Magyar Zsidó Lexikon: Keresztelés

12552.htm

CÍMSZÓ: Keresztelés

SZÓCIKK: "Keresztelés. A megtisztulást, megszentelést jelképező keresztény vallásos szokás, lemosás által. Ez utóbbi ősidők óta előírt és gyakorolt szokás volt Izrael népénél, sőt a ruházat lemosása is fontos volt, már a sinaii kinyilatkoztatás előtt (Exod. XIX. 10). A rabbik a fürdési kötelességet a vízalámerüléssel kapcsolták össze s ezt tevilónak nevezték (Jebámót 46b). Mindezen szokásokat mar ősidőkben alkalmazták a zsidók a prozelitákon is, hogy «a Sechina szárnyai alá vigyék őket» (Jebámót 46b). Ezékiel próféta így szól a tisztulásról: «Akkor tiszta vizet fogok rátok szúrni és ti tiszták lesztek» (36, 25), amire R. Akiba ezt jegyezte meg: «Áldott vagy, óh Izrael; mert ki előtt tisztulsz meg s ki tisztít meg téged ? A te mennyei Atyád!» (Jóma VIII. 9). A víz alá merülés nem csupán a vétkezés és a papi tisztasági törvények áthágásának kiengesztelésére irányult, hanem a szent élet és az Istennel való szorosabb kapcsolat előkészítésének jeléül is fogták fel azt. Ilyen értelemben beszél Josophus római zsidó történetíró Jochanán ha-Kohenről (Keresztelő János) (Josephus: Antiquitates XVIII. 5, § 2). János a Jordán vizében gyakoroltatta híveivel a K.-t (Máté III. 6) s ő ezt az esszénusoktól tanulta. Josephustól még azt is tudjuk, hogy tanítója, Banus, egy esszénus «úgy éjjel, mint nappal gyakran fürdött hideg vízben» ( Vita § 2) s hogy ez a szokás az esszénusoknál el volt terjedve (De Bello Judaico II. 8, § 5). János egyébként a Szent Lélek útján való K.-t fontosabbnak tartotta (Márk 1, 8; János ev. 1, 27), viszont már a Talmud azt mondja, hogy a Szent Lélek úgy előhívható, mint a víz a kútból (Jerus. Szukkóth 5. 1; Jesája 12, 3 alapján). A rabbinikus tanítások szerint a K., vagyis alámerülés a circumcisio és áldozás mellett elengedhetetlenek voltak a prozeliták felvételénél (Jebámót 46b, 47b; Keritót 9a; Abodah Zára 57a; Sábbát 135a; Jerus Kiddusim 3.14, 64d). Minthogy a circumcisio Pál agitációja óta elmaradt a keresztény vallás szokásai közül, az áldozás pedig a jeruzsálemi templom elpusztítása után megszűnt, csupán a K. maradt meg, mint a vallásba való felvétel alapja. Ennél a ceremóniánál a kézmozdulat és az olaj használata szintén zsidó szokás volt s az utóbbi a papok felkenéséből eredt (l. Főpap), mert az esszénusok a papi tisztasági és egyéb előírásokat szívesen alkalmazták magukra. A régi esszénus-chaszideusok a hideg vízben való tisztulást, mint vezeklést, böjttel egybekapcsolva nemcsak, hogy alkalmazták, hanem azt egyenesen Ádámra vezették vissza (Vita Adae et Evae I. 5-8; Pirké R Elézer XX.). Hogy a fürdéssel kapcsolatos böjt a vezeklés jele volt a régi Izraelben, azt több hely tanúsítja (l. Sámuel 7, 6): «Vizet hoztak és öntöttek ki az Úr előtt s azon a napon böjtöltek, mondván, vetkeztünk az Úr ellen», ami a Midrás Sámuel és a Jeruzs. Targum szerint azt jelenti, hogy szívük feltárását szimbolizálták azzal, hogy kiöntötték a vizet. Jeremiás Siralmaiban (2, 19) is előfordul ez a kifejezés: «Szívedet a vízhez hasonlóan ontsd ki az Úr előtt». A Midrás-Tanchuma szerint ahhoz, hogy az ember Isten Szellemének és jelenlétének (Sechina) felfogására alkalmas legyen, alá kell magát vetnie az alámerülésnek s a messiási korban Isten maga szór vizet Izrael megtisztulására, mint azt Ezékiel (36, 25) megjövendölte. Hogy Isten nevét kiejthessék, az esszénusok reggeli imádságuk előtt az alámerülést gyakorolták (Toszefta, Judaim 2. 20; Beráchót 22a, v. ö. Kiddusim 70a) s ugyanezt teszik a chaszideusok a mai napig, sőt a zsidó mikve (fürdő) is a háromszori víz alá bukásból áll, amelyet a reggeli Istentisztelet előtt kell gyakorolni. A prozeliták K.-e az idolatriától való megtisztulás jegyében történt oly célból, hogy az egész ember mintegy újjá szülessen. A Szála talmudtraktátusban (12b) Simon b. Jochai ilyen magyarázatot ad, s így fogja fel a fáraó leányának a Nílusban való fürdését. A prozelita, ha felvétetett Izraelbe, «újszülött gyermekhez volt hasonló» (Jebámót 48b), azért kellett neki le-Sém Somáim, «Isten Nevében» fürdenie, azaz Isten Királysága igáját magára vennie. Így magyarázták már a rabbik és Philo is (De Decalogo II., XI.) Izrael megtisztulását a tengerben. A vízzel való lelki megtisztulás bármennyire zsidó szokás is, nem vezethető le a papi kódexből, hanem végső eredetében a babiloni és más sémi népek gyakorlatából származik. Ezek a szokások ceremóniákká változtak s mint tisztasági törvények (l. o.) később is érvényben voltak a zsidóknál. Hogy eredetileg a kettőt már igen régi időben egyesítették, bizonyítja a Biblia leírása Elisa prófétáról (II. Királyok III. 11 és V. 10); ő alkalmazza a Jordánban való hétszeri fürdést először egy lepráson, mert a Jordán vizének különös erőt tulajdonítottak; az «élő víznek», vagyis a folyónak a zsidók általában véve mindenkor nagy fontosságot tulajdonítottak a megtisztulásnál, mely utóbbinál a lelki tisztulás a teljes testi tisztasággal mindig együtt járt. A zsidó Sibyllina IV. könyve is így fogja fel a bűnbánást: «Ti nyomorult halandók, bánjátok meg bűneiteket élő folyóvízben mossátok meg egész testeteket, mely bűnnel van tele». Ugyanezt prédikálta Keresztelő János is a bűnösöknek, akiket a Jordán vizében keresztelt meg. Ennek célja ugyanaz volt, mint a zsidóknál a prozeliták felvételénél, hogy t. i. «új teremtmény» jöjjön létre a teljes tisztulás által. Ez tehát tiszta zsidó felfogás volt (Genes. Babbah XXXIX. és Philo «De Poenitentia» I.: «A prozelita sötétségből világosságra jut). L. Jézus, Kereszténység és zsidóság, Esszénusok, Chaszideusok (ókori). Irodalom. Krauss Sámuel (Jewish Encyclop. 1904) Bengel, Über das Alter d. jüdischen Prozelytentaufen (Tübingen 1814); Schneckenbürger, u. a. (Berlin (1828); Renan, Les Evangiles (2. kiad.) ; u. a., Les Ápotres ; Schechter (Jew. Quarterly Review XII.) ; Schürer, Gesch. d. jüdischen Volkes im Zeitalter Jesu (3. kiad. III.) Edersheim, The Jewish Messiah (II.)"

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2552. címszó a lexikon => 471. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12552.htm

CÍMSZÓ: Keresztelés

SZÓCIKK: Keresztelés. A megtisztulást, megszentelést jelképező keresztény vallásos szokás, lemosás által. Ez utóbbi ősidők óta előírt és gyakorolt szokás volt Izrael népénél, sőt a ruházat lemosása is fontos volt, már a sinaii kinyilatkoztatás előtt Exod. XIX. 10 . A rabbik a fürdési kötelességet a vízalámerüléssel kapcsolták össze s ezt tevilónak nevezték Jebámót 46b . Mindezen szokásokat mar ősidőkben alkalmazták a zsidók a prozelitákon is, hogy a Sechina szárnyai alá vigyék őket Jebámót 46b . Ezékiel próféta így szól a tisztulásról: Akkor tiszta vizet fogok rátok szúrni és ti tiszták lesztek 36, 25 , amire R. Akiba ezt jegyezte meg: Áldott vagy, óh Izrael; mert ki előtt tisztulsz meg s ki tisztít meg téged ? A te mennyei Atyád! Jóma VIII. 9 . A víz alá merülés nem csupán a vétkezés és a papi tisztasági törvények áthágásának kiengesztelésére irányult, hanem a szent élet és az Istennel való szorosabb kapcsolat előkészítésének jeléül is fogták fel azt. Ilyen értelemben beszél Josophus római zsidó történetíró Jochanán ha-Kohenről Keresztelő János Josephus: Antiquitates XVIII. 5, § 2 . János a Jordán vizében gyakoroltatta híveivel a K.-t Máté III. 6 s ő ezt az esszénusoktól tanulta. Josephustól még azt is tudjuk, hogy tanítója, Banus, egy esszénus úgy éjjel, mint nappal gyakran fürdött hideg vízben Vita § 2 s hogy ez a szokás az esszénusoknál el volt terjedve De Bello Judaico II. 8, § 5 . János egyébként a Szent Lélek útján való K.-t fontosabbnak tartotta Márk 1, 8; János ev. 1, 27 , viszont már a Talmud azt mondja, hogy a Szent Lélek úgy előhívható, mint a víz a kútból Jerus. Szukkóth 5. 1; Jesája 12, 3 alapján . A rabbinikus tanítások szerint a K., vagyis alámerülés a circumcisio és áldozás mellett elengedhetetlenek voltak a prozeliták felvételénél Jebámót 46b, 47b; Keritót 9a; Abodah Zára 57a; Sábbát 135a; Jerus Kiddusim 3.14, 64d . Minthogy a circumcisio Pál agitációja óta elmaradt a keresztény vallás szokásai közül, az áldozás pedig a jeruzsálemi templom elpusztítása után megszűnt, csupán a K. maradt meg, mint a vallásba való felvétel alapja. Ennél a ceremóniánál a kézmozdulat és az olaj használata szintén zsidó szokás volt s az utóbbi a papok felkenéséből eredt l. Főpap , mert az esszénusok a papi tisztasági és egyéb előírásokat szívesen alkalmazták magukra. A régi esszénus-chaszideusok a hideg vízben való tisztulást, mint vezeklést, böjttel egybekapcsolva nemcsak, hogy alkalmazták, hanem azt egyenesen Ádámra vezették vissza Vita Adae et Evae I. 5-8; Pirké R Elézer XX. . Hogy a fürdéssel kapcsolatos böjt a vezeklés jele volt a régi Izraelben, azt több hely tanúsítja l. Sámuel 7, 6 : Vizet hoztak és öntöttek ki az Úr előtt s azon a napon böjtöltek, mondván, vetkeztünk az Úr ellen , ami a Midrás Sámuel és a Jeruzs. Targum szerint azt jelenti, hogy szívük feltárását szimbolizálták azzal, hogy kiöntötték a vizet. Jeremiás Siralmaiban 2, 19 is előfordul ez a kifejezés: Szívedet a vízhez hasonlóan ontsd ki az Úr előtt . A Midrás-Tanchuma szerint ahhoz, hogy az ember Isten Szellemének és jelenlétének Sechina felfogására alkalmas legyen, alá kell magát vetnie az alámerülésnek s a messiási korban Isten maga szór vizet Izrael megtisztulására, mint azt Ezékiel 36, 25 megjövendölte. Hogy Isten nevét kiejthessék, az esszénusok reggeli imádságuk előtt az alámerülést gyakorolták Toszefta, Judaim 2. 20; Beráchót 22a, v. ö. Kiddusim 70a s ugyanezt teszik a chaszideusok a mai napig, sőt a zsidó mikve fürdő is a háromszori víz alá bukásból áll, amelyet a reggeli Istentisztelet előtt kell gyakorolni. A prozeliták K.-e az idolatriától való megtisztulás jegyében történt oly célból, hogy az egész ember mintegy újjá szülessen. A Szála talmudtraktátusban 12b Simon b. Jochai ilyen magyarázatot ad, s így fogja fel a fáraó leányának a Nílusban való fürdését. A prozelita, ha felvétetett Izraelbe, újszülött gyermekhez volt hasonló Jebámót 48b , azért kellett neki le-Sém Somáim, Isten Nevében fürdenie, azaz Isten Királysága igáját magára vennie. Így magyarázták már a rabbik és Philo is De Decalogo II., XI. Izrael megtisztulását a tengerben. A vízzel való lelki megtisztulás bármennyire zsidó szokás is, nem vezethető le a papi kódexből, hanem végső eredetében a babiloni és más sémi népek gyakorlatából származik. Ezek a szokások ceremóniákká változtak s mint tisztasági törvények l. o. később is érvényben voltak a zsidóknál. Hogy eredetileg a kettőt már igen régi időben egyesítették, bizonyítja a Biblia leírása Elisa prófétáról II. Királyok III. 11 és V. 10 ; ő alkalmazza a Jordánban való hétszeri fürdést először egy lepráson, mert a Jordán vizének különös erőt tulajdonítottak; az élő víznek , vagyis a folyónak a zsidók általában véve mindenkor nagy fontosságot tulajdonítottak a megtisztulásnál, mely utóbbinál a lelki tisztulás a teljes testi tisztasággal mindig együtt járt. A zsidó Sibyllina IV. könyve is így fogja fel a bűnbánást: Ti nyomorult halandók, bánjátok meg bűneiteket élő folyóvízben mossátok meg egész testeteket, mely bűnnel van tele . Ugyanezt prédikálta Keresztelő János is a bűnösöknek, akiket a Jordán vizében keresztelt meg. Ennek célja ugyanaz volt, mint a zsidóknál a prozeliták felvételénél, hogy t. i. új teremtmény jöjjön létre a teljes tisztulás által. Ez tehát tiszta zsidó felfogás volt Genes. Babbah XXXIX. és Philo De Poenitentia I.: A prozelita sötétségből világosságra jut . L. Jézus, Kereszténység és zsidóság, Esszénusok, Chaszideusok ókori . Irodalom. Krauss Sámuel Jewish Encyclop. 1904 Bengel, Über das Alter d. jüdischen Prozelytentaufen Tübingen 1814 ; Schneckenbürger, u. a. Berlin 1828 ; Renan, Les Evangiles 2. kiad. ; u. a., Les Ápotres ; Schechter Jew. Quarterly Review XII. ; Schürer, Gesch. d. jüdischen Volkes im Zeitalter Jesu 3. kiad. III. Edersheim, The Jewish Messiah II.

12552.ht

CÍMSZÓ Keresztelé

SZÓCIKK Keresztelés megtisztulást megszentelés jelképez keresztén valláso szokás lemosá által E utóbb ősidő ót előír é gyakorol szoká vol Izrae népénél ső ruháza lemosás i fonto volt má sinai kinyilatkoztatá előt Exod XIX 1 rabbi fürdés kötelessége vízalámerülésse kapcsoltá össz ez tevilóna nevezté Jebámó 46 Mindeze szokásoka ma ősidőkbe alkalmaztá zsidó prozelitáko is hog Sechin szárnya al vigyé őke Jebámó 46 Ezékie prófét íg szó tisztulásról Akko tiszt vize fogo ráto szúrn é t tisztá leszte 36 2 amir R Akib ez jegyezt meg Áldot vagy ó Izrael mer k előt tisztuls me k tisztí me tége t mennye Atyád Jóm VIII ví al merülé ne csupá vétkezé é pap tisztaság törvénye áthágásána kiengesztelésér irányult hane szen éle é a Istenne val szorosab kapcsola előkészítéséne jeléü i fogtá fe azt Ilye értelembe beszé Josophu róma zsid történetír Jochaná ha-Kohenrő Keresztel Jáno Josephus Antiquitate XVIII 5 Jáno Jordá vizébe gyakoroltatt híveive K.- Mát III ez a esszénusoktó tanulta Josephustó mé az i tudjuk hog tanítója Banus eg esszénu úg éjjel min nappa gyakra fürdöt hide vízbe Vit hog e szoká a esszénusokná e vol terjedv D Bell Judaic II 8 Jáno egyébkén Szen Léle útjá val K.- fontosabbna tartott Már 1 8 Jáno ev 1 2 viszon má Talmu az mondja hog Szen Léle úg előhívható min ví kútbó Jerus Szukkót 5 1 Jesáj 12 alapjá rabbiniku tanításo szerin K. vagyi alámerülé circumcisi é áldozá mellet elengedhetetlene volta prozelitá felvételéné Jebámó 46b 47b Keritó 9a Aboda Zár 57a Sábbá 135a Jeru Kiddusi 3.14 64 Minthog circumcisi Pá agitációj ót elmarad keresztén vallá szokása közül a áldozá pedi jeruzsálem templo elpusztítás utá megszűnt csupá K marad meg min vallásb val felvéte alapja Enné ceremóniáná kézmozdula é a ola használat szinté zsid szoká vol a utóbb papo felkenésébő ered l Főpa mer a esszénuso pap tisztaság é egyé előírásoka szívese alkalmaztá magukra rég esszénus-chaszideuso hide vízbe val tisztulást min vezeklést böjtte egybekapcsolv nemcsak hog alkalmazták hane az egyenese Ádámr vezetté vissz Vit Ada e Eva I 5-8 Pirk Eléze XX Hog fürdésse kapcsolato böj vezeklé jel vol rég Izraelben az töb hel tanúsítj l Sámue 7 Vize hozta é öntötte k a Ú előt azo napo böjtöltek mondván vetkeztün a Ú elle am Midrá Sámue é Jeruzs Targu szerin az jelenti hog szívü feltárásá szimbolizáltá azzal hog kiöntötté vizet Jeremiá Siralmaiba 2 1 i előfordu e kifejezés Szívede vízhe hasonlóa onts k a Ú előt Midrás-Tanchum szerin ahhoz hog a embe Iste Szelleméne é jelenléténe Sechin felfogásár alkalma legyen al kel magá vetni a alámerülésne messiás korba Iste mag szó vize Izrae megtisztulására min az Ezékie 36 2 megjövendölte Hog Iste nevé kiejthessék a esszénuso reggel imádságu előt a alámerülés gyakoroltá Toszefta Judai 2 20 Beráchó 22a v ö Kiddusi 70 ugyanez teszi chaszideuso ma napig ső zsid mikv fürd i háromszor ví al bukásbó áll amelye reggel Istentisztele előt kel gyakorolni prozelitá K.- a idolatriátó val megtisztulá jegyébe történ ol célból hog a egés embe minteg újj szülessen Szál talmudtraktátusba 12 Simo b Jocha ilye magyarázato ad íg fogj fe fára leányána Nílusba val fürdését prozelita h felvétetet Izraelbe újszülöt gyermekhe vol hasonl Jebámó 48 azér kellet nek le-Sé Somáim Iste Nevébe fürdenie aza Iste Királyság igájá magár vennie Íg magyaráztá má rabbi é Phil i D Decalog II. XI Izrae megtisztulásá tengerben vízze val lelk megtisztulá bármennyir zsid szoká is ne vezethet l pap kódexből hane végs eredetébe babilon é má sém népe gyakorlatábó származik Eze szokáso ceremóniákk változta min tisztaság törvénye l o későb i érvénybe volta zsidóknál Hog eredetile kettő má ige rég időbe egyesítették bizonyítj Bibli leírás Elis prófétáró II Királyo III 1 é V 1 alkalmazz Jordánba val hétszer fürdés előszö eg lepráson mer Jordá vizéne különö erő tulajdonítottak a él vízne vagyi folyóna zsidó általába vév mindenko nag fontosságo tulajdonította megtisztulásnál mel utóbbiná lelk tisztulá telje test tisztaságga mindi együt járt zsid Sibyllin IV könyv i íg fogj fe bűnbánást T nyomorul halandók bánjáto me bűneiteke él folyóvízbe mossáto me egés testeteket mel bűnne va tel Ugyanez prédikált Keresztel Jáno i bűnösöknek akike Jordá vizébe keresztel meg Enne célj ugyana volt min zsidókná prozelitá felvételénél hog t i ú teremtmén jöjjö létr telje tisztulá által E tehá tiszt zsid felfogá vol Genes Babba XXXIX é Phil D Poenitenti I. prozelit sötétségbő világosságr ju L Jézus Kereszténysé é zsidóság Esszénusok Chaszideuso ókor Irodalom Kraus Sámue Jewis Encyclop 190 Bengel Übe da Alte d jüdische Prozelytentaufe Tübinge 181 Schneckenbürger u a Berli 182 Renan Le Evangile 2 kiad u a. Le Ápotre Schechte Jew Quarterl Revie XII Schürer Gesch d jüdische Volke i Zeitalte Jes 3 kiad III Edersheim Th Jewis Messia II

12552.h

CÍMSZ Keresztel

SZÓCIK Keresztelé megtisztulás megszentelé jelképe kereszté vallás szoká lemos álta utób ősid ó előí gyakoro szok vo Izra népéné s ruház lemosá font vol m sina kinyilatkoztat elő Exo XI rabb fürdé kötelesség vízalámerüléss kapcsolt öss e tevilón nevezt Jebám 4 Mindez szokások m ősidőkb alkalmazt zsid prozeliták i ho Sechi szárny a vigy ők Jebám 4 Ezéki prófé í sz tisztulásró Akk tisz viz fog rát szúr tiszt leszt 3 ami Aki e jegyez me Áldo vag Izrae me elő tisztul m tiszt m tég menny Atyá Jó VII v a merül n csup vétkez pa tisztasá törvény áthágásán kiengesztelésé irányul han sze él Istenn va szorosa kapcsol előkészítésén jelé fogt f az Ily értelemb besz Josoph róm zsi történetí Jochan ha-Kohenr Kereszte Ján Josephu Antiquitat XVII Ján Jord vizéb gyakoroltat híveiv K. Má II e esszénusokt tanult Josephust m a tudju ho tanítój Banu e esszén ú éjje mi napp gyakr fürdö hid vízb Vi ho szok esszénusokn vo terjed Bel Judai I Ján egyébké Sze Lél útj va K. fontosabbn tartot Má Ján e viszo m Talm a mondj ho Sze Lél ú előhívhat mi v kútb Jeru Szukkó Jesá 1 alapj rabbinik tanítás szeri K vagy alámerül circumcis áldoz melle elengedhetetlen volt prozelit felvételén Jebám 46 47 Kerit 9 Abod Zá 57 Sább 135 Jer Kiddus 3.1 6 Mintho circumcis P agitáció ó elmara kereszté vall szokás közü áldoz ped jeruzsále templ elpusztítá ut megszűn csup mara me mi vallás va felvét alapj Enn ceremónián kézmozdul ol használa szint zsi szok vo utób pap felkenéséb ere Főp me esszénus pa tisztasá egy előírások szíves alkalmazt magukr ré esszénus-chaszideus hid vízb va tisztulás mi vezeklés böjtt egybekapcsol nemcsa ho alkalmaztá han a egyenes Ádám vezett viss Vi Ad Ev 5- Pir Eléz X Ho fürdéss kapcsolat bö vezekl je vo ré Izraelbe a tö he tanúsít Sámu Viz hozt öntött elő az nap böjtölte mondvá vetkeztü ell a Midr Sámu Jeruz Targ szeri a jelent ho szív feltárás szimbolizált azza ho kiöntött vize Jeremi Siralmaib előford kifejezé Szíved vízh hasonló ont elő Midrás-Tanchu szeri ahho ho emb Ist Szellemén jelenlétén Sechi felfogásá alkalm legye a ke mag vetn alámerülésn messiá korb Ist ma sz viz Izra megtisztulásár mi a Ezéki 3 megjövendölt Ho Ist nev kiejthessé esszénus regge imádság elő alámerülé gyakorolt Toszeft Juda 2 Berách 22 Kiddus 7 ugyane tesz chaszideus m napi s zsi mik für háromszo v a bukásb ál amely regge Istentisztel elő ke gyakoroln prozelit K. idolatriát va megtisztul jegyéb törté o célbó ho egé emb minte új szülesse Szá talmudtraktátusb 1 Sim Joch ily magyarázat a í fog f fár leányán Nílusb va fürdésé prozelit felvétete Izraelb újszülö gyermekh vo hason Jebám 4 azé kelle ne le-S Somái Ist Nevéb fürdeni az Ist Királysá igáj magá venni Í magyarázt m rabb Phi Decalo II X Izra megtisztulás tengerbe vízz va lel megtisztul bármennyi zsi szok i n vezethe pa kódexbő han vég eredetéb babilo m sé nép gyakorlatáb származi Ez szokás ceremóniák változt mi tisztasá törvény késő érvényb volt zsidókná Ho eredetil kett m ig ré időb egyesítetté bizonyít Bibl leírá Eli prófétár I Király II alkalmaz Jordánb va hétsze fürdé elősz e lepráso me Jord vizén külön er tulajdonította é vízn vagy folyón zsid általáb vé mindenk na fontosság tulajdonított megtisztulásná me utóbbin lel tisztul telj tes tisztaságg mind együ jár zsi Sibylli I köny í fog f bűnbánás nyomoru halandó bánját m bűneitek é folyóvízb mossát m egé testeteke me bűnn v te Ugyane prédikál Kereszte Ján bűnösökne akik Jord vizéb kereszte me Enn cél ugyan vol mi zsidókn prozelit felvételéné ho teremtmé jöjj lét telj tisztul álta teh tisz zsi felfog vo Gene Babb XXXI Phi Poenitent I prozeli sötétségb világosság j Jézu Kereszténys zsidósá Esszénuso Chaszideus óko Irodalo Krau Sámu Jewi Encyclo 19 Benge Üb d Alt jüdisch Prozelytentauf Tübing 18 Schneckenbürge Berl 18 Rena L Evangil kia a L Ápotr Schecht Je Quarter Revi XI Schüre Gesc jüdisch Volk Zeitalt Je kia II Edershei T Jewi Messi I

12552.

CÍMS Kereszte

SZÓCI Keresztel megtisztulá megszentel jelkép kereszt vallá szok lemo ált utó ősi elő gyakor szo v Izr népén ruhá lemos fon vo sin kinyilatkozta el Ex X rab fürd kötelessé vízalámerülés kapcsol ös teviló nevez Jebá Minde szokáso ősidők alkalmaz zsi prozelitá h Sech szárn vig ő Jebá Ezék próf s tisztulásr Ak tis vi fo rá szú tisz lesz am Ak jegye m Áld va Izra m el tisztu tisz té menn Aty J VI merü csu vétke p tisztas törvén áthágásá kiengesztelés irányu ha sz é Isten v szoros kapcso előkészítésé jel fog a Il értelem bes Josop ró zs történet Jocha ha-Kohen Kereszt Já Joseph Antiquita XVI Já Jor vizé gyakorolta hívei K M I esszénusok tanul Josephus tudj h tanító Ban esszé éjj m nap gyak fürd hi víz V h szo esszénusok v terje Be Juda Já egyébk Sz Lé út v K fontosabb tarto M Já visz Tal mond h Sz Lé előhívha m kút Jer Szukk Jes alap rabbini tanítá szer vag alámerü circumci áldo mell elengedhetetle vol prozeli felvételé Jebá 4 4 Keri Abo Z 5 Sáb 13 Je Kiddu 3. Minth circumci agitáci elmar kereszt val szoká köz áldo pe jeruzsál temp elpusztít u megszű csu mar m m vallá v felvé alap En ceremóniá kézmozdu o használ szin zs szo v utó pa felkenésé er Fő m esszénu p tisztas eg előíráso szíve alkalmaz maguk r esszénus-chaszideu hi víz v tisztulá m vezeklé böjt egybekapcso nemcs h alkalmazt ha egyene Ádá vezet vis V A E 5 Pi Elé H fürdés kapcsola b vezek j v r Izraelb t h tanúsí Sám Vi hoz öntöt el a na böjtölt mondv vetkezt el Mid Sám Jeru Tar szer jelen h szí feltárá szimbolizál azz h kiöntöt viz Jerem Siralmai előfor kifejez Szíve víz hasonl on el Midrás-Tanch szer ahh h em Is Szellemé jelenlété Sech felfogás alkal legy k ma vet alámerülés messi kor Is m s vi Izr megtisztulásá m Ezék megjövendöl H Is ne kiejthess esszénu regg imádsá el alámerül gyakorol Toszef Jud Berác 2 Kiddu ugyan tes chaszideu nap zs mi fü háromsz bukás á amel regg Istentiszte el k gyakorol prozeli K idolatriá v megtisztu jegyé tört célb h eg em mint ú szüless Sz talmudtraktátus Si Joc il magyaráza fo fá leányá Nílus v fürdés prozeli felvétet Izrael újszül gyermek v haso Jebá az kell n le- Somá Is Nevé fürden a Is Királys igá mag venn magyaráz rab Ph Decal I Izr megtisztulá tengerb víz v le megtisztu bármenny zs szo vezeth p kódexb ha vé eredeté babil s né gyakorlatá származ E szoká ceremóniá változ m tisztas törvén kés érvény vol zsidókn H eredeti ket i r idő egyesített bizonyí Bib leír El prófétá Királ I alkalma Jordán v hétsz fürd elős leprás m Jor vizé külö e tulajdonított víz vag folyó zsi általá v minden n fontossá tulajdonítot megtisztulásn m utóbbi le tisztu tel te tisztaság min egy já zs Sibyll kön fo bűnbáná nyomor haland bánjá bűneite folyóvíz mossá eg testetek m bűn t Ugyan prédiká Kereszt Já bűnösökn aki Jor vizé kereszt m En cé ugya vo m zsidók prozeli felvételén h teremtm jöj lé tel tisztu ált te tis zs felfo v Gen Bab XXX Ph Poeniten prozel sötétség világossá Jéz Keresztény zsidós Esszénus Chaszideu ók Irodal Kra Sám Jew Encycl 1 Beng Ü Al jüdisc Prozelytentau Tübin 1 Schneckenbürg Ber 1 Ren Evangi ki Ápot Schech J Quarte Rev X Schür Ges jüdisc Vol Zeital J ki I Edershe Jew Mess

12552

CÍM Kereszt

SZÓC Kereszte megtisztul megszente jelké keresz vall szo lem ál ut ős el gyako sz Iz népé ruh lemo fo v si kinyilatkozt e E ra für köteless vízalámerülé kapcso ö tevil neve Jeb Mind szokás ősidő alkalma zs prozelit Sec szár vi Jeb Ezé pró tisztulás A ti v f r sz tis les a A jegy Ál v Izr e tiszt tis t men At V mer cs vétk tiszta törvé áthágás kiengesztelé irány h s Iste szoro kapcs előkészítés je fo I értele be Joso r z történe Joch ha-Kohe Keresz J Josep Antiquit XV J Jo viz gyakorolt híve esszénuso tanu Josephu tud tanít Ba essz éj na gya für h ví sz esszénuso terj B Jud J egyéb S L ú fontosab tart J vis Ta mon S L előhívh kú Je Szuk Je ala rabbin tanít sze va alámer circumc áld mel elengedhetetl vo prozel felvétel Jeb Ker Ab Sá 1 J Kidd 3 Mint circumc agitác elma keresz va szok kö áld p jeruzsá tem elpusztí megsz cs ma vall felv ala E ceremóni kézmozd haszná szi z sz ut p felkenés e F esszén tiszta e előírás szív alkalma magu esszénus-chaszide h ví tisztul vezekl böj egybekapcs nemc alkalmaz h egyen Ád veze vi P El fürdé kapcsol veze Izrael tanús Sá V ho öntö e n böjtöl mond vetkez e Mi Sá Jer Ta sze jele sz feltár szimbolizá az kiöntö vi Jere Siralma előfo kifeje Szív ví hason o e Midrás-Tanc sze ah e I Szellem jelenlét Sec felfogá alka leg m ve alámerülé mess ko I v Iz megtisztulás Ezé megjövendö I n kiejthes esszén reg imáds e alámerü gyakoro Tosze Ju Berá Kidd ugya te chaszide na z m f hároms buká ame reg Istentiszt e gyakoro prozel idolatri megtiszt jegy tör cél e e min szüles S talmudtraktátu S Jo i magyaráz f f leány Nílu fürdé prozel felvéte Izrae újszü gyerme has Jeb a kel le Som I Nev fürde I Király ig ma ven magyará ra P Deca Iz megtisztul tenger ví l megtiszt bármenn z sz vezet kódex h v eredet babi n gyakorlat szárma szok ceremóni válto tiszta törvé ké érvén vo zsidók eredet ke id egyesítet bizony Bi leí E prófét Kirá alkalm Jordá héts für elő leprá Jo viz kül tulajdonítot ví va foly zs által minde fontoss tulajdoníto megtisztulás utóbb l tiszt te t tisztasá mi eg j z Sibyl kö f bűnbán nyomo halan bánj bűneit folyóví moss e testete bű Ugya prédik Keresz J bűnösök ak Jo viz keresz E c ugy v zsidó prozel felvételé teremt jö l te tiszt ál t ti z felf Ge Ba XX P Poenite proze sötétsé világoss Jé Keresztén zsidó Esszénu Chaszide ó Iroda Kr Sá Je Encyc Ben A jüdis Prozelytenta Tübi Schneckenbür Be Re Evang k Ápo Schec Quart Re Schü Ge jüdis Vo Zeita k Edersh Je Mes

1255

CÍ Keresz

SZÓ Kereszt megtisztu megszent jelk keres val sz le á u ő e gyak s I nép ru lem f s kinyilatkoz r fü köteles vízalámerül kapcs tevi nev Je Min szoká ősid alkalm z prozeli Se szá v Je Ez pr tisztulá t s ti le jeg Á Iz tisz ti me A me c vét tiszt törv áthágá kiengesztel irán Ist szor kapc előkészíté j f értel b Jos történ Joc ha-Koh Keres Jose Antiqui X J vi gyakorol hív esszénus tan Joseph tu taní B ess é n gy fü v s esszénus ter Ju egyé fontosa tar vi T mo előhív k J Szu J al rabbi taní sz v aláme circum ál me elengedhetet v proze felvéte Je Ke A S Kid Min circum agitá elm keres v szo k ál jeruzs te elpuszt megs c m val fel al ceremón kézmoz haszn sz s u felkené esszé tiszt előírá szí alkalm mag esszénus-chaszid v tisztu vezek bö egybekapc nem alkalma egye Á vez v E fürd kapcso vez Izrae tanú S h önt böjtö mon vetke M S Je T sz jel s feltá szimboliz a kiönt v Jer Siralm előf kifej Szí v haso Midrás-Tan sz a Szelle jelenlé Se felfog alk le v alámerül mes k I megtisztulá Ez megjövend kiejthe esszé re imád alámer gyakor Tosz J Ber Kid ugy t chaszid n három buk am re Istentisz gyakor proze idolatr megtisz jeg tö cé mi szüle talmudtraktát J magyará leán Níl fürd proze felvét Izra újsz gyerm ha Je ke l So Ne fürd Királ i m ve magyar r Dec I megtisztu tenge v megtisz bármen s veze kóde erede bab gyakorla szárm szo ceremón vált tiszt törv k érvé v zsidó erede k i egyesíte bizon B le prófé Kir alkal Jord hét fü el lepr J vi kü tulajdoníto v v fol z álta mind fontos tulajdonít megtisztulá utób tisz t tisztas m e Siby k bűnbá nyom hala bán bűnei folyóv mos testet b Ugy prédi Keres bűnösö a J vi keres ug zsid proze felvétel terem j t tisz á t fel G B X Poenit proz sötéts világos J Kereszté zsid Esszén Chaszid Irod K S J Ency Be jüdi Prozelytent Tüb Schneckenbü B R Evan Áp Sche Quar R Sch G jüdi V Zeit Eders J Me