13395.htm
CÍMSZÓ: Mogén Dóvid
SZÓCIKK: "végrehajtott
tilalma a zsidóságnál tökéletesen kizárta még a jelkép használatát is az Isten
fogalmára. Valószínűen Babiloniából ered s eredetileg mágikus amulett volt. A legrégibb
talált M. a III. sz.-ból való Dél-Itáliából, Tarentumból, említést róla
legrégebben azonban csupán a XII. sz.-i karaita Juda Hadasszi tesz. Assyr,
egyiptomi és kopt befolyás alatt a M. háromszögébe, ha amulettnek használták, a
szférák (szefirók) és az Isten nevét írták be. Nem lehetetlen, hogy a
templáriusok révén jutott a kabbalisztikus írókhoz, akik anélkül is számos
idegen motívumot használtak fel. V. ö. Blau Lajos, «M.» (1924. Jew. Encyclop.);
Vajda Béla, «Dávid pajzsa» (M. Zs. Szemle XVII.)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3395. címszó a lexikon =>
609. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13395.htm
CÍMSZÓ: Mogén Dóvid
SZÓCIKK: végrehajtott tilalma a zsidóságnál tökéletesen kizárta még a
jelkép használatát is az Isten fogalmára. Valószínűen Babiloniából ered s
eredetileg mágikus amulett volt. A legrégibb talált M. a III. sz.-ból való
Dél-Itáliából, Tarentumból, említést róla legrégebben azonban csupán a XII.
sz.-i karaita Juda Hadasszi tesz. Assyr, egyiptomi és kopt befolyás alatt a M.
háromszögébe, ha amulettnek használták, a szférák szefirók és az Isten nevét
írták be. Nem lehetetlen, hogy a templáriusok révén jutott a kabbalisztikus
írókhoz, akik anélkül is számos idegen motívumot használtak fel. V. ö. Blau
Lajos, M. 1924. Jew. Encyclop. ; Vajda Béla, Dávid pajzsa M. Zs. Szemle XVII. .
13395.ht
CÍMSZÓ Mogé Dóvi
SZÓCIKK végrehajtot tilalm zsidóságná tökéletese kizárt mé jelké használatá
i a Iste fogalmára Valószínűe Babiloniábó ere eredetile mágiku amulet volt
legrégib talál M III sz.-bó val Dél-Itáliából Tarentumból említés ról
legrégebbe azonba csupá XII sz.- karait Jud Hadassz tesz Assyr egyiptom é kop
befolyá alat M háromszögébe h amulettne használták szférá szefiró é a Iste nevé
írtá be Ne lehetetlen hog templáriuso révé jutot kabbalisztiku írókhoz aki
anélkü i számo idege motívumo használta fel V ö Bla Lajos M 1924 Jew Encyclop
Vajd Béla Dávi pajzs M Zs Szeml XVII
13395.h
CÍMSZ Mog Dóv
SZÓCIK végrehajto tilal zsidóságn tökéletes kizár m jelk használat Ist
fogalmár Valószínű Babiloniáb er eredetil mágik amule vol legrégi talá II sz.-b
va Dél-Itáliábó Tarentumbó említé ró legrégebb azonb csup XI sz. karai Ju
Hadass tes Assy egyipto ko befoly ala háromszögéb amulettn használtá szfér
szefir Ist nev írt b N lehetetle ho templárius rév juto kabbalisztik írókho ak
anélk szám ideg motívum használt fe Bl Lajo 192 Je Encyclo Vaj Bél Dáv pajz Z
Szem XVI
13395.
CÍMS Mo Dó
SZÓCI végrehajt tila zsidóság tökélete kizá jel használa Is fogalmá
Valószín Babiloniá e eredeti mági amul vo legrég tal I sz.- v Dél-Itáliáb
Tarentumb említ r legrégeb azon csu X sz kara J Hadas te Ass egyipt k befol al
háromszögé amulett használt szfé szefi Is ne ír lehetetl h templáriu ré jut
kabbaliszti írókh a anél szá ide motívu használ f B Laj 19 J Encycl Va Bé Dá paj
Sze XV
13395
CÍM M D
SZÓC végrehaj til zsidósá tökélet kiz je használ I fogalm Valószí Babiloni
eredet mág amu v legré ta sz. Dél-Itáliá Tarentum emlí legrége azo cs s kar
Hada t As egyip befo a háromszög amulet használ szf szef I n í lehetet templári
r ju kabbaliszt írók ané sz id motív haszná La 1 Encyc V B D pa Sz X
1339
CÍ
SZÓ végreha ti zsidós tökéle ki j haszná fogal Valósz Babilon erede má am
legr t sz Dél-Itáli Tarentu eml legrég az c ka Had A egyi bef háromszö amule
haszná sz sze lehete templár j kabbalisz író an s i motí haszn L Ency p S