12343.htm
CÍMSZÓ: Jótékonyság
SZÓCIKK: "Ezeknek
J.-célú látogatása és támogatása kötelesség volt s ezt a tradíció már a
zsidóság kánaáni letelepedésekor Ábrahámra vezette vissza. Később, az egész ókorban
fejlesztették ezt az intézményt és midőn a 4. sz.-ban Julianus császár hasonló
intézményeket létesített a Római Birodalom minden részében, rendelkezésében
kifejti, hogy a zsidók és keresztények, jóllehet az istenek ellenségei, a
filantrópia megtestesítői s a zsidók közt koldus egyáltalában nincs. A J.
későbbi kodifikálása Maimonidestől származik. Ő 8-féle J.-ot sorol fel (Jad
Hachazáka 10. 7-13): 1. Aki támogat és pénzhez juttat szegényeket vagy valamely
jövedelemmel járó munkához segíti azokat; 2. Aki ad anélkül, hogy tudná: kinek
és az illető sem tudja, kitől kapott; 3. Aki titokban ad, bedobva a pénzt a
szegények lakhelyére; 4. Aki a szegények közé dobja a pénzt, anélkül, hogy
ismerné az illetőket; 5. Aki ad, mielőtt kérnének tőle s végül 8., aki ad, bár
nem derült szívvel. A kórház és az azzal párosult menház intézménye a 11.
sz.-tól kezdve van meg állandóan Közép-Európában. A Tóra előtti nyilvános
fogadalom útján való J.-gyakorlás ünnepek vagy gyászesetek alkalmával, bár
szintén ókori zsidó eredetű (Toszafót), a középkorban terjedt el. Ugyancsak
megvolt mindenütt a kötelező J.-i alap támogatás biblikus alapon a
legszegényebb gettóban is, sőt ezt egyenesen kötelező adónak fogták fel s a
tehetős nőket és gyermekeket is megadóztatták. Az átlagos jövedelmű zsidó ember
jövedelmének 10%-át tartozott J.-i célra adni a Talmud előírása szerint
(Ketubót 50a és Pea Jer. I. 15b., Maimuni Jad Hachazáka 7. 5) s ennek alapján a
középkori rabbik kötelező hitközségi adóvá emelték ezt. Ez a szokás a XIII.
sz.-ban egész Európában s ehhez képest a magyarországi zsidónegyedekben is
megvolt. A gettók fennállása idején a következő J.-i egyesületek léteztek
mindenütt, ahol zsidók éltek hitközségekben: szegénytámogató, ruhakiosztó,
nevelési, hozományosztó, árvasegélyző, és-növelő, beteglátogató és- segélyző,
gyermekágyasokat segélyző, hajléktalanoknak menhelyet nyújtó, aggokat
gyámolító, ingyenes tanítást elrendező és foglyokat megváltó egyesületek,
melyek valamennyien megvoltak már a talmudi korban és a közép- és újkorban csupán
új életre keltek. Főképp a foglyok megváltása volt a legnagyobb micvó (jó
cselekedet) s ezt Maimonides valamennyi J.-nak föléje helyezi. Szervezés
tekintetében a J. éppen a római, olasz és spanyol zsidóknál érte el tetőpontját
az egyenjogúsítás előtti időben. Itt a XVII. sz.-ban négy különálló hatalmas
J.-i egylet volt s ezek a J. valamennyi ágát felöleltek, emberszeretetük és
pénzalapjuk pedig oly jelentékeny volt, hogy nem-zsidókat is rendszeresen
támogattak, emellett pedig itt volt az első modern nőegylet. Ez utóbbi
tekintetében egyébként a sokkal csekélyebb zsidó lakosságú román államok, az
utóbbi században pedig ezek mellett Anglia és az Egyesült Államok zsidóságánál
a közép-európainál lényegesen jelentékenyebb intézményeket találunk. A modern zsidó
J.-i egyletek tehát a legrégibb korig mennek vissza s az emancipáció csupán
újabb fejlődést adott ezeknek az intézményeknek, amelyek ha látszólag
nagyobbszerűek is, de nem mindenben érik el a gettók önkéntes adóin alapuló
J.-i intézményeit. A XIX. sz. óta vannak a J.-nak újabb organizációi,
amelyeknek kiinduló pontjai Párizs és London hitközségei, ahol a század elején
valamennyi későbbi J.-i intézmény már készen volt. Közép-európában és így
Magyarországon is csupán ezeket követték. A modern zsidó J. a következő
organizációkat öleli fel: 1. Üldözöttek és emigránsok támogatását. Ennek
Magyarországon nincsenek állandó szervezetei, csupán a romániai üldözések
idején a század elején támogatták a hitközségek az átutazó kivándorlókat.
Óriási szervezetek vannak Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban. 2.
Szűkölködő családok élelemmel, tűzifával és téli segéllyel való ellátására
létesült egyletek különböző neveken a legtöbb hazai hitközségben is megvannak.
3. Elhagyott, elhanyagolt és bűnöző gyermekeket és ifjakat, valamint rossz útra
kényszerült nőket foglalkozásra nevelő egyesületek. Ez utóbbiak Magyarországon
csupán részben ismeretesek, ilyen p. o. az egyik legrégibb pedagógiai és
gazdasági célú egyesület, a «Mikéfe», míg az utolsó (nőmentő) kategória teljesen
ismeretlen; Londonban a kilencvenes években létesült előkelő társadalmi állású
nőkből oly egyesülés, mely a prostituáltaknak a munkás életbe való
visszavezetését gyakorolja. 4. Kórházak, orvosi rendelők, betegsegélyzők és
gyermekágyasokat segélyző egyesületek: Ezek valamennyije elterjedt nálunk is a
hitközségek anyagi képességei szerint; az utóbbi két kategória a legkisebb
hitközségeknél is megvan. 5. Börtönlátogatás, mely szintén Nyugat-Európában és
Amerikában van rendszeresítve, míg Magyarországon a kezdeményezés állapotában
van csupán. 6 Vakokat, bénákat, süketnémákat stb. fogyatékosokat támogató
egyletek. Ezek részére nálunk magán jótékonyságból eredő kiváló intézmények
vannak. Az első ilyen egyesülés az ilyen betegek részére berendezett palotával
Londonban 1863. létesült hitközségi kezelésben. 7. Aggok menhelye és
szeretetházak, melyek Magyarországon régóta megvannak és népszerű, fejlődőben
levő J.-i intézmények. 8. Szegénység megakadályozására szolgáló intézmények
(ingyenes ebéd, tej- és táplálékkiosztás, ünnepi segély, macósz-kiosztás,
másrészt főzőiskolák, óvodák, leányegyletek szegény sorsú leányok és ipari
nevelés szegény gyermekek részére), melyek részben Magyarországon is megvannak
(Pesti Izr. Hitközség, Pesti Orth. Hitközség, Omike, Nőegyletek, Mikéfe). 9.
Intézmények kölcsönös támogatása a hitközségek részéről, ill. a hitközségek
szövetsége, mely Magyarországon még nincs meg. A zsidó J.-ról szólva meg kell
említenünk a XIX. sz. legnagyobbszerű intézményét, az «Alliance Israelite
Universelle»-t, melyet Adolph Crémieux v. francia igazságügy miniszter
kezdeményezett s amelynek fiókintézményei a Balkánon, Orosz-Lengyelországban, a
Keleten és Afrikában a zsidóság több mint félszázadon át tartó segélyezésével
és kitűnő francia nyelvű iskolák és kórházak létesítésével a legáldásosabb
J.-ot fejtette ki. (A hazai J. intézményeit l. az illető hitközségek
monográfiáinál és a nagyobb intézmények címe szerint.)"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található.
A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a
szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2343. címszó a lexikon =>
427. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12343.htm
CÍMSZÓ: Jótékonyság
SZÓCIKK: Ezeknek J.-célú látogatása és támogatása kötelesség volt s ezt a
tradíció már a zsidóság kánaáni letelepedésekor Ábrahámra vezette vissza.
Később, az egész ókorban fejlesztették ezt az intézményt és midőn a 4. sz.-ban
Julianus császár hasonló intézményeket létesített a Római Birodalom minden
részében, rendelkezésében kifejti, hogy a zsidók és keresztények, jóllehet az
istenek ellenségei, a filantrópia megtestesítői s a zsidók közt koldus
egyáltalában nincs. A J. későbbi kodifikálása Maimonidestől származik. Ő 8-féle
J.-ot sorol fel Jad Hachazáka 10. 7-13 : 1. Aki támogat és pénzhez juttat
szegényeket vagy valamely jövedelemmel járó munkához segíti azokat; 2. Aki ad
anélkül, hogy tudná: kinek és az illető sem tudja, kitől kapott; 3. Aki
titokban ad, bedobva a pénzt a szegények lakhelyére; 4. Aki a szegények közé
dobja a pénzt, anélkül, hogy ismerné az illetőket; 5. Aki ad, mielőtt kérnének
tőle s végül 8., aki ad, bár nem derült szívvel. A kórház és az azzal párosult menház
intézménye a 11. sz.-tól kezdve van meg állandóan Közép-Európában. A Tóra
előtti nyilvános fogadalom útján való J.-gyakorlás ünnepek vagy gyászesetek
alkalmával, bár szintén ókori zsidó eredetű Toszafót , a középkorban terjedt
el. Ugyancsak megvolt mindenütt a kötelező J.-i alap támogatás biblikus alapon
a legszegényebb gettóban is, sőt ezt egyenesen kötelező adónak fogták fel s a
tehetős nőket és gyermekeket is megadóztatták. Az átlagos jövedelmű zsidó ember
jövedelmének 10%-át tartozott J.-i célra adni a Talmud előírása szerint Ketubót
50a és Pea Jer. I. 15b., Maimuni Jad Hachazáka 7. 5 s ennek alapján a középkori
rabbik kötelező hitközségi adóvá emelték ezt. Ez a szokás a XIII. sz.-ban egész
Európában s ehhez képest a magyarországi zsidónegyedekben is megvolt. A gettók
fennállása idején a következő J.-i egyesületek léteztek mindenütt, ahol zsidók
éltek hitközségekben: szegénytámogató, ruhakiosztó, nevelési, hozományosztó,
árvasegélyző, és-növelő, beteglátogató és- segélyző, gyermekágyasokat segélyző,
hajléktalanoknak menhelyet nyújtó, aggokat gyámolító, ingyenes tanítást
elrendező és foglyokat megváltó egyesületek, melyek valamennyien megvoltak már
a talmudi korban és a közép- és újkorban csupán új életre keltek. Főképp a
foglyok megváltása volt a legnagyobb micvó jó cselekedet s ezt Maimonides
valamennyi J.-nak föléje helyezi. Szervezés tekintetében a J. éppen a római,
olasz és spanyol zsidóknál érte el tetőpontját az egyenjogúsítás előtti időben.
Itt a XVII. sz.-ban négy különálló hatalmas J.-i egylet volt s ezek a J.
valamennyi ágát felöleltek, emberszeretetük és pénzalapjuk pedig oly
jelentékeny volt, hogy nem-zsidókat is rendszeresen támogattak, emellett pedig
itt volt az első modern nőegylet. Ez utóbbi tekintetében egyébként a sokkal
csekélyebb zsidó lakosságú román államok, az utóbbi században pedig ezek
mellett Anglia és az Egyesült Államok zsidóságánál a közép-európainál
lényegesen jelentékenyebb intézményeket találunk. A modern zsidó J.-i egyletek
tehát a legrégibb korig mennek vissza s az emancipáció csupán újabb fejlődést
adott ezeknek az intézményeknek, amelyek ha látszólag nagyobbszerűek is, de nem
mindenben érik el a gettók önkéntes adóin alapuló J.-i intézményeit. A XIX. sz.
óta vannak a J.-nak újabb organizációi, amelyeknek kiinduló pontjai Párizs és
London hitközségei, ahol a század elején valamennyi későbbi J.-i intézmény már
készen volt. Közép-európában és így Magyarországon is csupán ezeket követték. A
modern zsidó J. a következő organizációkat öleli fel: 1. Üldözöttek és
emigránsok támogatását. Ennek Magyarországon nincsenek állandó szervezetei,
csupán a romániai üldözések idején a század elején támogatták a hitközségek az
átutazó kivándorlókat. Óriási szervezetek vannak Londonban, Párizsban és az
Egyesült Államokban. 2. Szűkölködő családok élelemmel, tűzifával és téli
segéllyel való ellátására létesült egyletek különböző neveken a legtöbb hazai
hitközségben is megvannak. 3. Elhagyott, elhanyagolt és bűnöző gyermekeket és
ifjakat, valamint rossz útra kényszerült nőket foglalkozásra nevelő
egyesületek. Ez utóbbiak Magyarországon csupán részben ismeretesek, ilyen p. o.
az egyik legrégibb pedagógiai és gazdasági célú egyesület, a Mikéfe , míg az
utolsó nőmentő kategória teljesen ismeretlen; Londonban a kilencvenes években
létesült előkelő társadalmi állású nőkből oly egyesülés, mely a
prostituáltaknak a munkás életbe való visszavezetését gyakorolja. 4. Kórházak,
orvosi rendelők, betegsegélyzők és gyermekágyasokat segélyző egyesületek: Ezek
valamennyije elterjedt nálunk is a hitközségek anyagi képességei szerint; az
utóbbi két kategória a legkisebb hitközségeknél is megvan. 5. Börtönlátogatás,
mely szintén Nyugat-Európában és Amerikában van rendszeresítve, míg
Magyarországon a kezdeményezés állapotában van csupán. 6 Vakokat, bénákat,
süketnémákat stb. fogyatékosokat támogató egyletek. Ezek részére nálunk magán
jótékonyságból eredő kiváló intézmények vannak. Az első ilyen egyesülés az
ilyen betegek részére berendezett palotával Londonban 1863. létesült hitközségi
kezelésben. 7. Aggok menhelye és szeretetházak, melyek Magyarországon régóta
megvannak és népszerű, fejlődőben levő J.-i intézmények. 8. Szegénység
megakadályozására szolgáló intézmények ingyenes ebéd, tej- és táplálékkiosztás,
ünnepi segély, macósz-kiosztás, másrészt főzőiskolák, óvodák, leányegyletek
szegény sorsú leányok és ipari nevelés szegény gyermekek részére , melyek
részben Magyarországon is megvannak Pesti Izr. Hitközség, Pesti Orth.
Hitközség, Omike, Nőegyletek, Mikéfe . 9. Intézmények kölcsönös támogatása a
hitközségek részéről, ill. a hitközségek szövetsége, mely Magyarországon még
nincs meg. A zsidó J.-ról szólva meg kell említenünk a XIX. sz. legnagyobbszerű
intézményét, az Alliance Israelite Universelle -t, melyet Adolph Crémieux v.
francia igazságügy miniszter kezdeményezett s amelynek fiókintézményei a
Balkánon, Orosz-Lengyelországban, a Keleten és Afrikában a zsidóság több mint
félszázadon át tartó segélyezésével és kitűnő francia nyelvű iskolák és
kórházak létesítésével a legáldásosabb J.-ot fejtette ki. A hazai J. intézményeit
l. az illető hitközségek monográfiáinál és a nagyobb intézmények címe szerint.
12343.ht
CÍMSZÓ Jótékonysá
SZÓCIKK Ezekne J.-cél látogatás é támogatás kötelessé vol ez tradíci má
zsidósá kánaán letelepedéseko Ábrahámr vezett vissza Később a egés ókorba
fejlesztetté ez a intézmény é midő 4 sz.-ba Julianu császá hasonl intézményeke
létesítet Róma Birodalo minde részében rendelkezésébe kifejti hog zsidó é
keresztények jóllehe a istene ellenségei filantrópi megtestesítő zsidó köz
koldu egyáltalába nincs J később kodifikálás Maimonidestő származik 8-fél J.-o
soro fe Ja Hachazák 10 7-1 1 Ak támoga é pénzhe jutta szegényeke vag valamel
jövedelemme jár munkáho segít azokat 2 Ak a anélkül hog tudná kine é a illet se
tudja kitő kapott 3 Ak titokba ad bedobv pénz szegénye lakhelyére 4 Ak szegénye
köz dobj pénzt anélkül hog ismern a illetőket 5 Ak ad mielőt kérnéne től végü
8. ak ad bá ne derül szívvel kórhá é a azza párosul menhá intézmény 11 sz.-tó
kezdv va me állandóa Közép-Európában Tór előtt nyilváno fogadalo útjá val
J.-gyakorlá ünnepe vag gyászesete alkalmával bá szinté ókor zsid eredet Toszafó
középkorba terjed el Ugyancsa megvol mindenüt kötelez J.- ala támogatá bibliku
alapo legszegényeb gettóba is ső ez egyenese kötelez adóna fogtá fe tehető nőke
é gyermekeke i megadóztatták A átlago jövedelm zsid embe jövedelméne 10%-á
tartozot J.- célr adn Talmu előírás szerin Ketubó 50 é Pe Jer I 15b. Maimun Ja
Hachazák 7 enne alapjá középkor rabbi kötelez hitközség adóv emelté ezt E szoká
XIII sz.-ba egés Európába ehhe képes magyarország zsidónegyedekbe i megvolt
gettó fennállás idejé következ J.- egyesülete létezte mindenütt aho zsidó élte
hitközségekben szegénytámogató ruhakiosztó nevelési hozományosztó árvasegélyző
és-növelő beteglátogat és segélyző gyermekágyasoka segélyző hajléktalanokna
menhelye nyújtó aggoka gyámolító ingyene tanítás elrendez é foglyoka megvált
egyesületek melye valamennyie megvolta má talmud korba é közép é újkorba csupá
ú életr keltek Főkép foglyo megváltás vol legnagyob micv j cselekede ez
Maimonide valamenny J.-na föléj helyezi Szervezé tekintetébe J éppe római olas
é spanyo zsidókná ért e tetőpontjá a egyenjogúsítá előtt időben It XVII sz.-ba
nég különáll hatalma J.- egyle vol eze J valamenny ágá felöleltek
emberszeretetü é pénzalapju pedi ol jelentéken volt hog nem-zsidóka i
rendszerese támogattak emellet pedi it vol a els moder nőegylet E utóbb
tekintetébe egyébkén sokka csekélyeb zsid lakosság romá államok a utóbb
századba pedi eze mellet Angli é a Egyesül Államo zsidóságáná közép-európainá
lényegese jelentékenyeb intézményeke találunk moder zsid J.- egylete tehá
legrégib kori menne vissz a emancipáci csupá újab fejlődés adot ezekne a
intézményeknek amelye h látszóla nagyobbszerűe is d ne mindenbe éri e gettó
önkénte adói alapul J.- intézményeit XIX sz ót vanna J.-na újab organizációi
amelyekne kiindul pontja Páriz é Londo hitközségei aho száza elejé valamenny
később J.- intézmén má késze volt Közép-európába é íg Magyarországo i csupá
ezeke követték moder zsid J következ organizációka ölel fel 1 Üldözötte é
emigránso támogatását Enne Magyarországo nincsene álland szervezetei csupá
románia üldözése idejé száza elejé támogattá hitközsége a átutaz kivándorlókat
Óriás szervezete vanna Londonban Párizsba é a Egyesül Államokban 2 Szűkölköd családo
élelemmel tűzifáva é tél segéllye val ellátásár létesül egylete különböz neveke
legtöb haza hitközségbe i megvannak 3 Elhagyott elhanyagol é bűnöz gyermekeke é
ifjakat valamin ross útr kényszerül nőke foglalkozásr nevel egyesületek E
utóbbia Magyarországo csupá részbe ismeretesek ilye p o a egyi legrégib
pedagógia é gazdaság cél egyesület Mikéf mí a utols nőment kategóri teljese
ismeretlen Londonba kilencvene évekbe létesül előkel társadalm állás nőkbő ol
egyesülés mel prostituáltakna munká életb val visszavezetésé gyakorolja 4
Kórházak orvos rendelők betegsegélyző é gyermekágyasoka segélyz egyesületek Eze
valamennyij elterjed nálun i hitközsége anyag képessége szerint a utóbb ké
kategóri legkiseb hitközségekné i megvan 5 Börtönlátogatás mel szinté Nyugat-Európába
é Amerikába va rendszeresítve mí Magyarországo kezdeményezé állapotába va
csupán Vakokat bénákat süketnémáka stb fogyatékosoka támogat egyletek Eze
részér nálun magá jótékonyságbó ered kivál intézménye vannak A els ilye
egyesülé a ilye betege részér berendezet palotáva Londonba 1863 létesül
hitközség kezelésben 7 Aggo menhely é szeretetházak melye Magyarországo régót
megvanna é népszerű fejlődőbe lev J.- intézmények 8 Szegénysé megakadályozásár
szolgál intézménye ingyene ebéd tej é táplálékkiosztás ünnep segély
macósz-kiosztás másrész főzőiskolák óvodák leányegylete szegén sors leányo é
ipar nevelé szegén gyermeke részér melye részbe Magyarországo i megvanna Pest
Izr Hitközség Pest Orth Hitközség Omike Nőegyletek Mikéf 9 Intézménye kölcsönö
támogatás hitközsége részéről ill hitközsége szövetsége mel Magyarországo mé
ninc meg zsid J.-ró szólv me kel említenün XIX sz legnagyobbszer intézményét a
Allianc Israelit Universell -t melye Adolp Crémieu v franci igazságüg miniszte
kezdeményezet amelyne fiókintézménye Balkánon Orosz-Lengyelországban Kelete é
Afrikába zsidósá töb min félszázado á tart segélyezéséve é kitűn franci nyelv
iskolá é kórháza létesítéséve legáldásosab J.-o fejtett ki haza J intézményei l
a illet hitközsége monográfiáiná é nagyob intézménye cím szerint
12343.h
CÍMSZ Jótékonys
SZÓCIK Ezekn J.-cé látogatá támogatá köteless vo e tradíc m zsidós kánaá
letelepedések Ábrahám vezet vissz Későb egé ókorb fejlesztett e intézmén mid
sz.-b Julian csász hason intézmények létesíte Róm Birodal mind részébe
rendelkezéséb kifejt ho zsid kereszténye jólleh isten ellensége filantróp
megtestesít zsid kö kold egyáltaláb ninc későb kodifikálá Maimonidest származi
8-fé J.- sor f J Hachazá 1 7- A támog pénzh jutt szegények va valame jövedelemm
já munkáh segí azoka A anélkü ho tudn kin ille s tudj kit kapot A titokb a
bedob pén szegény lakhelyér A szegény kö dob pénz anélkü ho ismer illetőke A a
mielő kérnén tő vég
12343.
CÍMS Jótékony
SZÓCI Ezek J.-c látogat támogat köteles v tradí zsidó kána letelepedése
Ábrahá veze viss Késő eg ókor fejlesztet intézmé mi sz.- Julia csás haso
intézménye létesít Ró Biroda min részéb rendelkezésé kifej h zsi keresztény
jólle iste ellenség filantró megtestesí zsi k kol egyáltalá nin késő kodifikál
Maimonides származ 8-f J. so Hachaz 7 támo pénz jut szegénye v valam jövedelem
j munká seg azok anélk h tud ki ill tud ki kapo titok bedo pé szegén lakhelyé
szegén k do pén anélk h isme illetők miel kérné t vé der szívv kór az páros men
intézmé sz.- kez álland Közép-Európáb T elő nyilvá fogada út v J.-gyakor ünne v
gyászese alkalmáv szin ók zs ered Tosza középkor terj Ugyanc megv minden kötel
J a támoga bibli ala legszegény gettó egyene kötel adó fog tehe nő gyermeke
megadóztatt átla jövede zs em jövedelmé 10% tartoz J cé a Tal előír szer Ketu J
15 Maim Hachaz en alap középk rab kötel hitközs ad emel e szo XI sz.- eg Európá
eh kép magyarorsz zsidónegyedek megvo get fennáll ide követk J egyesüle létez
mindenü a zsi él hitközségekb szegénytámoga ruhakiosz nevelé hozományosz
árvasegély és-növe beteglátog segély gyermekágyaso segély hajléktalanok menhel
nyúj aggo gyámolí ingye tanít elrend foglyo megvá egyesület mel valamenny
megvol talm kor köz újkor csu éle kelt Fők fogl megvált v legnagy mi cseleke
Maimoni valamen J.- föl helye Szerve tekinteté ép róm ol span zsidók é tetőpont
egyenjogúsí elő időb XV sz.- n különá hatal J egy v e valamen á felölelt
emberszerete pénzalap pe jelenték vo h nem-zsidó rendszere támogatt emell pe v
e mod nőegyl utó tekinteté egyébk sok csekély zs lakoss ro állam utó század pe
e mell Ang Egyes Álla zsidóságá közép-európai lényege jelentékeny intézménye
találu mod zs J egyle te legrég ko men vis emancipá csu új fejlőd ad ezek
intézményekn amel látszó nagyobbszer minden é get önkén ad alap J intézménye X
van J.- új organizáci amelyek kiind pont Pár Lon hitközség a szá ele valamen
késő J intézm kés vo Közép-európá Magyarorszá csu eze követt mod zs követk
organizáció öl f Üldözöt emigrán támogatás En Magyarorszá nincse álla szervezet
csu román üldözé ide szá ele támogat hitközsé átut kivándorlók Óri szerveze van
Londonb Párizs Egyes Államokb Szűkölk csalá élelemm tűzifá t segéll v ellátás
létes egyle különb neve legt ha hitközség megvann Elhagyo elhanyag bűn gyermeke
ifjak valam ro ú kényszer nő foglalkozá nev egyesület utóbb Magyarorszá csu
rész ismeretes il eg legrég pedagóg gazdas c egyesül Mik uto nőme kategó telje
ismeretl London kilencve évek létes elők társada áll nők egyesül m
prostituáltak mun éle v visszavezeté gyakorol Kórház orv rendel betegsegély
gyermekágyaso segél egyesület E valamenny elterj nál hitközsé any képessé szeri
utó kategó legkis hitközségek megv Börtönlátogat m szin Nyugat-Európá Ameriká
rendszeresít Magyarorszá kezdeménye állapotá csup Vakok bénák süketnémá s
fogyatékoso támog egylet E rész nál ma jótékonyság er kiv intézmén vann e il egyesü
il bete rész berendez palotá London 18 létes hitközs kezelésb Ag menhe
szeretetház mel Magyarorszá rég megvan népsze fejlődő l J intézmény Szegény
megakadályozás szolg intézmén ingye eb t táplálékkioszt ünn segé macósz-kioszt
másré főzőiskol óvod leányegyle szeg so leán ip neve szeg gyerme rész mel rész
Magyarorszá megvan Pe I Hitközs Pe Or Hitközs Omi Nőegylet Mik Intézmén kölcsö
támogat hitközsé részér i hitközsé szövetsé m Magyarorszá ni m zs J.- szó k
említen X legnagyobbsz intézmény Allia Israel Universe mel Ado Crémi fran
igazság minisz kezdeményez amely fiókintézmén Balkán Orosz-Lengyelországb Kele
Afriká zsidó t m félszáza ta segélyezésé kit fran nye isko kórhá létesítésé
legáldásos J. fejte ha intézmény ill hitközsé monográfiái nagy intézmén c szeri
12343
CÍM Jótékon
SZÓC Eze J.- látoga támoga kötele trad zsid kán letelepedés Ábrah vez vis
Kés e óko fejleszte intézm m sz. Juli csá has intézmény létesí R Birod mi részé
rendelkezés kife zs keresztén jóll ist ellensé filantr megtestes zs ko egyáltal
ni kés kodifiká Maimonide szárma 8- J s Hacha tám pén ju szegény vala jövedele
munk se azo anél tu k il tu k kap tito bed p szegé lakhely szegé d pé anél ism
illető mie kérn v de szív kó a páro me intézm sz. ke állan Közép-Európá el
nyilv fogad ú J.-gyako ünn gyászes alkalmá szi ó z ere Tosz középko ter Ugyan
meg minde köte támog bibl al legszegén gett egyen köte ad fo teh n gyermek
megadóztat átl jöved z e jövedelm 10 tarto c Ta előí sze Ket 1 Mai Hacha e ala
közép ra köte hitköz a eme sz X sz. e Európ e ké magyarors zsidónegyede megv ge
fennál id követ egyesül léte minden zs é hitközségek szegénytámog ruhakios
nevel hozományos árvasegél és-növ betegláto segél gyermekágyas segél
hajléktalano menhe nyú agg gyámol ingy taní elren fogly megv egyesüle me
valamenn megvo tal ko kö újko cs él kel Fő fog megvál legnag m cselek Maimon
valame J. fö hely Szerv tekintet é ró o spa zsidó tetőpon egyenjogús el idő X
sz. külön hata eg valame felölel emberszeret pénzala p jelenté v nem-zsid
rendszer támogat emel p mo nőegy ut tekintet egyéb so csekél z lakos r álla ut
száza p mel An Egye Áll zsidóság közép-európa lényeg jelentéken intézmény talál
mo z egyl t legré k me vi emancip cs ú fejlő a eze intézmények ame látsz
nagyobbsze minde ge önké a ala intézmény va J. ú organizác amelye kiin pon Pá
Lo hitközsé sz el valame kés intéz ké v Közép-európ Magyarorsz cs ez követ mo z
követ organizáci ö Üldözö emigrá támogatá E Magyarorsz nincs áll szerveze cs
romá üldöz id sz el támoga hitközs átu kivándorló Ór szervez va London Páriz
Egye Államok Szűköl csal élelem tűzif segél ellátá léte egyl külön nev leg h
hitközsé megvan Elhagy elhanya bű gyermek ifja vala r kénysze n foglalkoz ne
egyesüle utób Magyarorsz cs rés ismerete i e legré pedagó gazda egyesü Mi ut
nőm kateg telj ismeret Londo kilencv éve léte elő társad ál nő egyesü
prostituálta mu él visszavezet gyakoro Kórhá or rende betegsegél gyermekágyas
segé egyesüle valamenn elter ná hitközs an képess szer ut kateg legki
hitközsége meg Börtönlátoga szi Nyugat-Európ Amerik rendszeresí Magyarorsz
kezdemény állapot csu Vako béná süketném fogyatékos támo egyle rés ná m
jótékonysá e ki intézmé van i egyes i bet rés berende palot Londo 1 léte hitköz
kezelés A menh szeretethá me Magyarorsz ré megva népsz fejlőd intézmén Szegén
megakadályozá szol intézmé ingy e táplálékkiosz ün seg macósz-kiosz másr
főzőisko óvo leányegyl sze s leá i nev sze gyerm rés me rés Magyarorsz megva P
Hitköz P O Hitköz Om Nőegyle Mi Intézmé kölcs támoga hitközs részé hitközs
szövets Magyarorsz n z J. sz említe legnagyobbs intézmén Alli Israe Univers me
Ad Crém fra igazsá minis kezdeménye amel fiókintézmé Balká Orosz-Lengyelország
Kel Afrik zsid félszáz t segélyezés ki fra ny isk kórh létesítés legáldáso J
fejt h intézmén il hitközs monográfiá nag intézmé szer
1234
CÍ Jótéko
SZÓ Ez J. látog támog kötel tra zsi ká letelepedé Ábra ve vi Ké ók fejleszt
intéz sz Jul cs ha intézmén létes Biro m rész rendelkezé kif z kereszté jól is
ellens filant megteste z k egyálta n ké kodifik Maimonid szárm 8 Hach tá pé j
szegén val jövedel mun s az ané t i t ka tit be szeg lakhel szeg p ané is illet
mi kér d szí k pár m intéz sz k álla Közép-Európ e nyil foga J.-gyak ün gyásze
alkalm sz er Tos középk te Ugya me mind köt támo bib a legszegé get egye köt a
f te gyerme megadózta át jöve jövedel 1 tart T elő sz Ke Ma Hach al közé r köt
hitkö em s sz Euró k magyaror zsidónegyed meg g fenná i köve egyesü lét minde z
hitközsége szegénytámo ruhakio neve hozományo árvasegé és-nö beteglát segé
gyermekágya segé hajléktalan menh ny ag gyámo ing tan elre fogl meg egyesül m
valamen megv ta k k újk c é ke F fo megvá legna csele Maimo valam J f hel Szer
tekinte r sp zsid tetőpo egyenjogú e id sz külö hat e valam felöle emberszere
pénzal jelent nem-zsi rendsze támoga eme m nőeg u tekinte egyé s cseké lako áll
u száz me A Egy Ál zsidósá közép-európ lénye jelentéke intézmén talá m egy legr
m v emanci c fejl ez intézménye am láts nagyobbsz mind g önk al intézmén v J
organizá amely kii po P L hitközs s e valam ké inté k Közép-euró Magyarors c e
köve m köve organizác Üldöz emigr támogat Magyarors ninc ál szervez c rom üldö
i s e támog hitköz át kivándorl Ó szerve v Londo Pári Egy Államo Szűkö csa
élele tűzi segé ellát lét egy külö ne le hitközs megva Elhag elhany b gyerme
ifj val kénysz foglalko n egyesül utó Magyarors c ré ismeret legr pedag gazd
egyes M u nő kate tel ismere Lond kilenc év lét el társa á n egyes prostituált
m é visszaveze gyakor Kórh o rend betegsegé gyermekágya seg egyesül valamen
elte n hitköz a képes sze u kate legk hitközség me Börtönlátog sz Nyugat-Euró
Ameri rendszeres Magyarors kezdemén állapo cs Vak bén süketné fogyatéko tám
egyl ré n jótékonys k intézm va egye be ré berend palo Lond lét hitkö kezelé
men szereteth m Magyarors r megv néps fejlő intézmé Szegé megakadályoz szo
intézm ing táplálékkios ü se macósz-kios más főzőisk óv leányegy sz le ne sz
gyer ré m ré Magyarors megv Hitkö Hitkö O Nőegyl M Intézm kölc támog hitköz
rész hitköz szövet Magyarors J s említ legnagyobb intézmé All Isra Univer m A
Cré fr igazs mini kezdemény ame fiókintézm Balk Orosz-Lengyelorszá Ke Afri zsi
félszá segélyezé k fr n is kór létesíté legáldás fej intézmé i hitköz monográfi
na intézm sze