13312.htm

CÍMSZÓ: Mezőgazdaság

SZÓCIKK: Mezőgazdaság. Azt a divatos és átlátszó célzatú elméletet, hogy a zsidó - éppúgy mint a föníciai és a görög - kereskedőnép, amelynek semmi hajlandósága nincs a M.-hoz, nagyon könnyű megcáfolni. A Biblia és a régi zsidó írások telve vannak a földmíveléssel kapcsolatos törvényekkel és szabályokkal, amikből nyilvánvaló, hogy Palesztina agrárállam volt és a zsidók első sorban földmíveléssel foglalkoztak. Kereskedelemmel és pénzügyletekkel intenzívebben csak a diasporában kezdenek foglalkozni, itt is többnyire csak kényszerűségből, miután a temérdek akadállyal, mely a földet elzárta előlük, nem tudtak mindig, de nem is tudhattak megküzdeni. De bármikor és bárhol csak a legcsekélyebb lehetősége is mutatkozott annak, hogy földet mivelhessenek, a zsidók örömmel kaptak ezen a lehetőségen s munkájuk eredményével bizonyították be, hogy ösztönszerű és őszinte a föld és a földmunka iránt való szeretetük. Magyarországon a legrégibb időkben foglalkoztak a zsidók M.-gal. Bebizonyított tény, hogy a honfoglaláskor a magyarok már találtak az országban zsidókat, akik itt valószínűleg földet is miveltek. A magyarokkal együtt bejött a kozárok zsidó törzse, mely részt vett a honfoglalásban és részesült a földben is. Szent István alatt a birtok szerzésének feltétele vagy ősfoglalás, vagy vásárlás, vagy hagyományozás volt. A zsidóknak ekkor meglehetősen kedvező volt a helyzetük, szerezhettek ingatlant, mívelhettek földet. Részesedtek az ősfoglalású birtokokból és adományozás útján is hozzájutottak földhöz. Magyarország első két századában a honfoglalók minden jogát élvezték a zsidók. De Szent Lászlótól kezdve sűrűn találkozunk olyan intézkedésekkel és törvényekkel, amelyek a zsidók ellen irányult vallási türelmetlenségből fakadtak, és végeredményben a zsidók gazdasági helyzetére voltak súlyos kihatással. Szent László törvényben mondta ki, hogy zsidó keresztény nőt nem vehet el feleségül, keresztény szolgát nem tarthat, vasár- és ünnepnapon nem mívelheti a földjét. Kálmán király megtoldotta előde törvényét azzal, hogy zsidók még külföldről származó keresztény szolgát se tarthatnak, az esztergomi zsinat (1114) pedig eltiltotta őket a keresztény szolgák bérbevevésétől is, ami rendkívül megnehezítette számukra a gazdálkodást. A vagyonosabb zsidók akkor is túltették magukat a rendeleteken és tudták miveltetni a földjeiket. Így tudunk egy Téka nevű zsidó várgrófról (l. o.), aki még II. Endre előtt Besenyőt kapta meg egy nagyobb földbirtokkal együtt s ezt 1232-ig mívelte, amikor is készpénzért eladta. A tatárjárás után IV. Béla az ország jólétének emelése céljából sok kedvező intézkedést hozott, s ezeknek hatálya a zsidókra is kiterjedt. Ekkor kapta a zsidó Henuk kamaragróf (l. o.) Komárom várát 21 faluval együtt. A rossz gazdasági viszonyok és a régebbi megszorító intézkedések következtében a zsidók ekkortájt kezdtek pénzkölcsönzéssel foglalkozni ingatlan zálogba vétele ellenében, mely követelésük kielégítésére teljes garanciát nyújtott. A kikötött határidő elteltével a nem nemesek ki nem váltott birtoka azonnal, a nemeseké egy év múlva a hitelező zsidó tulajdonába ment át. Mátyás király, hogy a nagymérvű eladósodásnak gátat vessen, 1475. rendelettel megtiltotta a pozsonyiaknak az ingatlanok elzálogosítását, a zsidóknak pedig az ingatlanra való kölcsönnyújtást. Amelyik zsidó túllépi ezt a tilalmat, az elveszti a birtokosnak folyósított kölcsönösszeget. Az ingatlanvásárlást azonban Mátyás is éppúgy, mint a többi király, megengedte a zsidóknak. Hogy a zsidók nem szívesen éltek e jogukkal, annak oka a jogbiztonság teljes hiánya volt. Erőszakoskodás ellen nem védte törvény a zsidókat, akiket - nem szólva a folytonos háborúkról és villongásokról - akármelyik oligarcha kiforgathatott birtokukból. A mohácsi vész után, az ország helyzetével együtt a zsidók helyzete is rosszabbodott. Több város kiűzte őket s ezért a földesurak jószágain és falvakban húzódtak meg, ahol a kereskedelem közvetítőivé lettek. De természetesen M.-gal is foglalkoztak, ott, ahol erre alkalom kínálkozott. Így Budán, Pozsonyban és Sopronban a zsidók egy része ekkor intenzíven foglalkozott szőlőtermeléssel. Általában azonban a zsidók helyzete ekkor nagyon sivár volt. Sokat közülük kiűztek az országból, a bazini grófok tömegesen hurcolták őket máglyára, a törökök is mintegy harmadfélezer zsidót vittek szolgaságba. A vallási türelmetlenség a tetőpontjára hágott, amit az 1578-iki dekrétum is bizonyít, amely kétszeres adóval sújtja a zsidókat, csakhogy minél előbb kiköltözzenek az országból. Ily körülmények között természetesen nagyon megfogyatkozott a M.-gal foglalkozó zsidók száma s József császár uralkodásának idejéig csak elvétve találunk feljegyzéseket, amelyek a zsidóságnak a földdel való kapcsolatát tanúsítják. Így tudunk arról, hogy a rohonci zsidók 1692. Batthyány Ádám gróftól béreltek földet s azt az uraságnak fizetett földadó ellenében szabadon mívelhették. Egy másik feljegyzés szerint egy zsidó a XVIII. században Kőszeg határában szőlőbirtokot vásárolt. E ritka esetektől eltekintve azonban századokon át a zsidóság gazdasági tevékenységének csak nagyon kis hányada esett a földmívelésre, ami a jogbiztonság hiányával, a megszorító intézkedésekkel és a zsidóság exisztenciájára is kiható vallási üldözésekkel magyarázható. A zsidók későbbi fokozatos M.-i tevékenységének kiinduló pontja II. József császár 1783 március 31-én kiadott rendelete, mely a könnyítések egész sora mellett megengedi azt is, hogy a zsidók parasztbirtokokat bérelhessenek, ha azt önmaguk mívelik meg. II. Lipót az 1790: XXXVIII. t.-cikkben kimondja, hogy a zsidók mindaddig, míg kiváltságaikat az országgyűlés le nem tárgyalja, azon állapotban tartandók, melyben 1790 jan. 1. voltak, s ha abból netalán kizavartattak volna, visszahelyezendők». A zsidók ettől kezdve tételes törvény alapján nagyobb mértékben kezdtek földmíveléssel foglalkozni. Voltak ugyan még visszaesések, pl. I. Ferenc alatt 1818. megtiltották, hogy a zsidók nemesi birtokokat zálogba vagy haszonbérbe vegyenek, de ez a rendelet már a következő évben hatályon kívül helyeztetett. E rendelet hatályon kívül helyezésének oka a magyar M.-i viszonyok akkori szomorú állapotával függ össze. A folytonos háborúk és belső villongások a M. javait pusztították el. A földek a legelhanyagoltabb állapotban voltak, a birtokosoknak se kedvük, se megfelelő tőkéjük nem volt birtokukat jól felszerelni és azt intenzíven megmívelni. A birtokosok nagy része csak úgy tudott megélni, ha földjét haszonbérbe adta de a bérbeadás nemzeti érdek is volt, mert enélkül a parlagon heverő földek tovább züllöttek és pusztultak volna. A bérbeadás - e parancsoló szükség következtében - mind általánosabb lett és a zsidók ettől kezdve sűrűn bérelnek földeket. Az 1839-iki országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a zsidóknak adassanak meg a nem nemeseket megillető összes polgári jogok. Az 1840: XXX. t.-cikk a bányahelyek kivételével a zsidóknak szabad lakhatási és telekvásárlási engedélyt biztosított. Ekkor már szerezhetnek tulajdonjogilag földbirtokot a város vagy a megye engedélyével és az engedelmi okirat többnyire az illető érdemességével indokolja az engedély megadását. Az 1844-iki országgyűlés 42 szavazattal 12 ellenében kimondja, hogy a zsidók nemesi birtokokat is vehetnek haszonbérbe, 25 szavazattal 24 ellenében pedig a nemesi jószágok zálogbavételét engedélyezik a zsidóknak. Az 1867: XVII. t.-cikk kimondja a zsidók egyenjogúsítását és korlátlan jogot ad nekik a M.-i ingatlanok szerzésére és hasznosítására. Ekkor indul meg az eddigieknél jóval nagyobb arányban a zsidóság részvétele a M.-ban. Nemcsak mint birtokosok, de különösen, mint bérlők foglalkoznak a zsidók behatóan a földmíveléssel. A jogegyenlőség nem adja kellő magyarázatát annak, hogy a zsidók között kezd elterjedni a bérlői foglalkozás. De mindjárt érthetővé válik ez, ha a gazdasági viszonyokat figyelembe vesszük. A gazda helyzete a múlt század közepe táján mind rosszabbá vált. A jobbágyság felszabadítása után minden átmenet nélkül át kellett térni a pénzgazdálkodásra. A munkaerőt pénzen kellett beszerezni és új befektetéseket kellett eszközölni. Ehhez jöttek még a rossz termések, az alacsony gabonaárak, az amerikai verseny, a rendezetlen hitelviszonyok és a magas kamat, amelyek együttvéve a gazdák nagymérvű eladósodásához vezettek. A nagyobb gazdaságokkal tehát az adott viszonyok között nem is lehetett mást tenni, mint bérbe adni azokat. Hogy miért éppen a zsidók között akadtak számosan bérlők, annak egyszerű oka, hogy a zsidók kereskedésre kényszerítve nagyobb készpénztőkével rendelkeztek s szívesen fektették be azt haszonbérletbe. A másik ok pedig, hogy a keresztények nem nagyon vették bérbe a földeket, ha volt is rá elegendő pénzük. Ezt mutatja a királyi család ráckevei uradalmának példája. Egy 1903-as gazdacímtár szerint ennek az uradalomnak 37%-át zsidók bérelték, pedig tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy a királyi család jószágkezelője szívesebben adta volna haszonbérbe az egész uradalmat keresztényeknek. Ez a példa - amely különben ma már nem aktuális, mert a királyi uradalomnak ma nincs zsidó bérlője - élesen rávilágít arra az utolsó években sűrűn hangoztatott vádra, melyet a M.-ban való «térhódítása» miatt emeltek a zsidóság ellen. 1867 után a zsidók valóban az addiginál nagyobb lendülettel kezdtek M.-gal foglalkozni, de ez korántsem jelenti azt, hogy térhódításról lehetne beszélni. Ha a gazdák egy bizonyos csoportjában arányszámukat meghaladó számmal szerepeltek is, a M. egészében kontingensük semmi esetre sem volt aránytalan. Az meg egészen bizonyos, hogy a hetvenes években és azután a zsidók nemzeti hivatást teljesítettek azzal, hogy a legkétségbeejtőbb gazdasági válság idején a M.-ba fektették tőkéiket. A pusztuló, züllő gazdaságokat így sikerült megmenteniük és a nemzeti termelés szolgálatába állítaniuk, ami a köz szempontjából eléggé meg nem becsülhető eredmény. A zsidók részvétele a M.-ban - mint az alábbi statisztikából kitűnik - nem haladta meg országos számarányukat még akkor sem, mikor a földszerzésnek nem volt semmi akadálya. Mióta azonban a birtokpolitika szabályozza a föld adásvételét, meg kell állapítanunk, hogy a zsidóság helyzete e tekintetben rosszabbodott. Érdekes, hogy egészen a legújabb időkig nyoma sem volt nálunk a földbirtokpolitikának. A tiltó intézkedések évszázadok folyamán csak valamely vallásfelekezet ellen irányultak, de semmi esetre sem tekinthetők birtokpolitikái intézkedéseknek. Ezektől az intézkedésektől eltekintve, az ingatlanszerzésnek a legcsekélyebb korlátozása sem állott fenn. Pl. sem 1848 előtt, sem azután nem találunk intézkedést vagy törvényt, mely idegeneknek, tehát nem magyar állampolgároknak a birtokszerzést megtiltaná. Ahogy a királyi adományozásoknál sem vizsgálták a megadományozott állampolgárságát, ugyanúgy akkor sem törődtek vele, mikor az ingatlanszerzés már a ma ismert jogi ügyletek alapján bonyolódott le. A világháború után többé nem lehetett halogatni a földbirtokpolitikával való komolyabb foglalkozást. Már a háború alatt is születtek egyes korlátozó rendeletek, amelyeket a háborús viszonyok tettek szükségessé. B rendeletek a kormányt, illetve a földmívelésügyi minisztert ruháztak fel azzal a korlátlan joggal, hogy az ingatlan megszerzését minden indokolás nélkül megengedje, vagy megtagadja. Kezdetben csak a nemzetiségi területeken lévő 35 vármegyére, később az egész országra kiterjedt e rendeletek hatálya, amit azután teljes egészében megszüntetett a Károlyi-kormánynak ú. n. Búza Barnaféle rendelete. Ez a rendelet a kisbirtokok szaporítását igyekezett előmozdítani, s amiként nagy előnyei, úgy nagy hibái is voltak. Pár hónappal a kommün bukása után megszületett a ma is érvényben levő földbirtokreform-törvény. Nem célunk itt kritizálni ezt a törvényt, de tagadhatatlan, hogy sok alapvető hibája arra vezethető vissza, hogy amikor megszületett, közállapotaink nem voltak konszolidálva s a lelkekben még erős hullámokat vetett a háborús, a forradalmi és ellenforradalmi idők sok szenvedése. Nem soroljuk fel itt a súlyosnál-súlyosabb hibákat, csak a földbirtokreformnak a zsidósággal kapcsolatos vonatkozásaira akarunk rámutatni. A törvénynek van egy pontja, mely szerint az 50 éven belül szerzett földbirtok a megváltásra kerülhető birtokok sorrendjében előbbre van. Ez a pont, ha kifejezetten nem is, de valójában mégis a zsidóság ellen irányul. A zsidók ugyanis leginkább egyenjogúsításuk bekövetkezése, tehát 1867 utón szereztek birtokot s magától értetődik, hogy a megváltást illetőleg elsősorban az ő birtokaik jöhettek számításba. Ha egy ilyen irányú statisztika készülne, abból kétségtelenül meg lehetne állapítani, hogy a földbirtokreform következtében megváltást szenvedettek között valóban aránytalanul nagy számmal szerepelnek a zsidók. Ami a zsidóságnak a M.-ban való részvételét általában illeti, arra vonatkozólag a statisztika csak hozzávetőleges felvilágosítást nyújthat. Mindenekelőtt is csak Nagy-Magyarországra vonatkozólag készült ilyen statisztika - amelyet Kovács Alajos, a statisztikai hivatal igazgatója állított össze - s ebből tiszta képet egyáltalán nem nyerhetünk, csupán körülbelüli következtetést vonhatunk le a mai helyzetre. A zsidók szerepe a magyar M.-ban százalék szerint: A birtok nagysága Birtokosok Bérlők %-okban %-okban 1000 holdon felüli ... ... ... 19-9 73-2 200-1000 holdas birtokok ._. ... 19-0 6240 100- 200 ... ... 80 27-0 50- 100 2-5 7-6 25- 50 0-7 2-0 10- 20 5- 10 5 holdon aluli 0--4 0-3 03 0-7 0-4 0-3. Látszatra ez a statisztika a zsidóságnak a M.-ban való túlsúlya mellett bizonyít. De figyelembe kell venni a következőket: Az összeírás idejében Nagy-Magyarországon 2.388,482 gazdaság volt. Ebből 738,253 a 10 holdig terjedő földbirtokok száma s itt csak 0*3% a zsidó birtokos, tehát sokkal kevesebb, mint amennyi a zsidóság akkori országos arányszáma (5%) szerint lehetne. A tíz-húsz holdas földbirtokok száma 385,381 s a zsidóság itt is csak 0,4%-al szerepel. A 20-25 holdas 205,181 birtokos között 0,7% zsidó, az 50 - 100 holdas 36,032 birtokos között 2,5%, tehát az országos arányszám fele. Nem folytatva tovább a részletezést, megállapítható, hogy összesen 2.328,815 gazdaság van, ahol a zsidók 4%-os átlaggal szerepelnek. Számban ez kb. 9500-nak felel meg. Viszont az összes, tehát a 2.388,482 földbirtokos között az 5%-os arányszámot véve alapul, 116,000 zsidónak kellene lennie. De ha a 9500 zsidó birtokoshoz hozzászámítunk 6500 haszonbérlőt, akkor is csak 16,000 a tényleg M.-gal foglalkozó zsidók száma, tehát 100,000-rel kevesebb, mint amennyi a számarány szerint lehetne. Ha a földbirtokosok és bérlők számát vesszük tehát figyelembe, akkor mintegy 100,000 zsidó maradt ki a M.-ból, ha viszont magát a földet nézzük, akkor a következő eredményre jutunk: A száz holdon felüli szabad birtok területe 10.883,600 hold s ebből 4,6% a zsidóké. A száz holdon felüli korlátolt forgalmú birtokból (15.528,700 hold) már csak 5% van zsidókézen. A száz holdon aluli birtokok összterülete 22.693,000 hold s ebből csak 0,73% a zsidóké. Az összesítés után kiderül, hogy az ország gazdaságilag mívelt területének csak 4,15%-a van a zsidók kezében, tehát kevesebb mint amennyi országos arányszámukat tekintve jogosan megilletné őket. Arra vonatkozólag, hogy miképpen helyezkedtek el a zsidók a gazdasági kultúra keretében és milyen eredményeket értek el, ugyancsak egy statisztikai kimutatás szolgáltat érdekes adatokat. Tudvalévő, hogy a sikeres gazdálkodás előfeltétele a racionális állattenyésztés minél intenzívebb felkarolása. Ahol magas fokon áll az állattenyésztés, ott maga a gazdálkodás és általában a gazdasági kultúra is a fejlettségnek magas fokán áll. Van egy statisztika kimutatás az 1892-1912. évek között tartót tenyészállatvásárokról és kiállításokról s e ki mutatás szerint az összes kitüntetések és díjak 19;6%-át ezen idő alatt a zsidók vitték el. Ebből mindenesetre arra lehet következtetni, hogy a zsidók nemcsak tőkét, de szakértelmet is vittek bele a magyar M.-ba és egyesek okszerű, modern gazdálkodásukkal fokozták a föld produktivitását s ezáltal egyes vidékek gazdasági fellendülésének szinte irányítóivá váltak. Áll ez a megállapítás különösen a Kohner, Lederer, Györgyei Solt, Sváb, Kuffler, Kornstein, lovag Wertheimstein, Pajzs, Csobai, Lamm, Lonkai, báró Kornfeld stb. családok gazdaságaira, amelyek a gazdasági kultúra úttörői voltak s példaadásuk ösztönzőleg hatott sokakra a tekintetben, hogy elhanyagolt birtokukat a modern gazdasági kultúra eszközeivel produktívvá és virágzóvá tegyék. (V. ö. Polyák Béla, «Zsidók a magyar mezőgazdaságban» ; Acsády Ignác, «A magyar birodalom története»; Kohn Sámuel, «A zsidók története Magyarországon».

---

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3312. címszó a lexikon => 593. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13312.htm

CÍMSZÓ: Mezőgazdaság

SZÓCIKK: Mezőgazdaság. Azt a divatos és átlátszó célzatú elméletet, hogy a zsidó - éppúgy mint a föníciai és a görög - kereskedőnép, amelynek semmi hajlandósága nincs a M.-hoz, nagyon könnyű megcáfolni. A Biblia és a régi zsidó írások telve vannak a földmíveléssel kapcsolatos törvényekkel és szabályokkal, amikből nyilvánvaló, hogy Palesztina agrárállam volt és a zsidók első sorban földmíveléssel foglalkoztak. Kereskedelemmel és pénzügyletekkel intenzívebben csak a diasporában kezdenek foglalkozni, itt is többnyire csak kényszerűségből, miután a temérdek akadállyal, mely a földet elzárta előlük, nem tudtak mindig, de nem is tudhattak megküzdeni. De bármikor és bárhol csak a legcsekélyebb lehetősége is mutatkozott annak, hogy földet mivelhessenek, a zsidók örömmel kaptak ezen a lehetőségen s munkájuk eredményével bizonyították be, hogy ösztönszerű és őszinte a föld és a földmunka iránt való szeretetük. Magyarországon a legrégibb időkben foglalkoztak a zsidók M.-gal. Bebizonyított tény, hogy a honfoglaláskor a magyarok már találtak az országban zsidókat, akik itt valószínűleg földet is miveltek. A magyarokkal együtt bejött a kozárok zsidó törzse, mely részt vett a honfoglalásban és részesült a földben is. Szent István alatt a birtok szerzésének feltétele vagy ősfoglalás, vagy vásárlás, vagy hagyományozás volt. A zsidóknak ekkor meglehetősen kedvező volt a helyzetük, szerezhettek ingatlant, mívelhettek földet. Részesedtek az ősfoglalású birtokokból és adományozás útján is hozzájutottak földhöz. Magyarország első két századában a honfoglalók minden jogát élvezték a zsidók. De Szent Lászlótól kezdve sűrűn találkozunk olyan intézkedésekkel és törvényekkel, amelyek a zsidók ellen irányult vallási türelmetlenségből fakadtak, és végeredményben a zsidók gazdasági helyzetére voltak súlyos kihatással. Szent László törvényben mondta ki, hogy zsidó keresztény nőt nem vehet el feleségül, keresztény szolgát nem tarthat, vasár- és ünnepnapon nem mívelheti a földjét. Kálmán király megtoldotta előde törvényét azzal, hogy zsidók még külföldről származó keresztény szolgát se tarthatnak, az esztergomi zsinat 1114 pedig eltiltotta őket a keresztény szolgák bérbevevésétől is, ami rendkívül megnehezítette számukra a gazdálkodást. A vagyonosabb zsidók akkor is túltették magukat a rendeleteken és tudták miveltetni a földjeiket. Így tudunk egy Téka nevű zsidó várgrófról l. o. , aki még II. Endre előtt Besenyőt kapta meg egy nagyobb földbirtokkal együtt s ezt 1232-ig mívelte, amikor is készpénzért eladta. A tatárjárás után IV. Béla az ország jólétének emelése céljából sok kedvező intézkedést hozott, s ezeknek hatálya a zsidókra is kiterjedt. Ekkor kapta a zsidó Henuk kamaragróf l. o. Komárom várát 21 faluval együtt. A rossz gazdasági viszonyok és a régebbi megszorító intézkedések következtében a zsidók ekkortájt kezdtek pénzkölcsönzéssel foglalkozni ingatlan zálogba vétele ellenében, mely követelésük kielégítésére teljes garanciát nyújtott. A kikötött határidő elteltével a nem nemesek ki nem váltott birtoka azonnal, a nemeseké egy év múlva a hitelező zsidó tulajdonába ment át. Mátyás király, hogy a nagymérvű eladósodásnak gátat vessen, 1475. rendelettel megtiltotta a pozsonyiaknak az ingatlanok elzálogosítását, a zsidóknak pedig az ingatlanra való kölcsönnyújtást. Amelyik zsidó túllépi ezt a tilalmat, az elveszti a birtokosnak folyósított kölcsönösszeget. Az ingatlanvásárlást azonban Mátyás is éppúgy, mint a többi király, megengedte a zsidóknak. Hogy a zsidók nem szívesen éltek e jogukkal, annak oka a jogbiztonság teljes hiánya volt. Erőszakoskodás ellen nem védte törvény a zsidókat, akiket - nem szólva a folytonos háborúkról és villongásokról - akármelyik oligarcha kiforgathatott birtokukból. A mohácsi vész után, az ország helyzetével együtt a zsidók helyzete is rosszabbodott. Több város kiűzte őket s ezért a földesurak jószágain és falvakban húzódtak meg, ahol a kereskedelem közvetítőivé lettek. De természetesen M.-gal is foglalkoztak, ott, ahol erre alkalom kínálkozott. Így Budán, Pozsonyban és Sopronban a zsidók egy része ekkor intenzíven foglalkozott szőlőtermeléssel. Általában azonban a zsidók helyzete ekkor nagyon sivár volt. Sokat közülük kiűztek az országból, a bazini grófok tömegesen hurcolták őket máglyára, a törökök is mintegy harmadfélezer zsidót vittek szolgaságba. A vallási türelmetlenség a tetőpontjára hágott, amit az 1578-iki dekrétum is bizonyít, amely kétszeres adóval sújtja a zsidókat, csakhogy minél előbb kiköltözzenek az országból. Ily körülmények között természetesen nagyon megfogyatkozott a M.-gal foglalkozó zsidók száma s József császár uralkodásának idejéig csak elvétve találunk feljegyzéseket, amelyek a zsidóságnak a földdel való kapcsolatát tanúsítják. Így tudunk arról, hogy a rohonci zsidók 1692. Batthyány Ádám gróftól béreltek földet s azt az uraságnak fizetett földadó ellenében szabadon mívelhették. Egy másik feljegyzés szerint egy zsidó a XVIII. században Kőszeg határában szőlőbirtokot vásárolt. E ritka esetektől eltekintve azonban századokon át a zsidóság gazdasági tevékenységének csak nagyon kis hányada esett a földmívelésre, ami a jogbiztonság hiányával, a megszorító intézkedésekkel és a zsidóság exisztenciájára is kiható vallási üldözésekkel magyarázható. A zsidók későbbi fokozatos M.-i tevékenységének kiinduló pontja II. József császár 1783 március 31-én kiadott rendelete, mely a könnyítések egész sora mellett megengedi azt is, hogy a zsidók parasztbirtokokat bérelhessenek, ha azt önmaguk mívelik meg. II. Lipót az 1790: XXXVIII. t.-cikkben kimondja, hogy a zsidók mindaddig, míg kiváltságaikat az országgyűlés le nem tárgyalja, azon állapotban tartandók, melyben 1790 jan. 1. voltak, s ha abból netalán kizavartattak volna, visszahelyezendők . A zsidók ettől kezdve tételes törvény alapján nagyobb mértékben kezdtek földmíveléssel foglalkozni. Voltak ugyan még visszaesések, pl. I. Ferenc alatt 1818. megtiltották, hogy a zsidók nemesi birtokokat zálogba vagy haszonbérbe vegyenek, de ez a rendelet már a következő évben hatályon kívül helyeztetett. E rendelet hatályon kívül helyezésének oka a magyar M.-i viszonyok akkori szomorú állapotával függ össze. A folytonos háborúk és belső villongások a M. javait pusztították el. A földek a legelhanyagoltabb állapotban voltak, a birtokosoknak se kedvük, se megfelelő tőkéjük nem volt birtokukat jól felszerelni és azt intenzíven megmívelni. A birtokosok nagy része csak úgy tudott megélni, ha földjét haszonbérbe adta de a bérbeadás nemzeti érdek is volt, mert enélkül a parlagon heverő földek tovább züllöttek és pusztultak volna. A bérbeadás - e parancsoló szükség következtében - mind általánosabb lett és a zsidók ettől kezdve sűrűn bérelnek földeket. Az 1839-iki országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a zsidóknak adassanak meg a nem nemeseket megillető összes polgári jogok. Az 1840: XXX. t.-cikk a bányahelyek kivételével a zsidóknak szabad lakhatási és telekvásárlási engedélyt biztosított. Ekkor már szerezhetnek tulajdonjogilag földbirtokot a város vagy a megye engedélyével és az engedelmi okirat többnyire az illető érdemességével indokolja az engedély megadását. Az 1844-iki országgyűlés 42 szavazattal 12 ellenében kimondja, hogy a zsidók nemesi birtokokat is vehetnek haszonbérbe, 25 szavazattal 24 ellenében pedig a nemesi jószágok zálogbavételét engedélyezik a zsidóknak. Az 1867: XVII. t.-cikk kimondja a zsidók egyenjogúsítását és korlátlan jogot ad nekik a M.-i ingatlanok szerzésére és hasznosítására. Ekkor indul meg az eddigieknél jóval nagyobb arányban a zsidóság részvétele a M.-ban. Nemcsak mint birtokosok, de különösen, mint bérlők foglalkoznak a zsidók behatóan a földmíveléssel. A jogegyenlőség nem adja kellő magyarázatát annak, hogy a zsidók között kezd elterjedni a bérlői foglalkozás. De mindjárt érthetővé válik ez, ha a gazdasági viszonyokat figyelembe vesszük. A gazda helyzete a múlt század közepe táján mind rosszabbá vált. A jobbágyság felszabadítása után minden átmenet nélkül át kellett térni a pénzgazdálkodásra. A munkaerőt pénzen kellett beszerezni és új befektetéseket kellett eszközölni. Ehhez jöttek még a rossz termések, az alacsony gabonaárak, az amerikai verseny, a rendezetlen hitelviszonyok és a magas kamat, amelyek együttvéve a gazdák nagymérvű eladósodásához vezettek. A nagyobb gazdaságokkal tehát az adott viszonyok között nem is lehetett mást tenni, mint bérbe adni azokat. Hogy miért éppen a zsidók között akadtak számosan bérlők, annak egyszerű oka, hogy a zsidók kereskedésre kényszerítve nagyobb készpénztőkével rendelkeztek s szívesen fektették be azt haszonbérletbe. A másik ok pedig, hogy a keresztények nem nagyon vették bérbe a földeket, ha volt is rá elegendő pénzük. Ezt mutatja a királyi család ráckevei uradalmának példája. Egy 1903-as gazdacímtár szerint ennek az uradalomnak 37%-át zsidók bérelték, pedig tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy a királyi család jószágkezelője szívesebben adta volna haszonbérbe az egész uradalmat keresztényeknek. Ez a példa - amely különben ma már nem aktuális, mert a királyi uradalomnak ma nincs zsidó bérlője - élesen rávilágít arra az utolsó években sűrűn hangoztatott vádra, melyet a M.-ban való térhódítása miatt emeltek a zsidóság ellen. 1867 után a zsidók valóban az addiginál nagyobb lendülettel kezdtek M.-gal foglalkozni, de ez korántsem jelenti azt, hogy térhódításról lehetne beszélni. Ha a gazdák egy bizonyos csoportjában arányszámukat meghaladó számmal szerepeltek is, a M. egészében kontingensük semmi esetre sem volt aránytalan. Az meg egészen bizonyos, hogy a hetvenes években és azután a zsidók nemzeti hivatást teljesítettek azzal, hogy a legkétségbeejtőbb gazdasági válság idején a M.-ba fektették tőkéiket. A pusztuló, züllő gazdaságokat így sikerült megmenteniük és a nemzeti termelés szolgálatába állítaniuk, ami a köz szempontjából eléggé meg nem becsülhető eredmény. A zsidók részvétele a M.-ban - mint az alábbi statisztikából kitűnik - nem haladta meg országos számarányukat még akkor sem, mikor a földszerzésnek nem volt semmi akadálya. Mióta azonban a birtokpolitika szabályozza a föld adásvételét, meg kell állapítanunk, hogy a zsidóság helyzete e tekintetben rosszabbodott. Érdekes, hogy egészen a legújabb időkig nyoma sem volt nálunk a földbirtokpolitikának. A tiltó intézkedések évszázadok folyamán csak valamely vallásfelekezet ellen irányultak, de semmi esetre sem tekinthetők birtokpolitikái intézkedéseknek. Ezektől az intézkedésektől eltekintve, az ingatlanszerzésnek a legcsekélyebb korlátozása sem állott fenn. Pl. sem 1848 előtt, sem azután nem találunk intézkedést vagy törvényt, mely idegeneknek, tehát nem magyar állampolgároknak a birtokszerzést megtiltaná. Ahogy a királyi adományozásoknál sem vizsgálták a megadományozott állampolgárságát, ugyanúgy akkor sem törődtek vele, mikor az ingatlanszerzés már a ma ismert jogi ügyletek alapján bonyolódott le. A világháború után többé nem lehetett halogatni a földbirtokpolitikával való komolyabb foglalkozást. Már a háború alatt is születtek egyes korlátozó rendeletek, amelyeket a háborús viszonyok tettek szükségessé. B rendeletek a kormányt, illetve a földmívelésügyi minisztert ruháztak fel azzal a korlátlan joggal, hogy az ingatlan megszerzését minden indokolás nélkül megengedje, vagy megtagadja. Kezdetben csak a nemzetiségi területeken lévő 35 vármegyére, később az egész országra kiterjedt e rendeletek hatálya, amit azután teljes egészében megszüntetett a Károlyi-kormánynak ú. n. Búza Barnaféle rendelete. Ez a rendelet a kisbirtokok szaporítását igyekezett előmozdítani, s amiként nagy előnyei, úgy nagy hibái is voltak. Pár hónappal a kommün bukása után megszületett a ma is érvényben levő földbirtokreform-törvény. Nem célunk itt kritizálni ezt a törvényt, de tagadhatatlan, hogy sok alapvető hibája arra vezethető vissza, hogy amikor megszületett, közállapotaink nem voltak konszolidálva s a lelkekben még erős hullámokat vetett a háborús, a forradalmi és ellenforradalmi idők sok szenvedése. Nem soroljuk fel itt a súlyosnál-súlyosabb hibákat, csak a földbirtokreformnak a zsidósággal kapcsolatos vonatkozásaira akarunk rámutatni. A törvénynek van egy pontja, mely szerint az 50 éven belül szerzett földbirtok a megváltásra kerülhető birtokok sorrendjében előbbre van. Ez a pont, ha kifejezetten nem is, de valójában mégis a zsidóság ellen irányul. A zsidók ugyanis leginkább egyenjogúsításuk bekövetkezése, tehát 1867 utón szereztek birtokot s magától értetődik, hogy a megváltást illetőleg elsősorban az ő birtokaik jöhettek számításba. Ha egy ilyen irányú statisztika készülne, abból kétségtelenül meg lehetne állapítani, hogy a földbirtokreform következtében megváltást szenvedettek között valóban aránytalanul nagy számmal szerepelnek a zsidók. Ami a zsidóságnak a M.-ban való részvételét általában illeti, arra vonatkozólag a statisztika csak hozzávetőleges felvilágosítást nyújthat. Mindenekelőtt is csak Nagy-Magyarországra vonatkozólag készült ilyen statisztika - amelyet Kovács Alajos, a statisztikai hivatal igazgatója állított össze - s ebből tiszta képet egyáltalán nem nyerhetünk, csupán körülbelüli következtetést vonhatunk le a mai helyzetre. A zsidók szerepe a magyar M.-ban százalék szerint: A birtok nagysága Birtokosok Bérlők %-okban %-okban 1000 holdon felüli ... ... ... 19-9 73-2 200-1000 holdas birtokok ._. ... 19-0 6240 100- 200 ... ... 80 27-0 50- 100 2-5 7-6 25- 50 0-7 2-0 10- 20 5- 10 5 holdon aluli 0--4 0-3 03 0-7 0-4 0-3. Látszatra ez a statisztika a zsidóságnak a M.-ban való túlsúlya mellett bizonyít. De figyelembe kell venni a következőket: Az összeírás idejében Nagy-Magyarországon 2.388,482 gazdaság volt. Ebből 738,253 a 10 holdig terjedő földbirtokok száma s itt csak 0*3% a zsidó birtokos, tehát sokkal kevesebb, mint amennyi a zsidóság akkori országos arányszáma 5% szerint lehetne. A tíz-húsz holdas földbirtokok száma 385,381 s a zsidóság itt is csak 0,4%-al szerepel. A 20-25 holdas 205,181 birtokos között 0,7% zsidó, az 50 - 100 holdas 36,032 birtokos között 2,5%, tehát az országos arányszám fele. Nem folytatva tovább a részletezést, megállapítható, hogy összesen 2.328,815 gazdaság van, ahol a zsidók 4%-os átlaggal szerepelnek. Számban ez kb. 9500-nak felel meg. Viszont az összes, tehát a 2.388,482 földbirtokos között az 5%-os arányszámot véve alapul, 116,000 zsidónak kellene lennie. De ha a 9500 zsidó birtokoshoz hozzászámítunk 6500 haszonbérlőt, akkor is csak 16,000 a tényleg M.-gal foglalkozó zsidók száma, tehát 100,000-rel kevesebb, mint amennyi a számarány szerint lehetne. Ha a földbirtokosok és bérlők számát vesszük tehát figyelembe, akkor mintegy 100,000 zsidó maradt ki a M.-ból, ha viszont magát a földet nézzük, akkor a következő eredményre jutunk: A száz holdon felüli szabad birtok területe 10.883,600 hold s ebből 4,6% a zsidóké. A száz holdon felüli korlátolt forgalmú birtokból 15.528,700 hold már csak 5% van zsidókézen. A száz holdon aluli birtokok összterülete 22.693,000 hold s ebből csak 0,73% a zsidóké. Az összesítés után kiderül, hogy az ország gazdaságilag mívelt területének csak 4,15%-a van a zsidók kezében, tehát kevesebb mint amennyi országos arányszámukat tekintve jogosan megilletné őket. Arra vonatkozólag, hogy miképpen helyezkedtek el a zsidók a gazdasági kultúra keretében és milyen eredményeket értek el, ugyancsak egy statisztikai kimutatás szolgáltat érdekes adatokat. Tudvalévő, hogy a sikeres gazdálkodás előfeltétele a racionális állattenyésztés minél intenzívebb felkarolása. Ahol magas fokon áll az állattenyésztés, ott maga a gazdálkodás és általában a gazdasági kultúra is a fejlettségnek magas fokán áll. Van egy statisztika kimutatás az 1892-1912. évek között tartót tenyészállatvásárokról és kiállításokról s e ki mutatás szerint az összes kitüntetések és díjak 19;6%-át ezen idő alatt a zsidók vitték el. Ebből mindenesetre arra lehet következtetni, hogy a zsidók nemcsak tőkét, de szakértelmet is vittek bele a magyar M.-ba és egyesek okszerű, modern gazdálkodásukkal fokozták a föld produktivitását s ezáltal egyes vidékek gazdasági fellendülésének szinte irányítóivá váltak. Áll ez a megállapítás különösen a Kohner, Lederer, Györgyei Solt, Sváb, Kuffler, Kornstein, lovag Wertheimstein, Pajzs, Csobai, Lamm, Lonkai, báró Kornfeld stb. családok gazdaságaira, amelyek a gazdasági kultúra úttörői voltak s példaadásuk ösztönzőleg hatott sokakra a tekintetben, hogy elhanyagolt birtokukat a modern gazdasági kultúra eszközeivel produktívvá és virágzóvá tegyék. V. ö. Polyák Béla, Zsidók a magyar mezőgazdaságban ; Acsády Ignác, A magyar birodalom története ; Kohn Sámuel, A zsidók története Magyarországon .

13312.ht

CÍMSZÓ Mezőgazdasá

SZÓCIKK Mezőgazdaság Az divato é átlátsz célzat elméletet hog zsid éppúg min fönícia é görö kereskedőnép amelyne semm hajlandóság ninc M.-hoz nagyo könny megcáfolni Bibli é rég zsid íráso telv vanna földmívelésse kapcsolato törvényekke é szabályokkal amikbő nyilvánvaló hog Palesztin agrárálla vol é zsidó els sorba földmívelésse foglalkoztak Kereskedelemme é pénzügyletekke intenzívebbe csa diasporába kezdene foglalkozni it i többnyir csa kényszerűségből miutá temérde akadállyal mel földe elzárt előlük ne tudta mindig d ne i tudhatta megküzdeni D bármiko é bárho csa legcsekélyeb lehetőség i mutatkozot annak hog földe mivelhessenek zsidó örömme kapta eze lehetősége munkáju eredményéve bizonyítottá be hog ösztönszer é őszint föl é földmunk irán val szeretetük Magyarországo legrégib időkbe foglalkozta zsidó M.-gal Bebizonyítot tény hog honfoglalásko magyaro má találta a országba zsidókat aki it valószínűle földe i miveltek magyarokka együt bejöt kozáro zsid törzse mel rész vet honfoglalásba é részesül földbe is Szen Istvá alat birto szerzéséne feltétel vag ősfoglalás vag vásárlás vag hagyományozá volt zsidókna ekko meglehetőse kedvez vol helyzetük szerezhette ingatlant mívelhette földet Részesedte a ősfoglalás birtokokbó é adományozá útjá i hozzájutotta földhöz Magyarorszá els ké századába honfoglaló minde jogá élvezté zsidók D Szen Lászlótó kezdv sűrű találkozun olya intézkedésekke é törvényekkel amelye zsidó elle irányul vallás türelmetlenségbő fakadtak é végeredménybe zsidó gazdaság helyzetér volta súlyo kihatással Szen Lászl törvénybe mondt ki hog zsid keresztén nő ne vehe e feleségül keresztén szolgá ne tarthat vasár é ünnepnapo ne mívelhet földjét Kálmá királ megtoldott előd törvényé azzal hog zsidó mé külföldrő származ keresztén szolgá s tarthatnak a esztergom zsina 111 pedi eltiltott őke keresztén szolgá bérbevevésétő is am rendkívü megnehezített számukr gazdálkodást vagyonosab zsidó akko i túltetté maguka rendeleteke é tudtá miveltetn földjeiket Íg tudun eg Ték nev zsid várgrófró l o ak mé II Endr előt Besenyő kapt me eg nagyob földbirtokka együt ez 1232-i mívelte amiko i készpénzér eladta tatárjárá utá IV Bél a orszá jóléténe emelés céljábó so kedvez intézkedés hozott ezekne hatály zsidókr i kiterjedt Ekko kapt zsid Henu kamaragró l o Komáro várá 2 faluva együtt ross gazdaság viszonyo é régebb megszorít intézkedése következtébe zsidó ekkortáj kezdte pénzkölcsönzésse foglalkozn ingatla zálogb vétel ellenében mel követelésü kielégítésér telje garanciá nyújtott kikötöt határid elteltéve ne nemese k ne váltot birtok azonnal nemesek eg é múlv hitelez zsid tulajdonáb men át Mátyá király hog nagymérv eladósodásna gáta vessen 1475 rendelette megtiltott pozsonyiakna a ingatlano elzálogosítását zsidókna pedi a ingatlanr val kölcsönnyújtást Amelyi zsid túllép ez tilalmat a elveszt birtokosna folyósítot kölcsönösszeget A ingatlanvásárlás azonba Mátyá i éppúgy min több király megengedt zsidóknak Hog zsidó ne szívese élte jogukkal anna ok jogbiztonsá telje hiány volt Erőszakoskodá elle ne védt törvén zsidókat akike ne szólv folytono háborúkró é villongásokró akármelyi oligarch kiforgathatot birtokukból mohács vés után a orszá helyzetéve együt zsidó helyzet i rosszabbodott Töb váro kiűzt őke ezér földesura jószágai é falvakba húzódta meg aho kereskedele közvetítőiv lettek D természetese M.-ga i foglalkoztak ott aho err alkalo kínálkozott Íg Budán Pozsonyba é Sopronba zsidó eg rész ekko intenzíve foglalkozot szőlőtermeléssel Általába azonba zsidó helyzet ekko nagyo sivá volt Soka közülü kiűzte a országból bazin grófo tömegese hurcoltá őke máglyára törökö i minteg harmadféleze zsidó vitte szolgaságba vallás türelmetlensé tetőpontjár hágott ami a 1578-ik dekrétu i bizonyít amel kétszere adóva sújtj zsidókat csakhog miné előb kiköltözzene a országból Il körülménye közöt természetese nagyo megfogyatkozot M.-ga foglalkoz zsidó szám Józse császá uralkodásána idejéi csa elvétv találun feljegyzéseket amelye zsidóságna földde val kapcsolatá tanúsítják Íg tudun arról hog rohonc zsidó 1692 Batthyán Ádá gróftó bérelte földe az a uraságna fizetet földad ellenébe szabado mívelhették Eg mási feljegyzé szerin eg zsid XVIII századba Kősze határába szőlőbirtoko vásárolt ritk esetektő eltekintv azonba századoko á zsidósá gazdaság tevékenységéne csa nagyo ki hányad eset földmívelésre am jogbiztonsá hiányával megszorít intézkedésekke é zsidósá exisztenciájár i kihat vallás üldözésekke magyarázható zsidó később fokozato M.- tevékenységéne kiindul pontj II Józse császá 178 márciu 31-é kiadot rendelete mel könnyítése egés sor mellet megenged az is hog zsidó parasztbirtokoka bérelhessenek h az önmagu míveli meg II Lipó a 1790 XXXVIII t.-cikkbe kimondja hog zsidó mindaddig mí kiváltságaika a országgyűlé l ne tárgyalja azo állapotba tartandók melybe 179 jan 1 voltak h abbó netalá kizavartatta volna visszahelyezendő zsidó ettő kezdv tétele törvén alapjá nagyob mértékbe kezdte földmívelésse foglalkozni Volta ugya mé visszaesések pl I Feren alat 1818 megtiltották hog zsidó nemes birtokoka zálogb vag haszonbérb vegyenek d e rendele má következ évbe hatályo kívü helyeztetett rendele hatályo kívü helyezéséne ok magya M.- viszonyo akkor szomor állapotáva füg össze folytono háború é bels villongáso M javai pusztítottá el földe legelhanyagoltab állapotba voltak birtokosokna s kedvük s megfelel tőkéjü ne vol birtokuka jó felszereln é az intenzíve megmívelni birtokoso nag rész csa úg tudot megélni h földjé haszonbérb adt d bérbeadá nemzet érde i volt mer enélkü parlago hever földe továb züllötte é pusztulta volna bérbeadá parancsol szüksé következtébe min általánosab let é zsidó ettő kezdv sűrű bérelne földeket A 1839-ik országgyűlé egyhangúla elfogadt az javaslatot hog zsidókna adassana me ne nemeseke megillet össze polgár jogok A 1840 XXX t.-cik bányahelye kivételéve zsidókna szaba lakhatás é telekvásárlás engedély biztosított Ekko má szerezhetne tulajdonjogila földbirtoko váro vag megy engedélyéve é a engedelm okira többnyir a illet érdemességéve indokolj a engedél megadását A 1844-ik országgyűlé 4 szavazatta 1 ellenébe kimondja hog zsidó nemes birtokoka i vehetne haszonbérbe 2 szavazatta 2 ellenébe pedi nemes jószágo zálogbavételé engedélyezi zsidóknak A 1867 XVII t.-cik kimondj zsidó egyenjogúsításá é korlátla jogo a neki M.- ingatlano szerzésér é hasznosítására Ekko indu me a eddigiekné jóva nagyob arányba zsidósá részvétel M.-ban Nemcsa min birtokosok d különösen min bérlő foglalkozna zsidó behatóa földmíveléssel jogegyenlősé ne adj kell magyarázatá annak hog zsidó közöt kez elterjedn bérlő foglalkozás D mindjár érthetőv váli ez h gazdaság viszonyoka figyelemb vesszük gazd helyzet múl száza közep tájá min rosszabb vált jobbágysá felszabadítás utá minde átmene nélkü á kellet térn pénzgazdálkodásra munkaerő pénze kellet beszerezn é ú befektetéseke kellet eszközölni Ehhe jötte mé ross termések a alacson gabonaárak a amerika verseny rendezetle hitelviszonyo é maga kamat amelye együttvév gazdá nagymérv eladósodásáho vezettek nagyob gazdaságokka tehá a adot viszonyo közöt ne i lehetet más tenni min bérb adn azokat Hog miér éppe zsidó közöt akadta számosa bérlők anna egyszer oka hog zsidó kereskedésr kényszerítv nagyob készpénztőkéve rendelkezte szívese fektetté b az haszonbérletbe mási o pedig hog kereszténye ne nagyo vetté bérb földeket h vol i r elegend pénzük Ez mutatj király csalá ráckeve uradalmána példája Eg 1903-a gazdacímtá szerin enne a uradalomna 37%-á zsidó bérelték pedi tárgyilagosa me lehe állapítani hog király csalá jószágkezelőj szívesebbe adt voln haszonbérb a egés uradalma keresztényeknek E péld amel különbe m má ne aktuális mer király uradalomna m ninc zsid bérlőj élese rávilágí arr a utols évekbe sűrű hangoztatot vádra melye M.-ba val térhódítás miat emelte zsidósá ellen 186 utá zsidó valóba a addiginá nagyob lendülette kezdte M.-ga foglalkozni d e korántse jelent azt hog térhódításró lehetn beszélni H gazdá eg bizonyo csoportjába arányszámuka meghalad számma szerepelte is M egészébe kontingensü semm esetr se vol aránytalan A me egésze bizonyos hog hetvene évekbe é azutá zsidó nemzet hivatás teljesítette azzal hog legkétségbeejtőb gazdaság válsá idejé M.-b fektetté tőkéiket pusztuló züll gazdaságoka íg sikerül megmenteniü é nemzet termelé szolgálatáb állítaniuk am kö szempontjábó elégg me ne becsülhet eredmény zsidó részvétel M.-ba min a alább statisztikábó kitűni ne haladt me országo számarányuka mé akko sem miko földszerzésne ne vol semm akadálya Miót azonba birtokpolitik szabályozz föl adásvételét me kel állapítanunk hog zsidósá helyzet tekintetbe rosszabbodott Érdekes hog egésze legújab időki nyom se vol nálun földbirtokpolitikának tilt intézkedése évszázado folyamá csa valamel vallásfelekeze elle irányultak d semm esetr se tekinthető birtokpolitiká intézkedéseknek Ezektő a intézkedésektő eltekintve a ingatlanszerzésne legcsekélyeb korlátozás se állot fenn Pl se 184 előtt se azutá ne találun intézkedés vag törvényt mel idegeneknek tehá ne magya állampolgárokna birtokszerzés megtiltaná Ahog király adományozásokná se vizsgáltá megadományozot állampolgárságát ugyanúg akko se törődte vele miko a ingatlanszerzé má m ismer jog ügylete alapjá bonyolódot le világhábor utá több ne lehetet halogatn földbirtokpolitikáva val komolyab foglalkozást Má hábor alat i születte egye korlátoz rendeletek amelyeke háború viszonyo tette szükségessé rendelete kormányt illetv földmívelésügy miniszter ruházta fe azza korlátla joggal hog a ingatla megszerzésé minde indokolá nélkü megengedje vag megtagadja Kezdetbe csa nemzetiség területeke lév 3 vármegyére későb a egés országr kiterjed rendelete hatálya ami azutá telje egészébe megszüntetet Károlyi-kormányna ú n Búz Barnafél rendelete E rendele kisbirtoko szaporításá igyekezet előmozdítani amikén nag előnyei úg nag hibá i voltak Pá hónappa kommü bukás utá megszületet m i érvénybe lev földbirtokreform-törvény Ne célun it kritizáln ez törvényt d tagadhatatlan hog so alapvet hibáj arr vezethet vissza hog amiko megszületett közállapotain ne volta konszolidálv lelkekbe mé erő hullámoka vetet háborús forradalm é ellenforradalm idő so szenvedése Ne sorolju fe it súlyosnál-súlyosab hibákat csa földbirtokreformna zsidóságga kapcsolato vonatkozásair akarun rámutatni törvényne va eg pontja mel szerin a 5 éve belü szerzet földbirto megváltásr kerülhet birtoko sorrendjébe előbbr van E pont h kifejezette ne is d valójába mégi zsidósá elle irányul zsidó ugyani leginkáb egyenjogúsításu bekövetkezése tehá 186 utó szerezte birtoko magátó értetődik hog megváltás illetőle elsősorba a birtokai jöhette számításba H eg ilye irány statisztik készülne abbó kétségtelenü me lehetn állapítani hog földbirtokrefor következtébe megváltás szenvedette közöt valóba aránytalanu nag számma szerepelne zsidók Am zsidóságna M.-ba val részvételé általába illeti arr vonatkozóla statisztik csa hozzávetőlege felvilágosítás nyújthat Mindenekelőt i csa Nagy-Magyarországr vonatkozóla készül ilye statisztik amelye Kovác Alajos statisztika hivata igazgatój állítot össz ebbő tiszt képe egyáltalá ne nyerhetünk csupá körülbelül következtetés vonhatun l ma helyzetre zsidó szerep magya M.-ba százalé szerint birto nagyság Birtokoso Bérlő %-okba %-okba 100 holdo felül .. .. .. 19- 73- 200-100 holda birtoko ._ .. 19- 624 100 20 .. .. 8 27- 50 10 2- 7- 25 5 0- 2- 10 2 5 1 holdo alul 0-- 0- 0 0- 0- 0-3 Látszatr e statisztik zsidóságna M.-ba val túlsúly mellet bizonyít D figyelemb kel venn következőket A összeírá idejébe Nagy-Magyarországo 2.388,48 gazdasá volt Ebbő 738,25 1 holdi terjed földbirtoko szám it csa 0*3 zsid birtokos tehá sokka kevesebb min amenny zsidósá akkor országo arányszám 5 szerin lehetne tíz-hús holda földbirtoko szám 385,38 zsidósá it i csa 0,4%-a szerepel 20-2 holda 205,18 birtoko közöt 0,7 zsidó a 5 10 holda 36,03 birtoko közöt 2,5% tehá a országo arányszá fele Ne folytatv továb részletezést megállapítható hog összese 2.328,81 gazdasá van aho zsidó 4%-o átlagga szerepelnek Számba e kb 9500-na fele meg Viszon a összes tehá 2.388,48 földbirtoko közöt a 5%-o arányszámo vév alapul 116,00 zsidóna kellen lennie D h 950 zsid birtokosho hozzászámítun 650 haszonbérlőt akko i csa 16,00 tényle M.-ga foglalkoz zsidó száma tehá 100,000-re kevesebb min amenny számarán szerin lehetne H földbirtokoso é bérlő számá vesszü tehá figyelembe akko minteg 100,00 zsid marad k M.-ból h viszon magá földe nézzük akko következ eredményr jutunk szá holdo felül szaba birto terület 10.883,60 hol ebbő 4,6 zsidóké szá holdo felül korlátol forgalm birtokbó 15.528,70 hol má csa 5 va zsidókézen szá holdo alul birtoko összterület 22.693,00 hol ebbő csa 0,73 zsidóké A összesíté utá kiderül hog a orszá gazdaságila mível területéne csa 4,15%- va zsidó kezében tehá keveseb min amenny országo arányszámuka tekintv jogosa megilletn őket Arr vonatkozólag hog miképpe helyezkedte e zsidó gazdaság kultúr keretébe é milye eredményeke érte el ugyancsa eg statisztika kimutatá szolgálta érdeke adatokat Tudvalévő hog sikere gazdálkodá előfeltétel racionáli állattenyészté miné intenzíveb felkarolása Aho maga foko ál a állattenyésztés ot mag gazdálkodá é általába gazdaság kultúr i fejlettségne maga foká áll Va eg statisztik kimutatá a 1892-1912 éve közöt tartó tenyészállatvásárokró é kiállításokró k mutatá szerin a össze kitüntetése é díja 19;6%-á eze id alat zsidó vitté el Ebbő mindenesetr arr lehe következtetni hog zsidó nemcsa tőkét d szakértelme i vitte bel magya M.-b é egyese okszerű moder gazdálkodásukka fokoztá föl produktivitásá ezálta egye vidéke gazdaság fellendüléséne szint irányítóiv váltak Ál e megállapítá különöse Kohner Lederer Györgye Solt Sváb Kuffler Kornstein lova Wertheimstein Pajzs Csobai Lamm Lonkai bár Kornfel stb családo gazdaságaira amelye gazdaság kultúr úttörő volta példaadásu ösztönzőle hatot sokakr tekintetben hog elhanyagol birtokuka moder gazdaság kultúr eszközeive produktívv é virágzóv tegyék V ö Polyá Béla Zsidó magya mezőgazdaságba Acsád Ignác magya birodalo történet Koh Sámuel zsidó történet Magyarországo

13312.h

CÍMSZ Mezőgazdas

SZÓCIK Mezőgazdasá A divat átláts célza elmélete ho zsi éppú mi föníci gör kereskedőné amelyn sem hajlandósá nin M.-ho nagy könn megcáfoln Bibl ré zsi írás tel vann földmíveléss kapcsolat törvényekk szabályokka amikb nyilvánval ho Paleszti agráráll vo zsid el sorb földmíveléss foglalkozta Kereskedelemm pénzügyletekk intenzívebb cs diasporáb kezden foglalkozn i többnyi cs kényszerűségbő miut temérd akadállya me föld elzár előlü n tudt mindi n tudhatt megküzden bármik bárh cs legcsekélye lehetősé mutatkozo anna ho föld mivelhessene zsid örömm kapt ez lehetőség munkáj eredményév bizonyított b ho ösztönsze őszin fö földmun irá va szeretetü Magyarország legrégi időkb foglalkozt zsid M.-ga Bebizonyíto tén ho honfoglalásk magyar m talált országb zsidóka ak i valószínűl föld mivelte magyarokk együ bejö kozár zsi törzs me rés ve honfoglalásb részesü földb i Sze Istv ala birt szerzésén feltéte va ősfoglalá va vásárlá va hagyományoz vol zsidókn ekk meglehetős kedve vo helyzetü szerezhett ingatlan mívelhett földe Részesedt ősfoglalá birtokokb adományoz útj hozzájutott földhö Magyarorsz el k századáb honfoglal mind jog élvezt zsidó Sze Lászlót kezd sűr találkozu oly intézkedésekk törvényekke amely zsid ell irányu vallá türelmetlenségb fakadta végeredményb zsid gazdasá helyzeté volt súly kihatássa Sze Lász törvényb mond k ho zsi kereszté n n veh feleségü kereszté szolg n tartha vasá ünnepnap n mívelhe földjé Kálm kirá megtoldot elő törvény azza ho zsid m külföldr szárma kereszté szolg tarthatna esztergo zsin 11 ped eltiltot ők kereszté szolg bérbevevését i a rendkív megnehezítet számuk gazdálkodás vagyonosa zsid akk túltett maguk rendeletek tudt miveltet földjeike Í tudu e Té ne zsi várgrófr a m I End elő Beseny kap m e nagyo földbirtokk együ e 1232- mívelt amik készpénzé eladt tatárjár ut I Bé orsz jólétén emelé céljáb s kedve intézkedé hozot ezekn hatál zsidók kiterjed Ekk kap zsi Hen kamaragr Komár vár faluv együt ros gazdasá viszony régeb megszorí intézkedés következtéb zsid ekkortá kezdt pénzkölcsönzéss foglalkoz ingatl zálog véte ellenébe me követelés kielégítésé telj garanci nyújtot kikötö határi elteltév n nemes n válto birto azonna nemese e múl hitele zsi tulajdoná me á Máty királ ho nagymér eladósodásn gát vesse 147 rendelett megtiltot pozsonyiakn ingatlan elzálogosításá zsidókn ped ingatlan va kölcsönnyújtás Amely zsi túllé e tilalma elvesz birtokosn folyósíto kölcsönösszege ingatlanvásárlá azonb Máty éppúg mi töb királ megenged zsidókna Ho zsid n szíves élt jogukka ann o jogbiztons telj hián vol Erőszakoskod ell n véd törvé zsidóka akik n szól folyton háborúkr villongásokr akármely oligarc kiforgathato birtokukbó mohác vé utá orsz helyzetév együ zsid helyze rosszabbodot Tö vár kiűz ők ezé földesur jószága falvakb húzódt me ah kereskedel közvetítői lette természetes M.-g foglalkozta ot ah er alkal kínálkozot Í Budá Pozsonyb Sopronb zsid e rés ekk intenzív foglalkozo szőlőtermelésse Általáb azonb zsid helyze ekk nagy siv vol Sok közül kiűzt országbó bazi gróf tömeges hurcolt ők máglyár török minte harmadfélez zsid vitt szolgaságb vallá türelmetlens tetőpontjá hágot am 1578-i dekrét bizonyí ame kétszer adóv sújt zsidóka csakho min elő kiköltözzen országbó I körülmény közö természetes nagy megfogyatkozo M.-g foglalko zsid szá Józs csász uralkodásán idejé cs elvét találu feljegyzéseke amely zsidóságn földd va kapcsolat tanúsítjá Í tudu arró ho rohon zsid 169 Batthyá Ád gróft bérelt föld a uraságn fizete földa ellenéb szabad mívelhetté E más feljegyz szeri e zsi XVII századb Kősz határáb szőlőbirtok vásárol rit esetekt eltekint azonb századok zsidós gazdasá tevékenységén cs nagy k hánya ese földmívelésr a jogbiztons hiányáva megszorí intézkedésekk zsidós exisztenciájá kiha vallá üldözésekk magyarázhat zsid későb fokozat M. tevékenységén kiindu pont I Józs csász 17 márci 31- kiado rendelet me könnyítés egé so melle megenge a i ho zsid parasztbirtokok bérelhessene a önmag mível me I Lip 179 XXXVII t.-cikkb kimondj ho zsid mindaddi m kiváltságaik országgyűl n tárgyalj az állapotb tartandó melyb 17 ja volta abb netal kizavartatt voln visszahelyezend zsid ett kezd tétel törvé alapj nagyo mértékb kezdt földmíveléss foglalkozn Volt ugy m visszaesése p Fere ala 181 megtiltottá ho zsid neme birtokok zálog va haszonbér vegyene rendel m követke évb hatály kív helyeztetet rendel hatály kív helyezésén o magy M. viszony akko szomo állapotáv fü össz folyton hábor bel villongás java pusztított e föld legelhanyagolta állapotb volta birtokosokn kedvü megfele tőkéj n vo birtokuk j felszerel a intenzív megmíveln birtokos na rés cs ú tudo megéln földj haszonbér ad bérbead nemze érd vol me enélk parlag heve föld tová züllött pusztult voln bérbead parancso szüks következtéb mi általánosa le zsid ett kezd sűr béreln földeke 1839-i országgyűl egyhangúl elfogad a javaslato ho zsidókn adassan m n nemesek megille össz polgá jogo 184 XX t.-ci bányahely kivételév zsidókn szab lakhatá telekvásárlá engedél biztosítot Ekk m szerezhetn tulajdonjogil földbirtok vár va meg engedélyév engedel okir többnyi ille érdemességév indokol engedé megadásá 1844-i országgyűl szavazatt ellenéb kimondj ho zsid neme birtokok vehetn haszonbérb szavazatt ellenéb ped neme jószág zálogbavétel engedélyez zsidókna 186 XVI t.-ci kimond zsid egyenjogúsítás korlátl jog nek M. ingatlan szerzésé hasznosításár Ekk ind m eddigiekn jóv nagyo arányb zsidós részvéte M.-ba Nemcs mi birtokoso különöse mi bérl foglalkozn zsid beható földmívelésse jogegyenlős n ad kel magyarázat anna ho zsid közö ke elterjed bérl foglalkozá mindjá érthető vál e gazdasá viszonyok figyelem vesszü gaz helyze mú száz köze táj mi rosszab vál jobbágys felszabadítá ut mind átmen nélk kelle tér pénzgazdálkodásr munkaer pénz kelle beszerez befektetések kelle eszközöln Ehh jött m ros termése alacso gabonaára amerik versen rendezetl hitelviszony mag kama amely együttvé gazd nagymér eladósodásáh vezette nagyo gazdaságokk teh ado viszony közö n lehete má tenn mi bér ad azoka Ho mié épp zsid közö akadt számos bérlő ann egysze ok ho zsid kereskedés kényszerít nagyo készpénztőkév rendelkezt szíves fektett a haszonbérletb más pedi ho keresztény n nagy vett bér földeke vo elegen pénzü E mutat királ csal ráckev uradalmán példáj E 1903- gazdacímt szeri enn uradalomn 37%- zsid bérelté ped tárgyilagos m leh állapítan ho királ csal jószágkezelő szívesebb ad vol haszonbér egé uradalm keresztényekne pél ame különb m n aktuáli me királ uradalomn nin zsi bérlő éles rávilág ar utol évekb sűr hangoztato vádr mely M.-b va térhódítá mia emelt zsidós elle 18 ut zsid valób addigin nagyo lendülett kezdt M.-g foglalkozn koránts jelen az ho térhódításr lehet beszéln gazd e bizony csoportjáb arányszámuk meghala számm szerepelt i egészéb kontingens sem eset s vo aránytala m egész bizonyo ho hetven évekb azut zsid nemze hivatá teljesített azza ho legkétségbeejtő gazdasá váls idej M.- fektett tőkéike pusztul zül gazdaságok í sikerü megmenteni nemze termel szolgálatá állítaniu a k szempontjáb elég m n becsülhe eredmén zsid részvéte M.-b mi aláb statisztikáb kitűn n halad m ország számarányuk m akk se mik földszerzésn n vo sem akadály Mió azonb birtokpoliti szabályoz fö adásvételé m ke állapítanun ho zsidós helyze tekintetb rosszabbodot Érdeke ho egész legúja idők nyo s vo nálu földbirtokpolitikána til intézkedés évszázad folyam cs valame vallásfelekez ell irányulta sem eset s tekinthet birtokpolitik intézkedésekne Ezekt intézkedésekt eltekintv ingatlanszerzésn legcsekélye korlátozá s állo fen P s 18 előt s azut n találu intézkedé va törvény me idegenekne teh n magy állampolgárokn birtokszerzé megtiltan Aho királ adományozásokn s vizsgált megadományozo állampolgárságá ugyanú akk s törődt vel mik ingatlanszerz m isme jo ügylet alapj bonyolódo l világhábo ut töb n lehete halogat földbirtokpolitikáv va komolya foglalkozás M hábo ala születt egy korláto rendelete amelyek hábor viszony tett szükségess rendelet kormány illet földmívelésüg miniszte ruházt f azz korlátl jogga ho ingatl megszerzés mind indokol nélk megengedj va megtagadj Kezdetb cs nemzetisé területek lé vármegyér késő egé ország kiterje rendelet hatály am azut telj egészéb megszüntete Károlyi-kormányn Bú Barnafé rendelet rendel kisbirtok szaporítás igyekeze előmozdítan amiké na előnye ú na hib volta P hónapp komm buká ut megszülete érvényb le földbirtokreform-törvén N célu i kritizál e törvény tagadhatatla ho s alapve hibá ar vezethe vissz ho amik megszületet közállapotai n volt konszolidál lelkekb m er hullámok vete háború forradal ellenforradal id s szenvedés N sorolj f i súlyosnál-súlyosa hibáka cs földbirtokreformn zsidóságg kapcsolat vonatkozásai akaru rámutatn törvényn v e pontj me szeri év bel szerze földbirt megváltás kerülhe birtok sorrendjéb előbb va pon kifejezett n i valójáb még zsidós ell irányu zsid ugyan leginká egyenjogúsítás bekövetkezés teh 18 ut szerezt birtok magát értetődi ho megváltá illetől elsősorb birtoka jöhett számításb e ily irán statiszti készüln abb kétségtelen m lehet állapítan ho földbirtokrefo következtéb megváltá szenvedett közö valób aránytalan na számm szerepeln zsidó A zsidóságn M.-b va részvétel általáb illet ar vonatkozól statiszti cs hozzávetőleg felvilágosítá nyújtha Mindenekelő cs Nagy-Magyarország vonatkozól készü ily statiszti amely Ková Alajo statisztik hivat igazgató állíto öss ebb tisz kép egyáltal n nyerhetün csup körülbelü következteté vonhatu m helyzetr zsid szere magy M.-b százal szerin birt nagysá Birtokos Bérl %-okb %-okb 10 hold felü . . . 19 73 200-10 hold birtok . . 19 62 10 2 . . 27 5 1 2 7 2 0 2 1 hold alu 0- 0 0 0 0- Látszat statiszti zsidóságn M.-b va túlsúl melle bizonyí figyelem ke ven következőke összeír idejéb Nagy-Magyarország 2.388,4 gazdas vol Ebb 738,2 hold terje földbirtok szá i cs 0* zsi birtoko teh sokk keveseb mi amenn zsidós akko ország arányszá szeri lehetn tíz-hú hold földbirtok szá 385,3 zsidós i cs 0,4%- szerepe 20- hold 205,1 birtok közö 0, zsid 1 hold 36,0 birtok közö 2,5 teh ország aránysz fel N folytat tová részletezés megállapíthat ho összes 2.328,8 gazdas va ah zsid 4%- átlagg szerepelne Számb k 9500-n fel me Viszo össze teh 2.388,4 földbirtok közö 5%- arányszám vé alapu 116,0 zsidón kelle lenni 95 zsi birtokosh hozzászámítu 65 haszonbérlő akk cs 16,0 tényl M.-g foglalko zsid szám teh 100,000-r keveseb mi amenn számará szeri lehetn földbirtokos bérl szám vessz teh figyelemb akk minte 100,0 zsi mara M.-bó viszo mag föld nézzü akk követke eredmény jutun sz hold felü szab birt terüle 10.883,6 ho ebb 4, zsidók sz hold felü korláto forgal birtokb 15.528,7 ho m cs v zsidókéze sz hold alu birtok összterüle 22.693,0 ho ebb cs 0,7 zsidók összesít ut kiderü ho orsz gazdaságil míve területén cs 4,15% v zsid kezébe teh kevese mi amenn ország arányszámuk tekint jogos megillet őke Ar vonatkozóla ho miképp helyezkedt zsid gazdasá kultú keretéb mily eredmények ért e ugyancs e statisztik kimutat szolgált érdek adatoka Tudvalév ho siker gazdálkod előfeltéte racionál állattenyészt min intenzíve felkarolás Ah mag fok á állattenyészté o ma gazdálkod általáb gazdasá kultú fejlettségn mag fok ál V e statiszti kimutat 1892-191 év közö tart tenyészállatvásárokr kiállításokr mutat szeri össz kitüntetés díj 19;6%- ez i ala zsid vitt e Ebb mindeneset ar leh következtetn ho zsid nemcs tőké szakértelm vitt be magy M.- egyes okszer mode gazdálkodásukk fokozt fö produktivitás ezált egy vidék gazdasá fellendülésén szin irányítói válta Á megállapít különös Kohne Ledere György Sol Svá Kuffle Kornstei lov Wertheimstei Pajz Csoba Lam Lonka bá Kornfe st család gazdaságair amely gazdasá kultú úttör volt példaadás ösztönzől hato sokak tekintetbe ho elhanyago birtokuk mode gazdasá kultú eszközeiv produktív virágzó tegyé Poly Bél Zsid magy mezőgazdaságb Acsá Igná magy birodal történe Ko Sámue zsid történe Magyarország

13312.

CÍMS Mezőgazda

SZÓCI Mezőgazdas diva átlát célz elmélet h zs épp m föníc gö kereskedőn amely se hajlandós ni M.-h nag kön megcáfol Bib r zs írá te van földmívelés kapcsola törvények szabályokk amik nyilvánva h Paleszt agrárál v zsi e sor földmívelés foglalkozt Kereskedelem pénzügyletek intenzíveb c diasporá kezde foglalkoz többny c kényszerűségb miu temér akadálly m föl elzá elől tud mind tudhat megküzde bármi bár c legcsekély lehetős mutatkoz ann h föl mivelhessen zsi öröm kap e lehetősé munká eredményé bizonyítot h ösztönsz őszi f földmu ir v szeretet Magyarorszá legrég idők foglalkoz zsi M.-g Bebizonyít té h honfoglalás magya talál ország zsidók a valószínű föl mivelt magyarok egy bej kozá zs törz m ré v honfoglalás részes föld Sz Ist al bir szerzésé feltét v ősfoglal v vásárl v hagyományo vo zsidók ek meglehető kedv v helyzet szerezhet ingatla mívelhet föld Részesed ősfoglal birtokok adományo út hozzájutot földh Magyarors e századá honfogla min jo élvez zsid Sz László kez sű találkoz ol intézkedések törvényekk amel zsi el irány vall türelmetlenség fakadt végeredmény zsi gazdas helyzet vol súl kihatáss Sz Lás törvény mon h zs kereszt ve feleség kereszt szol tarth vas ünnepna mívelh földj Kál kir megtoldo el törvén azz h zsi külföld szárm kereszt szol tarthatn eszterg zsi 1 pe eltilto ő kereszt szol bérbevevésé rendkí megnehezíte számu gazdálkodá vagyonos zsi ak túltet magu rendelete tud mivelte földjeik tud T n zs várgróf En el Besen ka nagy földbirtok egy 1232 mível ami készpénz elad tatárjá u B ors jólété emel céljá kedv intézked hozo ezek hatá zsidó kiterje Ek ka zs He kamarag Komá vá falu együ ro gazdas viszon rége megszor intézkedé következté zsi ekkort kezd pénzkölcsönzés foglalko ingat zálo vét ellenéb m követelé kielégítés tel garanc nyújto kiköt határ eltelté neme vált birt azonn nemes mú hitel zs tulajdon m Mát kirá h nagymé eladósodás gá vess 14 rendelet megtilto pozsonyiak ingatla elzálogosítás zsidók pe ingatla v kölcsönnyújtá Amel zs túll tilalm elves birtokos folyósít kölcsönösszeg ingatlanvásárl azon Mát éppú m tö kirá megenge zsidókn H zsi szíve él jogukk an jogbizton tel hiá vo Erőszakosko el vé törv zsidók aki szó folyto háborúk villongások akármel oligar kiforgathat birtokukb mohá v ut ors helyzeté egy zsi helyz rosszabbodo T vá kiű ő ez földesu jószág falvak húzód m a kereskede közvetítő lett természete M.- foglalkozt o a e alka kínálkozo Bud Pozsony Sopron zsi ré ek intenzí foglalkoz szőlőtermeléss Általá azon zsi helyz ek nag si vo So közü kiűz országb baz gró tömege hurcol ő máglyá törö mint harmadféle zsi vit szolgaság vall türelmetlen tetőpontj hágo a 1578- dekré bizony am kétsze adó súj zsidók csakh mi el kiköltözze országb körülmén köz természete nag megfogyatkoz M.- foglalk zsi sz Józ csás uralkodásá idej c elvé talál feljegyzések amel zsidóság föld v kapcsola tanúsítj tud arr h roho zsi 16 Batthy Á gróf bérel föl uraság fizet föld ellené szaba mívelhett má feljegy szer zs XVI század Kős határá szőlőbirto vásáro ri esetek eltekin azon százado zsidó gazdas tevékenységé c nag hány es földmívelés jogbizton hiányáv megszor intézkedések zsidó exisztenciáj kih vall üldözések magyarázha zsi késő fokoza M tevékenységé kiind pon Józ csás 1 márc 31 kiad rendele m könnyíté eg s mell megeng h zsi parasztbirtoko bérelhessen önma míve m Li 17 XXXVI t.-cikk kimond h zsi mindadd kiváltságai országgyű tárgyal a állapot tartand mely 1 j volt ab neta kizavartat vol visszahelyezen zsi et kez téte törv alap nagy mérték kezd földmívelés foglalkoz Vol ug visszaesés Fer al 18 megtiltott h zsi nem birtoko zálo v haszonbé vegyen rende követk év hatál kí helyeztete rende hatál kí helyezésé mag M viszon akk szom állapotá f öss folyto hábo be villongá jav pusztítot föl legelhanyagolt állapot volt birtokosok kedv megfel tőké v birtoku felszere intenzí megmível birtoko n ré c tud megél föld haszonbé a bérbea nemz ér vo m enél parla hev föl tov züllöt pusztul vol bérbea parancs szük következté m általános l zsi et kez sű bérel földek 1839- országgyű egyhangú elfoga javaslat h zsidók adassa nemese megill öss polg jog 18 X t.-c bányahel kivételé zsidók sza lakhat telekvásárl engedé biztosíto Ek szerezhet tulajdonjogi földbirto vá v me engedélyé engede oki többny ill érdemességé indoko enged megadás 1844- országgyű szavazat ellené kimond h zsi nem birtoko vehet haszonbér szavazat ellené pe nem jószá zálogbavéte engedélye zsidókn 18 XV t.-c kimon zsi egyenjogúsítá korlát jo ne M ingatla szerzés hasznosításá Ek in eddigiek jó nagy arány zsidó részvét M.-b Nemc m birtokos különös m bér foglalkoz zsi behat földmíveléss jogegyenlő a ke magyaráza ann h zsi köz k elterje bér foglalkoz mindj érthet vá gazdas viszonyo figyele vessz ga helyz m szá köz tá m rossza vá jobbágy felszabadít u min átme nél kell té pénzgazdálkodás munkae pén kell beszere befektetése kell eszközöl Eh jöt ro termés alacs gabonaár ameri verse rendezet hitelviszon ma kam amel együttv gaz nagymé eladósodásá vezett nagy gazdaságok te ad viszon köz lehet m ten m bé a azok H mi ép zsi köz akad számo bérl an egysz o h zsi kereskedé kényszerí nagy készpénztőké rendelkez szíve fektet haszonbérlet má ped h keresztén nag vet bé földek v elege pénz muta kirá csa rácke uradalmá példá 1903 gazdacím szer en uradalom 37% zsi bérelt pe tárgyilago le állapíta h kirá csa jószágkezel szíveseb a vo haszonbé eg uradal keresztényekn pé am külön aktuál m kirá uradalom ni zs bérl éle rávilá a uto évek sű hangoztat vád mel M.- v térhódít mi emel zsidó ell 1 u zsi való addigi nagy lendület kezd M.- foglalkoz koránt jele a h térhódítás lehe beszél gaz bizon csoportjá arányszámu meghal szám szerepel egészé kontingen se ese v aránytal egés bizony h hetve évek azu zsi nemz hivat teljesítet azz h legkétségbeejt gazdas vál ide M. fektet tőkéik pusztu zü gazdaságo siker megmenten nemz terme szolgálat állítani szempontjá elé becsülh eredmé zsi részvét M.- m alá statisztiká kitű hala orszá számarányu ak s mi földszerzés v se akadál Mi azon birtokpolit szabályo f adásvétel k állapítanu h zsidó helyz tekintet rosszabbodo Érdek h egés legúj idő ny v nál földbirtokpolitikán ti intézkedé évszáza folya c valam vallásfeleke el irányult se ese tekinthe birtokpoliti intézkedésekn Ezek intézkedések eltekint ingatlanszerzés legcsekély korlátoz áll fe 1 elő azu talál intézked v törvén m idegenekn te mag állampolgárok birtokszerz megtilta Ah kirá adományozások vizsgál megadományoz állampolgárság ugyan ak törőd ve mi ingatlanszer ism j ügyle alap bonyolód világháb u tö lehet haloga földbirtokpolitiká v komoly foglalkozá háb al szület eg korlát rendelet amelye hábo viszon tet szükséges rendele kormán ille földmívelésü miniszt ruház az korlát jogg h ingat megszerzé min indoko nél megenged v megtagad Kezdet c nemzetis területe l vármegyé kés eg orszá kiterj rendele hatál a azu tel egészé megszüntet Károlyi-kormány B Barnaf rendele rende kisbirto szaporítá igyekez előmozdíta amik n előny n hi volt hónap kom buk u megszület érvény l földbirtokreform-törvé cél kritizá törvén tagadhatatl h alapv hib a vezeth viss h ami megszülete közállapota vol konszolidá lelkek e hullámo vet hábor forrada ellenforrada i szenvedé sorol súlyosnál-súlyos hibák c földbirtokreform zsidóság kapcsola vonatkozása akar rámutat törvény pont m szer é be szerz földbir megváltá kerülh birto sorrendjé előb v po kifejezet valójá mé zsidó el irány zsi ugya legink egyenjogúsítá bekövetkezé te 1 u szerez birto magá értetőd h megvált illető elsősor birtok jöhet számítás il irá statiszt készül ab kétségtele lehe állapíta h földbirtokref következté megvált szenvedet köz való aránytala n szám szerepel zsid zsidóság M.- v részvéte általá ille a vonatkozó statiszt c hozzávetőle felvilágosít nyújth Mindenekel c Nagy-Magyarorszá vonatkozó kész il statiszt amel Kov Alaj statiszti hiva igazgat állít ös eb tis ké egyálta nyerhetü csu körülbel következtet vonhat helyzet zsi szer mag M.- száza szeri bir nagys Birtoko Bér %-ok %-ok 1 hol fel 1 7 200-1 hol birto 1 6 1 2 hol al 0 0 Látsza statiszt zsidóság M.- v túlsú mell bizony figyele k ve következők összeí idejé Nagy-Magyarorszá 2.388, gazda vo Eb 738, hol terj földbirto sz c 0 zs birtok te sok kevese m amen zsidó akk orszá aránysz szer lehet tíz-h hol földbirto sz 385, zsidó c 0,4% szerep 20 hol 205, birto köz 0 zsi hol 36, birto köz 2, te orszá aránys fe folyta tov részletezé megállapítha h össze 2.328, gazda v a zsi 4% átlag szerepeln Szám 9500- fe m Visz össz te 2.388, földbirto köz 5% arányszá v alap 116, zsidó kell lenn 9 zs birtokos hozzászámít 6 haszonbérl ak c 16, tény M.- foglalk zsi szá te 100,000- kevese m amen számar szer lehet földbirtoko bér szá vess te figyelem ak mint 100, zs mar M.-b visz ma föl nézz ak követk eredmén jutu s hol fel sza bir terül 10.883, h eb 4 zsidó s hol fel korlát forga birtok 15.528, h c zsidókéz s hol al birto összterül 22.693, h eb c 0, zsidó összesí u kider h ors gazdasági mív területé c 4,15 zsi kezéb te keves m amen orszá arányszámu tekin jogo megille ők A vonatkozól h mikép helyezked zsi gazdas kult kereté mil eredménye ér ugyanc statiszti kimuta szolgál érde adatok Tudvalé h sike gazdálko előfeltét racioná állattenyész mi intenzív felkarolá A ma fo állattenyészt m gazdálko általá gazdas kult fejlettség ma fo á statiszt kimuta 1892-19 é köz tar tenyészállatvásárok kiállítások muta szer öss kitünteté dí 19;6% e al zsi vit Eb mindenese a le következtet h zsi nemc tők szakértel vit b mag M. egye oksze mod gazdálkodásuk fokoz f produktivitá ezál eg vidé gazdas fellendülésé szi irányító vált megállapí különö Kohn Leder Györg So Sv Kuffl Kornste lo Wertheimste Paj Csob La Lonk b Kornf s csalá gazdaságai amel gazdas kult úttö vol példaadá ösztönző hat soka tekintetb h elhanyag birtoku mod gazdas kult eszközei produktí virágz tegy Pol Bé Zsi mag mezőgazdaság Acs Ign mag biroda történ K Sámu zsi történ Magyarorszá

13312

CÍM Mezőgazd

SZÓC Mezőgazda div átlá cél elméle z ép föní g kereskedő amel s hajlandó n M.- na kö megcáfo Bi z ír t va földmívelé kapcsol törvénye szabályok ami nyilvánv Palesz agrárá zs so földmívelé foglalkoz Kereskedele pénzügylete intenzíve diaspor kezd foglalko többn kényszerűség mi temé akadáll fö elz elő tu min tudha megküzd bárm bá legcsekél lehető mutatko an fö mivelhesse zs örö ka lehetős munk eredmény bizonyíto ösztöns ősz földm i szerete Magyarorsz legré idő foglalko zs M.- Bebizonyí t honfoglalá magy talá orszá zsidó valószín fö mivel magyaro eg be koz z tör r honfoglalá része föl S Is a bi szerzés felté ősfogla vásár hagyomány v zsidó e meglehet ked helyze szerezhe ingatl mívelhe föl Részese ősfogla birtoko adomány ú hozzájuto föld Magyaror század honfogl mi j élve zsi S Lászl ke s találko o intézkedése törvények ame zs e irán val türelmetlensé fakad végeredmén zs gazda helyze vo sú kihatás S Lá törvén mo z keresz v felesé keresz szo tart va ünnepn mível föld Ká ki megtold e törvé az zs külföl szár keresz szo tarthat eszter zs p eltilt keresz szo bérbevevés rendk megnehezít szám gazdálkod vagyono zs a túlte mag rendelet tu mivelt földjei tu z várgró E e Bese k nag földbirto eg 123 míve am készpén ela tatárj or jólét eme célj ked intézke hoz eze hat zsid kiterj E k z H kamara Kom v fal egy r gazda viszo rég megszo intézked következt zs ekkor kez pénzkölcsönzé foglalk inga zál vé ellené követel kielégíté te garan nyújt kikö hatá eltelt nem vál bir azon neme m hite z tulajdo Má kir nagym eladósodá g ves 1 rendele megtilt pozsonyia ingatl elzálogosítá zsidó p ingatl kölcsönnyújt Ame z túl tilal elve birtoko folyósí kölcsönössze ingatlanvásár azo Má épp t kir megeng zsidók zs szív é joguk a jogbizto te hi v Erőszakosk e v tör zsidó ak sz folyt háború villongáso akárme oliga kiforgatha birtokuk moh u or helyzet eg zs hely rosszabbod v ki e földes jószá falva húzó keresked közvetít let természet M. foglalkoz alk kínálkoz Bu Pozson Sopro zs r e intenz foglalko szőlőtermelés Által azo zs hely e na s v S köz kiű ország ba gr tömeg hurco mágly tör min harmadfél zs vi szolgasá val türelmetle tetőpont hág 1578 dekr bizon a kétsz ad sú zsidó csak m e kiköltözz ország körülmé kö természet na megfogyatko M. foglal zs s Jó csá uralkodás ide elv talá feljegyzése ame zsidósá föl kapcsol tanúsít tu ar roh zs 1 Batth gró bére fö urasá fize föl ellen szab mívelhet m feljeg sze z XV száza Kő határ szőlőbirt vásár r esete elteki azo század zsid gazda tevékenység na hán e földmívelé jogbizto hiányá megszo intézkedése zsid exisztenciá ki val üldözése magyarázh zs kés fokoz tevékenység kiin po Jó csá már 3 kia rendel könnyít e mel megen zs parasztbirtok bérelhesse önm mív L 1 XXXV t.-cik kimon zs mindad kiváltsága országgy tárgya állapo tartan mel vol a net kizavarta vo visszahelyeze zs e ke tét tör ala nag mérté kez földmívelé foglalko Vo u visszaesé Fe a 1 megtiltot zs ne birtok zál haszonb vegye rend követ é hatá k helyeztet rend hatá k helyezés ma viszo ak szo állapot ös folyt háb b villong ja pusztíto fö legelhanyagol állapo vol birtokoso ked megfe tők birtok felszer intenz megmíve birtok r tu megé föl haszonb bérbe nem é v ené parl he fö to züllö pusztu vo bérbe paranc szü következt általáno zs e ke s bére földe 1839 országgy egyhang elfog javasla zsidó adass nemes megil ös pol jo 1 t.- bányahe kivétel zsidó sz lakha telekvásár enged biztosít E szerezhe tulajdonjog földbirt v m engedély enged ok többn il érdemesség indok enge megadá 1844 országgy szavaza ellen kimon zs ne birtok vehe haszonbé szavaza ellen p ne jósz zálogbavét engedély zsidók 1 X t.- kimo zs egyenjogúsít korlá j n ingatl szerzé hasznosítás E i eddigie j nag arán zsid részvé M.- Nem birtoko különö bé foglalko zs beha földmívelés jogegyenl k magyaráz an zs kö elterj bé foglalko mind érthe v gazda viszony figyel vess g hely sz kö t rossz v jobbág felszabadí mi átm né kel t pénzgazdálkodá munka pé kel beszer befektetés kel eszközö E jö r termé alac gabonaá amer vers rendeze hitelviszo m ka ame együtt ga nagym eladósodás vezet nag gazdaságo t a viszo kö lehe te b azo m é zs kö aka szám bér a egys zs keresked kényszer nag készpénztők rendelke szív fekte haszonbérle m pe kereszté na ve b földe eleg pén mut kir cs ráck uradalm péld 190 gazdací sze e uradalo 37 zs bérel p tárgyilag l állapít kir cs jószágkeze szívese v haszonb e urada keresztények p a külö aktuá kir uradalo n z bér él rávil ut éve s hangozta vá me M. térhódí m eme zsid el zs val addig nag lendüle kez M. foglalko korán jel térhódítá leh beszé ga bizo csoportj arányszám megha szá szerepe egész kontinge s es arányta egé bizon hetv éve az zs nem hiva teljesíte az legkétségbeej gazda vá id M fekte tőkéi puszt z gazdaság sike megmente nem term szolgála állítan szempontj el becsül eredm zs részvé M. al statisztik kit hal orsz számarány a m földszerzé s akadá M azo birtokpoli szabály adásvéte állapítan zsid hely tekinte rosszabbod Érde egé legú id n ná földbirtokpolitiká t intézked évszáz foly vala vallásfelek e irányul s es tekinth birtokpolit intézkedések Eze intézkedése eltekin ingatlanszerzé legcsekél korláto ál f el az talá intézke törvé idegenek t ma állampolgáro birtokszer megtilt A kir adományozáso vizsgá megadományo állampolgársá ugya a törő v m ingatlansze is ügyl ala bonyoló világhá t lehe halog földbirtokpolitik komol foglalkoz há a szüle e korlá rendele amely háb viszo te szüksége rendel kormá ill földmívelés minisz ruhá a korlá jog inga megszerz mi indok né megenge megtaga Kezde nemzeti terület vármegy ké e orsz kiter rendel hatá az te egész megszünte Károlyi-kormán Barna rendel rend kisbirt szaporít igyeke előmozdít ami előn h vol hóna ko bu megszüle érvén földbirtokreform-törv cé kritiz törvé tagadhatat alap hi vezet vis am megszület közállapot vo konszolid lelke hullám ve hábo forrad ellenforrad szenved soro súlyosnál-súlyo hibá földbirtokrefor zsidósá kapcsol vonatkozás aka rámuta törvén pon sze b szer földbi megvált kerül birt sorrendj elő p kifejeze valój m zsid e irán zs ugy legin egyenjogúsít bekövetkez t szere birt mag értető megvál illet elsőso birto jöhe számítá i ir statisz készü a kétségtel leh állapít földbirtokre következt megvál szenvede kö val aránytal szá szerepe zsi zsidósá M. részvét által ill vonatkoz statisz hozzávetől felvilágosí nyújt Mindeneke Nagy-Magyarorsz vonatkoz kés i statisz ame Ko Ala statiszt hiv igazga állí ö e ti k egyált nyerhet cs körülbe következte vonha helyze zs sze ma M. száz szer bi nagy Birtok Bé %-o %-o ho fe 200- ho birt ho a Látsz statisz zsidósá M. túls mel bizon figyel v következő össze idej Nagy-Magyarorsz 2.388 gazd v E 738 ho ter földbirt s z birto t so keves ame zsid ak orsz aránys sze lehe tíz- ho földbirt s 385 zsid 0,4 szere 2 ho 205 birt kö zs ho 36 birt kö 2 t orsz arány f folyt to részletez megállapíth össz 2.328 gazd zs 4 átla szerepel Szá 9500 f Vis öss t 2.388 földbirt kö 5 aránysz ala 116 zsid kel len z birtoko hozzászámí haszonbér a 16 tén M. foglal zs sz t 100,000 keves ame száma sze lehe földbirtok bé sz ves t figyele a min 100 z ma M.- vis m fö néz a követ eredmé jut ho fe sz bi terü 10.883 e zsid ho fe korlá forg birto 15.528 zsidóké ho a birt összterü 22.693 e 0 zsid összes kide or gazdaság mí terület 4,1 zs kezé t keve ame orsz arányszám teki jog megill ő vonatkozó miké helyezke zs gazda kul keret mi eredmény é ugyan statiszt kimut szolgá érd adato Tudval sik gazdálk előfelté racion állattenyés m intenzí felkarol m f állattenyész gazdálk által gazda kul fejlettsé m f statisz kimut 1892-1 kö ta tenyészállatvásáro kiállításo mut sze ös kitüntet d 19;6 a zs vi E mindenes l következte zs nem tő szakérte vi ma M egy oksz mo gazdálkodásu foko produktivit ezá e vid gazda fellendülés sz irányít vál megállap külön Koh Lede Györ S S Kuff Kornst l Wertheimst Pa Cso L Lon Korn csal gazdasága ame gazda kul útt vo példaad ösztönz ha sok tekintet elhanya birtok mo gazda kul eszköze produkt virág teg Po B Zs ma mezőgazdasá Ac Ig ma birod törté Sám zs törté Magyarorsz

1331

CÍ Mezőgaz

SZÓ Mezőgazd di átl cé elmél é fön keresked ame hajland M. n k megcáf B í v földmível kapcso törvény szabályo am nyilván Pales agrár z s földmível foglalko Kereskedel pénzügylet intenzív diaspo kez foglalk több kényszerűsé m tem akadál f el el t mi tudh megküz bár b legcseké lehet mutatk a f mivelhess z ör k lehető mun eredmén bizonyít ösztön ős föld szeret Magyarors legr id foglalk z M. Bebizony honfoglal mag tal orsz zsid valószí f mive magyar e b ko tö honfoglal rész fö I b szerzé felt ősfogl vásá hagyomán zsid meglehe ke helyz szerezh ingat mívelh fö Részes ősfogl birtok adomán hozzájut föl Magyaro száza honfog m élv zs Lász k találk intézkedés törvénye am z irá va türelmetlens faka végeredmé z gazd helyz v s kihatá L törvé m keres feles keres sz tar v ünnep míve föl K k megtol törv a z külfö szá keres sz tartha eszte z eltil keres sz bérbevevé rend megnehezí szá gazdálko vagyon z túlt ma rendele t mivel földje t várgr Bes na földbirt e 12 mív a készpé el tatár o jólé em cél ke intézk ho ez ha zsi kiter kamar Ko fa eg gazd visz ré megsz intézke következ z ekko ke pénzkölcsönz foglal ing zá v ellen követe kielégít t gara nyúj kik hat eltel ne vá bi azo nem hit tulajd M ki nagy eladósod ve rendel megtil pozsonyi ingat elzálogosít zsid ingat kölcsönnyúj Am tú tila elv birtok folyós kölcsönössz ingatlanvásá az M ép ki megen zsidó z szí jogu jogbizt t h Erőszakos tö zsid a s foly hábor villongás akárm olig kiforgath birtoku mo o helyze e z hel rosszabbo k földe jósz falv húz kereske közvetí le természe M foglalko al kínálko B Pozso Sopr z inten foglalk szőlőtermelé Álta az z hel n kö ki orszá b g töme hurc mágl tö mi harmadfé z v szolgas va türelmetl tetőpon há 157 dek bizo kéts a s zsid csa kiköltöz orszá körülm k természe n megfogyatk M fogla z J cs uralkodá id el tal feljegyzés am zsidós fö kapcso tanúsí t a ro z Batt gr bér f uras fiz fö elle sza mívelhe felje sz X száz K hatá szőlőbir vásá eset eltek az száza zsi gazd tevékenysé n há földmível jogbizt hiány megsz intézkedés zsi exisztenci k va üldözés magyaráz z ké foko tevékenysé kii p J cs má ki rende könnyí me mege z parasztbirto bérelhess ön mí XXX t.-ci kimo z minda kiváltság országg tárgy állap tarta me vo ne kizavart v visszahelyez z k té tö al na mért ke földmível foglalk V visszaes F megtilto z n birto zá haszon vegy ren köve hat helyezte ren hat helyezé m visz a sz állapo ö foly há villon j pusztít f legelhanyago állap vo birtokos ke megf tő birto felsze inten megmív birto t meg fö haszon bérb ne en par h f t züll puszt v bérb paran sz következ általán z k bér föld 183 országg egyhan elfo javasl zsid adas neme megi ö po j t. bányah kivéte zsid s lakh telekvásá enge biztosí szerezh tulajdonjo földbir engedél enge o több i érdemessé indo eng megad 184 országg szavaz elle kimo z n birto veh haszonb szavaz elle n jós zálogbavé engedél zsidó t. kim z egyenjogúsí korl ingat szerz hasznosítá eddigi na ará zsi részv M. Ne birtok külön b foglalk z beh földmívelé jogegyen magyará a z k elter b foglalk min érth gazd viszon figye ves hel s k ross jobbá felszabad m át n ke pénzgazdálkod munk p ke besze befekteté ke eszköz j term ala gabona ame ver rendez hitelvisz k am együt g nagy eladósodá veze na gazdaság visz k leh t az z k ak szá bé egy z kereske kénysze na készpénztő rendelk szí fekt haszonbérl p kereszt n v föld ele pé mu ki c rác uradal pél 19 gazdac sz uradal 3 z bére tárgyila állapí ki c jószágkez szíves haszon urad kereszténye kül aktu ki uradal bé é rávi u év hangozt v m M térhód em zsi e z va addi na lendül ke M foglalk korá je térhódít le besz g biz csoport arányszá megh sz szerep egés konting e arányt eg bizo het év a z ne hiv teljesít a legkétségbee gazd v i fekt tőké pusz gazdasá sik megment ne ter szolgál állíta szempont e becsü ered z részv M a statiszti ki ha ors számarán földszerz akad az birtokpol szabál adásvét állapíta zsi hel tekint rosszabbo Érd eg leg i n földbirtokpolitik intézke évszá fol val vallásfele irányu e tekint birtokpoli intézkedése Ez intézkedés elteki ingatlanszerz legcseké korlát á e a tal intézk törv idegene m állampolgár birtoksze megtil ki adományozás vizsg megadomány állampolgárs ugy tör ingatlansz i ügy al bonyol világh leh halo földbirtokpoliti komo foglalko h szül korl rendel amel há visz t szükség rende korm il földmívelé minis ruh korl jo ing megszer m indo n megeng megtag Kezd nemzet terüle vármeg k ors kite rende hat a t egés megszünt Károlyi-kormá Barn rende ren kisbir szaporí igyek előmozdí am elő vo hón k b megszül érvé földbirtokreform-tör c kriti törv tagadhata ala h veze vi a megszüle közállapo v konszoli lelk hullá v háb forra ellenforra szenve sor súlyosnál-súly hib földbirtokrefo zsidós kapcso vonatkozá ak rámut törvé po sz sze földb megvál kerü bir sorrend el kifejez való zsi irá z ug legi egyenjogúsí bekövetke szer bir ma értet megvá ille elsős birt jöh számít i statis kész kétségte le állapí földbirtokr következ megvá szenved k va arányta sz szerep zs zsidós M részvé álta il vonatko statis hozzávető felvilágos nyúj Mindenek Nagy-Magyarors vonatko ké statis am K Al statisz hi igazg áll t egyál nyerhe c körülb következt vonh helyz z sz m M szá sze b nag Birto B %- %- h f 200 h bir h Láts statis zsidós M túl me bizo figye következ össz ide Nagy-Magyarors 2.38 gaz 73 h te földbir birt s keve am zsi a ors arány sz leh tíz h földbir 38 zsi 0, szer h 20 bir k z h 3 bir k ors arán foly t részlete megállapít öss 2.32 gaz z átl szerepe Sz 950 Vi ös 2.38 földbir k aránys al 11 zsi ke le birtok hozzászám haszonbé 1 té M fogla z s 100,00 keve am szám sz leh földbirto b s ve figyel mi 10 m M. vi f né köve eredm ju h f s b ter 10.88 zsi h f korl for birt 15.52 zsidók h bir összter 22.69 zsi össze kid o gazdasá m terüle 4, z kez kev am ors arányszá tek jo megil vonatkoz mik helyezk z gazd ku kere m eredmén ugya statisz kimu szolg ér adat Tudva si gazdál előfelt racio állattenyé intenz felkaro állattenyés gazdál álta gazd ku fejletts statis kimu 1892- k t tenyészállatvásár kiállítás mu sz ö kitünte 19; z v mindene következt z ne t szakért v m eg oks m gazdálkodás fok produktivi ez vi gazd fellendülé s irányí vá megálla külö Ko Led Gyö Kuf Korns Wertheims P Cs Lo Kor csa gazdaság am gazd ku út v példaa ösztön h so tekinte elhany birto m gazd ku eszköz produk virá te P Z m mezőgazdas A I m biro tört Sá z tört Magyarors