13314.htm
CÍMSZÓ: Mezőgazdaság
SZÓCIKK: magyar M.-i
viszonyok akkori szomorú állapotával függ össze. A folytonos háborúk és belső
villongások a M. javait pusztították el. A földek a legelhanyagoltabb állapotban
voltak, a birtokosoknak se kedvük, se megfelelő tőkéjük nem volt birtokukat jól
felszerelni és azt intenzíven megmívelni. A birtokosok nagy része csak úgy
tudott megélni, ha földjét haszonbérbe adta de a bérbeadás nemzeti érdek is
volt, mert enélkül a parlagon heverő földek tovább züllöttek és pusztultak
volna. A bérbeadás - e parancsoló szükség következtében - mind általánosabb
lett és a zsidók ettől kezdve sűrűn bérelnek földeket. Az 1839-iki országgyűlés
egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a zsidóknak adassanak meg a nem
nemeseket megillető összes polgári jogok. Az 1840: XXX. t.-cikk a bányahelyek
kivételével a zsidóknak szabad lakhatási és telekvásárlási engedélyt
biztosított. Ekkor már szerezhetnek tulajdonjogilag földbirtokot a város vagy a
megye engedélyével és az engedelmi okirat többnyire az illető érdemességével
indokolja az engedély megadását. Az 1844-iki országgyűlés 42 szavazattal 12
ellenében kimondja, hogy a zsidók nemesi birtokokat is vehetnek haszonbérbe, 25
szavazattal 24 ellenében pedig a nemesi jószágok zálogbavételét engedélyezik a
zsidóknak. Az 1867: XVII. t.-cikk kimondja a zsidók egyenjogúsítását és
korlátlan jogot ad nekik a M.-i ingatlanok szerzésére és hasznosítására. Ekkor
indul meg az eddigieknél jóval nagyobb arányban a zsidóság részvétele a M.-ban.
Nemcsak mint birtokosok, de különösen, mint bérlők foglalkoznak a zsidók
behatóan a földmíveléssel. A jogegyenlőség nem adja kellő magyarázatát annak,
hogy a zsidók között kezd elterjedni a bérlői foglalkozás. De mindjárt
érthetővé válik ez, ha a gazdasági viszonyokat figyelembe vesszük. A gazda
helyzete a múlt század közepe táján mind rosszabbá vált. A jobbágyság
felszabadítása után minden átmenet nélkül át kellett térni a pénzgazdálkodásra.
A munkaerőt pénzen kellett beszerezni és új befektetéseket kellett eszközölni.
Ehhez jöttek még a rossz termések, az alacsony gabonaárak, az amerikai verseny,
a rendezetlen hitelviszonyok és a magas kamat, amelyek együttvéve a gazdák
nagymérvű eladósodásához vezettek. A nagyobb gazdaságokkal tehát az adott
viszonyok között nem is lehetett mást tenni, mint bérbe adni azokat. Hogy miért
éppen a zsidók között akadtak számosan bérlők, annak egyszerű oka, hogy a
zsidók kereskedésre kényszerítve nagyobb készpénztőkével rendelkeztek s szívesen
fektették be azt haszonbérletbe. A másik ok pedig, hogy a keresztények nem
nagyon vették bérbe a földeket, ha volt is rá elegendő pénzük. Ezt mutatja a
királyi család ráckevei uradalmának példája. Egy 1903-as gazdacímtár szerint
ennek az uradalomnak 37%-át zsidók bérelték, pedig tárgyilagosan meg lehet
állapítani, hogy a királyi család jószágkezelője szívesebben adta volna
haszonbérbe az egész uradalmat keresztényeknek. Ez a példa - amely különben ma
már nem aktuális, mert a királyi uradalomnak ma nincs zsidó bérlője - élesen
rávilágít arra az utolsó években sűrűn
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3314. címszó a lexikon =>
594. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13314.htm
CÍMSZÓ: Mezőgazdaság
SZÓCIKK: magyar M.-i viszonyok akkori szomorú állapotával függ össze. A
folytonos háborúk és belső villongások a M. javait pusztították el. A földek a
legelhanyagoltabb állapotban voltak, a birtokosoknak se kedvük, se megfelelő
tőkéjük nem volt birtokukat jól felszerelni és azt intenzíven megmívelni. A
birtokosok nagy része csak úgy tudott megélni, ha földjét haszonbérbe adta de a
bérbeadás nemzeti érdek is volt, mert enélkül a parlagon heverő földek tovább
züllöttek és pusztultak volna. A bérbeadás - e parancsoló szükség következtében
- mind általánosabb lett és a zsidók ettől kezdve sűrűn bérelnek földeket. Az
1839-iki országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a zsidóknak
adassanak meg a nem nemeseket megillető összes polgári jogok. Az 1840: XXX.
t.-cikk a bányahelyek kivételével a zsidóknak szabad lakhatási és
telekvásárlási engedélyt biztosított. Ekkor már szerezhetnek tulajdonjogilag
földbirtokot a város vagy a megye engedélyével és az engedelmi okirat többnyire
az illető érdemességével indokolja az engedély megadását. Az 1844-iki
országgyűlés 42 szavazattal 12 ellenében kimondja, hogy a zsidók nemesi
birtokokat is vehetnek haszonbérbe, 25 szavazattal 24 ellenében pedig a nemesi
jószágok zálogbavételét engedélyezik a zsidóknak. Az 1867: XVII. t.-cikk
kimondja a zsidók egyenjogúsítását és korlátlan jogot ad nekik a M.-i
ingatlanok szerzésére és hasznosítására. Ekkor indul meg az eddigieknél jóval
nagyobb arányban a zsidóság részvétele a M.-ban. Nemcsak mint birtokosok, de
különösen, mint bérlők foglalkoznak a zsidók behatóan a földmíveléssel. A jogegyenlőség
nem adja kellő magyarázatát annak, hogy a zsidók között kezd elterjedni a
bérlői foglalkozás. De mindjárt érthetővé válik ez, ha a gazdasági viszonyokat
figyelembe vesszük. A gazda helyzete a múlt század közepe táján mind rosszabbá
vált. A jobbágyság felszabadítása után minden átmenet nélkül át kellett térni a
pénzgazdálkodásra. A munkaerőt pénzen kellett beszerezni és új befektetéseket
kellett eszközölni. Ehhez jöttek még a rossz termések, az alacsony gabonaárak,
az amerikai verseny, a rendezetlen hitelviszonyok és a magas kamat, amelyek
együttvéve a gazdák nagymérvű eladósodásához vezettek. A nagyobb gazdaságokkal
tehát az adott viszonyok között nem is lehetett mást tenni, mint bérbe adni
azokat. Hogy miért éppen a zsidók között akadtak számosan bérlők, annak
egyszerű oka, hogy a zsidók kereskedésre kényszerítve nagyobb készpénztőkével
rendelkeztek s szívesen fektették be azt haszonbérletbe. A másik ok pedig, hogy
a keresztények nem nagyon vették bérbe a földeket, ha volt is rá elegendő
pénzük. Ezt mutatja a királyi család ráckevei uradalmának példája. Egy 1903-as
gazdacímtár szerint ennek az uradalomnak 37%-át zsidók bérelték, pedig
tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy a királyi család jószágkezelője
szívesebben adta volna haszonbérbe az egész uradalmat keresztényeknek. Ez a
példa - amely különben ma már nem aktuális, mert a királyi uradalomnak ma nincs
zsidó bérlője - élesen rávilágít arra az utolsó években sűrűn
13314.ht
CÍMSZÓ Mezőgazdasá
SZÓCIKK magya M.- viszonyo akkor szomor állapotáva füg össze folytono
háború é bels villongáso M javai pusztítottá el földe legelhanyagoltab
állapotba voltak birtokosokna s kedvük s megfelel tőkéjü ne vol birtokuka jó
felszereln é az intenzíve megmívelni birtokoso nag rész csa úg tudot megélni h
földjé haszonbérb adt d bérbeadá nemzet érde i volt mer enélkü parlago hever
földe továb züllötte é pusztulta volna bérbeadá parancsol szüksé következtébe
min általánosab let é zsidó ettő kezdv sűrű bérelne földeket A 1839-ik
országgyűlé egyhangúla elfogadt az javaslatot hog zsidókna adassana me ne
nemeseke megillet össze polgár jogok A 1840 XXX t.-cik bányahelye kivételéve
zsidókna szaba lakhatás é telekvásárlás engedély biztosított Ekko má
szerezhetne tulajdonjogila földbirtoko váro vag megy engedélyéve é a engedelm
okira többnyir a illet érdemességéve indokolj a engedél megadását A 1844-ik
országgyűlé 4 szavazatta 1 ellenébe kimondja hog zsidó nemes birtokoka i
vehetne haszonbérbe 2 szavazatta 2 ellenébe pedi nemes jószágo zálogbavételé
engedélyezi zsidóknak A 1867 XVII t.-cik kimondj zsidó egyenjogúsításá é
korlátla jogo a neki M.- ingatlano szerzésér é hasznosítására Ekko indu me a
eddigiekné jóva nagyob arányba zsidósá részvétel M.-ban Nemcsa min birtokosok d
különösen min bérlő foglalkozna zsidó behatóa földmíveléssel jogegyenlősé ne
adj kell magyarázatá annak hog zsidó közöt kez elterjedn bérlő foglalkozás D
mindjár érthetőv váli ez h gazdaság viszonyoka figyelemb vesszük gazd helyzet
múl száza közep tájá min rosszabb vált jobbágysá felszabadítás utá minde átmene
nélkü á kellet térn pénzgazdálkodásra munkaerő pénze kellet beszerezn é ú
befektetéseke kellet eszközölni Ehhe jötte mé ross termések a alacson
gabonaárak a amerika verseny rendezetle hitelviszonyo é maga kamat amelye
együttvév gazdá nagymérv eladósodásáho vezettek nagyob gazdaságokka tehá a adot
viszonyo közöt ne i lehetet más tenni min bérb adn azokat Hog miér éppe zsidó
közöt akadta számosa bérlők anna egyszer oka hog zsidó kereskedésr kényszerítv
nagyob készpénztőkéve rendelkezte szívese fektetté b az haszonbérletbe mási o
pedig hog kereszténye ne nagyo vetté bérb földeket h vol i r elegend pénzük Ez
mutatj király csalá ráckeve uradalmána példája Eg 1903-a gazdacímtá szerin enne
a uradalomna 37%-á zsidó bérelték pedi tárgyilagosa me lehe állapítani hog
király csalá jószágkezelőj szívesebbe adt voln haszonbérb a egés uradalma
keresztényeknek E péld amel különbe m má ne aktuális mer király uradalomna m
ninc zsid bérlőj élese rávilágí arr a utols évekbe sűrű
13314.h
CÍMSZ Mezőgazdas
SZÓCIK magy M. viszony akko szomo állapotáv fü össz folyton hábor bel
villongás java pusztított e föld legelhanyagolta állapotb volta birtokosokn
kedvü megfele tőkéj n vo birtokuk j felszerel a intenzív megmíveln birtokos na
rés cs ú tudo megéln földj haszonbér ad bérbead nemze érd vol me enélk parlag
heve föld tová züllött pusztult voln bérbead parancso szüks következtéb mi
általánosa le zsid ett kezd sűr béreln földeke 1839-i országgyűl egyhangúl
elfogad a javaslato ho zsidókn adassan m n nemesek megille össz polgá jogo 184
XX t.-ci bányahely kivételév zsidókn szab lakhatá telekvásárlá engedél
biztosítot Ekk m szerezhetn tulajdonjogil földbirtok vár va meg engedélyév
engedel okir többnyi ille érdemességév indokol engedé megadásá 1844-i
országgyűl szavazatt ellenéb kimondj ho zsid neme birtokok vehetn haszonbérb
szavazatt ellenéb ped neme jószág zálogbavétel engedélyez zsidókna 186 XVI
t.-ci kimond zsid egyenjogúsítás korlátl jog nek M. ingatlan szerzésé
hasznosításár Ekk ind m eddigiekn jóv nagyo arányb zsidós részvéte M.-ba Nemcs
mi birtokoso különöse mi bérl foglalkozn zsid beható földmívelésse jogegyenlős
n ad kel magyarázat anna ho zsid közö ke elterjed bérl foglalkozá mindjá
érthető vál e gazdasá viszonyok figyelem vesszü gaz helyze mú száz köze táj mi
rosszab vál jobbágys felszabadítá ut mind átmen nélk kelle tér pénzgazdálkodásr
munkaer pénz kelle beszerez befektetések kelle eszközöln Ehh jött m ros termése
alacso gabonaára amerik versen rendezetl hitelviszony mag kama amely együttvé
gazd nagymér eladósodásáh vezette nagyo gazdaságokk teh ado viszony közö n
lehete má tenn mi bér ad azoka Ho mié épp zsid közö akadt számos bérlő ann
egysze ok ho zsid kereskedés kényszerít nagyo készpénztőkév rendelkezt szíves
fektett a haszonbérletb más pedi ho keresztény n nagy vett bér földeke vo
elegen pénzü E mutat királ csal ráckev uradalmán példáj E 1903- gazdacímt szeri
enn uradalomn 37%- zsid bérelté ped tárgyilagos m leh állapítan ho királ csal
jószágkezelő szívesebb ad vol haszonbér egé uradalm keresztényekne pél ame
különb m n aktuáli me királ uradalomn nin zsi bérlő éles rávilág ar utol évekb
sűr
13314.
CÍMS Mezőgazda
SZÓCI mag M viszon akk szom állapotá f öss folyto hábo be villongá jav
pusztítot föl legelhanyagolt állapot volt birtokosok kedv megfel tőké v birtoku
felszere intenzí megmível birtoko n ré c tud megél föld haszonbé a bérbea nemz
ér vo m enél parla hev föl tov züllöt pusztul vol bérbea parancs szük
következté m általános l zsi et kez sű bérel földek 1839- országgyű egyhangú
elfoga javaslat h zsidók adassa nemese megill öss polg jog 18 X t.-c bányahel
kivételé zsidók sza lakhat telekvásárl engedé biztosíto Ek szerezhet
tulajdonjogi földbirto vá v me engedélyé engede oki többny ill érdemességé
indoko enged megadás 1844- országgyű szavazat ellené kimond h zsi nem birtoko
vehet haszonbér szavazat ellené pe nem jószá zálogbavéte engedélye zsidókn 18
XV t.-c kimon zsi egyenjogúsítá korlát jo ne M ingatla szerzés hasznosításá Ek
in eddigiek jó nagy arány zsidó részvét M.-b Nemc m birtokos különös m bér
foglalkoz zsi behat földmíveléss jogegyenlő a ke magyaráza ann h zsi köz k
elterje bér foglalkoz mindj érthet vá gazdas viszonyo figyele vessz ga helyz m
szá köz tá m rossza vá jobbágy felszabadít u min átme nél kell té
pénzgazdálkodás munkae pén kell beszere befektetése kell eszközöl Eh jöt ro
termés alacs gabonaár ameri verse rendezet hitelviszon ma kam amel együttv gaz
nagymé eladósodásá vezett nagy gazdaságok te ad viszon köz lehet m ten m bé a
azok H mi ép zsi köz akad számo bérl an egysz o h zsi kereskedé kényszerí nagy
készpénztőké rendelkez szíve fektet haszonbérlet má ped h keresztén nag vet bé
földek v elege pénz muta kirá csa rácke uradalmá példá 1903 gazdacím szer en
uradalom 37% zsi bérelt pe tárgyilago le állapíta h kirá csa jószágkezel
szíveseb a vo haszonbé eg uradal keresztényekn pé am külön aktuál m kirá
uradalom ni zs bérl éle rávilá a uto évek sű
13314
CÍM Mezőgazd
SZÓC ma viszo ak szo állapot ös folyt háb b villong ja pusztíto fö
legelhanyagol állapo vol birtokoso ked megfe tők birtok felszer intenz megmíve
birtok r tu megé föl haszonb bérbe nem é v ené parl he fö to züllö pusztu vo
bérbe paranc szü következt általáno zs e ke s bére földe 1839 országgy egyhang
elfog javasla zsidó adass nemes megil ös pol jo 1 t.- bányahe kivétel zsidó sz
lakha telekvásár enged biztosít E szerezhe tulajdonjog földbirt v m engedély
enged ok többn il érdemesség indok enge megadá 1844 országgy szavaza ellen
kimon zs ne birtok vehe haszonbé szavaza ellen p ne jósz zálogbavét engedély
zsidók 1 X t.- kimo zs egyenjogúsít korlá j n ingatl szerzé hasznosítás E i
eddigie j nag arán zsid részvé M.- Nem birtoko különö bé foglalko zs beha
földmívelés jogegyenl k magyaráz an zs kö elterj bé foglalko mind érthe v gazda
viszony figyel vess g hely sz kö t rossz v jobbág felszabadí mi átm né kel t
pénzgazdálkodá munka pé kel beszer befektetés kel eszközö E jö r termé alac
gabonaá amer vers rendeze hitelviszo m ka ame együtt ga nagym eladósodás vezet
nag gazdaságo t a viszo kö lehe te b azo m é zs kö aka szám bér a egys zs
keresked kényszer nag készpénztők rendelke szív fekte haszonbérle m pe kereszté
na ve b földe eleg pén mut kir cs ráck uradalm péld 190 gazdací sze e uradalo
37 zs bérel p tárgyilag l állapít kir cs jószágkeze szívese v haszonb e urada
keresztények p a külö aktuá kir uradalo n z bér él rávil ut éve s
1331
CÍ Mezőgaz
SZÓ m visz a sz állapo ö foly há villon j pusztít f legelhanyago állap vo
birtokos ke megf tő birto felsze inten megmív birto t meg fö haszon bérb ne en
par h f t züll puszt v bérb paran sz következ általán z k bér föld 183 országg
egyhan elfo javasl zsid adas neme megi ö po j t. bányah kivéte zsid s lakh
telekvásá enge biztosí szerezh tulajdonjo földbir engedél enge o több i
érdemessé indo eng megad 184 országg szavaz elle kimo z n birto veh haszonb
szavaz elle n jós zálogbavé engedél zsidó t. kim z egyenjogúsí korl ingat szerz
hasznosítá eddigi na ará zsi részv M. Ne birtok külön b foglalk z beh
földmívelé jogegyen magyará a z k elter b foglalk min érth gazd viszon figye
ves hel s k ross jobbá felszabad m át n ke pénzgazdálkod munk p ke besze
befekteté ke eszköz j term ala gabona ame ver rendez hitelvisz k am együt g
nagy eladósodá veze na gazdaság visz k leh t az z k ak szá bé egy z kereske
kénysze na készpénztő rendelk szí fekt haszonbérl p kereszt n v föld ele pé mu
ki c rác uradal pél 19 gazdac sz uradal 3 z bére tárgyila állapí ki c jószágkez
szíves haszon urad kereszténye kül aktu ki uradal bé é rávi u év