Magyar Zsidó Lexikon: Kereskedelem

12550.htm

CÍMSZÓ: Kereskedelem

SZÓCIKK: "Csak az 1840. hozott törvény foglalkozott ismét a zsidók jogállapotával. A törvény megadta a szabad költözködési jogot, a bányavárosokban azonban még most sem telepedhettek meg. A kereskedelmet azonban szabadon űzhették a fennálló feltételek mellett épp úgy, mint a többi foglalkozási ágakat. Ezzel kezdődött meg a zsidók polgárosodásának korszaka és a gazdasági élet minden ágában megindult a zsidók építő munkája. Ekkor azonban felmerült az a vád, hogy a zsidók nem veszik ki részüket az ipari és nehéz kézimunkával űzött foglalkozásokból. A vád jogosulatlan volt, mert hiszen a céhek maguk tartották eddig távol a zsidókat, most azonban a zsidók mozgalmat indítottak abban az irányban, is, hogy az iparnál is és földmívelésnél is elhelyezkedést találjanak a zsidó munkaerők. Nagy változás állott be ekkor már a K. terén is. Vidéken ugyan még sikeresen akadályozták a zsidó kereskedők vállalkozásait a céhek szellemét követő kereskedelmi testületek, Pesten azonban szabadabb lehetőség nyílott a kereskedelmi tevékenységre. A városi tanács a törvényeknek közvetlenebb ellenőrzése alatt állt és így inkább érvényt lehetett szerezni a törvény által adott jogoknak, mint a távoli vidékeken. A negyvenes években már fennállott Pesten az «Izraelita kereskedők testülete». Keletkezéséről és működéséről keveset tudunk, biztos adatunk az, hogy az osztrák abszolutizmus 1851 febr. 6. beszüntette s tagjainak meghagyta, hogy vagy a polgári, vagy a nagykereskedők testületébe lépjenek be. A pesti polgári kereskedelmi testület alapszabálya azonban a tagfelvételt, illetve a kereskedés jogát nagykorúsághoz, szakképzettséghez, bizonyos alaptőkéhez és keresztény valláshoz kötötte. Még 1842. azok a kereskedők, akik szükségesnek tartották a zsidó kereskedőkkel való kapcsolatot, zsidó kereskedőkkel együttesen folyamodtak a nádorhoz egy királyi szabadalmazott nagykereskedők testülete alakításának engedélyezéséért, «mely az ország kereskedelmének akar Pesten központot létesíteni, minthogy a polgári kereskedők testülete csak helyi igényeket elégít ki s amelybe a tagok valláskülönbség nélkül vétetnek fel». Három évi halasztgatás után, mert a polgári kereskedők ellenezték a tanács jóváhagyását, 1845 nov. 20. hagyhatta csak jóvá I. Ferdinánd. A polgári kereskedelmi testület erőfeszítése ellenére is a negyvenes években már 120 nagykereskedő volt Pesten, akik közt a királyi szabadalmas izraelita nagykereskedők a következők voltak : Boskovitz Manó, Boskovitz József L., Breicach Ármin, Fleischl Dávid, Herzfelder Dávid, Kadisch Joachim, Kánicz Mózes Löbl, Kánitz Manó, Kern Salamon Enoch, Koppél Lipót M., Kunewalder Jónás, Kunewalder Fülöp, Lakenbacher Jakab, Löwy Ármin, Mandl Joáchim, Pollák Márk, Pontzen Lipót, Rosenfeld Móric L., Schulhof Ádám, Stern József és Wodianer Fülöp. E kor kereskedői már a korszerű gazdasági élet színvonalán mozognak és az ország közjólétének jelentős elősegítői. Mikor 1844 október 6. megalakult az Országos Ipar védegylet, amelynek tagjai kötelezték magukat arra, hogy a hazai ipar fellendítése érdekében hat évig minden szükségletüket magyar gyártmányokkal fogják kielégíteni, a zsidó kereskedők már számottevő szerephez jutottak. Az Iparvédegylet által létesített gyáralapító társaság melynek elnöke gróf Keglevich Gábor, alelnöke gróf Széchenyi István volt, a választmányába beválasztotta Fröhlich és Ullmann nagykereskedőket is, gróf Batthyány Lajos, gróf Dessewffy Emil, gróf Teleky László, Szentkirályi Móric és Kossuth Lajos mellé. Ugyanez évben megalakult a Magyar Kereskedelmi Társaság is, amelynek célja az Angliába való export volt. Elnöke gróf Batthyány Lajos volt és választmányában bent volt Kossuth és Szentkirályi és három pesti nagykereskedő. A Társaság azonban Szabó Pál igazgató elhibázott vezetése miatt működésének második esztendejében megbukott. A kereskedők szociális tevékenységét élénken demonstrálja az 1846. Kanitz Manó kezdeményezésére alakult Kereskedelmi nyugdíj és betegápolási egyesület, amely aztán megalapította a Ferenc József kereskedelmi kórház elődjét. Az egyesületet Kern Jakab szervezte át oly módon, hogy a kereskedelmi alkalmazottakat is kötetezték a belépésre. Ez az intézmény volt Magyarországon az első betegpénztár. Ez a korszak azonban csak nem hozta meg a K. számára a békés fejlődés lehetőségét, mert a kereskedelmi verseny újabb tápot adott az antiszemitizmus fellobbanására. Az antiszemita izgatásoknak pedig súlyos következményeit érezte meg ott a zsidó K., ahol a vandalizmus előtört a felizgatott tömegekből. Ilyen eset játszódott le pl. Pozsonyban 1848 márc.-ában, amikor 19. és 20. közti éjjelen a zsidókat megtámadták. «Pozsony iparosainak előítéletes alsóbb osztályai, melyek az ügyes izraeliták szaporodását és gyarapodását a városban már rég kancsal szemmel nézték, nem tűrhetvén, hogy azok e törvény által velők egyaránt jogosíttatnak, dühös csapatokban támadták meg a zsidók lakjait, vagyonukat szétrombolták, személyeiket vad bántalmakkal illették. Csak fegyveres erő fékezhette meg az előítélet és szennyes érdek szülte gyűlölet végső kitörését.» (V. ö. Horváth M.: «Huszonöt év Magyarország történetéből», II. köt. 615. 1.) Az egyenjogosító törekvések (l. o.) folytonos kedélyhullámzásban tartották az ország közvéleményét és ez a periódus nem múlhatott el visszahatás nélkül a K. fölött sem. A szabadságharc alatt a zsidók is együtt véreztek a nemzettel, ez az idő sem volt alkalmas a kereskedelmi élet kifejlődésére. A szabadságharc leveretése után is még mindig fennálltak bizonyos korlátozások és csak a 1860 jan. 13-án kiadott rendelet engedte meg a zsidóknak, hogy gyógyszerészséget űzhessenek, valamint italmérést, szeszégetést és malomipart. A bányavárosok is még elzárva állottak a zsidók előtt, míg végre a jan. 14-iki rendelet megszüntette a bányavárosokban való tartózkodás és letelepedés tilalmát. Most már csak az 1867-iki emancipáció (l. o.) hozott nagyobb és jelentőségteljesebb változást a zsidóság számára és ettől kezdve indult meg a magyarországi K. is a fejlődés felé. A gazdasági élet ugyan lassan kapott vérkeringésre; a magyarság még ebben a korszakban is húzódott a kereskedelmi pályáktól."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2550. címszó a lexikon => 470. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12550.htm

CÍMSZÓ: Kereskedelem

SZÓCIKK: Csak az 1840. hozott törvény foglalkozott ismét a zsidók jogállapotával. A törvény megadta a szabad költözködési jogot, a bányavárosokban azonban még most sem telepedhettek meg. A kereskedelmet azonban szabadon űzhették a fennálló feltételek mellett épp úgy, mint a többi foglalkozási ágakat. Ezzel kezdődött meg a zsidók polgárosodásának korszaka és a gazdasági élet minden ágában megindult a zsidók építő munkája. Ekkor azonban felmerült az a vád, hogy a zsidók nem veszik ki részüket az ipari és nehéz kézimunkával űzött foglalkozásokból. A vád jogosulatlan volt, mert hiszen a céhek maguk tartották eddig távol a zsidókat, most azonban a zsidók mozgalmat indítottak abban az irányban, is, hogy az iparnál is és földmívelésnél is elhelyezkedést találjanak a zsidó munkaerők. Nagy változás állott be ekkor már a K. terén is. Vidéken ugyan még sikeresen akadályozták a zsidó kereskedők vállalkozásait a céhek szellemét követő kereskedelmi testületek, Pesten azonban szabadabb lehetőség nyílott a kereskedelmi tevékenységre. A városi tanács a törvényeknek közvetlenebb ellenőrzése alatt állt és így inkább érvényt lehetett szerezni a törvény által adott jogoknak, mint a távoli vidékeken. A negyvenes években már fennállott Pesten az Izraelita kereskedők testülete . Keletkezéséről és működéséről keveset tudunk, biztos adatunk az, hogy az osztrák abszolutizmus 1851 febr. 6. beszüntette s tagjainak meghagyta, hogy vagy a polgári, vagy a nagykereskedők testületébe lépjenek be. A pesti polgári kereskedelmi testület alapszabálya azonban a tagfelvételt, illetve a kereskedés jogát nagykorúsághoz, szakképzettséghez, bizonyos alaptőkéhez és keresztény valláshoz kötötte. Még 1842. azok a kereskedők, akik szükségesnek tartották a zsidó kereskedőkkel való kapcsolatot, zsidó kereskedőkkel együttesen folyamodtak a nádorhoz egy királyi szabadalmazott nagykereskedők testülete alakításának engedélyezéséért, mely az ország kereskedelmének akar Pesten központot létesíteni, minthogy a polgári kereskedők testülete csak helyi igényeket elégít ki s amelybe a tagok valláskülönbség nélkül vétetnek fel . Három évi halasztgatás után, mert a polgári kereskedők ellenezték a tanács jóváhagyását, 1845 nov. 20. hagyhatta csak jóvá I. Ferdinánd. A polgári kereskedelmi testület erőfeszítése ellenére is a negyvenes években már 120 nagykereskedő volt Pesten, akik közt a királyi szabadalmas izraelita nagykereskedők a következők voltak : Boskovitz Manó, Boskovitz József L., Breicach Ármin, Fleischl Dávid, Herzfelder Dávid, Kadisch Joachim, Kánicz Mózes Löbl, Kánitz Manó, Kern Salamon Enoch, Koppél Lipót M., Kunewalder Jónás, Kunewalder Fülöp, Lakenbacher Jakab, Löwy Ármin, Mandl Joáchim, Pollák Márk, Pontzen Lipót, Rosenfeld Móric L., Schulhof Ádám, Stern József és Wodianer Fülöp. E kor kereskedői már a korszerű gazdasági élet színvonalán mozognak és az ország közjólétének jelentős elősegítői. Mikor 1844 október 6. megalakult az Országos Ipar védegylet, amelynek tagjai kötelezték magukat arra, hogy a hazai ipar fellendítése érdekében hat évig minden szükségletüket magyar gyártmányokkal fogják kielégíteni, a zsidó kereskedők már számottevő szerephez jutottak. Az Iparvédegylet által létesített gyáralapító társaság melynek elnöke gróf Keglevich Gábor, alelnöke gróf Széchenyi István volt, a választmányába beválasztotta Fröhlich és Ullmann nagykereskedőket is, gróf Batthyány Lajos, gróf Dessewffy Emil, gróf Teleky László, Szentkirályi Móric és Kossuth Lajos mellé. Ugyanez évben megalakult a Magyar Kereskedelmi Társaság is, amelynek célja az Angliába való export volt. Elnöke gróf Batthyány Lajos volt és választmányában bent volt Kossuth és Szentkirályi és három pesti nagykereskedő. A Társaság azonban Szabó Pál igazgató elhibázott vezetése miatt működésének második esztendejében megbukott. A kereskedők szociális tevékenységét élénken demonstrálja az 1846. Kanitz Manó kezdeményezésére alakult Kereskedelmi nyugdíj és betegápolási egyesület, amely aztán megalapította a Ferenc József kereskedelmi kórház elődjét. Az egyesületet Kern Jakab szervezte át oly módon, hogy a kereskedelmi alkalmazottakat is kötetezték a belépésre. Ez az intézmény volt Magyarországon az első betegpénztár. Ez a korszak azonban csak nem hozta meg a K. számára a békés fejlődés lehetőségét, mert a kereskedelmi verseny újabb tápot adott az antiszemitizmus fellobbanására. Az antiszemita izgatásoknak pedig súlyos következményeit érezte meg ott a zsidó K., ahol a vandalizmus előtört a felizgatott tömegekből. Ilyen eset játszódott le pl. Pozsonyban 1848 márc.-ában, amikor 19. és 20. közti éjjelen a zsidókat megtámadták. Pozsony iparosainak előítéletes alsóbb osztályai, melyek az ügyes izraeliták szaporodását és gyarapodását a városban már rég kancsal szemmel nézték, nem tűrhetvén, hogy azok e törvény által velők egyaránt jogosíttatnak, dühös csapatokban támadták meg a zsidók lakjait, vagyonukat szétrombolták, személyeiket vad bántalmakkal illették. Csak fegyveres erő fékezhette meg az előítélet és szennyes érdek szülte gyűlölet végső kitörését. V. ö. Horváth M.: Huszonöt év Magyarország történetéből , II. köt. 615. 1. Az egyenjogosító törekvések l. o. folytonos kedélyhullámzásban tartották az ország közvéleményét és ez a periódus nem múlhatott el visszahatás nélkül a K. fölött sem. A szabadságharc alatt a zsidók is együtt véreztek a nemzettel, ez az idő sem volt alkalmas a kereskedelmi élet kifejlődésére. A szabadságharc leveretése után is még mindig fennálltak bizonyos korlátozások és csak a 1860 jan. 13-án kiadott rendelet engedte meg a zsidóknak, hogy gyógyszerészséget űzhessenek, valamint italmérést, szeszégetést és malomipart. A bányavárosok is még elzárva állottak a zsidók előtt, míg végre a jan. 14-iki rendelet megszüntette a bányavárosokban való tartózkodás és letelepedés tilalmát. Most már csak az 1867-iki emancipáció l. o. hozott nagyobb és jelentőségteljesebb változást a zsidóság számára és ettől kezdve indult meg a magyarországi K. is a fejlődés felé. A gazdasági élet ugyan lassan kapott vérkeringésre; a magyarság még ebben a korszakban is húzódott a kereskedelmi pályáktól.

12550.ht

CÍMSZÓ Kereskedele

SZÓCIKK Csa a 1840 hozot törvén foglalkozot ismé zsidó jogállapotával törvén megadt szaba költözködés jogot bányavárosokba azonba mé mos se telepedhette meg kereskedelme azonba szabado űzhetté fennáll feltétele mellet ép úgy min több foglalkozás ágakat Ezze kezdődöt me zsidó polgárosodásána korszak é gazdaság éle minde ágába megindul zsidó épít munkája Ekko azonba felmerül a vád hog zsidó ne veszi k részüke a ipar é nehé kézimunkáva űzöt foglalkozásokból vá jogosulatla volt mer hisze céhe magu tartottá eddi távo zsidókat mos azonba zsidó mozgalma indította abba a irányban is hog a iparná i é földmívelésné i elhelyezkedés találjana zsid munkaerők Nag változá állot b ekko má K teré is Vidéke ugya mé sikerese akadályoztá zsid kereskedő vállalkozásai céhe szellemé követ kereskedelm testületek Peste azonba szabadab lehetősé nyílot kereskedelm tevékenységre város tanác törvényekne közvetleneb ellenőrzés alat áll é íg inkáb érvény lehetet szerezn törvén álta adot jogoknak min távol vidékeken negyvene évekbe má fennállot Peste a Izraelit kereskedő testület Keletkezésérő é működésérő kevese tudunk bizto adatun az hog a osztrá abszolutizmu 185 febr 6 beszüntett tagjaina meghagyta hog vag polgári vag nagykereskedő testületéb lépjene be pest polgár kereskedelm testüle alapszabály azonba tagfelvételt illetv kereskedé jogá nagykorúsághoz szakképzettséghez bizonyo alaptőkéhe é keresztén vallásho kötötte Mé 1842 azo kereskedők aki szükségesne tartottá zsid kereskedőkke val kapcsolatot zsid kereskedőkke együttese folyamodta nádorho eg király szabadalmazot nagykereskedő testület alakításána engedélyezéséért mel a orszá kereskedelméne aka Peste központo létesíteni minthog polgár kereskedő testület csa hely igényeke elégí k amelyb tago valláskülönbsé nélkü vétetne fe Háro év halasztgatá után mer polgár kereskedő ellenezté tanác jóváhagyását 184 nov 20 hagyhatt csa jóv I Ferdinánd polgár kereskedelm testüle erőfeszítés ellenér i negyvene évekbe má 12 nagykeresked vol Pesten aki köz király szabadalma izraelit nagykereskedő következő volta Boskovit Manó Boskovit Józse L. Breicac Ármin Fleisch Dávid Herzfelde Dávid Kadisc Joachim Kánic Móze Löbl Kánit Manó Ker Salamo Enoch Koppé Lipó M. Kunewalde Jónás Kunewalde Fülöp Lakenbache Jakab Löw Ármin Mand Joáchim Pollá Márk Pontze Lipót Rosenfel Móri L. Schulho Ádám Ster Józse é Wodiane Fülöp ko kereskedő má korszer gazdaság éle színvonalá mozogna é a orszá közjóléténe jelentő elősegítői Miko 184 októbe 6 megalakul a Országo Ipa védegylet amelyne tagja kötelezté maguka arra hog haza ipa fellendítés érdekébe ha évi minde szükségletüke magya gyártmányokka fogjá kielégíteni zsid kereskedő má számottev szerephe jutottak A Iparvédegyle álta létesítet gyáralapít társasá melyne elnök gró Keglevic Gábor alelnök gró Szécheny Istvá volt választmányáb beválasztott Fröhlic é Ullman nagykereskedőke is gró Batthyán Lajos gró Dessewff Emil gró Telek László Szentkirály Móri é Kossut Lajo mellé Ugyane évbe megalakul Magya Kereskedelm Társasá is amelyne célj a Angliáb val expor volt Elnök gró Batthyán Lajo vol é választmányába ben vol Kossut é Szentkirály é háro pest nagykereskedő Társasá azonba Szab Pá igazgat elhibázot vezetés miat működéséne másodi esztendejébe megbukott kereskedő szociáli tevékenységé élénke demonstrálj a 1846 Kanit Man kezdeményezésér alakul Kereskedelm nyugdí é betegápolás egyesület amel aztá megalapított Feren Józse kereskedelm kórhá elődjét A egyesülete Ker Jaka szervezt á ol módon hog kereskedelm alkalmazottaka i kötetezté belépésre E a intézmén vol Magyarországo a els betegpénztár E korsza azonba csa ne hozt me K számár béké fejlődé lehetőségét mer kereskedelm versen újab tápo adot a antiszemitizmu fellobbanására A antiszemit izgatásokna pedi súlyo következményei érezt me ot zsid K. aho vandalizmu előtör felizgatot tömegekből Ilye ese játszódot l pl Pozsonyba 184 márc.-ában amiko 19 é 20 közt éjjele zsidóka megtámadták Pozson iparosaina előítélete alsób osztályai melye a ügye izraelitá szaporodásá é gyarapodásá városba má ré kancsa szemme nézték ne tűrhetvén hog azo törvén álta velő egyarán jogosíttatnak dühö csapatokba támadtá me zsidó lakjait vagyonuka szétrombolták személyeike va bántalmakka illették Csa fegyvere er fékezhett me a előítéle é szennye érde szült gyűlöle végs kitörését V ö Horvát M. Huszonö é Magyarorszá történetébő II köt 615 1 A egyenjogosít törekvése l o folytono kedélyhullámzásba tartottá a orszá közvéleményé é e periódu ne múlhatot e visszahatá nélkü K fölöt sem szabadsághar alat zsidó i együt vérezte nemzettel e a id se vol alkalma kereskedelm éle kifejlődésére szabadsághar leveretés utá i mé mindi fennállta bizonyo korlátozáso é csa 186 jan 13-á kiadot rendele engedt me zsidóknak hog gyógyszerészsége űzhessenek valamin italmérést szeszégetés é malomipart bányavároso i mé elzárv állotta zsidó előtt mí végr jan 14-ik rendele megszüntett bányavárosokba val tartózkodá é letelepedé tilalmát Mos má csa a 1867-ik emancipáci l o hozot nagyob é jelentőségteljeseb változás zsidósá számár é ettő kezdv indul me magyarország K i fejlődé felé gazdaság éle ugya lassa kapot vérkeringésre magyarsá mé ebbe korszakba i húzódot kereskedelm pályáktól

12550.h

CÍMSZ Kereskedel

SZÓCIK Cs 184 hozo törvé foglalkozo ism zsid jogállapotáva törvé megad szab költözködé jogo bányavárosokb azonb m mo s telepedhett me kereskedelm azonb szabad űzhett fennál feltétel melle é úg mi töb foglalkozá ágaka Ezz kezdődö m zsid polgárosodásán korsza gazdasá él mind ágáb megindu zsid épí munkáj Ekk azonb felmerü vá ho zsid n vesz részük ipa neh kézimunkáv űzö foglalkozásokbó v jogosulatl vol me hisz céh mag tartott edd táv zsidóka mo azonb zsid mozgalm indított abb irányba i ho iparn földmívelésn elhelyezkedé találjan zsi munkaerő Na változ állo ekk m ter i Vidék ugy m sikeres akadályozt zsi keresked vállalkozása céh szellem köve kereskedel testülete Pest azonb szabada lehetős nyílo kereskedel tevékenységr váro taná törvényekn közvetlene ellenőrzé ala ál í inká érvén lehete szerez törvé ált ado jogokna mi távo vidékeke negyven évekb m fennállo Pest Izraeli keresked testüle Keletkezésér működésér keves tudun bizt adatu a ho osztr abszolutizm 18 feb beszüntet tagjain meghagyt ho va polgár va nagykeresked testületé lépjen b pes polgá kereskedel testül alapszabál azonb tagfelvétel illet keresked jog nagykorúságho szakképzettséghe bizony alaptőkéh kereszté vallásh kötött M 184 az kereskedő ak szükségesn tartott zsi kereskedőkk va kapcsolato zsi kereskedőkk együttes folyamodt nádorh e királ szabadalmazo nagykeresked testüle alakításán engedélyezéséér me orsz kereskedelmén ak Pest központ létesíten mintho polgá keresked testüle cs hel igények elég amely tag valláskülönbs nélk vétetn f Hár é halasztgat utá me polgá keresked ellenezt taná jóváhagyásá 18 no 2 hagyhat cs jó Ferdinán polgá kereskedel testül erőfeszíté ellené negyven évekb m 1 nagykereske vo Peste ak kö királ szabadalm izraeli nagykeresked következ volt Boskovi Man Boskovi Józs L Breica Ármi Fleisc Dávi Herzfeld Dávi Kadis Joachi Káni Móz Löb Káni Man Ke Salam Enoc Kopp Lip M Kunewald Jóná Kunewald Fülö Lakenbach Jaka Lö Ármi Man Joáchi Poll Már Pontz Lipó Rosenfe Mór L Schulh Ádá Ste Józs Wodian Fülö k keresked m korsze gazdasá él színvonal mozogn orsz közjólétén jelent elősegítő Mik 18 októb megalaku Ország Ip védegyle amelyn tagj kötelezt maguk arr ho haz ip fellendíté érdekéb h év mind szükségletük magy gyártmányokk fogj kielégíten zsi keresked m számotte szereph jutotta Iparvédegyl ált létesíte gyáralapí társas melyn elnö gr Keglevi Gábo alelnö gr Széchen Istv vol választmányá beválasztot Fröhli Ullma nagykereskedők i gr Batthyá Lajo gr Dessewf Emi gr Tele Lászl Szentkirál Mór Kossu Laj mell Ugyan évb megalaku Magy Kereskedel Társas i amelyn cél Angliá va expo vol Elnö gr Batthyá Laj vo választmányáb be vo Kossu Szentkirál hár pes nagykeresked Társas azonb Sza P igazga elhibázo vezeté mia működésén másod esztendejéb megbukot keresked szociál tevékenység élénk demonstrál 184 Kani Ma kezdeményezésé alaku Kereskedel nyugd betegápolá egyesüle ame azt megalapítot Fere Józs kereskedel kórh elődjé egyesület Ke Jak szervez o módo ho kereskedel alkalmazottak kötetezt belépésr intézmé vo Magyarország el betegpénztá korsz azonb cs n hoz m számá bék fejlőd lehetőségé me kereskedel verse úja táp ado antiszemitizm fellobbanásár antiszemi izgatásokn ped súly következménye érez m o zsi K ah vandalizm előtö felizgato tömegekbő Ily es játszódo p Pozsonyb 18 márc.-ába amik 1 2 köz éjjel zsidók megtámadtá Pozso iparosain előítélet alsó osztálya mely ügy izraelit szaporodás gyarapodás városb m r kancs szemm nézté n tűrhetvé ho az törvé ált vel egyará jogosíttatna düh csapatokb támadt m zsid lakjai vagyonuk szétromboltá személyeik v bántalmakk illetté Cs fegyver e fékezhet m előítél szenny érd szül gyűlöl vég kitörésé Horvá M Huszon Magyarorsz történetéb I kö 61 egyenjogosí törekvés folyton kedélyhullámzásb tartott orsz közvélemény periód n múlhato visszahat nélk fölö se szabadságha ala zsid együ vérezt nemzette i s vo alkalm kereskedel él kifejlődésér szabadságha levereté ut m mind fennállt bizony korlátozás cs 18 ja 13- kiado rendel enged m zsidókna ho gyógyszerészség űzhessene valami italmérés szeszégeté malomipar bányaváros m elzár állott zsid előt m vég ja 14-i rendel megszüntet bányavárosokb va tartózkod leteleped tilalmá Mo m cs 1867-i emancipác hozo nagyo jelentőségteljese változá zsidós számá ett kezd indu m magyarorszá fejlőd fel gazdasá él ugy lass kapo vérkeringésr magyars m ebb korszakb húzódo kereskedel pályáktó

12550.

CÍMS Kereskede

SZÓCI C 18 hoz törv foglalkoz is zsi jogállapotáv törv mega sza költözköd jog bányavárosok azon m telepedhet m kereskedel azon szaba űzhet fenná feltéte mell ú m tö foglalkoz ágak Ez kezdőd zsi polgárosodásá korsz gazdas é min ágá megind zsi ép munká Ek azon felmer v h zsi ves részü ip ne kézimunká űz foglalkozásokb jogosulat vo m his cé ma tartot ed tá zsidók m azon zsi mozgal indítot ab irányb h ipar földmívelés elhelyezked találja zs munkaer N válto áll ek te Vidé ug sikere akadályoz zs kereske vállalkozás cé szelle köv kereskede testület Pes azon szabad lehető nyíl kereskede tevékenység vár tan törvények közvetlen ellenőrz al á ink érvé lehet szere törv ál ad jogokn m táv vidékek negyve évek fennáll Pes Izrael kereske testül Keletkezésé működésé keve tudu biz adat h oszt abszolutiz 1 fe beszünte tagjai meghagy h v polgá v nagykereske testület lépje pe polg kereskede testü alapszabá azon tagfelvéte ille kereske jo nagykorúságh szakképzettségh bizon alaptőké kereszt vallás kötöt 18 a keresked a szükséges tartot zs kereskedők v kapcsolat zs kereskedők együtte folyamod nádor kirá szabadalmaz nagykereske testül alakításá engedélyezéséé m ors kereskedelmé a Pes közpon létesíte minth polg kereske testül c he igénye elé amel ta valláskülönb nél vétet Há halasztga ut m polg kereske ellenez tan jóváhagyás 1 n hagyha c j Ferdiná polg kereskede testü erőfeszít ellen negyve évek nagykeresk v Pest a k kirá szabadal izrael nagykereske követke vol Boskov Ma Boskov Józ Breic Árm Fleis Dáv Herzfel Dáv Kadi Joach Kán Mó Lö Kán Ma K Sala Eno Kop Li Kunewal Jón Kunewal Fül Lakenbac Jak L Árm Ma Joách Pol Má Pont Lip Rosenf Mó Schul Ád St Józ Wodia Fül kereske korsz gazdas é színvona mozog ors közjólété jelen elősegít Mi 1 októ megalak Orszá I védegyl amely tag kötelez magu ar h ha i fellendít érdeké é min szükségletü mag gyártmányok fog kielégíte zs kereske számott szerep jutott Iparvédegy ál létesít gyáralap társa mely eln g Keglev Gáb aleln g Széche Ist vo választmány beválaszto Fröhl Ullm nagykereskedő g Batthy Laj g Dessew Em g Tel Lász Szentkirá Mó Koss La mel Ugya év megalak Mag Kereskede Társa amely cé Angli v exp vo Eln g Batthy La v választmányá b v Koss Szentkirá há pe nagykereske Társa azon Sz igazg elhibáz vezet mi működésé máso esztendejé megbuko kereske szociá tevékenysé élén demonstrá 18 Kan M kezdeményezés alak Kereskede nyug betegápol egyesül am az megalapíto Fer Józ kereskede kór elődj egyesüle K Ja szerve mód h kereskede alkalmazotta kötetez belépés intézm v Magyarorszá e betegpénzt kors azon c ho szám bé fejlő lehetőség m kereskede vers új tá ad antiszemitiz fellobbanásá antiszem izgatások pe súl következmény ére zs a vandaliz előt felizgat tömegekb Il e játszód Pozsony 1 márc.-áb ami kö éjje zsidó megtámadt Pozs iparosai előítéle als osztály mel üg izraeli szaporodá gyarapodá város kanc szem nézt tűrhetv h a törv ál ve egyar jogosíttatn dü csapatok támad zsi lakja vagyonu szétrombolt személyei bántalmak illett C fegyve fékezhe előíté szenn ér szü gyűlö vé kitörés Horv Huszo Magyarors történeté k 6 egyenjogos törekvé folyto kedélyhullámzás tartot ors közvélemén perió múlhat visszaha nél föl s szabadságh al zsi egy vérez nemzett v alkal kereskede é kifejlődésé szabadságh leveret u min fennáll bizon korlátozá c 1 j 13 kiad rende enge zsidókn h gyógyszerészsé űzhessen valam italméré szeszéget malomipa bányaváro elzá állot zsi elő vé j 14- rende megszünte bányavárosok v tartózko letelepe tilalm M c 1867- emancipá hoz nagy jelentőségteljes változ zsidó szám et kez ind magyarorsz fejlő fe gazdas é ug las kap vérkeringés magyar eb korszak húzód kereskede pályákt

12550

CÍM Keresked

SZÓC 1 ho tör foglalko i zs jogállapotá tör meg sz költözkö jo bányavároso azo telepedhe kereskede azo szab űzhe fenn feltét mel t foglalko ága E kezdő zs polgárosodás kors gazda mi ág megin zs é munk E azo felme zs ve rész i n kézimunk ű foglalkozások jogosula v hi c m tarto e t zsidó azo zs mozga indíto a irány ipa földmívelé elhelyezke találj z munkae vált ál e t Vid u siker akadályo z keresk vállalkozá c szell kö keresked testüle Pe azo szaba lehet nyí keresked tevékenysé vá ta törvénye közvetle ellenőr a in érv lehe szer tör á a jogok tá vidéke negyv éve fennál Pe Izrae keresk testü Keletkezés működés kev tud bi ada osz abszoluti f beszünt tagja meghag polg nagykeresk testüle lépj p pol keresked test alapszab azo tagfelvét ill keresk j nagykorúság szakképzettség bizo alaptők keresz vallá kötö 1 kereske szüksége tarto z kereskedő kapcsola z kereskedő együtt folyamo nádo kir szabadalma nagykeresk testü alakítás engedélyezésé or kereskedelm Pe közpo létesít mint pol keresk testü h igény el ame t valláskülön né véte H halasztg u pol keresk ellene ta jóváhagyá hagyh Ferdin pol keresked test erőfeszí elle negyv éve nagykeres Pes kir szabada izrae nagykeresk követk vo Bosko M Bosko Jó Brei Ár Flei Dá Herzfe Dá Kad Joac Ká M L Ká M Sal En Ko L Kunewa Jó Kunewa Fü Lakenba Ja Ár M Joác Po M Pon Li Rosen M Schu Á S Jó Wodi Fü keresk kors gazda színvon mozo or közjólét jele elősegí M okt megala Orsz védegy amel ta kötele mag a h fellendí érdek mi szükséglet ma gyártmányo fo kielégít z keresk számot szere jutot Iparvédeg á létesí gyárala társ mel el Kegle Gá alel Széch Is v választmán beválaszt Fröh Ull nagykeresked Batth La Desse E Te Lás Szentkir M Kos L me Ugy é megala Ma Keresked Társ amel c Angl ex v El Batth L választmány Kos Szentkir h p nagykeresk Társ azo S igaz elhibá veze m működés más esztendej megbuk keresk szoci tevékenys élé demonstr 1 Ka kezdeményezé ala Keresked nyu betegápo egyesü a a megalapít Fe Jó keresked kó előd egyesül J szerv mó keresked alkalmazott kötete belépé intéz Magyarorsz betegpénz kor azo h szá b fejl lehetősé keresked ver ú t a antiszemiti fellobbanás antisze izgatáso p sú következmén ér z vandali elő felizga tömegek I játszó Pozson márc.-á am k éjj zsid megtámad Poz iparosa előítél al osztál me ü izrael szaporod gyarapod váro kan sze néz tűrhet tör á v egya jogosíttat d csapato táma zs lakj vagyon szétrombol személye bántalma illet fegyv fékezh előít szen é sz gyűl v kitöré Hor Husz Magyaror történet egyenjogo törekv folyt kedélyhullámzá tarto or közvélemé peri múlha visszah né fö szabadság a zs eg vére nemzet alka keresked kifejlődés szabadság levere mi fennál bizo korlátoz 1 kia rend eng zsidók gyógyszerészs űzhesse vala italmér szeszége malomip bányavár elz állo zs el v 14 rend megszünt bányavároso tartózk letelep tilal 1867 emancip ho nag jelentőségtelje válto zsid szá e ke in magyarors fejl f gazda u la ka vérkeringé magya e korsza húzó keresked pályák

1255

CÍ Kereske

SZÓ h tö foglalk z jogállapot tö me s költözk j bányaváros az telepedh keresked az sza űzh fen felté me foglalk ág kezd z polgárosodá kor gazd m á megi z mun az felm z v rés kézimun foglalkozáso jogosul h tart zsid az z mozg indít irán ip földmível elhelyezk talál munka vál á Vi sike akadály keres vállalkoz szel k kereske testül P az szab lehe ny kereske tevékenys v t törvény közvetl ellenő i ér leh sze tö jogo t vidék negy év fenná P Izra keres test Keletkezé működé ke tu b ad os abszolut beszün tagj megha pol nagykeres testül lép po kereske tes alapsza az tagfelvé il keres nagykorúsá szakképzettsé biz alaptő keres vall köt keresk szükség tart keresked kapcsol keresked együt folyam nád ki szabadalm nagykeres test alakítá engedélyezés o kereskedel P közp létesí min po keres test igén e am valláskülö n vét halaszt po keres ellen t jóváhagy hagy Ferdi po kereske tes erőfesz ell negy év nagykere Pe ki szabad izra nagykeres követ v Bosk Bosk J Bre Á Fle D Herzf D Ka Joa K K Sa E K Kunew J Kunew F Lakenb J Á Joá P Po L Rose Sch J Wod F keres kor gazd színvo moz o közjólé jel előseg ok megal Ors védeg ame t kötel ma fellend érde m szükségle m gyártmány f kielégí keres számo szer juto Iparvéde létes gyáral tár me e Kegl G ale Széc I választmá beválasz Frö Ul nagykereske Batt L Dess T Lá Szentki Ko m Ug megal M Kereske Tár ame Ang e E Batt választmán Ko Szentki nagykeres Tár az iga elhib vez működé má esztende megbu keres szoc tevékeny él demonst K kezdeményez al Kereske ny betegáp egyes megalapí F J kereske k elő egyesü szer m kereske alkalmazot kötet belép inté Magyarors betegpén ko az sz fej lehetős kereske ve antiszemit fellobbaná antisz izgatás s következmé é vandal el felizg tömege játsz Pozso márc.- a éj zsi megtáma Po iparos előíté a osztá m izrae szaporo gyarapo vár ka sz né tűrhe tö egy jogosítta csapat tám z lak vagyo szétrombo személy bántalm ille fegy fékez előí sze s gyű kitör Ho Hus Magyaro történe egyenjog törek foly kedélyhullámz tart o közvélem per múlh vissza n f szabadsá z e vér nemze alk kereske kifejlődé szabadsá lever m fenná biz korláto ki ren en zsidó gyógyszerész űzhess val italmé szeszég malomi bányavá el áll z e 1 ren megszün bányaváros tartóz letele tila 186 emanci h na jelentőségtelj vált zsi sz k i magyaror fej gazd l k vérkering magy korsz húz kereske pályá