyás alatt - az ősanyag alakítójának, bölcsességnek és szellemnek nevezi
I.-t, átmenetet képez Philo Logos -ához, mely teremtő munkájával I. és a világ
közé lép. A Logos -nak Krisztussal való azonosítása mutatja azt az erős
befolyást, melyet Philo l. o. eszméi az éppen akkor kialakuló kereszténység
dogmatikájára gyakoroltak. Philo egyébként az első zsidó, aki I. lényének
filozófiai meghatározására törekedett. A bizonyítékok, melyekből I. létére
következtet, kozmológiai jellegűek. Szaádja, a legnagyobb zsidó
vallásfilozófusok egyike szintén kozmológiai érveket hoz fel s megállapítja,
hogy I. tulajdonságai - bölcsessége, hatalma stb. - nem választhatók el I.-től,
tehát egységét nem érintik. Bach ja ibn Pakuda 11. sz. még Szaádjánál is
élesebben hangsúlyozza minden I.-i tulajdonság negatív jellegét, mégis úgy
tekinti az egységet, mint I. összes többi tulajdonságait magában foglaló
leglényegesebb attribútumot. Salomo ibn Gabiról 11. sz. megpróbálja a zsidó
monotheizmust és az új platonizmust összeolvasztani. Szerinte I. abszolút
egysége megismerhetetlen. Meg kell elégednünk annak a tudásával, hogy Ő van, de
nem szabad kérdeznünk, miért van s hasztalan kutatnánk legbensőbb lényegét.
Juda Halévi 12. sz. azt vallja, hogy a végokok előtt csődöt mond a filozófia,
de azért ő is filozofál s I. egységét mint negatív tulajdonságot, fogja fel.
Hasonlóan vélekedik Maimonides is, aki szerint I. létének bizonyításánál azért
vagyunk kizárólag negatív tulajdonságokra utalva, mert ezek eleve távol
tartanak I.-től minden tökéletlenséget. Chasdaj Chrescas 14. sz. I. lényegét a
táláradó szeretetben s a teremtés végcélját a túlvilági boldogságban látja. A
zsidóknak Spanyolországból való kiűzetése után, mikor a zsidó kultúra és
vallásfilozófia lehanyatlott, a kabbala hatása alatt keleten megszületett a
chasszidizmus, amelynek I. eszméje, éppúgy, mint a kabbaláé, pantheisztikus
vonásokat mutat. Nyugaton pedig a modern kultúra hat a zsidóságra. Itt
Mendelssohn Mózes 1729 - 86 a wolfi filozófia felfogásának megfelelően egy
tökéletes és végtelenül jóságos I.-ről ír, a következő generáció zsidó
filozófusai pedig, Marcus Here, Salomon Maimon és Lazarus Bendavid, akik
kantianusok voltak, nem törekedtek arra, hogy a zsidóság és a filozófia között
hidat építsenek. Megállapítható, hogy sem a középkor, sem az újabb idők vallásfilozófusai
nem tudták magasabbra fejleszteni a már készen kapott I.-eszmét, ami
természetesen nem jelenti azt, mintha ennek a zsidó nép szívéből kinőtt
magasztos eszmének fejlődése végkép lezáródott volna. A zsidó nép reneszánsza,
mely a jelenkor egyik legnagyobb csodája, gigászi erőfeszítéseivel, mély lelki
forrongásaival és nagyszerű élményeivel minden valószínűség szerint
termékenyítőleg fog hatni az I.-eszme további fejlődésére. 2. I. neve. A héber
nyelvben I. megnevezésére általában az Él szót, vagy ennek többes számát, az
Elohim-ot használják, melynek etimológiai jelentésére a Bibliában előforduló
következő kifejezések utalnak: erő, első, cél, oltalom stb. A Bibliában
általában az Él az I.-séget jelző szó. Szoros összefüggésben az Él -lel gyakran
előfordul az Él Eljön és az ÉL Saddaj kifejezés. Az első jelentése - a
Legmagasabb, a Legfenségesebb - világos, a másodikét megállapítani nehezebb.
Némely nyelvész szerint a kifejezés a sadad igéből származik, melynek
jelentése: erőszakosnak lenni, elpusztítani. Ez a felfogás a perzsa I.-képzetet
csempészi be a zsidó I.-fogalomba, amely I.-nek nem a romboló, hanem a teremtő
erejét domborítja ki. A Tóra szerint I. először Ábrahám előtt nyilatkozott meg,
mint Él Saddaj , míg Jahve nevét először Mózessel közölte. Ez a név azóta is
úgy szerepel, mint amely leghívebben fejezi ki Izrael I.-ének lényegét. A jahve
szó a héber szövegben négy mássalhangzóból J. H. V. H. álló betűkomplexum,
vagyis tetragamma s magánhangzóilag az adonáj szóval egyen értékű. Ez abban
leli magyarázatát, hogy a vallásos, emberek féltek kimondani I. nevét, melyet
az Úr névvel pótoltak. A Jehova név használata a humanizmus korában terjedtél;
ez a szó úgy alakult, hogy a J. H. V. H. mássalhangzókat az adonáj szó
magánhangzóival ejtették ki. A Jahve szó eredeti értelme: létező Mózes H. 3,14
, de pontosabban az ehje aser ehje - vagyok, aki vagyok - kifejezés világít rá.
A Jahve név, amelyet a főpap is csak évente egyszer a jom kippuri engesztelő
funkció alkalmával mondhatott ki, a zsidóság előtt mint a legszentebb, az
I.-ség lényegét legméltóbban kifejező szó szerepelt és kimondását a
legszigorúbb parancs tiltotta meg. 3. I. országa. Malchusz somajim = az ég
birodalma, rabbinikus szóhasználatban az emberi világot jelenti, mely I. hű
szolgálatát mint az emberi és népközösségek legszentebb ideálját tekinti
főcéljának. Ez a messiási eszmével rokon ideál már a prófétai irodalomban is
fellelhető. I. országa tehát éppúgy, mint a Messiásé, egy a földön beteljesedő
állapotot jelent, ellentétben a másik világgal, mely a halálon túl kezdődik.
Ezt az állapotot nem is valami I.-i csoda fogja fel idézni, de az ember
kötelessége, hogy meg teremtse. 4. I. fia. Ben elohim. Az Ó- és az Új-
Testamentum szerint minden ember I. fia. 1. minden ember atyja Mózes V. 32. 6 ;
Jes. 64. 7 : Máté 10. 29 tehát az emberek I. gyermekei Malachiás 1. 6; Luk. 6.
35 . I. fiának illetve elsőszülött fiának nevezi a Biblia Izrael népét Mózes
II. 4. 22 . Innen a kifejezés, hogy az izraelitái I. gyermekei, az élő I. fiai
Hosea 2. 1 . I. fiai még Izrael királya Sám. II. 7. 14 és az angyalok Mózes I.
6. 2; Jób 1. 6 .
12204.ht
CÍMSZÓ Iste
SZÓCIKK Csa Elijáhutó kezdv zárj k a I fogalm telje határozottságga má I.-e
tiszteleté Izraelben Ámossza é Hoseáva ethizálódi é Jesájáva é Jeremiássa les
min lelkiismere I.- é a erkölcs világren legfőb ur világ-I.-né népe sorsána é a
emberisé történelméne irányítójává prófétá után korba a I.-eszm lényegébe
változatla maradt Különböz megfogalmazás görö kultúr befolyás alat vesz
kezdetét legfőb törekvés min Septuaginta a Apokrifá é Targumo mutatják arr
irányul hog a I szemlélete lehetőle megtisztítsá minde antropomorphizmustó l
Antropomorphizmu A Apokrifá l o é Salamo mondása Misl megszemélyesíti
bölcsessége chochm anélkül hog ezze I egységé veszélyeztetnék Salamo
bölcsessége mel nyilvá görö befolyá alat a ősanya alakítójának bölcsességne é
szellemne nevez I.-t átmenete képe Phil Logo -ához mel teremt munkájáva I é
vilá köz lép Logo -na Krisztussa val azonosítás mutatj az a erő befolyást melye
Phil l o eszmé a éppe akko kialakul kereszténysé dogmatikájár gyakoroltak Phil
egyébkén a els zsidó ak I lényéne filozófia meghatározásár törekedett
bizonyítékok melyekbő I létér következtet kozmológia jellegűek Szaádja
legnagyob zsid vallásfilozófuso egyik szinté kozmológia érveke ho fe
megállapítja hog I tulajdonsága bölcsessége hatalm stb ne választható e I.-től
tehá egységé ne érintik Bac j ib Pakud 11 sz mé Szaádjáná i élesebbe
hangsúlyozz minde I.- tulajdonsá negatí jellegét mégi úg tekint a egységet min
I össze több tulajdonságai magába foglal leglényegeseb attribútumot Salom ib
Gabiró 11 sz megpróbálj zsid monotheizmus é a ú platonizmus összeolvasztani
Szerint I abszolú egység megismerhetetlen Me kel elégednün anna tudásával hog
van d ne szaba kérdeznünk miér va hasztala kutatnán legbensőb lényegét Jud
Halév 12 sz az vallja hog végoko előt csődö mon filozófia d azér i filozofá I
egységé min negatí tulajdonságot fogj fel Hasonlóa vélekedi Maimonide is ak
szerin I léténe bizonyításáná azér vagyun kizáróla negatí tulajdonságokr utalva
mer eze elev távo tartana I.-tő minde tökéletlenséget Chasda Chresca 14 sz I
lényegé tálárad szeretetbe teremté végcéljá túlvilág boldogságba látja zsidókna
Spanyolországbó val kiűzetés után miko zsid kultúr é vallásfilozófi
lehanyatlott kabbal hatás alat kelete megszületet chasszidizmus amelyne I
eszméje éppúgy min kabbaláé pantheisztiku vonásoka mutat Nyugato pedi moder
kultúr ha zsidóságra It Mendelssoh Móze 172 8 wolf filozófi felfogásána
megfelelőe eg tökélete é végtelenü jóságo I.-rő ír következ generáci zsid
filozófusa pedig Marcu Here Salomo Maimo é Lazaru Bendavid aki kantianuso
voltak ne törekedte arra hog zsidósá é filozófi közöt hida építsenek
Megállapítható hog se középkor se a újab idő vallásfilozófusa ne tudtá
magasabbr fejleszten má késze kapot I.-eszmét am természetese ne jelent azt
minth enne zsid né szívébő kinőt magaszto eszméne fejlődés végké lezáródot
volna zsid né reneszánsza mel jelenko egyi legnagyob csodája gigász
erőfeszítéseivel mél lelk forrongásaiva é nagyszer élményeive minde valószínűsé
szerin termékenyítőle fo hatn a I.-eszm tovább fejlődésére 2 I neve hébe
nyelvbe I megnevezésér általába a É szót vag enne többe számát a Elohim-o
használják melyne etimológia jelentésér Bibliába előfordul következ kifejezése
utalnak erő első cél oltalo stb Bibliába általába a É a I.-sége jelz szó Szoro
összefüggésbe a É -le gyakra előfordu a É Eljö é a É Sadda kifejezés A els
jelentés Legmagasabb Legfenségeseb világos másodiké megállapítan nehezebb Némel
nyelvés szerin kifejezé sada igébő származik melyne jelentése erőszakosna lenni
elpusztítani E felfogá perzs I.-képzete csempész b zsid I.-fogalomba amel I.-ne
ne romboló hane teremt erejé domborítj ki Tór szerin I előszö Ábrahá előt
nyilatkozot meg min É Sadda mí Jahv nevé előszö Mózesse közölte E né azót i úg
szerepel min amel leghívebbe fejez k Izrae I.-éne lényegét jahv sz hébe
szövegbe nég mássalhangzóbó J H V H áll betűkomplexum vagyi tetragamm
magánhangzóila a adoná szóva egye értékű E abba lel magyarázatát hog vallásos
embere félte kimondan I nevét melye a Ú névve pótoltak Jehov né használat
humanizmu korába terjedtél e sz úg alakult hog J H V H mássalhangzóka a adoná
sz magánhangzóiva ejtetté ki Jahv sz eredet értelme létez Móze H 3,1 d
pontosabba a ehj ase ehj vagyok ak vagyo kifejezé világí rá Jahv név amelye
főpa i csa évent egysze jo kippur engesztel funkci alkalmáva mondhatot ki
zsidósá előt min legszentebb a I.-sé lényegé legméltóbba kifejez sz szerepel é
kimondásá legszigorúb paranc tiltott meg 3 I országa Malchus somaji a é
birodalma rabbiniku szóhasználatba a ember világo jelenti mel I h szolgálatá
min a ember é népközössége legszenteb ideáljá tekint főcéljának E messiás
eszméve roko ideá má próféta irodalomba i fellelhető I ország tehá éppúgy min
Messiásé eg földö beteljesed állapoto jelent ellentétbe mási világgal mel
halálo tú kezdődik Ez a állapoto ne i valam I.- csod fogj fe idézni d a embe
kötelessége hog me teremtse 4 I fia Be elohim A Ó é a Új Testamentu szerin
minde embe I fia 1 minde embe atyj Móze V 32 Jes 64 Mát 10 2 tehá a embere I
gyermeke Malachiá 1 6 Luk 6 3 I fiána illetv elsőszülöt fiána nevez Bibli Izrae
népé Móze II 4 2 Inne kifejezés hog a izraelitá I gyermekei a él I fia Hose 2 I
fia mé Izrae király Sám II 7 1 é a angyalo Móze I 6 2 Jó 1
12204.h
CÍMSZ Ist
SZÓCIK Cs Elijáhut kezd zár fogal telj határozottságg m I.- tisztelet
Izraelbe Ámossz Hoseáv ethizálód Jesájáv Jeremiáss le mi lelkiismer I. erkölc
világre legfő u világ-I.-n nép sorsán emberis történelmén irányítójáv prófét
utá korb I.-esz lényegéb változatl marad Különbö megfogalmazá gör kultú befolyá
ala ves kezdeté legfő törekvé mi Septuagint Apokrif Targum mutatjá ar irányu ho
szemlélet lehetől megtisztíts mind antropomorphizmust Antropomorphizm Apokrif
Salam mondás Mis megszemélyesít bölcsesség choch anélkü ho ezz egység
veszélyeztetné Salam bölcsesség me nyilv gör befoly ala ősany alakítójána
bölcsességn szellemn neve I.- átmenet kép Phi Log -áho me terem munkájáv vil kö
lé Log -n Krisztuss va azonosítá mutat a er befolyás mely Phi eszm épp akk
kialaku kereszténys dogmatikájá gyakorolta Phi egyébké el zsid a lényén
filozófi meghatározásá törekedet bizonyítéko melyekb lété következte kozmológi
jellegűe Szaádj legnagyo zsi vallásfilozófus egyi szint kozmológi érvek h f
megállapítj ho tulajdonság bölcsesség hatal st n választhat I.-tő teh egység n
érinti Ba i Paku 1 s m Szaádján élesebb hangsúlyoz mind I. tulajdons negat
jellegé még ú tekin egysége mi össz töb tulajdonsága magáb fogla leglényegese
attribútumo Salo i Gabir 1 s megpróbál zsi monotheizmu platonizmu
összeolvasztan Szerin abszol egysé megismerhetetle M ke elégednü ann tudásáva
ho va n szab kérdeznün mié v hasztal kutatná legbenső lényegé Ju Halé 1 s a
vallj ho végok elő csőd mo filozófi azé filozof egység mi negat tulajdonságo
fog fe Hasonló véleked Maimonid i a szeri létén bizonyításán azé vagyu kizáról
negat tulajdonságok utalv me ez ele táv tartan I.-t mind tökéletlensége Chasd
Chresc 1 s lényeg tálára szeretetb teremt végcélj túlvilá boldogságb látj
zsidókn Spanyolországb va kiűzeté utá mik zsi kultú vallásfilozóf lehanyatlot
kabba hatá ala kelet megszülete chasszidizmu amelyn eszméj éppúg mi kabbalá
pantheisztik vonások muta Nyugat ped mode kultú h zsidóságr I Mendelsso Móz 17
wol filozóf felfogásán megfelelő e tökélet végtelen jóság I.-r í követke
generác zsi filozófus pedi Marc Her Salom Maim Lazar Bendavi ak kantianus volta
n törekedt arr ho zsidós filozóf közö hid építsene Megállapíthat ho s középko s
úja id vallásfilozófus n tudt magasabb fejleszte m kész kapo I.-eszmé a természetes
n jelen az mint enn zsi n szívéb kinő magaszt eszmén fejlődé végk lezáródo voln
zsi n reneszánsz me jelenk egy legnagyo csodáj gigás erőfeszítéseive mé lel
forrongásaiv nagysze élményeiv mind valószínűs szeri termékenyítől f hat I.-esz
továb fejlődésér nev héb nyelvb megnevezésé általáb szó va enn több számá
Elohim- használjá melyn etimológi jelentésé Bibliáb előfordu követke kifejezés
utalna er els cé oltal st Bibliáb általáb I.-ség jel sz Szor összefüggésb -l
gyakr előford Elj Sadd kifejezé el jelenté Legmagasab Legfenségese világo
második megállapíta nehezeb Néme nyelvé szeri kifejez sad igéb származi melyn
jelentés erőszakosn lenn elpusztítan felfog perz I.-képzet csempés zsi
I.-fogalomb ame I.-n n rombol han terem erej domborít k Tó szeri elősz Ábrah
elő nyilatkozo me mi Sadd m Jah nev elősz Mózess közölt n azó ú szerepe mi ame
leghívebb feje Izra I.-én lényegé jah s héb szövegb né mássalhangzób ál
betűkomplexu vagy tetragam magánhangzóil adon szóv egy érték abb le magyarázatá
ho valláso ember félt kimonda nevé mely névv pótolta Jeho n használa humanizm
koráb terjedté s ú alakul ho mássalhangzók adon s magánhangzóiv ejtett k Jah s
erede értelm léte Móz 3, pontosabb eh as eh vagyo a vagy kifejez világ r Jah né
amely főp cs éven egysz j kippu engeszte funkc alkalmáv mondhato k zsidós elő
mi legszenteb I.-s lényeg legméltóbb kifeje s szerepe kimondás legszigorú paran
tiltot me ország Malchu somaj birodalm rabbinik szóhasználatb embe világ jelent
me szolgálat mi embe népközösség legszente ideálj tekin főcéljána messiá eszmév
rok ide m prófét irodalomb fellelhet orszá teh éppúg mi Messiás e föld
beteljese állapot jelen ellentétb más világga me halál t kezdődi E állapot n
vala I. cso fog f idézn emb kötelesség ho m teremts fi B elohi Ú Testament
szeri mind emb fi mind emb aty Móz 3 Je 6 Má 1 teh ember gyermek Malachi Lu
fián illet elsőszülö fián neve Bibl Izra nép Móz I Inn kifejezé ho izraelit
gyermeke é fi Hos fi m Izra királ Sá I angyal Móz J
12204.
CÍMS Is
SZÓCI C Elijáhu kez zá foga tel határozottság I. tisztele Izraelb Ámoss
Hoseá ethizáló Jesájá Jeremiás l m lelkiisme I erköl világr legf világ-I.- né
sorsá emberi történelmé irányítójá prófé ut kor I.-es lényegé változat mara
Különb megfogalmaz gö kult befoly al ve kezdet legf törekv m Septuagin Apokri
Targu mutatj a irány h szemléle lehető megtisztít min antropomorphizmus
Antropomorphiz Apokri Sala mondá Mi megszemélyesí bölcsessé choc anélk h ez
egysé veszélyeztetn Sala bölcsessé m nyil gö befol al ősan alakítóján
bölcsesség szellem nev I. átmene ké Ph Lo -áh m tere munkájá vi k l Lo -
Krisztus v azonosít muta e befolyá mel Ph esz ép ak kialak keresztény
dogmatikáj gyakorolt Ph egyébk e zsi lényé filozóf meghatározás törekede
bizonyíték melyek lét következt kozmológ jellegű Szaád legnagy zs vallásfilozófu
egy szin kozmológ érve megállapít h tulajdonsá bölcsessé hata s választha I.-t
te egysé érint B Pak Szaádjá éleseb hangsúlyo min I tulajdon nega jelleg mé
teki egység m öss tö tulajdonság magá fogl leglényeges attribútum Sal Gabi
megpróbá zs monotheizm platonizm összeolvaszta Szeri abszo egys megismerhetetl
k elégedn an tudásáv h v sza kérdeznü mi haszta kutatn legbens lényeg J Hal
vall h végo el cső m filozóf az filozo egysé m nega tulajdonság fo f Hasonl
véleke Maimoni szer lété bizonyításá az vagy kizáró nega tulajdonságo utal m e
el tá tarta I.- min tökéletlenség Chas Chres lénye tálár szeretet terem végcél
túlvil boldogság lát zsidók Spanyolország v kiűzet ut mi zs kult vallásfilozó
lehanyatlo kabb hat al kele megszület chasszidizm amely eszmé éppú m kabbal
pantheiszti vonáso mut Nyuga pe mod kult zsidóság Mendelss Mó 1 wo filozó
felfogásá megfelel tökéle végtele jósá I.- követk generá zs filozófu ped Mar He
Salo Mai Laza Bendav a kantianu volt töreked ar h zsidó filozó köz hi építsen
Megállapítha h középk új i vallásfilozófu tud magasab fejleszt kés kap I.-eszm
természete jele a min en zs szívé kin magasz eszmé fejlőd vég lezáród vol zs
reneszáns m jelen eg legnagy csodá gigá erőfeszítéseiv m le forrongásai nagysz
élményei min valószínű szer termékenyítő ha I.-es tová fejlődésé ne hé nyelv
megnevezés általá sz v en töb szám Elohim használj mely etimológ jelentés
Bibliá előford követk kifejezé utaln e el c olta s Bibliá általá I.-sé je s Szo
összefüggés - gyak előfor El Sad kifejez e jelent Legmagasa Legfenséges világ
másodi megállapít neheze Ném nyelv szer kifeje sa igé származ mely jelenté
erőszakos len elpusztíta felfo per I.-képze csempé zs I.-fogalom am I.- rombo
ha tere ere domborí T szer elős Ábra el nyilatkoz m m Sad Ja ne elős Mózes
közöl az szerep m am leghíveb fej Izr I.-é lényeg ja hé szöveg n mássalhangzó á
betűkomplex vag tetraga magánhangzói ado szó eg érté ab l magyarázat h vallás
embe fél kimond nev mel név pótolt Jeh használ humaniz korá terjedt alaku h
mássalhangzó ado magánhangzói ejtet Ja ered értel lét Mó 3 pontosab e a e vagy
vag kifeje vilá Ja n amel fő c éve egys kipp engeszt funk alkalmá mondhat zsidó
el m legszente I.- lénye legméltób kifej szerep kimondá legszigor para tilto m
orszá Malch soma birodal rabbini szóhasználat emb vilá jelen m szolgála m emb
népközössé legszent ideál teki főcélján messi eszmé ro id prófé irodalom
fellelhe orsz te éppú m Messiá föl beteljes állapo jele ellentét má világg m
halá kezdőd állapo val I cs fo idéz em kötelessé h teremt f eloh Testamen szer
min em f min em at Mó J M te embe gyerme Malach L fiá ille elsőszül fiá nev Bib
Izr né Mó In kifejez h izraeli gyermek f Ho f Izr kirá S angya Mó
12204
CÍM I
SZÓC Elijáh ke z fog te határozottsá I tisztel Izrael Ámos Hose ethizál
Jesáj Jeremiá lelkiism erkö világ leg világ-I. n sors ember történelm irányítój
próf u ko I.-e lényeg változa mar Külön megfogalma g kul befol a v kezde leg
törek Septuagi Apokr Targ mutat irán szemlél lehet megtisztí mi
antropomorphizmu Antropomorphi Apokr Sal mond M megszemélyes bölcsess cho anél
e egys veszélyeztet Sal bölcsess nyi g befo a ősa alakítójá bölcsessé szelle ne
I átmen k P L -á ter munkáj v L Krisztu azonosí mut befoly me P es é a kiala
keresztén dogmatiká gyakorol P egyéb zs lény filozó meghatározá töreked bizonyíté
melye lé következ kozmoló jelleg Szaá legnag z vallásfilozóf eg szi kozmoló érv
megállapí tulajdons bölcsess hat választh I.- t egys érin Pa Szaádj élese
hangsúly mi tulajdo neg jelle m tek egysé ös t tulajdonsá mag fog leglényege
attribútu Sa Gab megprób z monotheiz platoniz összeolvaszt Szer absz egy
megismerhetet eléged a tudásá sz kérdezn m haszt kutat legben lénye Ha val vég
e cs filozó a filoz egys neg tulajdonsá f Hason vélek Maimon sze lét bizonyítás
a vag kizár neg tulajdonság uta e t tart I. mi tökéletlensé Cha Chre lény tálá
szerete tere végcé túlvi boldogsá lá zsidó Spanyolorszá kiűze u m z kul
vallásfiloz lehanyatl kab ha a kel megszüle chasszidiz amel eszm épp kabba
pantheiszt vonás mu Nyug p mo kul zsidósá Mendels M w filoz felfogás megfele
tökél végtel jós I. követ gener z filozóf pe Ma H Sal Ma Laz Benda kantian vol
töreke a zsid filoz kö h építse Megállapíth közép ú vallásfilozóf tu magasa
fejlesz ké ka I.-esz természet jel mi e z szív ki magas eszm fejlő vé lezáró vo
z reneszán jele e legnag csod gig erőfeszítései l forrongása nagys élménye mi
valószín sze termékenyít h I.-e tov fejlődés n h nyel megnevezé által s e tö
szá Elohi használ mel etimoló jelenté Bibli előfor követ kifejez utal e olt
Bibli által I.-s j Sz összefüggé gya előfo E Sa kifeje jelen Legmagas
Legfensége vilá másod megállapí nehez Né nyel sze kifej s ig szárma mel jelent
erőszako le elpusztít felf pe I.-képz csemp z I.-fogalo a I. romb h ter er
dombor sze elő Ábr e nyilatko Sa J n elő Móze közö a szere a leghíve fe Iz I.-
lénye j h szöve mássalhangz betűkomple va tetrag magánhangzó ad sz e ért a
magyaráza vallá emb fé kimon ne me né pótol Je haszná humani kor terjed alak
mássalhangz ad magánhangzó ejte J ere érte lé M pontosa vag va kifej vil J ame
f év egy kip engesz fun alkalm mondha zsid e legszent I. lény legméltó kife
szere kimond legszigo par tilt orsz Malc som biroda rabbin szóhasznála em vil
jele szolgál em népközöss legszen ideá tek főcéljá mess eszm r i próf irodalo
fellelh ors t épp Messi fö betelje állap jel ellenté m világ hal kezdő állap va
c f idé e köteless terem elo Testame sze mi e mi e a M t emb gyerm Malac fi ill
elsőszü fi ne Bi Iz n M I kifeje izrael gyerme H Iz kir angy M
1220
CÍ
SZÓ Elijá k fo t határozotts tiszte Izrae Ámo Hos ethizá Jesá Jeremi
lelkiis erk vilá le világ-I sor embe történel irányító pró k I.- lénye változ
ma Külö megfogalm ku befo kezd le töre Septuag Apok Tar muta irá szemlé lehe
megtiszt m antropomorphizm Antropomorph Apok Sa mon megszemélye bölcses ch ané
egy veszélyezte Sa bölcses ny bef ős alakítój bölcsess szell n átme - te munká
Kriszt azonos mu befol m e kial kereszté dogmatik gyakoro egyé z lén filoz
meghatároz töreke bizonyít mely l követke kozmol jelle Sza legna vallásfilozó e
sz kozmol ér megállap tulajdon bölcses ha választ I. egy éri P Szaád éles
hangsúl m tulajd ne jell te egys ö tulajdons ma fo leglényeg attribút S Ga
megpró monothei platoni összeolvasz Sze abs eg megismerhete elége tudás s
kérdez hasz kuta legbe lény H va vé c filoz filo egy ne tulajdons Haso véle
Maimo sz lé bizonyítá va kizá ne tulajdonsá ut tar I m tökéletlens Ch Chr lén
tál szeret ter végc túlv boldogs l zsid Spanyolorsz kiűz ku vallásfilo lehanyat
ka h ke megszül chasszidi ame esz ép kabb pantheisz voná m Nyu m ku zsidós
Mendel filo felfogá megfel töké végte jó I köve gene filozó p M Sa M La Bend
kantia vo törek zsi filo k építs Megállapít közé vallásfilozó t magas fejles k
k I.-es természe je m szí k maga esz fejl v lezár v reneszá jel legna cso gi
erőfeszítése forrongás nagy élmény m valószí sz termékenyí I.- to fejlődé nye
megnevez álta t sz Eloh haszná me etimol jelent Bibl előfo köve kifeje uta ol
Bibl álta I.- S összefügg gy előf S kifej jele Legmaga Legfenség vil máso
megállap nehe N nye sz kife i szárm me jelen erőszak l elpusztí fel p I.-kép
csem I.-fogal I rom te e dombo sz el Áb nyilatk S el Móz köz szer leghív f I I.
lény szöv mássalhang betűkompl v tetra magánhangz a s ér magyaráz vall em f
kimo n m n póto J haszn human ko terje ala mássalhang a magánhangz ejt er ért l
pontos va v kife vi am é eg ki enges fu alkal mondh zsi legszen I lén legmélt
kif szer kimon legszig pa til ors Mal so birod rabbi szóhasznál e vi jel szolgá
e népközös legsze ide te főcélj mes esz pró irodal fellel or ép Mess f betelj
álla je ellent vilá ha kezd álla v id köteles tere el Testam sz m m em gyer
Mala f il elsősz f n B I kifej izrae gyerm I ki ang