Magyar Zsidó Lexikon: Jeruzsálem

12283.htm

CÍMSZÓ: Jeruzsálem

SZÓCIKK: Jeruzsálem, héberül: Jerusolájim, az ókori zsidó állam (Judaea), majd Palesztina fővárosa, egyike a világ legrégibb és legnevezetesebb városainak, évezredeken át királyok lakhelye, nagy világtörténeti mozgalmak középpontja volt és a zsidóknak, keresztényeknek és mohamedánoknak ma is egyformán szent, helye. A Biblia szerint (Mózes 1. 14. 18) már Ábrahám idejében állott a város, mely Malkicedek király rezidenciája volt és «Salem» (béke) nevet viselt. Régebbi neve még a városnak : Jebus és Jebussi a jebuziták föníciai törzse után, akiktől Dávid király foglalta el a várost, mely róla a «Dávid városa» nevet nyerte. A felső város körül húzódó sziklás Cion-hegyről még Cionnak (l. Cion) és Cion bástyájának (Sám. II. 5. 5-10) is nevezték. Mikor a két városrészt, a felső és alsó várost nagyarányú építkezésekkel összekötötték, akkor kapta a város a J. nevet, melynek tulajdonképpeni jelentése: «újjáépített Salem». Görög és latin szerzők Solymanak, az arabok El Kudsnak és Beit el Mukkadasnak (szentség) nevezik. A Bar Kochba-lázadás leveretése után egy ideig Aelia Capitolina volt a neve, míg a törökök Kodzsi Serifnek nevezik. J. Palesztina (l. o.) nyugatjordáni részén, a Cion, Moria és Akra hegyeken épült s három szűk völgy fogja körül. I. Agrippa alatt megnagyobbodott J. egy új városrésszel, amely a Becetha dombon épült. Később a Moria hegyétől délkeletre az Ofel, az olajfák hegyének lábánál pedig a Bethpage és Bethania nevű városrészek épültek ahol a zarándokok laktak. J.-et először Dávid király erősítette meg, aki a Cion hegyén emelkedő várat fallal vétette körül. Az erődítési munkálatokat Salamon király folytatta s valószínű, hogy ő építtette a sok tornyú három fal közül az elsőt, mely az egész várost körülkerítette. Nehemiás Könyve a város kapui közül megemlíti a völgykaput, mely a mai jaffai kapunak felel meg, Efrajim, vagy Benjámin kapuját (a mai damaszkuszi kapu), a juhok kapuját (a mai István kapu) és az esszénusok kapuját. A régi J. pompájáról tanúskodik a Királyok Könyve (II., 9. 16), mely felsorolja a város díszes palotáit: a Templom, Dávid és Salamon palotája, az «asszonyok háza» a függő kertek a királyok tavával stb. Évezredek alatt J. sok viszontagságon ment keresztül. A zsidó honfoglalás és az ország felosztása után Benjámin törzséé lett a város, amelyet teljesen Juda törzse hódított meg. A várat a jebuzitáktól Dávid foglalta el. Alatta és Salamon király alatt érte el J. virágzásának fénykorát s lett Templomával, palotáival és erődítményeivel a vallási és állami élet középpontja és az ország fővárosa. Salamon halála után J. elvesztette jelentőségét és évszázadokon át egymást váltották falai között a hódítók. Jerobeam alatt Sisak egyiptomi király foglalta el és pusztította el a Templomot. Joram alatt az arabok és filiszteusok, Chizkia idejében az asszírok dúlták fel a várost, mely Cedekia alatt Nebukadnezár Babilónia királyának uralma alá került, ki fogságba hurcolta a zsidókat, elpusztította a Templomot és a falakat is (586. Tisobe-áv). 445-ben Kr. e. Cyrus perzsa király jóindulata folytán Ezra pap és Nehémia próféta vezetésével visszatért a zsidóság exiliumából J.-be, melyet újra építettek. A második Templom építése is erre az időre esik. 320-ban Ptolomaeus hódította meg J.-et. 168-ban pedig Antiochus Epiphanes szír király foglalta el, aki elpusztította a falvakat, megrongálta és kirabolta a Templomot. Antiochus szentségtörő eljárása a Makkabeusok (l. o.) szabadságharcát eredményezte, akiknek vezére Juda Makkábi visszafoglalta hosszú harcok után J.-et. A Hasmoneus (Makkabeus) dinasztia alatt, valamint a Herodianusok idejében ismét fejlődésnek indult J., de ez csak rövid ideig tartott, mert II. Agrippa alatt a rómaiak, legyőzve a zsidóság hősi ellenállását, (l. Giskalai János) elfoglalták a várost és elpusztították a Templomot (70. Tisó be-Áv). Bar Kochba (l. o.) vezetésével a zsidók visszafoglalták J.-et, mely rövid idő múlva ismét római fennhatóság alá került. Hadrián császár Aelia Capitolina néven újjáépítette J.-et és a Templom helyére Jupiter Capitolinus templomát emelte. A zsidóknak ekkor halálbüntetés terhe alatt tilos volt átlépniük a város kapuját. Constantin császár alatt keresztény várossá lett J., melyet sűrűn kerestek fel a keresztény zarándokok. 614-ben II. Chosroes perzsa király elfoglalta J.-et. de 629. Heraclius császár visszafoglalta. 637-ben a győzelmes Omar kalifa négy havi ostrom után végkép elfoglalta J.-et, mely egészen 1918-ig mohamedán uralom alatt volt, kivéve 1099-1187-ig, amikor a keresztes hadak megszállva tartották, de az utóbbi évben Szaladin egyiptomi szultán visszafoglalta azt. Később Törökország alá tartozott Palesztinával együtt J. is, mely egészen a jelen századig vissza fejlődött s csupán a cionizmus fellendülésével regenerálódott. Ma J.-nek 120,000 lakosa van, amelyből 80,000 zsidó. A Balfour-deklaráció (1918) óta az angol protektorátus alatti zsidó államfővárosa s a főbiztos (Chief Commissioner) székhelye. Számos középülete s újabban gyártelepe is van. Iparai közül különösön a faáruk készítése jelentékeny. J. nevezetessége az utóbbi években létesült egyetem, melynek épülete a Scopus hegyén van. Úgyszintén van a fővárosnak hébernyelvű modern operaháza is, mely magas színvonalon áll. Emellett régebb idő óta van nagyszabású árvaháza, újabban több modern berendezésű kórháza, hébernyelvű gimnáziuma, számos napi- és hetilapja ugyancsak héber nyelven és könyvtára is. J. zsidósága nem alkot egy hitközséget, hanem külön községekben tömörülnek a különböző országokból származó zsidó beköltözöttek. J. tudományos szempontból is rendkívül nagy jelentőségű, nem csupán az újonnan létesült egyeteme miatt, hanem főképen azért, mert ott van az amerikai, angol és német Biblia-archeológiái kutatók központja. J. minden időben a zsidóság szent városa volt s az is maradt mind e mai napig. A Zsoltáros rajongó lelkesedéssel énekli meg mint «Isten városát», a «szent várost», de a későbbi talmudtudósok munkáiban is sűrűn bukkannak fel poétikus képek J. hajdani dicsőségéről. «Ez volt a város, melynek híre a világ egyik végétől a másikig visszhangzott» (Midr. Rabba). «Tíz mérő szépséget kapott a világ, ebből kilenc jutott J.-nek» (Kiddusin 49b). A diaszpóra évezredei alatt J. a jobb jövőnek mindig eleven szimbóluma volt a zsidóság számára, rnely sohasem adta fel a reményt, hogy visszatérhet ismét majdan régi fényében tündöklő J.-be. Ennek a zsidó liturgiát sűrűn átszövő reménykedésnek legmeghatóbb kifejezéseit a Haggadában (jövő évre J.-ben) és a Zsoltárban (Száradjon el a jobbom ha valaha elfelejtelek J.) találjuk. L. Bar Kochba. Giskalai János, Tiso-be-av, Cion és Zarándoklás a Szentföldre).

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2283. címszó a lexikon => 410. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12283.htm

CÍMSZÓ: Jeruzsálem

SZÓCIKK: Jeruzsálem, héberül: Jerusolájim, az ókori zsidó állam Judaea , majd Palesztina fővárosa, egyike a világ legrégibb és legnevezetesebb városainak, évezredeken át királyok lakhelye, nagy világtörténeti mozgalmak középpontja volt és a zsidóknak, keresztényeknek és mohamedánoknak ma is egyformán szent, helye. A Biblia szerint Mózes 1. 14. 18 már Ábrahám idejében állott a város, mely Malkicedek király rezidenciája volt és Salem béke nevet viselt. Régebbi neve még a városnak : Jebus és Jebussi a jebuziták föníciai törzse után, akiktől Dávid király foglalta el a várost, mely róla a Dávid városa nevet nyerte. A felső város körül húzódó sziklás Cion-hegyről még Cionnak l. Cion és Cion bástyájának Sám. II. 5. 5-10 is nevezték. Mikor a két városrészt, a felső és alsó várost nagyarányú építkezésekkel összekötötték, akkor kapta a város a J. nevet, melynek tulajdonképpeni jelentése: újjáépített Salem . Görög és latin szerzők Solymanak, az arabok El Kudsnak és Beit el Mukkadasnak szentség nevezik. A Bar Kochba-lázadás leveretése után egy ideig Aelia Capitolina volt a neve, míg a törökök Kodzsi Serifnek nevezik. J. Palesztina l. o. nyugatjordáni részén, a Cion, Moria és Akra hegyeken épült s három szűk völgy fogja körül. I. Agrippa alatt megnagyobbodott J. egy új városrésszel, amely a Becetha dombon épült. Később a Moria hegyétől délkeletre az Ofel, az olajfák hegyének lábánál pedig a Bethpage és Bethania nevű városrészek épültek ahol a zarándokok laktak. J.-et először Dávid király erősítette meg, aki a Cion hegyén emelkedő várat fallal vétette körül. Az erődítési munkálatokat Salamon király folytatta s valószínű, hogy ő építtette a sok tornyú három fal közül az elsőt, mely az egész várost körülkerítette. Nehemiás Könyve a város kapui közül megemlíti a völgykaput, mely a mai jaffai kapunak felel meg, Efrajim, vagy Benjámin kapuját a mai damaszkuszi kapu , a juhok kapuját a mai István kapu és az esszénusok kapuját. A régi J. pompájáról tanúskodik a Királyok Könyve II., 9. 16 , mely felsorolja a város díszes palotáit: a Templom, Dávid és Salamon palotája, az asszonyok háza a függő kertek a királyok tavával stb. Évezredek alatt J. sok viszontagságon ment keresztül. A zsidó honfoglalás és az ország felosztása után Benjámin törzséé lett a város, amelyet teljesen Juda törzse hódított meg. A várat a jebuzitáktól Dávid foglalta el. Alatta és Salamon király alatt érte el J. virágzásának fénykorát s lett Templomával, palotáival és erődítményeivel a vallási és állami élet középpontja és az ország fővárosa. Salamon halála után J. elvesztette jelentőségét és évszázadokon át egymást váltották falai között a hódítók. Jerobeam alatt Sisak egyiptomi király foglalta el és pusztította el a Templomot. Joram alatt az arabok és filiszteusok, Chizkia idejében az asszírok dúlták fel a várost, mely Cedekia alatt Nebukadnezár Babilónia királyának uralma alá került, ki fogságba hurcolta a zsidókat, elpusztította a Templomot és a falakat is 586. Tisobe-áv . 445-ben Kr. e. Cyrus perzsa király jóindulata folytán Ezra pap és Nehémia próféta vezetésével visszatért a zsidóság exiliumából J.-be, melyet újra építettek. A második Templom építése is erre az időre esik. 320-ban Ptolomaeus hódította meg J.-et. 168-ban pedig Antiochus Epiphanes szír király foglalta el, aki elpusztította a falvakat, megrongálta és kirabolta a Templomot. Antiochus szentségtörő eljárása a Makkabeusok l. o. szabadságharcát eredményezte, akiknek vezére Juda Makkábi visszafoglalta hosszú harcok után J.-et. A Hasmoneus Makkabeus dinasztia alatt, valamint a Herodianusok idejében ismét fejlődésnek indult J., de ez csak rövid ideig tartott, mert II. Agrippa alatt a rómaiak, legyőzve a zsidóság hősi ellenállását, l. Giskalai János elfoglalták a várost és elpusztították a Templomot 70. Tisó be-Áv . Bar Kochba l. o. vezetésével a zsidók visszafoglalták J.-et, mely rövid idő múlva ismét római fennhatóság alá került. Hadrián császár Aelia Capitolina néven újjáépítette J.-et és a Templom helyére Jupiter Capitolinus templomát emelte. A zsidóknak ekkor halálbüntetés terhe alatt tilos volt átlépniük a város kapuját. Constantin császár alatt keresztény várossá lett J., melyet sűrűn kerestek fel a keresztény zarándokok. 614-ben II. Chosroes perzsa király elfoglalta J.-et. de 629. Heraclius császár visszafoglalta. 637-ben a győzelmes Omar kalifa négy havi ostrom után végkép elfoglalta J.-et, mely egészen 1918-ig mohamedán uralom alatt volt, kivéve 1099-1187-ig, amikor a keresztes hadak megszállva tartották, de az utóbbi évben Szaladin egyiptomi szultán visszafoglalta azt. Később Törökország alá tartozott Palesztinával együtt J. is, mely egészen a jelen századig vissza fejlődött s csupán a cionizmus fellendülésével regenerálódott. Ma J.-nek 120,000 lakosa van, amelyből 80,000 zsidó. A Balfour-deklaráció 1918 óta az angol protektorátus alatti zsidó államfővárosa s a főbiztos Chief Commissioner székhelye. Számos középülete s újabban gyártelepe is van. Iparai közül különösön a faáruk készítése jelentékeny. J. nevezetessége az utóbbi években létesült egyetem, melynek épülete a Scopus hegyén van. Úgyszintén van a fővárosnak hébernyelvű modern operaháza is, mely magas színvonalon áll. Emellett régebb idő óta van nagyszabású árvaháza, újabban több modern berendezésű kórháza, hébernyelvű gimnáziuma, számos napi- és hetilapja ugyancsak héber nyelven és könyvtára is. J. zsidósága nem alkot egy hitközséget, hanem külön községekben tömörülnek a különböző országokból származó zsidó beköltözöttek. J. tudományos szempontból is rendkívül nagy jelentőségű, nem csupán az újonnan létesült egyeteme miatt, hanem főképen azért, mert ott van az amerikai, angol és német Biblia-archeológiái kutatók központja. J. minden időben a zsidóság szent városa volt s az is maradt mind e mai napig. A Zsoltáros rajongó lelkesedéssel énekli meg mint Isten városát , a szent várost , de a későbbi talmudtudósok munkáiban is sűrűn bukkannak fel poétikus képek J. hajdani dicsőségéről. Ez volt a város, melynek híre a világ egyik végétől a másikig visszhangzott Midr. Rabba . Tíz mérő szépséget kapott a világ, ebből kilenc jutott J.-nek Kiddusin 49b . A diaszpóra évezredei alatt J. a jobb jövőnek mindig eleven szimbóluma volt a zsidóság számára, rnely sohasem adta fel a reményt, hogy visszatérhet ismét majdan régi fényében tündöklő J.-be. Ennek a zsidó liturgiát sűrűn átszövő reménykedésnek legmeghatóbb kifejezéseit a Haggadában jövő évre J.-ben és a Zsoltárban Száradjon el a jobbom ha valaha elfelejtelek J. találjuk. L. Bar Kochba. Giskalai János, Tiso-be-av, Cion és Zarándoklás a Szentföldre .

12283.ht

CÍMSZÓ Jeruzsále

SZÓCIKK Jeruzsálem héberül Jerusolájim a ókor zsid álla Judae maj Palesztin fővárosa egyik vilá legrégib é legnevezeteseb városainak évezredeke á királyo lakhelye nag világtörténet mozgalma középpontj vol é zsidóknak keresztényekne é mohamedánokna m i egyformá szent helye Bibli szerin Móze 1 14 1 má Ábrahá idejébe állot város mel Malkicede királ rezidenciáj vol é Sale bék neve viselt Régebb nev mé városna Jebu é Jebuss jebuzitá fönícia törzs után akiktő Dávi királ foglalt e várost mel ról Dávi város neve nyerte fels váro körü húzód sziklá Cion-hegyrő mé Cionna l Cio é Cio bástyájána Sám II 5 5-1 i nevezték Miko ké városrészt fels é als város nagyarány építkezésekke összekötötték akko kapt váro J nevet melyne tulajdonképpen jelentése újjáépítet Sale Görö é lati szerző Solymanak a arabo E Kudsna é Bei e Mukkadasna szentsé nevezik Ba Kochba-lázadá leveretés utá eg idei Aeli Capitolin vol neve mí törökö Kodzs Serifne nevezik J Palesztin l o nyugatjordán részén Cion Mori é Akr hegyeke épül háro szű völg fogj körül I Agripp alat megnagyobbodot J eg ú városrésszel amel Beceth dombo épült Későb Mori hegyétő délkeletr a Ofel a olajfá hegyéne lábáná pedi Bethpag é Bethani nev városrésze épülte aho zarándoko laktak J.-e előszö Dávi királ erősített meg ak Cio hegyé emelked vára falla vétett körül A erődítés munkálatoka Salamo királ folytatt valószínű hog építtett so torny háro fa közü a elsőt mel a egés város körülkerítette Nehemiá Könyv váro kapu közü megemlít völgykaput mel ma jaffa kapuna fele meg Efrajim vag Benjámi kapujá ma damaszkusz kap juho kapujá ma Istvá kap é a esszénuso kapuját rég J pompájáró tanúskodi Királyo Könyv II. 9 1 mel felsorolj váro dísze palotáit Templom Dávi é Salamo palotája a asszonyo ház függ kerte királyo taváva stb Évezrede alat J so viszontagságo men keresztül zsid honfoglalá é a orszá felosztás utá Benjámi törzsé let város amelye teljese Jud törzs hódítot meg vára jebuzitáktó Dávi foglalt el Alatt é Salamo királ alat ért e J virágzásána fénykorá let Templomával palotáiva é erődítményeive vallás é állam éle középpontj é a orszá fővárosa Salamo halál utá J elvesztett jelentőségé é évszázadoko á egymás váltottá fala közöt hódítók Jerobea alat Sisa egyiptom királ foglalt e é pusztított e Templomot Jora alat a arabo é filiszteusok Chizki idejébe a asszíro dúltá fe várost mel Cedeki alat Nebukadnezá Babilóni királyána uralm al került k fogságb hurcolt zsidókat elpusztított Templomo é falaka i 586 Tisobe-á 445-be Kr e Cyru perzs királ jóindulat folytá Ezr pa é Nehémi prófét vezetéséve visszatér zsidósá exiliumábó J.-be melye újr építettek másodi Templo építés i err a időr esik 320-ba Ptolomaeu hódított me J.-et 168-ba pedi Antiochu Epiphane szí királ foglalt el ak elpusztított falvakat megrongált é kirabolt Templomot Antiochu szentségtör eljárás Makkabeuso l o szabadságharcá eredményezte akikne vezér Jud Makkáb visszafoglalt hossz harco utá J.-et Hasmoneu Makkabeu dinaszti alatt valamin Herodianuso idejébe ismé fejlődésne indul J. d e csa rövi idei tartott mer II Agripp alat rómaiak legyőzv zsidósá hős ellenállását l Giskala Jáno elfoglaltá város é elpusztítottá Templomo 70 Tis be-Á Ba Kochb l o vezetéséve zsidó visszafoglaltá J.-et mel rövi id múlv ismé róma fennhatósá al került Hadriá császá Aeli Capitolin néve újjáépített J.-e é Templo helyér Jupite Capitolinu templomá emelte zsidókna ekko halálbünteté terh alat tilo vol átlépniü váro kapuját Constanti császá alat keresztén váross let J. melye sűrű kereste fe keresztén zarándokok 614-be II Chosroe perzs királ elfoglalt J.-et d 629 Heracliu császá visszafoglalta 637-be győzelme Oma kalif nég hav ostro utá végké elfoglalt J.-et mel egésze 1918-i mohamedá uralo alat volt kivév 1099-1187-ig amiko kereszte hada megszállv tartották d a utóbb évbe Szaladi egyiptom szultá visszafoglalt azt Későb Törökorszá al tartozot Palesztináva együt J is mel egésze jele századi vissz fejlődöt csupá cionizmu fellendüléséve regenerálódott M J.-ne 120,00 lakos van amelybő 80,00 zsidó Balfour-deklaráci 191 ót a ango protektorátu alatt zsid államfőváros főbizto Chie Commissione székhelye Számo középület újabba gyártelep i van Ipara közü különösö faáru készítés jelentékeny J nevezetesség a utóbb évekbe létesül egyetem melyne épület Scopu hegyé van Úgyszinté va fővárosna hébernyelv moder operaház is mel maga színvonalo áll Emellet régeb id ót va nagyszabás árvaháza újabba töb moder berendezés kórháza hébernyelv gimnáziuma számo napi é hetilapj ugyancsa hébe nyelve é könyvtár is J zsidóság ne alko eg hitközséget hane külö községekbe tömörülne különböz országokbó származ zsid beköltözöttek J tudományo szempontbó i rendkívü nag jelentőségű ne csupá a újonna létesül egyetem miatt hane főképe azért mer ot va a amerikai ango é néme Biblia-archeológiá kutató központja J minde időbe zsidósá szen város vol a i marad min ma napig Zsoltáro rajong lelkesedésse énekl me min Iste városá szen város d később talmudtudóso munkáiba i sűrű bukkanna fe poétiku képe J hajdan dicsőségéről E vol város melyne hír vilá egyi végétő másiki visszhangzot Midr Rabb Tí mér szépsége kapot világ ebbő kilen jutot J.-ne Kiddusi 49 diaszpór évezrede alat J job jövőne mindi eleve szimbólum vol zsidósá számára rnel sohase adt fe reményt hog visszatérhe ismé majda rég fényébe tündökl J.-be Enne zsid liturgiá sűrű átszöv reménykedésne legmeghatób kifejezései Haggadába jöv évr J.-be é Zsoltárba Száradjo e jobbo h valah elfelejtele J találjuk L Ba Kochba Giskala János Tiso-be-av Cio é Zarándoklá Szentföldr

12283.h

CÍMSZ Jeruzsál

SZÓCIK Jeruzsále héberü Jerusoláji óko zsi áll Juda ma Paleszti főváros egyi vil legrégi legnevezetese városaina évezredek király lakhely na világtörténe mozgalm középpont vo zsidókna keresztényekn mohamedánokn egyform szen hely Bibl szeri Móz 1 m Ábrah idejéb állo váro me Malkiced kirá rezidenciá vo Sal bé nev visel Régeb ne m városn Jeb Jebus jebuzit föníci törz utá akikt Dáv kirá foglal város me ró Dáv váro nev nyert fel vár kör húzó szikl Cion-hegyr m Cionn Ci Ci bástyáján Sá I 5- nevezté Mik k városrész fel al váro nagyarán építkezésekk összekötötté akk kap vár neve melyn tulajdonképpe jelentés újjáépíte Sal Gör lat szerz Solymana arab Kudsn Be Mukkadasn szents nevezi B Kochba-lázad levereté ut e ide Ael Capitoli vo nev m török Kodz Serifn nevezi Paleszti nyugatjordá részé Cio Mor Ak hegyek épü hár sz völ fog körü Agrip ala megnagyobbodo e városréssze ame Becet domb épül Késő Mor hegyét délkelet Ofe olajf hegyén lábán ped Bethpa Bethan ne városrész épült ah zarándok lakta J.- elősz Dáv kirá erősítet me a Ci hegy emelke vár fall vétet körü erődíté munkálatok Salam kirá folytat valószín ho építtet s torn hár f köz első me egé váro körülkerített Nehemi Köny vár kap köz megemlí völgykapu me m jaff kapun fel me Efraji va Benjám kapuj m damaszkus ka juh kapuj m Istv ka esszénus kapujá ré pompájár tanúskod Király Köny II me felsorol vár dísz palotái Templo Dáv Salam palotáj asszony há füg kert király taváv st Évezred ala s viszontagság me keresztü zsi honfoglal orsz felosztá ut Benjám törzs le váro amely teljes Ju törz hódíto me vár jebuzitákt Dáv foglal e Alat Salam kirá ala ér virágzásán fénykor le Templomáva palotáiv erődítményeiv vallá álla él középpont orsz főváros Salam halá ut elvesztet jelentőség évszázadok egymá váltott fal közö hódító Jerobe ala Sis egyipto kirá foglal pusztítot Templomo Jor ala arab filiszteuso Chizk idejéb asszír dúlt f város me Cedek ala Nebukadnez Babilón királyán ural a kerül fogság hurcol zsidóka elpusztítot Templom falak 58 Tisobe- 445-b K Cyr perz kirá jóindula folyt Ez p Nehém prófé vezetésév visszaté zsidós exiliumáb J.-b mely új építette másod Templ építé er idő esi 320-b Ptolomae hódítot m J.-e 168-b ped Antioch Epiphan sz kirá foglal e a elpusztítot falvaka megrongál kirabol Templomo Antioch szentségtö eljárá Makkabeus szabadságharc eredményezt akikn vezé Ju Makká visszafoglal hoss harc ut J.-e Hasmone Makkabe dinaszt alat valami Herodianus idejéb ism fejlődésn indu J cs röv ide tartot me I Agrip ala rómaia legyőz zsidós hő ellenállásá Giskal Ján elfoglalt váro elpusztított Templom 7 Ti be- B Koch vezetésév zsid visszafoglalt J.-e me röv i múl ism róm fennhatós a kerül Hadri csász Ael Capitoli név újjáépítet J.- Templ helyé Jupit Capitolin templom emelt zsidókn ekk halálbüntet ter ala til vo átlépni vár kapujá Constant csász ala kereszté város le J mely sűr kerest f kereszté zarándoko 614-b I Chosro perz kirá elfoglal J.-e 62 Heracli csász visszafoglalt 637-b győzelm Om kali né ha ostr ut végk elfoglal J.-e me egész 1918- mohamed ural ala vol kivé 1099-1187-i amik kereszt had megszáll tartottá utób évb Szalad egyipto szult visszafoglal az Késő Törökorsz a tartozo Palesztináv együ i me egész jel század viss fejlődö csup cionizm fellendülésév regenerálódot J.-n 120,0 lako va amelyb 80,0 zsid Balfour-deklarác 19 ó ang protektorát alat zsi államfőváro főbizt Chi Commission székhely Szám középüle újabb gyártele va Ipar köz különös faár készíté jelentéken nevezetessé utób évekb létesü egyete melyn épüle Scop hegy va Úgyszint v fővárosn hébernyel mode operahá i me mag színvonal ál Emelle rége i ó v nagyszabá árvaház újabb tö mode berendezé kórház hébernyel gimnázium szám nap hetilap ugyancs héb nyelv könyvtá i zsidósá n alk e hitközsége han kül községekb tömörüln különbö országokb szárma zsi beköltözötte tudomány szempontb rendkív na jelentőség n csup újonn létesü egyete miat han főkép azér me o v amerika ang ném Biblia-archeológi kutat központj mind időb zsidós sze váro vo mara mi m napi Zsoltár rajon lelkesedéss ének m mi Ist város sze váro későb talmudtudós munkáib sűr bukkann f poétik kép hajda dicsőségérő vo váro melyn hí vil egy végét másik visszhangzo Mid Rab T mé szépség kapo vilá ebb kile juto J.-n Kiddus 4 diaszpó évezred ala jo jövőn mind elev szimbólu vo zsidós számár rne sohas ad f remény ho visszatérh ism majd ré fényéb tündök J.-b Enn zsi liturgi sűr átszö reménykedésn legmegható kifejezése Haggadáb jö év J.-b Zsoltárb Száradj jobb vala elfelejtel találju B Kochb Giskal Jáno Tiso-be-a Ci Zarándokl Szentföld

12283.

CÍMS Jeruzsá

SZÓCI Jeruzsál héber Jerusoláj ók zs ál Jud m Paleszt főváro egy vi legrég legnevezetes városain évezrede királ lakhel n világtörtén mozgal középpon v zsidókn keresztények mohamedánok egyfor sze hel Bib szer Mó Ábra idejé áll vár m Malkice kir rezidenci v Sa b ne vise Rége n város Je Jebu jebuzi föníc tör ut akik Dá kir fogla váro m r Dá vár ne nyer fe vá kö húz szik Cion-hegy Cion C C bástyájá S 5 nevezt Mi városrés fe a vár nagyará építkezések összekötött ak ka vá nev mely tulajdonképp jelenté újjáépít Sa Gö la szer Solyman ara Kuds B Mukkadas szent nevez Kochba-láza leveret u id Ae Capitol v ne törö Kod Serif nevez Paleszt nyugatjord rész Ci Mo A hegye ép há s vö fo kör Agri al megnagyobbod városréssz am Bece dom épü Kés Mo hegyé délkele Of olaj hegyé lábá pe Bethp Betha n városrés épül a zarándo lakt J. elős Dá kir erősíte m C heg emelk vá fal véte kör erődít munkálato Sala kir folyta valószí h építte tor há kö els m eg vár körülkerítet Nehem Kön vá ka kö megeml völgykap m jaf kapu fe m Efraj v Benjá kapu damaszku k ju kapu Ist k esszénu kapuj r pompájá tanúsko Királ Kön I m felsoro vá dís palotá Templ Dá Sala palotá asszon h fü ker királ tavá s Évezre al viszontagsá m kereszt zs honfogla ors feloszt u Benjá törz l vár amel telje J tör hódít m vá jebuziták Dá fogla Ala Sala kir al é virágzásá fényko l Templomáv palotái erődítményei vall áll é középpon ors főváro Sala hal u elveszte jelentősé évszázado egym váltot fa köz hódít Jerob al Si egyipt kir fogla pusztíto Templom Jo al ara filiszteus Chiz idejé asszí dúl váro m Cede al Nebukadne Babiló királyá ura kerü fogsá hurco zsidók elpusztíto Templo fala 5 Tisobe 445- Cy per kir jóindul foly E Nehé próf vezetésé visszat zsidó exiliumá J.- mel ú épített máso Temp épít e id es 320- Ptoloma hódíto J.- 168- pe Antioc Epipha s kir fogla elpusztíto falvak megrongá kirabo Templom Antioc szentségt eljár Makkabeu szabadsághar eredményez akik vez J Makk visszafogla hos har u J.- Hasmon Makkab dinasz ala valam Herodianu idejé is fejlődés ind c rö id tarto m Agri al római legyő zsidó h ellenállás Giska Já elfoglal vár elpusztítot Templo T be Koc vezetésé zsi visszafoglal J.- m rö mú is ró fennható kerü Hadr csás Ae Capitol né újjáépíte J. Temp hely Jupi Capitoli templo emel zsidók ek halálbünte te al ti v átlépn vá kapuj Constan csás al kereszt váro l mel sű keres kereszt zarándok 614- Chosr per kir elfogla J.- 6 Heracl csás visszafoglal 637- győzel O kal n h ost u vég elfogla J.- m egés 1918 mohame ura al vo kiv 1099-1187- ami keresz ha megszál tartott utó év Szala egyipt szul visszafogla a Kés Törökors tartoz Palesztiná egy m egés je száza vis fejlőd csu cioniz fellendülésé regenerálódo J.- 120, lak v amely 80, zsi Balfour-deklará 1 an protektorá ala zs államfővár főbiz Ch Commissio székhel Szá középül újab gyártel v Ipa kö különö faá készít jelentéke nevezetess utó évek létes egyet mely épül Sco heg v Úgyszin főváros hébernye mod operah m ma színvona á Emell rég nagyszab árvahá újab t mod berendez kórhá hébernye gimnáziu szá na hetila ugyanc hé nyel könyvt zsidós al hitközség ha kü községek tömörül különb országok szárm zs beköltözött tudomán szempont rendkí n jelentősé csu újon létes egyet mia ha főké azé m amerik an né Biblia-archeológ kuta központ min idő zsidó sz vár v mar m nap Zsoltá rajo lelkesedés éne m Is váro sz vár késő talmudtudó munkái sű bukkan poéti ké hajd dicsőségér v vár mely h vi eg végé mási visszhangz Mi Ra m szépsé kap vil eb kil jut J.- Kiddu diaszp évezre al j jövő min ele szimból v zsidó számá rn soha a remén h visszatér is maj r fényé tündö J.- En zs liturg sű átsz reménykedés legmeghat kifejezés Haggadá j é J.- Zsoltár Szárad job val elfelejte találj Koch Giska Ján Tiso-be- C Zarándok Szentföl

12283

CÍM Jeruzs

SZÓC Jeruzsá hébe Jerusolá ó z á Ju Palesz fővár eg v legré legnevezete városai évezred kirá lakhe világtörté mozga középpo zsidók kereszténye mohamedáno egyfo sz he Bi sze M Ábr idej ál vá Malkic ki rezidenc S n vis Rég váro J Jeb jebuz föní tö u aki D ki fogl vár D vá n nye f v k hú szi Cion-heg Cio bástyáj nevez M városré f vá nagyar építkezése összekötöt a k v ne mel tulajdonkép jelent újjáépí S G l sze Solyma ar Kud Mukkada szen neve Kochba-láz levere i A Capito n tör Ko Seri neve Palesz nyugatjor rés C M hegy é h v f kö Agr a megnagyobbo városréss a Bec do ép Ké M hegy délkel O ola hegy láb p Beth Beth városré épü zaránd lak J elő D ki erősít he emel v fa vét kö erődí munkálat Sal ki folyt valósz építt to h k el e vá körülkeríte Nehe Kö v k k megem völgyka ja kap f Efra Benj kap damaszk j kap Is esszén kapu pompáj tanúsk Kirá Kö felsor v dí palot Temp D Sal palot asszo f ke kirá tav Évezr a viszontags keresz z honfogl or felosz Benj tör vá ame telj tö hódí v jebuzitá D fogl Al Sal ki a virágzás fényk Templomá palotá erődítménye val ál középpo or fővár Sal ha elveszt jelentős évszázad egy válto f kö hódí Jero a S egyip ki fogl pusztít Templo J a ar filiszteu Chi idej assz dú vár Ced a Nebukadn Babil király ur ker fogs hurc zsidó elpusztít Templ fal Tisob 445 C pe ki jóindu fol Neh pró vezetés vissza zsid exilium J. me építet más Tem épí i e 320 Ptolom hódít J. 168 p Antio Epiph ki fogl elpusztít falva megrong kirab Templo Antio szentség eljá Makkabe szabadságha eredménye aki ve Mak visszafogl ho ha J. Hasmo Makka dinas al vala Herodian idej i fejlődé in r i tart Agr a róma legy zsid ellenállá Gisk J elfogla vá elpusztíto Templ b Ko vezetés zs visszafogla J. r m i r fennhat ker Had csá A Capito n újjáépít J Tem hel Jup Capitol templ eme zsidó e halálbünt t a t átlép v kapu Consta csá a keresz vár me s kere keresz zarándo 614 Chos pe ki elfogl J. Herac csá visszafogla 637 győze ka os vé elfogl J. egé 191 moham ur a v ki 1099-1187 am keres h megszá tartot ut é Szal egyip szu visszafogl Ké Törökor tarto Palesztin eg egé j száz vi fejlő cs cioni fellendülés regenerálód J. 120 la amel 80 zs Balfour-deklar a protektor al z államfővá főbi C Commissi székhe Sz középü úja gyárte Ip k külön fa készí jelenték nevezetes ut éve léte egye mel épü Sc he Úgyszi főváro héberny mo opera m színvon Emel ré nagysza árvah úja mo berende kórh héberny gimnázi sz n hetil ugyan h nye könyv zsidó a hitközsé h k községe tömörü külön országo szár z beköltözöt tudomá szempon rendk jelentős cs újo léte egye mi h fők az ameri a n Biblia-archeoló kut közpon mi id zsid s vá ma na Zsolt raj lelkesedé én I vár s vá kés talmudtud munká s bukka poét k haj dicsőségé vá mel v e vég más visszhang M R széps ka vi e ki ju J. Kidd diasz évezr a jöv mi el szimbó zsid szám r soh remé visszaté i ma fény tünd J. E z litur s áts reménykedé legmegha kifejezé Haggad J. Zsoltá Szára jo va elfelejt talál Koc Gisk Já Tiso-be Zarándo Szentfö

1228

CÍ Jeruz

SZÓ Jeruzs héb Jerusol J Pales fővá e legr legnevezet városa évezre kir lakh világtört mozg középp zsidó keresztény mohamedán egyf s h B sz Áb ide á v Malki k reziden vi Ré vár Je jebu fön t ak k fog vá v ny h sz Cion-he Ci bástyá neve városr v nagya építkezés összekötö n me tulajdonké jelen újjáép sz Solym a Ku Mukkad sze nev Kochba-lá lever Capit tö K Ser nev Pales nyugatjo ré heg k Ag megnagyobb városrés Be d é K heg délke ol heg lá Bet Bet városr ép zarán la el k erősí h eme f vé k erőd munkála Sa k foly valós épít t e v körülkerít Neh K mege völgyk j ka Efr Ben ka damasz ka I esszé kap pompá tanús Kir K felso d palo Tem Sa palo assz k kir ta Évez viszontag keres honfog o felos Ben tö v am tel t hód jebuzit fog A Sa k virágzá fény Templom palot erődítmény va á középp o fővá Sa h elvesz jelentő évszáza eg vált k hód Jer egyi k fog pusztí Templ a filiszte Ch ide ass d vá Ce Nebukad Babi királ u ke fog hur zsid elpusztí Temp fa Tiso 44 p k jóind fo Ne pr vezeté vissz zsi exiliu J m építe má Te ép 32 Ptolo hódí J 16 Anti Epip k fog elpusztí falv megron kira Templ Anti szentsé elj Makkab szabadságh eredmény ak v Ma visszafog h h J Hasm Makk dina a val Herodia ide fejlőd i tar Ag róm leg zsi ellenáll Gis elfogl v elpusztít Temp K vezeté z visszafogl J fennha ke Ha cs Capit újjáépí Te he Ju Capito temp em zsid halálbün átlé kap Const cs keres vá m ker keres zaránd 61 Cho p k elfog J Hera cs visszafogl 63 győz k o v elfog J eg 19 moha u k 1099-118 a kere megsz tarto u Sza egyi sz visszafog K Töröko tart Paleszti e eg szá v fejl c cion fellendülé regeneráló J 12 l ame 8 z Balfour-dekla protekto a államfőv főb Commiss székh S közép új gyárt I külö f kész jelenté nevezete u év lét egy me ép S h Úgysz fővár hébern m oper színvo Eme r nagysz árva új m berend kór hébern gimnáz s heti ugya ny köny zsid hitközs község tömör külö ország szá beköltözö tudom szempo rend jelentő c új lét egy m fő a amer Biblia-archeol ku közpo m i zsi v m n Zsol ra lelkesed é vá v ké talmudtu munk bukk poé ha dicsőség v me vé má visszhan szép k v k j J Kid dias évez jö m e szimb zsi szá so rem visszat m fén tün J litu át reményked legmegh kifejez Hagga J Zsolt Szár j v elfelej talá Ko Gis J Tiso-b Zaránd Szentf