13336.htm
CÍMSZÓ: Midrás
SZÓCIKK: "oka annak,
hogy a Talmud, Misna és Toszefta szintén tartalmaznak nagy számmal halachikus
M.-okat, melyeknek főanyaga a Biblia egyes könyveihez és fejezeteihez írott és rendszerezett
haggadikus kommentárokból és homiletikus M.-okból áll. Ezek a M.-ok majdnem
mind névtelenek, vagyis a végleges szerkesztő neve is ismeretlen, de ezeken
kívül néhány haggadikus mű szerzőjét is tudjuk, továbbá a Buber által
összegyüjtött és kiadott haggadikus kommentárok is ide számítanak. A Haggada
virágzása korában az speciális stúdium tárgya volt s retorikailag és
homiletikailag is alkalmazást nyert főkép a szombati bibliamagyarázatok
alkalmával. Voltak még a III. sz.-ban is tudósok, akik tiltakoztak a Haggada M.
leírása ellen, azzal okolva azt meg, hogy a leírt magánvélemények esetleg káros
hatásúak lehetnek. De azért voltak írott példányok már akkor is. R. Josua b.
Lévi is merített ilyen írott szövegből (Jerus. Sabbat 16. 15 c; Szóferim 16.).
Egy «iskolai Haggadakönyv»-et egy másik rabbi említ R. I. Juda pátriárka
idejéből (Szanhedrin 57 b), míg R. Jochanan egy Haggadát mindig magával vitt
(Jerus. Beráchót V. 9a). Ezeknek az elveszett M.-oknak az anyagát később
kétségtelenül felvehette a bibliai könyvekhez írott M.-irodalom, de a tisztán
haggadikus-exegetikus M.-okat csupán a Talmud lezárása utáni időben adták
közre, tehát azt lehet mondani, egy évezred szóbeli hagyományát örökítik meg a
M.-ok. A haggadikus vagyis exegetikus M.-ok és a homiletikus M.-ok közt nagy
különbségek vannak. Valamennyinél a gazdag költészet és a bibliai
szövegmagyarázat váltakoznak. Exegetikai módszerük először is a szöveg
értelmezésében, betű szerinti pontos interpretálásában áll, de ennek magasa
foka az, hogy az értelem megállapítása után az abból nyert gondolatokat szabad
formában fejlessze, továbbá a vallás misztériumait és az érzékfeletti világot
vita tárgyává tegye. Általános szabályai a M. exegetikájának éppen oly kevéssé
vannak, mint a próféták retorikájának. A fő hangsúly a M.-okban nem a betűn
van, hanem Biblia szellemében, rejtett tartalmában, melyet a tradícióit
tisztelő zsidó tudomány mindig kapcsolatba kívánt hozni a való élettel, a
minden-kori jelenkorral, amelyre azt ethikailag alkalmazta. A szabad-exegézisnek
ez a módja többféle úton történt: a bibliai kijelentések és kifejezései
nyilvánvaló értelmét követték, a belső jelentést kutatták, boncolták és
megfontolták, vagy pedig a tradicionális haggadához, a Maszórához folyamodtak,
de a Szentírást sohasem hamisították meg arra, hogy elferdítették volna, vagy
meg fosztották volna azt valódi értelmétől; csupán a gondolat szabad kifejezése
volt a M.-ok célja, s ezt érték el költői, ethikai és exegetikai módszerrel. A
M. Haggada a tannaiták M.-aiban három nagy csoportra oszlik, ú. m. Mechiltá-ra,
Szifrá-ra és Szifré-re.1. A Mechilta. (Mechiltó.) így nevezik az Exodushoz írt
legrégibb M.-t, mely R. Ismael iskolájából származik s a 12. fejezethez, tehát
az Exod. első legális részéhez írt kommentárral kezdődik. A szerző eredetileg
halachikus M.-okat akarhatott itt összegyűjteni, de a haggadikus anyag az"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3336. címszó a lexikon =>
600. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13336.htm
CÍMSZÓ: Midrás
SZÓCIKK: oka annak, hogy a Talmud, Misna és Toszefta szintén tartalmaznak
nagy számmal halachikus M.-okat, melyeknek főanyaga a Biblia egyes könyveihez
és fejezeteihez írott és rendszerezett haggadikus kommentárokból és homiletikus
M.-okból áll. Ezek a M.-ok majdnem mind névtelenek, vagyis a végleges
szerkesztő neve is ismeretlen, de ezeken kívül néhány haggadikus mű szerzőjét
is tudjuk, továbbá a Buber által összegyüjtött és kiadott haggadikus
kommentárok is ide számítanak. A Haggada virágzása korában az speciális stúdium
tárgya volt s retorikailag és homiletikailag is alkalmazást nyert főkép a
szombati bibliamagyarázatok alkalmával. Voltak még a III. sz.-ban is tudósok,
akik tiltakoztak a Haggada M. leírása ellen, azzal okolva azt meg, hogy a leírt
magánvélemények esetleg káros hatásúak lehetnek. De azért voltak írott
példányok már akkor is. R. Josua b. Lévi is merített ilyen írott szövegből
Jerus. Sabbat 16. 15 c; Szóferim 16. . Egy iskolai Haggadakönyv -et egy másik
rabbi említ R. I. Juda pátriárka idejéből Szanhedrin 57 b , míg R. Jochanan egy
Haggadát mindig magával vitt Jerus. Beráchót V. 9a . Ezeknek az elveszett
M.-oknak az anyagát később kétségtelenül felvehette a bibliai könyvekhez írott
M.-irodalom, de a tisztán haggadikus-exegetikus M.-okat csupán a Talmud
lezárása utáni időben adták közre, tehát azt lehet mondani, egy évezred szóbeli
hagyományát örökítik meg a M.-ok. A haggadikus vagyis exegetikus M.-ok és a
homiletikus M.-ok közt nagy különbségek vannak. Valamennyinél a gazdag
költészet és a bibliai szövegmagyarázat váltakoznak. Exegetikai módszerük
először is a szöveg értelmezésében, betű szerinti pontos interpretálásában áll,
de ennek magasa foka az, hogy az értelem megállapítása után az abból nyert
gondolatokat szabad formában fejlessze, továbbá a vallás misztériumait és az
érzékfeletti világot vita tárgyává tegye. Általános szabályai a M.
exegetikájának éppen oly kevéssé vannak, mint a próféták retorikájának. A fő
hangsúly a M.-okban nem a betűn van, hanem Biblia szellemében, rejtett
tartalmában, melyet a tradícióit tisztelő zsidó tudomány mindig kapcsolatba
kívánt hozni a való élettel, a minden-kori jelenkorral, amelyre azt ethikailag
alkalmazta. A szabad-exegézisnek ez a módja többféle úton történt: a bibliai
kijelentések és kifejezései nyilvánvaló értelmét követték, a belső jelentést kutatták,
boncolták és megfontolták, vagy pedig a tradicionális haggadához, a Maszórához
folyamodtak, de a Szentírást sohasem hamisították meg arra, hogy elferdítették
volna, vagy meg fosztották volna azt valódi értelmétől; csupán a gondolat
szabad kifejezése volt a M.-ok célja, s ezt érték el költői, ethikai és
exegetikai módszerrel. A M. Haggada a tannaiták M.-aiban három nagy csoportra
oszlik, ú. m. Mechiltá-ra, Szifrá-ra és Szifré-re.1. A Mechilta. Mechiltó. így
nevezik az Exodushoz írt legrégibb M.-t, mely R. Ismael iskolájából származik s
a 12. fejezethez, tehát az Exod. első legális részéhez írt kommentárral
kezdődik. A szerző eredetileg halachikus M.-okat akarhatott itt összegyűjteni,
de a haggadikus anyag az
13336.ht
CÍMSZÓ Midrá
SZÓCIKK ok annak hog Talmud Misn é Toszeft szinté tartalmazna nag számma
halachiku M.-okat melyekne főanyag Bibli egye könyveihe é fejezeteihe írot é
rendszerezet haggadiku kommentárokbó é homiletiku M.-okbó áll Eze M.-o majdne
min névtelenek vagyi véglege szerkeszt nev i ismeretlen d ezeke kívü néhán
haggadiku m szerzőjé i tudjuk tovább Bube álta összegyüjtöt é kiadot haggadiku
kommentáro i id számítanak Haggad virágzás korába a speciáli stúdiu tárgy vol
retorikaila é homiletikaila i alkalmazás nyer főké szombat bibliamagyarázato
alkalmával Volta mé III sz.-ba i tudósok aki tiltakozta Haggad M leírás ellen
azza okolv az meg hog leír magánvéleménye esetle káro hatásúa lehetnek D azér
volta írot példányo má akko is R Josu b Lév i merítet ilye írot szövegbő Jerus
Sabba 16 1 c Szóferi 16 Eg iskola Haggadaköny -e eg mási rabb emlí R I Jud
pátriárk idejébő Szanhedri 5 mí R Jochana eg Haggadá mindi magáva vit Jerus
Beráchó V 9 Ezekne a elveszet M.-okna a anyagá későb kétségtelenü felvehett
biblia könyvekhe írot M.-irodalom d tisztá haggadikus-exegetiku M.-oka csupá
Talmu lezárás után időbe adtá közre tehá az lehe mondani eg évezre szóbel
hagyományá örökíti me M.-ok haggadiku vagyi exegetiku M.-o é homiletiku M.-o
köz nag különbsége vannak Valamennyiné gazda költésze é biblia szövegmagyaráza
váltakoznak Exegetika módszerü előszö i szöve értelmezésében bet szerint ponto
interpretálásába áll d enne magas fok az hog a értele megállapítás utá a abbó
nyer gondolatoka szaba formába fejlessze tovább vallá misztériumai é a
érzékfelett világo vit tárgyáv tegye Általáno szabálya M exegetikájána éppe ol
kevéss vannak min prófétá retorikájának f hangsúl M.-okba ne betű van hane
Bibli szellemében rejtet tartalmában melye tradíciói tisztel zsid tudomán mindi
kapcsolatb kíván hozn val élettel minden-kor jelenkorral amelyr az ethikaila
alkalmazta szabad-exegézisne e módj többfél úto történt biblia kijelentése é
kifejezése nyilvánval értelmé követték bels jelentés kutatták boncoltá é
megfontolták vag pedi tradicionáli haggadához Maszóráho folyamodtak d Szentírás
sohase hamisítottá me arra hog elferdítetté volna vag me fosztottá voln az
valód értelmétől csupá gondola szaba kifejezés vol M.-o célja ez érté e költői
ethika é exegetika módszerrel M Haggad tannaitá M.-aiba háro nag csoportr
oszlik ú m Mechiltá-ra Szifrá-r é Szifré-re.1 Mechilta Mechiltó íg nevezi a
Exodusho ír legrégib M.-t mel R Ismae iskolájábó származi 12 fejezethez tehá a
Exod els legáli részéhe ír kommentárra kezdődik szerz eredetile halachiku
M.-oka akarhatot it összegyűjteni d haggadiku anya a
13336.h
CÍMSZ Midr
SZÓCIK o anna ho Talmu Mis Toszef szint tartalmazn na számm halachik M.-oka
melyekn főanya Bibl egy könyveih fejezeteih íro rendszereze haggadik
kommentárokb homiletik M.-okb ál Ez M.- majdn mi névtelene vagy végleg szerkesz
ne ismeretle ezek kív néhá haggadik szerzőj tudju továb Bub ált összegyüjtö
kiado haggadik kommentár i számítana Hagga virágzá koráb speciál stúdi tárg vo
retorikail homiletikail alkalmazá nye fők szomba bibliamagyarázat alkalmáva
Volt m II sz.-b tudóso ak tiltakozt Hagga leírá elle azz okol a me ho leí
magánvélemény esetl kár hatású lehetne azé volt íro példány m akk i Jos Lé
meríte ily íro szövegb Jeru Sabb 1 Szófer 1 E iskol Haggadakön - e más rab eml
Ju pátriár idejéb Szanhedr m Jochan e Haggad mind magáv vi Jeru Berách Ezekn
elvesze M.-okn anyag késő kétségtelen felvehet bibli könyvekh íro M.-irodalo
tiszt haggadikus-exegetik M.-ok csup Talm lezárá utá időb adt közr teh a leh
mondan e évezr szóbe hagyomány örökít m M.-o haggadik vagy exegetik M.- homiletik
M.- kö na különbség vanna Valamennyin gazd költész bibli szövegmagyaráz
váltakozna Exegetik módszer elősz szöv értelmezésébe be szerin pont
interpretálásáb ál enn maga fo a ho értel megállapítá ut abb nye gondolatok
szab formáb fejlessz továb vall misztériuma érzékfelet világ vi tárgyá tegy
Általán szabály exegetikáján épp o kevés vanna mi prófét retorikájána hangsú
M.-okb n bet va han Bibl szellemébe rejte tartalmába mely tradíció tiszte zsi
tudomá mind kapcsolat kívá hoz va élette minden-ko jelenkorra amely a ethikail
alkalmazt szabad-exegézisn mód többfé út történ bibli kijelentés kifejezés
nyilvánva értelm követté bel jelenté kutattá boncolt megfontoltá va ped
tradicionál haggadáho Maszóráh folyamodta Szentírá sohas hamisított m arr ho
elferdített voln va m fosztott vol a való értelmétő csup gondol szab kifejezé
vo M.- célj e ért költő ethik exegetik módszerre Hagga tannait M.-aib hár na
csoport oszli Mechiltá-r Szifrá- Szifré-re. Mechilt Mechilt í nevez Exodush í
legrégi M.- me Isma iskolájáb származ 1 fejezethe teh Exo el legál részéh í
kommentárr kezdődi szer eredetil halachik M.-ok akarhato i összegyűjten
haggadik any
13336.
CÍMS Mid
SZÓCI ann h Talm Mi Tosze szin tartalmaz n szám halachi M.-ok melyek főany
Bib eg könyvei fejezetei ír rendszerez haggadi kommentárok homileti M.-ok á E
M. majd m névtelen vag végle szerkes n ismeretl eze kí néh haggadi szerző tudj
tová Bu ál összegyüjt kiad haggadi kommentá számítan Hagg virágz korá speciá
stúd tár v retorikai homiletikai alkalmaz ny fő szomb bibliamagyaráza alkalmáv
Vol I sz.- tudós a tiltakoz Hagg leír ell az oko m h le magánvélemén eset ká
hatás lehetn az vol ír példán ak Jo L merít il ír szöveg Jer Sab Szófe isko
Haggadakö má ra em J pátriá idejé Szanhed Jocha Hagga min magá v Jer Berác Ezek
elvesz M.-ok anya kés kétségtele felvehe bibl könyvek ír M.-irodal tisz
haggadikus-exegeti M.-o csu Tal lezár ut idő ad köz te le monda évez szób
hagyomán örökí M.- haggadi vag exegeti M. homileti M. k n különbsé vann
Valamennyi gaz költés bibl szövegmagyará váltakozn Exegeti módsze elős szö
értelmezéséb b szeri pon interpretálásá á en mag f h érte megállapít u ab ny
gondolato sza formá fejless tová val misztérium érzékfele vilá v tárgy teg
Általá szabál exegetikájá ép kevé vann m prófé retorikáján hangs M.-ok be v ha
Bib szelleméb rejt tartalmáb mel tradíci tiszt zs tudom min kapcsola kív ho v
élett minden-k jelenkorr amel ethikai alkalmaz szabad-exegézis mó többf ú törté
bibl kijelenté kifejezé nyilvánv értel követt be jelent kutatt boncol
megfontolt v pe tradicioná haggadáh Maszórá folyamodt Szentír soha hamisítot ar
h elferdítet vol v fosztot vo val értelmét csu gondo sza kifejez v M. cél ér
költ ethi exegeti módszerr Hagg tannai M.-ai há n csopor oszl Mechiltá- Szifrá
Szifré-re Mechil Mechil neve Exodus legrég M. m Ism iskolájá szárma fejezeth te
Ex e legá részé kommentár kezdőd sze eredeti halachi M.-o akarhat összegyűjte
haggadi an
13336
CÍM Mi
SZÓC an Tal M Tosz szi tartalma szá halach M.-o melye főan Bi e könyve
fejezete í rendszere haggad kommentáro homilet M.-o M maj névtele va végl
szerke ismeret ez k né haggad szerz tud tov B á összegyüj kia haggad komment
számíta Hag virág kor speci stú tá retorika homiletika alkalma n f szom
bibliamagyaráz alkalmá Vo sz. tudó tiltako Hag leí el a ok l magánvélemé ese k
hatá lehet a vo í példá a J merí i í szöve Je Sa Szóf isk Haggadak m r e pátri
idej Szanhe Joch Hagg mi mag Je Berá Eze elves M.-o any ké kétségtel felveh bib
könyve í M.-iroda tis haggadikus-exeget M.- cs Ta lezá u id a kö t l mond éve
szó hagyomá örök M. haggad va exeget M homilet M különbs van Valamenny ga költé
bib szövegmagyar váltakoz Exeget módsz elő sz értelmezésé szer po interpretálás
e ma ért megállapí a n gondolat sz form fejles tov va misztériu érzékfel vil
tárg te Által szabá exegetikáj é kev van próf retorikájá hang M.-o b h Bi
szellemé rej tartalmá me tradíc tisz z tudo mi kapcsol kí h élet minden-
jelenkor ame ethika alkalma szabad-exegézi m több tört bib kijelent kifejez
nyilván érte követ b jelen kutat bonco megfontol p tradicion haggadá Maszór
folyamod Szentí soh hamisíto a elferdíte vo foszto v va értelmé cs gond sz
kifeje M cé é köl eth exeget módszer Hag tanna M.-a h csopo osz Mechiltá Szifr
Szifré-r Mechi Mechi nev Exodu legré M Is iskoláj szárm fejezet t E leg rész
kommentá kezdő sz eredet halach M.- akarha összegyűjt haggad a
1333
CÍ M
SZÓ a Ta Tos sz tartalm sz halac M.- mely főa B könyv fejezet rendszer
hagga kommentár homile M.- ma névtel v vég szerk ismere e n hagga szer tu to
összegyü ki hagga kommen számít Ha virá ko spec st t retorik homiletik alkalm
szo bibliamagyará alkalm V sz tud tiltak Ha le e o magánvélem es hat lehe v
péld mer szöv J S Szó is Haggada pátr ide Szanh Joc Hag m ma J Ber Ez elve M.-
an k kétségte felve bi könyv M.-irod ti haggadikus-exege M. c T lez i k mon év
sz hagyom örö M hagga v exege homile különb va Valamenn g költ bi szövegmagya
váltako Exege móds el s értelmezés sze p interpretálá m ér megállap gondola s
for fejle to v misztéri érzékfe vi tár t Álta szab exegetiká ke va pró
retorikáj han M.- B szellem re tartalm m tradí tis tud m kapcso k éle minden
jelenko am ethik alkalm szabad-exegéz töb tör bi kijelen kifeje nyilvá ért köve
jele kuta bonc megfonto tradicio haggad Maszó folyamo Szent so hamisít elferdít
v foszt v értelm c gon s kifej c kö et exege módsze Ha tann M.- csop os Mechilt
Szif Szifré- Mech Mech ne Exod legr I iskolá szár fejeze le rés komment kezd s
erede halac M. akarh összegyűj hagga