12458.htm

CÍMSZÓ: Kaposvár

SZÓCIKK: Kaposvár, rend. tan. város Somogy vm. 29,610 lak. A kaposvári hitközség keletkezésére nézve semmiféle adat nem áll rendelkezésre. Csak a hagyományokból és a megkopott sírkövek alig olvasható felirataiból lehet következtetni arra, hogy K.-on bebizonyíthatólag, több mint száz évvel ezelőtt kezdődhetett el a hitközségi élet. Az alapítók és az első elöljárók nevét nem ismerjük, általában pozitív, megbízható adataink csak abból a korból vannak, amikor a hitközségi élet túl a kezdeten a normális fejlődés állapotában volt. Ezekből az adatokból állapítható meg, hogy a ma Berger Samu elnöklete alatt álló Chevra Kadisa 1834. alakult meg. Az első rabbik - akiknek neve a hitközség levéltárában található okmányokban fel van említve - Ehrenteil Adolf (1852-54), Kuttna Salamon (1854-77) és Rosenberg Sándor (1877-85) voltak. 1840. létesült a négy tanerős népiskola, melynek most 150 növendéke van. 1862-ben a hitközség templomot építtetett, melynek kibővítésére 1906. került a sor. A hitközség 1869 után kongresszusi jelleget nyert. Intézményei közül fontosabbak: A Talmud Tóra, melynek három hitoktatója és körülbelül 40 növendéke van, a Balázs Ármin vezetése alatt álló, nagy taglétszámú betegsegélyző egyesület, a nőegylet, melynek Königsberg Viktorné az elnöknője és a szegény gyermekek felruházására alakult krajcáregylet, mely Hercog Manó elnöklete alatt áll. A közélet több kiválósága került ki a hitközségi tagok sorából. Ezek: Bajóti Ödön ny. tanácselnök, Krámer József ny. kúriai bíró, Solt Adolf volt ipar-főfelügyelő, ny. miniszt. tanácsos, Kovács Soma a város h. polgármestere, néhai weisenthali Weisz Hermann és néhai Rosenberg Mór őrnagyok. De Kaposvárról származnak Kónyi Manó (l. o.) somogytúri Kunffy Lajos festőművész (l. o.) és Sebestyén Károly (l. o.) is, akik mind kiváló egyéniségei a magyar kulturális életnek. A hitközség 65,000 pengős évi költségvetéssel dolgozik, filantropikus és szociális célokra 10,000 pengőt költ. A hitközség anyakönyvi kerületéhez Orczi, Kaposfüred, Tassér, Homok, Szentjakab Mosdós, Baté, Kaposkeresztúr, Nagyberki. Kisberki, Kercseliget, Szentbaláp, Sántis, Cserénfa, Gyarmat, Hajmás, Kiskeresztúr, Töröcske, Simonfa, Zselicszentpál, Zselickutak, Gálosfa, Bőszénfa, Zselickisfalva, Szentmárton, Szentbenedek, Kaposmérő, Kaposújlak, Juta, Hetes, Alsóvisnye, Kadarkút, Hencse és Jákó községek tartoznak. A hitközség lélekszáma kb. 4000, a családok száma 1200, az adófizetőké 957. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 65 en haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Hercog Manó kerületi főrabbi, Oszmann Albert elnök, Balázs Ármin és Szabó Lipót gondnokok, Krausz Manó pénztárnok, Vidor Ferenc ügyész, Fónai Vilmos ellenőr, Goitein Gábor iskolaszéki elnök, Oszmann Aurél a kulturszakosztály elnöke, Katz József rabbihelyettes-jegyző. A hitközség főkántora Liebermann Ármin.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2458. címszó a lexikon => 451. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12458.htm

CÍMSZÓ: Kaposvár

SZÓCIKK: Kaposvár, rend. tan. város Somogy vm. 29,610 lak. A kaposvári hitközség keletkezésére nézve semmiféle adat nem áll rendelkezésre. Csak a hagyományokból és a megkopott sírkövek alig olvasható felirataiból lehet következtetni arra, hogy K.-on bebizonyíthatólag, több mint száz évvel ezelőtt kezdődhetett el a hitközségi élet. Az alapítók és az első elöljárók nevét nem ismerjük, általában pozitív, megbízható adataink csak abból a korból vannak, amikor a hitközségi élet túl a kezdeten a normális fejlődés állapotában volt. Ezekből az adatokból állapítható meg, hogy a ma Berger Samu elnöklete alatt álló Chevra Kadisa 1834. alakult meg. Az első rabbik - akiknek neve a hitközség levéltárában található okmányokban fel van említve - Ehrenteil Adolf 1852-54 , Kuttna Salamon 1854-77 és Rosenberg Sándor 1877-85 voltak. 1840. létesült a négy tanerős népiskola, melynek most 150 növendéke van. 1862-ben a hitközség templomot építtetett, melynek kibővítésére 1906. került a sor. A hitközség 1869 után kongresszusi jelleget nyert. Intézményei közül fontosabbak: A Talmud Tóra, melynek három hitoktatója és körülbelül 40 növendéke van, a Balázs Ármin vezetése alatt álló, nagy taglétszámú betegsegélyző egyesület, a nőegylet, melynek Königsberg Viktorné az elnöknője és a szegény gyermekek felruházására alakult krajcáregylet, mely Hercog Manó elnöklete alatt áll. A közélet több kiválósága került ki a hitközségi tagok sorából. Ezek: Bajóti Ödön ny. tanácselnök, Krámer József ny. kúriai bíró, Solt Adolf volt ipar-főfelügyelő, ny. miniszt. tanácsos, Kovács Soma a város h. polgármestere, néhai weisenthali Weisz Hermann és néhai Rosenberg Mór őrnagyok. De Kaposvárról származnak Kónyi Manó l. o. somogytúri Kunffy Lajos festőművész l. o. és Sebestyén Károly l. o. is, akik mind kiváló egyéniségei a magyar kulturális életnek. A hitközség 65,000 pengős évi költségvetéssel dolgozik, filantropikus és szociális célokra 10,000 pengőt költ. A hitközség anyakönyvi kerületéhez Orczi, Kaposfüred, Tassér, Homok, Szentjakab Mosdós, Baté, Kaposkeresztúr, Nagyberki. Kisberki, Kercseliget, Szentbaláp, Sántis, Cserénfa, Gyarmat, Hajmás, Kiskeresztúr, Töröcske, Simonfa, Zselicszentpál, Zselickutak, Gálosfa, Bőszénfa, Zselickisfalva, Szentmárton, Szentbenedek, Kaposmérő, Kaposújlak, Juta, Hetes, Alsóvisnye, Kadarkút, Hencse és Jákó községek tartoznak. A hitközség lélekszáma kb. 4000, a családok száma 1200, az adófizetőké 957. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 65 en haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Hercog Manó kerületi főrabbi, Oszmann Albert elnök, Balázs Ármin és Szabó Lipót gondnokok, Krausz Manó pénztárnok, Vidor Ferenc ügyész, Fónai Vilmos ellenőr, Goitein Gábor iskolaszéki elnök, Oszmann Aurél a kulturszakosztály elnöke, Katz József rabbihelyettes-jegyző. A hitközség főkántora Liebermann Ármin.

12458.ht

CÍMSZÓ Kaposvá

SZÓCIKK Kaposvár rend tan váro Somog vm 29,61 lak kaposvár hitközsé keletkezésér nézv semmifél ada ne ál rendelkezésre Csa hagyományokbó é megkopot sírköve ali olvashat felirataibó lehe következtetn arra hog K.-o bebizonyíthatólag töb min szá évve ezelőt kezdődhetet e hitközség élet A alapító é a els elöljáró nevé ne ismerjük általába pozitív megbízhat adatain csa abbó korbó vannak amiko hitközség éle tú kezdete normáli fejlődé állapotába volt Ezekbő a adatokbó állapíthat meg hog m Berge Sam elnöklet alat áll Chevr Kadis 1834 alakul meg A els rabbi akikne nev hitközsé levéltárába találhat okmányokba fe va említv Ehrentei Adol 1852-5 Kuttn Salamo 1854-7 é Rosenber Sándo 1877-8 voltak 1840 létesül nég tanerő népiskola melyne mos 15 növendék van 1862-be hitközsé templomo építtetett melyne kibővítésér 1906 kerül sor hitközsé 186 utá kongresszus jellege nyert Intézménye közü fontosabbak Talmu Tóra melyne háro hitoktatój é körülbelü 4 növendék van Baláz Ármi vezetés alat álló nag taglétszám betegsegélyz egyesület nőegylet melyne Königsber Viktorn a elnöknőj é szegén gyermeke felruházásár alakul krajcáregylet mel Herco Man elnöklet alat áll közéle töb kiválóság kerül k hitközség tago sorából Ezek Bajót Ödö ny tanácselnök Kráme Józse ny kúria bíró Sol Adol vol ipar-főfelügyelő ny miniszt tanácsos Kovác Som váro h polgármestere néha weisenthal Weis Herman é néha Rosenber Mó őrnagyok D Kaposvárró származna Kóny Man l o somogytúr Kunff Lajo festőművés l o é Sebestyé Károl l o is aki min kivál egyénisége magya kulturáli életnek hitközsé 65,00 pengő év költségvetésse dolgozik filantropiku é szociáli célokr 10,00 pengő költ hitközsé anyakönyv kerületéhe Orczi Kaposfüred Tassér Homok Szentjaka Mosdós Baté Kaposkeresztúr Nagyberki Kisberki Kercseliget Szentbaláp Sántis Cserénfa Gyarmat Hajmás Kiskeresztúr Töröcske Simonfa Zselicszentpál Zselickutak Gálosfa Bőszénfa Zselickisfalva Szentmárton Szentbenedek Kaposmérő Kaposújlak Juta Hetes Alsóvisnye Kadarkút Hencs é Ják községe tartoznak hitközsé lélekszám kb 4000 családo szám 1200 a adófizetők 957 hitközségne világháborúba rész vet tagja közü 6 e halta hős halált hitközsé ma vezetősége Herco Man kerület főrabbi Oszman Alber elnök Baláz Ármi é Szab Lipó gondnokok Kraus Man pénztárnok Vido Feren ügyész Fóna Vilmo ellenőr Goitei Gábo iskolaszék elnök Oszman Auré kulturszakosztál elnöke Kat Józse rabbihelyettes-jegyző hitközsé főkántor Lieberman Ármin

12458.h

CÍMSZ Kaposv

SZÓCIK Kaposvá ren ta vár Somo v 29,6 la kaposvá hitközs keletkezésé néz semmifé ad n á rendelkezésr Cs hagyományokb megkopo sírköv al olvasha felirataib leh következtet arr ho K.- bebizonyíthatóla tö mi sz évv ezelő kezdődhete hitközsé éle alapít el elöljár nev n ismerjü általáb pozití megbízha adatai cs abb korb vanna amik hitközsé él t kezdet normál fejlőd állapotáb vol Ezekb adatokb állapítha me ho Berg Sa elnökle ala ál Chev Kadi 183 alaku me el rabb akikn ne hitközs levéltáráb találha okmányokb f v említ Ehrente Ado 1852- Kutt Salam 1854- Rosenbe Sánd 1877- volta 184 létesü né taner népiskol melyn mo 1 növendé va 1862-b hitközs templom építtetet melyn kibővítésé 190 kerü so hitközs 18 ut kongresszu jelleg nyer Intézmény köz fontosabba Talm Tór melyn hár hitoktató körülbel növendé va Balá Árm vezeté ala áll na taglétszá betegsegély egyesüle nőegyle melyn Königsbe Viktor elnöknő szegé gyermek felruházásá alaku krajcáregyle me Herc Ma elnökle ala ál közél tö kiválósá kerü hitközsé tag sorábó Eze Bajó Öd n tanácselnö Krám Józs n kúri bír So Ado vo ipar-főfelügyel n minisz tanácso Ková So vár polgármester néh weisentha Wei Herma néh Rosenbe M őrnagyo Kaposvárr származn Kón Ma somogytú Kunf Laj festőművé Sebesty Káro i ak mi kivá egyéniség magy kulturál életne hitközs 65,0 peng é költségvetéss dolgozi filantropik szociál célok 10,0 peng köl hitközs anyaköny kerületéh Orcz Kaposfüre Tassé Homo Szentjak Mosdó Bat Kaposkeresztú Nagyberk Kisberk Kercselige Szentbalá Sánti Cserénf Gyarma Hajmá Kiskeresztú Töröcsk Simonf Zselicszentpá Zselickuta Gálosf Bőszénf Zselickisfalv Szentmárto Szentbenede Kaposmér Kaposújla Jut Hete Alsóvisny Kadarkú Henc Já község tartozna hitközs lélekszá k 400 család szá 120 adófizető 95 hitközségn világháborúb rés ve tagj köz halt hő halál hitközs m vezetőség Herc Ma kerüle főrabb Oszma Albe elnö Balá Árm Sza Lip gondnoko Krau Ma pénztárno Vid Fere ügyés Fón Vilm ellenő Goite Gáb iskolaszé elnö Oszma Aur kulturszakosztá elnök Ka Józs rabbihelyettes-jegyz hitközs főkánto Lieberma Ármi

12458.

CÍMS Kapos

SZÓCI Kaposv re t vá Som 29, l kaposv hitköz keletkezés né semmif a rendelkezés C hagyományok megkop sírkö a olvash feliratai le következte ar h K. bebizonyíthatól t m s év ezel kezdődhet hitközs él alapí e elöljá ne ismerj általá pozit megbízh adata c ab kor vann ami hitközs é kezde normá fejlő állapotá vo Ezek adatok állapíth m h Ber S elnökl al á Che Kad 18 alak m e rab akik n hitköz levéltárá találh okmányok emlí Ehrent Ad 1852 Kut Sala 1854 Rosenb Sán 1877 volt 18 létes n tane népisko mely m növend v 1862- hitköz templo építtete mely kibővítés 19 ker s hitköz 1 u kongressz jelle nye Intézmén kö fontosabb Tal Tó mely há hitoktat körülbe növend v Bal Ár vezet al ál n taglétsz betegsegél egyesül nőegyl mely Königsb Vikto elnökn szeg gyerme felruházás alak krajcáregyl m Her M elnökl al á közé t kiválós ker hitközs ta soráb Ez Baj Ö tanácseln Krá Józ kúr bí S Ad v ipar-főfelügye minis tanács Kov S vá polgármeste né weisenth We Herm né Rosenb őrnagy Kaposvár származ Kó M somogyt Kun La festőműv Sebest Kár a m kiv egyénisé mag kulturá életn hitköz 65, pen költségvetés dolgoz filantropi szociá célo 10, pen kö hitköz anyakön kerületé Orc Kaposfür Tass Hom Szentja Mosd Ba Kaposkereszt Nagyber Kisber Kercselig Szentbal Sánt Cserén Gyarm Hajm Kiskereszt Töröcs Simon Zselicszentp Zselickut Gálos Bőszén Zselickisfal Szentmárt Szentbened Kaposmé Kaposújl Ju Het Alsóvisn Kadark Hen J közsé tartozn hitköz léleksz 40 csalá sz 12 adófizet 9 hitközség világháború ré v tag kö hal h halá hitköz vezetősé Her M kerül főrab Oszm Alb eln Bal Ár Sz Li gondnok Kra M pénztárn Vi Fer ügyé Fó Vil ellen Goit Gá iskolasz eln Oszm Au kulturszakoszt elnö K Józ rabbihelyettes-jegy hitköz főkánt Lieberm Árm

12458

CÍM Kapo

SZÓC Kapos r v So 29 kapos hitkö keletkezé n semmi rendelkezé hagyományo megko sírk olvas felirata l következt a K bebizonyítható é eze kezdődhe hitköz é alap elölj n ismer által pozi megbíz adat a ko van am hitköz kezd norm fejl állapot v Eze adato állapít Be elnök a Ch Ka 1 ala ra aki hitkö levéltár talál okmányo eml Ehren A 185 Ku Sal 185 Rosen Sá 187 vol 1 léte tan népisk mel növen 1862 hitkö templ építtet mel kibővíté 1 ke hitkö kongress jell ny Intézmé k fontosab Ta T mel h hitokta körülb növen Ba Á veze a á tagléts betegsegé egyesü nőegy mel Königs Vikt elnök sze gyerm felruházá ala krajcáregy He elnök a köz kiváló ke hitköz t sorá E Ba tanácsel Kr Jó kú b A ipar-főfelügy mini tanác Ko v polgármest n weisent W Her n Rosen őrnag Kaposvá szárma K somogy Ku L festőmű Sebes Ká ki egyénis ma kultur élet hitkö 65 pe költségveté dolgo filantrop szoci cél 10 pe k hitkö anyakö kerület Or Kaposfü Tas Ho Szentj Mos B Kaposkeresz Nagybe Kisbe Kercseli Szentba Sán Cseré Gyar Haj Kiskeresz Töröc Simo Zselicszent Zselicku Gálo Bőszé Zselickisfa Szentmár Szentbene Kaposm Kaposúj J He Alsóvis Kadar He közs tartoz hitkö léleks 4 csal s 1 adófize hitközsé világhábor r ta k ha hal hitkö vezetős He kerü főra Osz Al el Ba Á S L gondno Kr pénztár V Fe ügy F Vi elle Goi G iskolas el Osz A kulturszakosz eln Jó rabbihelyettes-jeg hitkö főkán Lieber Ár

1245

CÍ Kap

SZÓ Kapo S 2 kapo hitk keletkez semm rendelkez hagyomány megk sír olva felirat következ bebizonyíthat ez kezdődh hitkö ala elöl isme álta poz megbí ada k va a hitkö kez nor fej állapo Ez adat állapí B elnö C K al r ak hitk levéltá talá okmány em Ehre 18 K Sa 18 Rose S 18 vo lét ta népis me növe 186 hitk temp építte me kibővít k hitk kongres jel n Intézm fontosa T me hitokt körül növe B vez taglét betegseg egyes nőeg me König Vik elnö sz gyer felruház al krajcáreg H elnö kö kivál k hitkö sor B tanácse K J k ipar-főfelüg min taná K polgármes weisen He Rose őrna Kaposv szárm somog K festőm Sebe K k egyéni m kultu éle hitk 6 p költségvet dolg filantro szoc cé 1 p hitk anyak kerüle O Kaposf Ta H Szent Mo Kaposkeres Nagyb Kisb Kercsel Szentb Sá Cser Gya Ha Kiskeres Törö Sim Zselicszen Zselick Gál Bősz Zselickisf Szentmá Szentben Kapos Kaposú H Alsóvi Kada H köz tarto hitk lélek csa adófiz hitközs világhábo t h ha hitk vezető H ker főr Os A e B gondn K pénztá F üg V ell Go iskola e Os kulturszakos el J rabbihelyettes-je hitk főká Liebe Á