13091.htm

CÍMSZÓ: Magyarország zsidósága

SZÓCIKK: Magyarország zsidósága. A zsidóság viszonyát az országhoz az 1867: XVII. t.-c. szabályozza, amely «az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében» dönt. Szentesíttetett 1867 dec. 27. Kihirdettetett mindkét házban 1867 dec. 28. 1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény lakósokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik. Az 1867 előtti idők zsidóságának helyzete szorosan egybefüggött a mindenkori uralkodó áramlatokkal (l. Antiszemitizmus) és történelmi kialakulása a magyarországi zsidóságnak majdnem azonos annak a néhány hitközségnek a történelmével, amelyek az idők során vezető szerepet töltöttek be az ország zsidósága között. Esztergom, Buda, Pozsony, Sopron mint a legrégibb zsidó centrumok, azután a középkor nevezetesebb helyei, mint Kismarton, Székesfehérvár, később Óbuda és Pest tiszta történelmi képét nyújtják az egész magyar zsidóság történelmi szerepének és fejlődésének (bővebben l. az említett városok monográfiájánál). A többi zsidó gyülekezetek (l. külön-külön a községeknél, azonkívül Zsidó községek címszónál) szerepe leginkább mindig az elismert és tekintélyhez jutott zsidó centrumok után igazodott, bár népesedési lehetőségüket mindig a fennálló körülmények szabták meg. Így ténylegesen minden helység külön történelmi életet élt, amit fokozott a középkornak ama szokása, amely városi, illetve helyi törvényeket hozott a maga zsidóságára (l. Budai Törvénykönyv). A törvényeknek kifejezetten zsidóellenes tendenciája az egész történelem során valósággal rendszerré lett (l. Zsidótörvények) és csupán Béla (IV.) zsidótörvénye (l. o.) és ennek a törvénynek időnkénti életre kelése rendezte olykor a zsidóság helyzetét. Az első egyenjogosítási kísérlet II. József érdeme volt (l. Egyenjogosító törekvések) 1782., de a teljes polgári egyen jogosítást mégis csak a fentírt 1867-iki emancipációs törvény (l. Emancipáció) biztosította. A későbbi recepció (l. o.), amely a vallásegyenlőséget is biztosította, juttatta a magyar zsidóságot a teljes szabadságjogokhoz. Ezeket a szabadságjogokat csak az 1919 végén bekövetkezett reakciós áramlat igyekezett korlátozni, az emancipációs és recepciós törvény mégis megmaradt a maga teljes érintetlenségében, csak a törvény szellemével ellentétben a tanszabadságot szüntette meg a numerus clausus törvény (l. o.). A konszolidáció, amely esztendők során megerősödött, a zsidók polgárjogait is igyekszik csorbítatlanságukban meghagyni, csak az egyre gyengülő társadalmi antiszemitizmus áll szemben a zsidóság jogegyenlőségi követeléseivel.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3091. címszó a lexikon => 551. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13091.htm

CÍMSZÓ: Magyarország zsidósága

SZÓCIKK: Magyarország zsidósága. A zsidóság viszonyát az országhoz az 1867: XVII. t.-c. szabályozza, amely az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében dönt. Szentesíttetett 1867 dec. 27. Kihirdettetett mindkét házban 1867 dec. 28. 1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény lakósokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik. Az 1867 előtti idők zsidóságának helyzete szorosan egybefüggött a mindenkori uralkodó áramlatokkal l. Antiszemitizmus és történelmi kialakulása a magyarországi zsidóságnak majdnem azonos annak a néhány hitközségnek a történelmével, amelyek az idők során vezető szerepet töltöttek be az ország zsidósága között. Esztergom, Buda, Pozsony, Sopron mint a legrégibb zsidó centrumok, azután a középkor nevezetesebb helyei, mint Kismarton, Székesfehérvár, később Óbuda és Pest tiszta történelmi képét nyújtják az egész magyar zsidóság történelmi szerepének és fejlődésének bővebben l. az említett városok monográfiájánál . A többi zsidó gyülekezetek l. külön-külön a községeknél, azonkívül Zsidó községek címszónál szerepe leginkább mindig az elismert és tekintélyhez jutott zsidó centrumok után igazodott, bár népesedési lehetőségüket mindig a fennálló körülmények szabták meg. Így ténylegesen minden helység külön történelmi életet élt, amit fokozott a középkornak ama szokása, amely városi, illetve helyi törvényeket hozott a maga zsidóságára l. Budai Törvénykönyv . A törvényeknek kifejezetten zsidóellenes tendenciája az egész történelem során valósággal rendszerré lett l. Zsidótörvények és csupán Béla IV. zsidótörvénye l. o. és ennek a törvénynek időnkénti életre kelése rendezte olykor a zsidóság helyzetét. Az első egyenjogosítási kísérlet II. József érdeme volt l. Egyenjogosító törekvések 1782., de a teljes polgári egyen jogosítást mégis csak a fentírt 1867-iki emancipációs törvény l. Emancipáció biztosította. A későbbi recepció l. o. , amely a vallásegyenlőséget is biztosította, juttatta a magyar zsidóságot a teljes szabadságjogokhoz. Ezeket a szabadságjogokat csak az 1919 végén bekövetkezett reakciós áramlat igyekezett korlátozni, az emancipációs és recepciós törvény mégis megmaradt a maga teljes érintetlenségében, csak a törvény szellemével ellentétben a tanszabadságot szüntette meg a numerus clausus törvény l. o. . A konszolidáció, amely esztendők során megerősödött, a zsidók polgárjogait is igyekszik csorbítatlanságukban meghagyni, csak az egyre gyengülő társadalmi antiszemitizmus áll szemben a zsidóság jogegyenlőségi követeléseivel.

13091.ht

CÍMSZÓ Magyarorszá zsidóság

SZÓCIKK Magyarorszá zsidósága zsidósá viszonyá a országho a 1867 XVII t.-c szabályozza amel a izraelitá egyenjogúságáró polgár é politika jogo tekintetébe dönt Szentesíttetet 186 dec 27 Kihirdettetet mindké házba 186 dec 28 1 A orszá izraelit lakosa keresztén lakósokka minde polgár é politika jo gyakorlásár egyarán jogosítottakna nyilváníttatnak 2 § Minde ezze ellenkez törvény szoká vag rendele ezenne megszüntettetik A 186 előtt idő zsidóságána helyzet szorosa egybefüggöt mindenkor uralkod áramlatokka l Antiszemitizmu é történelm kialakulás magyarország zsidóságna majdne azono anna néhán hitközségne történelmével amelye a idő sorá vezet szerepe töltötte b a orszá zsidóság között Esztergom Buda Pozsony Sopro min legrégib zsid centrumok azutá középko nevezeteseb helyei min Kismarton Székesfehérvár későb Óbud é Pes tiszt történelm képé nyújtjá a egés magya zsidósá történelm szerepéne é fejlődéséne bővebbe l a említet városo monográfiájáná több zsid gyülekezete l külön-külö községeknél azonkívü Zsid községe címszóná szerep leginkáb mindi a elismer é tekintélyhe jutot zsid centrumo utá igazodott bá népesedés lehetőségüke mindi fennáll körülménye szabtá meg Íg ténylegese minde helysé külö történelm élete élt ami fokozot középkorna am szokása amel városi illetv hely törvényeke hozot mag zsidóságár l Buda Törvényköny törvényekne kifejezette zsidóellene tendenciáj a egés történele sorá valóságga rendszerr let l Zsidótörvénye é csupá Bél IV zsidótörvény l o é enne törvényne időnként életr kelés rendezt olyko zsidósá helyzetét A els egyenjogosítás kísérle II Józse érdem vol l Egyenjogosít törekvése 1782. d telje polgár egye jogosítás mégi csa fentír 1867-ik emancipáció törvén l Emancipáci biztosította később recepci l o amel vallásegyenlősége i biztosította juttatt magya zsidóságo telje szabadságjogokhoz Ezeke szabadságjogoka csa a 191 végé bekövetkezet reakció áramla igyekezet korlátozni a emancipáció é recepció törvén mégi megmarad mag telje érintetlenségében csa törvén szelleméve ellentétbe tanszabadságo szüntett me numeru clausu törvén l o konszolidáció amel esztendő sorá megerősödött zsidó polgárjogai i igyekszi csorbítatlanságukba meghagyni csa a egyr gyengül társadalm antiszemitizmu ál szembe zsidósá jogegyenlőség követeléseivel

13091.h

CÍMSZ Magyarorsz zsidósá

SZÓCIK Magyarorsz zsidóság zsidós viszony országh 186 XVI t.- szabályozz ame izraelit egyenjogúságár polgá politik jog tekintetéb dön Szentesíttete 18 de 2 Kihirdettete mindk házb 18 de 2 orsz izraeli lakos kereszté lakósokk mind polgá politik j gyakorlásá egyará jogosítottakn nyilváníttatna Mind ezz ellenke törvén szok va rendel ezenn megszüntetteti 18 előt id zsidóságán helyze szoros egybefüggö mindenko uralko áramlatokk Antiszemitizm történel kialakulá magyarorszá zsidóságn majdn azon ann néhá hitközségn történelméve amely id sor veze szerep töltött orsz zsidósá közöt Esztergo Bud Pozson Sopr mi legrégi zsi centrumo azut középk nevezetese helye mi Kismarto Székesfehérvá késő Óbu Pe tisz történel kép nyújtj egé magy zsidós történel szerepén fejlődésén bővebb említe város monográfiáján töb zsi gyülekezet külön-kül községekné azonkív Zsi község címszón szere leginká mind elisme tekintélyh juto zsi centrum ut igazodot b népesedé lehetőségük mind fennál körülmény szabt me Í tényleges mind helys kül történel élet él am fokozo középkorn a szokás ame város illet hel törvények hozo ma zsidóságá Bud Törvénykön törvényekn kifejezett zsidóellen tendenciá egé történel sor valóságg rendszer le Zsidótörvény csup Bé I zsidótörvén enn törvényn időnkén élet kelé rendez olyk zsidós helyzeté el egyenjogosítá kísérl I Józs érde vo Egyenjogosí törekvés 1782 telj polgá egy jogosítá még cs fentí 1867-i emancipáci törvé Emancipác biztosított későb recepc ame vallásegyenlőség biztosított juttat magy zsidóság telj szabadságjogokho Ezek szabadságjogok cs 19 vég bekövetkeze reakci áraml igyekeze korlátozn emancipáci recepci törvé még megmara ma telj érintetlenségébe cs törvé szellemév ellentétb tanszabadság szüntet m numer claus törvé konszolidáci ame esztend sor megerősödöt zsid polgárjoga igyeksz csorbítatlanságukb meghagyn cs egy gyengü társadal antiszemitizm á szemb zsidós jogegyenlősé követeléseive

13091.

CÍMS Magyarors zsidós

SZÓCI Magyarors zsidósá zsidó viszon ország 18 XV t. szabályoz am izraeli egyenjogúságá polg politi jo tekinteté dö Szentesíttet 1 d Kihirdettet mind ház 1 d ors izrael lako kereszt lakósok min polg politi gyakorlás egyar jogosítottak nyilváníttatn Min ez ellenk törvé szo v rende ezen megszüntettet 1 elő i zsidóságá helyz szoro egybefügg mindenk uralk áramlatok Antiszemitiz történe kialakul magyarorsz zsidóság majd azo an néh hitközség történelmév amel i so vez szere töltöt ors zsidós közö Eszterg Bu Pozso Sop m legrég zs centrum azu közép nevezetes hely m Kismart Székesfehérv kés Ób P tis történe ké nyújt eg mag zsidó történe szerepé fejlődésé bőveb említ váro monográfiájá tö zs gyülekeze külön-kü községekn azonkí Zs közsé címszó szer legink min elism tekintély jut zs centru u igazodo népesed lehetőségü min fenná körülmén szab m ténylege min hely kü történe éle é a fokoz középkor szoká am váro ille he törvénye hoz m zsidóság Bu Törvénykö törvények kifejezet zsidóelle tendenci eg történe so valóság rendsze l Zsidótörvén csu B zsidótörvé en törvény időnké éle kel rende oly zsidó helyzet e egyenjogosít kísér Józ érd v Egyenjogos törekvé 178 tel polg eg jogosít mé c fent 1867- emancipác törv Emancipá biztosítot késő recep am vallásegyenlősé biztosítot jutta mag zsidósá tel szabadságjogokh Eze szabadságjogo c 1 vé bekövetkez reakc áram igyekez korlátoz emancipác recepc törv mé megmar m tel érintetlenségéb c törv szellemé ellentét tanszabadsá szünte nume clau törv konszolidác am eszten so megerősödö zsi polgárjog igyeks csorbítatlanságuk meghagy c eg gyeng társada antiszemitiz szem zsidó jogegyenlős követeléseiv

13091

CÍM Magyaror zsidó

SZÓC Magyaror zsidós zsid viszo orszá 1 X t szabályo a izrael egyenjogúság pol polit j tekintet d Szentesítte Kihirdette min há or izrae lak keresz lakóso mi pol polit gyakorlá egya jogosította nyilváníttat Mi e ellen törv sz rend eze megszüntette el zsidóság hely szor egybefüg minden ural áramlato Antiszemiti történ kialaku magyarors zsidósá maj az a né hitközsé történelmé ame s ve szer töltö or zsidó köz Eszter B Pozs So legré z centru az közé nevezete hel Kismar Székesfehér ké Ó ti történ k nyúj e ma zsid történ szerep fejlődés bőve emlí vár monográfiáj t z gyülekez külön-k községek azonk Z közs címsz sze legin mi elis tekintél ju z centr igazod népese lehetőség mi fenn körülmé sza tényleg mi hel k történ él foko középko szok a vár ill h törvény ho zsidósá B Törvényk törvénye kifejeze zsidóell tendenc e történ s valósá rendsz Zsidótörvé cs zsidótörv e törvén időnk él ke rend ol zsid helyze egyenjogosí kísé Jó ér Egyenjogo törekv 17 te pol e jogosí m fen 1867 emancipá tör Emancip biztosíto kés rece a vallásegyenlős biztosíto jutt ma zsidós te szabadságjogok Ez szabadságjog v bekövetke reak ára igyeke korláto emancipá recep tör m megma te érintetlenségé tör szellem ellenté tanszabads szünt num cla tör konszolidá a eszte s megerősöd zs polgárjo igyek csorbítatlanságu meghag e gyen társad antiszemiti sze zsid jogegyenlő követelései

1309

CÍ Magyaro zsid

SZÓ Magyaro zsidó zsi visz orsz szabály izrae egyenjogúsá po poli tekinte Szentesítt Kihirdett mi h o izra la keres lakós m po poli gyakorl egy jogosított nyilvánítta M elle tör s ren ez megszüntett e zsidósá hel szo egybefü minde ura áramlat Antiszemit törté kialak magyaror zsidós ma a n hitközs történelm am v sze tölt o zsid kö Eszte Poz S legr centr a köz nevezet he Kisma Székesfehé k t törté nyú m zsi törté szere fejlődé bőv eml vá monográfiá gyüleke külön- községe azon köz címs sz legi m eli tekinté j cent igazo népes lehetősé m fen körülm sz tényle m he törté é fok középk szo vá il törvén h zsidós Törvény törvény kifejez zsidóel tenden törté valós rends Zsidótörv c zsidótör törvé időn é k ren o zsi helyz egyenjogos kís J é Egyenjog törek 1 t po jogos fe 186 emancip tö Emanci biztosít ké rec vallásegyenlő biztosít jut m zsidó t szabadságjogo E szabadságjo bekövetk rea ár igyek korlát emancip rece tö megm t érintetlenség tö szelle ellent tanszabad szün nu cl tö konszolid eszt megerősö z polgárj igye csorbítatlanság megha gye társa antiszemit sz zsi jogegyenl követelése