12357.htm
CÍMSZÓ: Judaizmus
SZÓCIKK: "A modern
tudósok némelyikének, pl. Max Müllernek az a véleménye, hogy a J. nem
misszionárius vallás, ma már meg van cáfolva, mert azóta az adatok nagy tömege bizonyítja,
hogy különösen Alexandriában kiterjedt prozelita propagandairodalom volt s a
Midrás is bőségesen tud arról; csupán a kereszténység államvallássá emelkedése
vetett gátat a J. missziójának, mely a nyugati részen még a középkor első
felében sűrűn hódított (l. Kereszténység és zsidóság viszonya és Prozeliták
címszókat), bár a kényszertérítés mindenkor távol állott a J. felfogásától.
Egyik igen jellemző tény a J. toleranciájára, hogy a jeruzsálemi templomban
szukósz-ünnep alkalmával hetven békeáldozatot mutattak be a hetven pogány
népért (Szukkót 55b). Az egész zsidó etikai irodalom a középkorban éles
ellentéte a végtelenül türelmetlen egyháznak, mert az előbbi az emberiességet
és emberi lelket nem nézi egocentrikus és elfogult látószögből, hanem mindig
egyetemes tud maradni. Ugyanilyen megértő álláspontot tanúsítottak a zsidó
moralisták és teológusok a mohamedán vallással szemben. A három gyűrű
parabolája, melyet Lessing Bölcs Náthán szájába ad, nem véletlen, hogy zsidó
eredetű és azt régi hagyományok alapján már Boccacio is földolgozta a zsidó
türelmesség dicsőítésére. IV. A J. mint törvény. A J. törvényét, a Tórát, amely
egyaránt jelent törvényt és doktrínát, a közfelfogás mindig helytelenül
értelmezte s ez Pál evangélistára vezethető vissza, aki a Törvényt és Hitet
szeparálta és ellentétbe állította. A Tóra a J. centruma, eleven valóság, nem
pedig vak dogma, mely megköti hittételekkel a lelket. A Tóra «terheit» a J.
erkölcsi szükségességnek fogta fel mindig, az «Isteni parancsolatok igája»
Isten királyságának igáját jelentette a zsidóságnak, amely boldogan viselte a
«terheket» : «A legközönségesebb zsidó is érdemdús éppen a számos parancsolat
teljesítése következtében » (Beráchót 17a). A J. Isten különös kegyét látta az
Izraelnek szóló számos parancsban, mely erkölcsösebbé, tisztábbá,
emelkedettebbé tette; amely spiritualizálta az egész életet, a kötelességek
szentségét rányomta minden cselekedetre ; mérsékletre, önuralomra, lemondásra
szoktatta s a zsidó otthont szentéllyé avatta. Ez a J. 613 parancsának értelme.
Maguk a ceremóniák és jelek (ósz) mint a tefillin, tallisz, a circumcisio
fontos tényezők voltak a J. szerint, de magukban véve még nem tettek valakit
zsidóvá. Maimonides szerint a Tóra változhatatlansága és a szóbeli hagyomány
sarkalatos zsidó doktrínák, addig maga a Talmud azt reméli, hogy a messiási
korban az összes parancsolatok meg fognak szünni. (Nida 61b és Midras Tehillim
146.4). Graetz is, miután megállapítja, hogy a, J. alapeszméje egyrészt a
monoteizmus, másrészt az erkölcsi tökéletesülés («Szentek legyetek, mert Én
magam is szent vagyok»), kijelenti, hogy az áldozást és rítust sem a próféták,
sem a Talmud nem tartották a J. föltételeinek. A J. vallási és világnézeti
főprincípiuma kezdettől máig a minden zsidó által vallott «Sémá», a zsidóság
liturgiájának a Bibliában leírt hitvallása, mely Isten egységét
oszthatatlanságát és szellemiségét proklamálja. Ebből vezették le a Izrael
oszthatatlanságát is. Mechilta Jitró, Bachódes 1.); «Egy Isten, egy Izrael, egy
Templom», hangoztatja Josephus is (Antiquitates 4. 8, § 6; Contra Aspionem 2.
28); « Egy Isten, egy Izráel, egy Tóra» a princípium, amelyen a hagyományhű
zsidóság nyugszik máig. A Tórának isteni eredetét és szövegének
változatlanságát és megváltozhatatlanságát a talmudi kor rabbijai és később az
orthodox J. vallotta, sőt az ebbéli hit az orthodox J. egyik lényeges
sarkpontja. A független és elfogulatlan kutatás azonban a J.-on belül is a
középkortól kezdve lehetővé tette a tudományos bibliakritikát (l.
Bibliakritika) s megállapította a fejlődést és korszakokat a bibliai
törvényhozásban, de egyszersmind azt is - s ez mindennél fontosabb, - hogy az
etikai monoteizmust a zsidóság nem örökölte senkitől s nem mint sémi faj
kölcsönözte azt más népektől, hanem a világhódító etikai monoteizmus, mely az
összes későbbi vallásoknak tehát az egész kereszténységnek tulajdonképpeni
szülője volt, tisztán a zsidó géniusz terméke. A zsidóság tiszta és szelíd
életfelfogása vallotta először a tiszta és szent Egy Istent, ellentétben más
művelt sémi népek kegyetlen és erkölcstelen tulajdonokkal felruházott
bálványaival. A zsidó nép prófétai géniusza és vallásos ihlettsége volt az,
amely Jahvet, a törzs-istenséget átformálta már az igen korai időkben, az
időszám, el. 1200 körül és összekapcsolta azt az abszolút szentség,
igazságosság, tökéletes jóság és morális tökéletesség magasztos és testetlen,
tisztán spirituális fogalmával. A bibliai törvények végleges megállapítása Ezra
idején már ennek a kitisztult szellemnek a terméke. Attól kezdve bontakozik ki
a J. két főiránya, a tudományos törvénymagyarázat, mely a haladás eszméjét
vallotta mindenkor s amelynek első képviselői a farizeus tudósok és a
talmudszerzők voltak e a betűkhöz ragaszkodó szadduceizmus (l. Farizeusok és
Szadduceusok) vagy ritualizmus. Ez a két irány: a racionális ós progresszív
liberális, másrészt a konzervatív-ritualisztikus, két évezreden át megvolt a
J.-on belül s máig is megvan. Az előbbi a prófétai, spirituális és egyetemes a
másik nacionális és rítusokhoz ragaszkodó, orthodox, de mindkettő a J.
kísérője, «egy kötelék» (Levit R. 30.) tagja, melynek hivatottsága «az egész
emberiségnek egy kötelékbe való egyesítése», mint azt a zsidóság ros-hasonói
liturgiája és a Midrás (Gen. Rabba 88.) tanítják zsidónak és nem-zsidónak
egyaránt. (L. még Evolúció ós Ethika címszót és annak utalásait.) Irodalom.
Főképp Prof. Kaufmann Kohler művei így: The Spiritual Forces of Judaism ; u.
a., Judaism and Reform ; u. a., The Spirit of Judaism (1894-97); u. a., The
Judaism (1904); M. Friedländer, The Jewish Religion (London 1891) ; A. Geiger,
Das Judentum und seine Geschichte (Breslau 1865); u. a. Nachgelassene Schriften
I-V. ; M. Güdemann, Was ist Judentum ? (Wien 1902) ; Morris Joseph, Judaism as
Creed and Life (London 1903) ; u. a., Judaism at the World Parliaments of
Religions (Cincinnati 1894); Margois, The Theological Aspect of Reform Judaism
; Yearbook of the Central Conference of American Rabbis (1903) ; Claude
Montefiore, Hilbert Lectures (London 1892); u. a . Liberal Judaism (u. o. 1903)
; Jost, Gesch. des Judentums und seiner Sekten (Leipzig 1857-59) ; F. Perles,
Boussets Religton des Judentums im neutestamentliches Zeitalter, kritisch
untersucht (Berlin 1903); Schechter, Studies In Judaism (Philadelphia 1896) ;
Schreiner Márton, Die jüngsten Urteile über das Judentum (Berlin 1902); Toy,
Judaism and"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2357. címszó a lexikon =>
435. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12357.htm
CÍMSZÓ: Judaizmus
SZÓCIKK: A modern tudósok némelyikének, pl. Max Müllernek az a véleménye,
hogy a J. nem misszionárius vallás, ma már meg van cáfolva, mert azóta az
adatok nagy tömege bizonyítja, hogy különösen Alexandriában kiterjedt prozelita
propagandairodalom volt s a Midrás is bőségesen tud arról; csupán a
kereszténység államvallássá emelkedése vetett gátat a J. missziójának, mely a
nyugati részen még a középkor első felében sűrűn hódított l. Kereszténység és
zsidóság viszonya és Prozeliták címszókat , bár a kényszertérítés mindenkor
távol állott a J. felfogásától. Egyik igen jellemző tény a J. toleranciájára,
hogy a jeruzsálemi templomban szukósz-ünnep alkalmával hetven békeáldozatot
mutattak be a hetven pogány népért Szukkót 55b . Az egész zsidó etikai irodalom
a középkorban éles ellentéte a végtelenül türelmetlen egyháznak, mert az előbbi
az emberiességet és emberi lelket nem nézi egocentrikus és elfogult
látószögből, hanem mindig egyetemes tud maradni. Ugyanilyen megértő álláspontot
tanúsítottak a zsidó moralisták és teológusok a mohamedán vallással szemben. A
három gyűrű parabolája, melyet Lessing Bölcs Náthán szájába ad, nem véletlen,
hogy zsidó eredetű és azt régi hagyományok alapján már Boccacio is földolgozta
a zsidó türelmesség dicsőítésére. IV. A J. mint törvény. A J. törvényét, a
Tórát, amely egyaránt jelent törvényt és doktrínát, a közfelfogás mindig
helytelenül értelmezte s ez Pál evangélistára vezethető vissza, aki a Törvényt
és Hitet szeparálta és ellentétbe állította. A Tóra a J. centruma, eleven
valóság, nem pedig vak dogma, mely megköti hittételekkel a lelket. A Tóra
terheit a J. erkölcsi szükségességnek fogta fel mindig, az Isteni parancsolatok
igája Isten királyságának igáját jelentette a zsidóságnak, amely boldogan
viselte a terheket : A legközönségesebb zsidó is érdemdús éppen a számos
parancsolat teljesítése következtében Beráchót 17a . A J. Isten különös kegyét
látta az Izraelnek szóló számos parancsban, mely erkölcsösebbé, tisztábbá,
emelkedettebbé tette; amely spiritualizálta az egész életet, a kötelességek
szentségét rányomta minden cselekedetre ; mérsékletre, önuralomra, lemondásra
szoktatta s a zsidó otthont szentéllyé avatta. Ez a J. 613 parancsának értelme.
Maguk a ceremóniák és jelek ósz mint a tefillin, tallisz, a circumcisio fontos
tényezők voltak a J. szerint, de magukban véve még nem tettek valakit zsidóvá.
Maimonides szerint a Tóra változhatatlansága és a szóbeli hagyomány sarkalatos
zsidó doktrínák, addig maga a Talmud azt reméli, hogy a messiási korban az
összes parancsolatok meg fognak szünni. Nida 61b és Midras Tehillim 146.4 .
Graetz is, miután megállapítja, hogy a, J. alapeszméje egyrészt a monoteizmus,
másrészt az erkölcsi tökéletesülés Szentek legyetek, mert Én magam is szent
vagyok , kijelenti, hogy az áldozást és rítust sem a próféták, sem a Talmud nem
tartották a J. föltételeinek. A J. vallási és világnézeti főprincípiuma
kezdettől máig a minden zsidó által vallott Sémá , a zsidóság liturgiájának a
Bibliában leírt hitvallása, mely Isten egységét oszthatatlanságát és
szellemiségét proklamálja. Ebből vezették le a Izrael oszthatatlanságát is.
Mechilta Jitró, Bachódes 1. ; Egy Isten, egy Izrael, egy Templom , hangoztatja
Josephus is Antiquitates 4. 8, § 6; Contra Aspionem 2. 28 ; Egy Isten, egy
Izráel, egy Tóra a princípium, amelyen a hagyományhű zsidóság nyugszik máig. A
Tórának isteni eredetét és szövegének változatlanságát és
megváltozhatatlanságát a talmudi kor rabbijai és később az orthodox J.
vallotta, sőt az ebbéli hit az orthodox J. egyik lényeges sarkpontja. A
független és elfogulatlan kutatás azonban a J.-on belül is a középkortól kezdve
lehetővé tette a tudományos bibliakritikát l. Bibliakritika s megállapította a
fejlődést és korszakokat a bibliai törvényhozásban, de egyszersmind azt is - s
ez mindennél fontosabb, - hogy az etikai monoteizmust a zsidóság nem örökölte
senkitől s nem mint sémi faj kölcsönözte azt más népektől, hanem a világhódító
etikai monoteizmus, mely az összes későbbi vallásoknak tehát az egész
kereszténységnek tulajdonképpeni szülője volt, tisztán a zsidó géniusz terméke.
A zsidóság tiszta és szelíd életfelfogása vallotta először a tiszta és szent
Egy Istent, ellentétben más művelt sémi népek kegyetlen és erkölcstelen
tulajdonokkal felruházott bálványaival. A zsidó nép prófétai géniusza és
vallásos ihlettsége volt az, amely Jahvet, a törzs-istenséget átformálta már az
igen korai időkben, az időszám, el. 1200 körül és összekapcsolta azt az
abszolút szentség, igazságosság, tökéletes jóság és morális tökéletesség
magasztos és testetlen, tisztán spirituális fogalmával. A bibliai törvények
végleges megállapítása Ezra idején már ennek a kitisztult szellemnek a terméke.
Attól kezdve bontakozik ki a J. két főiránya, a tudományos törvénymagyarázat,
mely a haladás eszméjét vallotta mindenkor s amelynek első képviselői a
farizeus tudósok és a talmudszerzők voltak e a betűkhöz ragaszkodó szadduceizmus
l. Farizeusok és Szadduceusok vagy ritualizmus. Ez a két irány: a racionális ós
progresszív liberális, másrészt a konzervatív-ritualisztikus, két évezreden át
megvolt a J.-on belül s máig is megvan. Az előbbi a prófétai, spirituális és
egyetemes a másik nacionális és rítusokhoz ragaszkodó, orthodox, de mindkettő a
J. kísérője, egy kötelék Levit R. 30. tagja, melynek hivatottsága az egész
emberiségnek egy kötelékbe való egyesítése , mint azt a zsidóság ros-hasonói
liturgiája és a Midrás Gen. Rabba 88. tanítják zsidónak és nem-zsidónak
egyaránt. L. még Evolúció ós Ethika címszót és annak utalásait. Irodalom.
Főképp Prof. Kaufmann Kohler művei így: The Spiritual Forces of Judaism ; u.
a., Judaism and Reform ; u. a., The Spirit of Judaism 1894-97 ; u. a., The
Judaism 1904 ; M. Friedländer, The Jewish Religion London 1891 ; A. Geiger, Das
Judentum und seine Geschichte Breslau 1865 ; u. a. Nachgelassene Schriften I-V.
; M. Güdemann, Was ist Judentum ? Wien 1902 ; Morris Joseph, Judaism as Creed
and Life London 1903 ; u. a., Judaism at the World Parliaments of Religions
Cincinnati 1894 ; Margois, The Theological Aspect of Reform Judaism ; Yearbook
of the Central Conference of American Rabbis 1903 ; Claude Montefiore, Hilbert
Lectures London 1892 ; u. a . Liberal Judaism u. o. 1903 ; Jost, Gesch. des
Judentums und seiner Sekten Leipzig 1857-59 ; F. Perles, Boussets Religton des
Judentums im neutestamentliches Zeitalter, kritisch untersucht Berlin 1903 ;
Schechter, Studies In Judaism Philadelphia 1896 ; Schreiner Márton, Die
jüngsten Urteile über das Judentum Berlin 1902 ; Toy, Judaism and
12357.ht
CÍMSZÓ Judaizmu
SZÓCIKK moder tudóso némelyikének pl Ma Müllerne a véleménye hog J ne
misszionáriu vallás m má me va cáfolva mer azót a adato nag tömeg bizonyítja
hog különöse Alexandriába kiterjed prozelit propagandairodalo vol Midrá i
bőségese tu arról csupá kereszténysé államvalláss emelkedés vetet gáta J
missziójának mel nyugat része mé középko els felébe sűrű hódítot l Kereszténysé
é zsidósá viszony é Prozelitá címszóka bá kényszertéríté mindenko távo állot J
felfogásától Egyi ige jellemz tén J toleranciájára hog jeruzsálem templomba
szukósz-ünne alkalmáva hetve békeáldozato mutatta b hetve pogán népér Szukkó
12357.h
CÍMSZ Judaizm
SZÓCIK mode tudós némelyikéne p M Müllern vélemény ho n misszionári vallá m
m v cáfolv me azó adat na töme bizonyítj ho különös Alexandriáb kiterje prozeli
propagandairodal vo Midr bőséges t arró csup kereszténys államvallás emelkedé
vete gát missziójána me nyuga rész m középk el feléb sűr hódíto Kereszténys
zsidós viszon Prozelit címszók b kényszertérít mindenk táv állo felfogásátó Egy
ig jellem té toleranciájár ho jeruzsále templomb szukósz-ünn alkalmáv hetv
békeáldozat mutatt hetv pogá népé Szukk 5 egé zsi etik irodal középkorb él
ellenté végtelen türelmetl egyházna me előb emberiesség embe lelk n né
egocentrik elfogu látószögbő han mind egyetem t maradn Ugyanily megér álláspont
tanúsított zsi moralist teológus mohamed valláss szembe hár gyű paraboláj mely
Lessi Böl Náth szájá a n véletle ho zsi erede a ré hagyomány alapj m Boccac
földolgoz zsi türelmess dicsőítésér I mi törvén törvényé Tórá ame egyará jele
törvén doktríná közfelfog mind helytelen értelmez P evangélistá vezethe vissz a
Törvén Hit szeparál ellentét állított Tó centrum elev valósá n ped v dogm me
megkö hittételekk lelke Tó terhe erkölc szükségességn fog f mindi Iste
parancsolat igá Ist királyságán igáj jelentet zsidóságna ame boldog visel
terhek legközönségese zsi érdemd épp szám parancsol teljesíté következtéb
Berách 1 Ist külön kegy lát Izraeln szó szám parancsba me erkölcsösebb tisztább
emelkedetteb tett ame spiritualizál egé élete kötelesség szentség rányom mind
cselekedet mérsékletr önuralomr lemondás szoktat zsi ottho szentéll avatt 6
parancsán értelm Mag ceremóni jel ó mi tefilli tallis circumcis font tényez
volt szerin magukb vé m n tett valak zsidóv Maimonid szeri Tó változhatatlansá
szóbe hagyomá sarkalat zsi doktríná add ma Talm a remél ho messiá korb össz
parancsolat m fogn szünn Ni 6 Midr Tehill 146 Grae i miut megállapítj ho alapeszmé
egyrés monoteizmu másrés erkölc tökéletesül Szent legyete me mag sze vagy
kijelent ho áldozá rítu s prófétá s Talm n tartott föltételeine vallá világnéze
főprincípiu kezdett má mind zsi ált vallo Sé zsidós liturgiáján Bibliáb leí
hitvallás me Ist egység oszthatatlanság szellemiség proklamálj Ebb vezett Izra
oszthatatlanság i Mechil Jitr Bachód E Iste e Izrae e Templ hangoztat Joseph
Antiquitat Cont Aspion E Iste e Izráe e Tó princípiu amely hagyomány zsidós
nyugsz mái Tórán iste eredet szövegén változatlanság megváltozhatatlanság talmu
k rabbij késő orthod vallott s ebbé h orthod egy lényeg sarkpontj függetl
elfogulatl kutat azonb J.- bel középkort kezd lehető tet tudomány bibliakritik
Bibliakriti megállapítot fejlődé korszakok bibli törvényhozásba egyszersmi a
mindenn fontosab ho etik monoteizmu zsidós n örököl senkit n mi sé f kölcsönöz
a m népektő han világhódí etik monoteizmu me össz későb vallásokn teh egé
kereszténységn tulajdonképpe szülő vol tiszt zsi géniu termék zsidós tisz szel
életfelfogá vallot elősz tisz sze E Isten ellentétb m műve sé nép kegyetl
erkölcstel tulajdonokk felruházo bálványaiva zsi n prófét génius vallás
ihlettsé vo a ame Jahve törzs-istenség átformál m ig kor időkbe időszá e 12 kör
összekapcsol a abszol szentsé igazságossá tökélet jós morál tökéletess magaszt
testetle tiszt spirituál fogalmáva bibli törvény végleg megállapítá Ez idej m
enn kitisztu szellemn termék Att kezd bontakoz k főirány tudomány
törvénymagyaráza me halad eszméj vallot mindenk amelyn el képvisel farize tudós
talmudszerz volt betűkh ragaszko szadduceizm Farizeus Szadduceus va ritualizmu
k irán racionál progressz liberáli másrés konzervatív-ritualisztiku k évezred
megvo J.- bel má megva előb próféta spirituál egyetem más nacionál rítusokh
ragaszkod orthodo mindket kísérőj e kötel Lev 3 tagj melyn hivatottsá egé
emberiségn e kötelék va egyesíté mi a zsidós ros-hason liturgiá Midr Ge Rab 8
tanítj zsidón nem-zsidón egyarán m Evolúc Ethi címsz ann utalásai Irodalo Főké
Pro Kaufma Kohl műv íg T Spiritu Forc Judai a Judai a Refo a T Spir Judai 1894-
a T Judai 19 Friedlände T Jewi Religi Lond 18 Geige D Judent u sei Geschich
Bresl 18 Nachgelasse Schrift I- Güdeman W i Judent Wi 19 Morr Josep Judai Cre a
Li Lond 19 a Judai t Wor Parliamen Religio Cincinna 18 Margoi T Theologic Aspe
Refo Judai Yearbo t Centr Conferen Americ Rabb 19 Clau Montefior Hilbe Lectur
Lond 18 Liber Judai 19 Jos Gesc d Judentu u sein Sekt Leipz 1857- Perle Bousse
Religt d Judentu neutestamentlich Zeitalte kritis untersuc Berl 19 Schechte
Studi Judai Philadelph 18 Schrein Márto D jüngst Urtei üb d Judent Berl 19 To
Judai a
12357.
CÍMS Judaiz
SZÓCI mod tudó némelyikén Müller vélemén h misszionár vall cáfol m az ada n
töm bizonyít h különö Alexandriá kiterj prozel propagandairoda v Mid bősége arr
csu keresztény államvallá emelked vet gá misszióján m nyug rés közép e felé sű
hódít Keresztény zsidó viszo Prozeli címszó kényszertérí minden tá áll
felfogását Eg i jelle t toleranciájá h jeruzsál templom szukósz-ün alkalmá het
békeáldoza mutat het pog nép Szuk eg zs eti iroda középkor é ellent végtele
türelmet egyházn m elő emberiessé emb lel n egocentri elfog látószögb ha min
egyete marad Ugyanil megé álláspon tanúsítot zs moralis teológu mohame vallás
szemb há gy parabolá mel Less Bö Nát száj véletl h zs ered r hagyomán alap
Bocca földolgo zs türelmes dicsőítésé m törvé törvény Tór am egyar jel törvé
doktrín közfelfo min helytele értelme evangélist vezeth viss Törvé Hi szepará
ellenté állítot T centru ele valós pe dog m megk hittételek lelk T terh erköl
szükségesség fo mind Ist parancsola ig Is királyságá igá jelente zsidóságn am
boldo vise terhe legközönséges zs érdem ép szá parancso teljesít következté
Berác Is külö keg lá Izrael sz szá parancsb m erkölcsöseb tisztáb emelkedette
tet am spiritualizá eg élet kötelessé szentsé rányo min cselekede mérséklet
önuralom lemondá szokta zs otth szentél avat parancsá értel Ma ceremón je m
tefill talli circumci fon ténye vol szeri maguk v tet vala zsidó Maimoni szer T
változhatatlans szób hagyom sarkala zs doktrín ad m Tal remé h messi kor öss
parancsola fog szün N Mid Tehil 14 Gra miu megállapít h alapeszm egyré
monoteizm másré erköl tökéletesü Szen legyet m ma sz vag kijelen h áldoz rít
prófét Tal tartot föltételein vall világnéz főprincípi kezdet m min zs ál vall
S zsidó liturgiájá Bibliá le hitvallá m Is egysé oszthatatlansá szellemisé
proklamál Eb vezet Izr oszthatatlansá Mechi Jit Bachó Ist Izra Temp hangozta
Josep Antiquita Con Aspio Ist Izrá T princípi amel hagyomán zsidó nyugs má Tórá
ist erede szövegé változatlansá megváltozhatatlansá talm rabbi kés ortho vallot
ebb ortho eg lénye sarkpont függet elfogulat kuta azon J. be középkor kez lehet
te tudomán bibliakriti Bibliakrit megállapíto fejlőd korszako bibl
törvényhozásb egyszersm minden fontosa h eti monoteizm zsidó örökö senki m s
kölcsönö népekt ha világhód eti monoteizm m öss késő vallások te eg
kereszténység tulajdonképp szül vo tisz zs géni termé zsidó tis sze életfelfog
vallo elős tis sz Iste ellentét műv s né kegyet erkölcste tulajdonok felruház
bálványaiv zs prófé géniu vallá ihletts v am Jahv törzs-istensé átformá i ko
időkb idősz 1 kö összekapcso abszo szents igazságoss tökéle jó morá tökéletes
magasz testetl tisz spirituá fogalmáv bibl törvén végle megállapít E ide en
kitiszt szellem termé At kez bontako főirán tudomán törvénymagyaráz m hala
eszmé vallo minden amely e képvise fariz tudó talmudszer vol betűk ragaszk
szadduceiz Farizeu Szadduceu v ritualizm irá racioná progress liberál másré
konzervatív-ritualisztik évezre megv J. be m megv elő prófét spirituá egyete má
nacioná rítusok ragaszko orthod mindke kísérő köte Le tag mely hivatotts eg
emberiség kötelé v egyesít m zsidó ros-haso liturgi Mid G Ra tanít zsidó
nem-zsidó egyará Evolú Eth címs an utalása Irodal Fők Pr Kaufm Koh mű í Spirit
For Juda Juda Ref Spi Juda 1894 Juda 1 Friedländ Jew Relig Lon 1 Geig Juden se
Geschic Bres 1 Nachgelass Schrif I Güdema Juden W 1 Mor Jose Juda Cr L Lon 1
Juda Wo Parliame Religi Cincinn 1 Margo Theologi Asp Ref Juda Yearb Cent
Confere Ameri Rab 1 Cla Montefio Hilb Lectu Lon 1 Libe Juda 1 Jo Ges Judent sei
Sek Leip 1857 Perl Bouss Relig Judent neutestamentlic Zeitalt kriti untersu Ber
1 Schecht Stud Juda Philadelp 1 Schrei Márt jüngs Urte ü Juden Ber 1 T Juda
12357
CÍM Judai
SZÓC mo tud némelyiké Mülle vélemé misszioná val cáfo a ad tö bizonyí külön
Alexandri kiter proze propagandairod Mi bőség ar cs keresztén államvall emelke
ve g missziójá nyu ré közé fel s hódí Keresztén zsid visz Prozel címsz
kényszertér minde t ál felfogásá E jell toleranciáj jeruzsá templo szukósz-ü
alkalm he békeáldoz muta he po né Szu e z et irod középko ellen végtel türelme
egyház el emberiess em le egocentr elfo látószög h mi egyet mara Ugyani meg
álláspo tanúsíto z morali teológ moham vallá szem h g parabol me Les B Ná szá
vélet z ere hagyomá ala Bocc földolg z türelme dicsőítés törv törvén Tó a egya
je törv doktrí közfelf mi helytel értelm evangélis vezet vis Törv H szepar
ellent állíto centr el való p do meg hittétele lel ter erkö szükségessé f min
Is parancsol i I királyság ig jelent zsidóság a bold vis terh legközönsége z
érde é sz parancs teljesí következt Berá I kül ke l Izrae s sz parancs
erkölcsöse tisztá emelkedett te a spiritualiz e éle köteless szents rány mi
cseleked mérsékle önuralo lemond szokt z ott szenté ava parancs érte M ceremó j
tefil tall circumc fo tény vo szer magu te val zsid Maimon sze változhatatlan
szó hagyo sarkal z doktrí a Ta rem mess ko ös parancsol fo szü Mi Tehi 1 Gr mi
megállapí alapesz egyr monoteiz másr erkö tökéletes Sze legye m s va kijele
áldo rí prófé Ta tarto föltételei val világné főprincíp kezde mi z á val zsid
liturgiáj Bibli l hitvall I egys oszthatatlans szellemis proklamá E veze Iz
oszthatatlans Mech Ji Bach Is Izr Tem hangozt Jose Antiquit Co Aspi Is Izr
princíp ame hagyomá zsid nyug m Tór is ered szöveg változatlans
megváltozhatatlans tal rabb ké orth vallo eb orth e lény sarkpon függe elfogula
kut azo J b középko ke lehe t tudomá bibliakrit Bibliakri megállapít fejlő
korszak bib törvényhozás egyszers minde fontos et monoteiz zsid örök senk
kölcsön népek h világhó et monoteiz ös kés valláso t e kereszténysé tulajdonkép
szü v tis z gén term zsid ti sz életfelfo vall elő ti s Ist ellenté mű n kegye
erkölcst tulajdono felruhá bálványai z próf géni vall ihlett a Jah törzs-istens
átform k idők idős k összekapcs absz szent igazságos tökél j mor tökélete magas
testet tis spiritu fogalmá bib törvé végl megállapí id e kitisz szelle term A
ke bontak főirá tudomá törvénymagyará hal eszm vall minde amel képvis fari tud
talmudsze vo betű ragasz szadducei Farize Szadduce ritualiz ir racion progres
liberá másr konzervatív-ritualiszti évezr meg J b meg el prófé spiritu egyet m
nacion rítuso ragaszk ortho mindk kísér köt L ta mel hivatott e emberisé kötel
egyesí zsid ros-has liturg Mi R taní zsid nem-zsid egyar Evol Et cím a utalás
Iroda Fő P Kauf Ko m Spiri Fo Jud Jud Re Sp Jud 189 Jud Friedlän Je Reli Lo Gei
Jude s Geschi Bre Nachgelas Schri Güdem Jude Mo Jos Jud C Lo Jud W Parliam
Relig Cincin Marg Theolog As Re Jud Year Cen Confer Amer Ra Cl Montefi Hil Lect
Lo Lib Jud J Ge Juden se Se Lei 185 Per Bous Reli Juden neutestamentli Zeital
krit unters Be Schech Stu Jud Philadel Schre Már jüng Urt Jude Be Jud
1235
CÍ Juda
SZÓ m tu némelyik Müll vélem misszion va cáf a t bizony külö Alexandr kite
proz propagandairo M bősé a c kereszté államval emelk v missziój ny r köz fe
hód Kereszté zsi vis Proze címs kényszerté mind á felfogás jel toleranciá
jeruzs templ szukósz- alkal h békeáldo mut h p n Sz e iro középk elle végte
türelm egyhá e emberies e l egocent elf látószö m egye mar Ugyan me állásp
tanúsít moral teoló moha vall sze parabo m Le N sz véle er hagyom al Boc földol
türelm dicsőíté tör törvé T egy j tör doktr közfel m helyte értel evangéli veze
vi Tör szepa ellen állít cent e val d me hittétel le te erk szükségess mi I
parancso királysá i jelen zsidósá bol vi ter legközönség érd s paranc teljes
következ Ber kü k Izra s paranc erkölcsös tiszt emelkedet t spirituali él
köteles szent rán m cseleke mérsékl önural lemon szok ot szent av paranc ért
cerem tefi tal circum f tén v sze mag t va zsi Maimo sz változhatatla sz hagy
sarka doktr T re mes k ö parancso f sz M Teh G m megállap alapes egy monotei
más erk tökélete Sz legy v kijel áld r próf T tart föltétele va világn főprincí
kezd m va zsi liturgiá Bibl hitval egy oszthatatlan szellemi proklam vez I
oszthatatlan Mec J Bac I Iz Te hangoz Jos Antiqui C Asp I Iz princí am hagyom
zsi nyu Tó i ere szöve változatlan megváltozhatatlan ta rab k ort vall e ort
lén sarkpo függ elfogul ku az középk k leh tudom bibliakri Bibliakr megállapí
fejl korsza bi törvényhozá egyszer mind fonto e monotei zsi örö sen kölcsö népe
világh e monotei ö ké vallás kereszténys tulajdonké sz ti gé ter zsi t s
életfelf val el t Is ellent m kegy erkölcs tulajdon felruh bálványa pró gén val
ihlet Ja törzs-isten átfor idő idő összekapc abs szen igazságo töké mo tökélet
maga teste ti spirit fogalm bi törv vég megállap i kitis szell ter k bonta főir
tudom törvénymagyar ha esz val mind ame képvi far tu talmudsz v bet ragas
szadduce Fariz Szadduc rituali i racio progre liber más konzervatív-ritualiszt
évez me me e próf spirit egye nacio rítus ragasz orth mind kísé kö t me hivatot
emberis köte egyes zsi ros-ha litur M tan zsi nem-zsi egya Evo E cí utalá Irod
F Kau K Spir F Ju Ju R S Ju 18 Ju Friedlä J Rel L Ge Jud Gesch Br Nachgela Schr
Güde Jud M Jo Ju L Ju Parlia Reli Cinci Mar Theolo A R Ju Yea Ce Confe Ame R C
Montef Hi Lec L Li Ju G Jude s S Le 18 Pe Bou Rel Jude neutestamentl Zeita kri
unter B Schec St Ju Philade Schr Má jün Ur Jud B Ju