13106.htm

CÍMSZÓ: Magyar zsidók a Balkánon

SZÓCIKK: Magyar zsidók a Balkánon. Budának törökkézre jutása után (1526. szept. 11.) szóródtak szét a M.-k a Balkánon. Legelőször a német zsidók által alapított szófiai hitközségben tűntek fel. Hatvannál több magyar-zsidó család telepedett meg itt és nagy feltűnést keltettek a szófiaiaktól eltérő vallásgyakorlataikkal. Az új bevándorlók azonban mindössze csak három-négy esztendeig éltek Szófiában, mert elköltöztek az Aegei-tenger mellett a Rhodope-hegység alján fekvő Kavalába. A budaiak nagy tiszteletben álló rabbija, Kohén Naftali ben Izsák még 1532 tavaszán is Szófiában élt, de későbbi sorsáról semmit sem tudunk. A wormsi emlékkönyv a vértanúhalált halt tudósok közt említi a nevét. Amint nem teljesen ismertek azok az okok, amiért a budaiak a Balkánra vándoroltak (l. Buda), úgy homályban maradt az az ok is, ami a budaiakat Szófia elhagyására kényszerítette. A zsidók Budáról való kivándorlását Szulejmán telepítési politikájával hozzák kapcsolatba és nem büntető internálásnak minősítik a zsidó és török kútfők. A szófiai kivándorlás már sokkal valószínűbben kényszer hatása alatt történt, mert nem valószínű, hogy a maguk jószántából cserélték volna fel egészséges lakhelyüket a rossz vizű és tűrhetetlen klímájú Kavalával, ahol a szultán száműzöttei éltek. E telepes magyar zsidók Mátiszjó ben Nátánát, Sidero-Kapsa híres rabbiját tekintették rabbijuknak. Valószínű, hogy 1562. a kavalai rabbitanács tagjai Mózes ben Nátán és Elkónó ben Jakab magyar származásúak voltak. A budai zsidóknak egy másik csoportja a bolgárországi Viddinbe, a «hét kút városába», Szalonikibe és Konstantinápolyba (l. Törökországi magyar községek), valamint Plevnába került. Ez utóbbi helyen a magyar zsidók a túlsúlyban lévő spanyol és német telepesekkel szemben is megtartották önállóságukat. Egy darabig azért békés összetartásban éltek, közös jótékony és temetkezési egyletük volt, a végén azért mégiscsak összetűzésre került köztük a sor egy elöljáróválasztás alkalmával. Valószínűleg a spanyolok és a németek vethették fel azt a tervet, hogy a három gyülekezet szertartási szabadságának megsértése nélkül az adminisztratív ügyek vezetésére közös elöljárókat válasszanak. Ezt ellenezték a budaiak, aminek aztán súlyos következményei lettek. A plevnai zsidók megfogadták, hogy a hozzájuk költözött magyarokért, bármi is érje őket, három éven át nem járnak közbe a vajdánál és a városi hatóságnál. Elhatározásukat csak az esetben változtatják meg, ha a budaiak ellen olyan mértékben nyilvánulna meg az ellenségeskedés, hogy az az ő hitközségüket is veszélyeztetné. A budaiakat vallási vonatkozásban is kiközösítették maguktól, örömükben, gyászukban senki részt nem vehetett és a rabbiknak tilos volt budaiak részére ítéletet hozni. A bíráskodási tilalom csak az esetben szűnhetett meg, ha e határozatot aláírók többsége a tilalmat felfüggeszti. A plovnaiak tudósaikat és tanítóikat is megeskették a határozat betartására. A budaiak védelmét magáévá tette Lévi József és főleg Plevnának öreg és tiszteletreméltó rabbija, Lévi Izsák bon Jakab. Noha a kiközösítési határozatot ő maga is aláírta, azt mégis semmisnek nyilvánította, mivel az csak úgy kötelezhette volna őt, ha azt Lévi József, az ő rabbitársa is aláírja. A budaiak védelmezőit súlyos támadások érték, különösen Gerzson ben Juda plevnai tudós részéről. Végül is Lévi Izsák a plevnai határozatot a Balkán legelismertebb tudósainak ítélőszéke elé vitte és Almosino Mózes, Kálái Sámuel, Adárbi Izsák, Medina Sámuel szót emeltek a magyar-zsidók érdekében. Érvénytelennek nyilvánították a kiközösítési ítéletet, mert nem ismétlődhetik meg Izrael történetének az az eseménye, amikor Benjámin törzsét kiátkozták A budai zsidókat a plevnaiak megkövetésére és javulásra szólították fel. Így állott aztán helyre Plevnában a gyülekezetek békéje. (V. ö. Büchler Sándor, «A zsidók története Budapesten.»

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3106. címszó a lexikon => 566. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13106.htm

CÍMSZÓ: Magyar zsidók a Balkánon

SZÓCIKK: Magyar zsidók a Balkánon. Budának törökkézre jutása után 1526. szept. 11. szóródtak szét a M.-k a Balkánon. Legelőször a német zsidók által alapított szófiai hitközségben tűntek fel. Hatvannál több magyar-zsidó család telepedett meg itt és nagy feltűnést keltettek a szófiaiaktól eltérő vallásgyakorlataikkal. Az új bevándorlók azonban mindössze csak három-négy esztendeig éltek Szófiában, mert elköltöztek az Aegei-tenger mellett a Rhodope-hegység alján fekvő Kavalába. A budaiak nagy tiszteletben álló rabbija, Kohén Naftali ben Izsák még 1532 tavaszán is Szófiában élt, de későbbi sorsáról semmit sem tudunk. A wormsi emlékkönyv a vértanúhalált halt tudósok közt említi a nevét. Amint nem teljesen ismertek azok az okok, amiért a budaiak a Balkánra vándoroltak l. Buda , úgy homályban maradt az az ok is, ami a budaiakat Szófia elhagyására kényszerítette. A zsidók Budáról való kivándorlását Szulejmán telepítési politikájával hozzák kapcsolatba és nem büntető internálásnak minősítik a zsidó és török kútfők. A szófiai kivándorlás már sokkal valószínűbben kényszer hatása alatt történt, mert nem valószínű, hogy a maguk jószántából cserélték volna fel egészséges lakhelyüket a rossz vizű és tűrhetetlen klímájú Kavalával, ahol a szultán száműzöttei éltek. E telepes magyar zsidók Mátiszjó ben Nátánát, Sidero-Kapsa híres rabbiját tekintették rabbijuknak. Valószínű, hogy 1562. a kavalai rabbitanács tagjai Mózes ben Nátán és Elkónó ben Jakab magyar származásúak voltak. A budai zsidóknak egy másik csoportja a bolgárországi Viddinbe, a hét kút városába , Szalonikibe és Konstantinápolyba l. Törökországi magyar községek , valamint Plevnába került. Ez utóbbi helyen a magyar zsidók a túlsúlyban lévő spanyol és német telepesekkel szemben is megtartották önállóságukat. Egy darabig azért békés összetartásban éltek, közös jótékony és temetkezési egyletük volt, a végén azért mégiscsak összetűzésre került köztük a sor egy elöljáróválasztás alkalmával. Valószínűleg a spanyolok és a németek vethették fel azt a tervet, hogy a három gyülekezet szertartási szabadságának megsértése nélkül az adminisztratív ügyek vezetésére közös elöljárókat válasszanak. Ezt ellenezték a budaiak, aminek aztán súlyos következményei lettek. A plevnai zsidók megfogadták, hogy a hozzájuk költözött magyarokért, bármi is érje őket, három éven át nem járnak közbe a vajdánál és a városi hatóságnál. Elhatározásukat csak az esetben változtatják meg, ha a budaiak ellen olyan mértékben nyilvánulna meg az ellenségeskedés, hogy az az ő hitközségüket is veszélyeztetné. A budaiakat vallási vonatkozásban is kiközösítették maguktól, örömükben, gyászukban senki részt nem vehetett és a rabbiknak tilos volt budaiak részére ítéletet hozni. A bíráskodási tilalom csak az esetben szűnhetett meg, ha e határozatot aláírók többsége a tilalmat felfüggeszti. A plovnaiak tudósaikat és tanítóikat is megeskették a határozat betartására. A budaiak védelmét magáévá tette Lévi József és főleg Plevnának öreg és tiszteletreméltó rabbija, Lévi Izsák bon Jakab. Noha a kiközösítési határozatot ő maga is aláírta, azt mégis semmisnek nyilvánította, mivel az csak úgy kötelezhette volna őt, ha azt Lévi József, az ő rabbitársa is aláírja. A budaiak védelmezőit súlyos támadások érték, különösen Gerzson ben Juda plevnai tudós részéről. Végül is Lévi Izsák a plevnai határozatot a Balkán legelismertebb tudósainak ítélőszéke elé vitte és Almosino Mózes, Kálái Sámuel, Adárbi Izsák, Medina Sámuel szót emeltek a magyar-zsidók érdekében. Érvénytelennek nyilvánították a kiközösítési ítéletet, mert nem ismétlődhetik meg Izrael történetének az az eseménye, amikor Benjámin törzsét kiátkozták A budai zsidókat a plevnaiak megkövetésére és javulásra szólították fel. Így állott aztán helyre Plevnában a gyülekezetek békéje. V. ö. Büchler Sándor, A zsidók története Budapesten.

13106.ht

CÍMSZÓ Magya zsidó Balkáno

SZÓCIKK Magya zsidó Balkánon Budána törökkézr jutás utá 1526 szept 11 szóródta szé M.- Balkánon Legelőszö néme zsidó álta alapítot szófia hitközségbe tűnte fel Hatvanná töb magyar-zsid csalá telepedet me it é nag feltűnés keltette szófiaiaktó eltér vallásgyakorlataikkal A ú bevándorló azonba mindössz csa három-nég esztendei élte Szófiában mer elköltözte a Aegei-tenge mellet Rhodope-hegysé aljá fekv Kavalába budaia nag tiszteletbe áll rabbija Kohé Naftal be Izsá mé 153 tavaszá i Szófiába élt d később sorsáró semmi se tudunk worms emlékköny vértanúhalál hal tudóso köz említ nevét Amin ne teljese ismerte azo a okok amiér budaia Balkánr vándorolta l Bud úg homályba marad a a o is am budaiaka Szófi elhagyásár kényszerítette zsidó Budáró val kivándorlásá Szulejmá telepítés politikájáva hozzá kapcsolatb é ne büntet internálásna minősíti zsid é törö kútfők szófia kivándorlá má sokka valószínűbbe kénysze hatás alat történt mer ne valószínű hog magu jószántábó cserélté voln fe egészsége lakhelyüke ross viz é tűrhetetle klímáj Kavalával aho szultá száműzötte éltek telepe magya zsidó Mátiszj be Nátánát Sidero-Kaps híre rabbijá tekintetté rabbijuknak Valószínű hog 1562 kavala rabbitanác tagja Móze be Nátá é Elkón be Jaka magya származásúa voltak buda zsidókna eg mási csoportj bolgárország Viddinbe hé kú városáb Szalonikib é Konstantinápolyb l Törökország magya községe valamin Plevnáb került E utóbb helye magya zsidó túlsúlyba lév spanyo é néme telepesekke szembe i megtartottá önállóságukat Eg darabi azér béké összetartásba éltek közö jótékon é temetkezés egyletü volt végé azér mégiscsa összetűzésr kerül köztü so eg elöljáróválasztá alkalmával Valószínűle spanyolo é némete vethetté fe az tervet hog háro gyülekeze szertartás szabadságána megsértés nélkü a adminisztratí ügye vezetésér közö elöljáróka válasszanak Ez ellenezté budaiak amine aztá súlyo következménye lettek plevna zsidó megfogadták hog hozzáju költözöt magyarokért bárm i érj őket háro éve á ne járna közb vajdáná é város hatóságnál Elhatározásuka csa a esetbe változtatjá meg h budaia elle olya mértékbe nyilvánuln me a ellenségeskedés hog a a hitközségüke i veszélyeztetné budaiaka vallás vonatkozásba i kiközösítetté maguktól örömükben gyászukba senk rész ne vehetet é rabbikna tilo vol budaia részér ítélete hozni bíráskodás tilalo csa a esetbe szűnhetet meg h határozato aláíró többség tilalma felfüggeszti plovnaia tudósaika é tanítóika i megesketté határoza betartására budaia védelmé magáév tett Lév Józse é főle Plevnána öre é tiszteletremélt rabbija Lév Izsá bo Jakab Noh kiközösítés határozato mag i aláírta az mégi semmisne nyilvánította mive a csa úg kötelezhett voln őt h az Lév József a rabbitárs i aláírja budaia védelmezői súlyo támadáso érték különöse Gerzso be Jud plevna tudó részéről Végü i Lév Izsá plevna határozato Balká legelismerteb tudósaina ítélőszék el vitt é Almosin Mózes Kálá Sámuel Adárb Izsák Medin Sámue szó emelte magyar-zsidó érdekében Érvénytelenne nyilvánítottá kiközösítés ítéletet mer ne ismétlődheti me Izrae történeténe a a eseménye amiko Benjámi törzsé kiátkoztá buda zsidóka plevnaia megkövetésér é javulásr szólítottá fel Íg állot aztá helyr Plevnába gyülekezete békéje V ö Büchle Sándor zsidó történet Budapesten

13106.h

CÍMSZ Magy zsid Balkán

SZÓCIK Magy zsid Balkáno Budán törökkéz jutá ut 152 szep 1 szóródt sz M. Balkáno Legelősz ném zsid ált alapíto szófi hitközségb tűnt fe Hatvann tö magyar-zsi csal telepede m i na feltűné keltett szófiaiakt elté vallásgyakorlataikka bevándorl azonb mindöss cs három-né esztende élt Szófiába me elköltözt Aegei-teng melle Rhodope-hegys alj fek Kavaláb budai na tiszteletb ál rabbij Koh Nafta b Izs m 15 tavasz Szófiáb él későb sorsár semm s tudun worm emlékkön vértanúhalá ha tudós kö emlí nevé Ami n teljes ismert az oko amié budai Balkán vándorolt Bu ú homályb mara i a budaiak Szóf elhagyásá kényszerített zsid Budár va kivándorlás Szulejm telepíté politikájáv hozz kapcsolat n bünte internálásn minősít zsi tör kútfő szófi kivándorl m sokk valószínűbb kénysz hatá ala történ me n valószín ho mag jószántáb cserélt vol f egészség lakhelyük ros vi tűrhetetl klímá Kavaláva ah szult száműzött élte telep magy zsid Mátisz b Nátáná Sidero-Kap hír rabbij tekintett rabbijukna Valószín ho 156 kaval rabbitaná tagj Móz b Nát Elkó b Jak magy származású volta bud zsidókn e más csoport bolgárorszá Viddinb h k városá Szaloniki Konstantinápoly Törökorszá magy község valami Plevná kerül utób hely magy zsid túlsúlyb lé spany ném telepesekk szemb megtartott önállóságuka E darab azé bék összetartásb élte köz jótéko temetkezé egylet vol vég azé mégiscs összetűzés kerü közt s e elöljáróválaszt alkalmáva Valószínűl spanyol német vethett f a terve ho hár gyülekez szertartá szabadságán megsérté nélk adminisztrat ügy vezetésé köz elöljárók válasszana E ellenezt budaia amin azt súly következmény lette plevn zsid megfogadtá ho hozzáj költözö magyarokér bár ér őke hár év n járn köz vajdán váro hatóságná Elhatározásuk cs esetb változtatj me budai ell oly mértékb nyilvánul m ellenségeskedé ho hitközségük veszélyeztetn budaiak vallá vonatkozásb kiközösített maguktó örömükbe gyászukb sen rés n vehete rabbikn til vo budai részé ítélet hozn bíráskodá tilal cs esetb szűnhete me határozat aláír többsé tilalm felfüggeszt plovnai tudósaik tanítóik megeskett határoz betartásár budai védelm magáé tet Lé Józs fől Plevnán ör tiszteletremél rabbij Lé Izs b Jaka No kiközösíté határozat ma aláírt a még semmisn nyilvánított miv cs ú kötelezhet vol ő a Lé Józse rabbitár aláírj budai védelmező súly támadás érté különös Gerzs b Ju plevn tud részérő Vég Lé Izs plevn határozat Balk legelismerte tudósain ítélőszé e vit Almosi Móze Kál Sámue Adár Izsá Medi Sámu sz emelt magyar-zsid érdekébe Érvénytelenn nyilvánított kiközösíté ítélete me n ismétlődhet m Izra történetén esemény amik Benjám törzs kiátkozt bud zsidók plevnai megkövetésé javulás szólított fe Í állo azt hely Plevnáb gyülekezet békéj Büchl Sándo zsid történe Budapeste

13106.

CÍMS Mag zsi Balká

SZÓCI Mag zsi Balkán Budá törökké jut u 15 sze szóród s M Balkán Legelős né zsi ál alapít szóf hitközség tűn f Hatvan t magyar-zs csa teleped n feltűn keltet szófiaiak elt vallásgyakorlataikk bevándor azon mindös c három-n esztend él Szófiáb m elköltöz Aegei-ten mell Rhodope-hegy al fe Kavalá buda n tisztelet á rabbi Ko Naft Iz 1 tavas Szófiá é késő sorsá sem tudu wor emlékkö vértanúhal h tudó k eml nev Am telje ismer a ok ami buda Balká vándorol B homály mar budaia Szó elhagyás kényszerítet zsi Budá v kivándorlá Szulej telepít politikájá hoz kapcsola bünt internálás minősí zs tö kútf szóf kivándor sok valószínűb kénys hat al törté m valószí h ma jószántá cserél vo egészsé lakhelyü ro v tűrhetet klím Kavaláv a szul száműzöt élt tele mag zsi Mátis Nátán Sidero-Ka hí rabbi tekintet rabbijukn Valószí h 15 kava rabbitan tag Mó Ná Elk Ja mag származás volt bu zsidók má csopor bolgárorsz Viddin város Szalonik Konstantinápol Törökorsz mag közsé valam Plevn kerü utó hel mag zsi túlsúly l span né telepesek szem megtartot önállóságuk dara az bé összetartás élt kö jóték temetkez egyle vo vé az mégisc összetűzé ker köz elöljáróválasz alkalmáv Valószínű spanyo néme vethet terv h há gyüleke szertart szabadságá megsért nél adminisztra üg vezetés kö elöljáró válasszan ellenez budai ami az súl következmén lett plev zsi megfogadt h hozzá költöz magyaroké bá é ők há é jár kö vajdá vár hatóságn Elhatározásu c eset változtat m buda el ol mérték nyilvánu ellenségesked h hitközségü veszélyeztet budaia vall vonatkozás kiközösítet magukt örömükb gyászuk se ré vehet rabbik ti v buda rész ítéle hoz bíráskod tila c eset szűnhet m határoza aláí többs tilal felfüggesz plovna tudósai tanítói megesket határo betartásá buda védel magá te L Józ fő Plevná ö tiszteletremé rabbi L Iz Jak N kiközösít határoza m aláír mé semmis nyilvánítot mi c kötelezhe vo L Józs rabbitá aláír buda védelmez súl támadá ért különö Gerz J plev tu részér Vé L Iz plev határoza Bal legelismert tudósai ítélősz vi Almos Móz Ká Sámu Adá Izs Med Sám s emel magyar-zsi érdekéb Érvénytelen nyilvánítot kiközösít ítélet m ismétlődhe Izr történeté esemén ami Benjá törz kiátkoz bu zsidó plevna megkövetés javulá szólítot f áll az hel Plevná gyülekeze béké Büch Sánd zsi történ Budapest

13106

CÍM Ma zs Balk

SZÓC Ma zs Balká Bud törökk ju 1 sz szóró Balká Legelő n zs á alapí szó hitközsé tű Hatva magyar-z cs telepe feltű kelte szófiaia el vallásgyakorlataik bevándo azo mindö három- eszten é Szófiá elköltö Aegei-te mel Rhodope-heg a f Kaval bud tisztele rabb K Naf I tava Szófi kés sors se tud wo emlékk vértanúha tud em ne A telj isme o am bud Balk vándoro homál ma budai Sz elhagyá kényszeríte zs Bud kivándorl Szule telepí politikáj ho kapcsol bün internálá minős z t kút szó kivándo so valószínű kény ha a tört valósz m jószánt cseré v egészs lakhely r tűrhete klí Kavalá szu száműzö él tel ma zs Máti Nátá Sidero-K h rabb tekinte rabbijuk Valósz 1 kav rabbita ta M N El J ma származá vol b zsidó m csopo bolgárors Viddi váro Szaloni Konstantinápo Törökors ma közs vala Plev ker ut he ma zs túlsúl spa n telepese sze megtarto önállóságu dar a b összetartá él k jóté temetke egyl v v a mégis összetűz ke kö elöljáróválas alkalmá Valószín spany ném vethe ter h gyülek szertar szabadság megsér né adminisztr ü vezeté k elöljár válassza ellene buda am a sú következmé let ple zs megfogad hozz költö magyarok b ő h já k vajd vá hatóság Elhatározás ese változta bud e o mérté nyilván ellenségeske hitközség veszélyezte budai val vonatkozá kiközösíte maguk örömük gyászu s r vehe rabbi t bud rés ítél ho bírásko til ese szűnhe határoz alá több tila felfügges plovn tudósa tanító megeske határ betartás bud véde mag t Jó f Plevn tiszteletrem rabb I Ja kiközösí határoz aláí m semmi nyilváníto m kötelezh v Józ rabbit aláí bud védelme sú támad ér külön Ger ple t részé V I ple határoz Ba legelismer tudósa ítélős v Almo Mó K Sám Ad Iz Me Sá eme magyar-zs érdeké Érvénytele nyilváníto kiközösí ítéle ismétlődh Iz történet esemé am Benj tör kiátko b zsid plevn megköveté javul szólíto ál a he Plevn gyülekez bék Büc Sán zs törté Budapes

1310

CÍ M z Bal

SZÓ M z Balk Bu török j s szór Balk Legel z alap sz hitközs t Hatv magyar- c telep felt kelt szófiai e vallásgyakorlatai bevánd az mind három eszte Szófi elkölt Aegei-t me Rhodope-he Kava bu tisztel rab Na tav Szóf ké sor s tu w emlék vértanúh tu e n tel ism a bu Bal vándor homá m buda S elhagy kényszerít z Bu kivándor Szul telep politiká h kapcso bü internál minő kú sz kivánd s valószín kén h tör valós jószán cser egész lakhel tűrhet kl Kaval sz száműz é te m z Mát Nát Sidero- rab tekint rabbiju Valós ka rabbit t E m származ vo zsid csop bolgáror Vidd vár Szalon Konstantináp Törökor m köz val Ple ke u h m z túlsú sp telepes sz megtart önállóság da összetart é jót temetk egy mégi összetű k k elöljáróvála alkalm Valószí span né veth te gyüle szerta szabadsá megsé n adminiszt vezet elöljá válassz ellen bud a s következm le pl z megfoga hoz költ magyaro j vaj v hatósá Elhatározá es változt bu mért nyilvá ellenségesk hitközsé veszélyezt buda va vonatkoz kiközösít magu örömü gyász veh rabb bu ré íté h bírásk ti es szűnh határo al töb til felfügge plov tudós tanít megesk hatá betartá bu véd ma J Plev tiszteletre rab J kiközös határo alá semm nyilvánít kötelez Jó rabbi alá bu védelm s táma é külö Ge pl rész pl határo B legelisme tudós ítélő Alm M Sá A I M S em magyar-z érdek Érvénytel nyilvánít kiközös ítél ismétlőd I történe esem a Ben tö kiátk zsi plev megkövet javu szólít á h Plev gyüleke bé Bü Sá z tört Budape