13456.htm
CÍMSZÓ: Munk
SZEMÉLYNÉV: Munk Adolf
SZÓCIKK: "Munk Adolf (Méir
Ábrahám), jeles héber író, szül. Nyitrán 1830., megh. 1907. okt. 6. Egyik tagja
a nagyváradi Maszkilim ama szerény, de lelkes körének, mely a múlt század második
felében buzgón érdeklődött a megújhodó héber nyelv és irodalom iránt s azt
sikerrel művelte. Anyai ágon unokája volt Felsenburg Mózesnek, a nyitrai
hitközség híres jegyző-titkárának (1772-1849) s dédunokája Lemér József
lichtenstadti rabbinak. Rabbinikus tanulmányaiban Ullmann Ábrahám lakompaki,
Benét Jechezkél nyitrai és Landerberg Izsák Áron galgóci rabbik voltak a
mesterei. Midőn az utóbbit a nagyváradi hitközség a rabbiságra meghívta (1853),
vele együtt ment oda kedvelt tanítványa M. is, ki közben két éven át a
nagyszombati zsidó iskolavezető tanítója volt. Már ekkor feltűnt a műveltségre
törekvő vallásos zsidók közt választékos héber stílusban írott leveleivel,
melyeket főleg Felsenburg Adolf (Áron) szentesi iskolaigazgató nagybátyjával
(1809 - 1882) váltott. Működése új helyén kezdetben magántanítással
foglalkozott s tanítványai közé tartartozott Neumann Ármin a későbbi
országgyűlési képviselő s udv. tanácsos is. Utóbb kereskedői pályára lépett, de
emellett állandóan foglalkozott héber tanulmányaival s írogatta munkáit.
Irodalmi hagyatékában, mely fiához, Munkácsi Bernát (1. o.) pesti hitközségi
tanfelügyelőhöz jutott, 5 bő kötetre terjedő héber nyelvű költemény,
elbeszélés, elmélkedés (társadalmi kérdésekről és jelentős napi eseményekről),
nekrológ s közérdekű magánlevél maradt fenn. Egy regénye Macévath Ráchél hajet
homáh (l895), csehországi zsidók közt elterjedt népies elbeszéléseket
(Szippurim) dolgoz fel költői keretben. Egy nagyobb elbeszélése Mordechai
hamelamméd, tárgyát a pesti Wahrmann-család ősmúltjából meríti; egy másik
elbeszélését a héber eredetiből magyarra fordítva Spitz Gyula kiadta
Magyar-Zsidó Évkönyvében (1905); Jerome ezredes s utóbb Izr. Családi Könyvtár
kiadványában (II. köt.) Az igazság diadala címen. Különösen becses és tanulságos
M. Önélet-leírása: mely egyszersmind hű képét nyújtja a felvidéki magyar
zsidóság életének, főképp oktatásügyének a múlt század első felében.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3456. címszó a lexikon =>
618. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13456.htm
CÍMSZÓ: Munk
SZEMÉLYNÉV: Munk Adolf
SZÓCIKK: Munk Adolf Méir Ábrahám , jeles héber író, szül. Nyitrán 1830.,
megh. 1907. okt. 6. Egyik tagja a nagyváradi Maszkilim ama szerény, de lelkes
körének, mely a múlt század második felében buzgón érdeklődött a megújhodó
héber nyelv és irodalom iránt s azt sikerrel művelte. Anyai ágon unokája volt
Felsenburg Mózesnek, a nyitrai hitközség híres jegyző-titkárának 1772-1849 s
dédunokája Lemér József lichtenstadti rabbinak. Rabbinikus tanulmányaiban
Ullmann Ábrahám lakompaki, Benét Jechezkél nyitrai és Landerberg Izsák Áron
galgóci rabbik voltak a mesterei. Midőn az utóbbit a nagyváradi hitközség a
rabbiságra meghívta 1853 , vele együtt ment oda kedvelt tanítványa M. is, ki
közben két éven át a nagyszombati zsidó iskolavezető tanítója volt. Már ekkor
feltűnt a műveltségre törekvő vallásos zsidók közt választékos héber stílusban
írott leveleivel, melyeket főleg Felsenburg Adolf Áron szentesi iskolaigazgató
nagybátyjával 1809 - 1882 váltott. Működése új helyén kezdetben magántanítással
foglalkozott s tanítványai közé tartartozott Neumann Ármin a későbbi
országgyűlési képviselő s udv. tanácsos is. Utóbb kereskedői pályára lépett, de
emellett állandóan foglalkozott héber tanulmányaival s írogatta munkáit.
Irodalmi hagyatékában, mely fiához, Munkácsi Bernát 1. o. pesti hitközségi
tanfelügyelőhöz jutott, 5 bő kötetre terjedő héber nyelvű költemény,
elbeszélés, elmélkedés társadalmi kérdésekről és jelentős napi eseményekről ,
nekrológ s közérdekű magánlevél maradt fenn. Egy regénye Macévath Ráchél hajet
homáh l895 , csehországi zsidók közt elterjedt népies elbeszéléseket Szippurim
dolgoz fel költői keretben. Egy nagyobb elbeszélése Mordechai hamelamméd,
tárgyát a pesti Wahrmann-család ősmúltjából meríti; egy másik elbeszélését a
héber eredetiből magyarra fordítva Spitz Gyula kiadta Magyar-Zsidó Évkönyvében
1905 ; Jerome ezredes s utóbb Izr. Családi Könyvtár kiadványában II. köt. Az
igazság diadala címen. Különösen becses és tanulságos M. Önélet-leírása: mely
egyszersmind hű képét nyújtja a felvidéki magyar zsidóság életének, főképp
oktatásügyének a múlt század első felében.
13456.ht
CÍMSZÓ Mun
SZEMÉLYNÉV Mun Adol
SZÓCIKK Mun Adol Méi Ábrahá jele hébe író szül Nyitrá 1830. megh 1907 okt 6
Egyi tagj nagyvárad Maszkili am szerény d lelke körének mel múl száza másodi
felébe buzgó érdeklődöt megújhod hébe nyel é irodalo irán az sikerre művelte
Anya ágo unokáj vol Felsenbur Mózesnek nyitra hitközsé híre jegyző-titkárána
1772-184 dédunokáj Lemé Józse lichtenstadt rabbinak Rabbiniku tanulmányaiba
Ullman Ábrahá lakompaki Bené Jechezké nyitra é Landerber Izsá Áro galgóc rabbi
volta mesterei Midő a utóbbi nagyvárad hitközsé rabbiságr meghívt 185 vel együt
men od kedvel tanítvány M is k közbe ké éve á nagyszombat zsid iskolavezet tanítój
volt Má ekko feltűn műveltségr törekv valláso zsidó köz választéko hébe
stílusba írot leveleivel melyeke főle Felsenbur Adol Áro szentes iskolaigazgat
nagybátyjáva 180 188 váltott Működés ú helyé kezdetbe magántanítássa
foglalkozot tanítványa köz tartartozot Neuman Ármi később országgyűlés képvisel
udv tanácso is Utób kereskedő pályár lépett d emellet állandóa foglalkozot hébe
tanulmányaiva írogatt munkáit Irodalm hagyatékában mel fiához Munkács Berná 1 o
pest hitközség tanfelügyelőhö jutott b kötetr terjed hébe nyelv költemény
elbeszélés elmélkedé társadalm kérdésekrő é jelentő nap eseményekrő nekroló
közérdek magánlevé marad fenn Eg regény Macévat Ráché haje homá l89 csehország
zsidó köz elterjed népie elbeszéléseke Szippuri dolgo fe költő keretben Eg nagyob
elbeszélés Mordecha hamelamméd tárgyá pest Wahrmann-csalá ősmúltjábó meríti eg
mási elbeszélésé hébe eredetibő magyarr fordítv Spit Gyul kiadt Magyar-Zsid
Évkönyvébe 190 Jerom ezrede utób Izr Család Könyvtá kiadványába II köt A igazsá
diadal címen Különöse becse é tanulságo M Önélet-leírása mel egyszersmin h képé
nyújtj felvidék magya zsidósá életének főkép oktatásügyéne múl száza els
felében
13456.h
CÍMSZ Mu
SZEMÉLYNÉ Mu Ado
SZÓCIK Mu Ado Mé Ábrah jel héb ír szü Nyitr 1830 meg 190 ok Egy tag nagyvára
Maszkil a szerén lelk köréne me mú száz másod feléb buzg érdeklődö megújho héb
nye irodal irá a sikerr művelt Any ág unoká vo Felsenbu Mózesne nyitr hitközs
hír jegyző-titkárán 1772-18 dédunoká Lem Józs lichtenstad rabbina Rabbinik
tanulmányaib Ullma Ábrah lakompak Ben Jechezk nyitr Landerbe Izs Ár galgó rabb
volt mestere Mid utóbb nagyvára hitközs rabbiság meghív 18 ve együ me o kedve
tanítván i közb k év nagyszomba zsi iskolaveze tanító vol M ekk feltű műveltség
törek vallás zsid kö választék héb stílusb íro leveleive melyek fől Felsenbu
Ado Ár szente iskolaigazga nagybátyjáv 18 18 váltot Működé hely kezdetb
magántanításs foglalkozo tanítvány kö tartartozo Neuma Árm későb országgyűlé
képvise ud tanács i Utó keresked pályá lépet emelle állandó foglalkozo héb
tanulmányaiv írogat munkái Irodal hagyatékába me fiáho Munkác Bern pes hitközsé
tanfelügyelőh jutot kötet terje héb nyel költemén elbeszélé elmélked társadal
kérdésekr jelent na eseményekr nekrol közérde magánlev mara fen E regén Macéva
Rách haj hom l8 csehorszá zsid kö elterje népi elbeszélések Szippur dolg f költ
keretbe E nagyo elbeszélé Mordech hamelammé tárgy pes Wahrmann-csal ősmúltjáb
merít e más elbeszélés héb eredetib magyar fordít Spi Gyu kiad Magyar-Zsi
Évkönyvéb 19 Jero ezred utó Iz Csalá Könyvt kiadványáb I kö igazs diada címe
Különös becs tanulság Önélet-leírás me egyszersmi kép nyújt felvidé magy zsidós
életéne főké oktatásügyén mú száz el felébe
13456.
CÍMS M
SZEMÉLYN M Ad
SZÓCI M Ad M Ábra je hé í sz Nyit 183 me 19 o Eg ta nagyvár Maszki szeré
lel körén m m szá máso felé buz érdeklőd megújh hé ny iroda ir siker művel An á
unok v Felsenb Mózesn nyit hitköz hí jegyző-titkárá 1772-1 dédunok Le Józ
lichtensta rabbin Rabbini tanulmányai Ullm Ábra lakompa Be Jechez nyit Landerb
Iz Á galg rab vol mester Mi utób nagyvár hitköz rabbisá meghí 1 v egy m kedv
tanítvá köz é nagyszomb zs iskolavez tanít vo ek felt műveltsé töre vallá zsi k
választé hé stílus ír leveleiv melye fő Felsenb Ad Á szent iskolaigazg
nagybátyjá 1 1 válto Működ hel kezdet magántanítás foglalkoz tanítván k
tartartoz Neum Ár késő országgyűl képvis u tanác Ut kereske pály lépe emell
álland foglalkoz hé tanulmányai íroga munká Iroda hagyatékáb m fiáh Munká Ber
pe hitközs tanfelügyelő juto köte terj hé nye költemé elbeszél elmélke társada
kérdések jelen n események nekro közérd magánle mar fe regé Macév Rác ha ho l
csehorsz zsi k elterj nép elbeszélése Szippu dol köl keretb nagy elbeszél
Mordec hamelamm tárg pe Wahrmann-csa ősmúltjá merí má elbeszélé hé eredeti
magya fordí Sp Gy kia Magyar-Zs Évkönyvé 1 Jer ezre ut I Csal Könyv kiadványá k
igaz diad cím Különö bec tanulsá Önélet-leírá m egyszersm ké nyúj felvid mag
zsidó életén fők oktatásügyé m szá e feléb
13456
CÍM
SZEMÉLY A
SZÓC A Ábr j h s Nyi 18 m 1 E t nagyvá Maszk szer le köré sz más fel bu
érdeklő megúj h n irod i sike műve A uno Felsen Mózes nyi hitkö h jegyző-titkár
1772- déduno L Jó lichtenst rabbi Rabbin tanulmánya Ull Ábr lakomp B Jeche nyi
Lander I gal ra vo meste M utó nagyvá hitkö rabbis megh eg ked tanítv kö
nagyszom z iskolave taní v e fel művelts tör vall zs választ h stílu í levelei
mely f Felsen A szen iskolaigaz nagybátyj vált Műkö he kezde magántanítá
foglalko tanítvá tartarto Neu Á kés országgyű képvi taná U keresk pál lép emel
állan foglalko h tanulmánya írog munk Irod hagyatéká fiá Munk Be p hitköz
tanfelügyel jut köt ter h ny költem elbeszé elmélk társad kérdése jele eseménye
nekr közér magánl ma f reg Macé Rá h h csehors zs elter né elbeszélés Szipp do
kö keret nag elbeszé Morde hamelam tár p Wahrmann-cs ősmúltj mer m elbeszél h
eredet magy ford S G ki Magyar-Z Évkönyv Je ezr u Csa Köny kiadvány iga dia cí
Külön be tanuls Önélet-leír egyszers k nyú felvi ma zsid életé fő oktatásügy sz
felé
1345
CÍ
SZEMÉL
SZÓ Áb Ny 1 nagyv Masz sze l kör s má fe b érdekl megú iro sik műv un Felse
Móze ny hitk jegyző-titká 1772 dédun J lichtens rabb Rabbi tanulmány Ul Áb
lakom Jech ny Lande ga r v mest ut nagyv hitk rabbi meg e ke tanít k nagyszo
iskolav tan fe művelt tö val z válasz stíl levele mel Felse sze iskolaiga
nagybáty vál Műk h kezd magántanít foglalk tanítv tartart Ne ké országgy képv
tan keres pá lé eme álla foglalk tanulmány íro mun Iro hagyaték fi Mun B hitkö
tanfelügye ju kö te n költe elbesz elmél társa kérdés jel esemény nek közé
magán m re Mac R csehor z elte n elbeszélé Szip d k kere na elbesz Mord hamela
tá Wahrmann-c ősmúlt me elbeszé erede mag for k Magyar- Évköny J ez Cs Kön
kiadván ig di c Külö b tanul Önélet-leí egyszer ny felv m zsi élet f oktatásüg
s fel