13079.htm
CÍMSZÓ: Magyar-héber nyelvrokonság
SZÓCIKK: Magyar-héber
nyelvrokonság. A M. gondolatát a reformáció kora teremtette meg. Sylvester
János, a legelső magyar nyelvész 1539. kiadott latin nyelvű grammatikájában héber
nyelvtani formákkal magyarázza a magyar nyelvi jelenségeket (birtokos
személyragozás, tárgyas igék ragozása stb.). Szenei Molnár Albert (1610) főleg
a hangok kiejtésében, a névelő használatában látja a két nyelv egyezését. Gelei
Katona István pedig 1645. arra az eredményre jut, hogy a magyar nyelv a zsidón
kívül más nyelvvel rokonságban nincsen. Komáromi Csipkés György (1655) a magyar
nyelv formagazdagságát a héber fölé emeli. Medgyesi Pál 1650. írt könyvének
előszavában újból hangoztatja, hogy a magyar nyelvet legméltóbban a zsidóhoz
lehet mérni és ezt a nézetét a két nyelv grammatikai hasonlóságával igyekezett
hihetőbbé tenni. Érdekes hangtani egybevetést adott Tótfalusi Miklós a
helyesírásról szóló művében (1684), melyben annyi a héber betű és szó, hogy a
szemlélő hirtelenében héber nyelvtankönyvnek hihetné. Otrokocsi Fóris Ferenc
Origines Hungaricae c. híres latin nyelvű könyvében (1693) a magyar szókincs
számtalan szavát a héberből származtatja. Szerinte még a «magyar» szó is héber
eredetű. Azonos a héber gur igével, illetve annak főnevével magur-ral,
legközelebb áll hozzá a szó chaldeus alakja: mager = szomszéd. És valóban,
írja, őseink Arameában a szírek, chaldeusok stb. szomszédai voltak. Pápai Páriz
Ferenc (1708) a magyar írást, a névelőt, az igei személyragokat hozza fel
bizonyítékul a két nyelv rokonságára. Bél Mátyás, Kalmár György (Prodromus
1770) újabb bizonyítékokkal igyekeztek megalapozni nyelvhasonlító elméletüket.
A Debreceni Grammatica (1790) szerzői némi kritikával szintén elfogadták a
héber-magyar nyelvhasonlítás művelőinek álláspontját, Beregszászi Pál (1797)
pedig egész nyelvtanunk struktúrájában a héber nyelvi jelenségek megfelelő jót
mutatta ki. A héber-magyar nyelvrokonság eszméjének még a XIX. század elején is
akadtak hívei: a két nagy magyar nyelvész, Révai Miklós és Verseghy Ferenc. Ők
azonban már szűkebb körre vonták a két nyelv egyezésének bizonyítékait. Utolsó
romantikusa ennek a nyelvészeti iránynak: Horváth István, ki abban a hitben
élt, hogy a Biblia elején a magyar nemzet őstörténetét olvassa és hogy a két
nyelv közül a magyar volt az átadó, a héber az átvevő nyelv (Rajzolatok 1825).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3079. címszó a lexikon =>
550. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13079.htm
CÍMSZÓ: Magyar-héber nyelvrokonság
SZÓCIKK: Magyar-héber nyelvrokonság. A M. gondolatát a reformáció kora
teremtette meg. Sylvester János, a legelső magyar nyelvész 1539. kiadott latin
nyelvű grammatikájában héber nyelvtani formákkal magyarázza a magyar nyelvi
jelenségeket birtokos személyragozás, tárgyas igék ragozása stb. . Szenei
Molnár Albert 1610 főleg a hangok kiejtésében, a névelő használatában látja a
két nyelv egyezését. Gelei Katona István pedig 1645. arra az eredményre jut,
hogy a magyar nyelv a zsidón kívül más nyelvvel rokonságban nincsen. Komáromi
Csipkés György 1655 a magyar nyelv formagazdagságát a héber fölé emeli.
Medgyesi Pál 1650. írt könyvének előszavában újból hangoztatja, hogy a magyar
nyelvet legméltóbban a zsidóhoz lehet mérni és ezt a nézetét a két nyelv grammatikai
hasonlóságával igyekezett hihetőbbé tenni. Érdekes hangtani egybevetést adott
Tótfalusi Miklós a helyesírásról szóló művében 1684 , melyben annyi a héber
betű és szó, hogy a szemlélő hirtelenében héber nyelvtankönyvnek hihetné.
Otrokocsi Fóris Ferenc Origines Hungaricae c. híres latin nyelvű könyvében 1693
a magyar szókincs számtalan szavát a héberből származtatja. Szerinte még a
magyar szó is héber eredetű. Azonos a héber gur igével, illetve annak főnevével
magur-ral, legközelebb áll hozzá a szó chaldeus alakja: mager = szomszéd. És
valóban, írja, őseink Arameában a szírek, chaldeusok stb. szomszédai voltak.
Pápai Páriz Ferenc 1708 a magyar írást, a névelőt, az igei személyragokat hozza
fel bizonyítékul a két nyelv rokonságára. Bél Mátyás, Kalmár György Prodromus
1770 újabb bizonyítékokkal igyekeztek megalapozni nyelvhasonlító elméletüket. A
Debreceni Grammatica 1790 szerzői némi kritikával szintén elfogadták a
héber-magyar nyelvhasonlítás művelőinek álláspontját, Beregszászi Pál 1797
pedig egész nyelvtanunk struktúrájában a héber nyelvi jelenségek megfelelő jót
mutatta ki. A héber-magyar nyelvrokonság eszméjének még a XIX. század elején is
akadtak hívei: a két nagy magyar nyelvész, Révai Miklós és Verseghy Ferenc. Ők
azonban már szűkebb körre vonták a két nyelv egyezésének bizonyítékait. Utolsó
romantikusa ennek a nyelvészeti iránynak: Horváth István, ki abban a hitben
élt, hogy a Biblia elején a magyar nemzet őstörténetét olvassa és hogy a két
nyelv közül a magyar volt az átadó, a héber az átvevő nyelv Rajzolatok 1825 .
13079.ht
CÍMSZÓ Magyar-hébe nyelvrokonsá
SZÓCIKK Magyar-hébe nyelvrokonság M gondolatá reformáci kor teremtett meg
Sylveste János legels magya nyelvés 1539 kiadot lati nyelv grammatikájába hébe
nyelvtan formákka magyarázz magya nyelv jelenségeke birtoko személyragozás
tárgya igé ragozás stb Szene Molná Alber 161 főle hango kiejtésében nével
használatába látj ké nyel egyezését Gele Katon Istvá pedi 1645 arr a eredményr
jut hog magya nyel zsidó kívü má nyelvve rokonságba nincsen Komárom Csipké
Györg 165 magya nyel formagazdagságá hébe föl emeli Medgyes Pá 1650 ír könyvéne
előszavába újbó hangoztatja hog magya nyelve legméltóbba zsidóho lehe mérn é ez
nézeté ké nyel grammatika hasonlóságáva igyekezet hihetőbb tenni Érdeke hangtan
egybevetés adot Tótfalus Mikló helyesírásró szól művébe 168 melybe anny hébe
bet é szó hog szemlél hirtelenébe hébe nyelvtankönyvne hihetné Otrokocs Fóri
Feren Origine Hungarica c híre lati nyelv könyvébe 169 magya szókinc számtala
szavá héberbő származtatja Szerint mé magya sz i hébe eredetű Azono hébe gu
igével illetv anna főnevéve magur-ral legközeleb ál hozz sz chaldeu alakja mage
szomszéd É valóban írja ősein Arameába szírek chaldeuso stb szomszéda voltak
Pápa Pári Feren 170 magya írást névelőt a ige személyragoka hozz fe bizonyítéku
ké nyel rokonságára Bé Mátyás Kalmá Györg Prodromu 177 újab bizonyítékokka
igyekezte megalapozn nyelvhasonlít elméletüket Debrecen Grammatic 179 szerző
ném kritikáva szinté elfogadtá héber-magya nyelvhasonlítá művelőine álláspontját
Beregszász Pá 179 pedi egés nyelvtanun struktúrájába hébe nyelv jelensége
megfelel jó mutatt ki héber-magya nyelvrokonsá eszméjéne mé XIX száza elejé i
akadta hívei ké nag magya nyelvész Réva Mikló é Versegh Ferenc Ő azonba má
szűkeb körr vontá ké nyel egyezéséne bizonyítékait Utols romantikus enne
nyelvészet iránynak Horvát István k abba hitbe élt hog Bibli elejé magya nemze
őstörténeté olvass é hog ké nyel közü magya vol a átadó hébe a átvev nyel
Rajzolato 182
13079.h
CÍMSZ Magyar-héb nyelvrokons
SZÓCIK Magyar-héb nyelvrokonsá gondolat reformác ko teremtet me Sylvest
Jáno legel magy nyelvé 153 kiado lat nyel grammatikájáb héb nyelvta formákk
magyaráz magy nyel jelenségek birtok személyragozá tárgy ig ragozá st Szen Moln
Albe 16 fől hang kiejtésébe néve használatáb lát k nye egyezésé Gel Kato Istv
ped 164 ar eredmény ju ho magy nye zsid kív m nyelvv rokonságb nincse Komáro
Csipk Györ 16 magy nye formagazdagság héb fö emel Medgye P 165 í könyvén
előszaváb újb hangoztatj ho magy nyelv legméltóbb zsidóh leh mér e nézet k nye
grammatik hasonlóságáv igyekeze hihetőb tenn Érdek hangta egybeveté ado Tótfalu
Mikl helyesírásr szó művéb 16 melyb ann héb be sz ho szemlé hirtelenéb héb
nyelvtankönyvn hihetn Otrokoc Fór Fere Origin Hungaric hír lat nyel könyvéb 16
magy szókin számtal szav héberb származtatj Szerin m magy s héb eredet Azon héb
g igéve illet ann főnevév magur-ra legközele á hoz s chalde alakj mag szomszé
valóba írj ősei Arameáb szíre chaldeus st szomszéd volta Páp Pár Fere 17 magy
írás névelő ig személyragok hoz f bizonyíték k nye rokonságár B Mátyá Kalm Györ
Prodrom 17 úja bizonyítékokk igyekezt megalapoz nyelvhasonlí elméletüke Debrece
Grammati 17 szerz né kritikáv szint elfogadt héber-magy nyelvhasonlít művelőin
álláspontjá Beregszás P 17 ped egé nyelvtanu struktúrájáb héb nyel jelenség
megfele j mutat k héber-magy nyelvrokons eszméjén m XI száz elej akadt híve k
na magy nyelvés Rév Mikl Verseg Feren azonb m szűke kör vont k nye egyezésén
bizonyítékai Utol romantiku enn nyelvésze irányna Horvá Istvá abb hitb él ho
Bibl elej magy nemz őstörténet olvas ho k nye köz magy vo átad héb átve nye
Rajzolat 18
13079.
CÍMS Magyar-hé nyelvrokon
SZÓCI Magyar-hé nyelvrokons gondola reformá k teremte m Sylves Ján lege mag
nyelv 15 kiad la nye grammatikájá hé nyelvt formák magyará mag nye jelensége
birto személyragoz tárg i ragoz s Sze Mol Alb 1 fő han kiejtéséb név használatá
lá ny egyezés Ge Kat Ist pe 16 a eredmén j h mag ny zsi kí nyelv rokonság nincs
Komár Csip Gyö 1 mag ny formagazdagsá hé f eme Medgy 16 könyvé előszavá új
hangoztat h mag nyel legméltób zsidó le mé néze ny grammati hasonlóságá igyekez
hihető ten Érde hangt egybevet ad Tótfal Mik helyesírás sz művé 1 mely an hé b
s h szeml hirtelené hé nyelvtankönyv hihet Otroko Fó Fer Origi Hungari hí la
nye könyvé 1 mag szóki számta sza héber származtat Szeri mag hé erede Azo hé
igév ille an főnevé magur-r legközel ho chald alak ma szomsz valób ír őse
Arameá szír chaldeu s szomszé volt Pá Pá Fer 1 mag írá nével i személyrago ho
bizonyíté ny rokonságá Máty Kal Gyö Prodro 1 új bizonyítékok igyekez megalapo
nyelvhasonl elméletük Debrec Grammat 1 szer n kritiká szin elfogad héber-mag
nyelvhasonlí művelői álláspontj Beregszá 1 pe eg nyelvtan struktúrájá hé nye
jelensé megfel muta héber-mag nyelvrokon eszméjé X szá ele akad hív n mag
nyelvé Ré Mik Verse Fere azon szűk kö von ny egyezésé bizonyítéka Uto romantik
en nyelvész irányn Horv Istv ab hit é h Bib ele mag nem őstörténe olva h ny kö
mag v áta hé átv ny Rajzola 1
13079
CÍM Magyar-h nyelvroko
SZÓC Magyar-h nyelvrokon gondol reform teremt Sylve Já leg ma nyel 1 kia l
ny grammatikáj h nyelv formá magyar ma ny jelenség birt személyrago tár rago Sz
Mo Al f ha kiejtésé né használat l n egyezé G Ka Is p 1 eredmé ma n zs k nyel
rokonsá ninc Komá Csi Gy ma n formagazdags h em Medg 1 könyv előszav ú hangozta
ma nye legméltó zsid l m néz n grammat hasonlóság igyeke hihet te Érd hang
egybeve a Tótfa Mi helyesírá s műv mel a h szem hirtelen h nyelvtanköny hihe
Otrok F Fe Orig Hungar h l ny könyv ma szók számt sz hébe származta Szer ma h
ered Az h igé ill a főnev magur- legköze h chal ala m szoms való í ős Arame szí
chalde szomsz vol P P Fe ma ír néve személyrag h bizonyít n rokonság Mát Ka Gy
Prodr ú bizonyítéko igyeke megalap nyelvhason elméletü Debre Gramma sze kritik
szi elfoga héber-ma nyelvhasonl művelő álláspont Beregsz p e nyelvta struktúráj
h ny jelens megfe mut héber-ma nyelvroko eszméj sz el aka hí ma nyelv R Mi Vers
Fer azo szű k vo n egyezés bizonyíték Ut romanti e nyelvés irány Hor Ist a hi
Bi el ma ne őstörtén olv n k ma át h át n Rajzol
1307
CÍ Magyar- nyelvrok
SZÓ Magyar- nyelvroko gondo refor terem Sylv J le m nye ki n grammatiká
nyel form magya m n jelensé bir személyrag tá rag S M A h kiejtés n használa
egyez K I eredm m z nye rokons nin Kom Cs G m formagazdag e Med köny elősza
hangozt m ny legmélt zsi né gramma hasonlósá igyek hihe t Ér han egybev Tótf M
helyesír mű me sze hirtele nyelvtankön hih Otro F Ori Hunga n köny m szó szám s
héb származt Sze m ere A ig il főne magur legköz cha al szom val ő Aram sz
chald szoms vo F m í név személyra bizonyí rokonsá Má K G Prod bizonyíték igyek
megala nyelvhaso elmélet Debr Gramm sz kriti sz elfog héber-m nyelvhason művel
álláspon Beregs nyelvt struktúrá n jelen megf mu héber-m nyelvrok eszmé s e ak
h m nyel M Ver Fe az sz v egyezé bizonyíté U romant nyelvé irán Ho Is h B e m n
őstörté ol m á á Rajzo