13004.htm
CÍMSZÓ: Losonc
SZÓCIKK: Losonc, rend. tan.
város Nógrád vm., (Cs.-Szl.), 12,984 lak. A L.-i (kongresszusi) hitközség 1808.
alakult meg. Előzőleg a zsidók nem kaptak letelepedési engedélyt, de sűrűn laktak
a környező falvakban és a megyének különösen déli részén. A Wohl-család volt az
első, amely a XVIII. sz. vége felé letelepedési engedélyt kapott L.-on Szilassy
József udvari tanácsostól. Akkor Szilassy-családé volt L.-nak egy Tugár nevű
városrésze s a később itt letelepedő zsidókról kezdetben a hitközséget is
L.-tugári hitközségnek nevezték. A legrégebben letelepedett családok, amelyek a
hitközséget megalapították a Sacher, Wallesz, Weisz, Groszberger, Schmidl,
Schneller, Deutsch, Herz és Lederer családok voltak, amelyeknek leszármazottjai
nagyrésze ma is .L-on laknak. Az első elöljárók a következők: Wohl Izrael,
Stein Márkusz, Schenk Mór és Braun Ábrahám. A hitközség első rabbija Hőgyész
Móse volt, aki a szabadságharc alatt sokat szenvedett magyar érzelmei miatt a
L.-ot dúló osztrák-orosz hadseregtől. A szabadságharc alatt - melyben sgyebként
sok L.-i zsidó is részt vett - L. elpusztult és a bitközség is nagyon
visszamaradt fejlődésében. Hőgyész Móse halála után a hitközség Goldzieher M.
Henriket választotta meg rabbijáúl, akinek rövidesen távoznia kellett, mert a
híveknek nem volt elég konzervatív.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3004. címszó a lexikon =>
541. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter
Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No.
1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13004.htm
CÍMSZÓ: Losonc
SZÓCIKK: Losonc, rend. tan. város Nógrád vm., Cs.-Szl. , 12,984 lak. A L.-i
kongresszusi hitközség 1808. alakult meg. Előzőleg a zsidók nem kaptak
letelepedési engedélyt, de sűrűn laktak a környező falvakban és a megyének
különösen déli részén. A Wohl-család volt az első, amely a XVIII. sz. vége felé
letelepedési engedélyt kapott L.-on Szilassy József udvari tanácsostól. Akkor
Szilassy-családé volt L.-nak egy Tugár nevű városrésze s a később itt
letelepedő zsidókról kezdetben a hitközséget is L.-tugári hitközségnek
nevezték. A legrégebben letelepedett családok, amelyek a hitközséget
megalapították a Sacher, Wallesz, Weisz, Groszberger, Schmidl, Schneller,
Deutsch, Herz és Lederer családok voltak, amelyeknek leszármazottjai nagyrésze
ma is .L-on laknak. Az első elöljárók a következők: Wohl Izrael, Stein Márkusz,
Schenk Mór és Braun Ábrahám. A hitközség első rabbija Hőgyész Móse volt, aki a
szabadságharc alatt sokat szenvedett magyar érzelmei miatt a L.-ot dúló
osztrák-orosz hadseregtől. A szabadságharc alatt - melyben sgyebként sok L.-i zsidó
is részt vett - L. elpusztult és a bitközség is nagyon visszamaradt
fejlődésében. Hőgyész Móse halála után a hitközség Goldzieher M. Henriket
választotta meg rabbijáúl, akinek rövidesen távoznia kellett, mert a híveknek
nem volt elég konzervatív.
13004.ht
CÍMSZÓ Loson
SZÓCIKK Losonc rend tan váro Nógrá vm. Cs.-Szl 12,98 lak L.- kongresszus
hitközsé 1808 alakul meg Előzőle zsidó ne kapta letelepedés engedélyt d sűrű
lakta környez falvakba é megyéne különöse dél részén Wohl-csalá vol a első amel
XVIII sz vég fel letelepedés engedély kapot L.-o Szilass Józse udvar
tanácsostól Akko Szilassy-család vol L.-na eg Tugá nev városrész későb it
leteleped zsidókró kezdetbe hitközsége i L.-tugár hitközségne nevezték
legrégebbe letelepedet családok amelye hitközsége megalapítottá Sacher Wallesz
Weisz Groszberger Schmidl Schneller Deutsch Her é Ledere családo voltak
amelyekne leszármazottja nagyrész m i .L-o laknak A els elöljáró következők Woh
Izrael Stei Márkusz Schen Mó é Brau Ábrahám hitközsé els rabbij Hőgyés Mós volt
ak szabadsághar alat soka szenvedet magya érzelme miat L.-o dúl osztrák-oros
hadseregtől szabadsághar alat melybe sgyebkén so L.- zsid i rész vet L
elpusztul é bitközsé i nagyo visszamarad fejlődésében Hőgyés Mós halál utá
hitközsé Goldziehe M Henrike választott me rabbijáúl akine rövidese távozni
kellett mer hívekne ne vol elé konzervatív
13004.h
CÍMSZ Loso
SZÓCIK Loson ren ta vár Nógr vm Cs.-Sz 12,9 la L. kongresszu hitközs 180
alaku me Előzől zsid n kapt letelepedé engedély sűr lakt környe falvakb megyén
különös dé részé Wohl-csal vo els ame XVII s vé fe letelepedé engedél kapo L.-
Szilas Józs udva tanácsostó Akk Szilassy-csalá vo L.-n e Tug ne városrés késő i
letelepe zsidókr kezdetb hitközség L.-tugá hitközségn nevezté legrégebb
letelepede családo amely hitközség megalapított Sache Walles Weis Groszberge
Schmid Schnelle Deutsc He Leder család volta amelyekn leszármazottj nagyrés .L-
lakna el elöljár következő Wo Izrae Ste Márkus Sche M Bra Ábrahá hitközs el
rabbi Hőgyé Mó vol a szabadságha ala sok szenvede magy érzelm mia L.- dú
osztrák-oro hadseregtő szabadságha ala melyb sgyebké s L. zsi rés ve elpusztu
bitközs nagy visszamara fejlődésébe Hőgyé Mó halá ut hitközs Goldzieh Henrik
választot m rabbijáú akin rövides távozn kellet me hívekn n vo el konzervatí
13004.
CÍMS Los
SZÓCI Loso re t vá Nóg v Cs.-S 12, l L kongressz hitköz 18 alak m Előző zsi
kap leteleped engedél sű lak körny falvak megyé különö d rész Wohl-csa v el am
XVI v f leteleped engedé kap L. Szila Józ udv tanácsost Ak Szilassy-csal v L.-
Tu n városré kés letelep zsidók kezdet hitközsé L.-tug hitközség nevezt
legrégeb leteleped család amel hitközsé megalapítot Sach Walle Wei Groszberg
Schmi Schnell Deuts H Lede csalá volt amelyek leszármazott nagyré .L lakn e
elöljá következ W Izra St Márku Sch Br Ábrah hitköz e rabb Hőgy M vo szabadságh
al so szenved mag érzel mi L. d osztrák-or hadseregt szabadságh al mely sgyebk
L zs ré v elpuszt bitköz nag visszamar fejlődéséb Hőgy M hal u hitköz Goldzie
Henri választo rabbijá aki rövide távoz kelle m hívek v e konzervat
13004
CÍM Lo
SZÓC Los r v Nó Cs.- 12 kongress hitkö 1 ala Előz zs ka letelepe engedé s
la körn falva megy külön rés Wohl-cs e a XV letelepe enged ka L Szil Jó ud
tanácsos A Szilassy-csa L. T városr ké letele zsidó kezde hitközs L.-tu
hitközsé nevez legrége letelepe csalá ame hitközs megalapíto Sac Wall We
Groszber Schm Schnel Deut Led csal vol amelye leszármazot nagyr . lak elölj
követke Izr S Márk Sc B Ábra hitkö rab Hőg v szabadság a s szenve ma érze m L
osztrák-o hadsereg szabadság a mel sgyeb z r elpusz bitkö na visszama fejlődésé
Hőg ha hitkö Goldzi Henr választ rabbij ak rövid távo kell híve konzerva
1300
CÍ L
SZÓ Lo N Cs. 1 kongres hitk al Elő z k letelep enged l kör falv meg külö ré
Wohl-c X letelep enge k Szi J u tanácso Szilassy-cs L város k letel zsid kezd
hitköz L.-t hitközs neve legrég letelep csal am hitköz megalapít Sa Wal W
Groszbe Sch Schne Deu Le csa vo amely leszármazo nagy la elöl követk Iz Már S
Ábr hitk ra Hő szabadsá szenv m érz osztrák- hadsere szabadsá me sgye elpus
bitk n visszam fejlődés Hő h hitk Goldz Hen válasz rabbi a rövi táv kel hív
konzerv