12422.htm

CÍMSZÓ: Kalocsa

SZÓCIKK: "Kalocsa, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 11,738 lak. A (kongresszusi) zsidó hitközség 163 családban 504 lelket számlál (1910-ben 593). Foglalkozás szerint: 4 nagykereskedő, 82 kereskedő, 27 iparos, 12 ügyvéd, 5 orvos, 16 magántisztviselő, 36 magánzó, 1 köztisztviselő, 1 tanító. 5 közadakozásból él. A város két legjelentősebb pénzintézetét zsidók alapították; a Közgazdasági Bankot: néhai Szántó Lajos ügyvéd, a Kereskedelmi és gazdasági bank r.-t.-ot: Schönwald József orvos, Halm Béla ügyvéd és Kelemen Sándor. Fontosabb intézményei az 1842. létesített és 1853-ig négy osztályúvá kifejlesztett elemi iskolája az 1855. alapított Chevra Kadisa és a Krajcár-egylet. Évi költségvetése a szükséghez képest 16 és 17,000 P. között váltakozik. A hitközség, mint az alföldi hitközségek általában a múlt század negyvenes éveinek elején fejlődött kulturális közösséggé. 1886-ig 17 községre terjedt ki egyházi hatósága, de az anyakönyvi kerületek rendezése alkalmából, 1886. a távolabb fekvő 8 községet elvesztette. Ezeknek egy részét Kiskőröshöz, másik részét Dunapatajhoz csatolták. A zsidóknak K.-n való első megtelepedése 1833-ra esik. Azelőtt nem laktak itt zsidók, mert a város, mint az érsekség úri joga alá tartozó helység, nem engedte meg a zsidóknak a megtelepedést. Csak nappali ott-tartózkodásukat tűrte meg és csak akkor bonyolíthatták le erősen megszorított üzleteiket. Állandó lakóhelyük a szomszédos Bátya volt és más közeli község, ahol tömegesebben éltek. A szabadságharc után már K. sem zárkózott el a zsidók elől és ezek meg is kezdték az ide való költözködést. 1853-ban már 27 család élt 139 lélekkel az érseki városban. Céltudatos szervezkedésükre vall, hogy már ekkor rabbijuk volt a nagy talmudtudásáról híres Wolf József (szül. Pakson 1814., megh. K.-n 1892. Hátrahagyott értékes kéziratait Wolf Ignác K.-n és unokája: Héber Barnát Budapesten őrzik) és iskolát is létesítettek, amelyben a magyar oktatást 1870. honosították meg. Ez az erőteljes fejlődés alig kétesztendei munka eredménye. 1851 dec. 8- a Szeremle és Hárta között fekvő Duna melléki hitközségi szervezetek Bátyán nagygyűlést tartanak, melyen Reich Márton, Stern Salamon, Fürst Lipót, Schwarz Simon, Fischl Fülöp és Wolf József kezdeményezésére, K. székhellyel hitközséggé egyesülnek. Első rabbijául a már említett Wolf Józsefet választják meg. Az első ismert elnökük Stern Selig. Ez időben Bátyán 40 zsidó lélek élt 13 gyermekkel, Dusnokon 28 lélek 8 gyermekkel, Fajszon 25 lélek 2 gyermekkel, Miskén 41 lélek 11 gyermekkel, Hajóson 50 lélek 7 gyermekkel, Nemesnádudvaron 18 lélek 3 gyermekkel, Császártöltésen 24 lélek 6 gyermekkel, Foktőn 15 lélek 3 gyermekkel, Úszódon 20 lélek 4 gyermekkel, Dunaszentbenedeken 11 lélek 2 gyermekkel, Géderlakon 16 lélek 1 gyermekkel. Alig tízéves fennállása után, 1861. a hitközség tagjainak megadóztatásával és önkéntesen felajánlott hozzájárulásával díszes templomot építtet Kocka Ferdinánd műszaki vállalkozó tervei szerint. 1872-ben a K.-i zsidók egy töredéke elvált az anyahitközségtől és külön orthodox hitközséget létesített, de ez rövid pár évi fennállás után, anyagi erők hiányában megszűnt és ismét egyesült az anyahitközséggel. Később az általános gazdasági fellendülés alatt a hitközség is megerősödött, olyannyira, hogy 1885. egy három tantermű iskolát épít, amelyben ezidőtájt 4 tanerő működik és 120 fiú- és leánynövendék nyer benne oktatást. A fejlődésnek ez után következő korszaka egészen a világháborúig tartott és ez idő alatt semmi sem zavarta hitéleti és kulturális feladatainak teljesítésében. 1892-ben negyven évi müködés után meghalt első rabbija, de hitéletének biztosítása végett még ugyanebben az évben új rabbit választ, a még most is működő Schwelb Mórt, aki a teljesen megmagyarosodott hitközség zsinagógájába bevezette a magyar hitszónoklatot. A világháború és a velejáró forradalmak megállították a hitközség fejlődését, elértéktelenítették régi alapítványait s a bekövetkezett rossz gazdasági viszonyok létalapjaiban támadta meg a hitközséget. Az anyaegyház 123 és a leányegyházak 50 tagja vett részt a világháborúban, 24 hősi halált halt a különböző frontokon, 5 pedig a forradalom és a diktatúrának az áldozata lett. A négyesztendős Fischer Magdolnát 1918 nov. havában lelőtték. Schwarz József kereskedőt és Grosz Vilmost 1919 júl. 23. útközben leütötték; Elkán Lajost es Kálmán Józsefet 1919. júl. 23. felakasztották. A vérveszteség elerőtlenítette a hitközséget, úgy, hogy ma már csak 14 tanuló jár nagy áldozattal fenntartott iskolájába. A hitközség élén állnak: Hahn Béla ügyvéd, elnök, Wolf Ignác magánzó, alelnök, Kelemen Sándor orvos, pénztáros, Spitzer Lipót és Hahn Sándor gabbajok, Baumgarten József magánzó, gondnok, továbbá: Goitein Zoltán, Neuwirth I. Jenő, Schwarz Aladár, Szepesi Kálmán, Kutzer Ernő, Román József, Sebők Mihály, Német Mór elöljárók."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2422. címszó a lexikon => 446. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12422.htm

CÍMSZÓ: Kalocsa

SZÓCIKK: Kalocsa, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 11,738 lak. A kongresszusi zsidó hitközség 163 családban 504 lelket számlál 1910-ben 593 . Foglalkozás szerint: 4 nagykereskedő, 82 kereskedő, 27 iparos, 12 ügyvéd, 5 orvos, 16 magántisztviselő, 36 magánzó, 1 köztisztviselő, 1 tanító. 5 közadakozásból él. A város két legjelentősebb pénzintézetét zsidók alapították; a Közgazdasági Bankot: néhai Szántó Lajos ügyvéd, a Kereskedelmi és gazdasági bank r.-t.-ot: Schönwald József orvos, Halm Béla ügyvéd és Kelemen Sándor. Fontosabb intézményei az 1842. létesített és 1853-ig négy osztályúvá kifejlesztett elemi iskolája az 1855. alapított Chevra Kadisa és a Krajcár-egylet. Évi költségvetése a szükséghez képest 16 és 17,000 P. között váltakozik. A hitközség, mint az alföldi hitközségek általában a múlt század negyvenes éveinek elején fejlődött kulturális közösséggé. 1886-ig 17 községre terjedt ki egyházi hatósága, de az anyakönyvi kerületek rendezése alkalmából, 1886. a távolabb fekvő 8 községet elvesztette. Ezeknek egy részét Kiskőröshöz, másik részét Dunapatajhoz csatolták. A zsidóknak K.-n való első megtelepedése 1833-ra esik. Azelőtt nem laktak itt zsidók, mert a város, mint az érsekség úri joga alá tartozó helység, nem engedte meg a zsidóknak a megtelepedést. Csak nappali ott-tartózkodásukat tűrte meg és csak akkor bonyolíthatták le erősen megszorított üzleteiket. Állandó lakóhelyük a szomszédos Bátya volt és más közeli község, ahol tömegesebben éltek. A szabadságharc után már K. sem zárkózott el a zsidók elől és ezek meg is kezdték az ide való költözködést. 1853-ban már 27 család élt 139 lélekkel az érseki városban. Céltudatos szervezkedésükre vall, hogy már ekkor rabbijuk volt a nagy talmudtudásáról híres Wolf József szül. Pakson 1814., megh. K.-n 1892. Hátrahagyott értékes kéziratait Wolf Ignác K.-n és unokája: Héber Barnát Budapesten őrzik és iskolát is létesítettek, amelyben a magyar oktatást 1870. honosították meg. Ez az erőteljes fejlődés alig kétesztendei munka eredménye. 1851 dec. 8- a Szeremle és Hárta között fekvő Duna melléki hitközségi szervezetek Bátyán nagygyűlést tartanak, melyen Reich Márton, Stern Salamon, Fürst Lipót, Schwarz Simon, Fischl Fülöp és Wolf József kezdeményezésére, K. székhellyel hitközséggé egyesülnek. Első rabbijául a már említett Wolf Józsefet választják meg. Az első ismert elnökük Stern Selig. Ez időben Bátyán 40 zsidó lélek élt 13 gyermekkel, Dusnokon 28 lélek 8 gyermekkel, Fajszon 25 lélek 2 gyermekkel, Miskén 41 lélek 11 gyermekkel, Hajóson 50 lélek 7 gyermekkel, Nemesnádudvaron 18 lélek 3 gyermekkel, Császártöltésen 24 lélek 6 gyermekkel, Foktőn 15 lélek 3 gyermekkel, Úszódon 20 lélek 4 gyermekkel, Dunaszentbenedeken 11 lélek 2 gyermekkel, Géderlakon 16 lélek 1 gyermekkel. Alig tízéves fennállása után, 1861. a hitközség tagjainak megadóztatásával és önkéntesen felajánlott hozzájárulásával díszes templomot építtet Kocka Ferdinánd műszaki vállalkozó tervei szerint. 1872-ben a K.-i zsidók egy töredéke elvált az anyahitközségtől és külön orthodox hitközséget létesített, de ez rövid pár évi fennállás után, anyagi erők hiányában megszűnt és ismét egyesült az anyahitközséggel. Később az általános gazdasági fellendülés alatt a hitközség is megerősödött, olyannyira, hogy 1885. egy három tantermű iskolát épít, amelyben ezidőtájt 4 tanerő működik és 120 fiú- és leánynövendék nyer benne oktatást. A fejlődésnek ez után következő korszaka egészen a világháborúig tartott és ez idő alatt semmi sem zavarta hitéleti és kulturális feladatainak teljesítésében. 1892-ben negyven évi müködés után meghalt első rabbija, de hitéletének biztosítása végett még ugyanebben az évben új rabbit választ, a még most is működő Schwelb Mórt, aki a teljesen megmagyarosodott hitközség zsinagógájába bevezette a magyar hitszónoklatot. A világháború és a velejáró forradalmak megállították a hitközség fejlődését, elértéktelenítették régi alapítványait s a bekövetkezett rossz gazdasági viszonyok létalapjaiban támadta meg a hitközséget. Az anyaegyház 123 és a leányegyházak 50 tagja vett részt a világháborúban, 24 hősi halált halt a különböző frontokon, 5 pedig a forradalom és a diktatúrának az áldozata lett. A négyesztendős Fischer Magdolnát 1918 nov. havában lelőtték. Schwarz József kereskedőt és Grosz Vilmost 1919 júl. 23. útközben leütötték; Elkán Lajost es Kálmán Józsefet 1919. júl. 23. felakasztották. A vérveszteség elerőtlenítette a hitközséget, úgy, hogy ma már csak 14 tanuló jár nagy áldozattal fenntartott iskolájába. A hitközség élén állnak: Hahn Béla ügyvéd, elnök, Wolf Ignác magánzó, alelnök, Kelemen Sándor orvos, pénztáros, Spitzer Lipót és Hahn Sándor gabbajok, Baumgarten József magánzó, gondnok, továbbá: Goitein Zoltán, Neuwirth I. Jenő, Schwarz Aladár, Szepesi Kálmán, Kutzer Ernő, Román József, Sebők Mihály, Német Mór elöljárók.

12422.ht

CÍMSZÓ Kalocs

SZÓCIKK Kalocsa nagyk Pest-Pilis-Solt-Kisku vm 11,73 lak kongresszus zsid hitközsé 16 családba 50 lelke számlá 1910-be 59 Foglalkozá szerint nagykereskedő 8 kereskedő 2 iparos 1 ügyvéd orvos 1 magántisztviselő 3 magánzó köztisztviselő tanító közadakozásbó él váro ké legjelentőseb pénzintézeté zsidó alapították Közgazdaság Bankot néha Szánt Lajo ügyvéd Kereskedelm é gazdaság ban r.-t.-ot Schönwal Józse orvos Hal Bél ügyvé é Keleme Sándor Fontosab intézménye a 1842 létesítet é 1853-i nég osztályúv kifejlesztet elem iskoláj a 1855 alapítot Chevr Kadis é Krajcár-egylet Év költségvetés szükséghe képes 1 é 17,00 P közöt váltakozik hitközség min a alföld hitközsége általába múl száza negyvene éveine elejé fejlődöt kulturáli közösséggé 1886-i 1 községr terjed k egyház hatósága d a anyakönyv kerülete rendezés alkalmából 1886 távolab fekv községe elvesztette Ezekne eg részé Kiskőröshöz mási részé Dunapatajho csatolták zsidókna K.- val els megtelepedés 1833-r esik Azelőt ne lakta it zsidók mer város min a érseksé úr jog al tartoz helység ne engedt me zsidókna megtelepedést Csa nappal ott-tartózkodásuka tűrt me é csa akko bonyolíthattá l erőse megszorítot üzleteiket Álland lakóhelyü szomszédo Báty vol é má közel község aho tömegesebbe éltek szabadsághar utá má K se zárkózot e zsidó elő é eze me i kezdté a id val költözködést 1853-ba má 2 csalá él 13 lélekke a érsek városban Céltudato szervezkedésükr vall hog má ekko rabbiju vol nag talmudtudásáró híre Wol Józse szül Pakso 1814. megh K.- 1892 Hátrahagyot értéke kéziratai Wol Igná K.- é unokája Hébe Barná Budapeste őrzi é iskolá i létesítettek amelybe magya oktatás 1870 honosítottá meg E a erőtelje fejlődé ali kétesztende munk eredménye 185 dec 8 Szereml é Hárt közöt fekv Dun mellék hitközség szervezete Bátyá nagygyűlés tartanak melye Reic Márton Ster Salamon Fürs Lipót Schwar Simon Fisch Fülö é Wol Józse kezdeményezésére K székhellye hitközségg egyesülnek Els rabbijáu má említet Wol Józsefe választjá meg A els ismer elnökü Ster Selig E időbe Bátyá 4 zsid léle él 1 gyermekkel Dusnoko 2 léle gyermekkel Fajszo 2 léle gyermekkel Miské 4 léle 1 gyermekkel Hajóso 5 léle gyermekkel Nemesnádudvaro 1 léle gyermekkel Császártöltése 2 léle gyermekkel Foktő 1 léle gyermekkel Úszódo 2 léle gyermekkel Dunaszentbenedeke 1 léle gyermekkel Géderlako 1 léle gyermekkel Ali tízéve fennállás után 1861 hitközsé tagjaina megadóztatásáva é önkéntese felajánlot hozzájárulásáva dísze templomo építte Kock Ferdinán műszak vállalkoz terve szerint 1872-be K.- zsidó eg töredék elvál a anyahitközségtő é külö orthodo hitközsége létesített d e rövi pá év fennállá után anyag erő hiányába megszűn é ismé egyesül a anyahitközséggel Későb a általáno gazdaság fellendülé alat hitközsé i megerősödött olyannyira hog 1885 eg háro tanterm iskolá épít amelybe ezidőtáj taner működi é 12 fiú é leánynövendé nye benn oktatást fejlődésne e utá következ korszak egésze világháborúi tartot é e id alat semm se zavart hitélet é kulturáli feladataina teljesítésében 1892-be negyve év müködé utá meghal els rabbija d hitéleténe biztosítás véget mé ugyanebbe a évbe ú rabbi választ mé mos i működ Schwel Mórt ak teljese megmagyarosodot hitközsé zsinagógájáb bevezett magya hitszónoklatot világhábor é velejár forradalma megállítottá hitközsé fejlődését elértéktelenítetté rég alapítványai bekövetkezet ross gazdaság viszonyo létalapjaiba támadt me hitközséget A anyaegyhá 12 é leányegyháza 5 tagj vet rész világháborúban 2 hős halál hal különböz frontokon pedi forradalo é diktatúrána a áldozat lett négyesztendő Fische Magdolná 191 nov havába lelőtték Schwar Józse kereskedő é Gros Vilmos 191 júl 23 útközbe leütötték Elká Lajos e Kálmá Józsefe 1919 júl 23 felakasztották vérvesztesé elerőtlenített hitközséget úgy hog m má csa 1 tanul já nag áldozatta fenntartot iskolájába hitközsé élé állnak Hah Bél ügyvéd elnök Wol Igná magánzó alelnök Keleme Sándo orvos pénztáros Spitze Lipó é Hah Sándo gabbajok Baumgarte Józse magánzó gondnok továbbá Goitei Zoltán Neuwirt I Jenő Schwar Aladár Szepes Kálmán Kutze Ernő Romá József Sebő Mihály Néme Mó elöljárók

12422.h

CÍMSZ Kaloc

SZÓCIK Kalocs nagy Pest-Pilis-Solt-Kisk v 11,7 la kongresszu zsi hitközs 1 családb 5 lelk száml 1910-b 5 Foglalkoz szerin nagykeresked keresked iparo ügyvé orvo magántisztvisel magánz köztisztvisel tanít közadakozásb é vár k legjelentőse pénzintézet zsid alapítottá Közgazdasá Banko néh Szán Laj ügyvé Kereskedel gazdasá ba r.-t.-o Schönwa Józs orvo Ha Bé ügyv Kelem Sándo Fontosa intézmény 184 létesíte 1853- né osztályú kifejleszte ele iskolá 185 alapíto Chev Kadi Krajcár-egyle É költségveté szükségh képe 17,0 közö váltakozi hitközsé mi alföl hitközség általáb mú száz negyven évein elej fejlődö kulturál közösségg 1886- község terje egyhá hatóság anyaköny kerület rendezé alkalmábó 188 távola fek község elvesztett Ezekn e rész Kiskőröshö más rész Dunapatajh csatoltá zsidókn K. va el megtelepedé 1833- esi Azelő n lakt i zsidó me váro mi érseks ú jo a tarto helysé n enged m zsidókn megtelepedés Cs nappa ott-tartózkodásuk tűr m cs akk bonyolíthatt erős megszoríto üzleteike Állan lakóhely szomszéd Bát vo m köze közsé ah tömegesebb élte szabadságha ut m s zárkózo zsid el ez m kezdt i va költözködés 1853-b m csal é 1 lélekk érse városba Céltudat szervezkedésük val ho m ekk rabbij vo na talmudtudásár hír Wo Józs szü Paks 1814 meg K. 189 Hátrahagyo érték kézirata Wo Ign K. unokáj Héb Barn Budapest őrz iskol létesítette amelyb magy oktatá 187 honosított me erőtelj fejlőd al kétesztend mun eredmény 18 de Szerem Hár közö fek Du mellé hitközsé szervezet Báty nagygyűlé tartana mely Rei Márto Ste Salamo Für Lipó Schwa Simo Fisc Fül Wo Józs kezdeményezésér székhelly hitközség egyesülne El rabbijá m említe Wo József választj me el isme elnök Ste Seli időb Báty zsi lél é gyermekke Dusnok lél gyermekke Fajsz lél gyermekke Misk lél gyermekke Hajós lél gyermekke Nemesnádudvar lél gyermekke Császártöltés lél gyermekke Fokt lél gyermekke Úszód lél gyermekke Dunaszentbenedek lél gyermekke Géderlak lél gyermekke Al tízév fennállá utá 186 hitközs tagjain megadóztatásáv önkéntes felajánlo hozzájárulásáv dísz templom építt Koc Ferdiná műsza vállalko terv szerin 1872-b K. zsid e töredé elvá anyahitközségt kül orthod hitközség létesítet röv p é fennáll utá anya er hiányáb megszű ism egyesü anyahitközségge Késő általán gazdasá fellendül ala hitközs megerősödöt olyannyir ho 188 e hár tanter iskol épí amelyb ezidőtá tane működ 1 fi leánynövend ny ben oktatás fejlődésn ut követke korsza egész világháború tarto i ala sem s zavar hitéle kulturál feladatain teljesítésébe 1892-b negyv é müköd ut megha el rabbij hitéletén biztosítá vége m ugyanebb évb rabb válasz m mo műkö Schwe Mór a teljes megmagyarosodo hitközs zsinagógájá bevezet magy hitszónoklato világhábo velejá forradalm megállított hitközs fejlődésé elértéktelenített ré alapítványa bekövetkeze ros gazdasá viszony létalapjaib támad m hitközsége anyaegyh 1 leányegyház tag ve rés világháborúba hő halá ha különbö frontoko ped forradal diktatúrán áldoza let négyesztend Fisch Magdoln 19 no haváb lelőtté Schwa Józs keresked Gro Vilmo 19 jú 2 útközb leütötté Elk Lajo Kálm József 191 jú 2 felakasztottá vérvesztes elerőtlenítet hitközsége úg ho m cs tanu j na áldozatt fenntarto iskolájáb hitközs él állna Ha Bé ügyvé elnö Wo Ign magánz alelnö Kelem Sánd orvo pénztáro Spitz Lip Ha Sánd gabbajo Baumgart Józs magánz gondno tovább Goite Zoltá Neuwir Jen Schwa Aladá Szepe Kálmá Kutz Ern Rom Józse Seb Mihál Ném M elöljáró

12422.

CÍMS Kalo

SZÓCI Kaloc nag Pest-Pilis-Solt-Kis 11, l kongressz zs hitköz család lel szám 1910- Foglalko szeri nagykereske kereske ipar ügyv orv magántisztvise magán köztisztvise taní közadakozás vá legjelentős pénzintéze zsi alapított Közgazdas Bank né Szá La ügyv Kereskede gazdas b r.-t.- Schönw Józ orv H B ügy Kele Sánd Fontos intézmén 18 létesít 1853 n osztály kifejleszt el iskol 18 alapít Che Kad Krajcár-egyl költségvet szükség kép 17, köz váltakoz hitközs m alfö hitközsé általá m szá negyve évei ele fejlőd kulturá közösség 1886 közsé terj egyh hatósá anyakön kerüle rendez alkalmáb 18 távol fe közsé elvesztet Ezek rés Kiskőrösh má rés Dunapataj csatolt zsidók K v e megteleped 1833 es Azel lak zsid m vár m érsek j tart helys enge zsidók megtelepedé C napp ott-tartózkodásu tű c ak bonyolíthat erő megszorít üzleteik Álla lakóhel szomszé Bá v köz közs a tömegeseb élt szabadságh u zárkóz zsi e e kezd v költözködé 1853- csa lélek érs városb Céltuda szervezkedésü va h ek rabbi v n talmudtudásá hí W Józ sz Pak 181 me K 18 Hátrahagy érté kézirat W Ig K unoká Hé Bar Budapes őr isko létesített amely mag oktat 18 honosítot m erőtel fejlő a kéteszten mu eredmén 1 d Szere Há köz fe D mell hitközs szerveze Bát nagygyűl tartan mel Re Márt St Salam Fü Lip Schw Sim Fis Fü W Józ kezdeményezésé székhell hitközsé egyesüln E rabbij említ W Józse választ m e ism elnö St Sel idő Bát zs lé gyermekk Dusno lé gyermekk Fajs lé gyermekk Mis lé gyermekk Hajó lé gyermekk Nemesnádudva lé gyermekk Császártölté lé gyermekk Fok lé gyermekk Úszó lé gyermekk Dunaszentbenede lé gyermekk Géderla lé gyermekk A tízé fennáll ut 18 hitköz tagjai megadóztatásá önkénte felajánl hozzájárulásá dís templo épít Ko Ferdin műsz vállalk ter szeri 1872- K zsi töred elv anyahitközség kü ortho hitközsé létesíte rö fennál ut any e hiányá megsz is egyes anyahitközségg Kés általá gazdas fellendü al hitköz megerősödö olyannyi h 18 há tante isko ép amely ezidőt tan műkö f leánynöven n be oktatá fejlődés u követk korsz egés világhábor tart al se zava hitél kulturá feladatai teljesítéséb 1892- negy mükö u megh e rabbi hitéleté biztosít vég ugyaneb év rab válas m műk Schw Mó telje megmagyarosod hitköz zsinagógáj beveze mag hitszónoklat világháb velej forradal megállítot hitköz fejlődés elértéktelenítet r alapítvány bekövetkez ro gazdas viszon létalapjai táma hitközség anyaegy leányegyhá ta v ré világháborúb h hal h különb frontok pe forrada diktatúrá áldoz le négyeszten Fisc Magdol 1 n havá lelőtt Schw Józ kereske Gr Vilm 1 j útköz leütött El Laj Kál Józse 19 j felakasztott vérveszte elerőtleníte hitközség ú h c tan n áldozat fenntart iskolájá hitköz é álln H B ügyv eln W Ig magán aleln Kele Sán orv pénztár Spit Li H Sán gabbaj Baumgar Józ magán gondn továb Goit Zolt Neuwi Je Schw Alad Szep Kálm Kut Er Ro Józs Se Mihá Né elöljár

12422

CÍM Kal

SZÓC Kalo na Pest-Pilis-Solt-Ki 11 kongress z hitkö csalá le szá 1910 Foglalk szer nagykeresk keresk ipa ügy or magántisztvis magá köztisztvis tan közadakozá v legjelentő pénzintéz zs alapítot Közgazda Ban n Sz L ügy Keresked gazda r.-t. Schön Jó or üg Kel Sán Fonto intézmé 1 létesí 185 osztál kifejlesz e isko 1 alapí Ch Ka Krajcár-egy költségve szüksé ké 17 kö váltako hitköz alf hitközs által sz negyv éve el fejlő kultur közössé 188 közs ter egy hatós anyakö kerül rende alkalmá 1 távo f közs elveszte Eze ré Kiskőrös m ré Dunapata csatol zsidó megtelepe 183 e Aze la zsi vá érse tar hely eng zsidó megteleped nap ott-tartózkodás t a bonyolítha er megszorí üzletei Áll lakóhe szomsz B kö köz tömegese él szabadság zárkó zs kez költözköd 1853 cs léle ér város Céltud szervezkedés v e rabb talmudtudás h Jó s Pa 18 m 1 Hátrahag ért kézira I unok H Ba Budape ő isk létesítet amel ma okta 1 honosíto erőte fejl kéteszte m eredmé Szer H kö f mel hitköz szervez Bá nagygyű tarta me R Már S Sala F Li Sch Si Fi F Jó kezdeményezés székhel hitközs egyesül rabbi emlí Józs válasz is eln S Se id Bá z l gyermek Dusn l gyermek Faj l gyermek Mi l gyermek Haj l gyermek Nemesnádudv l gyermek Császártölt l gyermek Fo l gyermek Úsz l gyermek Dunaszentbened l gyermek Géderl l gyermek tíz fennál u 1 hitkö tagja megadóztatás önként felaján hozzájárulás dí templ épí K Ferdi műs vállal te szer 1872 zs töre el anyahitközsé k orth hitközs létesít r fenná u an hiány megs i egye anyahitközség Ké által gazda fellend a hitkö megerősöd olyanny 1 h tant isk é amel ezidő ta műk leánynöve b oktat fejlődé követ kors egé világhábo tar a s zav hité kultur feladata teljesítésé 1892 neg mük meg rabb hitélet biztosí vé ugyane é ra vála mű Sch M telj megmagyaroso hitkö zsinagógá bevez ma hitszónokla világhá vele forrada megállíto hitkö fejlődé elértékteleníte alapítván bekövetke r gazda viszo létalapja tám hitközsé anyaeg leányegyh t r világháború ha külön fronto p forrad diktatúr áldo l négyeszte Fis Magdo hav lelőt Sch Jó keresk G Vil útkö leütöt E La Ká Józs 1 felakasztot vérveszt elerőtlenít hitközsé ta áldoza fenntar iskoláj hitkö áll ügy el I magá alel Kel Sá or pénztá Spi L Sá gabba Baumga Jó magá gond tová Goi Zol Neuw J Sch Ala Sze Kál Ku E R Józ S Mih N elöljá

1242

CÍ Ka

SZÓ Kal n Pest-Pilis-Solt-K 1 kongres hitk csal l sz 191 Foglal sze nagykeres keres ip üg o magántisztvi mag köztisztvi ta közadakoz legjelent pénzinté z alapíto Közgazd Ba S üg Kereske gazd r.-t Schö J o ü Ke Sá Font intézm létes 18 osztá kifejles isk alap C K Krajcár-eg költségv szüks k 1 k váltak hitkö al hitköz álta s negy év e fejl kultu közöss 18 köz te eg ható anyak kerü rend alkalm táv köz elveszt Ez r Kiskőrö r Dunapat csato zsid megtelep 18 Az l zs v érs ta hel en zsid megtelepe na ott-tartózkodá bonyolíth e megszor üzlete Ál lakóh szoms k kö tömeges é szabadsá zárk z ke költözkö 185 c lél é váro Céltu szervezkedé rab talmudtudá J P 1 Hátraha ér kézir uno B Budap is létesíte ame m okt honosít erőt fej kéteszt eredm Sze k me hitkö szerve B nagygy tart m Má Sal L Sc S F J kezdeményezé székhe hitköz egyesü rabb eml Józ válas i el S i B gyerme Dus gyerme Fa gyerme M gyerme Ha gyerme Nemesnádud gyerme Császártöl gyerme F gyerme Ús gyerme Dunaszentbene gyerme Géder gyerme tí fenná hitk tagj megadóztatá önkén felajá hozzájárulá d temp ép Ferd mű válla t sze 187 z tör e anyahitközs ort hitköz létesí fenn a hián meg egy anyahitközsé K álta gazd fellen hitk megerősö olyann tan is ame ezid t mű leánynöv okta fejlőd köve kor eg világháb ta za hit kultu feladat teljesítés 189 ne mü me rab hitéle biztos v ugyan r vál m Sc tel megmagyaros hitk zsinagóg beve m hitszónokl világh vel forrad megállít hitk fejlőd elértéktelenít alapítvá bekövetk gazd visz létalapj tá hitközs anyae leányegy világhábor h külö front forra diktatú áld négyeszt Fi Magd ha lelő Sc J keres Vi útk leütö L K Józ felakaszto vérvesz elerőtlení hitközs t áldoz fennta iskolá hitk ál üg e mag ale Ke S o pénzt Sp S gabb Baumg J mag gon tov Go Zo Neu Sc Al Sz Ká K Jó Mi elölj