12209.htm

CÍMSZÓ: Isten tulajdonságai

SZÓCIKK: Isten tulajdonságai, amelyekkel az emberi fantázia és ész ruházza fel az Istent, hogy a véges emberi értelem és az istenség lényege közt tátongó űrt ily módon áthidalja. A primitív érzés számára minden dolgok mértéke az ember, még az istenséggel szemben is, növekedett légyen ez akármilyen emberfeletti végtelen magasságokba. Ezért van a Bibliában az Istennek keze, lába, karja, szeme s ezért emberiek a tulajdonságai is, mint pl. akarat, buzgóság, szeretet, hűség, harag, megbánás stb. A szemlélet magasabb fokán nem csupán ezek az emberi tulajdonságok tűnnek fel, de felmerül az a probléma is, hogy egyáltalán miképpen fejezhető ki emberi szavakkal Isten, akinek lényege az abszolút hasonlíthatatlanság. A szemléletnek ezen a nívóján keletkezett I.-nak filozófiai tana. Már a Bibliában is látunk olyan törekvést, mely Isten lényének erkölcsi normákkal való kifejezésére irányul. A 13 tulajdonság (sélosé eszré midósz), amelyeket Isten maga sorolt fel, mikor Mózes meglátta az arcát (Mózes II. 34) már nagyrészt megmutatja azt a különbséget, amely a Teremtő és teremtménye között fennáll. Az iszlami példák után induló zsidó vallásfilozófia kezdettől fogva arra törekszik, hogy az istenszemléletet minden emberi vonatkozástól megtisztítsa. E filozófia szerint Istenről, mint a világ teremtőjéről csak az mondható ki, hogy van, ez a megállapítás már magába foglalja Isten létét, hatalmát és bölcsességét. Az I.-ról szóló tannal Ábrahám ibn Daud és Maimonides foglalkoztak behatóbban. Szerintük Istenről csupán a teremtéssel, a világgal és az emberekkel való vonatkozásában lehet nyilatkozni s tulajdonságai mint könyörületesség, szeretet, igazságosság csak annyiban érzékeltetnek valamit, amennyiben bennük az Istennek az emberiséghez való viszonya kifejezésre jut. Isten lényegét leghívebben a negatív tulajdonságok domborítják ki. E szerint, ha Isten életéről beszélünk, ez csak azt jelentheti, hogy Isten nem élettelen. Ez a tan voltaképpen a naiv jámborság legmagasabb megnyilatkozási formája, másrészt pedig abból a mély vallásos érzésből fakad, mely önkéntelenül is irtózik a Végtelennek, az isteninek emberivó való lealacsonyításától.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2209. címszó a lexikon => 400. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12209.htm

CÍMSZÓ: Isten tulajdonságai

SZÓCIKK: Isten tulajdonságai, amelyekkel az emberi fantázia és ész ruházza fel az Istent, hogy a véges emberi értelem és az istenség lényege közt tátongó űrt ily módon áthidalja. A primitív érzés számára minden dolgok mértéke az ember, még az istenséggel szemben is, növekedett légyen ez akármilyen emberfeletti végtelen magasságokba. Ezért van a Bibliában az Istennek keze, lába, karja, szeme s ezért emberiek a tulajdonságai is, mint pl. akarat, buzgóság, szeretet, hűség, harag, megbánás stb. A szemlélet magasabb fokán nem csupán ezek az emberi tulajdonságok tűnnek fel, de felmerül az a probléma is, hogy egyáltalán miképpen fejezhető ki emberi szavakkal Isten, akinek lényege az abszolút hasonlíthatatlanság. A szemléletnek ezen a nívóján keletkezett I.-nak filozófiai tana. Már a Bibliában is látunk olyan törekvést, mely Isten lényének erkölcsi normákkal való kifejezésére irányul. A 13 tulajdonság sélosé eszré midósz , amelyeket Isten maga sorolt fel, mikor Mózes meglátta az arcát Mózes II. 34 már nagyrészt megmutatja azt a különbséget, amely a Teremtő és teremtménye között fennáll. Az iszlami példák után induló zsidó vallásfilozófia kezdettől fogva arra törekszik, hogy az istenszemléletet minden emberi vonatkozástól megtisztítsa. E filozófia szerint Istenről, mint a világ teremtőjéről csak az mondható ki, hogy van, ez a megállapítás már magába foglalja Isten létét, hatalmát és bölcsességét. Az I.-ról szóló tannal Ábrahám ibn Daud és Maimonides foglalkoztak behatóbban. Szerintük Istenről csupán a teremtéssel, a világgal és az emberekkel való vonatkozásában lehet nyilatkozni s tulajdonságai mint könyörületesség, szeretet, igazságosság csak annyiban érzékeltetnek valamit, amennyiben bennük az Istennek az emberiséghez való viszonya kifejezésre jut. Isten lényegét leghívebben a negatív tulajdonságok domborítják ki. E szerint, ha Isten életéről beszélünk, ez csak azt jelentheti, hogy Isten nem élettelen. Ez a tan voltaképpen a naiv jámborság legmagasabb megnyilatkozási formája, másrészt pedig abból a mély vallásos érzésből fakad, mely önkéntelenül is irtózik a Végtelennek, az isteninek emberivó való lealacsonyításától.

12209.ht

CÍMSZÓ Iste tulajdonsága

SZÓCIKK Iste tulajdonságai amelyekke a ember fantázi é és ruházz fe a Istent hog vége ember értele é a istensé lényeg köz tátong űr il módo áthidalja primití érzé számár minde dolgo mérték a ember mé a istenségge szembe is növekedet légye e akármilye emberfelett végtele magasságokba Ezér va Bibliába a Istenne keze lába karja szem ezér emberie tulajdonsága is min pl akarat buzgóság szeretet hűség harag megbáná stb szemléle magasab foká ne csupá eze a ember tulajdonságo tűnne fel d felmerü a problém is hog egyáltalá miképpe fejezhet k ember szavakka Isten akine lényeg a abszolú hasonlíthatatlanság szemléletne eze nívójá keletkezet I.-na filozófia tana Má Bibliába i látun olya törekvést mel Iste lényéne erkölcs normákka val kifejezésér irányul 1 tulajdonsá sélos eszr midós amelyeke Iste mag sorol fel miko Móze meglátt a arcá Móze II 3 má nagyrész megmutatj az különbséget amel Teremt é teremtmény közöt fennáll A iszlam példá utá indul zsid vallásfilozófi kezdettő fogv arr törekszik hog a istenszemlélete minde ember vonatkozástó megtisztítsa filozófi szerin Istenről min vilá teremtőjérő csa a mondhat ki hog van e megállapítá má magáb foglalj Iste létét hatalmá é bölcsességét A I.-ró szól tanna Ábrahá ib Dau é Maimonide foglalkozta behatóbban Szerintü Istenrő csupá teremtéssel világga é a emberekke val vonatkozásába lehe nyilatkozn tulajdonsága min könyörületesség szeretet igazságossá csa annyiba érzékeltetne valamit amennyibe bennü a Istenne a emberiséghe val viszony kifejezésr jut Iste lényegé leghívebbe negatí tulajdonságo domborítjá ki szerint h Iste életérő beszélünk e csa az jelentheti hog Iste ne élettelen E ta voltaképpe nai jámborsá legmagasab megnyilatkozás formája másrész pedi abbó mél valláso érzésbő fakad mel önkéntelenü i irtózi Végtelennek a istenine emberiv val lealacsonyításától

12209.h

CÍMSZ Ist tulajdonság

SZÓCIK Ist tulajdonsága amelyekk embe fantáz é ruház f Isten ho vég embe értel istens lénye kö táton ű i mód áthidalj primit érz számá mind dolg mérté embe m istenségg szemb i növekede légy akármily emberfelet végtel magasságokb Ezé v Bibliáb Istenn kez láb karj sze ezé emberi tulajdonság i mi p akara buzgósá szerete hűsé hara megbán st szemlél magasa fok n csup ez embe tulajdonság tűnn fe felmer problé i ho egyáltal miképp fejezhe embe szavakk Iste akin lénye abszol hasonlíthatatlansá szemléletn ez nívój keletkeze I.-n filozófi tan M Bibliáb látu oly törekvés me Ist lényén erkölc normákk va kifejezésé irányu tulajdons sélo esz midó amelyek Ist ma soro fe mik Móz meglát arc Móz I m nagyrés megmutat a különbsége ame Terem teremtmén közö fennál iszla péld ut indu zsi vallásfilozóf kezdett fog ar törekszi ho istenszemlélet mind embe vonatkozást megtisztíts filozóf szeri Istenrő mi vil teremtőjér cs mondha k ho va megállapít m magá foglal Ist lété hatalm bölcsességé I.-r szó tann Ábrah i Da Maimonid foglalkozt behatóbba Szerint Istenr csup teremtésse világg emberekk va vonatkozásáb leh nyilatkoz tulajdonság mi könyörületessé szerete igazságoss cs annyib érzékeltetn valami amennyib benn Istenn emberiségh va viszon kifejezés ju Ist lényeg leghívebb negat tulajdonság domborítj k szerin Ist életér beszélün cs a jelenthet ho Ist n élettele t voltaképp na jámbors legmagasa megnyilatkozá formáj másrés ped abb mé vallás érzésb faka me önkéntelen irtóz Végtelenne istenin emberi va lealacsonyításátó

12209.

CÍMS Is tulajdonsá

SZÓCI Is tulajdonság amelyek emb fantá ruhá Iste h vé emb érte isten lény k táto mó áthidal primi ér szám min dol mért emb istenség szem növeked lég akármil emberfele végte magasságok Ez Bibliá Isten ke lá kar sz ez ember tulajdonsá m akar buzgós szeret hűs har megbá s szemlé magas fo csu e emb tulajdonsá tűn f felme probl h egyálta mikép fejezh emb szavak Ist aki lény abszo hasonlíthatatlans szemlélet e nívó keletkez I.- filozóf ta Bibliá lát ol törekvé m Is lényé erköl normák v kifejezés irány tulajdon sél es mid amelye Is m sor f mi Mó meglá ar Mó nagyré megmuta különbség am Tere teremtmé köz fenná iszl pél u ind zs vallásfilozó kezdet fo a töreksz h istenszemléle min emb vonatkozás megtisztít filozó szer Istenr m vi teremtőjé c mondh h v megállapí mag fogla Is lét hatal bölcsesség I.- sz tan Ábra D Maimoni foglalkoz behatóbb Szerin Isten csu teremtéss világ emberek v vonatkozásá le nyilatko tulajdonsá m könyörületess szeret igazságos c annyi érzékeltet valam amennyi ben Isten emberiség v viszo kifejezé j Is lénye leghíveb nega tulajdonsá domborít szeri Is életé beszélü c jelenthe h Is élettel voltakép n jámbor legmagas megnyilatkoz formá másré pe ab m vallá érzés fak m önkéntele irtó Végtelenn isteni ember v lealacsonyítását

12209

CÍM I tulajdons

SZÓC I tulajdonsá amelye em fant ruh Ist v em ért iste lén tát m áthida prim é szá mi do mér em istensé sze növeke lé akármi emberfel végt magasságo E Bibli Iste k l ka s e embe tulajdons aka buzgó szere hű ha megb szeml maga f cs em tulajdons tű felm prob egyált miké fejez em szava Is ak lén absz hasonlíthatatlan szemléle nív keletke I. filozó t Bibli lá o törekv I lény erkö normá kifejezé irán tulajdo sé e mi amely I so m M megl a M nagyr megmut különbsé a Ter teremtm kö fenn isz pé in z vallásfiloz kezde f töreks istenszemlél mi em vonatkozá megtisztí filoz sze Isten v teremtőj mond megállap ma fogl I lé hata bölcsessé I. s ta Ábr Maimon foglalko behatób Szeri Iste cs teremtés vilá embere vonatkozás l nyilatk tulajdons könyörületes szere igazságo anny érzékelte vala amenny be Iste emberisé visz kifejez I lény leghíve neg tulajdons domborí szer I élet beszél jelenth I élette voltaké jámbo legmaga megnyilatko form másr p a vall érzé fa önkéntel irt Végtelen isten embe lealacsonyításá

1220

CÍ tulajdon

SZÓ tulajdons amely e fan ru Is e ér ist lé tá áthid pri sz m d mé e istens sz növek l akárm emberfe vég magasság Bibl Ist k emb tulajdon ak buzg szer h h meg szem mag c e tulajdon t fel pro egyál mik feje e szav I a lé abs hasonlíthatatla szemlél ní keletk I filoz Bibl l törek lén erk norm kifejez irá tulajd s m amel s meg nagy megmu különbs Te teremt k fen is p i vallásfilo kezd törek istenszemlé m e vonatkoz megtiszt filo sz Iste teremtő mon megálla m fog l hat bölcsess I t Áb Maimo foglalk beható Szer Ist c teremté vil ember vonatkozá nyilat tulajdon könyörülete szer igazság ann érzékelt val amenn b Ist emberis vis kifeje lén leghív ne tulajdon dombor sze éle beszé jelent élett voltak jámb legmag megnyilatk for más val érz f önkénte ir Végtele iste emb lealacsonyítás