12341.htm

CÍMSZÓ: Jótékonyság

SZÓCIKK: Jótékonyság. A J.-nak és a J. organizációjának speciálisan zsidó eredete miatt a zsidóság életében különös fontossága is van, mert a J. első organizált formái a mózesi könyvek ethikáján nyugszanak s már a bibliai korban megvalósultak; minden későbbi kor jótékonysági szervezete csupán annak továbbfejlesztése s így a speciálisan zsidó J.-i szervezeteké is. A J. bibliai héber kifejezése a Cedókó, tehát ugyanaz a szó, amely a bibliai nyelvben az igazságosságnak is egyedüli kifejezése. Minden intézményes J. egyedüli kifejezése a héberben máig a «Cedókó», míg a magánjótékonyságnak, a könyörületesség vagy a szeretet gyakorlásának megjelölése már a Bibliában és a Talmudban (l. Simeon ha-Caddik) a gemillusz cheszed. A régi zsidó ethikai felfogás szerint, mely a bibliai, talmudi és az azutáni kiíróknak rabbinikus felfogására is változatlanul vonatkozik, tehát magának a zsidó hitvallásnak sokat hangoztatott nézete szerint a J. magában véve még nem érdem vagy épen erény, hanem csupán kötelességteljesítés, mert általa csupán a «Cedókó»-nak, az igazságosságnak teszünk eleget; igazságosságnak pedig azért nevezi a héber nyelv a J.-t, mert Isten az Ő adományából megköveteli a szegénynek juttatandó részt, «mert a föld az Enyém, ti pedig mindannyian vendégek vagytok rajta», ezért az özvegyek, árvák, idegenek és a hit szolgálatának fizetség nélkül élő leviták és kohaniták kapjanak abból. A legrégibb rabbinikus felfogás még azzal is magyarázza, hogy a «Cedókó» egyaránt egyedüli kifejezése az igazságosságnak és a J.-nak a Bibliában, mert a zsidó felfogás szerint a gyámoltalannak és nincstelennek joga van segítést kérni szerencsésebb sorsú testvéreitől. Ezen erkölcsi felfogások alapján van a zsidó J.-nak, mint kötelességteljesítésnek, egészen speciális indító oka és szerepe az egész későbbi zsidó történet folyamán. A legfőbb korban a zsidó nép egyedüli törvénykönyvnek, a Bibliának kimondott parancsai alapján gyakorolta a J.-ot: «Adnod kell a szegénynek és szívednek nem szabad bosszankodni, amikor adsz neki, s az Isten meg fog téged áldani minden munkádban, mindenütt, ahova kezed teszed» (Deuter. 12. l0-11). A mózesi törvénykönyv a tulajdonjogot nem terjesztette ki a földbirtok és a vetés szelére, sem az elszórt kalászokra, sem az eltévedt nyájra, sem a hetedik év (jóbel) termésére, mert «az idegené, az özvegyé, az árváé legyen az», mint a szigorított formájú parancs («Én, az Örökkévaló parancsolom» végzettel) számos helyen tanítja (Lev 19. 9. 10; 23. 22 ; 25. 23; Ex. 23.11; Deut 24. 19-21.) Ezenkívül ugyancsak a mózesi törvények elrendelik a tized fizetését évenként az idegeneknek, özvegyeknek, árváknak és fizetéstelen papságnak, tehát már a nomád-pásztor korban a jövedelmet, mint «Isten adományát» fogta fel a zsidóság s ennélfogva azt mindenben meg kellett osztani a szegényekkel. A szegényt a Biblia az «Én népemnek» nevezi s ugyancsak Istent tekinti az «árvák atyjá»-nak és az «özvegyek bírájá»-nak. A szigorú J.-parancsokon kívül a Biblia még számos helyen figyelembe ajánlja az irgalmasság gyakorlását: «Ha testvéred elszegényedik, segítened kell rajta, hogy ő is élhessen veled» (Levit. 25. 35); «Húsodból való» és «ha látod őt meztelen, fel kell ruháznod, ha éhes, kenyeret kell adnod neki, ha kitaszított, hajlékot kell nyújtanod» (Jesája); «Áldott legyen, aki a szegényről gondoskodik, az Úr fogja őt megszabadítani» (Zsolt. 112.); «aki szánakozik a szegényen, Istennek ad kölcsön» (Zsolt. 19.), mert «ő szereti az idegent, atyja az atyátlannak, bírája az özvegynek» (Deut. 10.18., Zsolt. 118) stb. Hogy a J. kötelességgyakorlás, melyet mindenkitől elvár a vallás mindenkivel szemben, aki nélkülöz, az is kitűnik a Bibliából (Deut. 23. 5 ; Kir. I. 20. 31., Ámosz 1. 11), azonkívül Philonak a «J.»-ról szóló műve is visszatükrözteti ezt (17-18. §). A zsidóság már ősatyját Ábrahámot is a jótékonyság és irgalmasság megtestesülésének látta, ellentétben minden más népnek hérosz-ősatyjáról szóló képzeteivel. A pátriárkák közül Iszachar van feltüntetve úgy, mint aki segíti a szegényt és gyámoltalant s Isten minden adományát megosztja a szűkölködőkkel. A Midrás- és Talmud-szerzők felfogása még inkább továbbszőtte és valóra váltotta a bibliai gondolatot a J.-ról. Az idevonatkozó rendkívül nagyszámú erkölcsi törvényből leginkább a következők tükröztetik vissza a Midrások és a Talmud magasztos felfogását a J.-ról: «Aki irgalommal van embertársai iránt, annak isten is irgalmazni fog, de akiből hiányzik a könyörület embertársai iránt, azon az Ég nem fog irgalmat gyakorolni» (Sabbat 151 b.). Az egyik midrás-allegória szerint Isten megmutatja Mózesnek az ég kincseit, mely azok részére van felhalmozva, akik életükben jótékonyságot gyakorolnak (Midras-Tanchuma Exod. 30. 13-hoz). Azonban ugyancsak a Talmudszerzők szerint a J. nem terjedhet addig, hogy valaki saját családja iránti kötelességét emiatt elhanyagolja, amikor az nyomorban van. Ezt a Talmud bűnnek tartja s amikor az esszénusok ezt nem követték, az ushdai rabbizsinat elrendelte, hogy senki se adjon többet vagyona ötödrészénél, nehogy függetlenségből függő helyzetbe kerüljön. A Talmud szerint a J. -ra elsősorban a feleség, a serdületlen gyermekek, a szegény rokonok és a város szegényei tarthatnak igényt (Bába Mecia 71. a.). Másrészt a talmudi ethika szerint a J.-ot úgy kell gyakorolni minden egyes szegénnyel szemben, ahogy azt annak szükségletei és korábbi igényei megkívánják, ennélfogva a tönkrement emberek korábbi társadalmi állását is tekintetbe kell venni «és ha valaki lovagláshoz van szokva, akkor azt sem szabad megvonni tőle akkor, amikor kényszerítve van azt nélkülözni változott viszonyok közt.» (Szifré Deut. 15. 8.-hoz, Ketubót tract. 67b., Peah Jerusalmi 8. 21. b.). Ugyancsak a Talmud írja elő a J. gyakorlásánál a feltétlen diszkréciót, hogy a nyilvánosság ne sértse és ne alázza meg a támogatásra szorulót (Ketubót). A puszta J.-nál nagyobb érdem a szegénynek pénzt kölcsönözni, azt keresethez juttatni, de még nagyobb érdem a könyörületesség gyakorlása. Micha próféta (6.8.) ezt a kifejezést használja: «szeretni a könyörületesség gyakorlást». Minthogy a puszta J. az eredeti zsidó erkölcsi felfogás szerint csupán kötelességteljesítés, azt csak a szeretet, a személyes jóindulat, az irgalmasság és könyörületesség, egyszóval a «gemillusz cheszed», ami benne foglaltatik, teszi erénnyé. Ebből következik, hogy a Biblián alapuló talmudi ethika a kirakat jótékonyságot megveti. Ezalatt a J. módját, szívből való, önzetlen eredetét, tapintatos lebonyolítását érti a Talmud, amint Mózes V. könyve is ügy kívánja a J. gyakorlását, «hogy szíved el ne boruljon». A «gemillusz cheszed», a szeretetnek, az irgalmasságnak, a jóindulatnak alkalmazása a Talmud szerint egyike azoknak a pilléreknek, amelyeken a világ, az emberi társadalom nyugszik, így tanította azt Nagy Sándor kortársa: Simeon ha-Cadik (l. o.) (az igazságos), az időszámítás előtti 4. sz.-ban. Eszerint az emberi szenvedés felismerése hívja fel az emberek egy részét a segítésre s ennek nyomán alakultak az első J.-i egyletek, melyek a társadalom fenntartásának részesei. A Talmud szerint ez elsősorban az illető városvezetőség, vagyis a hitközség kötelessége s ez tartozik gondoskodni arról, hogy ne legyen körében szűkölködő vagy bűnöző. Tehát a bűnözésnek a nyomorból való eredetét is felismeri és méltányolja a Talmud. Ezeken az erkölcsi alapelveken épültek fel a J.-i szervezet első formái a zsidóságnál s ezek a máig létező intézmények már megvoltak a jeruzsálemi Nagy Templom fennállása idején, amikor annak vezetői, az Ansé Keneszesz Hagdóló (a Nagy Gyülekezet férfiai) szervezték azt. Ezt azért fontos leszögezni, mert némely keresztény teológus és azok alapján mások is azt a meggondolatlan tévedést követik el, hogy Máté evangéliumából vezetik le a J. összes későbbi organizált formáit, jóllehet Máté (Matatjáhú) összes idevonatkozó kitételei kivétel nélkül a régebbi zsidó iratokon nyugosznak és betű szerint megvannak a 98.-ik Zsoltár Midrasában. A J.-nak ott említett hét ága: 1. az éhezőknek táplálékot, a szomjazóknak italt nyújtani, 2. a mezítelenek felruházása, 3. a betegek látogatása, 4. a halottak eltemetése és a gyászolók vigasztalása, 5. a foglyok megváltása, 6. az árvák felnevelése és menhelyadás a hajléktalanoknak, 7. hozományadás árva leányok részére. Ezek a zsidó államban nem csupán szokások voltak, hanem intézményesített karitatív egyesülések alapjává váltak, mert már a mózesi törvények, egy egyszerű, de monetheista földmívelő pásztornép törvényei szigorúan megparancsolták az özvegyek, árvák és idegenek (rabszolgák és foglyok) támogatását. Hogy a J. szervezve volt a zsidó államban, arra bizonyság Josephus leírása. Midőn Adiabene zsidó vallásra áttért királynéja: Heléna és fia Izátesz a palesztinai éhség idején nagy mennyiségű gabonát, fügét és ércpénzt küldtek Jeruzsálembe, akkor ezeket az éhezők közt a Nagy Templom «legkiválóbb emberei osztották fel» (Antiquiates 20. 2, § 5) A Misna is említi, hogy a kiosztást a legkiválóbb férfiak teljesítették minden J.-nál. Ezeket a J. élén állókat nevezték gabbaim-nak és caddikim-nak, akik előkelőség tekintetében a Kohaniták ama ága után következtek, akikből a főpapok kerültek ki s ezek családjába külön elővizsgálat nélkül beházasodhattak. Maga Rabbi Akiba is a J.-i egyesületek élén állott. A segélyszervezésnek a világtörténelemben ismert eme legrégibb formái a Misna korában, tehát a Nagy Templom fennállás idején a következő volt. Minden községnek volt egy jótékony adományokat gyűjtő szekrénye (chuppó, korbán), mely a község szűkölködőinek szükségletére szolgáló pénzt tartalmazta. Ezek péntekenként megkapták heti eledelszükségleteikre, valamint a ruházatukra elégséges pénzt. Ugyancsak abból osztottak ki adományt a vándorszegényeknek és idegeneknek, akik csak annyit kaptak, amennyi egy napra szükséges volt, szombat kimenetelekor pedig három napi táplálékot. Ezenkívül azonban egy ebéd mindig rendelkezésére állott, az esetleges szükségre való tekintettel. A J.-i szekrényt a község három előkelő bizalmi férfia őrizte s csak J.-i ügyekben Besz-dint képeztek s saját belátásuk szerint járhattak el oly módon, hogy tekintetbe vették a támogatott személy előbbi szociális helyzetét. A pénzbeszedésre a két legtekintélyesebb vezető ment, de függetlenül ezek sem szedhették azt be, viszont nem kéregetni mentek adományokat, hanem formálisan megadóztatták az egész lakosságot tehetsége szerint; teljes felhatalmazással rendelkeztek és vonakodás esetén ingóságokat foglalhattak le. A «Chuppó» részére hetenként újra gyűjtöttek minden községben. Ha valaki 30 napig egy városban tartózkodott, köteles volt adakozni, ha 6 hónapig, akkor a ruhasegélyezéshez, ha 9 hóig, akkor temetési költségekhez is hozzájárulni. A J. adminisztrátorait, ill. a gyűjtőket parnasszimnak nevezték s ezek nemcsak a gazdag és előkelő férfiak voltak, de makulátlan jellemükhöz szó sem férhetett és panasz sehol nem fordul elő ellenük. Valamennyi régi zsidó J. vezető princípiumát a Talmud abban összpontosítja, hogy a szegényt sohasem szabad megszégyeníteni (Chaggiga 5a). A J.-ot a Templom fennállásakor, de különösen azután, hogy a szimbolikus értelmű áldozások megszűntek, az áldozatok egy fajának fogták fel s ehhez képest az adakozóknak méltóaknak, tisztáknak és kifogástalan jelleműeknek kellett lenniük, mintha áldozathozatalra járulnának, úgyszintén az elfogadóknak is a vallás keretein belül kellett élniük. A J. alapokból a Talmud tanúságtétele szerint nemzsidókat is támogattak, de azok a zsidók, akik félredobták a Törvényt, nem tarthattak jogigényt többé a támogatásra, ha részesültek is benne (Gittin 61a). A magán jótékonyság természetesen ez elől sem zárkózott el. Bálványimádóknak nem engedték meg, hogy az áldozat jellegével bíró J.-hoz hozzájáruljanak. A J.-nak legrégibb intézményes formája, amely egyáltalán létezett, a zsidóknál volt meg s ez az országutakon létesített menházak voltak, idegenek, hajléktalanok és üldözöttek részére. Ezeknek J.-célú látogatása és támogatása kötelesség volt s ezt a tradíció már a zsidóság kánaáni letelepedésekor Ábrahámra vezette vissza. Később, az egész ókorban fejlesztették ezt az intézményt és midőn a 4. sz.-ban Julianus császár hasonló intézményeket létesített a Római Birodalom minden részében, rendelkezésében kifejti, hogy a zsidók és keresztények, jóllehet az istenek ellenségei, a filantrópia megtestesítői s a zsidók közt koldus egyáltalában nincs. A J. későbbi kodifikálása Maimonidestől származik. Ő 8-féle J.-ot sorol fel (Jad Hachazáka 10. 7-13): 1. Aki támogat és pénzhez juttat szegényeket vagy valamely jövedelemmel járó munkához segíti azokat; 2. Aki ad anélkül, hogy tudná: kinek és az illető sem tudja, kitől kapott; 3. Aki titokban ad, bedobva a pénzt a szegények lakhelyére; 4. Aki a szegények közé dobja a pénzt, anélkül, hogy ismerné az illetőket; 5. Aki ad, mielőtt kérnének tőle s végül 8., aki ad, bár nem derült szívvel. A kórház és az azzal párosult menház intézménye a 11. sz.-tól kezdve van meg állandóan Közép-Európában. A Tóra előtti nyilvános fogadalom útján való J.-gyakorlás ünnepek vagy gyászesetek alkalmával, bár szintén ókori zsidó eredetű (Toszafót), a középkorban terjedt el. Ugyancsak megvolt mindenütt a kötelező J.-i alap támogatás biblikus alapon a legszegényebb gettóban is, sőt ezt egyenesen kötelező adónak fogták fel s a tehetős nőket és gyermekeket is megadóztatták. Az átlagos jövedelmű zsidó ember jövedelmének 10%-át tartozott J.-i célra adni a Talmud előírása szerint (Ketubót 50a és Pea Jer. I. 15b., Maimuni Jad Hachazáka 7. 5) s ennek alapján a középkori rabbik kötelező hitközségi adóvá emelték ezt. Ez a szokás a XIII. sz.-ban egész Európában s ehhez képest a magyarországi zsidónegyedekben is megvolt. A gettók fennállása idején a következő J.-i egyesületek léteztek mindenütt, ahol zsidók éltek hitközségekben: szegénytámogató, ruhakiosztó, nevelési, hozományosztó, árvasegélyző, és-növelő, beteglátogató és- segélyző, gyermekágyasokat segélyző, hajléktalanoknak menhelyet nyújtó, aggokat gyámolító, ingyenes tanítást elrendező és foglyokat megváltó egyesületek, melyek valamennyien megvoltak már a talmudi korban és a közép- és újkorban csupán új életre keltek. Főképp a foglyok megváltása volt a legnagyobb micvó (jó cselekedet) s ezt Maimonides valamennyi J.-nak föléje helyezi. Szervezés tekintetében a J. éppen a római, olasz és spanyol zsidóknál érte el tetőpontját az egyenjogúsítás előtti időben. Itt a XVII. sz.-ban négy különálló hatalmas J.-i egylet volt s ezek a J. valamennyi ágát felöleltek, emberszeretetük és pénzalapjuk pedig oly jelentékeny volt, hogy nem-zsidókat is rendszeresen támogattak, emellett pedig itt volt az első modern nőegylet. Ez utóbbi tekintetében egyébként a sokkal csekélyebb zsidó lakosságú román államok, az utóbbi században pedig ezek mellett Anglia és az Egyesült Államok zsidóságánál a közép-európainál lényegesen jelentékenyebb intézményeket találunk. A modern zsidó J.-i egyletek tehát a legrégibb korig mennek vissza s az emancipáció csupán újabb fejlődést adott ezeknek az intézményeknek, amelyek ha látszólag nagyobbszerűek is, de nem mindenben érik el a gettók önkéntes adóin alapuló J.-i intézményeit. A XIX. sz. óta vannak a J.-nak újabb organizációi, amelyeknek kiinduló pontjai Párizs és London hitközségei, ahol a század elején valamennyi későbbi J.-i intézmény már készen volt. Közép-európában és így Magyarországon is csupán ezeket követték. A modern zsidó J. a következő organizációkat öleli fel: 1. Üldözöttek és emigránsok támogatását. Ennek Magyarországon nincsenek állandó szervezetei, csupán a romániai üldözések idején a század elején támogatták a hitközségek az átutazó kivándorlókat. Óriási szervezetek vannak Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban. 2. Szűkölködő családok élelemmel, tűzifával és téli segéllyel való ellátására létesült egyletek különböző neveken a legtöbb hazai hitközségben is megvannak. 3. Elhagyott, elhanyagolt és bűnöző gyermekeket és ifjakat, valamint rossz útra kényszerült nőket foglalkozásra nevelő egyesületek. Ez utóbbiak Magyarországon csupán részben ismeretesek, ilyen p. o. az egyik legrégibb pedagógiai és gazdasági célú egyesület, a «Mikéfe», míg az utolsó (nőmentő) kategória teljesen ismeretlen; Londonban a kilencvenes években létesült előkelő társadalmi állású nőkből oly egyesülés, mely a prostituáltaknak a munkás életbe való visszavezetését gyakorolja. 4. Kórházak, orvosi rendelők, betegsegélyzők és gyermekágyasokat segélyző egyesületek: Ezek valamennyije elterjedt nálunk is a hitközségek anyagi képességei szerint; az utóbbi két kategória a legkisebb hitközségeknél is megvan. 5. Börtönlátogatás, mely szintén Nyugat-Európában és Amerikában van rendszeresítve, míg Magyarországon a kezdeményezés állapotában van csupán. 6 Vakokat, bénákat, süketnémákat stb. fogyatékosokat támogató egyletek. Ezek részére nálunk magán jótékonyságból eredő kiváló intézmények vannak. Az első ilyen egyesülés az ilyen betegek részére berendezett palotával Londonban 1863. létesült hitközségi kezelésben. 7. Aggok menhelye és szeretetházak, melyek Magyarországon régóta megvannak és népszerű, fejlődőben levő J.-i intézmények. 8. Szegénység megakadályozására szolgáló intézmények (ingyenes ebéd, tej- és táplálékkiosztás, ünnepi segély, macósz-kiosztás, másrészt főzőiskolák, óvodák, leányegyletek szegény sorsú leányok és ipari nevelés szegény gyermekek részére), melyek részben Magyarországon is megvannak (Pesti Izr. Hitközség, Pesti Orth. Hitközség, Omike, Nőegyletek, Mikéfe). 9. Intézmények kölcsönös támogatása a hitközségek részéről, ill. a hitközségek szövetsége, mely Magyarországon még nincs meg. A zsidó J.-ról szólva meg kell említenünk a XIX. sz. legnagyobbszerű intézményét, az «Alliance Israelite Universelle»-t, melyet Adolph Crémieux v. francia igazságügy miniszter kezdeményezett s amelynek fiókintézményei a Balkánon, Orosz-Lengyelországban, a Keleten és Afrikában a zsidóság több mint félszázadon át tartó segélyezésével és kitűnő francia nyelvű iskolák és kórházak létesítésével a legáldásosabb J.-ot fejtette ki. (A hazai J. intézményeit l. az illető hitközségek monográfiáinál és a nagyobb intézmények címe szerint.)


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2341. címszó a lexikon => 425. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12341.htm

CÍMSZÓ: Jótékonyság

SZÓCIKK: Jótékonyság. A J.-nak és a J. organizációjának speciálisan zsidó eredete miatt a zsidóság életében különös fontossága is van, mert a J. első organizált formái a mózesi könyvek ethikáján nyugszanak s már a bibliai korban megvalósultak; minden későbbi kor jótékonysági szervezete csupán annak továbbfejlesztése s így a speciálisan zsidó J.-i szervezeteké is. A J. bibliai héber kifejezése a Cedókó, tehát ugyanaz a szó, amely a bibliai nyelvben az igazságosságnak is egyedüli kifejezése. Minden intézményes J. egyedüli kifejezése a héberben máig a Cedókó , míg a magánjótékonyságnak, a könyörületesség vagy a szeretet gyakorlásának megjelölése már a Bibliában és a Talmudban l. Simeon ha-Caddik a gemillusz cheszed. A régi zsidó ethikai felfogás szerint, mely a bibliai, talmudi és az azutáni kiíróknak rabbinikus felfogására is változatlanul vonatkozik, tehát magának a zsidó hitvallásnak sokat hangoztatott nézete szerint a J. magában véve még nem érdem vagy épen erény, hanem csupán kötelességteljesítés, mert általa csupán a Cedókó -nak, az igazságosságnak teszünk eleget; igazságosságnak pedig azért nevezi a héber nyelv a J.-t, mert Isten az Ő adományából megköveteli a szegénynek juttatandó részt, mert a föld az Enyém, ti pedig mindannyian vendégek vagytok rajta , ezért az özvegyek, árvák, idegenek és a hit szolgálatának fizetség nélkül élő leviták és kohaniták kapjanak abból. A legrégibb rabbinikus felfogás még azzal is magyarázza, hogy a Cedókó egyaránt egyedüli kifejezése az igazságosságnak és a J.-nak a Bibliában, mert a zsidó felfogás szerint a gyámoltalannak és nincstelennek joga van segítést kérni szerencsésebb sorsú testvéreitől. Ezen erkölcsi felfogások alapján van a zsidó J.-nak, mint kötelességteljesítésnek, egészen speciális indító oka és szerepe az egész későbbi zsidó történet folyamán. A legfőbb korban a zsidó nép egyedüli törvénykönyvnek, a Bibliának kimondott parancsai alapján gyakorolta a J.-ot: Adnod kell a szegénynek és szívednek nem szabad bosszankodni, amikor adsz neki, s az Isten meg fog téged áldani minden munkádban, mindenütt, ahova kezed teszed Deuter. 12. l0-11 . A mózesi törvénykönyv a tulajdonjogot nem terjesztette ki a földbirtok és a vetés szelére, sem az elszórt kalászokra, sem az eltévedt nyájra, sem a hetedik év jóbel termésére, mert az idegené, az özvegyé, az árváé legyen az , mint a szigorított formájú parancs Én, az Örökkévaló parancsolom végzettel számos helyen tanítja Lev 19. 9. 10; 23. 22 ; 25. 23; Ex. 23.11; Deut 24. 19-21. Ezenkívül ugyancsak a mózesi törvények elrendelik a tized fizetését évenként az idegeneknek, özvegyeknek, árváknak és fizetéstelen papságnak, tehát már a nomád-pásztor korban a jövedelmet, mint Isten adományát fogta fel a zsidóság s ennélfogva azt mindenben meg kellett osztani a szegényekkel. A szegényt a Biblia az Én népemnek nevezi s ugyancsak Istent tekinti az árvák atyjá -nak és az özvegyek bírájá -nak. A szigorú J.-parancsokon kívül a Biblia még számos helyen figyelembe ajánlja az irgalmasság gyakorlását: Ha testvéred elszegényedik, segítened kell rajta, hogy ő is élhessen veled Levit. 25. 35 ; Húsodból való és ha látod őt meztelen, fel kell ruháznod, ha éhes, kenyeret kell adnod neki, ha kitaszított, hajlékot kell nyújtanod Jesája ; Áldott legyen, aki a szegényről gondoskodik, az Úr fogja őt megszabadítani Zsolt. 112. ; aki szánakozik a szegényen, Istennek ad kölcsön Zsolt. 19. , mert ő szereti az idegent, atyja az atyátlannak, bírája az özvegynek Deut. 10.18., Zsolt. 118 stb. Hogy a J. kötelességgyakorlás, melyet mindenkitől elvár a vallás mindenkivel szemben, aki nélkülöz, az is kitűnik a Bibliából Deut. 23. 5 ; Kir. I. 20. 31., Ámosz 1. 11 , azonkívül Philonak a J. -ról szóló műve is visszatükrözteti ezt 17-18. § . A zsidóság már ősatyját Ábrahámot is a jótékonyság és irgalmasság megtestesülésének látta, ellentétben minden más népnek hérosz-ősatyjáról szóló képzeteivel. A pátriárkák közül Iszachar van feltüntetve úgy, mint aki segíti a szegényt és gyámoltalant s Isten minden adományát megosztja a szűkölködőkkel. A Midrás- és Talmud-szerzők felfogása még inkább továbbszőtte és valóra váltotta a bibliai gondolatot a J.-ról. Az idevonatkozó rendkívül nagyszámú erkölcsi törvényből leginkább a következők tükröztetik vissza a Midrások és a Talmud magasztos felfogását a J.-ról: Aki irgalommal van embertársai iránt, annak isten is irgalmazni fog, de akiből hiányzik a könyörület embertársai iránt, azon az Ég nem fog irgalmat gyakorolni Sabbat 151 b. . Az egyik midrás-allegória szerint Isten megmutatja Mózesnek az ég kincseit, mely azok részére van felhalmozva, akik életükben jótékonyságot gyakorolnak Midras-Tanchuma Exod. 30. 13-hoz . Azonban ugyancsak a Talmudszerzők szerint a J. nem terjedhet addig, hogy valaki saját családja iránti kötelességét emiatt elhanyagolja, amikor az nyomorban van. Ezt a Talmud bűnnek tartja s amikor az esszénusok ezt nem követték, az ushdai rabbizsinat elrendelte, hogy senki se adjon többet vagyona ötödrészénél, nehogy függetlenségből függő helyzetbe kerüljön. A Talmud szerint a J. -ra elsősorban a feleség, a serdületlen gyermekek, a szegény rokonok és a város szegényei tarthatnak igényt Bába Mecia 71. a. . Másrészt a talmudi ethika szerint a J.-ot úgy kell gyakorolni minden egyes szegénnyel szemben, ahogy azt annak szükségletei és korábbi igényei megkívánják, ennélfogva a tönkrement emberek korábbi társadalmi állását is tekintetbe kell venni és ha valaki lovagláshoz van szokva, akkor azt sem szabad megvonni tőle akkor, amikor kényszerítve van azt nélkülözni változott viszonyok közt. Szifré Deut. 15. 8.-hoz, Ketubót tract. 67b., Peah Jerusalmi 8. 21. b. . Ugyancsak a Talmud írja elő a J. gyakorlásánál a feltétlen diszkréciót, hogy a nyilvánosság ne sértse és ne alázza meg a támogatásra szorulót Ketubót . A puszta J.-nál nagyobb érdem a szegénynek pénzt kölcsönözni, azt keresethez juttatni, de még nagyobb érdem a könyörületesség gyakorlása. Micha próféta 6.8. ezt a kifejezést használja: szeretni a könyörületesség gyakorlást . Minthogy a puszta J. az eredeti zsidó erkölcsi felfogás szerint csupán kötelességteljesítés, azt csak a szeretet, a személyes jóindulat, az irgalmasság és könyörületesség, egyszóval a gemillusz cheszed , ami benne foglaltatik, teszi erénnyé. Ebből következik, hogy a Biblián alapuló talmudi ethika a kirakat jótékonyságot megveti. Ezalatt a J. módját, szívből való, önzetlen eredetét, tapintatos lebonyolítását érti a Talmud, amint Mózes V. könyve is ügy kívánja a J. gyakorlását, hogy szíved el ne boruljon . A gemillusz cheszed , a szeretetnek, az irgalmasságnak, a jóindulatnak alkalmazása a Talmud szerint egyike azoknak a pilléreknek, amelyeken a világ, az emberi társadalom nyugszik, így tanította azt Nagy Sándor kortársa: Simeon ha-Cadik l. o. az igazságos , az időszámítás előtti 4. sz.-ban. Eszerint az emberi szenvedés felismerése hívja fel az emberek egy részét a segítésre s ennek nyomán alakultak az első J.-i egyletek, melyek a társadalom fenntartásának részesei. A Talmud szerint ez elsősorban az illető városvezetőség, vagyis a hitközség kötelessége s ez tartozik gondoskodni arról, hogy ne legyen körében szűkölködő vagy bűnöző. Tehát a bűnözésnek a nyomorból való eredetét is felismeri és méltányolja a Talmud. Ezeken az erkölcsi alapelveken épültek fel a J.-i szervezet első formái a zsidóságnál s ezek a máig létező intézmények már megvoltak a jeruzsálemi Nagy Templom fennállása idején, amikor annak vezetői, az Ansé Keneszesz Hagdóló a Nagy Gyülekezet férfiai szervezték azt. Ezt azért fontos leszögezni, mert némely keresztény teológus és azok alapján mások is azt a meggondolatlan tévedést követik el, hogy Máté evangéliumából vezetik le a J. összes későbbi organizált formáit, jóllehet Máté Matatjáhú összes idevonatkozó kitételei kivétel nélkül a régebbi zsidó iratokon nyugosznak és betű szerint megvannak a 98.-ik Zsoltár Midrasában. A J.-nak ott említett hét ága: 1. az éhezőknek táplálékot, a szomjazóknak italt nyújtani, 2. a mezítelenek felruházása, 3. a betegek látogatása, 4. a halottak eltemetése és a gyászolók vigasztalása, 5. a foglyok megváltása, 6. az árvák felnevelése és menhelyadás a hajléktalanoknak, 7. hozományadás árva leányok részére. Ezek a zsidó államban nem csupán szokások voltak, hanem intézményesített karitatív egyesülések alapjává váltak, mert már a mózesi törvények, egy egyszerű, de monetheista földmívelő pásztornép törvényei szigorúan megparancsolták az özvegyek, árvák és idegenek rabszolgák és foglyok támogatását. Hogy a J. szervezve volt a zsidó államban, arra bizonyság Josephus leírása. Midőn Adiabene zsidó vallásra áttért királynéja: Heléna és fia Izátesz a palesztinai éhség idején nagy mennyiségű gabonát, fügét és ércpénzt küldtek Jeruzsálembe, akkor ezeket az éhezők közt a Nagy Templom legkiválóbb emberei osztották fel Antiquiates 20. 2, § 5 A Misna is említi, hogy a kiosztást a legkiválóbb férfiak teljesítették minden J.-nál. Ezeket a J. élén állókat nevezték gabbaim-nak és caddikim-nak, akik előkelőség tekintetében a Kohaniták ama ága után következtek, akikből a főpapok kerültek ki s ezek családjába külön elővizsgálat nélkül beházasodhattak. Maga Rabbi Akiba is a J.-i egyesületek élén állott. A segélyszervezésnek a világtörténelemben ismert eme legrégibb formái a Misna korában, tehát a Nagy Templom fennállás idején a következő volt. Minden községnek volt egy jótékony adományokat gyűjtő szekrénye chuppó, korbán , mely a község szűkölködőinek szükségletére szolgáló pénzt tartalmazta. Ezek péntekenként megkapták heti eledelszükségleteikre, valamint a ruházatukra elégséges pénzt. Ugyancsak abból osztottak ki adományt a vándorszegényeknek és idegeneknek, akik csak annyit kaptak, amennyi egy napra szükséges volt, szombat kimenetelekor pedig három napi táplálékot. Ezenkívül azonban egy ebéd mindig rendelkezésére állott, az esetleges szükségre való tekintettel. A J.-i szekrényt a község három előkelő bizalmi férfia őrizte s csak J.-i ügyekben Besz-dint képeztek s saját belátásuk szerint járhattak el oly módon, hogy tekintetbe vették a támogatott személy előbbi szociális helyzetét. A pénzbeszedésre a két legtekintélyesebb vezető ment, de függetlenül ezek sem szedhették azt be, viszont nem kéregetni mentek adományokat, hanem formálisan megadóztatták az egész lakosságot tehetsége szerint; teljes felhatalmazással rendelkeztek és vonakodás esetén ingóságokat foglalhattak le. A Chuppó részére hetenként újra gyűjtöttek minden községben. Ha valaki 30 napig egy városban tartózkodott, köteles volt adakozni, ha 6 hónapig, akkor a ruhasegélyezéshez, ha 9 hóig, akkor temetési költségekhez is hozzájárulni. A J. adminisztrátorait, ill. a gyűjtőket parnasszimnak nevezték s ezek nemcsak a gazdag és előkelő férfiak voltak, de makulátlan jellemükhöz szó sem férhetett és panasz sehol nem fordul elő ellenük. Valamennyi régi zsidó J. vezető princípiumát a Talmud abban összpontosítja, hogy a szegényt sohasem szabad megszégyeníteni Chaggiga 5a . A J.-ot a Templom fennállásakor, de különösen azután, hogy a szimbolikus értelmű áldozások megszűntek, az áldozatok egy fajának fogták fel s ehhez képest az adakozóknak méltóaknak, tisztáknak és kifogástalan jelleműeknek kellett lenniük, mintha áldozathozatalra járulnának, úgyszintén az elfogadóknak is a vallás keretein belül kellett élniük. A J. alapokból a Talmud tanúságtétele szerint nemzsidókat is támogattak, de azok a zsidók, akik félredobták a Törvényt, nem tarthattak jogigényt többé a támogatásra, ha részesültek is benne Gittin 61a . A magán jótékonyság természetesen ez elől sem zárkózott el. Bálványimádóknak nem engedték meg, hogy az áldozat jellegével bíró J.-hoz hozzájáruljanak. A J.-nak legrégibb intézményes formája, amely egyáltalán létezett, a zsidóknál volt meg s ez az országutakon létesített menházak voltak, idegenek, hajléktalanok és üldözöttek részére. Ezeknek J.-célú látogatása és támogatása kötelesség volt s ezt a tradíció már a zsidóság kánaáni letelepedésekor Ábrahámra vezette vissza. Később, az egész ókorban fejlesztették ezt az intézményt és midőn a 4. sz.-ban Julianus császár hasonló intézményeket létesített a Római Birodalom minden részében, rendelkezésében kifejti, hogy a zsidók és keresztények, jóllehet az istenek ellenségei, a filantrópia megtestesítői s a zsidók közt koldus egyáltalában nincs. A J. későbbi kodifikálása Maimonidestől származik. Ő 8-féle J.-ot sorol fel Jad Hachazáka 10. 7-13 : 1. Aki támogat és pénzhez juttat szegényeket vagy valamely jövedelemmel járó munkához segíti azokat; 2. Aki ad anélkül, hogy tudná: kinek és az illető sem tudja, kitől kapott; 3. Aki titokban ad, bedobva a pénzt a szegények lakhelyére; 4. Aki a szegények közé dobja a pénzt, anélkül, hogy ismerné az illetőket; 5. Aki ad, mielőtt kérnének tőle s végül 8., aki ad, bár nem derült szívvel. A kórház és az azzal párosult menház intézménye a 11. sz.-tól kezdve van meg állandóan Közép-Európában. A Tóra előtti nyilvános fogadalom útján való J.-gyakorlás ünnepek vagy gyászesetek alkalmával, bár szintén ókori zsidó eredetű Toszafót , a középkorban terjedt el. Ugyancsak megvolt mindenütt a kötelező J.-i alap támogatás biblikus alapon a legszegényebb gettóban is, sőt ezt egyenesen kötelező adónak fogták fel s a tehetős nőket és gyermekeket is megadóztatták. Az átlagos jövedelmű zsidó ember jövedelmének 10%-át tartozott J.-i célra adni a Talmud előírása szerint Ketubót 50a és Pea Jer. I. 15b., Maimuni Jad Hachazáka 7. 5 s ennek alapján a középkori rabbik kötelező hitközségi adóvá emelték ezt. Ez a szokás a XIII. sz.-ban egész Európában s ehhez képest a magyarországi zsidónegyedekben is megvolt. A gettók fennállása idején a következő J.-i egyesületek léteztek mindenütt, ahol zsidók éltek hitközségekben: szegénytámogató, ruhakiosztó, nevelési, hozományosztó, árvasegélyző, és-növelő, beteglátogató és- segélyző, gyermekágyasokat segélyző, hajléktalanoknak menhelyet nyújtó, aggokat gyámolító, ingyenes tanítást elrendező és foglyokat megváltó egyesületek, melyek valamennyien megvoltak már a talmudi korban és a közép- és újkorban csupán új életre keltek. Főképp a foglyok megváltása volt a legnagyobb micvó jó cselekedet s ezt Maimonides valamennyi J.-nak föléje helyezi. Szervezés tekintetében a J. éppen a római, olasz és spanyol zsidóknál érte el tetőpontját az egyenjogúsítás előtti időben. Itt a XVII. sz.-ban négy különálló hatalmas J.-i egylet volt s ezek a J. valamennyi ágát felöleltek, emberszeretetük és pénzalapjuk pedig oly jelentékeny volt, hogy nem-zsidókat is rendszeresen támogattak, emellett pedig itt volt az első modern nőegylet. Ez utóbbi tekintetében egyébként a sokkal csekélyebb zsidó lakosságú román államok, az utóbbi században pedig ezek mellett Anglia és az Egyesült Államok zsidóságánál a közép-európainál lényegesen jelentékenyebb intézményeket találunk. A modern zsidó J.-i egyletek tehát a legrégibb korig mennek vissza s az emancipáció csupán újabb fejlődést adott ezeknek az intézményeknek, amelyek ha látszólag nagyobbszerűek is, de nem mindenben érik el a gettók önkéntes adóin alapuló J.-i intézményeit. A XIX. sz. óta vannak a J.-nak újabb organizációi, amelyeknek kiinduló pontjai Párizs és London hitközségei, ahol a század elején valamennyi későbbi J.-i intézmény már készen volt. Közép-európában és így Magyarországon is csupán ezeket követték. A modern zsidó J. a következő organizációkat öleli fel: 1. Üldözöttek és emigránsok támogatását. Ennek Magyarországon nincsenek állandó szervezetei, csupán a romániai üldözések idején a század elején támogatták a hitközségek az átutazó kivándorlókat. Óriási szervezetek vannak Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban. 2. Szűkölködő családok élelemmel, tűzifával és téli segéllyel való ellátására létesült egyletek különböző neveken a legtöbb hazai hitközségben is megvannak. 3. Elhagyott, elhanyagolt és bűnöző gyermekeket és ifjakat, valamint rossz útra kényszerült nőket foglalkozásra nevelő egyesületek. Ez utóbbiak Magyarországon csupán részben ismeretesek, ilyen p. o. az egyik legrégibb pedagógiai és gazdasági célú egyesület, a Mikéfe , míg az utolsó nőmentő kategória teljesen ismeretlen; Londonban a kilencvenes években létesült előkelő társadalmi állású nőkből oly egyesülés, mely a prostituáltaknak a munkás életbe való visszavezetését gyakorolja. 4. Kórházak, orvosi rendelők, betegsegélyzők és gyermekágyasokat segélyző egyesületek: Ezek valamennyije elterjedt nálunk is a hitközségek anyagi képességei szerint; az utóbbi két kategória a legkisebb hitközségeknél is megvan. 5. Börtönlátogatás, mely szintén Nyugat-Európában és Amerikában van rendszeresítve, míg Magyarországon a kezdeményezés állapotában van csupán. 6 Vakokat, bénákat, süketnémákat stb. fogyatékosokat támogató egyletek. Ezek részére nálunk magán jótékonyságból eredő kiváló intézmények vannak. Az első ilyen egyesülés az ilyen betegek részére berendezett palotával Londonban 1863. létesült hitközségi kezelésben. 7. Aggok menhelye és szeretetházak, melyek Magyarországon régóta megvannak és népszerű, fejlődőben levő J.-i intézmények. 8. Szegénység megakadályozására szolgáló intézmények ingyenes ebéd, tej- és táplálékkiosztás, ünnepi segély, macósz-kiosztás, másrészt főzőiskolák, óvodák, leányegyletek szegény sorsú leányok és ipari nevelés szegény gyermekek részére , melyek részben Magyarországon is megvannak Pesti Izr. Hitközség, Pesti Orth. Hitközség, Omike, Nőegyletek, Mikéfe . 9. Intézmények kölcsönös támogatása a hitközségek részéről, ill. a hitközségek szövetsége, mely Magyarországon még nincs meg. A zsidó J.-ról szólva meg kell említenünk a XIX. sz. legnagyobbszerű intézményét, az Alliance Israelite Universelle -t, melyet Adolph Crémieux v. francia igazságügy miniszter kezdeményezett s amelynek fiókintézményei a Balkánon, Orosz-Lengyelországban, a Keleten és Afrikában a zsidóság több mint félszázadon át tartó segélyezésével és kitűnő francia nyelvű iskolák és kórházak létesítésével a legáldásosabb J.-ot fejtette ki. A hazai J. intézményeit l. az illető hitközségek monográfiáinál és a nagyobb intézmények címe szerint.

12341.ht

CÍMSZÓ Jótékonysá

SZÓCIKK Jótékonyság J.-na é J organizációjána speciálisa zsid eredet miat zsidósá életébe különö fontosság i van mer J els organizál formá mózes könyve ethikájá nyugszana má biblia korba megvalósultak minde később ko jótékonyság szervezet csupá anna továbbfejlesztés íg speciálisa zsid J.- szervezetek is J biblia hébe kifejezés Cedókó tehá ugyana szó amel biblia nyelvbe a igazságosságna i egyedül kifejezése Minde intézménye J egyedül kifejezés héberbe mái Cedók mí magánjótékonyságnak könyörületessé vag szerete gyakorlásána megjelölés má Bibliába é Talmudba l Simeo ha-Caddi gemillus cheszed rég zsid ethika felfogá szerint mel bibliai talmud é a azután kiírókna rabbiniku felfogásár i változatlanu vonatkozik tehá magána zsid hitvallásna soka hangoztatot nézet szerin J magába vév mé ne érde vag épe erény hane csupá kötelességteljesítés mer által csupá Cedók -nak a igazságosságna teszün eleget igazságosságna pedi azér nevez hébe nyel J.-t mer Iste a adományábó megkövetel szegényne juttatand részt mer föl a Enyém t pedi mindannyia vendége vagyto rajt ezér a özvegyek árvák idegene é hi szolgálatána fizetsé nélkü él levitá é kohanitá kapjana abból legrégib rabbiniku felfogá mé azza i magyarázza hog Cedók egyarán egyedül kifejezés a igazságosságna é J.-na Bibliában mer zsid felfogá szerin gyámoltalanna é nincstelenne jog va segítés kérn szerencséseb sors testvéreitől Eze erkölcs felfogáso alapjá va zsid J.-nak min kötelességteljesítésnek egésze speciáli indít ok é szerep a egés később zsid történe folyamán legfőb korba zsid né egyedül törvénykönyvnek Bibliána kimondot parancsa alapjá gyakorolt J.-ot Adno kel szegényne é szívedne ne szaba bosszankodni amiko ads neki a Iste me fo tége áldan minde munkádban mindenütt ahov keze tesze Deuter 12 l0-1 mózes törvényköny tulajdonjogo ne terjesztett k földbirto é veté szelére se a elszór kalászokra se a eltéved nyájra se hetedi é jóbe termésére mer a idegené a özvegyé a árvá legye a min szigorítot formáj paranc Én a Örökkéval parancsolo végzette számo helye tanítj Le 19 9 10 23 2 25 23 Ex 23.11 Deu 24 19-21 Ezenkívü ugyancsa mózes törvénye elrendeli tize fizetésé évenkén a idegeneknek özvegyeknek árvákna é fizetéstele papságnak tehá má nomád-pászto korba jövedelmet min Iste adományá fogt fe zsidósá ennélfogv az mindenbe me kellet osztan szegényekkel szegény Bibli a É népemne nevez ugyancsa Isten tekint a árvá atyj -na é a özvegye bíráj -nak szigor J.-parancsoko kívü Bibli mé számo helye figyelemb ajánlj a irgalmassá gyakorlását H testvére elszegényedik segítene kel rajta hog i élhesse vele Levit 25 3 Húsodbó val é h láto ő meztelen fe kel ruháznod h éhes kenyere kel adno neki h kitaszított hajléko kel nyújtano Jesáj Áldot legyen ak szegényrő gondoskodik a Ú fogj ő megszabadítan Zsolt 112 ak szánakozi szegényen Istenne a kölcsö Zsolt 19 mer szeret a idegent atyj a atyátlannak bíráj a özvegyne Deut 10.18. Zsolt 11 stb Hog J kötelességgyakorlás melye mindenkitő elvá vallá mindenkive szemben ak nélkülöz a i kitűni Bibliábó Deut 23 Kir I 20 31. Ámos 1 1 azonkívü Philona J -ró szól műv i visszatükröztet ez 17-18 zsidósá má ősatyjá Ábrahámo i jótékonysá é irgalmassá megtestesüléséne látta ellentétbe minde má népne hérosz-ősatyjáró szól képzeteivel pátriárká közü Iszacha va feltüntetv úgy min ak segít szegény é gyámoltalan Iste minde adományá megosztj szűkölködőkkel Midrás é Talmud-szerző felfogás mé inkáb továbbszőtt é valór váltott biblia gondolato J.-ról A idevonatkoz rendkívü nagyszám erkölcs törvénybő leginkáb következő tükrözteti vissz Midráso é Talmu magaszto felfogásá J.-ról Ak irgalomma va embertársa iránt anna iste i irgalmazn fog d akibő hiányzi könyörüle embertársa iránt azo a É ne fo irgalma gyakoroln Sabba 15 b A egyi midrás-allegóri szerin Iste megmutatj Mózesne a é kincseit mel azo részér va felhalmozva aki életükbe jótékonyságo gyakorolna Midras-Tanchum Exod 30 13-ho Azonba ugyancsa Talmudszerző szerin J ne terjedhe addig hog valak sajá családj iránt kötelességé emiat elhanyagolja amiko a nyomorba van Ez Talmu bűnne tartj amiko a esszénuso ez ne követték a ushda rabbizsina elrendelte hog senk s adjo többe vagyon ötödrészénél nehog függetlenségbő függ helyzetb kerüljön Talmu szerin J -r elsősorba feleség serdületle gyermekek szegén rokono é váro szegénye tarthatna igény Báb Meci 71 a Másrész talmud ethik szerin J.-o úg kel gyakoroln minde egye szegénnye szemben ahog az anna szükséglete é korább igénye megkívánják ennélfogv tönkremen embere korább társadalm állásá i tekintetb kel venn é h valak lovaglásho va szokva akko az se szaba megvonn től akkor amiko kényszerítv va az nélkülözn változot viszonyo közt Szifr Deut 15 8.-hoz Ketubó tract 67b. Pea Jerusalm 8 21 b Ugyancsa Talmu írj el J gyakorlásáná feltétle diszkréciót hog nyilvánossá n sérts é n alázz me támogatásr szoruló Ketubó puszt J.-ná nagyob érde szegényne pénz kölcsönözni az keresethe juttatni d mé nagyob érde könyörületessé gyakorlása Mich prófét 6.8 ez kifejezés használja szeretn könyörületessé gyakorlás Minthog puszt J a eredet zsid erkölcs felfogá szerin csupá kötelességteljesítés az csa szeretet személye jóindulat a irgalmassá é könyörületesség egyszóva gemillus chesze am benn foglaltatik tesz erénnyé Ebbő következik hog Bibliá alapul talmud ethik kiraka jótékonyságo megveti Ezalat J módját szívbő való önzetle eredetét tapintato lebonyolításá ért Talmud amin Móze V könyv i üg kívánj J gyakorlását hog szíve e n boruljo gemillus chesze szeretetnek a irgalmasságnak jóindulatna alkalmazás Talmu szerin egyik azokna pilléreknek amelyeke világ a ember társadalo nyugszik íg tanított az Nag Sándo kortársa Simeo ha-Cadi l o a igazságo a időszámítá előtt 4 sz.-ban Eszerin a ember szenvedé felismerés hívj fe a embere eg részé segítésr enne nyomá alakulta a els J.- egyletek melye társadalo fenntartásána részesei Talmu szerin e elsősorba a illet városvezetőség vagyi hitközsé kötelesség e tartozi gondoskodn arról hog n legye körébe szűkölköd vag bűnöző Tehá bűnözésne nyomorbó val eredeté i felismer é méltányolj Talmud Ezeke a erkölcs alapelveke épülte fe J.- szerveze els formá zsidóságná eze mái létez intézménye má megvolta jeruzsálem Nag Templo fennállás idején amiko anna vezetői a Ans Keneszes Hagdól Nag Gyülekeze férfia szervezté azt Ez azér fonto leszögezni mer némel keresztén teológu é azo alapjá máso i az meggondolatla tévedés követi el hog Mát evangéliumábó vezeti l J össze később organizál formáit jóllehe Mát Matatjáh össze idevonatkoz kitétele kivéte nélkü régebb zsid iratoko nyugoszna é bet szerin megvanna 98.-i Zsoltá Midrasában J.-na ot említet hé ága 1 a éhezőkne táplálékot szomjazókna ital nyújtani 2 mezítelene felruházása 3 betege látogatása 4 halotta eltemetés é gyászoló vigasztalása 5 foglyo megváltása 6 a árvá felnevelés é menhelyadá hajléktalanoknak 7 hozományadá árv leányo részére Eze zsid államba ne csupá szokáso voltak hane intézményesítet karitatí egyesülése alapjáv váltak mer má mózes törvények eg egyszerű d monetheist földmível pásztorné törvénye szigorúa megparancsoltá a özvegyek árvá é idegene rabszolgá é foglyo támogatását Hog J szervezv vol zsid államban arr bizonysá Josephu leírása Midő Adiaben zsid vallásr áttér királynéja Helén é fi Izátes palesztina éhsé idejé nag mennyiség gabonát fügé é ércpénz küldte Jeruzsálembe akko ezeke a éhező köz Nag Templo legkiválób embere osztottá fe Antiquiate 20 2 Misn i említi hog kiosztás legkiválób férfia teljesítetté minde J.-nál Ezeke J élé állóka nevezté gabbaim-na é caddikim-nak aki előkelősé tekintetébe Kohanitá am ág utá következtek akikbő főpapo kerülte k eze családjáb külö elővizsgála nélkü beházasodhattak Mag Rabb Akib i J.- egyesülete élé állott segélyszervezésne világtörténelembe ismer em legrégib formá Misn korában tehá Nag Templo fennállá idejé következ volt Minde községne vol eg jótékon adományoka gyűjt szekrény chuppó korbá mel közsé szűkölködőine szükségletér szolgál pénz tartalmazta Eze péntekenkén megkaptá het eledelszükségleteikre valamin ruházatukr elégsége pénzt Ugyancsa abbó osztotta k adomány vándorszegényekne é idegeneknek aki csa annyi kaptak amenny eg napr szüksége volt szomba kimeneteleko pedi háro nap táplálékot Ezenkívü azonba eg ebé mindi rendelkezésér állott a esetlege szükségr val tekintettel J.- szekrény közsé háro előkel bizalm férfi őrizt csa J.- ügyekbe Besz-din képezte sajá belátásu szerin járhatta e ol módon hog tekintetb vetté támogatot személ előbb szociáli helyzetét pénzbeszedésr ké legtekintélyeseb vezet ment d függetlenü eze se szedhetté az be viszon ne kéregetn mente adományokat hane formálisa megadóztattá a egés lakosságo tehetség szerint telje felhatalmazássa rendelkezte é vonakodá eseté ingóságoka foglalhatta le Chupp részér hetenkén újr gyűjtötte minde községben H valak 3 napi eg városba tartózkodott kötele vol adakozni h hónapig akko ruhasegélyezéshez h hóig akko temetés költségekhe i hozzájárulni J adminisztrátorait ill gyűjtőke parnasszimna nevezté eze nemcsa gazda é előkel férfia voltak d makulátla jellemükhö sz se férhetet é panas seho ne fordu el ellenük Valamenny rég zsid J vezet princípiumá Talmu abba összpontosítja hog szegény sohase szaba megszégyeníten Chaggig 5 J.-o Templo fennállásakor d különöse azután hog szimboliku értelm áldozáso megszűntek a áldozato eg fajána fogtá fe ehhe képes a adakozókna méltóaknak tisztákna é kifogástala jelleműekne kellet lenniük minth áldozathozatalr járulnának úgyszinté a elfogadókna i vallá keretei belü kellet élniük J alapokbó Talmu tanúságtétel szerin nemzsidóka i támogattak d azo zsidók aki félredobtá Törvényt ne tarthatta jogigény több támogatásra h részesülte i benn Gitti 61 magá jótékonysá természetese e elő se zárkózot el Bálványimádókna ne engedté meg hog a áldoza jellegéve bír J.-ho hozzájáruljanak J.-na legrégib intézménye formája amel egyáltalá létezett zsidókná vol me e a országutako létesítet menháza voltak idegenek hajléktalano é üldözötte részére Ezekne J.-cél látogatás é támogatás kötelessé vol ez tradíci má zsidósá kánaán letelepedéseko Ábrahámr vezett vissza Később a egés ókorba fejlesztetté ez a intézmény é midő 4 sz.-ba Julianu császá hasonl intézményeke létesítet Róma Birodalo minde részében rendelkezésébe kifejti hog zsidó é keresztények jóllehe a istene ellenségei filantrópi megtestesítő zsidó köz koldu egyáltalába nincs J később kodifikálás Maimonidestő származik 8-fél J.-o soro fe Ja Hachazák 10 7-1 1 Ak támoga é pénzhe jutta szegényeke vag valamel jövedelemme jár munkáho segít azokat 2 Ak a anélkül hog tudná kine é a illet se tudja kitő kapott 3 Ak titokba ad bedobv pénz szegénye lakhelyére 4 Ak szegénye köz dobj pénzt anélkül hog ismern a illetőket 5 Ak ad mielőt kérnéne től végü 8. ak ad bá ne derül szívvel kórhá é a azza párosul menhá intézmény 11 sz.-tó kezdv va me állandóa Közép-Európában Tór előtt nyilváno fogadalo útjá val J.-gyakorlá ünnepe vag gyászesete alkalmával bá szinté ókor zsid eredet Toszafó középkorba terjed el Ugyancsa megvol mindenüt kötelez J.- ala támogatá bibliku alapo legszegényeb gettóba is ső ez egyenese kötelez adóna fogtá fe tehető nőke é gyermekeke i megadóztatták A átlago jövedelm zsid embe jövedelméne 10%-á tartozot J.- célr adn Talmu előírás szerin Ketubó 50 é Pe Jer I 15b. Maimun Ja Hachazák 7 enne alapjá középkor rabbi kötelez hitközség adóv emelté ezt E szoká XIII sz.-ba egés Európába ehhe képes magyarország zsidónegyedekbe i megvolt gettó fennállás idejé következ J.- egyesülete létezte mindenütt aho zsidó élte hitközségekben szegénytámogató ruhakiosztó nevelési hozományosztó árvasegélyző és-növelő beteglátogat és segélyző gyermekágyasoka segélyző hajléktalanokna menhelye nyújtó aggoka gyámolító ingyene tanítás elrendez é foglyoka megvált egyesületek melye valamennyie megvolta má talmud korba é közép é újkorba csupá ú életr keltek Főkép foglyo megváltás vol legnagyob micv j cselekede ez Maimonide valamenny J.-na föléj helyezi Szervezé tekintetébe J éppe római olas é spanyo zsidókná ért e tetőpontjá a egyenjogúsítá előtt időben It XVII sz.-ba nég különáll hatalma J.- egyle vol eze J valamenny ágá felöleltek emberszeretetü é pénzalapju pedi ol jelentéken volt hog nem-zsidóka i rendszerese támogattak emellet pedi it vol a els moder nőegylet E utóbb tekintetébe egyébkén sokka csekélyeb zsid lakosság romá államok a utóbb századba pedi eze mellet Angli é a Egyesül Államo zsidóságáná közép-európainá lényegese jelentékenyeb intézményeke találunk moder zsid J.- egylete tehá legrégib kori menne vissz a emancipáci csupá újab fejlődés adot ezekne a intézményeknek amelye h látszóla nagyobbszerűe is d ne mindenbe éri e gettó önkénte adói alapul J.- intézményeit XIX sz ót vanna J.-na újab organizációi amelyekne kiindul pontja Páriz é Londo hitközségei aho száza elejé valamenny később J.- intézmén má késze volt Közép-európába é íg Magyarországo i csupá ezeke követték moder zsid J következ organizációka ölel fel 1 Üldözötte é emigránso támogatását Enne Magyarországo nincsene álland szervezetei csupá románia üldözése idejé száza elejé támogattá hitközsége a átutaz kivándorlókat Óriás szervezete vanna Londonban Párizsba é a Egyesül Államokban 2 Szűkölköd családo élelemmel tűzifáva é tél segéllye val ellátásár létesül egylete különböz neveke legtöb haza hitközségbe i megvannak 3 Elhagyott elhanyagol é bűnöz gyermekeke é ifjakat valamin ross útr kényszerül nőke foglalkozásr nevel egyesületek E utóbbia Magyarországo csupá részbe ismeretesek ilye p o a egyi legrégib pedagógia é gazdaság cél egyesület Mikéf mí a utols nőment kategóri teljese ismeretlen Londonba kilencvene évekbe létesül előkel társadalm állás nőkbő ol egyesülés mel prostituáltakna munká életb val visszavezetésé gyakorolja 4 Kórházak orvos rendelők betegsegélyző é gyermekágyasoka segélyz egyesületek Eze valamennyij elterjed nálun i hitközsége anyag képessége szerint a utóbb ké kategóri legkiseb hitközségekné i megvan 5 Börtönlátogatás mel szinté Nyugat-Európába é Amerikába va rendszeresítve mí Magyarországo kezdeményezé állapotába va csupán Vakokat bénákat süketnémáka stb fogyatékosoka támogat egyletek Eze részér nálun magá jótékonyságbó ered kivál intézménye vannak A els ilye egyesülé a ilye betege részér berendezet palotáva Londonba 1863 létesül hitközség kezelésben 7 Aggo menhely é szeretetházak melye Magyarországo régót megvanna é népszerű fejlődőbe lev J.- intézmények 8 Szegénysé megakadályozásár szolgál intézménye ingyene ebéd tej é táplálékkiosztás ünnep segély macósz-kiosztás másrész főzőiskolák óvodák leányegylete szegén sors leányo é ipar nevelé szegén gyermeke részér melye részbe Magyarországo i megvanna Pest Izr Hitközség Pest Orth Hitközség Omike Nőegyletek Mikéf 9 Intézménye kölcsönö támogatás hitközsége részéről ill hitközsége szövetsége mel Magyarországo mé ninc meg zsid J.-ró szólv me kel említenün XIX sz legnagyobbszer intézményét a Allianc Israelit Universell -t melye Adolp Crémieu v franci igazságüg miniszte kezdeményezet amelyne fiókintézménye Balkánon Orosz-Lengyelországban Kelete é Afrikába zsidósá töb min félszázado á tart segélyezéséve é kitűn franci nyelv iskolá é kórháza létesítéséve legáldásosab J.-o fejtett ki haza J intézményei l a illet hitközsége monográfiáiná é nagyob intézménye cím szerint

12341.h

CÍMSZ Jótékonys

SZÓCIK Jótékonysá J.-n organizációján speciális zsi erede mia zsidós életéb külön fontossá va me el organizá form móze könyv ethikáj nyugszan m bibli korb megvalósulta mind későb k jótékonysá szerveze csup ann továbbfejleszté í speciális zsi J. szervezete i bibli héb kifejezé Cedók teh ugyan sz ame bibli nyelvb igazságosságn egyedü kifejezés Mind intézmény egyedü kifejezé héberb má Cedó m magánjótékonyságna könyörületess va szeret gyakorlásán megjelölé m Bibliáb Talmudb Sime ha-Cadd gemillu chesze ré zsi ethik felfog szerin me biblia talmu azutá kiírókn rabbinik felfogásá változatlan vonatkozi teh magán zsi hitvallásn sok hangoztato néze szeri magáb vé m n érd va ép erén han csup kötelességteljesíté me álta csup Cedó -na igazságosságn teszü elege igazságosságn ped azé neve héb nye J.- me Ist adományáb megkövete szegényn juttatan rész me fö Enyé ped mindannyi vendég vagyt raj ezé özvegye árvá idegen h szolgálatán fizets nélk é levit kohanit kapjan abbó legrégi rabbinik felfog m azz magyarázz ho Cedó egyará egyedü kifejezé igazságosságn J.-n Bibliába me zsi felfog szeri gyámoltalann nincstelenn jo v segíté kér szerencsése sor testvéreitő Ez erkölc felfogás alapj v zsi J.-na mi kötelességteljesítésne egész speciál indí o szere egé későb zsi történ folyamá legfő korb zsi n egyedü törvénykönyvne Biblián kimondo parancs alapj gyakorol J.-o Adn ke szegényn szívedn n szab bosszankodn amik ad nek Ist m f tég álda mind munkádba mindenüt aho kez tesz Deute 1 l0- móze törvénykön tulajdonjog n terjesztet földbirt vet szelér s elszó kalászokr s eltéve nyájr s heted jób termésér me idegen özvegy árv legy mi szigoríto formá paran É Örökkéva parancsol végzett szám hely tanít L 1 1 2 2 2 E 23.1 De 2 19-2 Ezenkív ugyancs móze törvény elrendel tiz fizetés évenké idegenekne özvegyekne árvákn fizetéstel papságna teh m nomád-pászt korb jövedelme mi Ist adomány fog f zsidós ennélfog a mindenb m kelle oszta szegényekke szegén Bibl népemn neve ugyancs Iste tekin árv aty -n özvegy bírá -na szigo J.-parancsok kív Bibl m szám hely figyelem ajánl irgalmass gyakorlásá testvér elszegényedi segíten ke rajt ho élhess vel Levi 2 Húsodb va lát meztele f ke ruházno éhe kenyer ke adn nek kitaszítot hajlék ke nyújtan Jesá Áldo legye a szegényr gondoskodi fog megszabadíta Zsol 11 a szánakoz szegénye Istenn kölcs Zsol 1 me szere idegen aty atyátlanna bírá özvegyn Deu 10.18 Zsol 1 st Ho kötelességgyakorlá mely mindenkit elv vall mindenkiv szembe a nélkülö kitűn Bibliáb Deu 2 Ki 2 31 Ámo azonkív Philon -r szó mű visszatükrözte e 17-1 zsidós m ősatyj Ábrahám jótékonys irgalmass megtestesülésén látt ellentétb mind m népn hérosz-ősatyjár szó képzeteive pátriárk köz Iszach v feltüntet úg mi a segí szegén gyámoltala Ist mind adomány megoszt szűkölködőkke Midrá Talmud-szerz felfogá m inká továbbszőt való váltot bibli gondolat J.-ró idevonatko rendkív nagyszá erkölc törvényb leginká következ tükröztet viss Midrás Talm magaszt felfogás J.-ró A irgalomm v embertárs irán ann ist irgalmaz fo akib hiányz könyörül embertárs irán az n f irgalm gyakorol Sabb 1 egy midrás-allegór szeri Ist megmutat Mózesn kincsei me az részé v felhalmozv ak életükb jótékonyság gyakoroln Midras-Tanchu Exo 3 13-h Azonb ugyancs Talmudszerz szeri n terjedh addi ho vala saj család irán kötelesség emia elhanyagolj amik nyomorb va E Talm bűnn tart amik esszénus e n követté ushd rabbizsin elrendelt ho sen adj több vagyo ötödrészéné neho függetlenségb füg helyzet kerüljö Talm szeri - elsősorb felesé serdületl gyermeke szegé rokon vár szegény tarthatn igén Bá Mec 7 Másrés talmu ethi szeri J.- ú ke gyakorol mind egy szegénny szembe aho a ann szükséglet koráb igény megkívánjá ennélfog tönkreme ember koráb társadal állás tekintet ke ven vala lovaglásh v szokv akk a s szab megvon tő akko amik kényszerít v a nélkülöz változo viszony köz Szif Deu 1 8.-ho Ketub trac 67b Pe Jerusal 2 Ugyancs Talm ír e gyakorlásán feltétl diszkréció ho nyilvánoss sért aláz m támogatás szorul Ketub pusz J.-n nagyo érd szegényn pén kölcsönözn a kereseth juttatn m nagyo érd könyörületess gyakorlás Mic prófé 6. e kifejezé használj szeret könyörületess gyakorlá Mintho pusz erede zsi erkölc felfog szeri csup kötelességteljesíté a cs szerete személy jóindula irgalmass könyörületessé egyszóv gemillu chesz a ben foglaltati tes erénny Ebb következi ho Bibli alapu talmu ethi kirak jótékonyság megvet Ezala módjá szívb val önzetl eredeté tapintat lebonyolítás ér Talmu ami Móz köny ü kíván gyakorlásá ho szív borulj gemillu chesz szeretetne irgalmasságna jóindulatn alkalmazá Talm szeri egyi azokn pillérekne amelyek vilá embe társadal nyugszi í tanítot a Na Sánd kortárs Sime ha-Cad igazság időszámít előt sz.-ba Eszeri embe szenved felismeré hív f ember e rész segítés enn nyom alakult el J. egylete mely társadal fenntartásán részese Talm szeri elsősorb ille városvezetősé vagy hitközs kötelessé tartoz gondoskod arró ho legy köréb szűkölkö va bűnöz Teh bűnözésn nyomorb va eredet felisme méltányol Talmu Ezek erkölc alapelvek épült f J. szervez el form zsidóságn ez má léte intézmény m megvolt jeruzsále Na Templ fennállá idejé amik ann vezető An Kenesze Hagdó Na Gyülekez férfi szervezt az E azé font leszögezn me néme kereszté teológ az alapj más a meggondolatl tévedé követ e ho Má evangéliumáb vezet össz későb organizá formái jólleh Má Matatjá össz idevonatko kitétel kivét nélk régeb zsi iratok nyugoszn be szeri megvann 98.- Zsolt Midrasába J.-n o említe h ág éhezőkn tápláléko szomjazókn ita nyújtan mezítelen felruházás beteg látogatás halott eltemeté gyászol vigasztalás fogly megváltás árv felnevelé menhelyad hajléktalanokna hozományad ár leány részér Ez zsi államb n csup szokás volta han intézményesíte karitat egyesülés alapjá válta me m móze törvénye e egyszer monetheis földmíve pásztorn törvény szigorú megparancsolt özvegye árv idegen rabszolg fogly támogatásá Ho szervez vo zsi államba ar bizonys Joseph leírás Mid Adiabe zsi vallás átté királynéj Helé f Izáte palesztin éhs idej na mennyisé gaboná füg ércpén küldt Jeruzsálemb akk ezek éhez kö Na Templ legkiváló ember osztott f Antiquiat 2 Mis említ ho kiosztá legkiváló férfi teljesített mind J.-ná Ezek él állók nevezt gabbaim-n caddikim-na ak előkelős tekintetéb Kohanit a á ut következte akikb főpap került ez családjá kül elővizsgál nélk beházasodhatta Ma Rab Aki J. egyesület él állot segélyszervezésn világtörténelemb isme e legrégi form Mis korába teh Na Templ fennáll idej követke vol Mind községn vo e jótéko adományok gyűj szekrén chupp korb me közs szűkölködőin szükségleté szolgá pén tartalmazt Ez péntekenké megkapt he eledelszükségleteikr valami ruházatuk elégség pénz Ugyancs abb osztott adomán vándorszegényekn idegenekne ak cs anny kapta amenn e nap szükség vol szomb kimenetelek ped hár na tápláléko Ezenkív azonb e eb mind rendelkezésé állot esetleg szükség va tekintette J. szekrén közs hár előke bizal férf őriz cs J. ügyekb Besz-di képezt saj belátás szeri járhatt o módo ho tekintet vett támogato szemé előb szociál helyzeté pénzbeszedés k legtekintélyese veze men független ez s szedhett a b viszo n kéreget ment adományoka han formális megadóztatt egé lakosság tehetsé szerin telj felhatalmazáss rendelkezt vonakod eset ingóságok foglalhatt l Chup részé hetenké új gyűjtött mind községbe vala nap e városb tartózkodot kötel vo adakozn hónapi akk ruhasegélyezéshe hói akk temeté költségekh hozzájáruln adminisztrátorai il gyűjtők parnasszimn nevezt ez nemcs gazd előke férfi volta makulátl jellemükh s s férhete pana seh n ford e ellenü Valamenn ré zsi veze princípium Talm abb összpontosítj ho szegén sohas szab megszégyeníte Chaggi J.- Templ fennállásako különös azutá ho szimbolik értel áldozás megszűnte áldozat e faján fogt f ehh képe adakozókn méltóakna tisztákn kifogástal jelleműekn kelle lenniü mint áldozathozatal járulnána úgyszint elfogadókn vall kerete bel kelle élniü alapokb Talm tanúságtéte szeri nemzsidók támogatta az zsidó ak félredobt Törvény n tarthatt jogigén töb támogatásr részesült ben Gitt 6 mag jótékonys természetes el s zárkózo e Bálványimádókn n engedt me ho áldoz jellegév bí J.-h hozzájáruljana J.-n legrégi intézmény formáj ame egyáltal létezet zsidókn vo m országutak létesíte menház volta idegene hajléktalan üldözött részér Ezekn J.-cé látogatá támogatá köteless vo e tradíc m zsidós kánaá letelepedések Ábrahám vezet vissz Későb egé ókorb fejlesztett e intézmén mid sz.-b Julian csász hason intézmények létesíte Róm Birodal mind részébe rendelkezéséb kifejt ho zsid kereszténye jólleh isten ellensége filantróp megtestesít zsid kö kold egyáltaláb ninc későb kodifikálá Maimonidest származi 8-fé J.- sor f J Hachazá 1 7- A támog pénzh jutt szegények va valame jövedelemm já munkáh segí azoka A anélkü ho tudn kin ille s tudj kit kapot A titokb a bedob pén szegény lakhelyér A szegény kö dob pénz anélkü ho ismer illetőke A a mielő kérnén tő vég 8 a a b n derü szívve kórh azz párosu menh intézmén 1 sz.-t kezd v m állandó Közép-Európába Tó előt nyilván fogadal útj va J.-gyakorl ünnep va gyászeset alkalmáva b szint óko zsi erede Toszaf középkorb terje e Ugyancs megvo mindenü kötele J. al támogat biblik alap legszegénye gettób i s e egyenes kötele adón fogt f tehet nők gyermekek megadóztattá átlag jövedel zsi emb jövedelmén 10%- tartozo J. cél ad Talm előírá szeri Ketub 5 P Je 15b Maimu J Hachazá enn alapj középko rabb kötele hitközsé adó emelt ez szok XII sz.-b egé Európáb ehh képe magyarorszá zsidónegyedekb megvol gett fennállá idej követke J. egyesület létezt mindenüt ah zsid élt hitközségekbe szegénytámogat ruhakioszt nevelés hozományoszt árvasegélyz és-növel beteglátoga é segélyz gyermekágyasok segélyz hajléktalanokn menhely nyújt aggok gyámolít ingyen tanítá elrende foglyok megvál egyesülete mely valamennyi megvolt m talmu korb közé újkorb csup élet kelte Főké fogly megváltá vo legnagyo mic cseleked e Maimonid valamenn J.-n fölé helyez Szervez tekintetéb épp róma ola spany zsidókn ér tetőpontj egyenjogúsít előt időbe I XVI sz.-b né különál hatalm J. egyl vo ez valamenn ág felölelte emberszeretet pénzalapj ped o jelentéke vol ho nem-zsidók rendszeres támogatta emelle ped i vo el mode nőegyle utób tekintetéb egyébké sokk csekélye zsi lakossá rom államo utób századb ped ez melle Angl Egyesü Állam zsidóságán közép-európain lényeges jelentékenye intézmények találun mode zsi J. egylet teh legrégi kor menn viss emancipác csup úja fejlődé ado ezekn intézményekne amely látszól nagyobbszerű i n mindenb ér gett önként adó alapu J. intézményei XI s ó vann J.-n úja organizáció amelyekn kiindu pontj Pári Lond hitközsége ah száz elej valamenn későb J. intézmé m kész vol Közép-európáb í Magyarország csup ezek követté mode zsi követke organizációk öle fe Üldözött emigráns támogatásá Enn Magyarország nincsen állan szervezete csup románi üldözés idej száz elej támogatt hitközség átuta kivándorlóka Óriá szervezet vann Londonba Párizsb Egyesü Államokba Szűkölkö család élelemme tűzifáv té segélly va ellátásá létesü egylet különbö nevek legtö haz hitközségb megvanna Elhagyot elhanyago bűnö gyermekek ifjaka valami ros út kényszerü nők foglalkozás neve egyesülete utóbbi Magyarország csup részb ismeretese ily egy legrégi pedagógi gazdasá cé egyesüle Miké m utol nőmen kategór teljes ismeretle Londonb kilencven évekb létesü előke társadal állá nőkb o egyesülé me prostituáltakn munk élet va visszavezetés gyakorolj Kórháza orvo rendelő betegsegélyz gyermekágyasok segély egyesülete Ez valamennyi elterje nálu hitközség anya képesség szerin utób k kategór legkise hitközségekn megva Börtönlátogatá me szint Nyugat-Európáb Amerikáb v rendszeresítv m Magyarország kezdeményez állapotáb v csupá Vakoka bénáka süketnémák st fogyatékosok támoga egylete Ez részé nálu mag jótékonyságb ere kivá intézmény vanna el ily egyesül ily beteg részé berendeze palotáv Londonb 186 létesü hitközsé kezelésbe Agg menhel szeretetháza mely Magyarország régó megvann népszer fejlődőb le J. intézménye Szegénys megakadályozásá szolgá intézmény ingyen ebé te táplálékkiosztá ünne segél macósz-kiosztá másrés főzőiskolá óvodá leányegylet szegé sor leány ipa nevel szegé gyermek részé mely részb Magyarország megvann Pes Iz Hitközsé Pes Ort Hitközsé Omik Nőegylete Miké Intézmény kölcsön támogatá hitközség részérő il hitközség szövetség me Magyarország m nin me zsi J.-r szól m ke említenü XI s legnagyobbsze intézményé Allian Israeli Universel - mely Adol Crémie franc igazságü miniszt kezdeményeze amelyn fiókintézmény Balkáno Orosz-Lengyelországba Kelet Afrikáb zsidós tö mi félszázad tar segélyezésév kitű franc nyel iskol kórház létesítésév legáldásosa J.- fejtet k haz intézménye ille hitközség monográfiáin nagyo intézmény cí szerin

12341.

CÍMS Jótékony

SZÓCI Jótékonys J.- organizációjá speciáli zs ered mi zsidó életé külö fontoss v m e organiz for móz köny ethiká nyugsza bibl kor megvalósult min késő jótékonys szervez csu an továbbfejleszt speciáli zs J szervezet bibl hé kifejez Cedó te ugya s am bibl nyelv igazságosság egyed kifejezé Min intézmén egyed kifejez héber m Ced magánjótékonyságn könyörületes v szere gyakorlásá megjelöl Bibliá Talmud Sim ha-Cad gemill chesz r zs ethi felfo szeri m bibli talm azut kiírók rabbini felfogás változatla vonatkoz te magá zs hitvallás so hangoztat néz szer magá v ér v é eré ha csu kötelességteljesít m ált csu Ced -n igazságosság tesz eleg igazságosság pe az nev hé ny J. m Is adományá megkövet szegény juttata rés m f Eny pe mindanny vendé vagy ra ez özvegy árv idege szolgálatá fizet nél levi kohani kapja abb legrég rabbini felfo az magyaráz h Ced egyar egyed kifejez igazságosság J.- Bibliáb m zs felfo szer gyámoltalan nincstelen j segít ké szerencsés so testvéreit E erköl felfogá alap zs J.-n m kötelességteljesítésn egés speciá ind szer eg késő zs törté folyam legf kor zs egyed törvénykönyvn Bibliá kimond paranc alap gyakoro J.- Ad k szegény szíved sza bosszankod ami a ne Is té áld min munkádb mindenü ah ke tes Deut l0 móz törvénykö tulajdonjo terjeszte földbir ve szelé elsz kalászok eltév nyáj hete jó termésé m idege özveg ár leg m szigorít form para Örökkév parancso végzet szá hel taní 23. D 19- Ezenkí ugyanc móz törvén elrende ti fizeté évenk idegenekn özvegyekn árvák fizetéste papságn te nomád-pász kor jövedelm m Is adomán fo zsidó ennélfo minden kell oszt szegényekk szegé Bib népem nev ugyanc Ist teki ár at - özveg bír -n szig J.-parancso kí Bib szá hel figyele aján irgalmas gyakorlás testvé elszegényed segíte k raj h élhes ve Lev Húsod v lá meztel k ruházn éh kenye k ad ne kitaszíto hajlé k nyújta Jes Áld legy szegény gondoskod fo megszabadít Zso 1 szánako szegény Isten kölc Zso m szer idege at atyátlann bír özvegy De 10.1 Zso s H kötelességgyakorl mel mindenki el val mindenki szemb nélkül kitű Bibliá De K 3 Ám azonkí Philo - sz m visszatükrözt 17- zsidó ősaty Ábrahá jótékony irgalmas megtestesülésé lát ellentét min nép hérosz-ősatyjá sz képzeteiv pátriár kö Iszac feltünte ú m seg szegé gyámoltal Is min adomán megosz szűkölködőkk Midr Talmud-szer felfog ink továbbsző val válto bibl gondola J.-r idevonatk rendkí nagysz erköl törvény legink követke tükrözte vis Midrá Tal magasz felfogá J.-r irgalom embertár irá an is irgalma f aki hiány könyörü embertár irá a irgal gyakoro Sab eg midrás-allegó szer Is megmuta Mózes kincse m a rész felhalmoz a életük jótékonysá gyakorol Midras-Tanch Ex 13- Azon ugyanc Talmudszer szer terjed add h val sa csalá irá kötelessé emi elhanyagol ami nyomor v Tal bűn tar ami esszénu követt ush rabbizsi elrendel h se ad töb vagy ötödrészén neh függetlenség fü helyze kerülj Tal szer elsősor feles serdület gyermek szeg roko vá szegén tarthat igé B Me Másré talm eth szer J. k gyakoro min eg szegénn szemb ah an szükségle korá igén megkívánj ennélfo tönkrem embe korá társada állá tekinte k ve val lovaglás szok ak sza megvo t akk ami kényszerí nélkülö változ viszon kö Szi De 8.-h Ketu tra 67 P Jerusa Ugyanc Tal í gyakorlásá feltét diszkréci h nyilvános sér alá támogatá szoru Ketu pus J.- nagy ér szegény pé kölcsönöz kereset juttat nagy ér könyörületes gyakorlá Mi próf 6 kifejez használ szere könyörületes gyakorl Minth pus ered zs erköl felfo szer csu kötelességteljesít c szeret személ jóindul irgalmas könyörületess egyszó gemill ches be foglaltat te erénn Eb következ h Bibl alap talm eth kira jótékonysá megve Ezal módj szív va önzet eredet tapinta lebonyolítá é Talm am Mó kön kívá gyakorlás h szí borul gemill ches szeretetn irgalmasságn jóindulat alkalmaz Tal szer egy azok pillérekn amelye vil emb társada nyugsz taníto N Sán kortár Sim ha-Ca igazsá időszámí elő sz.-b Eszer emb szenve felismer hí embe rés segíté en nyo alakul e J egylet mel társada fenntartásá részes Tal szer elsősor ill városvezetős vag hitköz köteless tarto gondosko arr h leg köré szűkölk v bűnö Te bűnözés nyomor v erede felism méltányo Talm Eze erköl alapelve épül J szerve e for zsidóság e m lét intézmén megvol jeruzsál N Temp fennáll idej ami an vezet A Kenesz Hagd N Gyüleke férf szervez a az fon leszögez m ném kereszt teoló a alap má meggondolat téved köve h M evangéliumá veze öss késő organiz formá jólle M Matatj öss idevonatk kitéte kivé nél rége zs irato nyugosz b szer megvan 98. Zsol Midrasáb J.- említ á éhezők táplálék szomjazók it nyújta mezítele felruházá bete látogatá halot eltemet gyászo vigasztalá fogl megváltá ár felnevel menhelya hajléktalanokn hozománya á leán részé E zs állam csu szoká volt ha intézményesít karita egyesülé alapj vált m móz törvény egysze monethei földmív pásztor törvén szigor megparancsol özvegy ár idege rabszol fogl támogatás H szerve v zs államb a bizony Josep leírá Mi Adiab zs vallá átt királyné Hel Izát paleszti éh ide n mennyis gabon fü ércpé küld Jeruzsálem ak eze éhe k N Temp legkivál embe osztot Antiquia Mi emlí h kioszt legkivál férf teljesítet min J.-n Eze é álló nevez gabbaim- caddikim-n a előkelő tekinteté Kohani u következt akik főpa kerül e családj kü elővizsgá nél beházasodhatt M Ra Ak J egyesüle é állo segélyszervezés világtörténelem ism legrég for Mi koráb te N Temp fennál ide követk vo Min község v jóték adományo gyű szekré chup kor m köz szűkölködői szükséglet szolg pé tartalmaz E péntekenk megkap h eledelszükségleteik valam ruházatu elégsé pén Ugyanc ab osztot adomá vándorszegények idegenekn a c ann kapt amen na szüksé vo szom kimenetele pe há n táplálék Ezenkí azon e min rendelkezés állo esetle szüksé v tekintett J szekré köz há elők biza fér őri c J ügyek Besz-d képez sa belátá szer járhat mód h tekinte vet támogat szem elő szociá helyzet pénzbeszedé legtekintélyes vez me függetle e szedhet visz kérege men adományok ha formáli megadóztat eg lakossá tehets szeri tel felhatalmazás rendelkez vonako ese ingóságo foglalhat Chu rész hetenk ú gyűjtöt min községb val na város tartózkodo köte v adakoz hónap ak ruhasegélyezésh hó ak temet költségek hozzájárul adminisztrátora i gyűjtő parnasszim nevez e nemc gaz elők férf volt makulát jellemük férhet pan se for ellen Valamen r zs vez princípiu Tal ab összpontosít h szegé soha sza megszégyenít Chagg J. Temp fennállásak különö azut h szimboli érte áldozá megszűnt áldoza fajá fog eh kép adakozók méltóakn tiszták kifogásta jelleműek kell lenni min áldozathozata járulnán úgyszin elfogadók val keret be kell élni alapok Tal tanúságtét szer nemzsidó támogatt a zsid a félredob Törvén tarthat jogigé tö támogatás részesül be Git ma jótékony természete e zárkóz Bálványimádók enged m h áldo jellegé b J.- hozzájáruljan J.- legrég intézmén formá am egyálta léteze zsidók v országuta létesít menhá volt idegen hajléktala üldözöt részé Ezek J.-c látogat támogat köteles v tradí zsidó kána letelepedése Ábrahá veze viss Késő eg ókor fejlesztet intézmé mi sz.- Julia csás haso intézménye létesít Ró Biroda min részéb rendelkezésé kifej h zsi keresztény jólle iste ellenség filantró megtestesí zsi k kol egyáltalá nin késő kodifikál Maimonides származ 8-f J. so Hachaz 7 támo pénz jut szegénye v valam jövedelem j munká seg azok anélk h tud ki ill tud ki kapo titok bedo pé szegén lakhelyé szegén k do pén anélk h isme illetők miel kérné t vé der szívv kór az páros men intézmé sz.- kez álland Közép-Európáb T elő nyilvá fogada út v J.-gyakor ünne v gyászese alkalmáv szin ók zs ered Tosza középkor terj Ugyanc megv minden kötel J a támoga bibli ala legszegény gettó egyene kötel adó fog tehe nő gyermeke megadóztatt átla jövede zs em jövedelmé 10% tartoz J cé a Tal előír szer Ketu J 15 Maim Hachaz en alap középk rab kötel hitközs ad emel e szo XI sz.- eg Európá eh kép magyarorsz zsidónegyedek megvo get fennáll ide követk J egyesüle létez mindenü a zsi él hitközségekb szegénytámoga ruhakiosz nevelé hozományosz árvasegély és-növe beteglátog segély gyermekágyaso segély hajléktalanok menhel nyúj aggo gyámolí ingye tanít elrend foglyo megvá egyesület mel valamenny megvol talm kor köz újkor csu éle kelt Fők fogl megvált v legnagy mi cseleke Maimoni valamen J.- föl helye Szerve tekinteté ép róm ol span zsidók é tetőpont egyenjogúsí elő időb XV sz.- n különá hatal J egy v e valamen á felölelt emberszerete pénzalap pe jelenték vo h nem-zsidó rendszere támogatt emell pe v e mod nőegyl utó tekinteté egyébk sok csekély zs lakoss ro állam utó század pe e mell Ang Egyes Álla zsidóságá közép-európai lényege jelentékeny intézménye találu mod zs J egyle te legrég ko men vis emancipá csu új fejlőd ad ezek intézményekn amel látszó nagyobbszer minden é get önkén ad alap J intézménye X van J.- új organizáci amelyek kiind pont Pár Lon hitközség a szá ele valamen késő J intézm kés vo Közép-európá Magyarorszá csu eze követt mod zs követk organizáció öl f Üldözöt emigrán támogatás En Magyarorszá nincse álla szervezet csu román üldözé ide szá ele támogat hitközsé átut kivándorlók Óri szerveze van Londonb Párizs Egyes Államokb Szűkölk csalá élelemm tűzifá t segéll v ellátás létes egyle különb neve legt ha hitközség megvann Elhagyo elhanyag bűn gyermeke ifjak valam ro ú kényszer nő foglalkozá nev egyesület utóbb Magyarorszá csu rész ismeretes il eg legrég pedagóg gazdas c egyesül Mik uto nőme kategó telje ismeretl London kilencve évek létes elők társada áll nők egyesül m prostituáltak mun éle v visszavezeté gyakorol Kórház orv rendel betegsegély gyermekágyaso segél egyesület E valamenny elterj nál hitközsé any képessé szeri utó kategó legkis hitközségek megv Börtönlátogat m szin Nyugat-Európá Ameriká rendszeresít Magyarorszá kezdeménye állapotá csup Vakok bénák süketnémá s fogyatékoso támog egylet E rész nál ma jótékonyság er kiv intézmén vann e il egyesü il bete rész berendez palotá London 18 létes hitközs kezelésb Ag menhe szeretetház mel Magyarorszá rég megvan népsze fejlődő l J intézmény Szegény megakadályozás szolg intézmén ingye eb t táplálékkioszt ünn segé macósz-kioszt másré főzőiskol óvod leányegyle szeg so leán ip neve szeg gyerme rész mel rész Magyarorszá megvan Pe I Hitközs Pe Or Hitközs Omi Nőegylet Mik Intézmén kölcsö támogat hitközsé részér i hitközsé szövetsé m Magyarorszá ni m zs J.- szó k említen X legnagyobbsz intézmény Allia Israel Universe mel Ado Crémi fran igazság minisz kezdeményez amely fiókintézmén Balkán Orosz-Lengyelországb Kele Afriká zsidó t m félszáza ta segélyezésé kit fran nye isko kórhá létesítésé legáldásos J. fejte ha intézmény ill hitközsé monográfiái nagy intézmén c szeri

12341

CÍM Jótékon

SZÓC Jótékony J. organizációj speciál z ere m zsid élet kül fontos organi fo mó kön ethik nyugsz bib ko megvalósul mi kés jótékony szerve cs a továbbfejlesz speciál z szerveze bib h kifeje Ced t ugy a bib nyel igazságossá egye kifejez Mi intézmé egye kifeje hébe Ce magánjótékonyság könyörülete szer gyakorlás megjelö Bibli Talmu Si ha-Ca gemil ches z eth felf szer bibl tal azu kiíró rabbin felfogá változatl vonatko t mag z hitvallá s hangozta né sze mag é er h cs kötelességteljesí ál cs Ce - igazságossá tes ele igazságossá p a ne h n J I adomány megköve szegén juttat ré En p mindann vend vag r e özveg ár ideg szolgálat fize né lev kohan kapj ab legré rabbin felf a magyará Ce egya egye kifeje igazságossá J. Bibliá z felf sze gyámoltala nincstele segí k szerencsé s testvérei erkö felfog ala z J.- kötelességteljesítés egé speci in sze e kés z tört folya leg ko z egye törvénykönyv Bibli kimon paran ala gyakor J. A szegén szíve sz bosszanko am n I t ál mi munkád minden a k te Deu l mó törvényk tulajdonj terjeszt földbi v szel els kalászo elté nyá het j termés ideg özve á le szigorí for par Örökké parancs végze sz he tan 23 19 Ezenk ugyan mó törvé elrend t fizet éven idegenek özvegyek árvá fizetést papság t nomád-pás ko jövedel I adomá f zsid ennélf minde kel osz szegények szeg Bi népe ne ugyan Is tek á a özve bí - szi J.-parancs k Bi sz he figyel ajá irgalma gyakorlá testv elszegénye segít ra élhe v Le Húso l mezte ruház é keny a n kitaszít hajl nyújt Je Ál leg szegén gondosko f megszabadí Zs szának szegén Iste köl Zs sze ideg a atyátlan bí özveg D 10. Zs kötelességgyakor me mindenk e va mindenk szem nélkü kit Bibli D Á azonk Phil s visszatükröz 17 zsid ősat Ábrah jótékon irgalma megtestesülés lá ellenté mi né hérosz-ősatyj s képzetei pátriá k Isza feltünt se szeg gyámolta I mi adomá megos szűkölködők Mid Talmud-sze felfo in továbbsz va vált bib gondol J.- idevonat rendk nagys erkö törvén legin követk tükrözt vi Midr Ta magas felfog J.- irgalo embertá ir a i irgalm ak hián könyör embertá ir irga gyakor Sa e midrás-alleg sze I megmut Móze kincs rés felhalmo életü jótékonys gyakoro Midras-Tanc E 13 Azo ugyan Talmudsze sze terje ad va s csal ir köteless em elhanyago am nyomo Ta bű ta am esszén követ us rabbizs elrende s a tö vag ötödrészé ne függetlensé f helyz kerül Ta sze elsőso fele serdüle gyerme sze rok v szegé tartha ig M Másr tal et sze J gyakor mi e szegén szem a a szükségl kor igé megkíván ennélf tönkre emb kor társad áll tekint v va lovaglá szo a sz megv ak am kényszer nélkül válto viszo k Sz D 8.- Ket tr 6 Jerus Ugyan Ta gyakorlás felté diszkréc nyilváno sé al támogat szor Ket pu J. nag é szegén p kölcsönö kerese jutta nag é könyörülete gyakorl M pró kifeje haszná szer könyörülete gyakor Mint pu ere z erkö felf sze cs kötelességteljesí szere szemé jóindu irgalma könyörületes egysz gemil che b foglalta t erén E követke Bib ala tal et kir jótékonys megv Eza mód szí v önze erede tapint lebonyolít Tal a M kö kív gyakorlá sz boru gemil che szeretet irgalmasság jóindula alkalma Ta sze eg azo pillérek amely vi em társad nyugs tanít Sá kortá Si ha-C igazs időszám el sz.- Esze em szenv felisme h emb ré segít e ny alaku egyle me társad fenntartás része Ta sze elsőso il városvezető va hitkö köteles tart gondosk ar le kör szűköl bűn T bűnözé nyomo ered felis méltány Tal Ez erkö alapelv épü szerv fo zsidósá lé intézmé megvo jeruzsá Tem fennál ide am a veze Kenes Hag Gyülek fér szerve a fo leszöge né keresz teol ala m meggondola téve köv evangélium vez ös kés organi form jóll Matat ös idevonat kitét kiv né rég z irat nyugos sze megva 98 Zso Midrasá J. emlí éhező táplálé szomjazó i nyújt mezítel felruház bet látogat halo elteme gyász vigasztal fog megvált á felneve menhely hajléktalanok hozomány leá rész z álla cs szok vol h intézményesí karit egyesül alap vál mó törvén egysz monethe földmí pászto törvé szigo megparancso özveg á ideg rabszo fog támogatá szerv z állam bizon Jose leír M Adia z vall át királyn He Izá paleszt é id mennyi gabo f ércp kül Jeruzsále a ez éh Tem legkivá emb oszto Antiqui M eml kiosz legkivá fér teljesíte mi J.- Ez áll neve gabbaim caddikim- előkel tekintet Kohan következ aki főp kerü család k elővizsg né beházasodhat R A egyesül áll segélyszervezé világtörténele is legré fo M korá t Tem fenná id követ v Mi közsé jóté adomány gy szekr chu ko kö szűkölködő szükségle szol p tartalma pénteken megka eledelszükségletei vala ruházat elégs pé Ugyan a oszto adom vándorszegénye idegenek an kap ame n szüks v szo kimenetel p h táplálé Ezenk azo mi rendelkezé áll esetl szüks tekintet szekr kö h elő biz fé őr ügye Besz- képe s belát sze járha mó tekint ve támoga sze el szoci helyze pénzbeszed legtekintélye ve m függetl szedhe vis kéreg me adományo h formál megadózta e lakoss tehet szer te felhatalmazá rendelke vonak es ingóság foglalha Ch rés heten gyűjtö mi község va n váro tartózkod köt adako hóna a ruhasegélyezés h a teme költsége hozzájáru adminisztrátor gyűjt parnasszi neve nem ga elő fér vol makulá jellemü férhe pa s fo elle Valame z ve princípi Ta a összpontosí szeg soh sz megszégyení Chag J Tem fennállása külön azu szimbol ért áldoz megszűn áldoz faj fo e ké adakozó méltóak tisztá kifogást jelleműe kel lenn mi áldozathozat járulná úgyszi elfogadó va kere b kel éln alapo Ta tanúságté sze nemzsid támogat zsi félredo Törvé tartha jogig t támogatá részesü b Gi m jótékon természet zárkó Bálványimádó enge áld jelleg J. hozzájárulja J. legré intézmé form a egyált létez zsidó országut létesí menh vol idege hajléktal üldözö rész Eze J.- látoga támoga kötele trad zsid kán letelepedés Ábrah vez vis Kés e óko fejleszte intézm m sz. Juli csá has intézmény létesí R Birod mi részé rendelkezés kife zs keresztén jóll ist ellensé filantr megtestes zs ko egyáltal ni kés kodifiká Maimonide szárma 8- J s Hacha tám pén ju szegény vala jövedele munk se azo anél tu k il tu k kap tito bed p szegé lakhely szegé d pé anél ism illető mie kérn v de szív kó a páro me intézm sz. ke állan Közép-Európá el nyilv fogad ú J.-gyako ünn gyászes alkalmá szi ó z ere Tosz középko ter Ugyan meg minde köte támog bibl al legszegén gett egyen köte ad fo teh n gyermek megadóztat átl jöved z e jövedelm 10 tarto c Ta előí sze Ket 1 Mai Hacha e ala közép ra köte hitköz a eme sz X sz. e Európ e ké magyarors zsidónegyede megv ge fennál id követ egyesül léte minden zs é hitközségek szegénytámog ruhakios nevel hozományos árvasegél és-növ betegláto segél gyermekágyas segél hajléktalano menhe nyú agg gyámol ingy taní elren fogly megv egyesüle me valamenn megvo tal ko kö újko cs él kel Fő fog megvál legnag m cselek Maimon valame J. fö hely Szerv tekintet é ró o spa zsidó tetőpon egyenjogús el idő X sz. külön hata eg valame felölel emberszeret pénzala p jelenté v nem-zsid rendszer támogat emel p mo nőegy ut tekintet egyéb so csekél z lakos r álla ut száza p mel An Egye Áll zsidóság közép-európa lényeg jelentéken intézmény talál mo z egyl t legré k me vi emancip cs ú fejlő a eze intézmények ame látsz nagyobbsze minde ge önké a ala intézmény va J. ú organizác amelye kiin pon Pá Lo hitközsé sz el valame kés intéz ké v Közép-európ Magyarorsz cs ez követ mo z követ organizáci ö Üldözö emigrá támogatá E Magyarorsz nincs áll szerveze cs romá üldöz id sz el támoga hitközs átu kivándorló Ór szervez va London Páriz Egye Államok Szűköl csal élelem tűzif segél ellátá léte egyl külön nev leg h hitközsé megvan Elhagy elhanya bű gyermek ifja vala r kénysze n foglalkoz ne egyesüle utób Magyarorsz cs rés ismerete i e legré pedagó gazda egyesü Mi ut nőm kateg telj ismeret Londo kilencv éve léte elő társad ál nő egyesü prostituálta mu él visszavezet gyakoro Kórhá or rende betegsegél gyermekágyas segé egyesüle valamenn elter ná hitközs an képess szer ut kateg legki hitközsége meg Börtönlátoga szi Nyugat-Európ Amerik rendszeresí Magyarorsz kezdemény állapot csu Vako béná süketném fogyatékos támo egyle rés ná m jótékonysá e ki intézmé van i egyes i bet rés berende palot Londo 1 léte hitköz kezelés A menh szeretethá me Magyarorsz ré megva népsz fejlőd intézmén Szegén megakadályozá szol intézmé ingy e táplálékkiosz ün seg macósz-kiosz másr főzőisko óvo leányegyl sze s leá i nev sze gyerm rés me rés Magyarorsz megva P Hitköz P O Hitköz Om Nőegyle Mi Intézmé kölcs támoga hitközs részé hitközs szövets Magyarorsz n z J. sz említe legnagyobbs intézmén Alli Israe Univers me Ad Crém fra igazsá minis kezdeménye amel fiókintézmé Balká Orosz-Lengyelország Kel Afrik zsid félszáz t segélyezés ki fra ny isk kórh létesítés legáldáso J fejt h intézmén il hitközs monográfiá nag intézmé szer

1234

CÍ Jótéko

SZÓ Jótékon J organizáció speciá er zsi éle kü fonto organ f m kö ethi nyugs bi k megvalósu m ké jótékon szerv c továbbfejles speciá szervez bi kifej Ce ug bi nye igazságoss egy kifeje M intézm egy kifej héb C magánjótékonysá könyörület sze gyakorlá megjel Bibl Talm S ha-C gemi che et fel sze bib ta az kiír rabbi felfog változat vonatk ma hitvall hangozt n sz ma e c kötelességteljes á c C igazságoss te el igazságoss n adomán megköv szegé jutta r E mindan ven va özve á ide szolgála fiz n le koha kap a legr rabbi fel magyar C egy egy kifej igazságoss J Bibli fel sz gyámoltal nincstel seg szerencs testvére erk felfo al J. kötelességteljesíté eg spec i sz ké tör foly le k egy törvényköny Bibl kimo para al gyako J szegé szív s bosszank a á m munká minde t De m törvény tulajdon terjesz földb sze el kalász elt ny he termé ide özv l szigor fo pa Örökk paranc végz s h ta 2 1 Ezen ugya m törv elren fize éve idegene özvegye árv fizetés papsá nomád-pá k jövede adom zsi ennél mind ke os szegénye sze B nép n ugya I te özv b sz J.-paranc B s h figye aj irgalm gyakorl test elszegény segí r élh L Hús mezt ruhá ken kitaszí haj nyúj J Á le szegé gondosk megszabad Z szána szegé Ist kö Z sz ide atyátla b özve 10 Z kötelességgyako m minden v minden sze nélk ki Bibl azon Phi visszatükrö 1 zsi ősa Ábra jótéko irgalm megtestesülé l ellent m n hérosz-ősaty képzete pátri Isz feltün s sze gyámolt m adom mego szűkölködő Mi Talmud-sz felf i továbbs v vál bi gondo J. idevona rend nagy erk törvé legi követ tükröz v Mid T maga felfo J. irgal embert i irgal a hiá könyö embert i irg gyako S midrás-alle sz megmu Móz kinc ré felhalm élet jótékony gyakor Midras-Tan 1 Az ugya Talmudsz sz terj a v csa i köteles e elhanyag a nyom T b t a esszé köve u rabbiz elrend t va ötödrész n függetlens hely kerü T sz elsős fel serdül gyerm sz ro szeg tarth i Más ta e sz gyako m szegé sze szükség ko ig megkívá ennél tönkr em ko társa ál tekin v lovagl sz s meg a a kénysze nélkü vált visz S 8. Ke t Jeru Ugya T gyakorlá felt diszkré nyilván s a támoga szo Ke p J na szegé kölcsön keres jutt na könyörület gyakor pr kifej haszn sze könyörület gyako Min p er erk fel sz c kötelességteljes szer szem jóind irgalm könyörülete egys gemi ch foglalt eré követk Bi al ta e ki jótékony meg Ez mó sz önz ered tapin lebonyolí Ta k kí gyakorl s bor gemi ch szerete irgalmassá jóindul alkalm T sz e az pillére amel v e társa nyug taní S kort S ha- igaz időszá e sz. Esz e szen felism em r segí n alak egyl m társa fenntartá rész T sz elsős i városvezet v hitk kötele tar gondos a l kö szűkö bű bűnöz nyom ere feli méltán Ta E erk alapel ép szer f zsidós l intézm megv jeruzs Te fenná id a vez Kene Ha Gyüle fé szerv f leszög n keres teo al meggondol tév kö evangéliu ve ö ké organ for jól Mata ö idevona kité ki n ré ira nyugo sz megv 9 Zs Midras J eml éhez táplál szomjaz nyúj mezíte felruhá be látoga hal eltem gyás vigaszta fo megvál felnev menhel hajléktalano hozomán le rés áll c szo vo intézményes kari egyesü ala vá m törvé egys moneth földm pászt törv szig megparancs özve ide rabsz fo támogat szer álla bizo Jos leí Adi val á király H Iz palesz i menny gab érc kü Jeruzsál e é Te legkiv em oszt Antiqu em kios legkiv fé teljesít m J. E ál nev gabbai caddikim előke tekinte Koha követke ak fő ker csalá elővizs n beházasodha egyesü ál segélyszervez világtörténel i legr f kor Te fenn i köve M közs jót adomán g szek ch k k szűkölköd szükségl szo tartalm pénteke megk eledelszükséglete val ruháza elég p Ugya oszt ado vándorszegény idegene a ka am szük sz kimenete táplál Ezen az m rendelkez ál eset szük tekinte szek k el bi f ő ügy Besz kép belá sz járh m tekin v támog sz e szoc helyz pénzbesze legtekintély v függet szedh vi kére m adomány formá megadózt lakos tehe sze t felhatalmaz rendelk vona e ingósá foglalh C ré hete gyűjt m közsé v vár tartózko kö adak hón ruhasegélyezé tem költség hozzájár adminisztráto gyűj parnassz nev ne g el fé vo makul jellem férh p f ell Valam v princíp T összpontos sze so s megszégyen Cha Te fennállás külö az szimbo ér áldo megszű áldo fa f k adakoz méltóa tiszt kifogás jellemű ke len m áldozathoza járuln úgysz elfogad v ker ke él alap T tanúságt sz nemzsi támoga zs félred Törv tarth jogi támogat részes G jótéko természe zárk Bálványimád eng ál jelle J hozzájárulj J legr intézm for egyál léte zsid országu létes men vo ideg hajlékta üldöz rés Ez J. látog támog kötel tra zsi ká letelepedé Ábra ve vi Ké ók fejleszt intéz sz Jul cs ha intézmén létes Biro m rész rendelkezé kif z kereszté jól is ellens filant megteste z k egyálta n ké kodifik Maimonid szárm 8 Hach tá pé j szegén val jövedel mun s az ané t i t ka tit be szeg lakhel szeg p ané is illet mi kér d szí k pár m intéz sz k álla Közép-Európ e nyil foga J.-gyak ün gyásze alkalm sz er Tos középk te Ugya me mind köt támo bib a legszegé get egye köt a f te gyerme megadózta át jöve jövedel 1 tart T elő sz Ke Ma Hach al közé r köt hitkö em s sz Euró k magyaror zsidónegyed meg g fenná i köve egyesü lét minde z hitközsége szegénytámo ruhakio neve hozományo árvasegé és-nö beteglát segé gyermekágya segé hajléktalan menh ny ag gyámo ing tan elre fogl meg egyesül m valamen megv ta k k újk c é ke F fo megvá legna csele Maimo valam J f hel Szer tekinte r sp zsid tetőpo egyenjogú e id sz külö hat e valam felöle emberszere pénzal jelent nem-zsi rendsze támoga eme m nőeg u tekinte egyé s cseké lako áll u száz me A Egy Ál zsidósá közép-európ lénye jelentéke intézmén talá m egy legr m v emanci c fejl ez intézménye am láts nagyobbsz mind g önk al intézmén v J organizá amely kii po P L hitközs s e valam ké inté k Közép-euró Magyarors c e köve m köve organizác Üldöz emigr támogat Magyarors ninc ál szervez c rom üldö i s e támog hitköz át kivándorl Ó szerve v Londo Pári Egy Államo Szűkö csa élele tűzi segé ellát lét egy külö ne le hitközs megva Elhag elhany b gyerme ifj val kénysz foglalko n egyesül utó Magyarors c ré ismeret legr pedag gazd egyes M u nő kate tel ismere Lond kilenc év lét el társa á n egyes prostituált m é visszaveze gyakor Kórh o rend betegsegé gyermekágya seg egyesül valamen elte n hitköz a képes sze u kate legk hitközség me Börtönlátog sz Nyugat-Euró Ameri rendszeres Magyarors kezdemén állapo cs Vak bén süketné fogyatéko tám egyl ré n jótékonys k intézm va egye be ré berend palo Lond lét hitkö kezelé men szereteth m Magyarors r megv néps fejlő intézmé Szegé megakadályoz szo intézm ing táplálékkios ü se macósz-kios más főzőisk óv leányegy sz le ne sz gyer ré m ré Magyarors megv Hitkö Hitkö O Nőegyl M Intézm kölc támog hitköz rész hitköz szövet Magyarors J s említ legnagyobb intézmé All Isra Univer m A Cré fr igazs mini kezdemény ame fiókintézm Balk Orosz-Lengyelorszá Ke Afri zsi félszá segélyezé k fr n is kór létesíté legáldás fej intézmé i hitköz monográfi na intézm sze