Magyar Zsidó Lexikon: Mózes

13439.htm

CÍMSZÓ: Mózes

SZÓCIKK: Mózes (Hőse), Izráel népének legelső és legnagyobb prófétája, az egyiptomi rabszolgaságból való felszabadítója, a honfoglalást megelőző időkben vezére és törvényhozója, aki Istentől átvette a törvényeket, hozta a Tórát, megalapozta népi és állami életét és évezredekre megteremtette nem csak a zsidóság, de az egész kulturált emberiség erkölcsi rendjét is. A zsidóság nem részesíti vallásos kultuszban történelmének e legnagyobb alakját és ezzel azt a felfogását fejezi ki, hogy törvényei Istentől valók és a törvényhozónak csak közvetítő szerepe lehetett a törvényhozásban. De bár kifejezetten legnagyobb prófétájának vallja, mégsem ezt hangsúlyozza ki, mert meg ennél is többre tartja a tanításait és egyszerűen Móse rabbénunak (M. a mi tanítónk) nevezi. M. Amram és Jóchebed fia, Egyiptomban született (Kr. előtt 1500 táján), ahol a zsidóság elszaporodása féltékenységet keltett az uralkodó osztályokban. Ezek úgy akartak gátat vetni a zsidók elszaporodásának, hogy a fáraóval törvényt hozattak, amelynek értelmében minden elsőszülött zsidófiút a Nílusba fojtottak. Jóchebed meg akarja menteni a fiát, kosárba teszi és a folyóra bízza. A népirtó Fáraó leánya éppen akkor fürödni megy és rátalál. A királyleány megszánja, magához veszi, elnevezi Mósénak (vízből kihúzott) és dajkául Jóchebedet, az anyját rendeli melléje. A királyi ház szellemében nevelkedett, de bizonyos, hogy anyja beléje csöpögtette népének érzéseit is és korán terelte figyelmét a zsidó szenvedésekre. Amint M. felnő, nem is a királyi udvar pompája és vidám élete köti le, hanem a zsidó nyomorúság és kimegy az építőhelyekre, ahol rabsorsban gyötrődnek a héberek. A kegyetlen emberhajszolás felháborítja. Egy egyiptomi munkafelügyelő ver egy héber rabszolgát és a jogfosztottnak ez a megaláztatása annyira fáj neki, hogy agyonüti a munkafelügyelőt. A Fáraó megtorlása elől Midjánba menekül. Itt Jiszrónál pásztorkodik és elveszi annak leányát, Cippórát. A nyáj legeltetése közben, úgy látszik, Egyiptomban hagyott testvéreinek sorsán töpreng, úgy, hogy mikor egy ízben messziről égő csipkebokrot pillant meg, mely nem akar elaludni, égi hangot hall, amely őt Izrael kiszabadítására hívja el. M. vonakodik e számára lehetetlennek látszó hivatást vállalni, de Isten biztatja és Áhront adja melléje nábinak, szószólónak. M. nem a maga nevében lép fel, hanem Isten nevében és mert jól ismerte héber testvéreinek keblében szunnyadó kegyeletét a nagy ősök iránt, Istent az Ábrahám, Izsák és Jákob istenének mondja és ez varázsigeként hat. Így is nagy küzdelmet kell még folytatnia a nép megrögzött szolgai szellemének eloszlatására, a nemzeti tudat felébresztésére, de annál nagyobbat még a fáraó megnyerésére. Ez csak akkor lágyul meg, mikor csapások egész sora éri országát és saját elsőszülött fia is a vész áldozatául esik. Végül sikerül a kiszabadítás hirtelenül, éjféltájt. A népet csak a tengeren át vezetheti, s ez meghasad előtte. Az úton sok más akadállyal kell megütköznie. A nép megostromolja: mit igyunk? s ő egy keserű forrást édessé változtat. Majd a húsos fazekakhoz vágyik vissza a nép, ő mennyei kenyeret, mannát hullat neki. Majd ismét a szomjas nép zúgolódását kell hallania és ekkor sziklából fakaszt vizet. Amálek népe hátba támadja és Mózes imájával hősiességig fokozza a nép vitézségét és győzelmet arat. M. a Jiszróval való rokonsági kapcsolatát is értékesítette népe javára. A közigazgatás elemeit, a nép beosztásának technikáját tőle veszi át. Csak ezután válik lehetővé a szináji (l. Tízparancsolat), valamint a magános büntetőjogi törvényadás és a szentélyépítés. M. jellemének nagyságát próbára teszik az események. Távollétében a nép kívánságára Áhron aranyborjút készít. Mikor ezt megtudja M., nem a nép ellen fordul, hanem Istenhez, hogy nézze el e bűnt, ha nem a népre, hát magára való tekintettel, mert különben még azt találják mondani, hogy csak vesztére csalta ki a népet Egyiptomból és végül tekintse az ősök érdemét amelyet annak idején azzal az ígérettel jutalmazott meg, hogy megsokasítja az ősök ivadékait és nagy népet nevel belőlük. A könyörgés meghallgatásra talált, az aranyborjút M. megsemmisíti és a haragjában eltört két kőtábla helyébe újakat farag. A zúgolódások folytatódnak. A nép ráun a mannára és húst kíván. M. most ura a helyzetnek és fürjekkel táplálja a népet. Amint az ígéret földjéhez érnek, követeket küld az ország kikémlelésére, ezek sok szépet látnak, de kishitűségükben mégis elégületlenséget szítanak a népben. Ismét M. az, aki méltatlankodás helyett Isten haragjának csillapítására vállalkozik, de a csüggedő népet Amálek leveri. Majd Kórach lázad fel egész csapat élén Mózes ellen Áhron papi tisztségének kizárólagossága miatt. «Az egész gyülekezet szent és benne él az Isten, miért emelkedtek ti Isten gyülekezete fölé?» Ez a gondolat ezidőtájt még időszerűtlen volt, bár csiráját képezte a később megvalósult egyetemes papság eszméjének, melyet épp a zsidóság valósított meg elsőnek. M. ezúttal is istenhez fordul, aki a lázongó tömeget föld alá süllyeszti, Áhron botjának kivirágoztatásával pedig jelét adja az ő elhívottságának. Egy ízben ismét vizet kell fakasztania, de nem Isten szavának megfelelően sziklához szólással, hanem ráütéssel teszi, ami a rendes kútvarázslás benyomását kelti a népben és nem az Isten akarata érvényesülését mutatja. Ez volt ama tragikus vétsége, mely miatt az ígéret földjének határát nem lephette át sem ő, sem Áhron. De azért ez nem kedvetlenítette el és megfelelő intézkedésekkel előkészíti az ígéret földjének elfoglalását. Két törzs (Rubén és Gád) már a Jordán keleti vidékén akar letelepülni, de M. csak oly feltétellel engedi ezt meg, ha előbb testvéreiket segítik meg az ország elfoglalásában. Élete vége felé nagyobb beszéd során vet visszapillantást a nép viszontagságaira és újból bevési a nép szívébe a Törvényt, egyes újabb részletekkel kibővítve. Azután áldás és átok szertartásával köti meg újból a szövetséget és hatalmas búcsúénekben még egyszer korholja a népet Isten elleni hűtlenkedéséért és végül a törzsek megáldása után meghal Isten csókja alatt. A nép megsiratta, de sírhelyét eltitkolták előtte. M. emlékét a próféták irataiban és a királyok életében csak itt-ott elevenítik fel. Sámuelnek alkalma volna a királyválasztást M.-nek erre vonatkozó törvénye alapján meghiúsítani, később pedig annak felolvasásával a király lelkiismeretére hatni, de Jósija király idejében előhozzák a papok a Szövetség könyvét és felolvassák, annak alapján a király új alapokra fekteti az istentiszteletet, de M.-ről említés ez alkalommal sem történik. Egyik Zsoltár (90 M. imájának van címezve, de tartalma egyetlen vonatkozással sem utal M. élményeire. Egy másik Zsoltár (99) Ahron mellett papnak említi és Jeremiás (15.1), Sámuellel említi, annak az analógiának kapcsán, hogy az M.-hez hasonlóan a nép érdekében Istenhez könyörög. A 105. és 106. zsidó krónikái Zsoltárok is Áhrounal együtt mint csodatevőt említik futólagosan. A 78. ugyanilyen tartalmú, műveit Istennek tulajdonítja, 8 őt magát nem említi meg. Említve találjuk még néhány más helyen, is de mindig csak nagyon futólag és leginkább későbbi könyvekben. A M. név viselője soha többé nem fordul elő még a talmudi időben sem. Csak az utolsó próféta, Maleáchi könyve végén találjuk e figyelmeztetést: «Emlékezzetek Mózes szolgám Tórájára», amit inkább a prófétai gyűjtemény és ezzel az akkori kánon lezárására szolgáló mottónak vehetünk, mint azt a nagyobb betűs iniciálé is sejtteti. L. Tóra, Tízparancsolat.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3439. címszó a lexikon => 615. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13439.htm

CÍMSZÓ: Mózes

SZÓCIKK: Mózes Hőse , Izráel népének legelső és legnagyobb prófétája, az egyiptomi rabszolgaságból való felszabadítója, a honfoglalást megelőző időkben vezére és törvényhozója, aki Istentől átvette a törvényeket, hozta a Tórát, megalapozta népi és állami életét és évezredekre megteremtette nem csak a zsidóság, de az egész kulturált emberiség erkölcsi rendjét is. A zsidóság nem részesíti vallásos kultuszban történelmének e legnagyobb alakját és ezzel azt a felfogását fejezi ki, hogy törvényei Istentől valók és a törvényhozónak csak közvetítő szerepe lehetett a törvényhozásban. De bár kifejezetten legnagyobb prófétájának vallja, mégsem ezt hangsúlyozza ki, mert meg ennél is többre tartja a tanításait és egyszerűen Móse rabbénunak M. a mi tanítónk nevezi. M. Amram és Jóchebed fia, Egyiptomban született Kr. előtt 1500 táján , ahol a zsidóság elszaporodása féltékenységet keltett az uralkodó osztályokban. Ezek úgy akartak gátat vetni a zsidók elszaporodásának, hogy a fáraóval törvényt hozattak, amelynek értelmében minden elsőszülött zsidófiút a Nílusba fojtottak. Jóchebed meg akarja menteni a fiát, kosárba teszi és a folyóra bízza. A népirtó Fáraó leánya éppen akkor fürödni megy és rátalál. A királyleány megszánja, magához veszi, elnevezi Mósénak vízből kihúzott és dajkául Jóchebedet, az anyját rendeli melléje. A királyi ház szellemében nevelkedett, de bizonyos, hogy anyja beléje csöpögtette népének érzéseit is és korán terelte figyelmét a zsidó szenvedésekre. Amint M. felnő, nem is a királyi udvar pompája és vidám élete köti le, hanem a zsidó nyomorúság és kimegy az építőhelyekre, ahol rabsorsban gyötrődnek a héberek. A kegyetlen emberhajszolás felháborítja. Egy egyiptomi munkafelügyelő ver egy héber rabszolgát és a jogfosztottnak ez a megaláztatása annyira fáj neki, hogy agyonüti a munkafelügyelőt. A Fáraó megtorlása elől Midjánba menekül. Itt Jiszrónál pásztorkodik és elveszi annak leányát, Cippórát. A nyáj legeltetése közben, úgy látszik, Egyiptomban hagyott testvéreinek sorsán töpreng, úgy, hogy mikor egy ízben messziről égő csipkebokrot pillant meg, mely nem akar elaludni, égi hangot hall, amely őt Izrael kiszabadítására hívja el. M. vonakodik e számára lehetetlennek látszó hivatást vállalni, de Isten biztatja és Áhront adja melléje nábinak, szószólónak. M. nem a maga nevében lép fel, hanem Isten nevében és mert jól ismerte héber testvéreinek keblében szunnyadó kegyeletét a nagy ősök iránt, Istent az Ábrahám, Izsák és Jákob istenének mondja és ez varázsigeként hat. Így is nagy küzdelmet kell még folytatnia a nép megrögzött szolgai szellemének eloszlatására, a nemzeti tudat felébresztésére, de annál nagyobbat még a fáraó megnyerésére. Ez csak akkor lágyul meg, mikor csapások egész sora éri országát és saját elsőszülött fia is a vész áldozatául esik. Végül sikerül a kiszabadítás hirtelenül, éjféltájt. A népet csak a tengeren át vezetheti, s ez meghasad előtte. Az úton sok más akadállyal kell megütköznie. A nép megostromolja: mit igyunk? s ő egy keserű forrást édessé változtat. Majd a húsos fazekakhoz vágyik vissza a nép, ő mennyei kenyeret, mannát hullat neki. Majd ismét a szomjas nép zúgolódását kell hallania és ekkor sziklából fakaszt vizet. Amálek népe hátba támadja és Mózes imájával hősiességig fokozza a nép vitézségét és győzelmet arat. M. a Jiszróval való rokonsági kapcsolatát is értékesítette népe javára. A közigazgatás elemeit, a nép beosztásának technikáját tőle veszi át. Csak ezután válik lehetővé a szináji l. Tízparancsolat , valamint a magános büntetőjogi törvényadás és a szentélyépítés. M. jellemének nagyságát próbára teszik az események. Távollétében a nép kívánságára Áhron aranyborjút készít. Mikor ezt megtudja M., nem a nép ellen fordul, hanem Istenhez, hogy nézze el e bűnt, ha nem a népre, hát magára való tekintettel, mert különben még azt találják mondani, hogy csak vesztére csalta ki a népet Egyiptomból és végül tekintse az ősök érdemét amelyet annak idején azzal az ígérettel jutalmazott meg, hogy megsokasítja az ősök ivadékait és nagy népet nevel belőlük. A könyörgés meghallgatásra talált, az aranyborjút M. megsemmisíti és a haragjában eltört két kőtábla helyébe újakat farag. A zúgolódások folytatódnak. A nép ráun a mannára és húst kíván. M. most ura a helyzetnek és fürjekkel táplálja a népet. Amint az ígéret földjéhez érnek, követeket küld az ország kikémlelésére, ezek sok szépet látnak, de kishitűségükben mégis elégületlenséget szítanak a népben. Ismét M. az, aki méltatlankodás helyett Isten haragjának csillapítására vállalkozik, de a csüggedő népet Amálek leveri. Majd Kórach lázad fel egész csapat élén Mózes ellen Áhron papi tisztségének kizárólagossága miatt. Az egész gyülekezet szent és benne él az Isten, miért emelkedtek ti Isten gyülekezete fölé? Ez a gondolat ezidőtájt még időszerűtlen volt, bár csiráját képezte a később megvalósult egyetemes papság eszméjének, melyet épp a zsidóság valósított meg elsőnek. M. ezúttal is istenhez fordul, aki a lázongó tömeget föld alá süllyeszti, Áhron botjának kivirágoztatásával pedig jelét adja az ő elhívottságának. Egy ízben ismét vizet kell fakasztania, de nem Isten szavának megfelelően sziklához szólással, hanem ráütéssel teszi, ami a rendes kútvarázslás benyomását kelti a népben és nem az Isten akarata érvényesülését mutatja. Ez volt ama tragikus vétsége, mely miatt az ígéret földjének határát nem lephette át sem ő, sem Áhron. De azért ez nem kedvetlenítette el és megfelelő intézkedésekkel előkészíti az ígéret földjének elfoglalását. Két törzs Rubén és Gád már a Jordán keleti vidékén akar letelepülni, de M. csak oly feltétellel engedi ezt meg, ha előbb testvéreiket segítik meg az ország elfoglalásában. Élete vége felé nagyobb beszéd során vet visszapillantást a nép viszontagságaira és újból bevési a nép szívébe a Törvényt, egyes újabb részletekkel kibővítve. Azután áldás és átok szertartásával köti meg újból a szövetséget és hatalmas búcsúénekben még egyszer korholja a népet Isten elleni hűtlenkedéséért és végül a törzsek megáldása után meghal Isten csókja alatt. A nép megsiratta, de sírhelyét eltitkolták előtte. M. emlékét a próféták irataiban és a királyok életében csak itt-ott elevenítik fel. Sámuelnek alkalma volna a királyválasztást M.-nek erre vonatkozó törvénye alapján meghiúsítani, később pedig annak felolvasásával a király lelkiismeretére hatni, de Jósija király idejében előhozzák a papok a Szövetség könyvét és felolvassák, annak alapján a király új alapokra fekteti az istentiszteletet, de M.-ről említés ez alkalommal sem történik. Egyik Zsoltár 90 M. imájának van címezve, de tartalma egyetlen vonatkozással sem utal M. élményeire. Egy másik Zsoltár 99 Ahron mellett papnak említi és Jeremiás 15.1 , Sámuellel említi, annak az analógiának kapcsán, hogy az M.-hez hasonlóan a nép érdekében Istenhez könyörög. A 105. és 106. zsidó krónikái Zsoltárok is Áhrounal együtt mint csodatevőt említik futólagosan. A 78. ugyanilyen tartalmú, műveit Istennek tulajdonítja, 8 őt magát nem említi meg. Említve találjuk még néhány más helyen, is de mindig csak nagyon futólag és leginkább későbbi könyvekben. A M. név viselője soha többé nem fordul elő még a talmudi időben sem. Csak az utolsó próféta, Maleáchi könyve végén találjuk e figyelmeztetést: Emlékezzetek Mózes szolgám Tórájára , amit inkább a prófétai gyűjtemény és ezzel az akkori kánon lezárására szolgáló mottónak vehetünk, mint azt a nagyobb betűs iniciálé is sejtteti. L. Tóra, Tízparancsolat.

13439.ht

CÍMSZÓ Móze

SZÓCIKK Móze Hős Izráe népéne legels é legnagyob prófétája a egyiptom rabszolgaságbó val felszabadítója honfoglalás megelőz időkbe vezér é törvényhozója ak Istentő átvett törvényeket hozt Tórát megalapozt nép é állam életé é évezredekr megteremtett ne csa zsidóság d a egés kulturál emberisé erkölcs rendjé is zsidósá ne részesít valláso kultuszba történelméne legnagyob alakjá é ezze az felfogásá fejez ki hog törvénye Istentő való é törvényhozóna csa közvetít szerep lehetet törvényhozásban D bá kifejezette legnagyob prófétájána vallja mégse ez hangsúlyozz ki mer me enné i többr tartj tanításai é egyszerűe Mós rabbénuna M m tanítón nevezi M Amra é Jóchebe fia Egyiptomba születet Kr előt 150 tájá aho zsidósá elszaporodás féltékenysége keltet a uralkod osztályokban Eze úg akarta gáta vetn zsidó elszaporodásának hog fáraóva törvény hozattak amelyne értelmébe minde elsőszülöt zsidófiú Nílusb fojtottak Jóchebe me akarj menten fiát kosárb tesz é folyór bízza népirt Fára leány éppe akko fürödn meg é rátalál királyleán megszánja magáho veszi elnevez Móséna vízbő kihúzot é dajkáu Jóchebedet a anyjá rendel melléje király há szellemébe nevelkedett d bizonyos hog anyj beléj csöpögtett népéne érzései i é korá terelt figyelmé zsid szenvedésekre Amin M felnő ne i király udva pompáj é vidá élet köt le hane zsid nyomorúsá é kimeg a építőhelyekre aho rabsorsba gyötrődne héberek kegyetle emberhajszolá felháborítja Eg egyiptom munkafelügyel ve eg hébe rabszolgá é jogfosztottna e megaláztatás annyir fá neki hog agyonüt munkafelügyelőt Fára megtorlás elő Midjánb menekül It Jiszróná pásztorkodi é elvesz anna leányát Cippórát nyá legeltetés közben úg látszik Egyiptomba hagyot testvéreine sorsá töpreng úgy hog miko eg ízbe messzirő ég csipkebokro pillan meg mel ne aka elaludni ég hango hall amel ő Izrae kiszabadításár hívj el M vonakodi számár lehetetlenne látsz hivatás vállalni d Iste biztatj é Áhron adj melléj nábinak szószólónak M ne mag nevébe lé fel hane Iste nevébe é mer jó ismert hébe testvéreine keblébe szunnyad kegyeleté nag ősö iránt Isten a Ábrahám Izsá é Jáko istenéne mondj é e varázsigekén hat Íg i nag küzdelme kel mé folytatni né megrögzöt szolga szelleméne eloszlatására nemzet tuda felébresztésére d anná nagyobba mé fára megnyerésére E csa akko lágyu meg miko csapáso egés sor ér országá é sajá elsőszülöt fi i vés áldozatáu esik Végü sikerü kiszabadítá hirtelenül éjféltájt népe csa tengere á vezetheti e meghasa előtte A úto so má akadállya kel megütköznie né megostromolja mi igyunk eg keser forrás édess változtat Maj húso fazekakho vágyi vissz nép mennye kenyeret manná hulla neki Maj ismé szomja né zúgolódásá kel hallani é ekko sziklábó fakasz vizet Amále nép hátb támadj é Móze imájáva hősiességi fokozz né vitézségé é győzelme arat M Jiszróva val rokonság kapcsolatá i értékesített nép javára közigazgatá elemeit né beosztásána technikájá től vesz át Csa ezutá váli lehetőv szináj l Tízparancsola valamin magáno büntetőjog törvényadá é szentélyépítés M jelleméne nagyságá próbár teszi a események Távollétébe né kívánságár Áhro aranyborjú készít Miko ez megtudj M. ne né elle fordul hane Istenhez hog nézz e bűnt h ne népre há magár val tekintettel mer különbe mé az találjá mondani hog csa vesztér csalt k népe Egyiptombó é végü tekints a ősö érdemé amelye anna idejé azza a ígérette jutalmazot meg hog megsokasítj a ősö ivadékai é nag népe neve belőlük könyörgé meghallgatásr talált a aranyborjú M megsemmisít é haragjába eltör ké kőtábl helyéb újaka farag zúgolódáso folytatódnak né ráu mannár é hús kíván M mos ur helyzetne é fürjekke táplálj népet Amin a ígére földjéhe érnek követeke kül a orszá kikémlelésére eze so szépe látnak d kishitűségükbe mégi elégületlensége szítana népben Ismé M az ak méltatlankodá helyet Iste haragjána csillapításár vállalkozik d csügged népe Amále leveri Maj Kórac láza fe egés csapa élé Móze elle Áhro pap tisztségéne kizárólagosság miatt A egés gyülekeze szen é benn é a Isten miér emelkedte t Iste gyülekezet fölé E gondola ezidőtáj mé időszerűtle volt bá csirájá képezt későb megvalósul egyeteme papsá eszméjének melye ép zsidósá valósítot me elsőnek M ezútta i istenhe fordul ak lázong tömege föl al süllyeszti Áhro botjána kivirágoztatásáva pedi jelé adj a elhívottságának Eg ízbe ismé vize kel fakasztania d ne Iste szavána megfelelőe szikláho szólással hane ráütésse teszi am rende kútvarázslá benyomásá kelt népbe é ne a Iste akarat érvényesülésé mutatja E vol am tragiku vétsége mel miat a ígére földjéne határá ne lephett á se ő se Áhron D azér e ne kedvetlenített e é megfelel intézkedésekke előkészít a ígére földjéne elfoglalását Ké törz Rubé é Gá má Jordá kelet vidéké aka letelepülni d M csa ol feltételle enged ez meg h előb testvéreike segíti me a orszá elfoglalásában Élet vég fel nagyob beszé sorá ve visszapillantás né viszontagságair é újbó bevés né szívéb Törvényt egye újab részletekke kibővítve Azutá áldá é áto szertartásáva köt me újbó szövetsége é hatalma búcsúénekbe mé egysze korholj népe Iste ellen hűtlenkedéséér é végü törzse megáldás utá megha Iste csókj alatt né megsiratta d sírhelyé eltitkoltá előtte M emléké prófétá irataiba é királyo életébe csa itt-ot eleveníti fel Sámuelne alkalm voln királyválasztás M.-ne err vonatkoz törvény alapjá meghiúsítani későb pedi anna felolvasásáva királ lelkiismeretér hatni d Jósij királ idejébe előhozzá papo Szövetsé könyvé é felolvassák anna alapjá királ ú alapokr fektet a istentiszteletet d M.-rő említé e alkalomma se történik Egyi Zsoltá 9 M imájána va címezve d tartalm egyetle vonatkozássa se uta M élményeire Eg mási Zsoltá 9 Ahro mellet papna említ é Jeremiá 15. Sámuelle említi anna a analógiána kapcsán hog a M.-he hasonlóa né érdekébe Istenhe könyörög 105 é 106 zsid króniká Zsoltáro i Áhrouna együt min csodatevő említi futólagosan 78 ugyanilye tartalmú művei Istenne tulajdonítja ő magá ne említ meg Említv találju mé néhán má helyen i d mindi csa nagyo futóla é leginkáb később könyvekben M né viselőj soh több ne fordu el mé talmud időbe sem Csa a utols próféta Maleách könyv végé találju figyelmeztetést Emlékezzete Móze szolgá Tórájár ami inkáb próféta gyűjtemén é ezze a akkor káno lezárásár szolgál mottóna vehetünk min az nagyob betű iniciál i sejtteti L Tóra Tízparancsolat

13439.h

CÍMSZ Móz

SZÓCIK Móz Hő Izrá népén legel legnagyo prófétáj egyipto rabszolgaságb va felszabadítój honfoglalá megelő időkb vezé törvényhozój a Istent átvet törvényeke hoz Tórá megalapoz né álla élet évezredek megteremtet n cs zsidósá egé kulturá emberis erkölc rendj i zsidós n részesí vallás kultuszb történelmén legnagyo alakj ezz a felfogás feje k ho törvény Istent val törvényhozón cs közvetí szere lehete törvényhozásba b kifejezett legnagyo prófétáján vallj mégs e hangsúlyoz k me m enn több tart tanítása egyszerű Mó rabbénun tanító nevez Amr Jócheb fi Egyiptomb születe K elő 15 táj ah zsidós elszaporodá féltékenység kelte uralko osztályokba Ez ú akart gát vet zsid elszaporodásána ho fáraóv törvén hozatta amelyn értelméb mind elsőszülö zsidófi Nílus fojtotta Jócheb m akar mente fiá kosár tes folyó bízz népir Fár leán épp akk füröd me rátalá királyleá megszánj magáh vesz elneve Mósén vízb kihúzo dajká Jóchebede anyj rende melléj királ h szelleméb nevelkedet bizonyo ho any belé csöpögtet népén érzése kor terel figyelm zsi szenvedésekr Ami feln n királ udv pompá vid éle kö l han zsi nyomorús kime építőhelyekr ah rabsorsb gyötrődn hébere kegyetl emberhajszol felháborítj E egyipto munkafelügye v e héb rabszolg jogfosztottn megaláztatá annyi f nek ho agyonü munkafelügyelő Fár megtorlá el Midján menekü I Jiszrón pásztorkod elves ann leányá Cippórá ny legelteté közbe ú látszi Egyiptomb hagyo testvérein sors töpren úg ho mik e ízb messzir é csipkebokr pilla me me n ak elaludn é hang hal ame Izra kiszabadításá hív e vonakod számá lehetetlenn láts hivatá vállaln Ist biztat Áhro ad mellé nábina szószólóna n ma nevéb l fe han Ist nevéb me j ismer héb testvérein kebléb szunnya kegyelet na ős irán Iste Ábrahá Izs Ják istenén mond varázsigeké ha Í na küzdelm ke m folytatn n megrögzö szolg szellemén eloszlatásár nemze tud felébresztésér ann nagyobb m fár megnyerésér cs akk lágy me mik csapás egé so é ország saj elsőszülö f vé áldozatá esi Vég siker kiszabadít hirtelenü éjféltáj nép cs tenger vezethet meghas előtt út s m akadálly ke megütközni n megostromolj m igyun e kese forrá édes változta Ma hús fazekakh vágy viss né menny kenyere mann hull nek Ma ism szomj n zúgolódás ke hallan ekk szikláb fakas vize Amál né hát támad Móz imájáv hősiesség fokoz n vitézség győzelm ara Jiszróv va rokonsá kapcsolat értékesítet né javár közigazgat elemei n beosztásán technikáj tő ves á Cs ezut vál lehető sziná Tízparancsol valami magán büntetőjo törvényad szentélyépíté jellemén nagyság próbá tesz eseménye Távollétéb n kívánságá Áhr aranyborj készí Mik e megtud M n n ell fordu han Istenhe ho néz bűn n népr h magá va tekintette me különb m a találj mondan ho cs veszté csal nép Egyiptomb vég tekint ős érdem amely ann idej azz ígérett jutalmazo me ho megsokasít ős ivadéka na nép nev belőlü könyörg meghallgatás talál aranyborj megsemmisí haragjáb eltö k kőtáb helyé újak fara zúgolódás folytatódna n rá manná hú kívá mo u helyzetn fürjekk táplál népe Ami ígér földjéh érne követek kü orsz kikémlelésér ez s szép látna kishitűségükb még elégületlenség szítan népbe Ism a a méltatlankod helye Ist haragján csillapításá vállalkozi csügge nép Amál lever Ma Kóra láz f egé csap él Móz ell Áhr pa tisztségén kizárólagossá miat egé gyülekez sze ben Iste mié emelkedt Ist gyülekeze föl gondol ezidőtá m időszerűtl vol b csiráj képez késő megvalósu egyetem paps eszméjéne mely é zsidós valósíto m elsőne ezútt istenh fordu a lázon tömeg fö a süllyeszt Áhr botján kivirágoztatásáv ped jel ad elhívottságána E ízb ism viz ke fakasztani n Ist szaván megfelelő szikláh szólássa han ráütéss tesz a rend kútvarázsl benyomás kel népb n Ist akara érvényesülés mutatj vo a tragik vétség me mia ígér földjén határ n lephet s s Áhro azé n kedvetlenítet megfele intézkedésekk előkészí ígér földjén elfoglalásá K tör Rub G m Jord kele vidék ak letelepüln cs o feltétell enge e me elő testvéreik segít m orsz elfoglalásába Éle vé fe nagyo besz sor v visszapillantá n viszontagságai újb bevé n szívé Törvény egy úja részletekk kibővítv Azut áld át szertartásáv kö m újb szövetség hatalm búcsúénekb m egysz korhol nép Ist elle hűtlenkedéséé vég törzs megáldá ut megh Ist csók alat n megsiratt sírhely eltitkolt előtt emlék prófét irataib király életéb cs itt-o elevenít fe Sámueln alkal vol királyválasztá M.-n er vonatko törvén alapj meghiúsítan késő ped ann felolvasásáv kirá lelkiismereté hatn Jósi kirá idejéb előhozz pap Szövets könyv felolvassá ann alapj kirá alapok fekte istentisztelete M.-r említ alkalomm s történi Egy Zsolt imáján v címezv tartal egyetl vonatkozáss s ut élményeir E más Zsolt Ahr melle papn emlí Jeremi 15 Sámuell említ ann analógián kapcsá ho M.-h hasonló n érdekéb Istenh könyörö 10 10 zsi krónik Zsoltár Áhroun együ mi csodatev említ futólagosa 7 ugyanily tartalm műve Istenn tulajdonítj mag n emlí me Említ találj m néhá m helye mind cs nagy futól leginká későb könyvekbe n viselő so töb n ford e m talmu időb se Cs utol prófét Maleác köny vég találj figyelmeztetés Emlékezzet Móz szolg Tórájá am inká prófét gyűjtemé ezz akko kán lezárásá szolgá mottón vehetün mi a nagyo bet iniciá sejttet Tór Tízparancsola

13439.

CÍMS Mó

SZÓCI Mó H Izr népé lege legnagy prófétá egyipt rabszolgaság v felszabadító honfoglal megel idők vez törvényhozó Isten átve törvények ho Tór megalapo n áll éle évezrede megteremte c zsidós eg kultur emberi erköl rend zsidó részes vallá kultusz történelmé legnagy alak ez felfogá fej h törvén Isten va törvényhozó c közvet szer lehet törvényhozásb kifejezet legnagy prófétájá vall még hangsúlyo m en töb tar tanítás egyszer M rabbénu tanít neve Am Jóche f Egyiptom szület el 1 tá a zsidó elszaporod féltékenysé kelt uralk osztályokb E akar gá ve zsi elszaporodásán h fáraó törvé hozatt amely értelmé min elsőszül zsidóf Nílu fojtott Jóche aka ment fi kosá te foly bíz népi Fá leá ép ak fürö m rátal királyle megszán magá ves elnev Mósé víz kihúz dajk Jóchebed any rend mellé kirá szellemé nevelkede bizony h an bel csöpögte népé érzés ko tere figyel zs szenvedések Am fel kirá ud pomp vi él k ha zs nyomorú kim építőhelyek a rabsors gyötrőd héber kegyet emberhajszo felháborít egyipt munkafelügy hé rabszol jogfosztott megaláztat anny ne h agyon munkafelügyel Fá megtorl e Midjá menek Jiszró pásztorko elve an leány Cippór n legeltet közb látsz Egyiptom hagy testvérei sor töpre ú h mi íz messzi csipkebok pill m m a elalud han ha am Izr kiszabadítás hí vonako szám lehetetlen lát hivat vállal Is bizta Áhr a mell nábin szószólón m nevé f ha Is nevé m isme hé testvérei keblé szunny kegyele n ő irá Ist Ábrah Iz Já istené mon varázsigek h n küzdel k folytat megrögz szol szellemé eloszlatásá nemz tu felébresztésé an nagyob fá megnyerésé c ak lág m mi csapá eg s orszá sa elsőszül v áldozat es Vé sike kiszabadí hirtelen éjféltá né c tenge vezethe megha előt ú akadáll k megütközn megostromol igyu kes forr éde változt M hú fazekak vág vis n menn kenyer man hul ne M is szom zúgolódá k halla ek sziklá faka viz Amá n há táma Mó imájá hősiessé foko vitézsé győzel ar Jiszró v rokons kapcsola értékesíte n javá közigazga eleme beosztásá techniká t ve C ezu vá lehet szin Tízparancso valam magá büntetőj törvénya szentélyépít jellemé nagysá prób tes esemény Távollété kívánság Áh aranybor kész Mi megtu el ford ha Istenh h né bű nép mag v tekintett m külön talál monda h c veszt csa né Egyiptom vé tekin ő érde amel an ide az ígéret jutalmaz m h megsokasí ő ivadék n né ne belől könyör meghallgatá talá aranybor megsemmis haragjá elt kőtá hely úja far zúgolódá folytatódn r mann h kív m helyzet fürjek táplá nép Am ígé földjé érn követe k ors kikémlelésé e szé látn kishitűségük mé elégületlensé szíta népb Is méltatlanko hely Is haragjá csillapítás vállalkoz csügg né Amá leve M Kór lá eg csa é Mó el Áh p tisztségé kizárólagoss mia eg gyüleke sz be Ist mi emelked Is gyülekez fö gondo ezidőt időszerűt vo csirá képe kés megvalós egyete pap eszméjén mel zsidó valósít elsőn ezút isten ford lázo töme f süllyesz Áh botjá kivirágoztatásá pe je a elhívottságán íz is vi k fakasztan Is szavá megfelel sziklá szóláss ha ráütés tes ren kútvarázs benyomá ke nép Is akar érvényesülé mutat v tragi vétsé m mi ígé földjé hatá lephe Áhr az kedvetleníte megfel intézkedések előkész ígé földjé elfoglalás tö Ru Jor kel vidé a letelepül c feltétel eng m el testvérei segí ors elfoglalásáb Él v f nagy bes so visszapillant viszontagsága új bev szív Törvén eg új részletek kibővít Azu ál á szertartásá k új szövetsé hatal búcsúének egys korho né Is ell hűtlenkedésé vé törz megáld u meg Is csó ala megsirat sírhel eltitkol előt emlé prófé iratai királ életé c itt- elevení f Sámuel alka vo királyválaszt M.- e vonatk törvé alap meghiúsíta kés pe an felolvasásá kir lelkiismeret hat Jós kir idejé előhoz pa Szövet köny felolvass an alap kir alapo fekt istentisztelet M.- emlí alkalom történ Eg Zsol imájá címez tarta egyet vonatkozás u élményei má Zsol Ah mell pap eml Jerem 1 Sámuel emlí an analógiá kapcs h M.- hasonl érdeké Isten könyör 1 1 zs króni Zsoltá Áhrou egy m csodate emlí futólagos ugyanil tartal műv Isten tulajdonít ma eml m Emlí talál néh hely min c nag futó legink késő könyvekb visel s tö for talm idő s C uto prófé Maleá kön vé talál figyelmezteté Emlékezze Mó szol Tóráj a ink prófé gyűjtem ez akk ká lezárás szolg mottó vehetü m nagy be inici sejtte Tó Tízparancsol

13439

CÍM M

SZÓC M Iz nép leg legnag prófét egyip rabszolgasá felszabadít honfogla mege idő ve törvényhoz Iste átv törvénye h Tó megalap ál él évezred megteremt zsidó e kultu ember erkö ren zsid része vall kultus történelm legnag ala e felfog fe törvé Iste v törvényhoz közve sze lehe törvényhozás kifejeze legnag prófétáj val mé hangsúly e tö ta tanítá egysze rabbén taní nev A Jóch Egyipto szüle e t zsid elszaporo féltékenys kel ural osztályok aka g v zs elszaporodásá fára törv hozat amel értelm mi elsőszü zsidó Níl fojtot Jóch ak men f kos t fol bí nép F le é a für ráta királyl megszá mag ve elne Mós ví kihú daj Jóchebe an ren mell kir szellem nevelked bizon a be csöpögt nép érzé k ter figye z szenvedése A fe kir u pom v é h z nyomor ki építőhelye rabsor gyötrő hébe kegye emberhajsz felháborí egyip munkafelüg h rabszo jogfosztot megalázta ann n agyo munkafelügye F megtor Midj mene Jiszr pásztork elv a leán Cippó legelte köz láts Egyipto hag testvére so töpr m í messz csipkebo pil elalu ha h a Iz kiszabadítá h vonak szá lehetetle lá hiva válla I bizt Áh mel nábi szószóló nev h I nev ism h testvére kebl szunn kegyel ir Is Ábra I J isten mo varázsige küzde folyta megrög szo szellem eloszlatás nem t felébresztés a nagyo f megnyerés a lá m csap e orsz s elsőszü áldoza e V sik kiszabad hirtele éjfélt n teng vezeth megh elő akadál megütköz megostromo igy ke for éd változ h fazeka vá vi men kenye ma hu n i szo zúgolód hall e szikl fak vi Am h tám M imáj hősiess fok vitézs győze a Jiszr rokon kapcsol értékesít jav közigazg elem beosztás technik v ez v lehe szi Tízparancs vala mag büntető törvény szentélyépí jellem nagys pró te esemén Távollét kívánsá Á aranybo kés M megt e for h Isten n b né ma tekintet külö talá mond vesz cs n Egyipto v teki érd ame a id a ígére jutalma megsokas ivadé n n belő könyö meghallgat tal aranybo megsemmi haragj el kőt hel új fa zúgolód folytatód man kí helyze fürje tápl né A íg földj ér követ or kikémlelés sz lát kishitűségü m elégületlens szít nép I méltatlank hel I haragj csillapítá vállalko csüg n Am lev Kó l e cs M e Á tisztség kizárólagos mi e gyülek s b Is m emelke I gyüleke f gond ezidő időszerű v csir kép ké megvaló egyet pa eszméjé me zsid valósí első ezú iste for láz töm süllyes Á botj kivirágoztatás p j elhívottságá í i v fakaszta I szav megfele szikl szólás h ráüté te re kútvaráz benyom k né I aka érvényesül muta trag véts m íg földj hat leph Áh a kedvetlenít megfe intézkedése előkés íg földj elfoglalá t R Jo ke vid letelepü feltéte en e testvére seg or elfoglalásá É nag be s visszapillan viszontagság ú be szí Törvé e ú részlete kibőví Az á szertartás ú szövets hata búcsúéne egy korh n I el hűtlenkedés v tör megál me I cs al megsira sírhe eltitko elő eml próf irata kirá élet itt eleven Sámue alk v királyválasz M. vonat törv ala meghiúsít ké p a felolvasás ki lelkiismere ha Jó ki idej előho p Szöve kön felolvas a ala ki alap fek istentisztele M. eml alkalo törté E Zso imáj címe tart egye vonatkozá élménye m Zso A mel pa em Jere Sámue eml a analógi kapc M. hason érdek Iste könyö z krón Zsolt Áhro eg csodat eml futólago ugyani tarta mű Iste tulajdoní m em Eml talá né hel mi na fut legin kés könyvek vise t fo tal id ut próf Male kö v talá figyelmeztet Emlékezz M szo Tórá in próf gyűjte e ak k lezárá szol mott vehet nag b inic sejtt T Tízparancso

1343

CÍ

SZÓ I né le legna prófé egyi rabszolgas felszabadí honfogl meg id v törvényho Ist át törvény T megala á é évezre megterem zsid kult embe erk re zsi rész val kultu történel legna al felfo f törv Ist törvényho közv sz leh törvényhozá kifejez legna prófétá va m hangsúl t t tanít egysz rabbé tan ne Jóc Egyipt szül zsi elszapor féltékeny ke ura osztályo ak z elszaporodás fár tör hoza ame értel m elsősz zsid Ní fojto Jóc a me ko fo b né l fü rát király megsz ma v eln Mó v kih da Jócheb a re mel ki szelle nevelke bizo b csöpög né érz te figy szenvedés f ki po nyomo k építőhely rabso gyötr héb kegy emberhajs felhábor egyi munkafelü rabsz jogfoszto megalázt an agy munkafelügy megto Mid men Jisz pásztor el leá Cipp legelt kö lát Egyipt ha testvér s töp mess csipkeb pi elal h I kiszabadít vona sz lehetetl l hiv váll biz Á me náb szószól ne ne is testvér keb szun kegye i I Ábr iste m varázsig küzd folyt megrö sz szelle eloszlatá ne felébreszté nagy megnyeré l csa ors elsősz áldoz si kiszaba hirtel éjfél ten vezet meg el akadá megütkö megostrom ig k fo é válto fazek v v me keny m h sz zúgoló hal szik fa v A tá imá hősies fo vitéz győz Jisz roko kapcso értékesí ja közigaz ele beosztá techni e leh sz Tízparanc val ma büntet törvén szentélyép jelle nagy pr t esemé Távollé kíváns aranyb ké meg fo Iste n m tekinte kül tal mon ves c Egyipt tek ér am i ígér jutalm megsoka ivad bel köny meghallga ta aranyb megsemm harag e kő he ú f zúgoló folytató ma k helyz fürj táp n í föld é köve o kikémlelé s lá kishitűség elégületlen szí né méltatlan he harag csillapít vállalk csü A le K c tisztsé kizárólago m gyüle I emelk gyülek gon ezid időszer csi ké k megval egye p eszméj m zsi valós els ez ist fo lá tö süllye bot kivirágoztatá elhívottság fakaszt sza megfel szik szólá ráüt t r kútvará benyo n ak érvényesü mut tra vét í föld ha lep Á kedvetlení megf intézkedés előké í föld elfoglal J k vi letelep feltét e testvér se o elfoglalás na b visszapilla viszontagsá b sz Törv részlet kibőv A szertartá szövet hat búcsúén eg kor e hűtlenkedé tö megá m c a megsir sírh eltitk el em pró irat kir éle it eleve Sámu al királyválas M vona tör al meghiúsí k felolvasá k lelkiismer h J k ide előh Szöv kö felolva al k ala fe istentisztel M em alkal tört Zs imá cím tar egy vonatkoz élmény Zs me p e Jer Sámu em analóg kap M haso érde Ist köny kró Zsol Áhr e csoda em futólag ugyan tart m Ist tulajdon e Em tal n he m n fu legi ké könyve vis f ta i u pró Mal k tal figyelmezte Emlékez sz Tór i pró gyűjt a lezár szo mot vehe na ini sejt Tízparancs