13138.htm
CÍMSZÓ: Makai
SZEMÉLYNÉV: Makai Emil
SZÓCIKK: "Makai Emil, költő,
szül. Makón 1870. nov. 17., megh. Budapesten 1901 aug. 6. Atyja, Fischer Antal
Enoch makói rabbi, fiát papi pályára akarta nevelni. Tanulmányait szülővárosában
kezdte meg, majd 1884. a pesti Rabbiszeminárium növendéke lett. 1889-ben lépett
a Rabbiképző intézet felső tanfolyamába. Ekkor már megjelent volt első verses
kötete Vallásos énekek címmel (1888). Teológiai tanulmányait 1893. abbahagyta,
hogy korlátlan szabadsággal élhessen írói törekvéseinek. Zsidó költök,(1892)
című művének műfordításaival és az Énekek éneke c bibliatörténet szabad lírai
feldolgozásával (1893) országos elismerést szerzett magának. 1894-ig a Pesti
Napló kötelékében dolgozott, 1895- jelent meg nagyhírű lírai versgyűjteménye:
Margit. 1894-97-ig a Fővárosi Lapok belső munkatársa volt, 1897. pedig a Hét
szerkesztőségének lett tagja. Mint Kiss József lapjának segédszerkesztője, nagy
terjedelmű és sokoldalú munkásságot fejtett ki. Dolgozott a Fővárosi Lapokba, a
Magyar Szalonba, az Ország-Világba stb. s különösen sokat a magyar színpad
számára. A Petőfi Társaság 1898. választotta tagjává. 1900-ban mutatta be~a
Vígszínház nagysikerű vígjátékát, a Tudós professzor Hatvanit. A Nemzeti Színház
drámabíráló bizottságának tagja és jegyzője volt. Halála komoly veszteségét
jelentette a magyar irodalomnak. Tetemét szülővárosába szállították. M.
ősélménye: a romantikus vágyódás minden szép, örök és elérhetetlen után.
Maradék nélküli líraiság zenésíti át költői alkotásait. Tiszta lírizmusban
oldódik fel benne minden érzés és hangulat s ez a líraiság még ott is felszínre
vetődik, hol más formák műfaji jellegét sérti. Érzései, vágyai, lelki
megmozdulásai, önalkotó, belső kialakulásban formálódnak költői keretbe.
Művésze a formának, mely mesterkéltség nélkül csiszolt, szabatos és kerek;
virtuóza a színnek, melynek mesteri technikáját oly szédületes könnyedséggel
kezelte, hogy nem egyszer fenyegeti a rím játékok értékrontó veszélye.
Folttalan magyar nyelven hangzó verseiben őszinte és igaz minden érzelem és
gondolat, akár a vallásos áhítat, akár a szerelemérzés vagy az életproblémák
felett töprengő filozófia kap kifejező formát költeményeiben. S ezt nem
tompítja Heine, Kiss József, Vajda János költészetének néha-néha megmutatkozó
ösztönzése sem. Vallásos énekeiben a magyar-zsidó líra legszebb formájában
teljesedett ki. M. hithangulatú költészete: a zsidó érzéseknek a magyar nyelv
közvetítő rétegén át jelentkező modern formaadása volt. Kiss József vallásos
dalainak kollektív érzéskifejezésével szemben M. az egyéni hitérzés költője
(Péntek este, Az öregúr, Halottak emléke) s ez a magát megnyilatkoztató
bensőség tör fel mélységesen fájó hanggal a hatalmas drámai képpé fenségesített
Rorátéban. A XI-XIV. sz. nagy zsidó költőinek örök lírai értékeit hivatott
tolmácsaként szólaltatta meg magyar nyelven, midőn M. Salamon Ibn Gabirol, Juda
Halévi, Sámuel Hanagid, Mózes Ibn Ezra, Ábrahám Ibn Ezra, Charizi, Manuelló
verseinek művészi fordításával nagy és egyetemes hatásokra szabadította fel a
vallásos költészetben a középkor zsidó irodalmának költői szépségeit. Szerelmi
lírájában valami halk és benső zeneiség lüktet. Álmodó szerelme az elérhetetlen
leány után romantikus távlatokba vetíti Margitja alakját. A vágyát soha el nem
érő ember valóságot hesegető álomölelése és titkos csodavárása néha-néha ugyan
felvillant némi optimizmust, de valójában M. szordinós szenvedélyét a
reménytelen várásós az eltemetett örömök halkítják bús lemondássá. M.
szorgalmas munkása volt a magyar színpadnak is, elsősorban az operett-műfajnak.
Nemcsak eredeti darabjaival jelentkezett. A 90-es évek végén alig volt külföldi
operett, melynek szövegét, verseit nem M. ültette volna át ritmusos költői
formába. Száznál több darabot fordított prózában és versben. A Nemzeti Színház
számára lefordította Sudermann Morituri-ját, színre alkalmazta Calderon de la
Barca, Két szék közt a pad alatt c. vígjátékát. Leghíresebb operett-fordításai:
a Gésák. Szulamit, San Toy. Eredeti vígjátékai közül a Kaland c. (Szécsi
Ferenccel együtt) dramolettet a Vígszínház (1897); a Robinzonok c. 1 felv.
vígjátékot a Magyar Színház (1898); A királyné apródját (Heltai Jenővel együtt)
a Vígszínház mutatta be. Legértékesebb színpadi műve a Tudós professzor Hatvani
(verses vígjáték 3 felv. előjátékkal) melyen a valóság és a pokol, a realitás
és az irracionalizmus elemeinek, a csodahivés és a csodatagadás ellentétének
kontraszt-vonalán mély költői intuícióval dolgozza fel a híres debreceni
professzor életéből vett mesetárgyat. A Nemzeti Színház felkérésére írta meg
Vörösmarty c. drámai költeményét, melynek nyelvi zengzetességről, verselési
könnyedségéről az irodalom konzervatív köreiben is igaz elismeréssel
nyilatkoztak. Hosszú időn át nagy népszerűségnek örvendtek M. monológjai, párjelenetei.
Ezeknek tréfás és szentimentális hangulatában s ötletes kedvességében a városi
élet levegője hullámzott. Főbb költői művei: Vallásos énekek (1888); Zsidó
költők (1892); Énekek éneke (1893); Margit (1895); Újabb költeményei (1899);
Poétasors (1901); Munkái (sajtó alá rendezte Molnár Géza I-II. kötet, 1904).
"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3138. címszó a lexikon =>
569. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13138.htm
CÍMSZÓ: Makai
SZEMÉLYNÉV: Makai Emil
SZÓCIKK: Makai Emil, költő, szül. Makón 1870. nov. 17., megh. Budapesten
1901 aug. 6. Atyja, Fischer Antal Enoch makói rabbi, fiát papi pályára akarta
nevelni. Tanulmányait szülővárosában kezdte meg, majd 1884. a pesti
Rabbiszeminárium növendéke lett. 1889-ben lépett a Rabbiképző intézet felső tanfolyamába.
Ekkor már megjelent volt első verses kötete Vallásos énekek címmel 1888 .
Teológiai tanulmányait 1893. abbahagyta, hogy korlátlan szabadsággal élhessen
írói törekvéseinek. Zsidó költök, 1892 című művének műfordításaival és az
Énekek éneke c bibliatörténet szabad lírai feldolgozásával 1893 országos
elismerést szerzett magának. 1894-ig a Pesti Napló kötelékében dolgozott, 1895-
jelent meg nagyhírű lírai versgyűjteménye: Margit. 1894-97-ig a Fővárosi Lapok
belső munkatársa volt, 1897. pedig a Hét szerkesztőségének lett tagja. Mint
Kiss József lapjának segédszerkesztője, nagy terjedelmű és sokoldalú
munkásságot fejtett ki. Dolgozott a Fővárosi Lapokba, a Magyar Szalonba, az
Ország-Világba stb. s különösen sokat a magyar színpad számára. A Petőfi Társaság
1898. választotta tagjává. 1900-ban mutatta be~a Vígszínház nagysikerű
vígjátékát, a Tudós professzor Hatvanit. A Nemzeti Színház drámabíráló
bizottságának tagja és jegyzője volt. Halála komoly veszteségét jelentette a
magyar irodalomnak. Tetemét szülővárosába szállították. M. ősélménye: a
romantikus vágyódás minden szép, örök és elérhetetlen után. Maradék nélküli
líraiság zenésíti át költői alkotásait. Tiszta lírizmusban oldódik fel benne
minden érzés és hangulat s ez a líraiság még ott is felszínre vetődik, hol más
formák műfaji jellegét sérti. Érzései, vágyai, lelki megmozdulásai, önalkotó,
belső kialakulásban formálódnak költői keretbe. Művésze a formának, mely
mesterkéltség nélkül csiszolt, szabatos és kerek; virtuóza a színnek, melynek
mesteri technikáját oly szédületes könnyedséggel kezelte, hogy nem egyszer
fenyegeti a rím játékok értékrontó veszélye. Folttalan magyar nyelven hangzó
verseiben őszinte és igaz minden érzelem és gondolat, akár a vallásos áhítat,
akár a szerelemérzés vagy az életproblémák felett töprengő filozófia kap
kifejező formát költeményeiben. S ezt nem tompítja Heine, Kiss József, Vajda
János költészetének néha-néha megmutatkozó ösztönzése sem. Vallásos énekeiben a
magyar-zsidó líra legszebb formájában teljesedett ki. M. hithangulatú
költészete: a zsidó érzéseknek a magyar nyelv közvetítő rétegén át jelentkező
modern formaadása volt. Kiss József vallásos dalainak kollektív
érzéskifejezésével szemben M. az egyéni hitérzés költője Péntek este, Az
öregúr, Halottak emléke s ez a magát megnyilatkoztató bensőség tör fel
mélységesen fájó hanggal a hatalmas drámai képpé fenségesített Rorátéban. A
XI-XIV. sz. nagy zsidó költőinek örök lírai értékeit hivatott tolmácsaként
szólaltatta meg magyar nyelven, midőn M. Salamon Ibn Gabirol, Juda Halévi,
Sámuel Hanagid, Mózes Ibn Ezra, Ábrahám Ibn Ezra, Charizi, Manuelló verseinek
művészi fordításával nagy és egyetemes hatásokra szabadította fel a vallásos
költészetben a középkor zsidó irodalmának költői szépségeit. Szerelmi lírájában
valami halk és benső zeneiség lüktet. Álmodó szerelme az elérhetetlen leány
után romantikus távlatokba vetíti Margitja alakját. A vágyát soha el nem érő
ember valóságot hesegető álomölelése és titkos csodavárása néha-néha ugyan
felvillant némi optimizmust, de valójában M. szordinós szenvedélyét a
reménytelen várásós az eltemetett örömök halkítják bús lemondássá. M.
szorgalmas munkása volt a magyar színpadnak is, elsősorban az operett-műfajnak.
Nemcsak eredeti darabjaival jelentkezett. A 90-es évek végén alig volt külföldi
operett, melynek szövegét, verseit nem M. ültette volna át ritmusos költői
formába. Száznál több darabot fordított prózában és versben. A Nemzeti Színház
számára lefordította Sudermann Morituri-ját, színre alkalmazta Calderon de la
Barca, Két szék közt a pad alatt c. vígjátékát. Leghíresebb operett-fordításai:
a Gésák. Szulamit, San Toy. Eredeti vígjátékai közül a Kaland c. Szécsi
Ferenccel együtt dramolettet a Vígszínház 1897 ; a Robinzonok c. 1 felv.
vígjátékot a Magyar Színház 1898 ; A királyné apródját Heltai Jenővel együtt a
Vígszínház mutatta be. Legértékesebb színpadi műve a Tudós professzor Hatvani
verses vígjáték 3 felv. előjátékkal melyen a valóság és a pokol, a realitás és
az irracionalizmus elemeinek, a csodahivés és a csodatagadás ellentétének kontraszt-vonalán
mély költői intuícióval dolgozza fel a híres debreceni professzor életéből vett
mesetárgyat. A Nemzeti Színház felkérésére írta meg Vörösmarty c. drámai
költeményét, melynek nyelvi zengzetességről, verselési könnyedségéről az
irodalom konzervatív köreiben is igaz elismeréssel nyilatkoztak. Hosszú időn át
nagy népszerűségnek örvendtek M. monológjai, párjelenetei. Ezeknek tréfás és
szentimentális hangulatában s ötletes kedvességében a városi élet levegője
hullámzott. Főbb költői művei: Vallásos énekek 1888 ; Zsidó költők 1892 ;
Énekek éneke 1893 ; Margit 1895 ; Újabb költeményei 1899 ; Poétasors 1901 ;
Munkái sajtó alá rendezte Molnár Géza I-II. kötet, 1904 .
13138.ht
CÍMSZÓ Maka
SZEMÉLYNÉV Maka Emi
SZÓCIKK Maka Emil költő szül Makó 1870 nov 17. megh Budapeste 190 aug 6
Atyja Fische Anta Enoc makó rabbi fiá pap pályár akart nevelni Tanulmányai
szülővárosába kezdt meg maj 1884 pest Rabbiszemináriu növendék lett 1889-be
lépet Rabbiképz intéze fels tanfolyamába Ekko má megjelen vol els verse kötet
Valláso éneke címme 188 Teológia tanulmányai 1893 abbahagyta hog korlátla
szabadságga élhesse író törekvéseinek Zsid költök 189 cím művéne műfordításaiva
é a Éneke ének bibliatörténe szaba líra feldolgozásáva 189 országo elismerés
szerzet magának 1894-i Pest Napl kötelékébe dolgozott 1895 jelen me nagyhír
líra versgyűjteménye Margit 1894-97-i Főváros Lapo bels munkatárs volt 1897
pedi Hé szerkesztőségéne let tagja Min Kis Józse lapjána segédszerkesztője nag
terjedelm é sokoldal munkásságo fejtet ki Dolgozot Főváros Lapokba Magya
Szalonba a Ország-Világb stb különöse soka magya színpa számára Petőf Társasá
1898 választott tagjává 1900-ba mutatt be~ Vígszínhá nagysiker vígjátékát Tudó
professzo Hatvanit Nemzet Színhá drámabírál bizottságána tagj é jegyzőj volt
Halál komol veszteségé jelentett magya irodalomnak Tetemé szülővárosáb
szállították M ősélménye romantiku vágyódá minde szép örö é elérhetetle után
Maradé nélkül líraisá zenésít á költő alkotásait Tiszt lírizmusba oldódi fe
benn minde érzé é hangula e líraisá mé ot i felszínr vetődik ho má formá műfaj
jellegé sérti Érzései vágyai lelk megmozdulásai önalkotó bels kialakulásba
formálódna költő keretbe Művész formának mel mesterkéltsé nélkü csiszolt
szabato é kerek virtuóz színnek melyne mester technikájá ol szédülete
könnyedségge kezelte hog ne egysze fenyeget rí játéko értékront veszélye
Folttala magya nyelve hangz verseibe őszint é iga minde érzele é gondolat aká
valláso áhítat aká szerelemérzé vag a életproblémá felet töpreng filozófi ka
kifejez formá költeményeiben ez ne tompítj Heine Kis József Vajd Jáno
költészeténe néha-néh megmutatkoz ösztönzés sem Valláso énekeibe magyar-zsid
lír legszeb formájába teljesedet ki M hithangulat költészete zsid érzésekne
magya nyel közvetít rétegé á jelentkez moder formaadás volt Kis Józse valláso
dalaina kollektí érzéskifejezéséve szembe M a egyén hitérzé költőj Pénte este A
öregúr Halotta emlék e magá megnyilatkoztat bensősé tö fe mélységese fáj hangga
hatalma dráma képp fenségesítet Rorátéban XI-XIV sz nag zsid költőine örö líra
értékei hivatot tolmácsakén szólaltatt me magya nyelven midő M Salamo Ib
Gabirol Jud Halévi Sámue Hanagid Móze Ib Ezra Ábrahá Ib Ezra Charizi Manuell
verseine művész fordításáva nag é egyeteme hatásokr szabadított fe valláso
költészetbe középko zsid irodalmána költő szépségeit Szerelm lírájába valam hal
é bens zeneisé lüktet Álmod szerelm a elérhetetle leán utá romantiku távlatokb
vetít Margitj alakját vágyá soh e ne ér embe valóságo heseget álomölelés é
titko csodavárás néha-néh ugya felvillan ném optimizmust d valójába M szordinó
szenvedélyé reménytele várásó a eltemetet örömö halkítjá bú lemondássá M
szorgalma munkás vol magya színpadna is elsősorba a operett-műfajnak Nemcsa
eredet darabjaiva jelentkezett 90-e éve végé ali vol külföld operett melyne
szövegét versei ne M ültett voln á ritmuso költő formába Százná töb darabo
fordítot prózába é versben Nemzet Színhá számár lefordított Suderman
Morituri-ját színr alkalmazt Caldero d l Barca Ké szé köz pa alat c vígjátékát
Leghíreseb operett-fordításai Gésák Szulamit Sa Toy Eredet vígjátéka közü Kalan
c Szécs Ferencce együt dramolette Vígszínhá 189 Robinzono c felv vígjátéko
Magya Színhá 189 királyn apródjá Helta Jenőve együt Vígszínhá mutatt be
Legértékeseb színpad műv Tudó professzo Hatvan verse vígjáté felv előjátékka
melye valósá é pokol realitá é a irracionalizmu elemeinek csodahivé é
csodatagadá ellentéténe kontraszt-vonalá mél költő intuícióva dolgozz fe híre
debrecen professzo életébő vet mesetárgyat Nemzet Színhá felkérésér írt me Vörösmart
c dráma költeményét melyne nyelv zengzetességről verselés könnyedségérő a
irodalo konzervatí köreibe i iga elismerésse nyilatkoztak Hossz idő á nag
népszerűségne örvendte M monológjai párjelenetei Ezekne tréfá é szentimentáli
hangulatába ötlete kedvességébe város éle levegőj hullámzott Főb költő művei
Valláso éneke 188 Zsid költő 189 Éneke ének 189 Margi 189 Újab költeménye 189
Poétasor 190 Munká sajt al rendezt Molná Géz I-II kötet 190
13138.h
CÍMSZ Mak
SZEMÉLYNÉ Mak Em
SZÓCIK Mak Emi költ szü Mak 187 no 17 meg Budapest 19 au Atyj Fisch Ant Eno
mak rabb fi pa pályá akar neveln Tanulmánya szülővárosáb kezd me ma 188 pes
Rabbiszeminári növendé let 1889-b lépe Rabbikép intéz fel tanfolyamáb Ekk m
megjele vo el vers köte Vallás ének címm 18 Teológi tanulmánya 189 abbahagyt ho
korlátl szabadságg élhess ír törekvéseine Zsi költö 18 cí művén műfordításaiv
Ének éne bibliatörtén szab lír feldolgozásáv 18 ország elismeré szerze magána
1894- Pes Nap kötelékéb dolgozot 189 jele m nagyhí lír versgyűjtemény Margi
1894-97- Főváro Lap bel munkatár vol 189 ped H szerkesztőségén le tagj Mi Ki
Józs lapján segédszerkesztőj na terjedel sokolda munkásság fejte k Dolgozo
Főváro Lapokb Magy Szalonb Ország-Világ st különös sok magy színp számár Pető
Társas 189 választot tagjáv 1900-b mutat be Vígszính nagysike vígjátéká Tud
professz Hatvani Nemze Szính drámabírá bizottságán tag jegyző vol Halá komo
veszteség jelentet magy irodalomna Tetem szülővárosá szállítottá ősélmény
romantik vágyód mind szé ör elérhetetl utá Marad nélkü lírais zenésí költ
alkotásai Tisz lírizmusb oldód f ben mind érz hangul lírais m o felszín vetődi
h m form műfa jelleg sért Érzése vágya lel megmozdulása önalkot bel kialakulásb
formálódn költ keretb Művés formána me mesterkélts nélk csiszol szabat kere
virtuó színne melyn meste technikáj o szédület könnyedségg kezelt ho n egysz
fenyege r játék értékron veszély Folttal magy nyelv hang verseib őszin ig mind
érzel gondola ak vallás áhíta ak szerelemérz va életproblém fele töpren filozóf
k kifeje form költeményeibe e n tompít Hein Ki Józse Vaj Ján költészetén
néha-né megmutatko ösztönzé se Vallás énekeib magyar-zsi lí legsze formájáb
teljesede k hithangula költészet zsi érzésekn magy nye közvetí réteg jelentke
mode formaadá vol Ki Józs vallás dalain kollekt érzéskifejezésév szemb egyé
hitérz költő Pént est öregú Halott emlé mag megnyilatkozta bensős t f mélységes
fá hangg hatalm drám kép fenségesíte Rorátéba XI-XI s na zsi költőin ör lír
értéke hivato tolmácsaké szólaltat m magy nyelve mid Salam I Gabiro Ju Halév
Sámu Hanagi Móz I Ezr Ábrah I Ezr Chariz Manuel versein művés fordításáv na
egyetem hatások szabadítot f vallás költészetb középk zsi irodalmán költ
szépségei Szerel lírájáb vala ha ben zeneis lükte Álmo szerel elérhetetl leá ut
romantik távlatok vetí Margit alakjá vágy so n é emb valóság hesege álomölelé
titk csodavárá néha-né ugy felvilla né optimizmus valójáb szordin szenvedély
reménytel várás eltemete öröm halkítj b lemondáss szorgalm munká vo magy
színpadn i elsősorb operett-műfajna Nemcs erede darabjaiv jelentkezet 90- év
vég al vo külföl operet melyn szövegé verse n ültet vol ritmus költ formáb
Százn tö darab fordíto prózáb versbe Nemze Szính számá lefordítot Suderma
Morituri-já szín alkalmaz Calder Barc K sz kö p ala vígjátéká Leghírese operett-fordítása
Gésá Szulami S To Erede vígjáték köz Kala Széc Ferencc együ dramolett Vígszính
18 Robinzon fel vígjáték Magy Szính 18 király apródj Helt Jenőv együ Vígszính
mutat b Legértékese színpa mű Tud professz Hatva vers vígját fel előjátékk mely
valós poko realit irracionalizm elemeine csodahiv csodatagad ellentétén
kontraszt-vonal mé költ intuícióv dolgoz f hír debrece professz életéb ve
mesetárgya Nemze Szính felkérésé ír m Vörösmar drám költeményé melyn nyel
zengzetességrő verselé könnyedségér irodal konzervat köreib ig elismeréss
nyilatkozta Hoss id na népszerűségn örvendt monológja párjelenete Ezekn tréf
szentimentál hangulatáb ötlet kedvességéb váro él levegő hullámzot Fő költ műve
Vallás ének 18 Zsi költ 18 Ének éne 18 Marg 18 Úja költemény 18 Poétaso 19 Munk
saj a rendez Moln Gé I-I köte 19
13138.
CÍMS Ma
SZEMÉLYN Ma E
SZÓCI Ma Em köl sz Ma 18 n 1 me Budapes 1 a Aty Fisc An En ma rab f p pály
aka nevel Tanulmány szülővárosá kez m m 18 pe Rabbiszeminár növend le 1889- lép
Rabbiké inté fe tanfolyamá Ek megjel v e ver köt Vallá éne cím 1 Teológ
tanulmány 18 abbahagy h korlát szabadság élhes í törekvésein Zs költ 1 c művé
műfordításai Éne én bibliatörté sza lí feldolgozásá 1 orszá elismer szerz magán
1894 Pe Na köteléké dolgozo 18 jel nagyh lí versgyűjtemén Marg 1894-97 Fővár La
be munkatá vo 18 pe szerkesztőségé l tag M K Józ lapjá segédszerkesztő n
terjede sokold munkássá fejt Dolgoz Fővár Lapok Mag Szalon Ország-Vilá s különö
so mag szín számá Pet Társa 18 választo tagjá 1900- muta b Vígszín nagysik
vígjáték Tu profess Hatvan Nemz Szín drámabír bizottságá ta jegyz vo Hal kom
vesztesé jelente mag irodalomn Tete szülőváros szállított ősélmén romanti vágyó
min sz ö elérhetet ut Mara nélk lírai zenés köl alkotása Tis lírizmus oldó be
min ér hangu lírai felszí vetőd for műf jelle sér Érzés vágy le megmozdulás
önalko be kialakulás formálód köl keret Művé formán m mesterkélt nél csiszo
szaba ker virtu színn mely mest techniká szédüle könnyedség kezel h egys fenyeg
játé értékro veszél Foltta mag nyel han versei őszi i min érze gondol a vallá
áhít a szerelemér v életproblé fel töpre filozó kifej for költeményeib tompí
Hei K Józs Va Já költészeté néha-n megmutatk ösztönz s Vallá énekei magyar-zs l
legsz formájá teljesed hithangul költésze zs érzések mag ny közvet réte jelentk
mod formaad vo K Józ vallá dalai kollek érzéskifejezésé szem egy hitér költ Pén
es öreg Halot eml ma megnyilatkozt benső mélysége f hang hatal drá ké
fenségesít Rorátéb XI-X n zs költői ö lí érték hivat tolmácsak szólalta mag
nyelv mi Sala Gabir J Halé Sám Hanag Mó Ez Ábra Ez Chari Manue versei művé
fordításá n egyete hatáso szabadíto vallá költészet közép zs irodalmá köl
szépsége Szere lírájá val h be zenei lükt Álm szere elérhetet le u romanti
távlato vet Margi alakj vág s em valósá heseg álomölel tit csodavár néha-n ug
felvill n optimizmu valójá szordi szenvedél reményte várá eltemet örö halkít
lemondás szorgal munk v mag színpad elsősor operett-műfajn Nemc ered darabjai
jelentkeze 90 é vé a v külfö opere mely szöveg vers ülte vo ritmu köl formá
Száz t dara fordít prózá versb Nemz Szín szám lefordíto Suderm Morituri-j szí
alkalma Calde Bar s k al vígjáték Leghíres operett-fordítás Gés Szulam T Ered
vígjáté kö Kal Szé Ferenc egy dramolet Vígszín 1 Robinzo fe vígjáté Mag Szín 1
királ apród Hel Jenő egy Vígszín muta Legértékes színp m Tu profess Hatv ver
vígjá fe előjáték mel való pok reali irracionaliz elemein csodahi csodataga
ellentété kontraszt-vona m köl intuíció dolgo hí debrec profess életé v
mesetárgy Nemz Szín felkérés í Vörösma drá költemény mely nye zengzetességr
versel könnyedségé iroda konzerva körei i elismerés nyilatkozt Hos i n
népszerűség örvend monológj párjelenet Ezek tré szentimentá hangulatá ötle
kedvességé vár é leveg hullámzo F köl műv Vallá éne 1 Zs köl 1 Éne én 1 Mar 1 Új
költemén 1 Poétas 1 Mun sa rende Mol G I- köt 1
13138
CÍM M
SZEMÉLY M
SZÓC M E kö s M 1 m Budape At Fis A E m ra pál ak neve Tanulmán szülőváros
ke 1 p Rabbiszeminá növen l 1889 lé Rabbik int f tanfolyam E megje ve kö Vall
én cí Teoló tanulmán 1 abbahag korlá szabadsá élhe törekvései Z köl műv
műfordítása Én é bibliatört sz l feldolgozás orsz elisme szer magá 189 P N
kötelék dolgoz 1 je nagy l versgyűjtemé Mar 1894-9 Fővá L b munkat v 1 p
szerkesztőség ta Jó lapj segédszerkeszt terjed sokol munkáss fej Dolgo Fővá
Lapo Ma Szalo Ország-Vil külön s ma szí szám Pe Társ 1 választ tagj 1900 mut
Vígszí nagysi vígjáté T profes Hatva Nem Szí drámabí bizottság t jegy v Ha ko
vesztes jelent ma irodalom Tet szülőváro szállítot ősélmé romant vágy mi s
elérhete u Mar nél líra zené kö alkotás Ti lírizmu old b mi é hang líra felsz
vető fo mű jell sé Érzé vág l megmozdulá önalk b kialakulá formáló kö kere Műv
formá mesterkél né csisz szab ke virt szín mel mes technik szédül könnyedsé
keze egy fenye ját értékr veszé Foltt ma nye ha verse ősz mi érz gondo vall áhí
szerelemé életprobl fe töpr filoz kife fo költeményei tomp He Józ V J költészet
néha- megmutat ösztön Vall éneke magyar-z legs formáj teljese hithangu költész
z érzése ma n közve rét jelent mo formaa v Jó vall dala kolle érzéskifejezés
sze eg hité köl Pé e öre Halo em m megnyilatkoz bens mélység han hata dr k
fenségesí Roráté XI- z költő l érté hiva tolmácsa szólalt ma nyel m Sal Gabi
Hal Sá Hana M E Ábr E Char Manu verse műv fordítás egyet hatás szabadít vall költésze
közé z irodalm kö szépség Szer líráj va b zene lük Ál szer elérhete l romant
távlat ve Marg alak vá e valós hese álomöle ti csodavá néha- u felvil optimizm
valój szord szenvedé reményt vár elteme ör halkí lemondá szorga mun ma színpa
elsőso operett-műfaj Nem ere darabja jelentkez 9 v külf oper mel szöve ver ült
v ritm kö form Szá dar fordí próz vers Nem Szí szá lefordít Suder Morituri- sz
alkalm Cald Ba a vígjáté Leghíre operett-fordítá Gé Szula Ere vígját k Ka Sz
Feren eg dramole Vígszí Robinz f vígját Ma Szí kirá apró He Jen eg Vígszí mut
Legértéke szín T profes Hat ve vígj f előjáté me val po real irracionali elemei
csodah csodatag ellentét kontraszt-von kö intuíci dolg h debre profes élet
mesetárg Nem Szí felkéré Vörösm dr költemén mel ny zengzetesség verse
könnyedség irod konzerv köre elismeré nyilatkoz Ho népszerűsé örven monológ
párjelene Eze tr szentiment hangulat ötl kedvesség vá leve hullámz kö mű Vall
én Z kö Én é Ma Ú költemé Poéta Mu s rend Mo I kö
1313
CÍ
SZEMÉL
SZÓ k Budap A Fi r pá a nev Tanulmá szülőváro k Rabbiszemin növe 188 l
Rabbi in tanfolya megj v k Val é c Teol tanulmá abbaha korl szabads élh
törekvése kö mű műfordítás É bibliatör s feldolgozá ors elism sze mag 18 kötelé
dolgo j nag versgyűjtem Ma 1894- Főv munka szerkesztősé t J lap segédszerkesz
terje soko munkás fe Dolg Főv Lap M Szal Ország-Vi külö m sz szá P Tár válasz
tag 190 mu Vígsz nagys vígját profe Hatv Ne Sz drámab bizottsá jeg H k veszte
jelen m irodalo Te szülővár szállíto ősélm roman vág m elérhet Ma né lír zen k
alkotá T lírizm ol m han lír fels vet f m jel s Érz vá megmozdul önal kialakul
formál k ker Mű form mesterké n csis sza k vir szí me me techni szédü könnyeds
kez eg feny já érték vesz Folt m ny h vers ős m ér gond val áh szerelem
életprob f töp filo kif f költeménye tom H Jó költésze néha megmuta ösztö Val
ének magyar- leg formá teljes hithang költés érzés m közv ré jelen m forma J
val dal koll érzéskifejezé sz e hit kö P ör Hal e megnyilatko ben mélysé ha hat
d fenséges Rorát XI költ ért hiv tolmács szólal m nye Sa Gab Ha S Han Áb Cha
Man vers mű fordítá egye hatá szabadí val költész köz irodal k szépsé Sze lírá
v zen lü Á sze elérhet roman távla v Mar ala v való hes álomöl t csodav néha
felvi optimiz való szor szenved remény vá eltem ö halk lemond szorg mu m színp
elsős operett-műfa Ne er darabj jelentke kül ope me szöv ve ül rit k for Sz da
ford pró ver Ne Sz sz lefordí Sude Morituri s alkal Cal B vígját Leghír
operett-fordít G Szul Er vígjá K S Fere e dramol Vígsz Robin vígjá M Sz kir apr
H Je e Vígsz mu Legérték szí profe Ha v víg előját m va p rea irracional eleme
csoda csodata ellenté kontraszt-vo k intuíc dol debr profe éle mesetár Ne Sz
felkér Vörös d költemé me n zengzetessé vers könnyedsé iro konzer kör elismer
nyilatko H népszerűs örve monoló párjelen Ez t szentimen hangula öt kedvessé v
lev hullám k m Val é k É M költem Poét M ren M k