12827.htm
CÍMSZÓ: Kútmérgezés
SZÓCIKK: Kútmérgezés, a
közép- és újkor folyamán a zsidók ellen irányuló alantas szándékú vád, mely
hasonló a vérvádhoz (l. o ) s az ostyamegszentségtelenítés vádjához. Szelídebb formában,
csupán mint, a tömeghisztéria megnyilvánulása járványok idején (így az 1831-iki
koleravész alatt) Magyarországon is előfordult és sok helyt a zsidó lakosság
zaklatását vonta maga után. A közép- és újkori K.-i vádak azonban Európa szerte
nem ily enyhe következményekkel jártak, hanem rendszerint bizonyos vidékek
zsidó lakosságának teljes kiirtását és tömegmészárlást idéztek ülő. A K.
főhazája ugyan Német- és Lengyelország, de Frankfurtban merül fel először 1319
, majd kimutathatóan Dél-franciaországban az 1348-iki, egész Európát pusztító
pestisjárvány idején. Itt, mint mindenütt, nem csupán a sűrű jelentkező kolera,
hanem a pestis is kevesebbet pusztított a higiénikusán és szeparáltan élő
zsidók, mint a nem-zsidók között, akiket valósággal megtizedelt, sőt néhol
felére apasztott. A babonás nép nem természetes okokkal magyarázta meg ezt a
neki feltűnő jelenséget, hanem azzal, hogy a zsidók mérgezték meg a kutakat. E
szörnyű vád alatt nem egy helyt az ördög- és boszorkánygyanúsak kategóriájába
sorolták a zsidókat s koholt bűnüket amazokéval azonos módon bírálták el, tehát
perbe fogták s rendszerint máglyahalálra ítélték őket. Különösen a XIV. sz.-i
európai nagy pestis járvány idején és a reformáció korában öltött óriási
méreteket a K. vádja, mely előbbi Aragóniára is kiterjedt s VI. Kelemen
avignoni pápának kellett bullát kibocsátani (valószínűen zsidó orvosa
tanácsára), a K. vádjának súlyosabb következményei ellen. Német területen
azonban nem lehetett a tömeges zsidómészárlásoknak elejét venni, mert senki nem
védelmezte a zsidókat, sem egyházi, sem világi részről. Ide
Dél-franciaországból Svájcon át jutott a vád s előbb Svájc zsidóságát irtotta
ki, ahol Zürichben a zsidók tömegesen haltak a máglyán mártírhalált. Ugyanez
volt az eset Németországban és osztrák területen is. A reformáció korában a vád
felújult s eljutott Lengyelországba is, ahonnan az 1830-iki kolera járvány
idején a tömegmészárlások elől menekülniük kellett a zsidóknak. A délfelé, így
Magyarországba való zsidóvándorlásnak ez a K.-i vád is egyik oka volt. (L.
Mártírok, Memorkönyv, Ostyamegszentségtelenítés, Inkvizíció és a Vérvád
irodalmát.).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2827. címszó a lexikon =>
519. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12827.htm
CÍMSZÓ: Kútmérgezés
SZÓCIKK: Kútmérgezés, a közép- és újkor folyamán a zsidók ellen irányuló
alantas szándékú vád, mely hasonló a vérvádhoz l. o s az
ostyamegszentségtelenítés vádjához. Szelídebb formában, csupán mint, a
tömeghisztéria megnyilvánulása járványok idején így az 1831-iki koleravész alatt
Magyarországon is előfordult és sok helyt a zsidó lakosság zaklatását vonta
maga után. A közép- és újkori K.-i vádak azonban Európa szerte nem ily enyhe
következményekkel jártak, hanem rendszerint bizonyos vidékek zsidó lakosságának
teljes kiirtását és tömegmészárlást idéztek ülő. A K. főhazája ugyan Német- és
Lengyelország, de Frankfurtban merül fel először 1319 , majd kimutathatóan
Dél-franciaországban az 1348-iki, egész Európát pusztító pestisjárvány idején.
Itt, mint mindenütt, nem csupán a sűrű jelentkező kolera, hanem a pestis is
kevesebbet pusztított a higiénikusán és szeparáltan élő zsidók, mint a
nem-zsidók között, akiket valósággal megtizedelt, sőt néhol felére apasztott. A
babonás nép nem természetes okokkal magyarázta meg ezt a neki feltűnő jelenséget,
hanem azzal, hogy a zsidók mérgezték meg a kutakat. E szörnyű vád alatt nem egy
helyt az ördög- és boszorkánygyanúsak kategóriájába sorolták a zsidókat s
koholt bűnüket amazokéval azonos módon bírálták el, tehát perbe fogták s
rendszerint máglyahalálra ítélték őket. Különösen a XIV. sz.-i európai nagy
pestis járvány idején és a reformáció korában öltött óriási méreteket a K.
vádja, mely előbbi Aragóniára is kiterjedt s VI. Kelemen avignoni pápának
kellett bullát kibocsátani valószínűen zsidó orvosa tanácsára , a K. vádjának
súlyosabb következményei ellen. Német területen azonban nem lehetett a tömeges
zsidómészárlásoknak elejét venni, mert senki nem védelmezte a zsidókat, sem
egyházi, sem világi részről. Ide Dél-franciaországból Svájcon át jutott a vád s
előbb Svájc zsidóságát irtotta ki, ahol Zürichben a zsidók tömegesen haltak a
máglyán mártírhalált. Ugyanez volt az eset Németországban és osztrák területen
is. A reformáció korában a vád felújult s eljutott Lengyelországba is, ahonnan
az 1830-iki kolera járvány idején a tömegmészárlások elől menekülniük kellett a
zsidóknak. A délfelé, így Magyarországba való zsidóvándorlásnak ez a K.-i vád
is egyik oka volt. L. Mártírok, Memorkönyv, Ostyamegszentségtelenítés,
Inkvizíció és a Vérvád irodalmát. .
12827.ht
CÍMSZÓ Kútmérgezé
SZÓCIKK Kútmérgezés közép é újko folyamá zsidó elle irányul alanta szándék
vád mel hasonl vérvádho l a ostyamegszentségteleníté vádjához Szelídeb formában
csupá mint tömeghisztéri megnyilvánulás járványo idejé íg a 1831-ik koleravés
alat Magyarországo i előfordul é so hely zsid lakossá zaklatásá vont mag után
közép é újkor K.- váda azonba Európ szert ne il enyh következményekke jártak
hane rendszerin bizonyo vidéke zsid lakosságána telje kiirtásá é tömegmészárlás
idézte ülő K főhazáj ugya Német é Lengyelország d Frankfurtba merü fe előszö
131 maj kimutathatóa Dél-franciaországba a 1348-iki egés Európá pusztít
pestisjárván idején Itt min mindenütt ne csupá sűr jelentkez kolera hane pesti
i kevesebbe pusztítot higiénikusá é szeparálta él zsidók min nem-zsidó között
akike valóságga megtizedelt ső ného felér apasztott baboná né ne természete
okokka magyarázt me ez nek feltűn jelenséget hane azzal hog zsidó mérgezté me
kutakat szörny vá alat ne eg hely a ördög é boszorkánygyanúsa kategóriájáb
soroltá zsidóka kohol bűnüke amazokéva azono módo bíráltá el tehá perb fogtá
rendszerin máglyahalálr ítélté őket Különöse XIV sz.- európa nag pesti járván
idejé é reformáci korába öltöt óriás méreteke K vádja mel előbb Aragóniár i
kiterjed VI Keleme avignon pápána kellet bullá kibocsátan valószínűe zsid orvos
tanácsár K vádjána súlyosab következménye ellen Néme területe azonba ne lehetet
tömege zsidómészárlásokna elejé venni mer senk ne védelmezt zsidókat se egyházi
se világ részről Id Dél-franciaországbó Svájco á jutot vá előb Sváj zsidóságá
irtott ki aho Zürichbe zsidó tömegese halta máglyá mártírhalált Ugyane vol a
ese Németországba é osztrá területe is reformáci korába vá felújul eljutot
Lengyelországb is ahonna a 1830-ik koler járván idejé tömegmészárláso elő
menekülniü kellet zsidóknak délfelé íg Magyarországb val zsidóvándorlásna e K.-
vá i egyi ok volt L Mártírok Memorkönyv Ostyamegszentségtelenítés Inkvizíci é
Vérvá irodalmát
12827.h
CÍMSZ Kútmérgez
SZÓCIK Kútmérgezé közé újk folyam zsid ell irányu alant szándé vá me hason
vérvádh ostyamegszentségtelenít vádjáho Szelíde formába csup min tömeghisztér
megnyilvánulá járvány idej í 1831-i koleravé ala Magyarország előfordu s hel
zsi lakoss zaklatás von ma utá közé újko K. vád azonb Euró szer n i eny
következményekk járta han rendszeri bizony vidék zsi lakosságán telj kiirtás
tömegmészárlá idézt ül főhazá ugy Néme Lengyelorszá Frankfurtb mer f elősz 13
ma kimutatható Dél-franciaországb 1348-ik egé Európ pusztí pestisjárvá idejé It
mi mindenüt n csup sű jelentke koler han pest kevesebb pusztíto higiénikus
szeparált é zsidó mi nem-zsid közöt akik valóságg megtizedel s néh felé
apasztot babon n n természet okokk magyaráz m e ne feltű jelensége han azza ho
zsid mérgezt m kutaka szörn v ala n e hel ördö boszorkánygyanús kategóriájá
sorolt zsidók koho bűnük amazokév azon mód bírált e teh per fogt rendszeri
máglyahalál ítélt őke Különös XI sz. európ na pest járvá idej reformác koráb
öltö óriá méretek vádj me előb Aragóniá kiterje V Kelem avigno pápán kelle bull
kibocsáta valószínű zsi orvo tanácsá vádján súlyosa következmény elle Ném
terület azonb n lehete tömeg zsidómészárlásokn elej venn me sen n védelmez
zsidóka s egyház s vilá részrő I Dél-franciaországb Svájc juto v elő Svá
zsidóság irtot k ah Zürichb zsid tömeges halt mágly mártírhalál Ugyan vo es
Németországb osztr terület i reformác koráb v felúju eljuto Lengyelország i
ahonn 1830-i kole járvá idej tömegmészárlás el menekülni kelle zsidókna délfel
í Magyarország va zsidóvándorlásn K. v egy o vol Mártíro Memorköny
Ostyamegszentségteleníté Inkvizíc Vérv irodalmá
12827.
CÍMS Kútmérge
SZÓCI Kútmérgez köz új folya zsi el irány alan szánd v m haso vérvád
ostyamegszentségtelení vádjáh Szelíd formáb csu mi tömeghiszté megnyilvánul
járván ide 1831- kolerav al Magyarorszá előford he zs lakos zaklatá vo m ut köz
újk K vá azon Eur sze en következmények járt ha rendszer bizon vidé zs
lakosságá tel kiirtá tömegmészárl idéz ü főhaz ug Ném Lengyelorsz Frankfurt me
elős 1 m kimutathat Dél-franciaország 1348-i eg Euró puszt pestisjárv idej I m
mindenü csu s jelentk kole ha pes keveseb pusztít higiéniku szeparál zsid m
nem-zsi közö aki valóság megtizede né fel apaszto babo természe okok magyará n
felt jelenség ha azz h zsi mérgez kutak ször al he örd boszorkánygyanú
kategóriáj sorol zsidó koh bűnü amazoké azo mó bírál te pe fog rendszer
máglyahalá ítél ők Különö X sz euró n pes járv ide reformá korá ölt óri mérete
vád m elő Aragóni kiterj Kele avign pápá kell bul kibocsát valószín zs orv
tanács vádjá súlyos következmén ell Né terüle azon lehet töme zsidómészárlások
ele ven m se védelme zsidók egyhá vil részr Dél-franciaország Sváj jut el Sv
zsidósá irto a Zürich zsi tömege hal mágl mártírhalá Ugya v e Németország oszt
terüle reformá korá felúj eljut Lengyelorszá ahon 1830- kol járv ide
tömegmészárlá e meneküln kell zsidókn délfe Magyarorszá v zsidóvándorlás K eg
vo Mártír Memorkön Ostyamegszentségtelenít Inkvizí Vér irodalm
12827
CÍM Kútmérg
SZÓC Kútmérge kö ú foly zs e irán ala szán has vérvá ostyamegszentségtelen
vádjá Szelí formá cs m tömeghiszt megnyilvánu járvá id 1831 kolera a Magyarorsz
előfor h z lako zaklat v u kö új v azo Eu sz e következménye jár h rendsze bizo
vid z lakosság te kiirt tömegmészár idé főha u Né Lengyelors Frankfur m elő
kimutatha Dél-franciaorszá 1348- e Eur pusz pestisjár ide minden cs jelent kol
h pe kevese pusztí higiénik szepará zsi nem-zs köz ak valósá megtized n fe
apaszt bab termész oko magyar fel jelensé h az zs mérge kuta szö a h ör
boszorkánygyan kategóriá soro zsid ko bűn amazok az m bírá t p fo rendsze
máglyahal íté ő Külön s eur pe jár id reform kor öl ór méret vá el Aragón kiter
Kel avig páp kel bu kibocsá valószí z or tanác vádj súlyo következmé el N terül
azo lehe töm zsidómészárláso el ve s védelm zsidó egyh vi rész Dél-franciaorszá
Svá ju e S zsidós irt Züric zs tömeg ha mág mártírhal Ugy Németorszá osz terül
reform kor felú elju Lengyelorsz aho 1830 ko jár id tömegmészárl menekül kel
zsidók délf Magyarorsz zsidóvándorlá e v Mártí Memorkö Ostyamegszentségtelení
Inkviz Vé irodal
1282
CÍ Kútmér
SZÓ Kútmérg k fol z irá al szá ha vérv ostyamegszentségtele vádj Szel form
c tömeghisz megnyilván járv i 183 koler Magyarors előfo lak zakla k ú az E s
következmény já rendsz biz vi lakossá t kiir tömegmészá id főh N Lengyelor
Frankfu el kimutath Dél-franciaorsz 1348 Eu pus pestisjá id minde c jelen ko p
keves puszt higiéni szepar zs nem-z kö a valós megtize f apasz ba termés ok
magya fe jelens a z mérg kut sz ö boszorkánygya kategóri sor zsi k bű amazo a
bír f rendsz máglyaha ít Külö eu p já i refor ko ö ó mére v e Aragó kite Ke avi
pá ke b kibocs valósz o taná vád súly következm e terü az leh tö zsidómészárlás
e v védel zsid egy v rés Dél-franciaorsz Sv j zsidó ir Züri z töme h má
mártírha Ug Németorsz os terü refor ko fel elj Lengyelors ah 183 k já i
tömegmészár menekü ke zsidó dél Magyarors zsidóvándorl Márt Memork
Ostyamegszentségtelen Inkvi V iroda