Magyar Zsidó Lexikon: Magyar zsidó cigányok

13104.htm

CÍMSZÓ: Magyar zsidó cigányok

SZÓCIKK: Magyar zsidó cigányok. Magyarországon régen ismerik ezt az érdekes zsidótípust. Azelőtt magányosan járták az országot a magyar zsidó népzenészek és akkoriban klezmerek-nek, fiedlerek-nek (hegedűs) hívták őket. A XVIII. sz.-ban már sok jól szervezett, országosan ismert zenekarban működtek. Jó sokáig érdekes szerepet játszottak a zenekultúrában, de ma már csak elvétve találunk egyet-egyet. A magyar zsidó cigány népzenész kihalóban van. Valamennyi magyar zsidó népzenész között Rózsavölgyi Márk (l. o.) a legismertebb. Bartalus István elismeri kiválóságát és annak a magyar muzsikusnak tartja, aki a XV. sz.-ból származó «Palotás táncot» modernizálta és kiegészítette. Halálát Petőfi Sándor is megsiratta:«Vén muzsikus, mit vétettem én neked, Hogy mindig csak szomorítasz engemet? Keseregtem, mikor szólt a hegedűd, Hejh, nem szól már, s ez nekem még keserűbb, Ez nekem még keserűbb !» Csokonai Mihály is ismerte és becsülte a zsidó muzsikus cigányokat. A «Dorottya» I. könyvében írja: «Im a taponári zsidók bekerülnek És muzsikájukkal a helyükre ülnek». Ugyanott a II. könyvben olvassuk: «Megpendül egyszerre Izsák száraz fája Zengő szerszámokkal kíséri bandája».Alább pedig ezt a két sort: «Rá rándítja Izsák pengő muzsikáját, S a Palatínusnak elkezdi nótáját».A magyar népzene történetében előkelő helyet foglal el a Finály-féle zenekar. Az óbudai zsidó temetőben nyugszik Finály Ansel, egykori nagytehetségű karnagya a palatínus udvari zenekarának. Érdemei jutalmául házat kaptak a zenészei, az ú. n. «Freihaus»-t, a Föld- és Szőlőkertutca sarkán. Híres zsidó cigányokat a legújabb időkből is ismerünk. A legtehetségesebbek közül való Fehér Poldi, a szegedi Kukac-banda korrepetitora. 1878-ban a párisi világkiállításon a párisi zeneművészeti körök zsűrije egyhangúlag Fehér Poldi bandájának ítélte oda a kiállítás nagy aranyérmét a «Repülj fecském» és a «Rákóczi-induló» virtuóz interpretálásáért, amelyhez még egy tiszta aranyból vert, háromezer forintot érő koszorút is kapott. De a bandája összeveszett a koszorún, mert levelekre szedve akarták egymás között szétosztani. Fehér Poldi úgy hárította el a perpatvart, hogy a koszorút szülővárosának, Szegednek ajándékozta, amely azt mai napig is kegyeletesen őrzi a Somogyi-könyvtárból fejlesztett múzeumban. A zsidó cigány érdekes figurája kiveszett már a magyar életből, de kóbor népzenészek még ma is vannak a magyar zsidóságban, különösen a chásszidikus rétegekben, ahol bad-chan-oknak, greinerek-nek vagy marsalik-oknak (l. o.) hívják őket. De ezek inkább poéták, mint muzsikusok, bárha énekeik muzsikáját ők maguk komponálják és hegedűjátékkal kísérik előadásukat.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3104. címszó a lexikon => 565. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13104.htm

CÍMSZÓ: Magyar zsidó cigányok

SZÓCIKK: Magyar zsidó cigányok. Magyarországon régen ismerik ezt az érdekes zsidótípust. Azelőtt magányosan járták az országot a magyar zsidó népzenészek és akkoriban klezmerek-nek, fiedlerek-nek hegedűs hívták őket. A XVIII. sz.-ban már sok jól szervezett, országosan ismert zenekarban működtek. Jó sokáig érdekes szerepet játszottak a zenekultúrában, de ma már csak elvétve találunk egyet-egyet. A magyar zsidó cigány népzenész kihalóban van. Valamennyi magyar zsidó népzenész között Rózsavölgyi Márk l. o. a legismertebb. Bartalus István elismeri kiválóságát és annak a magyar muzsikusnak tartja, aki a XV. sz.-ból származó Palotás táncot modernizálta és kiegészítette. Halálát Petőfi Sándor is megsiratta: Vén muzsikus, mit vétettem én neked, Hogy mindig csak szomorítasz engemet? Keseregtem, mikor szólt a hegedűd, Hejh, nem szól már, s ez nekem még keserűbb, Ez nekem még keserűbb ! Csokonai Mihály is ismerte és becsülte a zsidó muzsikus cigányokat. A Dorottya I. könyvében írja: Im a taponári zsidók bekerülnek És muzsikájukkal a helyükre ülnek . Ugyanott a II. könyvben olvassuk: Megpendül egyszerre Izsák száraz fája Zengő szerszámokkal kíséri bandája .Alább pedig ezt a két sort: Rá rándítja Izsák pengő muzsikáját, S a Palatínusnak elkezdi nótáját .A magyar népzene történetében előkelő helyet foglal el a Finály-féle zenekar. Az óbudai zsidó temetőben nyugszik Finály Ansel, egykori nagytehetségű karnagya a palatínus udvari zenekarának. Érdemei jutalmául házat kaptak a zenészei, az ú. n. Freihaus -t, a Föld- és Szőlőkertutca sarkán. Híres zsidó cigányokat a legújabb időkből is ismerünk. A legtehetségesebbek közül való Fehér Poldi, a szegedi Kukac-banda korrepetitora. 1878-ban a párisi világkiállításon a párisi zeneművészeti körök zsűrije egyhangúlag Fehér Poldi bandájának ítélte oda a kiállítás nagy aranyérmét a Repülj fecském és a Rákóczi-induló virtuóz interpretálásáért, amelyhez még egy tiszta aranyból vert, háromezer forintot érő koszorút is kapott. De a bandája összeveszett a koszorún, mert levelekre szedve akarták egymás között szétosztani. Fehér Poldi úgy hárította el a perpatvart, hogy a koszorút szülővárosának, Szegednek ajándékozta, amely azt mai napig is kegyeletesen őrzi a Somogyi-könyvtárból fejlesztett múzeumban. A zsidó cigány érdekes figurája kiveszett már a magyar életből, de kóbor népzenészek még ma is vannak a magyar zsidóságban, különösen a chásszidikus rétegekben, ahol bad-chan-oknak, greinerek-nek vagy marsalik-oknak l. o. hívják őket. De ezek inkább poéták, mint muzsikusok, bárha énekeik muzsikáját ők maguk komponálják és hegedűjátékkal kísérik előadásukat.

13104.ht

CÍMSZÓ Magya zsid cigányo

SZÓCIKK Magya zsid cigányok Magyarországo rége ismeri ez a érdeke zsidótípust Azelőt magányosa jártá a országo magya zsid népzenésze é akkoriba klezmerek-nek fiedlerek-ne hegedű hívtá őket XVIII sz.-ba má so jó szervezett országosa ismer zenekarba működtek J sokái érdeke szerepe játszotta zenekultúrában d m má csa elvétv találun egyet-egyet magya zsid cigán népzenés kihalóba van Valamenny magya zsid népzenés közöt Rózsavölgy Már l o legismertebb Bartalu Istvá elismer kiválóságá é anna magya muzsikusna tartja ak XV sz.-bó származ Palotá tánco modernizált é kiegészítette Halálá Petőf Sándo i megsiratta Vé muzsikus mi vétette é neked Hog mindi csa szomorítas engemet Keseregtem miko szól hegedűd Hejh ne szó már e neke mé keserűbb E neke mé keserűb Csokona Mihál i ismert é becsült zsid muzsiku cigányokat Dorotty I könyvébe írja I taponár zsidó bekerülne É muzsikájukka helyükr ülne Ugyanot II könyvbe olvassuk Megpendü egyszerr Izsá szára fáj Zeng szerszámokka kísér bandáj .Aláb pedi ez ké sort R rándítj Izsá peng muzsikáját Palatínusna elkezd nótájá . magya népzen történetébe előkel helye fogla e Finály-fél zenekar A óbuda zsid temetőbe nyugszi Finál Ansel egykor nagytehetség karnagy palatínu udvar zenekarának Érdeme jutalmáu háza kapta zenészei a ú n Freihau -t Föld é Szőlőkertutc sarkán Híre zsid cigányoka legújab időkbő i ismerünk legtehetségesebbe közü val Fehé Poldi szeged Kukac-band korrepetitora 1878-ba páris világkiállításo páris zeneművészet körö zsűrij egyhangúla Fehé Pold bandájána ítélt od kiállítá nag aranyérmé Repül fecské é Rákóczi-indul virtuó interpretálásáért amelyhe mé eg tiszt aranybó vert háromeze forinto ér koszorú i kapott D bandáj összeveszet koszorún mer levelekr szedv akartá egymá közöt szétosztani Fehé Pold úg hárított e perpatvart hog koszorú szülővárosának Szegedne ajándékozta amel az ma napi i kegyeletese őrz Somogyi-könyvtárbó fejlesztet múzeumban zsid cigán érdeke figuráj kiveszet má magya életből d kóbo népzenésze mé m i vanna magya zsidóságban különöse chásszidiku rétegekben aho bad-chan-oknak greinerek-ne vag marsalik-okna l o hívjá őket D eze inkáb poéták min muzsikusok bárh énekei muzsikájá ő magu komponáljá é hegedűjátékka kíséri előadásukat

13104.h

CÍMSZ Magy zsi cigány

SZÓCIK Magy zsi cigányo Magyarország rég ismer e érdek zsidótípus Azelő magányos járt ország magy zsi népzenész akkorib klezmerek-ne fiedlerek-n heged hívt őke XVII sz.-b m s j szervezet országos isme zenekarb működte soká érdek szerep játszott zenekultúrába m cs elvét találu egyet-egye magy zsi cigá népzené kihalób va Valamenn magy zsi népzené közö Rózsavölg Má legismerteb Bartal Istv elisme kiválóság ann magy muzsikusn tartj a X sz.-b szárma Palot tánc modernizál kiegészített Halál Pető Sánd megsiratt V muzsiku m vétett neke Ho mind cs szomoríta engeme Keseregte mik szó hegedű Hej n sz má nek m keserűb nek m keserű Csokon Mihá ismer becsül zsi muzsik cigányoka Dorott könyvéb írj taponá zsid bekerüln muzsikájukk helyük üln Ugyano I könyvb olvassu Megpend egyszer Izs szár fá Zen szerszámokk kísé bandá .Alá ped e k sor rándít Izs pen muzsikájá Palatínusn elkez nótáj magy népze történetéb előke hely fogl Finály-fé zeneka óbud zsi temetőb nyugsz Finá Anse egyko nagytehetsé karnag palatín udva zenekarána Érdem jutalmá ház kapt zenésze Freiha - Föl Szőlőkertut sarká Hír zsi cigányok legúja időkb ismerün legtehetségesebb köz va Feh Pold szege Kukac-ban korrepetitor 1878-b pári világkiállítás pári zeneművésze kör zsűri egyhangúl Feh Pol bandáján ítél o kiállít na aranyérm Repü fecsk Rákóczi-indu virtu interpretálásáér amelyh m e tisz aranyb ver háromez forint é koszor kapot bandá összevesze koszorú me levelek szed akart egym közö szétosztan Feh Pol ú hárítot perpatvar ho koszor szülővárosána Szegedn ajándékozt ame a m nap kegyeletes őr Somogyi-könyvtárb fejleszte múzeumba zsi cigá érdek figurá kivesze m magy életbő kób népzenész m vann magy zsidóságba különös chásszidik rétegekbe ah bad-chan-okna greinerek-n va marsalik-okn hívj őke ez inká poétá mi muzsikuso bár éneke muzsikáj mag komponálj hegedűjátékk kísér előadásuka

13104.

CÍMS Mag zs cigán

SZÓCI Mag zs cigány Magyarorszá ré isme érde zsidótípu Azel magányo jár orszá mag zs népzenés akkori klezmerek-n fiedlerek- hege hív ők XVI sz.- szerveze országo ism zenekar működt sok érde szere játszot zenekultúráb c elvé talál egyet-egy mag zs cig népzen kihaló v Valamen mag zs népzen köz Rózsavöl M legismerte Barta Ist elism kiválósá an mag muzsikus tart sz.- szárm Palo tán modernizá kiegészítet Halá Pet Sán megsirat muzsik vétet nek H min c szomorít engem Keseregt mi sz heged He s m ne keserű ne keser Csoko Mih isme becsü zs muzsi cigányok Dorot könyvé ír tapon zsi bekerül muzsikájuk helyü ül Ugyan könyv olvass Megpen egysze Iz szá f Ze szerszámok kís band .Al pe so rándí Iz pe muzsikáj Palatínus elke nótá mag népz történeté elők hel fog Finály-f zenek óbu zs temető nyugs Fin Ans egyk nagytehets karna palatí udv zenekarán Érde jutalm há kap zenész Freih Fö Szőlőkertu sark Hí zs cigányo legúj idők ismerü legtehetségeseb kö v Fe Pol szeg Kukac-ba korrepetito 1878- pár világkiállítá pár zeneművész kö zsűr egyhangú Fe Po bandájá íté kiállí n aranyér Rep fecs Rákóczi-ind virt interpretálásáé amely tis arany ve hárome forin koszo kapo band összevesz koszor m levele sze akar egy köz szétoszta Fe Po háríto perpatva h koszo szülővárosán Szeged ajándékoz am na kegyelete ő Somogyi-könyvtár fejleszt múzeumb zs cig érde figur kivesz mag életb kó népzenés van mag zsidóságb különö chásszidi rétegekb a bad-chan-okn greinerek- v marsalik-ok hív ők e ink poét m muzsikus bá ének muzsiká ma komponál hegedűjáték kísé előadásuk

13104

CÍM Ma z cigá

SZÓC Ma z cigán Magyarorsz r ism érd zsidótíp Aze magány já orsz ma z népzené akkor klezmerek- fiedlerek heg hí ő XV sz. szervez ország is zeneka működ so érd szer játszo zenekultúrá elv talá egyet-eg ma z ci népze kihal Valame ma z népze kö Rózsavö legismert Bart Is elis kiválós a ma muzsiku tar sz. szár Pal tá moderniz kiegészíte Hal Pe Sá megsira muzsi véte ne mi szomorí enge Kesereg m s hege H n keser n kese Csok Mi ism becs z muzs cigányo Doro könyv í tapo zs bekerü muzsikáju hely ü Ugya köny olvas Megpe egysz I sz Z szerszámo kí ban .A p s ránd I p muzsiká Palatínu elk nót ma nép történet elő he fo Finály- zene ób z temet nyug Fi An egy nagytehet karn palat ud zenekará Érd jutal h ka zenés Frei F Szőlőkert sar H z cigány legú idő ismer legtehetségese k F Po sze Kukac-b korrepetit 1878 pá világkiállít pá zeneművés k zsű egyhang F P bandáj ít kiáll aranyé Re fec Rákóczi-in vir interpretálásá amel ti aran v három fori kosz kap ban összeves koszo level sz aka eg kö szétoszt F P hárít perpatv kosz szülővárosá Szege ajándéko a n kegyelet Somogyi-könyvtá fejlesz múzeum z ci érd figu kives ma élet k népzené va ma zsidóság külön chásszid rétegek bad-chan-ok greinerek marsalik-o hí ő in poé muzsiku b éne muzsik m komponá hegedűjáté kís előadásu

1310

CÍ M cig

SZÓ M cigá Magyarors is ér zsidótí Az magán j ors m népzen akko klezmerek fiedlere he h X sz szerve orszá i zenek műkö s ér sze játsz zenekultúr el tal egyet-e m c népz kiha Valam m népz k Rózsav legismer Bar I eli kiváló m muzsik ta sz szá Pa t moderni kiegészít Ha P S megsir muzs vét n m szomor eng Kesere heg kese kes Cso M is bec muz cigány Dor köny tap z beker muzsikáj hel Ugy kön olva Megp egys s szerszám k ba . rán muzsik Palatín el nó m né történe el h f Finály zen ó teme nyu F A eg nagytehe kar pala u zenekar Ér juta k zené Fre Szőlőker sa cigán leg id isme legtehetséges P sz Kukac- korrepeti 187 p világkiállí p zeneművé zs egyhan bandá í kiál arany R fe Rákóczi-i vi interpretálás ame t ara háro for kos ka ba összeve kosz leve s ak e k szétosz hárí perpat kos szülőváros Szeg ajándék kegyele Somogyi-könyvt fejles múzeu c ér fig kive m éle népzen v m zsidósá külö chásszi rétege bad-chan-o greinere marsalik- h i po muzsik én muzsi kompon hegedűját kí előadás