13024.htm
CÍMSZÓ: Löw
SZEMÉLYNÉV: Lőw Lipót
SZÓCIKK: "L. Lipót, rabbi, szül.
Czernahorán (Morvaorsz.) 1811. máj. 23., megh. Szegeden 1875. okt. 13. 1846
-46-ig Nagykanizsán, 1846-50. Pápán és 1850-től Szegeden töltötte be a rabbiállást.
Külföldi, morva származása ellenére elsőül vitte a zsinagóga szószékére a
magyar szót. Az első tudományosan képzett magyarországi rabbik közzé tartozott
s nagy személyes tekintélye, politikai és tudományos súlya volt a magyar
közéletben. Pályáját mint nevelő kezdte, de csakhamar, mint rabbi szóval és
írásban felvette a harcot a magyar zsidóságemancipációjáért, amelynek
kivívásában jelentékeny része volt. Nagy munkásságot fejtett ki a zsidó
felekezet országos szervezése érdekében, amelynek számára terjedelmes
szabályzatot dolgozott ki. Az 1868-69-iki országos zsidó kongresszuson azonban
személyi ellentétek miatt nem vett részt. A zsidó esküről könyvet írt, amelynek
nagy része volt a középkor e megszégyenítő maradványának megszüntetésében. (A
zsidó eskü múltja, Pest 1868). Első történetkutatója a magyarországi
zsidóságnak és különösen az újabb korra vonatkozó értékes történeti anyagot
gyűjtött. Egy zsidó irodalmi társulat alapításának és a Biblia magyar
fordításának tervét elsőnek vetette föl. Rabbiképző-intézet létesítéséért is
síkraszállt. A szabadságharcban tábori lelkész volt és lelkesítő beszédeket
tartott, amiért fogságba vetették a pesti Újépületben. Minden eszközzel
törekedett előmozdítani a zsidók magyarosodását és művelődését s az istentisztelet
formáit a nemesebb izlés követelményeihez igyekezett alkalmazni. A zsidó
tudománynak kitűnő készültségi és fáradhatatlan erejű munkása volt. Ben
Chananja címen tudományos folyóiratot alapított, amellyel 10 évre (1859-1868.)
Szegedet tette egyik európai központjává a zsidó tudománynak. Mint szaktudós a
talmudi régiségek tudományát művelte kiváló sikerrel. Ide tartozik két
legnagyobb munkája: Graphische Requisiten und Erzeugnisse bei den Juden (1870)
és Die Lebensalter in der jüdischen Litteratur (1875). Egyéb nevezetesebb
művei: Zsidó erő (1868); Zsinagógai beszédek (1870); Der jüdische Kongress
(1871). Kisebb munkáit összegyűjtve halála után fia. L. Immánuel (1. o.) adta
ki 5 kötetben Gesammelte Schriften címen. Életrajzát tárgyalja Hochmut Á: L. L.
c. németnyelvű nagy monográfiája."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3024. címszó a lexikon =>
543. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13024.htm
CÍMSZÓ: Löw
SZEMÉLYNÉV: Lőw Lipót
SZÓCIKK: L. Lipót, rabbi, szül. Czernahorán Morvaorsz. 1811. máj. 23.,
megh. Szegeden 1875. okt. 13. 1846 -46-ig Nagykanizsán, 1846-50. Pápán és
1850-től Szegeden töltötte be a rabbiállást. Külföldi, morva származása
ellenére elsőül vitte a zsinagóga szószékére a magyar szót. Az első
tudományosan képzett magyarországi rabbik közzé tartozott s nagy személyes
tekintélye, politikai és tudományos súlya volt a magyar közéletben. Pályáját
mint nevelő kezdte, de csakhamar, mint rabbi szóval és írásban felvette a
harcot a magyar zsidóságemancipációjáért, amelynek kivívásában jelentékeny része
volt. Nagy munkásságot fejtett ki a zsidó felekezet országos szervezése
érdekében, amelynek számára terjedelmes szabályzatot dolgozott ki. Az
1868-69-iki országos zsidó kongresszuson azonban személyi ellentétek miatt nem
vett részt. A zsidó esküről könyvet írt, amelynek nagy része volt a középkor e
megszégyenítő maradványának megszüntetésében. A zsidó eskü múltja, Pest 1868 .
Első történetkutatója a magyarországi zsidóságnak és különösen az újabb korra
vonatkozó értékes történeti anyagot gyűjtött. Egy zsidó irodalmi társulat
alapításának és a Biblia magyar fordításának tervét elsőnek vetette föl.
Rabbiképző-intézet létesítéséért is síkraszállt. A szabadságharcban tábori
lelkész volt és lelkesítő beszédeket tartott, amiért fogságba vetették a pesti
Újépületben. Minden eszközzel törekedett előmozdítani a zsidók magyarosodását
és művelődését s az istentisztelet formáit a nemesebb izlés követelményeihez
igyekezett alkalmazni. A zsidó tudománynak kitűnő készültségi és fáradhatatlan
erejű munkása volt. Ben Chananja címen tudományos folyóiratot alapított,
amellyel 10 évre 1859-1868. Szegedet tette egyik európai központjává a zsidó
tudománynak. Mint szaktudós a talmudi régiségek tudományát művelte kiváló
sikerrel. Ide tartozik két legnagyobb munkája: Graphische Requisiten und
Erzeugnisse bei den Juden 1870 és Die Lebensalter in der jüdischen Litteratur
1875 . Egyéb nevezetesebb művei: Zsidó erő 1868 ; Zsinagógai beszédek 1870 ;
Der jüdische Kongress 1871 . Kisebb munkáit összegyűjtve halála után fia. L.
Immánuel 1. o. adta ki 5 kötetben Gesammelte Schriften címen. Életrajzát
tárgyalja Hochmut Á: L. L. c. németnyelvű nagy monográfiája.
13024.ht
CÍMSZÓ Lö
SZEMÉLYNÉV Lő Lipó
SZÓCIKK L Lipót rabbi szül Czernahorá Morvaorsz 1811 máj 23. megh Szegede
1875 okt 13 184 -46-i Nagykanizsán 1846-50 Pápá é 1850-tő Szegede töltött b
rabbiállást Külföldi morv származás ellenér elsőü vitt zsinagóg szószékér magya
szót A els tudományosa képzet magyarország rabbi közz tartozot nag személye
tekintélye politika é tudományo súly vol magya közéletben Pályájá min nevel
kezdte d csakhamar min rabb szóva é írásba felvett harco magya
zsidóságemancipációjáért amelyne kivívásába jelentéken rész volt Nag munkásságo
fejtet k zsid felekeze országo szervezés érdekében amelyne számár terjedelme
szabályzato dolgozot ki A 1868-69-ik országo zsid kongresszuso azonba személy
ellentéte miat ne vet részt zsid eskürő könyve írt amelyne nag rész vol középko
megszégyenít maradványána megszüntetésében zsid esk múltja Pes 186 Els
történetkutatój magyarország zsidóságna é különöse a újab korr vonatkoz értéke
történet anyago gyűjtött Eg zsid irodalm társula alapításána é Bibli magya
fordításána tervé elsőne vetett föl Rabbiképző-intéze létesítéséér i
síkraszállt szabadságharcba tábor lelkés vol é lelkesít beszédeke tartott amiér
fogságb vetetté pest Újépületben Minde eszközze törekedet előmozdítan zsidó
magyarosodásá é művelődésé a istentisztele formái nemeseb izlé követelményeihe
igyekezet alkalmazni zsid tudományna kitűn készültség é fáradhatatla erej munkás
volt Be Chananj címe tudományo folyóirato alapított amellye 1 évr 1859-1868
Szegede tett egyi európa központjáv zsid tudománynak Min szaktudó talmud
régisége tudományá művelt kivál sikerrel Id tartozi ké legnagyob munkája
Graphisch Requisite un Erzeugniss be de Jude 187 é Di Lebensalte i de jüdische
Litteratu 187 Egyé nevezeteseb művei Zsid er 186 Zsinagóga beszéde 187 De
jüdisch Kongres 187 Kiseb munkái összegyűjtv halál utá fia L Immánue 1 o adt k
kötetbe Gesammelt Schrifte címen Életrajzá tárgyalj Hochmu Á L L c németnyelv
nag monográfiája
13024.h
CÍMSZ L
SZEMÉLYNÉ L Lip
SZÓCIK Lipó rabb szü Czernahor Morvaors 181 má 23 meg Szeged 187 ok 1 18
-46- Nagykanizsá 1846-5 Páp 1850-t Szeged töltöt rabbiállás Külföld mor
származá ellené első vit zsinagó szószéké magy szó el tudományos képze
magyarorszá rabb köz tartozo na személy tekintély politik tudomány súl vo magy
közéletbe Pályáj mi neve kezdt csakhama mi rab szóv írásb felvet harc magy
zsidóságemancipációjáér amelyn kivívásáb jelentéke rés vol Na munkásság fejte
zsi felekez ország szervezé érdekébe amelyn számá terjedelm szabályzat dolgozo
k 1868-69-i ország zsi kongresszus azonb személ ellentét mia n ve rész zsi
eskür könyv ír amelyn na rés vo középk megszégyení maradványán megszüntetésébe
zsi es múltj Pe 18 El történetkutató magyarorszá zsidóságn különös úja kor
vonatko érték történe anyag gyűjtöt E zsi irodal társul alapításán Bibl magy
fordításán terv elsőn vetet fö Rabbiképző-intéz létesítéséé síkraszáll
szabadságharcb tábo lelké vo lelkesí beszédek tartot amié fogság vetett pes
Újépületbe Mind eszközz törekede előmozdíta zsid magyarosodás művelődés
istentisztel formá nemese izl követelményeih igyekeze alkalmazn zsi tudományn
kitű készültsé fáradhatatl ere munká vol B Chanan cím tudomány folyóirat alapítot
amelly év 1859-186 Szeged tet egy európ központjá zsi tudományna Mi szaktud
talmu régiség tudomány művel kivá sikerre I tartoz k legnagyo munkáj Graphisc
Requisit u Erzeugnis b d Jud 18 D Lebensalt d jüdisch Litterat 18 Egy
nevezetese műve Zsi e 18 Zsinagóg beszéd 18 D jüdisc Kongre 18 Kise munká
összegyűjt halá ut fi Immánu ad kötetb Gesammel Schrift címe Életrajz tárgyal
Hochm németnyel na monográfiáj
13024.
CÍMS
SZEMÉLYN Li
SZÓCI Lip rab sz Czernaho Morvaor 18 m 2 me Szege 18 o 1 -46 Nagykanizs
1846- Pá 1850- Szege töltö rabbiállá Külföl mo származ ellen els vi zsinag
szószék mag sz e tudományo képz magyarorsz rab kö tartoz n személ tekintél
politi tudomán sú v mag közéletb Pályá m nev kezd csakham m ra szó írás felve
har mag zsidóságemancipációjáé amely kivívásá jelenték ré vo N munkássá fejt zs
feleke orszá szervez érdekéb amely szám terjedel szabályza dolgoz 1868-69-
orszá zs kongresszu azon szemé ellenté mi v rés zs eskü köny í amely n ré v
közép megszégyen maradványá megszüntetéséb zs e múlt P 1 E történetkutat
magyarorsz zsidóság különö új ko vonatk érté történ anya gyűjtö zs iroda társu
alapításá Bib mag fordításá ter első vete f Rabbiképző-inté létesítésé
síkraszál szabadságharc táb lelk v lelkes beszéde tarto ami fogsá vetet pe Újépületb
Min eszköz töreked előmozdít zsi magyarosodá művelődé istentiszte form nemes iz
követelményei igyekez alkalmaz zs tudomány kit készülts fáradhatat er munk vo
Chana cí tudomán folyóira alapíto amell é 1859-18 Szege te eg euró központj zs
tudományn M szaktu talm régisé tudomán műve kiv sikerr tarto legnagy munká
Graphis Requisi Erzeugni Ju 1 Lebensal jüdisc Littera 1 Eg nevezetes műv Zs 1
Zsinagó beszé 1 jüdis Kongr 1 Kis munk összegyűj hal u f Immán a kötet Gesamme
Schrif cím Életraj tárgya Hoch németnye n monográfiá
13024
CÍM
SZEMÉLY L
SZÓC Li ra s Czernah Morvao 1 m Szeg 1 -4 Nagykaniz 1846 P 1850 Szeg tölt
rabbiáll Külfö m szárma elle el v zsina szószé ma s tudomány kép magyarors ra k
tarto szemé tekinté polit tudomá s ma közélet Pály ne kez csakha r sz írá felv
ha ma zsidóságemancipációjá amel kivívás jelenté r v munkáss fej z felek orsz
szerve érdeké amel szá terjede szabályz dolgo 1868-69 orsz z kongressz azo szem
ellent m ré z esk kön amel r közé megszégye maradvány megszüntetésé z múl történetkuta
magyarors zsidósá külön ú k vonat ért törté any gyűjt z irod társ alapítás Bi
ma fordítás te els vet Rabbiképző-int létesítés síkraszá szabadsághar tá lel
lelke beszéd tart am fogs vete p Újépület Mi eszkö töreke előmozdí zs
magyarosod művelőd istentiszt for neme i követelménye igyeke alkalma z tudomán
ki készült fáradhata e mun v Chan c tudomá folyóir alapít amel 1859-1 Szeg t e
eur központ z tudomány szakt tal régis tudomá műv ki siker tart legnag munk
Graphi Requis Erzeugn J Lebensa jüdis Litter E nevezete mű Z Zsinag besz jüdi
Kong Ki mun összegyű ha Immá köte Gesamm Schri cí Életra tárgy Hoc németny
monográfi
1302
CÍ
SZEMÉL
SZÓ L r Czerna Morva Sze - Nagykani 184 185 Sze töl rabbiál Külf szárm ell
e zsin szósz m tudomán ké magyaror r tart szem tekint poli tudom m közéle Pál n
ke csakh s ír fel h m zsidóságemancipációj ame kivívá jelent munkás fe fele ors
szerv érdek ame sz terjed szabály dolg 1868-6 ors kongress az sze ellen r es kö
ame köz megszégy maradván megszüntetés mú történetkut magyaror zsidós külö vona
ér tört an gyűj iro tár alapítá B m fordítá t el ve Rabbiképző-in létesíté
síkrasz szabadságha t le lelk beszé tar a fog vet Újépüle M eszk törek előmozd
z magyaroso művelő istentisz fo nem követelmény igyek alkalm tudomá k készül fáradhat
mu Cha tudom folyói alapí ame 1859- Sze eu közpon tudomán szak ta régi tudom mű
k sike tar legna mun Graph Requi Erzeug Lebens jüdi Litte nevezet m Zsina bes
jüd Kon K mu összegy h Imm köt Gesam Schr c Életr tárg Ho németn monográf