12354.htm
CÍMSZÓ: Judaizmus
SZÓCIKK: "A J.
mindenkor elvetette az eredendő bűn gondolatát; a test ki van téve vágyaknak,
de nem következik ebből a bűn elkövetésének szükségessége. A hús tisztátalanságának
örökletessége nem a J. felfogása, mert az ellentétben áll a lélek
tisztaságával. A zsidók reggeli bevezető imájában mai napig van egy ősrégi ima,
melyben a következők foglaltatnak : «Te adtad nekem a lelket tisztán, Te
teremtetted azt, Te formáltad azt és Te lehelted azt belém, Te őrződ meg azt
bennem s a kijelölt időben Te fogod azt tőlem elvenni, hogy az a jövő életben
visszatérjen belém» (Beráchót 60b). Az a hit, hogy «a test a lélek börtöne»,
Plató révén származott át a mindenkor apokrifnek tartott iratokba, melyet tehát
a J. kizárt a kánonból (Bölcsess. Kv. 9. 15; Josephus De bell. Jud. 2. 8, §
11), amely sohasem tudott gyökeret verni a zsidóságban. A J. nem akar tudni az
evangélista Pál «testben levő bűn törvényé»-ről (Róm. 7. 23-25). A J. régi
főelve, melyet Maimonides is a More Nebuchim-ban. (3. 17) kifejt, az, hogy az
ember szabad, tehát jó és rossz közötti választás rajta áll. «A bűn az ajtódon
fekszik, annak vágya benned van, de neked uralkodnod kell felette» (Gen. 4. 7),
szólt Isten Káinhoz s eme legrégibb zsidó írás az emberi akarat szabadságának
törvényét örök időkre leszögezte. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki Mózes is,
Isten nevében tanítva népét: «Lássátok, ezen a napon elébetek tettem az életet
és a jót, a halált és a rosszat, .. . azért válasszátok az életet» (Deuter. 30.
15, 19). Változatlanul vallják az akarat szabadságát etnikai alapon Jézus
Szirach (15. 14-17) és R. Akiba, aki burkoltabban így fejezte azt ki: «Mindent
előre lát, de a szabad akarat adatott a embernek» (Ábót 3 15). Az akarat
szabadsága az ember erkölcsi felelősségét vonja maga után ; az ember Istenének
tartozik számot adni magáról s éppen ezért az «eredendő bűn», mely örökletes
átokként nehezedik az emberre, a J.-ban sohasem talált melegágyra, a J. azt mindenkor
bölcsen kivetette. «Minden ember halálra ítélhető saját bűnei miatt», mondja a
mózesi törvény (Deut. 26.16) s ugyanezt fejezi ki Ezékiel próféta is (18. 20),
a Midrás pedig ezt mondja: «A gonoszak szíveik hatalma alatt állnak, az
igazságosak szíveiket tartják hatalmukban» (Gen. Rabba 67). Az akarat
szabadságot a Talmud így fejezi ki: «Az ember azon az úton vezettetik, amelyen
haladni kíván; ha az ember magát bűnnel kívánja beszennyezni, a bűn kapui
kinyílnak előtte; ha tisztaságra törekszik, a tisztaság kapui fognak megnyílni
előtte» (Jóma 38a; Makkót 10b; Niddin 30b). A rabbinikus felfogás tagadja a bűn
örökletességét s Ábrahámot és Ezékielt, mint bűnös apák gyermekeit mutatja. A
bűn a J. régi tanítása szerint is a helyes ösvényről való letérés, melyet az
emberi természet gyengesége idéz elő (Num. 15. 26; 1. Kir. 8. 46; Zsolt. 19.
13. 78. 39. 103. 14; Jób 4. 17-21), de csupán a gonosz támad Isten ellen
(Jesája 57. 20; Zsolt. 1. 4-6, 36. 2. stb.). Mégis nincs olyan bűn, amelyre
bűnbocsánat és megtérés ne adatnék (Ezékiel 18. 23; Jerus. Pea 1. 16 b;
Kiddusin 40b). A. J. elveti az emberiség bűntől való degeneráltságának
gondolatát s megbocsátást mindig lehetségesnek tart úgy zsidó, mint nem-zsidó
bűnöző számára (Peszáchim 119a; Ros Hasánah 17b; Szanhedrin 103a, 108a; Jóma
86a, b). «Mielőtt Isten a világot teremtette, megteremtette a bűnbánatot, mint
szükséges kelléket az ember számára», mondja a Talmud (Peszáchim 54a; Gen.
Rabba 21. 12). A J -nak az a doktrínája, amellyel legnagyobb befolyást gyakorol
a világtörténelemre, az emberi család egységének gondolata volt. A Genesis első
tíz fejezete, akármennyire is hasonló a külső elbeszélő rész más nép
mondájához, mégis teljesen önállóan tanítja, hogy valamennyi ember és nép egy
szülőtől, Ádámtól (h. a. m. ember) származik. Ez a doktrína logikus
következménye az Isten-egység gyakorlatának. A bábeli nyelvzavar és a
szétszóródás gyermekiesnek látszó, idegen (babiloni) eredetű mondáját is
megtoldotta a J. az emberiség egységének gondolatával. A próféta szerint a történelem
célja és vége az, amikor «az Úr tiszta nyelven fordul a népekhez, hogy azok
valamennyien hívhassák Isten nevét és egyértelműen szolgálják Őt» (Cefanja 3.
9. : v. ö. Gen. IX. 1). Ebben a megváltásnak és az Ég királyságának eszméje, a
J. speciális gondolata veti előre árnyékát. Aminthogy a teremtés az ember körül
összpontosult, úgy az emberiség tökéletesedése a világtörténelem végcélja (Gen.
1. 28; Jesája 45. 18). «A világ az ember részére teremtetett» (Beráchót 6b), a
Tóra, a sinai-i kinyilatkoztatás a J. szerint eredetileg minden népnek szánva
volt, de a többiek vonakodtak azt átvenni s így Izrael lett a «papok népe». A
talmudi legenda szerint a Tíz Parancsolat 70 nyelven lett kihirdetve (Sabbat
88b); «ha Izrael sem fogadta volna el a Törvényt, a világ visszaesett volna a
Káoszba (Sabbat 88a). Izrael missziója már a legkorábbi időkben éppen az volt,
hogy, mint Isten «elsőszülött fia» (Exod. 4. 22), a népek tanítója, papja
legyen s példaadásával, az Egyetlen Isten erkölcsi törvényeinek megőrzésével s az
Ő imádásával példát mutasson a népek családjának (Sabbat 19. 6; Jesája 61.6).
Izrael magát oly népnek tekintette, «mely a pusztaságban lakik s nem számít a
többi népek közt» (Num. 23. 9 ; Deut 7. 7), de amely felett isteni Gondviselés
őrködik különös gonddal (Deut. 27. 18-19. 32. 8-12), amelyik a bölcsesség és
igazságosság összehasonlíthatatlan törvényeinek fáklyavivője a népek közt
(Deut. 4. 5-8), amelyik azért teremtetett, hogy Isten dicsőítője legyen az
egész világon, hogy az Egy- Istenség gondolatának tanúja, mártírja, «a népek
világossága» legyen, «akinek Templomába a népek seregleni fognak, hogy
megtanuljanak Isten útjain járni», hogy visszatérjenek a béke és a lelki
boldogság útjára, mert igazságosság fog uralkodni mindenütt és az egész föld
Isten ismeretével fog megtelni» (Jesája 2. 2-4,9. 6. 11. 4-9, 65. 25; Micha 4.
1 - 4). Izrael Egyiptomból való szabadulásakor Isten királyságát fogadta el
(Exod. 15. 19; Lev. R. II. 4) s a sinai-i kinyilatkoztatást bizalomnak fogta
fel, éppen azért nem pihenhet addig, amíg Isten királyságát az egész világ el
nem ismeri s amíg minden ember és nép térdet nem hajt az Egy- Isten előtt
(Zacharja 14. 9); Jesája 40. 5. 45.13.44. 19; Zsolt. 29. 47. 9. 77. 5.
96-99)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2354. címszó a lexikon =>
432. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12354.htm
CÍMSZÓ: Judaizmus
SZÓCIKK: A J. mindenkor elvetette az eredendő bűn gondolatát; a test ki van
téve vágyaknak, de nem következik ebből a bűn elkövetésének szükségessége. A
hús tisztátalanságának örökletessége nem a J. felfogása, mert az ellentétben
áll a lélek tisztaságával. A zsidók reggeli bevezető imájában mai napig van egy
ősrégi ima, melyben a következők foglaltatnak : Te adtad nekem a lelket
tisztán, Te teremtetted azt, Te formáltad azt és Te lehelted azt belém, Te
őrződ meg azt bennem s a kijelölt időben Te fogod azt tőlem elvenni, hogy az a
jövő életben visszatérjen belém Beráchót 60b . Az a hit, hogy a test a lélek
börtöne , Plató révén származott át a mindenkor apokrifnek tartott iratokba,
melyet tehát a J. kizárt a kánonból Bölcsess. Kv. 9. 15; Josephus De bell. Jud.
2. 8, § 11 , amely sohasem tudott gyökeret verni a zsidóságban. A J. nem akar
tudni az evangélista Pál testben levő bűn törvényé -ről Róm. 7. 23-25 . A J.
régi főelve, melyet Maimonides is a More Nebuchim-ban. 3. 17 kifejt, az, hogy
az ember szabad, tehát jó és rossz közötti választás rajta áll. A bűn az
ajtódon fekszik, annak vágya benned van, de neked uralkodnod kell felette Gen.
4. 7 , szólt Isten Káinhoz s eme legrégibb zsidó írás az emberi akarat
szabadságának törvényét örök időkre leszögezte. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki
Mózes is, Isten nevében tanítva népét: Lássátok, ezen a napon elébetek tettem
az életet és a jót, a halált és a rosszat, .. . azért válasszátok az életet Deuter.
30. 15, 19 . Változatlanul vallják az akarat szabadságát etnikai alapon Jézus
Szirach 15. 14-17 és R. Akiba, aki burkoltabban így fejezte azt ki: Mindent
előre lát, de a szabad akarat adatott a embernek Ábót 3 15 . Az akarat
szabadsága az ember erkölcsi felelősségét vonja maga után ; az ember Istenének
tartozik számot adni magáról s éppen ezért az eredendő bűn , mely örökletes
átokként nehezedik az emberre, a J.-ban sohasem talált melegágyra, a J. azt
mindenkor bölcsen kivetette. Minden ember halálra ítélhető saját bűnei miatt ,
mondja a mózesi törvény Deut. 26.16 s ugyanezt fejezi ki Ezékiel próféta is 18.
20 , a Midrás pedig ezt mondja: A gonoszak szíveik hatalma alatt állnak, az
igazságosak szíveiket tartják hatalmukban Gen. Rabba 67 . Az akarat szabadságot
a Talmud így fejezi ki: Az ember azon az úton vezettetik, amelyen haladni
kíván; ha az ember magát bűnnel kívánja beszennyezni, a bűn kapui kinyílnak
előtte; ha tisztaságra törekszik, a tisztaság kapui fognak megnyílni előtte
Jóma 38a; Makkót 10b; Niddin 30b . A rabbinikus felfogás tagadja a bűn
örökletességét s Ábrahámot és Ezékielt, mint bűnös apák gyermekeit mutatja. A
bűn a J. régi tanítása szerint is a helyes ösvényről való letérés, melyet az
emberi természet gyengesége idéz elő Num. 15. 26; 1. Kir. 8. 46; Zsolt. 19. 13.
78. 39. 103. 14; Jób 4. 17-21 , de csupán a gonosz támad Isten ellen Jesája 57.
20; Zsolt. 1. 4-6, 36. 2. stb. . Mégis nincs olyan bűn, amelyre bűnbocsánat és
megtérés ne adatnék Ezékiel 18. 23; Jerus. Pea 1. 16 b; Kiddusin 40b . A. J.
elveti az emberiség bűntől való degeneráltságának gondolatát s megbocsátást
mindig lehetségesnek tart úgy zsidó, mint nem-zsidó bűnöző számára Peszáchim
119a; Ros Hasánah 17b; Szanhedrin 103a, 108a; Jóma 86a, b . Mielőtt Isten a
világot teremtette, megteremtette a bűnbánatot, mint szükséges kelléket az
ember számára , mondja a Talmud Peszáchim 54a; Gen. Rabba 21. 12 . A J -nak az
a doktrínája, amellyel legnagyobb befolyást gyakorol a világtörténelemre, az
emberi család egységének gondolata volt. A Genesis első tíz fejezete,
akármennyire is hasonló a külső elbeszélő rész más nép mondájához, mégis
teljesen önállóan tanítja, hogy valamennyi ember és nép egy szülőtől, Ádámtól
h. a. m. ember származik. Ez a doktrína logikus következménye az Isten-egység gyakorlatának.
A bábeli nyelvzavar és a szétszóródás gyermekiesnek látszó, idegen babiloni
eredetű mondáját is megtoldotta a J. az emberiség egységének gondolatával. A
próféta szerint a történelem célja és vége az, amikor az Úr tiszta nyelven
fordul a népekhez, hogy azok valamennyien hívhassák Isten nevét és egyértelműen
szolgálják Őt Cefanja 3. 9. : v. ö. Gen. IX. 1 . Ebben a megváltásnak és az Ég
királyságának eszméje, a J. speciális gondolata veti előre árnyékát. Aminthogy
a teremtés az ember körül összpontosult, úgy az emberiség tökéletesedése a
világtörténelem végcélja Gen. 1. 28; Jesája 45. 18 . A világ az ember részére
teremtetett Beráchót 6b , a Tóra, a sinai-i kinyilatkoztatás a J. szerint
eredetileg minden népnek szánva volt, de a többiek vonakodtak azt átvenni s így
Izrael lett a papok népe . A talmudi legenda szerint a Tíz Parancsolat 70
nyelven lett kihirdetve Sabbat 88b ; ha Izrael sem fogadta volna el a Törvényt,
a világ visszaesett volna a Káoszba Sabbat 88a . Izrael missziója már a
legkorábbi időkben éppen az volt, hogy, mint Isten elsőszülött fia Exod. 4. 22
, a népek tanítója, papja legyen s példaadásával, az Egyetlen Isten erkölcsi
törvényeinek megőrzésével s az Ő imádásával példát mutasson a népek családjának
Sabbat 19. 6; Jesája 61.6 . Izrael magát oly népnek tekintette, mely a
pusztaságban lakik s nem számít a többi népek közt Num. 23. 9 ; Deut 7. 7 , de
amely felett isteni Gondviselés őrködik különös gonddal Deut. 27. 18-19. 32.
8-12 , amelyik a bölcsesség és igazságosság összehasonlíthatatlan törvényeinek
fáklyavivője a népek közt Deut. 4. 5-8 , amelyik azért teremtetett, hogy Isten
dicsőítője legyen az egész világon, hogy az Egy- Istenség gondolatának tanúja,
mártírja, a népek világossága legyen, akinek Templomába a népek seregleni fognak,
hogy megtanuljanak Isten útjain járni , hogy visszatérjenek a béke és a lelki
boldogság útjára, mert igazságosság fog uralkodni mindenütt és az egész föld
Isten ismeretével fog megtelni Jesája 2. 2-4,9. 6. 11. 4-9, 65. 25; Micha 4. 1
- 4 . Izrael Egyiptomból való szabadulásakor Isten királyságát fogadta el Exod.
15. 19; Lev. R. II. 4 s a sinai-i kinyilatkoztatást bizalomnak fogta fel, éppen
azért nem pihenhet addig, amíg Isten királyságát az egész világ el nem ismeri s
amíg minden ember és nép térdet nem hajt az Egy- Isten előtt Zacharja 14. 9 ;
Jesája 40. 5. 45.13.44. 19; Zsolt. 29. 47. 9. 77. 5. 96-99 .
12354.ht
CÍMSZÓ Judaizmu
SZÓCIKK J mindenko elvetett a eredend bű gondolatát tes k va tév vágyaknak
d ne következi ebbő bű elkövetéséne szükségessége hú tisztátalanságána
örökletesség ne J felfogása mer a ellentétbe ál léle tisztaságával zsidó reggel
bevezet imájába ma napi va eg ősrég ima melybe következő foglaltatna T adta
neke lelke tisztán T teremtette azt T formálta az é T lehelte az belém T őrző
me az benne kijelöl időbe T fogo az tőle elvenni hog a jöv életbe visszatérje
belé Beráchó 60 A hit hog tes léle börtön Plat révé származot á mindenko
apokrifne tartot iratokba melye tehá J kizár kánonbó Bölcsess Kv 9 15 Josephu D
bell Jud 2 8 1 amel sohase tudot gyökere vern zsidóságban J ne aka tudn a
evangélist Pá testbe lev bű törvény -rő Róm 7 23-2 J rég főelve melye Maimonide
i Mor Nebuchim-ban 3 1 kifejt az hog a embe szabad tehá j é ross között
választá rajt áll bű a ajtódo fekszik anna vágy benne van d neke uralkodno kel
felett Gen 4 szól Iste Káinho em legrégib zsid írá a ember akara szabadságána
törvényé örö időkr leszögezte Ugyanez gondolato fejez k Móze is Iste nevébe
tanítv népét Lássátok eze napo elébete tette a élete é jót halál é rosszat . azér
válasszáto a élete Deuter 30 15 1 Változatlanu valljá a akara szabadságá etnika
alapo Jézu Szirac 15 14-1 é R Akiba ak burkoltabba íg fejezt az ki Minden előr
lát d szaba akara adatot emberne Ábó 1 A akara szabadság a embe erkölcs
felelősségé vonj mag utá a embe Istenéne tartozi számo adn magáró éppe ezér a
eredend bű mel öröklete átokkén nehezedi a emberre J.-ba sohase talál
melegágyra J az mindenko bölcse kivetette Minde embe halálr ítélhet sajá bűne
miat mondj mózes törvén Deut 26.1 ugyanez fejez k Ezékie prófét i 18 2 Midrá
pedi ez mondja gonosza szívei hatalm alat állnak a igazságosa szíveike tartjá
hatalmukba Gen Rabb 6 A akara szabadságo Talmu íg fejez ki A embe azo a úto
vezettetik amelye haladn kíván h a embe magá bűnne kívánj beszennyezni bű kapu
kinyílna előtte h tisztaságr törekszik tisztasá kapu fogna megnyíln előtt Jóm
38a Makkó 10b Niddi 30 rabbiniku felfogá tagadj bű örökletességé Ábrahámo é
Ezékielt min bűnö apá gyermekei mutatja bű J rég tanítás szerin i helye
ösvényrő val letérés melye a ember természe gyengeség idé el Num 15 26 1 Kir 8
46 Zsolt 19 13 78 39 103 14 Jó 4 17-2 d csupá gonos táma Iste elle Jesáj 57 20
Zsolt 1 4-6 36 2 stb Mégi ninc olya bűn amelyr bűnbocsána é megtéré n adatné
Ezékie 18 23 Jerus Pe 1 1 b Kiddusi 40 A J elvet a emberisé bűntő val
degeneráltságána gondolatá megbocsátás mindi lehetségesne tar úg zsidó min
nem-zsid bűnöz számár Peszáchi 119a Ro Hasána 17b Szanhedri 103a 108a Jóm 86a
Mielőt Iste világo teremtette megteremtett bűnbánatot min szüksége kelléke a embe
számár mondj Talmu Peszáchi 54a Gen Rabb 21 1 -na a doktrínája amellye
legnagyob befolyás gyakoro világtörténelemre a ember csalá egységéne gondolat
volt Genesi els tí fejezete akármennyir i hasonl küls elbeszél rés má né
mondájához mégi teljese önállóa tanítja hog valamenny embe é né eg szülőtől
Ádámtó h a m embe származik E doktrín logiku következmény a Isten-egysé
gyakorlatának bábel nyelvzava é szétszóródá gyermekiesne látszó idege babilon
eredet mondájá i megtoldott J a emberisé egységéne gondolatával prófét szerin
történele célj é vég az amiko a Ú tiszt nyelve fordu népekhez hog azo
valamennyie hívhassá Iste nevé é egyértelműe szolgáljá Ő Cefanj 3 9 v ö Gen IX
Ebbe megváltásna é a É királyságána eszméje J speciáli gondolat vet előr
árnyékát Aminthog teremté a embe körü összpontosult úg a emberisé tökéletesedés
világtörténele végcélj Gen 1 28 Jesáj 45 1 vilá a embe részér teremtetet
Beráchó 6 Tóra sinai- kinyilatkoztatá J szerin eredetile minde népne szánv volt
d többie vonakodta az átvenn íg Izrae let papo nép talmud legend szerin Tí
Parancsola 7 nyelve let kihirdetv Sabba 88 h Izrae se fogadt voln e Törvényt
vilá visszaeset voln Káoszb Sabba 88 Izrae missziój má legkorább időkbe éppe a
volt hogy min Iste elsőszülöt fi Exod 4 2 népe tanítója papj legye
példaadásával a Egyetle Iste erkölcs törvényeine megőrzéséve a imádásáva példá
mutasso népe családjána Sabba 19 6 Jesáj 61. Izrae magá ol népne tekintette mel
pusztaságba laki ne számí több népe köz Num 23 Deu 7 d amel felet isten
Gondviselé őrködi különö gondda Deut 27 18-19 32 8-1 amelyi bölcsessé é
igazságossá összehasonlíthatatla törvényeine fáklyavivőj népe köz Deut 4 5-
amelyi azér teremtetett hog Iste dicsőítőj legye a egés világon hog a Egy
Istensé gondolatána tanúja mártírja népe világosság legyen akine Templomáb népe
sereglen fognak hog megtanuljana Iste útjai járn hog visszatérjene bék é lelk
boldogsá útjára mer igazságossá fo uralkodn mindenüt é a egés föl Iste
ismeretéve fo megteln Jesáj 2 2-4,9 6 11 4-9 65 25 Mich 4 Izrae Egyiptombó val
szabadulásako Iste királyságá fogadt e Exod 15 19 Lev R II sinai-
kinyilatkoztatás bizalomna fogt fel éppe azér ne pihenhe addig amí Iste
királyságá a egés vilá e ne ismer amí minde embe é né térde ne haj a Egy Iste
előt Zacharj 14 Jesáj 40 5 45.13.44 19 Zsolt 29 47 9 77 5 96-9
12354.h
CÍMSZ Judaizm
SZÓCIK mindenk elvetet ereden b gondolatá te v té vágyakna n következ ebb b
elkövetésén szükségesség h tisztátalanságán örökletessé n felfogás me ellentétb
á lél tisztaságáva zsid regge beveze imájáb m nap v e ősré im melyb következ
foglaltatn adt nek lelk tisztá teremtett az formált a lehelt a belé őrz m a
benn kijelö időb fog a től elvenn ho jö életb visszatérj bel Berách 6 hi ho te
lél börtö Pla rév származo mindenk apokrifn tarto iratokb mely teh kizá kánonb
Bölcses K 1 Joseph bel Ju ame sohas tudo gyöker ver zsidóságba n ak tud
evangélis P testb le b törvén -r Ró 23- ré főelv mely Maimonid Mo Nebuchim-ba
kifej a ho emb szaba teh ros közöt választ raj ál b ajtód fekszi ann vág benn
va nek uralkodn ke felet Ge szó Ist Káinh e legrégi zsi ír embe akar
szabadságán törvény ör idők leszögezt Ugyane gondolat feje Móz i Ist nevéb
tanít népé Lássáto ez nap elébet tett élet jó halá rossza azé válasszát élet
Deute 3 1 Változatlan vallj akar szabadság etnik alap Jéz Szira 1 14- Akib a
burkoltabb í fejez a k Minde elő lá szab akar adato embern Áb akar szabadsá emb
erkölc felelősség von ma ut emb Istenén tartoz szám ad magár épp ezé ereden b
me öröklet átokké nehezed emberr J.-b sohas talá melegágyr a mindenk bölcs
kivetett Mind emb halál ítélhe saj bűn mia mond móze törvé Deu 26. ugyane feje
Ezéki prófé 1 Midr ped e mondj gonosz szíve hatal ala állna igazságos szíveik
tartj hatalmukb Ge Rab akar szabadság Talm í feje k emb az út vezetteti amely
halad kívá emb mag bűnn kíván beszennyezn b kap kinyíln előtt tisztaság
törekszi tisztas kap fogn megnyíl előt Jó 38 Makk 10 Nidd 3 rabbinik felfog
tagad b örökletesség Ábrahám Ezékiel mi bűn ap gyermeke mutatj b ré tanítá
szeri hely ösvényr va letéré mely embe termész gyengesé id e Nu 1 2 Ki 4 Zsol 1
1 7 3 10 1 J 17- csup gono tám Ist ell Jesá 5 2 Zsol 4- 3 st Még nin oly bű
amely bűnbocsán megtér adatn Ezéki 1 2 Jeru P Kiddus 4 elve emberis bűnt va
degeneráltságán gondolat megbocsátá mind lehetségesn ta ú zsid mi nem-zsi bűnö
számá Peszách 119 R Hasán 17 Szanhedr 103 108 Jó 86 Mielő Ist világ teremtett
megteremtet bűnbánato mi szükség kellék emb számá mond Talm Peszách 54 Ge Rab 2
-n doktrínáj amelly legnagyo befolyá gyakor világtörténelemr embe csal egységén
gondola vol Genes el t fejezet akármennyi hason kül elbeszé ré m n mondájáho
még teljes önálló tanítj ho valamenn emb n e szülőtő Ádámt emb származi doktrí
logik következmén Isten-egys gyakorlatána bábe nyelvzav szétszóród gyermekiesn
látsz ideg babilo erede mondáj megtoldot emberis egységén gondolatáva prófé
szeri történel cél vé a amik tisz nyelv ford népekhe ho az valamennyi hívhass
Ist nev egyértelmű szolgálj Cefan Ge I Ebb megváltásn királyságán eszméj
speciál gondola ve elő árnyéká Amintho teremt emb kör összpontosul ú emberis tökéletesedé
világtörténel végcél Ge 2 Jesá 4 vil emb részé teremtete Berách Tór sinai
kinyilatkoztat szeri eredetil mind népn szán vol többi vonakodt a átven í Izra
le pap né talmu legen szeri T Parancsol nyelv le kihirdet Sabb 8 Izra s fogad
vol Törvény vil visszaese vol Káosz Sabb 8 Izra misszió m legkoráb időkb épp
vol hog mi Ist elsőszülö f Exo nép tanítój pap legy példaadásáva Egyetl Ist
erkölc törvényein megőrzésév imádásáv péld mutass nép családján Sabb 1 Jesá 61
Izra mag o népn tekintett me pusztaságb lak n szám töb nép kö Nu 2 De ame fele
iste Gondvisel őrköd külön gondd Deu 2 18-1 3 8- amely bölcsess igazságoss
összehasonlíthatatl törvényein fáklyavivő nép kö Deu 5 amely azé teremtetet ho
Ist dicsőítő legy egé világo ho Eg Istens gondolatán tanúj mártírj nép
világossá legye akin Templomá nép seregle fogna ho megtanuljan Ist útja jár ho
visszatérjen bé lel boldogs útjár me igazságoss f uralkod mindenü egé fö Ist
ismeretév f megtel Jesá 2-4, 1 4- 6 2 Mic Izra Egyiptomb va szabadulásak Ist
királyság fogad Exo 1 1 Le I sinai kinyilatkoztatá bizalomn fog fe épp azé n
pihenh addi am Ist királyság egé vil n isme am mind emb n térd n ha Eg Ist elő
Zachar 1 Jesá 4 45.13.4 1 Zsol 2 4 7 96-
12354.
CÍMS Judaiz
SZÓCI minden elvete erede gondolat t t vágyakn követke eb elkövetésé
szükségessé tisztátalanságá örökletess felfogá m ellentét lé tisztaságáv zsi
regg bevez imájá na ősr i mely követke foglaltat ad ne lel tiszt teremtet a
formál lehel bel őr ben kijel idő fo tő elven h j élet visszatér be Berác h h t
lé bört Pl ré származ minden apokrif tart iratok mel te kiz kánon Bölcse Josep
be J am soha tud gyöke ve zsidóságb a tu evangéli test l törvé - R 23 r főel
mel Maimoni M Nebuchim-b kife h em szab te ro közö válasz ra á ajtó feksz an vá
ben v ne uralkod k fele G sz Is Káin legrég zs í emb aka szabadságá törvén ö
idő leszögez Ugyan gondola fej Mó Is nevé taní nép Lássát e na elébe tet éle j
hal rossz az válasszá éle Deut Változatla vall aka szabadsá etni ala Jé Szir 14
Aki burkoltab feje Mind el l sza aka adat ember Á aka szabads em erköl
felelőssé vo m u em Istené tarto szá a magá ép ez erede m örökle átokk neheze
ember J.- soha tal melegágy minden bölc kivetet Min em halá ítélh sa bű mi mon
móz törv De 26 ugyan fej Ezék próf Mid pe mond gonos szív hata al álln igazságo
szívei tart hatalmuk G Ra aka szabadsá Tal fej em a ú vezettet amel hala kív em
ma bűn kívá beszennyez ka kinyíl előt tisztasá töreksz tiszta ka fog megnyí elő
J 3 Mak 1 Nid rabbini felfo taga örökletessé Ábrahá Ezékie m bű a gyermek mutat
r tanít szer hel ösvény v letér mel emb termés gyenges i N K Zso 1 17 csu gon
tá Is el Jes Zso 4 s Mé ni ol b amel bűnbocsá megté adat Ezék Jer Kiddu elv
emberi bűn v degeneráltságá gondola megbocsát min lehetséges t zsi m nem-zs bűn
szám Peszác 11 Hasá 1 Szanhed 10 10 J 8 Miel Is vilá teremtet megteremte
bűnbánat m szüksé kellé em szám mon Tal Peszác 5 G Ra - doktríná amell legnagy
befoly gyako világtörténelem emb csa egységé gondol vo Gene e fejeze akármenny
haso kü elbesz r mondájáh mé telje önáll tanít h valamen em szülőt Ádám em
származ doktr logi következmé Isten-egy gyakorlatán báb nyelvza szétszóró
gyermekies láts ide babil ered mondá megtoldo emberi egységé gondolatáv próf
szer történe cé v ami tis nyel for népekh h a valamenny hívhas Is ne egyértelm
szolgál Cefa G Eb megváltás királyságá eszmé speciá gondol v el árnyék Aminth
terem em kö összpontosu emberi tökéletesed világtörténe végcé G Jes vi em rész
teremtet Berác Tó sina kinyilatkozta szer eredeti min nép szá vo több vonakod
átve Izr l pa n talm lege szer Parancso nyel l kihirde Sab Izr foga vo Törvén
vi visszaes vo Káos Sab Izr misszi legkorá idők ép vo ho m Is elsőszül Ex né
tanító pa leg példaadásáv Egyet Is erköl törvényei megőrzésé imádásá pél mutas
né családjá Sab Jes 6 Izr ma nép tekintet m pusztaság la szá tö né k N D am fel
ist Gondvise őrkö külö gond De 18- 8 amel bölcses igazságos összehasonlíthatat
törvényei fáklyaviv né k De amel az teremtete h Is dicsőít leg eg világ h E
Isten gondolatá tanú mártír né világoss legy aki Templom né seregl fogn h
megtanulja Is útj já h visszatérje b le boldog útjá m igazságos uralko minden
eg f Is ismereté megte Jes 2-4 4 Mi Izr Egyiptom v szabadulása Is királysá foga
Ex L sina kinyilatkoztat bizalom fo f ép az pihen add a Is királysá eg vi ism a
min em tér h E Is el Zacha Jes 45.13. Zso 96
12354
CÍM Judai
SZÓC minde elvet ered gondola vágyak követk e elkövetés szükségess
tisztátalanság örökletes felfog ellenté l tisztaságá zs reg beve imáj n ős mel
követk foglalta a n le tisz teremte formá lehe be ő be kije id f t elve éle
visszaté b Berá l bör P r szárma minde apokri tar irato me t ki káno Bölcs Jose
b a soh tu gyök v zsidóság t evangél tes törv 2 főe me Maimon Nebuchim- kif e
sza t r köz válas r ajt feks a v be n uralko fel s I Kái legré z em ak szabadság
törvé id leszöge Ugya gondol fe M I nev tan né Lássá n eléb te él ha ross a
válassz él Deu Változatl val ak szabads etn al J Szi 1 Ak burkolta fej Min e sz
ak ada embe ak szabad e erkö felelőss v e Isten tart sz mag é e ered örökl átok
nehez embe J. soh ta melegág minde böl kivete Mi e hal ítél s b m mo mó tör D 2
ugya fe Ezé pró Mi p mon gono szí hat a áll igazság szíve tar hatalmu R ak
szabads Ta fe e vezette ame hal kí e m bű kív beszennye k kinyí elő tisztas
töreks tiszt k fo megny el Ma Ni rabbin felf tag örökletess Ábrah Ezéki b
gyerme muta taní sze he ösvén leté me em termé gyenge Zs 1 cs go t I e Je Zs M
n o ame bűnbocs megt ada Ezé Je Kidd el ember bű degeneráltság gondol megbocsá
mi lehetsége zs nem-z bű szá Peszá 1 Has Szanhe 1 1 Mie I vil teremte megteremt
bűnbána szüks kell e szá mo Ta Peszá R doktrín amel legnag befol gyak
világtörténele em cs egység gondo v Gen fejez akármenn has k elbes mondájá m
telj önál taní valame e szülő Ádá e szárma dokt log következm Isten-eg
gyakorlatá bá nyelvz szétszór gyermekie lát id babi ere mond megtold ember
egység gondolatá pró sze történ c am ti nye fo népek valamenn hívha I n
egyértel szolgá Cef E megváltá királyság eszm speci gondo e árnyé Amint tere e
k összpontos ember tökéletese világtörtén végc Je v e rés teremte Berá T sin
kinyilatkozt sze eredet mi né sz v töb vonako átv Iz p tal leg sze Parancs nye
kihird Sa Iz fog v Törvé v visszae v Káo Sa Iz missz legkor idő é v h I elsőszü
E n tanít p le példaadásá Egye I erkö törvénye megőrzés imádás pé muta n családj
Sa Je Iz m né tekinte pusztasá l sz t n a fe is Gondvis őrk kül gon D 18 ame
bölcse igazságo összehasonlíthata törvénye fáklyavi n D ame a teremtet I dicsőí
le e vilá Iste gondolat tan mártí n világos leg ak Templo n sereg fog megtanulj
I út j visszatérj l boldo útj igazságo uralk minde e I ismeret megt Je 2- M Iz
Egyipto szabadulás I királys fog E sin kinyilatkozta bizalo f é a pihe ad I
királys e v is mi e té I e Zach Je 45.13 Zs 9
1235
CÍ Juda
SZÓ mind elve ere gondol vágya követ elköveté szükséges tisztátalansá
öröklete felfo ellent tisztaság z re bev imá ő me követ foglalt l tis teremt
form leh b b kij i elv él visszat Ber bö szárm mind apokr ta irat m k kán Bölc
Jos so t gyö zsidósá evangé te tör fő m Maimo Nebuchim ki sz kö vála aj fek b uralk
fe Ká legr e a szabadsá törv i leszög Ugy gondo f ne ta n Láss elé t é h ros
válass é De Változat va a szabad et a Sz A burkolt fe Mi s a ad emb a szaba erk
felelős Iste tar s ma ere örök áto nehe emb J so t melegá mind bö kivet M ha
íté m m tö ugy f Ez pr M mo gon sz ha ál igazsá szív ta hatalm a szabad T f
vezett am ha k b kí beszenny kiny el tiszta törek tisz f megn e M N rabbi fel
ta örökletes Ábra Ezék gyerm mut tan sz h ösvé let m e term gyeng Z c g J Z am
bűnboc meg ad Ez J Kid e embe b degeneráltsá gondo megbocs m lehetség z nem- b
sz Pesz Ha Szanh Mi vi teremt megterem bűnbán szük kel sz m T Pesz doktrí ame
legna befo gya világtörténel e c egysé gond Ge feje akármen ha elbe mondáj tel
öná tan valam szül Ád szárm dok lo következ Isten-e gyakorlat b nyelv szétszó
gyermeki lá i bab er mon megtol embe egysé gondolat pr sz törté a t ny f népe
valamen hívh egyérte szolg Ce megvált királysá esz spec gond árny Amin ter
összponto embe tökéletes világtörté vég J ré teremt Ber si kinyilatkoz sz erede
m n s tö vonak át I ta le sz Paranc ny kihir S I fo Törv vissza Ká S I miss
legko id elsősz taní l példaadás Egy erk törvény megőrzé imádá p mut család S J
I n tekint pusztas s f i Gondvi őr kü go 1 am bölcs igazság összehasonlíthat
törvény fáklyav am teremte dicső l vil Ist gondola ta márt világo le a Templ
sere fo megtanul ú visszatér bold út igazság ural mind ismere meg J 2 I Egyipt
szabadulá király fo si kinyilatkozt bizal pih a király i m t Zac J 45.1 Z