12793.htm

CÍMSZÓ: Krausz

SZEMÉLYNÉV: Krausz Sámuel

SZÓCIKK: "K. Sámuel, a jelenkor egyik legkiválóbb zsidó teológusa, a bécsi Rabbiszeminárium tanára szül. a zalamegyei Ukkon 1866 febr. 18. Fiatal korában jesivákon (Jánoshalmán és Pápán) szerezte meg alapját később oly nagy eredményeket elért talmudtudásának, majd a budapesti Rabbiképző Intézetben és az egyetemen tanult. Hosszabb időt töltött a berlini egyetemen és az ottani Hochschule f. Wiss. d. Judentums-on. Filozófiai doktorátusát 1893. a giesseni egyetemen nyerte el mint Harnack tanítványa. 1894-ben avatták rabbivá és ugyanakkor az Orsz. Izr. Tanítóképző Intézetben a zsidó tudományok tanára lett, 1905 óta pedig a bécsi Jüdisch-Theologische Lehranstalton az exegetika, héber és arameus nyelv 8 a zsidó történelem nagyhírű tanára, időnként azonban számos tudományos előadást tart Berlin, Paris és London zsidó tudományos testületeinek meghívására. A new-yorki rabbiszeminárium tanárának hívta meg, azonban K. ezt nem fogadta el. K. munkatársa csaknem valamennyi számottevő zsidó és számos nem zsidó tudományos, főkép archeológiái folyóiratnak. Nagyobb tanulmányai jelentek meg több, mint három évtizede: a M. Zs. Szemle, a Monatsschrift f. Wiss. d. Judentums, a Revue des Études Juives, a Jewish Quarterly Review, Byzantinische Zeitschrift stb. folyóiratokban, főkép pedig a bécsi Rabbiszeminárium értesítőinek könyvmellékletében. Világhírt szereztek nevének a Jewish Encyclopediában írott kitűnő tanulmányai, melyek főkép Jézus korára s az első századok történetére vonatkoznak. Főműve: Das Leben Jesu nach jüdischen Quellen (Berlin 1902). Mint exegéta is elsőrendű s a híres kievi héberkommentárokkal kiadott Bibliában a Jezsájás-kommentárt K. írta (1904). Az alexandriai kor s a kereszténység első századai, valamint a Római Birodalom zsidósága történetének nem egy homályos fejezetére és problémájára ő derített először világosságot. Külön érdemei vannak a görög irodalom zsidó vonatkozásainak megállapításánál. Szt. Jeromos ker. egyházatyáról írt monográfiájával még egyet. hallgató korában egy milánói nemzetközi pályadíjat nyert el. Egyéb nagyobb művei: Zur griechischen und lateinischen Lexicographie aus jüdischen Quellen (1893); Griechische und lateinische Lehnwörter im Talmud, Midrasch und Targum (2 köt. Berlin 1898-1899, Löw Immánuel jegyzeteivel. Az egész tudományos világban mindenütt elterjedt munka, amely a modern talmudkutatáshoz nélkülözhetetlen.); Dávid Kaufmann. Eine Biographie (1901); Antonius und der Rabbi (1910); Die galiläische Synagogenruinen (1912); Die Mischna (1914); Studien zur byzantinisch-jüdischen Geschichte (1914); Kadmonióth ha-Talmud (héb. I-II 1914-23); Synagogale Altertümer (1922). Újabban írt legnagyobbszabású és korszakot alkotó munkája, amellyel a zsidó archaeológiát a class. archaeológia magas nívójára emelte, a Talmudische Archaeologie c. 3 kötetes monumentális műve (1910-12). Ezenkívül kiadta a kéziratok alapján Joseph, Gibeath Saul és Micbéseth ha-Tarsis c. héber munkákat s megírta a Joachim Edler v. Popper c. monográfiát. K. magyarul is számos értekezést írt az IMIT kiadványaiba, a M. Zs. Sz.-be és a Múlt és Jövőbe. Egyik főmunkatársa volt az IMIT Bibliájának, melyet ő nézett át. Ezen kívül magyarul Rendszeres zsidó vallás- és erkölcstan c. felsőbb iskolai tankönyvet írt.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2793. címszó a lexikon => 514. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12793.htm

CÍMSZÓ: Krausz

SZEMÉLYNÉV: Krausz Sámuel

SZÓCIKK: K. Sámuel, a jelenkor egyik legkiválóbb zsidó teológusa, a bécsi Rabbiszeminárium tanára szül. a zalamegyei Ukkon 1866 febr. 18. Fiatal korában jesivákon Jánoshalmán és Pápán szerezte meg alapját később oly nagy eredményeket elért talmudtudásának, majd a budapesti Rabbiképző Intézetben és az egyetemen tanult. Hosszabb időt töltött a berlini egyetemen és az ottani Hochschule f. Wiss. d. Judentums-on. Filozófiai doktorátusát 1893. a giesseni egyetemen nyerte el mint Harnack tanítványa. 1894-ben avatták rabbivá és ugyanakkor az Orsz. Izr. Tanítóképző Intézetben a zsidó tudományok tanára lett, 1905 óta pedig a bécsi Jüdisch-Theologische Lehranstalton az exegetika, héber és arameus nyelv 8 a zsidó történelem nagyhírű tanára, időnként azonban számos tudományos előadást tart Berlin, Paris és London zsidó tudományos testületeinek meghívására. A new-yorki rabbiszeminárium tanárának hívta meg, azonban K. ezt nem fogadta el. K. munkatársa csaknem valamennyi számottevő zsidó és számos nem zsidó tudományos, főkép archeológiái folyóiratnak. Nagyobb tanulmányai jelentek meg több, mint három évtizede: a M. Zs. Szemle, a Monatsschrift f. Wiss. d. Judentums, a Revue des Études Juives, a Jewish Quarterly Review, Byzantinische Zeitschrift stb. folyóiratokban, főkép pedig a bécsi Rabbiszeminárium értesítőinek könyvmellékletében. Világhírt szereztek nevének a Jewish Encyclopediában írott kitűnő tanulmányai, melyek főkép Jézus korára s az első századok történetére vonatkoznak. Főműve: Das Leben Jesu nach jüdischen Quellen Berlin 1902 . Mint exegéta is elsőrendű s a híres kievi héberkommentárokkal kiadott Bibliában a Jezsájás-kommentárt K. írta 1904 . Az alexandriai kor s a kereszténység első századai, valamint a Római Birodalom zsidósága történetének nem egy homályos fejezetére és problémájára ő derített először világosságot. Külön érdemei vannak a görög irodalom zsidó vonatkozásainak megállapításánál. Szt. Jeromos ker. egyházatyáról írt monográfiájával még egyet. hallgató korában egy milánói nemzetközi pályadíjat nyert el. Egyéb nagyobb művei: Zur griechischen und lateinischen Lexicographie aus jüdischen Quellen 1893 ; Griechische und lateinische Lehnwörter im Talmud, Midrasch und Targum 2 köt. Berlin 1898-1899, Löw Immánuel jegyzeteivel. Az egész tudományos világban mindenütt elterjedt munka, amely a modern talmudkutatáshoz nélkülözhetetlen. ; Dávid Kaufmann. Eine Biographie 1901 ; Antonius und der Rabbi 1910 ; Die galiläische Synagogenruinen 1912 ; Die Mischna 1914 ; Studien zur byzantinisch-jüdischen Geschichte 1914 ; Kadmonióth ha-Talmud héb. I-II 1914-23 ; Synagogale Altertümer 1922 . Újabban írt legnagyobbszabású és korszakot alkotó munkája, amellyel a zsidó archaeológiát a class. archaeológia magas nívójára emelte, a Talmudische Archaeologie c. 3 kötetes monumentális műve 1910-12 . Ezenkívül kiadta a kéziratok alapján Joseph, Gibeath Saul és Micbéseth ha-Tarsis c. héber munkákat s megírta a Joachim Edler v. Popper c. monográfiát. K. magyarul is számos értekezést írt az IMIT kiadványaiba, a M. Zs. Sz.-be és a Múlt és Jövőbe. Egyik főmunkatársa volt az IMIT Bibliájának, melyet ő nézett át. Ezen kívül magyarul Rendszeres zsidó vallás- és erkölcstan c. felsőbb iskolai tankönyvet írt.

12793.ht

CÍMSZÓ Kraus

SZEMÉLYNÉV Kraus Sámue

SZÓCIKK K Sámuel jelenko egyi legkiválób zsid teológusa bécs Rabbiszemináriu tanár szül zalamegye Ukko 186 febr 18 Fiata korába jesiváko Jánoshalmá é Pápá szerezt me alapjá későb ol nag eredményeke elér talmudtudásának maj budapest Rabbiképz Intézetbe é a egyeteme tanult Hosszab idő töltöt berlin egyeteme é a ottan Hochschul f Wiss d Judentums-on Filozófia doktorátusá 1893 giessen egyeteme nyert e min Harnac tanítványa 1894-be avattá rabbiv é ugyanakko a Orsz Izr Tanítóképz Intézetbe zsid tudományo tanár lett 190 ót pedi bécs Jüdisch-Theologisch Lehranstalto a exegetika hébe é arameu nyel zsid történele nagyhír tanára időnkén azonba számo tudományo előadás tar Berlin Pari é Londo zsid tudományo testületeine meghívására new-york rabbiszemináriu tanárána hívt meg azonba K ez ne fogadt el K munkatárs csakne valamenny számottev zsid é számo ne zsid tudományos főké archeológiá folyóiratnak Nagyob tanulmánya jelente me több min háro évtizede M Zs Szemle Monatsschrif f Wiss d Judentums Revu de Étude Juives Jewis Quarterl Review Byzantinisch Zeitschrif stb folyóiratokban főké pedi bécs Rabbiszemináriu értesítőine könyvmellékletében Világhír szerezte nevéne Jewis Encyclopediába írot kitűn tanulmányai melye főké Jézu korár a els százado történetér vonatkoznak Főműve Da Lebe Jes nac jüdische Quelle Berli 190 Min exegét i elsőrend híre kiev héberkommentárokka kiadot Bibliába Jezsájás-kommentár K írt 190 A alexandria ko kereszténysé els századai valamin Róma Birodalo zsidóság történeténe ne eg homályo fejezetér é problémájár derítet előszö világosságot Külö érdeme vanna görö irodalo zsid vonatkozásaina megállapításánál Szt Jeromo ker egyházatyáró ír monográfiájáva mé egyet hallgat korába eg milánó nemzetköz pályadíja nyer el Egyé nagyob művei Zu griechische un lateinische Lexicographi au jüdische Quelle 189 Griechisch un lateinisch Lehnwörte i Talmud Midrasc un Targu köt Berli 1898-1899 Lö Immánue jegyzeteivel A egés tudományo világba mindenüt elterjed munka amel moder talmudkutatásho nélkülözhetetlen Dávi Kaufmann Ein Biographi 190 Antoniu un de Rabb 191 Di galiläisch Synagogenruine 191 Di Mischn 191 Studie zu byzantinisch-jüdische Geschicht 191 Kadmoniót ha-Talmu héb I-I 1914-2 Synagogal Altertüme 192 Újabba ír legnagyobbszabás é korszako alkot munkája amellye zsid archaeológiá class archaeológi maga nívójár emelte Talmudisch Archaeologi c kötete monumentáli műv 1910-1 Ezenkívü kiadt kézirato alapjá Joseph Gibeat Sau é Micbéset ha-Tarsi c hébe munkáka megírt Joachi Edle v Poppe c monográfiát K magyaru i számo értekezés ír a IMI kiadványaiba M Zs Sz.-b é Múl é Jövőbe Egyi főmunkatárs vol a IMI Bibliájának melye nézet át Eze kívü magyaru Rendszere zsid vallás é erkölcsta c felsőb iskola tankönyve írt

12793.h

CÍMSZ Krau

SZEMÉLYNÉ Krau Sámu

SZÓCIK Sámue jelenk egy legkiváló zsi teológus béc Rabbiszeminári taná szü zalamegy Ukk 18 feb 1 Fiat koráb jesivák Jánoshalm Páp szerez m alapj késő o na eredmények elé talmudtudásána ma budapes Rabbikép Intézetb egyetem tanul Hossza id töltö berli egyetem otta Hochschu Wis Judentums-o Filozófi doktorátus 189 giesse egyetem nyer mi Harna tanítvány 1894-b avatt rabbi ugyanakk Ors Iz Tanítókép Intézetb zsi tudomány taná let 19 ó ped béc Jüdisch-Theologisc Lehranstalt exegetik héb arame nye zsi történel nagyhí tanár időnké azonb szám tudomány előadá ta Berli Par Lond zsi tudomány testületein meghívásár new-yor rabbiszeminári tanárán hív me azonb e n fogad e munkatár csakn valamenn számotte zsi szám n zsi tudományo fők archeológi folyóiratna Nagyo tanulmány jelent m töb mi hár évtized Z Szeml Monatsschri Wis Judentum Rev d Étud Juive Jewi Quarter Revie Byzantinisc Zeitschri st folyóiratokba fők ped béc Rabbiszeminári értesítőin könyvmellékletébe Világhí szerezt nevén Jewi Encyclopediáb íro kitű tanulmánya mely fők Jéz korá el század történeté vonatkozna Főműv D Leb Je na jüdisch Quell Berl 19 Mi exegé elsőren hír kie héberkommentárokk kiado Bibliáb Jezsájás-kommentá ír 19 alexandri k kereszténys el százada valami Róm Birodal zsidósá történetén n e homály fejezeté problémájá deríte elősz világosságo Kül érdem vann gör irodal zsi vonatkozásain megállapításáná Sz Jerom ke egyházatyár í monográfiájáv m egye hallga koráb e milán nemzetkö pályadíj nye e Egy nagyo műve Z griechisch u lateinisch Lexicograph a jüdisch Quell 18 Griechisc u lateinisc Lehnwört Talmu Midras u Targ kö Berl 1898-189 L Immánu jegyzeteive egé tudomány világb mindenü elterje munk ame mode talmudkutatásh nélkülözhetetle Dáv Kaufman Ei Biograph 19 Antoni u d Rab 19 D galiläisc Synagogenruin 19 D Misch 19 Studi z byzantinisch-jüdisch Geschich 19 Kadmonió ha-Talm hé I- 1914- Synagoga Altertüm 19 Újabb í legnagyobbszabá korszak alko munkáj amelly zsi archaeológi clas archaeológ mag nívójá emelt Talmudisc Archaeolog kötet monumentál mű 1910- Ezenkív kiad kézirat alapj Josep Gibea Sa Micbése ha-Tars héb munkák megír Joach Edl Popp monográfiá magyar szám értekezé í IM kiadványaib Z Sz.- Mú Jövőb Egy főmunkatár vo IM Bibliájána mely néze á Ez kív magyar Rendszer zsi vallá erkölcst felső iskol tankönyv ír

12793.

CÍMS Kra

SZEMÉLYN Kra Sám

SZÓCI Sámu jelen eg legkivál zs teológu bé Rabbiszeminár tan sz zalameg Uk 1 fe Fia korá jesivá Jánoshal Pá szere alap kés n eredménye el talmudtudásán m budape Rabbiké Intézet egyete tanu Hossz i tölt berl egyete ott Hochsch Wi Judentums- Filozóf doktorátu 18 giess egyete nye m Harn tanítván 1894- avat rabb ugyanak Or I Tanítóké Intézet zs tudomán tan le 1 pe bé Jüdisch-Theologis Lehranstal exegeti hé aram ny zs történe nagyh taná időnk azon szá tudomán előad t Berl Pa Lon zs tudomán testületei meghívásá new-yo rabbiszeminár tanárá hí m azon foga munkatá csak valamen számott zs szá zs tudomány fő archeológ folyóiratn Nagy tanulmán jelen tö m há évtize Szem Monatsschr Wi Judentu Re Étu Juiv Jew Quarte Revi Byzantinis Zeitschr s folyóiratokb fő pe bé Rabbiszeminár értesítői könyvmellékletéb Világh szerez nevé Jew Encyclopediá ír kit tanulmány mel fő Jé kor e száza történet vonatkozn Főmű Le J n jüdisc Quel Ber 1 M exeg elsőre hí ki héberkommentárok kiad Bibliá Jezsájás-komment í 1 alexandr keresztény e század valam Ró Biroda zsidós történeté homál fejezet problémáj derít elős világosság Kü érde van gö iroda zs vonatkozásai megállapításán S Jero k egyházatyá monográfiájá egy hallg korá milá nemzetk pályadí ny Eg nagy műv griechisc lateinisc Lexicograp jüdisc Quel 1 Griechis lateinis Lehnwör Talm Midra Tar k Ber 1898-18 Immán jegyzeteiv eg tudomán világ minden elterj mun am mod talmudkutatás nélkülözhetetl Dá Kaufma E Biograp 1 Anton Ra 1 galiläis Synagogenrui 1 Misc 1 Stud byzantinisch-jüdisc Geschic 1 Kadmoni ha-Tal h I 1914 Synagog Altertü 1 Újab legnagyobbszab korsza alk munká amell zs archaeológ cla archaeoló ma nívój emel Talmudis Archaeolo köte monumentá m 1910 Ezenkí kia kézira alap Jose Gibe S Micbés ha-Tar hé munká megí Joac Ed Pop monográfi magya szá értekez I kiadványai Sz. M Jövő Eg főmunkatá v I Bibliáján mel néz E kí magya Rendsze zs vall erkölcs fels isko tanköny í

12793

CÍM Kr

SZEMÉLY Kr Sá

SZÓC Sám jele e legkivá z teológ b Rabbiszeminá ta s zalame U f Fi kor jesiv Jánosha P szer ala ké eredmény e talmudtudásá budap Rabbik Intéze egyet tan Hoss töl ber egyet ot Hochsc W Judentums Filozó doktorát 1 gies egyet ny Har tanítvá 1894 ava rab ugyana O Tanítók Intéze z tudomá ta l p b Jüdisch-Theologi Lehransta exeget h ara n z történ nagy tan időn azo sz tudomá előa Ber P Lo z tudomá testülete meghívás new-y rabbiszeminá tanár h azo fog munkat csa valame számot z sz z tudomán f archeoló folyóirat Nag tanulmá jele t h évtiz Sze Monatssch W Judent R Ét Jui Je Quart Rev Byzantini Zeitsch folyóiratok f p b Rabbiszeminá értesítő könyvmellékleté Világ szere nev Je Encyclopedi í ki tanulmán me f J ko száz történe vonatkoz Főm L jüdis Que Be exe elsőr h k héberkommentáro kia Bibli Jezsájás-kommen alexand keresztén száza vala R Birod zsidó történet homá fejeze problémá derí elő világossá K érd va g irod z vonatkozása megállapításá Jer egyházaty monográfiáj eg hall kor mil nemzet pályad n E nag mű griechis lateinis Lexicogra jüdis Que Griechi lateini Lehnwö Tal Midr Ta Be 1898-1 Immá jegyzetei e tudomá vilá minde elter mu a mo talmudkutatá nélkülözhetet D Kaufm Biogra Anto R galiläi Synagogenru Mis Stu byzantinisch-jüdis Geschi Kadmon ha-Ta 191 Synago Altert Úja legnagyobbsza korsz al munk amel z archaeoló cl archaeol m nívó eme Talmudi Archaeol köt monument 191 Ezenk ki kézir ala Jos Gib Micbé ha-Ta h munk meg Joa E Po monográf magy sz érteke kiadványa Sz Jöv E főmunkat Bibliájá me né k magy Rendsz z val erkölc fel isk tankön

1279

CÍ K

SZEMÉL K S

SZÓ Sá jel legkiv teoló Rabbiszemin t zalam F ko jesi Jánosh sze al k eredmén talmudtudás buda Rabbi Intéz egye ta Hos tö be egye o Hochs Judentum Filoz doktorá gie egye n Ha tanítv 189 av ra ugyan Tanító Intéz tudom t Jüdisch-Theolog Lehranst exege ar törté nag ta idő az s tudom elő Be L tudom testület meghívá new- rabbiszemin taná az fo munka cs valam számo s tudomá archeol folyóira Na tanulm jel évti Sz Monatssc Juden É Ju J Quar Re Byzantin Zeitsc folyóirato Rabbiszemin értesít könyvmelléklet Vilá szer ne J Encycloped k tanulmá m k szá történ vonatko Fő jüdi Qu B ex első héberkommentár ki Bibl Jezsájás-komme alexan kereszté száz val Biro zsid történe hom fejez problém der el világoss ér v iro vonatkozás megállapítás Je egyházat monográfiá e hal ko mi nemze pálya na m griechi lateini Lexicogr jüdi Qu Griech latein Lehnw Ta Mid T B 1898- Imm jegyzete tudom vil mind elte m m talmudkutat nélkülözhete Kauf Biogr Ant galilä Synagogenr Mi St byzantinisch-jüdi Gesch Kadmo ha-T 19 Synag Alter Új legnagyobbsz kors a mun ame archaeol c archaeo nív em Talmud Archaeo kö monumen 19 Ezen k kézi al Jo Gi Micb ha-T mun me Jo P monográ mag s értek kiadvány S Jö főmunka Bibliáj m n mag Rends va erköl fe is tankö