13336.htm

CÍMSZÓ: Midrás

SZÓCIKK: "oka annak, hogy a Talmud, Misna és Toszefta szintén tartalmaznak nagy számmal halachikus M.-okat, melyeknek főanyaga a Biblia egyes könyveihez és fejezeteihez írott és rendszerezett haggadikus kommentárokból és homiletikus M.-okból áll. Ezek a M.-ok majdnem mind névtelenek, vagyis a végleges szerkesztő neve is ismeretlen, de ezeken kívül néhány haggadikus mű szerzőjét is tudjuk, továbbá a Buber által összegyüjtött és kiadott haggadikus kommentárok is ide számítanak. A Haggada virágzása korában az speciális stúdium tárgya volt s retorikailag és homiletikailag is alkalmazást nyert főkép a szombati bibliamagyarázatok alkalmával. Voltak még a III. sz.-ban is tudósok, akik tiltakoztak a Haggada M. leírása ellen, azzal okolva azt meg, hogy a leírt magánvélemények esetleg káros hatásúak lehetnek. De azért voltak írott példányok már akkor is. R. Josua b. Lévi is merített ilyen írott szövegből (Jerus. Sabbat 16. 15 c; Szóferim 16.). Egy «iskolai Haggadakönyv»-et egy másik rabbi említ R. I. Juda pátriárka idejéből (Szanhedrin 57 b), míg R. Jochanan egy Haggadát mindig magával vitt (Jerus. Beráchót V. 9a). Ezeknek az elveszett M.-oknak az anyagát később kétségtelenül felvehette a bibliai könyvekhez írott M.-irodalom, de a tisztán haggadikus-exegetikus M.-okat csupán a Talmud lezárása utáni időben adták közre, tehát azt lehet mondani, egy évezred szóbeli hagyományát örökítik meg a M.-ok. A haggadikus vagyis exegetikus M.-ok és a homiletikus M.-ok közt nagy különbségek vannak. Valamennyinél a gazdag költészet és a bibliai szövegmagyarázat váltakoznak. Exegetikai módszerük először is a szöveg értelmezésében, betű szerinti pontos interpretálásában áll, de ennek magasa foka az, hogy az értelem megállapítása után az abból nyert gondolatokat szabad formában fejlessze, továbbá a vallás misztériumait és az érzékfeletti világot vita tárgyává tegye. Általános szabályai a M. exegetikájának éppen oly kevéssé vannak, mint a próféták retorikájának. A fő hangsúly a M.-okban nem a betűn van, hanem Biblia szellemében, rejtett tartalmában, melyet a tradícióit tisztelő zsidó tudomány mindig kapcsolatba kívánt hozni a való élettel, a minden-kori jelenkorral, amelyre azt ethikailag alkalmazta. A szabad-exegézisnek ez a módja többféle úton történt: a bibliai kijelentések és kifejezései nyilvánvaló értelmét követték, a belső jelentést kutatták, boncolták és megfontolták, vagy pedig a tradicionális haggadához, a Maszórához folyamodtak, de a Szentírást sohasem hamisították meg arra, hogy elferdítették volna, vagy meg fosztották volna azt valódi értelmétől; csupán a gondolat szabad kifejezése volt a M.-ok célja, s ezt érték el költői, ethikai és exegetikai módszerrel. A M. Haggada a tannaiták M.-aiban három nagy csoportra oszlik, ú. m. Mechiltá-ra, Szifrá-ra és Szifré-re.1. A Mechilta. (Mechiltó.) így nevezik az Exodushoz írt legrégibb M.-t, mely R. Ismael iskolájából származik s a 12. fejezethez, tehát az Exod. első legális részéhez írt kommentárral kezdődik. A szerző eredetileg halachikus M.-okat akarhatott itt összegyűjteni, de a haggadikus anyag az"


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3336. címszó a lexikon => 600. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13336.htm

CÍMSZÓ: Midrás

SZÓCIKK: oka annak, hogy a Talmud, Misna és Toszefta szintén tartalmaznak nagy számmal halachikus M.-okat, melyeknek főanyaga a Biblia egyes könyveihez és fejezeteihez írott és rendszerezett haggadikus kommentárokból és homiletikus M.-okból áll. Ezek a M.-ok majdnem mind névtelenek, vagyis a végleges szerkesztő neve is ismeretlen, de ezeken kívül néhány haggadikus mű szerzőjét is tudjuk, továbbá a Buber által összegyüjtött és kiadott haggadikus kommentárok is ide számítanak. A Haggada virágzása korában az speciális stúdium tárgya volt s retorikailag és homiletikailag is alkalmazást nyert főkép a szombati bibliamagyarázatok alkalmával. Voltak még a III. sz.-ban is tudósok, akik tiltakoztak a Haggada M. leírása ellen, azzal okolva azt meg, hogy a leírt magánvélemények esetleg káros hatásúak lehetnek. De azért voltak írott példányok már akkor is. R. Josua b. Lévi is merített ilyen írott szövegből Jerus. Sabbat 16. 15 c; Szóferim 16. . Egy iskolai Haggadakönyv -et egy másik rabbi említ R. I. Juda pátriárka idejéből Szanhedrin 57 b , míg R. Jochanan egy Haggadát mindig magával vitt Jerus. Beráchót V. 9a . Ezeknek az elveszett M.-oknak az anyagát később kétségtelenül felvehette a bibliai könyvekhez írott M.-irodalom, de a tisztán haggadikus-exegetikus M.-okat csupán a Talmud lezárása utáni időben adták közre, tehát azt lehet mondani, egy évezred szóbeli hagyományát örökítik meg a M.-ok. A haggadikus vagyis exegetikus M.-ok és a homiletikus M.-ok közt nagy különbségek vannak. Valamennyinél a gazdag költészet és a bibliai szövegmagyarázat váltakoznak. Exegetikai módszerük először is a szöveg értelmezésében, betű szerinti pontos interpretálásában áll, de ennek magasa foka az, hogy az értelem megállapítása után az abból nyert gondolatokat szabad formában fejlessze, továbbá a vallás misztériumait és az érzékfeletti világot vita tárgyává tegye. Általános szabályai a M. exegetikájának éppen oly kevéssé vannak, mint a próféták retorikájának. A fő hangsúly a M.-okban nem a betűn van, hanem Biblia szellemében, rejtett tartalmában, melyet a tradícióit tisztelő zsidó tudomány mindig kapcsolatba kívánt hozni a való élettel, a minden-kori jelenkorral, amelyre azt ethikailag alkalmazta. A szabad-exegézisnek ez a módja többféle úton történt: a bibliai kijelentések és kifejezései nyilvánvaló értelmét követték, a belső jelentést kutatták, boncolták és megfontolták, vagy pedig a tradicionális haggadához, a Maszórához folyamodtak, de a Szentírást sohasem hamisították meg arra, hogy elferdítették volna, vagy meg fosztották volna azt valódi értelmétől; csupán a gondolat szabad kifejezése volt a M.-ok célja, s ezt érték el költői, ethikai és exegetikai módszerrel. A M. Haggada a tannaiták M.-aiban három nagy csoportra oszlik, ú. m. Mechiltá-ra, Szifrá-ra és Szifré-re.1. A Mechilta. Mechiltó. így nevezik az Exodushoz írt legrégibb M.-t, mely R. Ismael iskolájából származik s a 12. fejezethez, tehát az Exod. első legális részéhez írt kommentárral kezdődik. A szerző eredetileg halachikus M.-okat akarhatott itt összegyűjteni, de a haggadikus anyag az

13336.ht

CÍMSZÓ Midrá

SZÓCIKK ok annak hog Talmud Misn é Toszeft szinté tartalmazna nag számma halachiku M.-okat melyekne főanyag Bibli egye könyveihe é fejezeteihe írot é rendszerezet haggadiku kommentárokbó é homiletiku M.-okbó áll Eze M.-o majdne min névtelenek vagyi véglege szerkeszt nev i ismeretlen d ezeke kívü néhán haggadiku m szerzőjé i tudjuk tovább Bube álta összegyüjtöt é kiadot haggadiku kommentáro i id számítanak Haggad virágzás korába a speciáli stúdiu tárgy vol retorikaila é homiletikaila i alkalmazás nyer főké szombat bibliamagyarázato alkalmával Volta mé III sz.-ba i tudósok aki tiltakozta Haggad M leírás ellen azza okolv az meg hog leír magánvéleménye esetle káro hatásúa lehetnek D azér volta írot példányo má akko is R Josu b Lév i merítet ilye írot szövegbő Jerus Sabba 16 1 c Szóferi 16 Eg iskola Haggadaköny -e eg mási rabb emlí R I Jud pátriárk idejébő Szanhedri 5 mí R Jochana eg Haggadá mindi magáva vit Jerus Beráchó V 9 Ezekne a elveszet M.-okna a anyagá későb kétségtelenü felvehett biblia könyvekhe írot M.-irodalom d tisztá haggadikus-exegetiku M.-oka csupá Talmu lezárás után időbe adtá közre tehá az lehe mondani eg évezre szóbel hagyományá örökíti me M.-ok haggadiku vagyi exegetiku M.-o é homiletiku M.-o köz nag különbsége vannak Valamennyiné gazda költésze é biblia szövegmagyaráza váltakoznak Exegetika módszerü előszö i szöve értelmezésében bet szerint ponto interpretálásába áll d enne magas fok az hog a értele megállapítás utá a abbó nyer gondolatoka szaba formába fejlessze tovább vallá misztériumai é a érzékfelett világo vit tárgyáv tegye Általáno szabálya M exegetikájána éppe ol kevéss vannak min prófétá retorikájának f hangsúl M.-okba ne betű van hane Bibli szellemében rejtet tartalmában melye tradíciói tisztel zsid tudomán mindi kapcsolatb kíván hozn val élettel minden-kor jelenkorral amelyr az ethikaila alkalmazta szabad-exegézisne e módj többfél úto történt biblia kijelentése é kifejezése nyilvánval értelmé követték bels jelentés kutatták boncoltá é megfontolták vag pedi tradicionáli haggadához Maszóráho folyamodtak d Szentírás sohase hamisítottá me arra hog elferdítetté volna vag me fosztottá voln az valód értelmétől csupá gondola szaba kifejezés vol M.-o célja ez érté e költői ethika é exegetika módszerrel M Haggad tannaitá M.-aiba háro nag csoportr oszlik ú m Mechiltá-ra Szifrá-r é Szifré-re.1 Mechilta Mechiltó íg nevezi a Exodusho ír legrégib M.-t mel R Ismae iskolájábó származi 12 fejezethez tehá a Exod els legáli részéhe ír kommentárra kezdődik szerz eredetile halachiku M.-oka akarhatot it összegyűjteni d haggadiku anya a

13336.h

CÍMSZ Midr

SZÓCIK o anna ho Talmu Mis Toszef szint tartalmazn na számm halachik M.-oka melyekn főanya Bibl egy könyveih fejezeteih íro rendszereze haggadik kommentárokb homiletik M.-okb ál Ez M.- majdn mi névtelene vagy végleg szerkesz ne ismeretle ezek kív néhá haggadik szerzőj tudju továb Bub ált összegyüjtö kiado haggadik kommentár i számítana Hagga virágzá koráb speciál stúdi tárg vo retorikail homiletikail alkalmazá nye fők szomba bibliamagyarázat alkalmáva Volt m II sz.-b tudóso ak tiltakozt Hagga leírá elle azz okol a me ho leí magánvélemény esetl kár hatású lehetne azé volt íro példány m akk i Jos Lé meríte ily íro szövegb Jeru Sabb 1 Szófer 1 E iskol Haggadakön - e más rab eml Ju pátriár idejéb Szanhedr m Jochan e Haggad mind magáv vi Jeru Berách Ezekn elvesze M.-okn anyag késő kétségtelen felvehet bibli könyvekh íro M.-irodalo tiszt haggadikus-exegetik M.-ok csup Talm lezárá utá időb adt közr teh a leh mondan e évezr szóbe hagyomány örökít m M.-o haggadik vagy exegetik M.- homiletik M.- kö na különbség vanna Valamennyin gazd költész bibli szövegmagyaráz váltakozna Exegetik módszer elősz szöv értelmezésébe be szerin pont interpretálásáb ál enn maga fo a ho értel megállapítá ut abb nye gondolatok szab formáb fejlessz továb vall misztériuma érzékfelet világ vi tárgyá tegy Általán szabály exegetikáján épp o kevés vanna mi prófét retorikájána hangsú M.-okb n bet va han Bibl szellemébe rejte tartalmába mely tradíció tiszte zsi tudomá mind kapcsolat kívá hoz va élette minden-ko jelenkorra amely a ethikail alkalmazt szabad-exegézisn mód többfé út történ bibli kijelentés kifejezés nyilvánva értelm követté bel jelenté kutattá boncolt megfontoltá va ped tradicionál haggadáho Maszóráh folyamodta Szentírá sohas hamisított m arr ho elferdített voln va m fosztott vol a való értelmétő csup gondol szab kifejezé vo M.- célj e ért költő ethik exegetik módszerre Hagga tannait M.-aib hár na csoport oszli Mechiltá-r Szifrá- Szifré-re. Mechilt Mechilt í nevez Exodush í legrégi M.- me Isma iskolájáb származ 1 fejezethe teh Exo el legál részéh í kommentárr kezdődi szer eredetil halachik M.-ok akarhato i összegyűjten haggadik any

13336.

CÍMS Mid

SZÓCI ann h Talm Mi Tosze szin tartalmaz n szám halachi M.-ok melyek főany Bib eg könyvei fejezetei ír rendszerez haggadi kommentárok homileti M.-ok á E M. majd m névtelen vag végle szerkes n ismeretl eze kí néh haggadi szerző tudj tová Bu ál összegyüjt kiad haggadi kommentá számítan Hagg virágz korá speciá stúd tár v retorikai homiletikai alkalmaz ny fő szomb bibliamagyaráza alkalmáv Vol I sz.- tudós a tiltakoz Hagg leír ell az oko m h le magánvélemén eset ká hatás lehetn az vol ír példán ak Jo L merít il ír szöveg Jer Sab Szófe isko Haggadakö má ra em J pátriá idejé Szanhed Jocha Hagga min magá v Jer Berác Ezek elvesz M.-ok anya kés kétségtele felvehe bibl könyvek ír M.-irodal tisz haggadikus-exegeti M.-o csu Tal lezár ut idő ad köz te le monda évez szób hagyomán örökí M.- haggadi vag exegeti M. homileti M. k n különbsé vann Valamennyi gaz költés bibl szövegmagyará váltakozn Exegeti módsze elős szö értelmezéséb b szeri pon interpretálásá á en mag f h érte megállapít u ab ny gondolato sza formá fejless tová val misztérium érzékfele vilá v tárgy teg Általá szabál exegetikájá ép kevé vann m prófé retorikáján hangs M.-ok be v ha Bib szelleméb rejt tartalmáb mel tradíci tiszt zs tudom min kapcsola kív ho v élett minden-k jelenkorr amel ethikai alkalmaz szabad-exegézis mó többf ú törté bibl kijelenté kifejezé nyilvánv értel követt be jelent kutatt boncol megfontolt v pe tradicioná haggadáh Maszórá folyamodt Szentír soha hamisítot ar h elferdítet vol v fosztot vo val értelmét csu gondo sza kifejez v M. cél ér költ ethi exegeti módszerr Hagg tannai M.-ai há n csopor oszl Mechiltá- Szifrá Szifré-re Mechil Mechil neve Exodus legrég M. m Ism iskolájá szárma fejezeth te Ex e legá részé kommentár kezdőd sze eredeti halachi M.-o akarhat összegyűjte haggadi an

13336

CÍM Mi

SZÓC an Tal M Tosz szi tartalma szá halach M.-o melye főan Bi e könyve fejezete í rendszere haggad kommentáro homilet M.-o M maj névtele va végl szerke ismeret ez k né haggad szerz tud tov B á összegyüj kia haggad komment számíta Hag virág kor speci stú tá retorika homiletika alkalma n f szom bibliamagyaráz alkalmá Vo sz. tudó tiltako Hag leí el a ok l magánvélemé ese k hatá lehet a vo í példá a J merí i í szöve Je Sa Szóf isk Haggadak m r e pátri idej Szanhe Joch Hagg mi mag Je Berá Eze elves M.-o any ké kétségtel felveh bib könyve í M.-iroda tis haggadikus-exeget M.- cs Ta lezá u id a kö t l mond éve szó hagyomá örök M. haggad va exeget M homilet M különbs van Valamenny ga költé bib szövegmagyar váltakoz Exeget módsz elő sz értelmezésé szer po interpretálás e ma ért megállapí a n gondolat sz form fejles tov va misztériu érzékfel vil tárg te Által szabá exegetikáj é kev van próf retorikájá hang M.-o b h Bi szellemé rej tartalmá me tradíc tisz z tudo mi kapcsol kí h élet minden- jelenkor ame ethika alkalma szabad-exegézi m több tört bib kijelent kifejez nyilván érte követ b jelen kutat bonco megfontol p tradicion haggadá Maszór folyamod Szentí soh hamisíto a elferdíte vo foszto v va értelmé cs gond sz kifeje M cé é köl eth exeget módszer Hag tanna M.-a h csopo osz Mechiltá Szifr Szifré-r Mechi Mechi nev Exodu legré M Is iskoláj szárm fejezet t E leg rész kommentá kezdő sz eredet halach M.- akarha összegyűjt haggad a

1333

CÍ M

SZÓ a Ta Tos sz tartalm sz halac M.- mely főa B könyv fejezet rendszer hagga kommentár homile M.- ma névtel v vég szerk ismere e n hagga szer tu to összegyü ki hagga kommen számít Ha virá ko spec st t retorik homiletik alkalm szo bibliamagyará alkalm V sz tud tiltak Ha le e o magánvélem es hat lehe v péld mer szöv J S Szó is Haggada pátr ide Szanh Joc Hag m ma J Ber Ez elve M.- an k kétségte felve bi könyv M.-irod ti haggadikus-exege M. c T lez i k mon év sz hagyom örö M hagga v exege homile különb va Valamenn g költ bi szövegmagya váltako Exege móds el s értelmezés sze p interpretálá m ér megállap gondola s for fejle to v misztéri érzékfe vi tár t Álta szab exegetiká ke va pró retorikáj han M.- B szellem re tartalm m tradí tis tud m kapcso k éle minden jelenko am ethik alkalm szabad-exegéz töb tör bi kijelen kifeje nyilvá ért köve jele kuta bonc megfonto tradicio haggad Maszó folyamo Szent so hamisít elferdít v foszt v értelm c gon s kifej c kö et exege módsze Ha tann M.- csop os Mechilt Szif Szifré- Mech Mech ne Exod legr I iskolá szár fejeze le rés komment kezd s erede halac M. akarh összegyűj hagga