13459.htm
CÍMSZÓ: Munkács
SZÓCIKK: Munkács (Mukacevo,
Cs.-Szl.), rend. tan Bereg vm., 17.275 lak. A konzervativizmusáról és
hithűségéről világszerte híres (orthodox) hitközség a XVIII. sz. legelején alakult
meg. A hitközség történetének kútfői említést tesznek ugyan egyetlen zsidóról,
aki a XVII. sz.-ban itt élt M.-on, de ennek a neve nem maradt fenn. 1741-ben
már 80 zsidó család lakott a városban, amelyek már rendes községi életet éltek,
amit eléggé bizonyít az ugyanezen évben épített első zsinagóga. A zsidók
letelepedését M.-on az ottani uradalom feje Schönborn-Buchheim gróf segítette
hathatósan elő. 1774-ben az uradalom megengedte a zsidóknak, hogy házakat
építsenek s ugyanez évben már 3 zsidó ház épült. 1778-ban létesült az első Bész
hamidras imaház. Ezután gyors tempóban fejlődött a bitközség, aminek
eredményeképpen 1876.felépült a hitközség szegényháza és kórháza. 1787-ben a
hatóságok Meisels Benjámin hitközségi elnököt, Friedmann Jakab és Blájer Sámuel
községi tagokat bízzák meg a türelmi adó kivetésével. A hitközség tekintélyének
növekedésére jellemző, hogy 1794. a hitközség vezető tagjait bevonják a városi
ügyek intézésébe. 1815-ben már 165 zsidó család él M.-on, amelyek többnyire
kereskedelemmel foglalkoznak s meglehetősen jómódúak, mert 1822. közülük 67 nek
saját háza van, és 24-en boltbirtokosok. 1826-ban a hitközség tagjainak száma
178. 1827 máj. 29. kapja meg a hitközség a főszolgabírótól és a városi bírótól
az engedélyt a szombati határpóznák felállitására. Az 1830-iki összeírás
szerint 202 zsidó család élt M.-on. 1832-ben kibővítik a zsinagógát, mely akkor
épült, mikor a hitközségnek csak 80 tagja volt. 1823-ban 222, 1840. 291, 1842.
301 zsidó család lakik M.-on. A szabadságharc kezdetén 247 zsidó egyént írtak
össze és vettek fel a nemzetőrségbe. A zsinagógában a hitközség alakulásától
kezdve 1882-ig askenáz rítus szerint imádkoztak, amikor is az akkori főrabbi
Grün Ezriel kezdeményezésére a szefárd rítust honosították meg. 1851 óta vezetik
rendszeresen a hitközség anyakönyveit. 1868-ban a kongresszuson a beregmegyei
zsidóságot Schreiber Joachim M.-i, később budapesti főrabbi képviselte, aki a
kongresszuson a hithű irányzatnak legbuzgóbb harcosa volt. A hitközség azután
számban és tekintélyben gyorsan növekedett s amiiként már a XVIII. sz.-ban is a
legerősebb vára volt a Tórának és a hithűségnek, ugyanúgy az maradt századokon
át egészen a napjainkig. Abban, hogy a hitközség a zsidóság évezredes
hagyományait csorbítatlanul a maguk eredeti tisztaságában őrizte meg,
kétségtelenül nagy része van kiváló rabbijainak, akik céltudatos, buzgó
munkával fejlesztették hithű irányban a hitközséget. A hitközség első rabbija
Reb Leibis volt, akiről csak annyit tudunk, hogy 1789. halt meg. Utóda
Gottesmann Ábrahám, aki 1815. bekövetkezett haláláig működött M.-on; Ezután
Askenázi Avigdor került a rabbiszékbe, majd Spira Cevi Elimelech világhírű
tudós, több jeles munka szerzője, aki M.-on csak rövid ideig, 1825-28-ig
működött. Utódai: Grün Ezriel (1830-40); Horovitz Pisti (1841-61); Schreiber
Joachim (1868-80) innen Budapestre került az orth. hitközség rabbijának, több
responsumot és halachikus munkát írt. 1882-93-ig Spira Salamon volt a hitközség
főrabbija, aki szentéletű tudós hírében állott. Utóda fia Spira Hers volt, ki
1893-1913. működött, őt fia, a jelenlegi főrabbi Spira Lázár (l. o.) követte,
aki 1913 óta áll a hitközség élén. A főrabbik mellett a kiváló rabbiülnökök és
alrabbik egész sora működött a hitközségben, akiknek nagy részéből később más
hitközségek vezető főrabbija lett. A legnevezetesebbek közülük: Káhán Juda
később nagyszőllősi, majd máramarosszigeti főrabbi, több talmudi munka
szerzője, Ösztreicher József, aki a Chaszam Szófer egyik legkiválóbb tanítványa
volt, Kallus Mesulom Dév, aki éleselméjűségéről volt híres. Herskovits Ábrahám,
Weisz Jicchok Eisik, Salzer Dávid, Kahán Sámuel és Grünfeld Simon (jelenleg
büdszentmihályi főrabbi), akik valamennyien híres tudósok és nevezetes
talmudikus munkák szerzői, végül Schlüssel Dávid, Spitzer Mózes, Salzer Mayer
Wolf és Weisz Emmanuel a jelenlegi alrabbik, akik mind jámborságukkal kiváló,
jeles tudósok. A hitközségnek több temploma van. A régi, első zsinagóga a múlt
század 90-es éveiben már teljesen használhatatlanná vált, miért is 1895. majd
1903. két új nagy templomot építtetett a hitközség saját erejéből. A két
főtemplom mellett a kisebb imaházak egész sora áll a hívek rendelkezésére,
amelyek vagy egyes emberek, vagy egyletek áldozatkészségéből épültek. Ezek: a
Horovicz, Fuchs, Kroó, Farbenblum és Spira-féle imaházak, továbbá a Sevesz
Áchim, a Chevra Tenach, a Temime Dórech, a Jesiosz Jiszroel, az Éc Chajim, a
Dorsó Jiszroel Vachajim és a Somré Tefilo egyletek imaházai. A vallásos élet
elmélyítésére szolgálnak a hitközség talmudiskolái. Ezek között első helyen áll
a nyilvánossági joggal felruházott rabbiiskola, a jesiva, mely 1921. alakult és
Spira Lázár főrabbi vezetése alatt áll. Ezt a messze földön híres jesivát
külföldi országokból is felkeresik a növendékek, akiknek a létszáma jelenleg
180. A hitközség hathatós anyagi támogatásában részesül a helyi Machzike
Tóra-egylet Talmud Tórája. Ennek három külön iskolaotthona van, melyeknek
felépítéséhez néhai Füchs Mór és neje 300,000 ?.-koronával járultak hozzá. A
Talmud Tórában 630 fiúgyermek vallásoktatását 17 tanító látja el. Van ezenkívül
egy Talmud Tóra-egylet, melyet Schreiber Joachim, és egy u. n. Támchin derájszó
Egylet, melyet Spira Cevi Elimelech főrabbi alapított Mindkettő a felnőttek
talmudi képzésével foglalkozik. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, mely
mintegy 120 évvel ezelőtt létesüli s jelenleg Weinberger Ernő elnöklete alatt
áll két nőegylet, melyek közül az egyiknek Fried Ignácné, a másiknak Szegei
Józsefné az elnök nője. Az 1885. alapított Poale Cedek jótékonysággal
foglalkozik és Izrael Henrik az elnöke a Chevra Cedókó Vecheszed egylet 1883.
létesült és Klein Hermann vezetése alatt áll, a Gemilusz Cheszed egylet elnöke
Roth Jakab, a Bikur Cholim egylet Deutsch Sámuel elnöklete alatt működik, a
Háchnoszász Káló egylet elnöke Weisz Mór. Van még a hitközségnek egy
népkonyhája, melyet Fried Ignácné, és rituális kórházi konyhája, melyet
Reismann Sámuelné vezet. 1907-ben létesült M.-on a M.-i és a kerületi
hitközségek palesztinai intézősége, amely az ezen hitközségekből Palesztinába
költözött zsidók exisztenciájáról gondoskodik. A hitközség eseményekben gazdag
múltjára vonatkozó érdekes okmányok a hitközség, de különösen M. város
levéltárában találhatók nagy számmal. A hitközség évi költségvetése 88,9334
?.-korona, melyből 77,000 ? koronát költ szociális és filantropikus célokra. A
hitközség több alapítványt is kezel, amelyek közül néhai Horovitz Józsefé a
legértékesebb, aki imaházat létesített, s ezenkívül házát a hitközségre hagyta,
amelyben talmudtudósok laknak, akik közül kettőnek a létfenntartásáról az
alapítvány gondoskodik. A hitközség anyakönyvi területéhez a M.-i járás 48
községe tartozik. Lélekszáma 11.000, a családok száma 2300, adót 1262-en
fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközségi tagok legnagyobb része kereskedő, de
sok az iparos, a talmudista és az intellektuális foglalkozást űző egyén. A
hitközség mai vezetősége: Spira Lázár főrabbi, Weisz Áron ros bészdin (a
rabbikollégium főnöke), Spitzer Mózes. Schlüssel Dávid, Salzer M. Wolf és Weisz
Emmanuel alrabbik, Kroó Béla elnök, Ehrenfeld Mayer és Perlstein Samu
alelnökök, Schreiber Henrik és Kahán Mózes templomgondnokok, Reismann Sámuel,
Honig Mór, Meisels Márkusz és Spira Jakab elnökségi tanácsosok, Günsz Hermann
titkár és hittanár, Bravermann Wolf és Eder József kántorok.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3459. címszó a lexikon =>
619. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13459.htm
CÍMSZÓ: Munkács
SZÓCIKK: Munkács Mukacevo, Cs.-Szl. , rend. tan Bereg vm., 17.275 lak. A
konzervativizmusáról és hithűségéről világszerte híres orthodox hitközség a
XVIII. sz. legelején alakult meg. A hitközség történetének kútfői említést
tesznek ugyan egyetlen zsidóról, aki a XVII. sz.-ban itt élt M.-on, de ennek a
neve nem maradt fenn. 1741-ben már 80 zsidó család lakott a városban, amelyek
már rendes községi életet éltek, amit eléggé bizonyít az ugyanezen évben
épített első zsinagóga. A zsidók letelepedését M.-on az ottani uradalom feje
Schönborn-Buchheim gróf segítette hathatósan elő. 1774-ben az uradalom
megengedte a zsidóknak, hogy házakat építsenek s ugyanez évben már 3 zsidó ház
épült. 1778-ban létesült az első Bész hamidras imaház. Ezután gyors tempóban
fejlődött a bitközség, aminek eredményeképpen 1876.felépült a hitközség
szegényháza és kórháza. 1787-ben a hatóságok Meisels Benjámin hitközségi
elnököt, Friedmann Jakab és Blájer Sámuel községi tagokat bízzák meg a türelmi
adó kivetésével. A hitközség tekintélyének növekedésére jellemző, hogy
13459.ht
CÍMSZÓ Munkác
SZÓCIKK Munkác Mukacevo Cs.-Szl rend ta Bere vm. 17.27 lak
konzervativizmusáró é hithűségérő világszert híre orthodo hitközsé XVIII sz
legelejé alakul meg hitközsé történeténe kútfő említés teszne ugya egyetle zsidóról
ak XVII sz.-ba it él M.-on d enne nev ne marad fenn 1741-be má 8 zsid csalá
lakot városban amelye má rende község élete éltek ami elégg bizonyí a ugyaneze
évbe építet els zsinagóga zsidó letelepedésé M.-o a ottan uradalo fej
Schönborn-Buchhei gró segített hathatósa elő 1774-be a uradalo megengedt
zsidóknak hog házaka építsene ugyane évbe má zsid há épült 1778-ba létesül a
els Bés hamidra imaház Ezutá gyor tempóba fejlődöt bitközség amine
eredményeképpe 1876.felépül hitközsé szegényház é kórháza 1787-be hatóságo
Meisel Benjámi hitközség elnököt Friedman Jaka é Bláje Sámue község tagoka
bízzá me türelm ad kivetésével hitközsé tekintélyéne növekedésér jellemző hog
1794 hitközsé vezet tagjai bevonjá város ügye intézésébe 1815-be má 16 zsid
csalá é M.-on amelye többnyir kereskedelemme foglalkozna meglehetőse jómódúak
mer 1822 közülü 6 ne sajá ház van é 24-e boltbirtokosok 1826-ba hitközsé
tagjaina szám 178 182 máj 29 kapj me hitközsé főszolgabírótó é város bírótó a
engedély szombat határpózná felállitására A 1830-ik összeírá szerin 20 zsid
csalá él M.-on 1832-be kibővíti zsinagógát mel akko épült miko hitközségne csa
8 tagj volt 1823-ba 222 1840 291 1842 30 zsid csalá laki M.-on szabadsághar
kezdeté 24 zsid egyén írta össz é vette fe nemzetőrségbe zsinagógába hitközsé
alakulásátó kezdv 1882-i askená rítu szerin imádkoztak amiko i a akkor főrabb
Grü Ezrie kezdeményezésér szefár rítus honosítottá meg 185 ót vezeti
rendszerese hitközsé anyakönyveit 1868-ba kongresszuso beregmegye zsidóságo
Schreibe Joachi M.-i későb budapest főrabb képviselte ak kongresszuso hith
irányzatna legbuzgób harcos volt hitközsé azutá számba é tekintélybe gyorsa
növekedet amiikén má XVIII sz.-ba i legerőseb vár vol Tórána é hithűségnek
ugyanúg a marad századoko á egésze napjainkig Abban hog hitközsé zsidósá
évezrede hagyományai csorbítatlanu magu eredet tisztaságába őrizt meg
kétségtelenü nag rész va kivál rabbijainak aki céltudatos buzg munkáva
fejlesztetté hith irányba hitközséget hitközsé els rabbij Re Leibi volt akirő
csa annyi tudunk hog 1789 hal meg Utód Gottesman Ábrahám ak 1815 bekövetkezet
halálái működöt M.-on Ezutá Askenáz Avigdo kerül rabbiszékbe maj Spir Cev
Elimelec világhír tudós töb jele munk szerzője ak M.-o csa rövi ideig 1825-28-i
működött Utódai Grü Ezrie 1830-4 Horovit Pist 1841-6 Schreibe Joachi 1868-8
inne Budapestr kerül a orth hitközsé rabbijának töb responsumo é halachiku
munká írt 1882-93-i Spir Salamo vol hitközsé főrabbija ak szentélet tudó hírébe
állott Utód fi Spir Her volt k 1893-1913 működött ő fia jelenleg főrabb Spir
Lázá l o követte ak 191 ót ál hitközsé élén főrabbi mellet kivál rabbiülnökö é
alrabbi egés sor működöt hitközségben akikne nag részébő későb má hitközsége
vezet főrabbij lett legnevezetesebbe közülük Káhá Jud későb nagyszőllősi maj
máramarossziget főrabbi töb talmud munk szerzője Ösztreiche József ak Chasza
Szófe egyi legkiválób tanítvány volt Kallu Mesulo Dév ak éleselméjűségérő vol
híres Herskovit Ábrahám Weis Jiccho Eisik Salze Dávid Kahá Sámue é Grünfel Simo
jelenle büdszentmihály főrabb aki valamennyie híre tudóso é nevezete talmudiku
munká szerzői végü Schlüsse Dávid Spitze Mózes Salze Maye Wol é Weis Emmanue
jelenleg alrabbik aki min jámborságukka kiváló jele tudósok hitközségne töb
templom van régi els zsinagóg múl száza 90-e éveibe má teljese használhatatlann
vált miér i 1895 maj 1903 ké ú nag templomo építtetet hitközsé sajá erejéből ké
főtemplo mellet kiseb imaháza egés sor ál híve rendelkezésére amelye vag egye
emberek vag egylete áldozatkészségébő épültek Ezek Horovicz Fuchs Kroó Farbenblu
é Spira-fél imaházak tovább Seves Áchim Chevr Tenach Temim Dórech Jesios
Jiszroel a É Chajim Dors Jiszroe Vachaji é Somr Tefil egylete imaházai valláso
éle elmélyítésér szolgálna hitközsé talmudiskolái Eze közöt els helye ál
nyilvánosság jogga felruházot rabbiiskola jesiva mel 1921 alakul é Spir Lázá
főrabb vezetés alat áll Ez messz földö híre jesivá külföld országokbó i
felkeresi növendékek akikne létszám jelenle 180 hitközsé hatható anyag
támogatásába részesü hely Machzik Tóra-egyle Talmu Tórája Enne háro külö
iskolaotthon van melyekne felépítéséhe néha Füch Mó é nej 300,00 ?.-koronáva
járulta hozzá Talmu Tórába 63 fiúgyerme vallásoktatásá 1 tanít látj el Va
ezenkívü eg Talmu Tóra-egylet melye Schreibe Joachim é eg u n Támchi derájsz
Egylet melye Spir Cev Elimelec főrabb alapítot Mindkett felnőtte talmud
képzéséve foglalkozik hitközsé intézményei Chevr Kadisa mel minteg 12 évve
ezelőt létesül jelenle Weinberge Ern elnöklet alat ál ké nőegylet melye közü a
egyikne Frie Ignácné másikna Szege Józsefn a elnö nője A 1885 alapítot Poal
Cede jótékonyságga foglalkozi é Izrae Henri a elnök Chevr Cedók Vechesze egyle
1883 létesül é Klei Herman vezetés alat áll Gemilus Chesze egyle elnök Rot
Jakab Biku Choli egyle Deutsc Sámue elnöklet alat működik Háchnoszás Kál egyle
elnök Weis Mór Va mé hitközségne eg népkonyhája melye Frie Ignácné é rituáli
kórház konyhája melye Reisman Sámueln vezet 1907-be létesül M.-o M.- é kerület
hitközsége palesztina intézősége amel a eze hitközségekbő Palesztináb költözöt
zsidó exisztenciájáró gondoskodik hitközsé eseményekbe gazda múltjár vonatkoz
érdeke okmányo hitközség d különöse M váro levéltárába található nag számmal
hitközsé év költségvetés 88,933 ?.-korona melybő 77,00 koroná köl szociáli é
filantropiku célokra hitközsé töb alapítvány i kezel amelye közü néha Horovit
József legértékesebb ak imaháza létesített ezenkívü házá hitközségr hagyta
amelybe talmudtudóso laknak aki közü kettőne létfenntartásáró a alapítván
gondoskodik hitközsé anyakönyv területéhe M.- járá 4 község tartozik Lélekszám
11.000 családo szám 2300 adó 1262-e fizetnek Foglalkozá szerin hitközség tago
legnagyob rész kereskedő d so a iparos talmudist é a intellektuáli foglalkozás
űz egyén hitközsé ma vezetősége Spir Lázá főrabbi Weis Áro ro bészdi
rabbikollégiu főnök Spitze Mózes Schlüsse Dávid Salze M Wol é Weis Emmanue
alrabbik Kro Bél elnök Ehrenfel Maye é Perlstei Sam alelnökök Schreibe Henri é
Kahá Móze templomgondnokok Reisman Sámuel Honi Mór Meisel Márkus é Spir Jaka
elnökség tanácsosok Güns Herman titká é hittanár Braverman Wol é Ede Józse
kántorok
13459.h
CÍMSZ Munká
SZÓCIK Munká Mukacev Cs.-Sz ren t Ber vm 17.2 la konzervativizmusár
hithűségér világszer hír orthod hitközs XVII s legelej alaku me hitközs
történetén kútf említé teszn ugy egyetl zsidóró a XVI sz.-b i é M.-o enn ne n
mara fen 1741-b m zsi csal lako városba amely m rend közsé élet élte am elég
bizony ugyanez évb építe el zsinagóg zsid letelepedés M.- otta uradal fe
Schönborn-Buchhe gr segítet hathatós el 1774-b uradal megenged zsidókna ho házak
építsen ugyan évb m zsi h épül 1778-b létesü el Bé hamidr imahá Ezut gyo tempób
fejlődö bitközsé amin eredményeképp 1876.felépü hitközs szegényhá kórház 1787-b
hatóság Meise Benjám hitközsé elnökö Friedma Jak Bláj Sámu közsé tagok bízz m
türel a kivetéséve hitközs tekintélyén növekedésé jellemz ho 179 hitközs veze
tagja bevonj váro ügy intézéséb 1815-b m 1 zsi csal M.-o amely többnyi
kereskedelemm foglalkozn meglehetős jómódúa me 182 közül n saj há va 24-
boltbirtokoso 1826-b hitközs tagjain szá 17 18 má 2 kap m hitközs főszolgabírót
váro bírót engedél szomba határpózn felállitásár 1830-i összeír szeri 2 zsi
csal é M.-o 1832-b kibővít zsinagógá me akk épül mik hitközségn cs tag vol
1823-b 22 184 29 184 3 zsi csal lak M.-o szabadságha kezdet 2 zsi egyé írt öss
vett f nemzetőrségb zsinagógáb hitközs alakulását kezd 1882- asken rít szeri
imádkozta amik akko főrab Gr Ezri kezdeményezésé szefá rítu honosított me 18 ó
vezet rendszeres hitközs anyakönyvei 1868-b kongresszus beregmegy zsidóság
Schreib Joach M.- késő budapes főrab képviselt a kongresszus hit irányzatn
legbuzgó harco vol hitközs azut számb tekintélyb gyors növekede amiiké m XVII
sz.-b legerőse vá vo Tórán hithűségne ugyanú mara századok egész napjainki Abba
ho hitközs zsidós évezred hagyománya csorbítatlan mag erede tisztaságáb őriz me
kétségtelen na rés v kivá rabbijaina ak céltudato buz munkáv fejlesztett hit
irányb hitközsége hitközs el rabbi R Leib vol akir cs anny tudun ho
13459.
CÍMS Munk
SZÓCI Munk Mukace Cs.-S re Be v 17. l konzervativizmusá hithűségé világsze
hí ortho hitköz XVI legele alak m hitköz történeté kút említ tesz ug egyet
zsidór XV sz.- M.- en n mar fe 1741- zs csa lak városb amel ren közs éle élt a
elé bizon ugyane év épít e zsinagó zsi letelepedé M. ott urada f
Schönborn-Buchh g segíte hatható e 1774- urada megenge zsidókn h háza építse
ugya év zs épü 1778- létes e B hamid imah Ezu gy tempó fejlőd bitközs ami
eredményekép 1876.felép hitköz szegényh kórhá 1787- hatósá Meis Benjá hitközs
elnök Friedm Ja Blá Sám közs tago bíz türe kivetésév hitköz tekintélyé
növekedés jellem h 17 hitköz vez tagj bevon vár üg intézésé 1815- zs csa M.-
amel többny kereskedelem foglalkoz meglehető jómódú m 18 közü sa h v 24
boltbirtokos 1826- hitköz tagjai sz 1 1 m ka hitköz főszolgabíró vár bíró
engedé szomb határpóz felállitásá 1830- összeí szer zs csa M.- 1832- kibőví
zsinagóg m ak épü mi hitközség c ta vo 1823- 2 18 2 18 zs csa la M.- szabadságh
kezde zs egy ír ös vet nemzetőrség zsinagógá hitköz alakulásá kez 1882 aske rí
szer imádkozt ami akk főra G Ezr kezdeményezés szef rít honosítot m 1 veze
rendszere hitköz anyakönyve 1868- kongresszu beregmeg zsidósá Schrei Joac M.
kés budape főra képvisel kongresszu hi irányzat legbuzg harc vo hitköz azu szám
tekintély gyor növeked amiik XVI sz.- legerős v v Tórá hithűségn ugyan mar
százado egés napjaink Abb h hitköz zsidó évezre hagyomány csorbítatla ma ered
tisztaságá őri m kétségtele n ré kiv rabbijain a céltudat bu munká fejlesztet
hi irány hitközség hitköz e rabb Lei vo aki c ann tudu h 17 h m Ut Gottesm
Ábrah 18 bekövetkez halál működ M.- Ezu Asken Avig ker rabbiszék m Sp C Elimel
világh tud t je mu szerző M. c rö ide 1825-28 működö Utód G Ezr 1830 Horov Pi
1841 Schrei Joac 1868 in Budapes ker or hitköz rabbiján t responsu halachi mun
í 1882-93 Sp Sala v hitköz főrabbi szentél tu híré állo Ut Sp H vo 1893-19
működö f jelenl főra Sp Lá követ 1 hitköz él főrab mell kiv rabbiülnö alrab eg
s működ hitközségb akik n részé kés hitközsé vez főrabb le legnevezeteseb közül
Ká J kés nagyszőllő m máramarosszig főrab t talm mu szerző Ösztreic Józs Chas
Szó eg legkivál tanítvá vo Kal Mesu D éleselméjűségé v hír Herskov Ábrah We Jicc
Eis Sal Dáv Ka Sám Grünf Si jelen büdszentmihá főra a valamenny hí tudó neveze
talmudi mun szerz vé Schlüs Dáv Spit Móz Sal Ma W We Emman jelenl alrabb a m
jámborságuk kivá je tudós hitközség t templ v ré e zsinag m szá 90 évei telje
használhatatla vá mi 18 m 19 n templo építtet hitköz sa erejéb főtemp mell kis
imahá eg s hí rendelkezésé amel v eg ember v egyle áldozatkészségé épült Ez
Horovi Fuc Kr Farbenb Spira-f imaház tová Sev Ách Che Tena Tem Dóre Jesi Jiszro
Chaj Do Jiszr Vacha So Tef egyle imaház vallá é elmélyítés szolgál hitköz
talmudiskol E köz e hel nyilvánoss jog felruház rabbiisko jesi m 19 alak Sp Lá
főra vezet al á mes föl hí jesi külfö országok felkere növendék akik létsz
jelen 1 hitköz hatha any támogatásá része he Machz Tóra-egy Tal Tórá En há kü
iskolaotth v melyek felépítésé né Fü n 300, ?.-koroná járul hoz Tal Tórá
fiúgyer vallásoktatá tan lá ezenkí Tal Tóra-egyl mel Schrei Joach Támc deráj
Egyl mel Sp C Elimel főra alapít Mindke felnőt talm képzésé foglalkoz hitköz
intézmény Che Kadi m mint év ezel létes jelen Weinber E elnökl al nőegyl mel kö
egyik Fr Ignác másik Sze Józse el nő 18 alapít Po Ce jótékonyság foglalko Izr
Hen eln Che Ced Veches egy 18 létes Kl Herm vezet al á Gemil Ches egy eln R Jak
Bi Cho egy Deut Sám elnökl al működ Háchnosz K egy eln We M hitközség népkonyhá
mel Fr Ignác rituá kórh konyhá mel Reism Sámue vez 1907- létes M. M kerül
hitközsé paleszti intézősé am e hitközségek Palesztin költöz zsi exisztenciájá
gondoskod hitköz események gaz múltj vonatk érde okmán hitközs különö vá
levéltárá találha n számm hitköz költségvet 88,9 ?.-koro mely 77, koro k szociá
filantropi célok hitköz t alapítvá kez amel kö né Horov Józs legértékese imahá
létesíte ezenkí há hitközsé hagy amely talmudtudó lakn a kö kettő
létfenntartásá alapítv gondoskod hitköz anyakön területé M já közs tartoz
Léleksz 11.0 csalá sz 23 a 1262 fizetn Foglalko szer hitközs ta legnagy ré
kereske ipar talmudi intellektuá foglalkoz egy hitköz vezetősé Sp Lá főrab We Á
bész rabbikollég főn Spit Móz Schlüs Dáv Sal W We Emman alrabb K B eln Ehrenf
Ma Perlst S alelnök Schrei Hen Ka Mó templomgondnok Reism Sámu Ho M Meis Márk
Sp Ja elnöks tanácsos Gü Herm tit hittan Braverm W E Józ kántor
13459
CÍM Mun
SZÓC Mun Mukac Cs.- r B 17 konzervativizmus hithűség világsz h orth hitkö
XV legel ala hitkö történet kú emlí tes u egye zsidó X sz. M. e ma f 1741 z cs
la város ame re köz él él el bizo ugyan é épí zsinag zs leteleped M ot urad
Schönborn-Buch segít hathat 1774 urad megeng zsidók ház építs ugy é z ép 1778
léte hami ima Ez g temp fejlő bitköz am eredményeké 1876.felé hitkö szegény
kórh 1787 hatós Mei Benj hitköz elnö Fried J Bl Sá köz tag bí tür kivetésé
hitkö tekintély növekedé jelle 1 hitkö ve tag bevo vá ü intézés 1815 z cs M.
ame többn kereskedele foglalko meglehet jómód 1 köz s 2 boltbirtoko 1826 hitkö
tagja s k hitkö főszolgabír vá bír enged szom határpó felállitás 1830 össze sze
z cs M. 1832 kibőv zsinagó a ép m hitközsé t v 1823 1 1 z cs l M. szabadság
kezd z eg í ö ve nemzetőrsé zsinagóg hitkö alakulás ke 188 ask r sze imádkoz am
ak főr Ez kezdeményezé sze rí honosíto vez rendszer hitkö anyakönyv 1868
kongressz beregme zsidós Schre Joa M ké budap főr képvise kongressz h irányza
legbuz har v hitkö az szá tekintél gyo növeke amii XV sz. legerő Tór hithűség
ugya ma század egé napjain Ab hitkö zsid évezr hagyomán csorbítatl m ere
tisztaság őr kétségtel r ki rabbijai céltuda b munk fejleszte h irán hitközsé
hitkö rab Le v ak an tud 1 U Gottes Ábra 1 bekövetke halá műkö M. Ez Aske Avi
ke rabbiszé S Elime világ tu j m szerz M r id 1825-2 működ Utó Ez 183 Horo P
184 Schre Joa 186 i Budape ke o hitkö rabbijá respons halach mu 1882-9 S Sal
hitkö főrabb szenté t hír áll U S v 1893-1 működ jelen főr S L köve hitkö é
főra mel ki rabbiüln alra e műkö hitközség aki rész ké hitközs ve főrab l
legnevezetese közü K ké nagyszőll máramarosszi főra tal m szerz Ösztrei Józ Cha
Sz e legkivá tanítv v Ka Mes éleselméjűség hí Hersko Ábra W Jic Ei Sa Dá K Sá
Grün S jele büdszentmih főr valamenn h tud nevez talmud mu szer v Schlü Dá Spi
Mó Sa M W Emma jelen alrab jámborságu kiv j tudó hitközsé temp r zsina sz 9 éve
telj használhatatl v m 1 1 templ építte hitkö s erejé főtem mel ki imah e h
rendelkezés ame e embe egyl áldozatkészség épül E Horov Fu K Farben Spira-
imahá tov Se Ác Ch Ten Te Dór Jes Jiszr Cha D Jisz Vach S Te egyl imahá vall
elmélyíté szolgá hitkö talmudisko kö he nyilvános jo felruhá rabbiisk jes 1 ala
S L főr veze a me fö h jes külf országo felker növendé aki léts jele hitkö hath
an támogatás rész h Mach Tóra-eg Ta Tór E h k iskolaott melye felépítés n F 300
?.-koron járu ho Ta Tór fiúgye vallásoktat ta l ezenk Ta Tóra-egy me Schre Joac
Tám derá Egy me S Elime főr alapí Mindk felnő tal képzés foglalko hitkö
intézmén Ch Kad min é eze léte jele Weinbe elnök a nőegy me k egyi F Igná mási
Sz Józs e n 1 alapí P C jótékonysá foglalk Iz He el Ch Ce Veche eg 1 léte K Her
veze a Gemi Che eg el Ja B Ch eg Deu Sá elnök a műkö Háchnos eg el W hitközsé
népkonyh me F Igná ritu kór konyh me Reis Sámu ve 1907 léte M kerü hitközs
paleszt intézős a hitközsége Paleszti költö zs exisztenciáj gondosko hitkö
eseménye ga múlt vonat érd okmá hitköz külön v levéltár találh szám hitkö
költségve 88, ?.-kor mel 77 kor szoci filantrop célo hitkö alapítv ke ame k n
Horo Józ legértékes imah létesít ezenk h hitközs hag amel talmudtud lak k kett
létfenntartás alapít gondosko hitkö anyakö terület j köz tarto Léleks 11. csal
s 2 126 fizet Foglalk sze hitköz t legnag r keresk ipa talmud intellektu
foglalko eg hitkö vezetős S L főra W bés rabbikollé fő Spi Mó Schlü Dá Sa W
Emma alrab el Ehren M Perls alelnö Schre He K M templomgondno Reis Sám H Mei
Már S J elnök tanácso G Her ti hitta Braver Jó kánto
1345
CÍ Mu
SZÓ Mu Muka Cs. 1 konzervativizmu hithűsé világs ort hitk X lege al hitk
történe k eml te egy zsid sz M m 174 c l váro am r kö é é e biz ugya ép zsina z
letelepe o ura Schönborn-Buc segí hatha 177 ura megen zsidó há épít ug é 177
lét ham im E tem fejl bitkö a eredmények 1876.fel hitk szegén kór 178 ható Me
Ben hitkö eln Frie B S kö ta b tü kivetés hitk tekintél növeked jell hitk v ta
bev v intézé 181 c M am több kereskedel foglalk meglehe jómó kö boltbirtok 182
hitk tagj hitk főszolgabí v bí enge szo határp felállitá 183 össz sz c M 183
kibő zsinag é hitközs 182 c M szabadsá kez e v nemzetőrs zsinagó hitk alakulá k
18 as sz imádko a a fő E kezdeményez sz r honosít ve rendsze hitk anyaköny 186
kongress beregm zsidó Schr Jo k buda fő képvis kongress irányz legbu ha hitk a
sz tekinté gy növek ami X sz leger Tó hithűsé ugy m száza eg napjai A hitk zsi
évez hagyomá csorbítat er tisztasá ő kétségte k rabbija céltud mun fejleszt irá
hitközs hitk ra L a a tu Gotte Ábr bekövetk hal műk M E Ask Av k rabbisz Elim
vilá t szer i 1825- műkö Ut E 18 Hor 18 Schr Jo 18 Budap k hitk rabbij respon
halac m 1882- Sa hitk főrab szent hí ál 1893- műkö jele fő köv hitk főr me k
rabbiül alr műk hitközsé ak rés k hitköz v főra legnevezetes köz k nagyszől
máramarossz főr ta szer Ösztre Jó Ch S legkiv tanít K Me éleselméjűsé h Hersk
Ábr Ji E S D S Grü jel büdszentmi fő valamen tu neve talmu m sze Schl D Sp M S
Emm jele alra jámborság ki tud hitközs tem zsin s év tel használhatat temp
építt hitk erej főte me k ima rendelkezé am emb egy áldozatkészsé épü Horo F
Farbe Spira imah to S Á C Te T Dó Je Jisz Ch Jis Vac T egy imah val elmélyít
szolg hitk talmudisk k h nyilváno j felruh rabbiis je al fő vez m f je kül
ország felke növend ak lét jel hitk hat a támogatá rés Mac Tóra-e T Tó iskolaot
mely felépíté 30 ?.-koro jár h T Tó fiúgy vallásokta t ezen T Tóra-eg m Schr
Joa Tá der Eg m Elim fő alap Mind feln ta képzé foglalk hitk intézmé C Ka mi ez
lét jel Weinb elnö nőeg m egy Ign más S Józ alap jótékonys foglal I H e C C
Vech e lét He vez Gem Ch e e J C e De S elnö műk Háchno e e hitközs népkony m
Ign rit kó kony m Rei Sám v 190 lét ker hitköz palesz intéző hitközség Paleszt
költ z exisztenciá gondosk hitk esemény g múl vona ér okm hitkö külö levéltá
talál szá hitk költségv 88 ?.-ko me 7 ko szoc filantro cél hitk alapít k am Hor
Jó legértéke ima létesí ezen hitköz ha ame talmudtu la ket létfenntartá alapí
gondosk hitk anyak terüle kö tart Lélek 11 csa 12 fize Foglal sz hitkö legna
keres ip talmu intellekt foglalk e hitk vezető főr bé rabbikoll f Sp M Schl D S
Emm alra e Ehre Perl aleln Schr H templomgondn Rei Sá Me Má elnö tanács He t
hitt Brave J kánt