13467.htm

CÍMSZÓ: Munkatilalom

SZÓCIKK: gondolatát. Két ízben rendelkezik a Tóra a kötelező munkaszünetről: Ex. 20, 8-11 és Deut. 5. 12-15, mindkét helyen a dekalógusban. A parancsolat mindkét helyen egyezik, csak a megindokolása más-más a kétféle szövegben. Az Ex. parancsa azzal indokolja meg a szombaton kötelező munkaszünetet, mert Isten is hat napon át dolgozott a világ megteremtésén és a hetediken megpihent. A Deut. szövege már a M. szociálpolitikai célját hangsúlyozza ki. A zsidó felfogásban mindazonáltal az Ex. szelleme gyökeresedett meg és a Deut.-ban kiélezett szociális hasznosság jelentősége az isteni példa ténye mellett lassan-lassan elhomályosult. A fizikai célszerűségből az eszmei kényszerűség bontakozott ki és ma már ez dominál. A zsidónak nem pihenést, de szentségbe való elmerülést jelent a szombati munkaszünet. A munka pihentetésével a szombatot szenteli meg, amelyet Isten legistenibb gondolatának tart, annyira, hogy természetesnek veszi azt az ősrégi elképzelést, hogy a szombat kedvéért teremtette Isten a világot. A szombat a «menyasszony», a «királyné», akinek hódolni kell, és aki huszonnégy óráig tartó királyi függetlenséggel és gondtalansággal fizeti meg a hódolást. Aki megszegi a szombatot, az Isten felségét sérti meg és ezt a bűnt halállal büntették. Az ünnepnapokra vonatkozó M. alapelveiben egyezik a szombati munkaszüneteléssel, de a korlátozás itt kevésbé szigorú, csak a Jomkippur tartja a rangot a szombattal, bárha a büntető szankciói el is térnek a szombatra érvényes szankcióktól. Maga a Szentírás csak általánosságban rendeli el a szombat megszentelését és nem sorolja fel részletesen a tilalom alá eső munkafajtákat. Mégis bizonyos, hogy a munkaszünet rendszere már Mózes korában az emberi erőkifejtés nagyon széles területére terjedhetett ki és nem sok különbséget tettek már akkor sem a munka különböző válfajai között. Ez magából a Szentírásból állapítható meg, amely különböző helyeken különböző munkáról tesz említést a tilalommal és megszegésével kapcsolatosan. Így Ex. 16, 22 megemlíti a szombati mannaszedést, Ex. 16, 29 a, lakóhelyről való távozást és Num. 15, 32 a faszedést. A szombati munkaszünet teljes rendszerét a Talmud építette ki, de még ezt is tovább fejlesztették a későbbi korok kodifikátorai, hol szigorító tendenciával, hol pedig azért, hogy enyhítsenek, ha az ember egészsége és életbiztonsága enyhítést követelt. A Talmud két kategóriába osztja a M. szempontjából az emberi dologtevést. Az első kategóriába tartoznak a főmunkák (av melóchó), ilyent harminckilencet sorol fel. A második kategóriába pedig azok a munkálatok esnek, amelyek az av melóchóval összefüggő, vagy abból eredő kisegítő munkának tekinthetők. Av melóchó alatt azokat a munkálatokat érti a Talmud, amelyek vagy a Szentély megépítésénél, vagy a szentély istentiszteleti szolgálatainál szerepeltek, közvetve, vagy közvetlenül. A szántás pl. főmunkának számít, mert lisztáldozatot is hoztak a Szentélyben és liszt csak a szántás eredményeképpen nyerhető. Hogy a gyakorlati élettel összefüggő M. rendszerét miért éppen a gyakorlati élettől független templomépítésből

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3467. címszó a lexikon => 622. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13467.htm

CÍMSZÓ: Munkatilalom

SZÓCIKK: gondolatát. Két ízben rendelkezik a Tóra a kötelező munkaszünetről: Ex. 20, 8-11 és Deut. 5. 12-15, mindkét helyen a dekalógusban. A parancsolat mindkét helyen egyezik, csak a megindokolása más-más a kétféle szövegben. Az Ex. parancsa azzal indokolja meg a szombaton kötelező munkaszünetet, mert Isten is hat napon át dolgozott a világ megteremtésén és a hetediken megpihent. A Deut. szövege már a M. szociálpolitikai célját hangsúlyozza ki. A zsidó felfogásban mindazonáltal az Ex. szelleme gyökeresedett meg és a Deut.-ban kiélezett szociális hasznosság jelentősége az isteni példa ténye mellett lassan-lassan elhomályosult. A fizikai célszerűségből az eszmei kényszerűség bontakozott ki és ma már ez dominál. A zsidónak nem pihenést, de szentségbe való elmerülést jelent a szombati munkaszünet. A munka pihentetésével a szombatot szenteli meg, amelyet Isten legistenibb gondolatának tart, annyira, hogy természetesnek veszi azt az ősrégi elképzelést, hogy a szombat kedvéért teremtette Isten a világot. A szombat a menyasszony , a királyné , akinek hódolni kell, és aki huszonnégy óráig tartó királyi függetlenséggel és gondtalansággal fizeti meg a hódolást. Aki megszegi a szombatot, az Isten felségét sérti meg és ezt a bűnt halállal büntették. Az ünnepnapokra vonatkozó M. alapelveiben egyezik a szombati munkaszüneteléssel, de a korlátozás itt kevésbé szigorú, csak a Jomkippur tartja a rangot a szombattal, bárha a büntető szankciói el is térnek a szombatra érvényes szankcióktól. Maga a Szentírás csak általánosságban rendeli el a szombat megszentelését és nem sorolja fel részletesen a tilalom alá eső munkafajtákat. Mégis bizonyos, hogy a munkaszünet rendszere már Mózes korában az emberi erőkifejtés nagyon széles területére terjedhetett ki és nem sok különbséget tettek már akkor sem a munka különböző válfajai között. Ez magából a Szentírásból állapítható meg, amely különböző helyeken különböző munkáról tesz említést a tilalommal és megszegésével kapcsolatosan. Így Ex. 16, 22 megemlíti a szombati mannaszedést, Ex. 16, 29 a, lakóhelyről való távozást és Num. 15, 32 a faszedést. A szombati munkaszünet teljes rendszerét a Talmud építette ki, de még ezt is tovább fejlesztették a későbbi korok kodifikátorai, hol szigorító tendenciával, hol pedig azért, hogy enyhítsenek, ha az ember egészsége és életbiztonsága enyhítést követelt. A Talmud két kategóriába osztja a M. szempontjából az emberi dologtevést. Az első kategóriába tartoznak a főmunkák av melóchó , ilyent harminckilencet sorol fel. A második kategóriába pedig azok a munkálatok esnek, amelyek az av melóchóval összefüggő, vagy abból eredő kisegítő munkának tekinthetők. Av melóchó alatt azokat a munkálatokat érti a Talmud, amelyek vagy a Szentély megépítésénél, vagy a szentély istentiszteleti szolgálatainál szerepeltek, közvetve, vagy közvetlenül. A szántás pl. főmunkának számít, mert lisztáldozatot is hoztak a Szentélyben és liszt csak a szántás eredményeképpen nyerhető. Hogy a gyakorlati élettel összefüggő M. rendszerét miért éppen a gyakorlati élettől független templomépítésből

13467.ht

CÍMSZÓ Munkatilalo

SZÓCIKK gondolatát Ké ízbe rendelkezi Tór kötelez munkaszünetről Ex 20 8-1 é Deut 5 12-15 mindké helye dekalógusban parancsola mindké helye egyezik csa megindokolás más-má kétfél szövegben A Ex parancs azza indokolj me szombato kötelez munkaszünetet mer Iste i ha napo á dolgozot vilá megteremtésé é hetedike megpihent Deut szöveg má M szociálpolitika céljá hangsúlyozz ki zsid felfogásba mindazonálta a Ex szellem gyökeresedet me é Deut.-ba kiélezet szociáli hasznossá jelentőség a isten péld tény mellet lassan-lassa elhomályosult fizika célszerűségbő a eszme kényszerűsé bontakozot k é m má e dominál zsidóna ne pihenést d szentségb val elmerülés jelen szombat munkaszünet munk pihentetéséve szombato szentel meg amelye Iste legistenib gondolatána tart annyira hog természetesne vesz az a ősrég elképzelést hog szomba kedvéér teremtett Iste világot szomba menyasszon királyn akine hódoln kell é ak huszonnég órái tart király függetlenségge é gondtalanságga fizet me hódolást Ak megszeg szombatot a Iste felségé sért me é ez bűn halálla büntették A ünnepnapokr vonatkoz M alapelveibe egyezi szombat munkaszüneteléssel d korlátozá it kevésb szigorú csa Jomkippu tartj rango szombattal bárh büntet szankció e i térne szombatr érvénye szankcióktól Mag Szentírá csa általánosságba rendel e szomba megszentelésé é ne sorolj fe részletese tilalo al es munkafajtákat Mégi bizonyos hog munkaszüne rendszer má Móze korába a ember erőkifejté nagyo széle területér terjedhetet k é ne so különbsége tette má akko se munk különböz válfaja között E magábó Szentírásbó állapíthat meg amel különböz helyeke különböz munkáró tes említés tilalomma é megszegéséve kapcsolatosan Íg Ex 16 2 megemlít szombat mannaszedést Ex 16 2 a lakóhelyrő val távozás é Num 15 3 faszedést szombat munkaszüne telje rendszeré Talmu épített ki d mé ez i továb fejlesztetté később koro kodifikátorai ho szigorít tendenciával ho pedi azért hog enyhítsenek h a embe egészség é életbiztonság enyhítés követelt Talmu ké kategóriáb osztj M szempontjábó a ember dologtevést A els kategóriáb tartozna főmunká a melóch ilyen harminckilence soro fel másodi kategóriáb pedi azo munkálato esnek amelye a a melóchóva összefüggő vag abbó ered kisegít munkána tekinthetők A melóch alat azoka munkálatoka ért Talmud amelye vag Szentél megépítésénél vag szentél istentisztelet szolgálatainá szerepeltek közvetve vag közvetlenül szántá pl főmunkána számít mer lisztáldozato i hozta Szentélybe é lisz csa szántá eredményeképpe nyerhető Hog gyakorlat élette összefügg M rendszeré miér éppe gyakorlat élettő függetle templomépítésbő

13467.h

CÍMSZ Munkatilal

SZÓCIK gondolatá K ízb rendelkez Tó kötele munkaszünetrő E 2 8- Deu 12-1 mindk hely dekalógusba parancsol mindk hely egyezi cs megindokolá más-m kétfé szövegbe E paranc azz indokol m szombat kötele munkaszünete me Ist h nap dolgozo vil megteremtés hetedik megpihen Deu szöve m szociálpolitik célj hangsúlyoz k zsi felfogásb mindazonált E szelle gyökeresede m Deut.-b kiéleze szociál hasznoss jelentősé iste pél tén melle lassan-lass elhomályosul fizik célszerűségb eszm kényszerűs bontakozo m dominá zsidón n pihenés szentség va elmerülé jele szomba munkaszüne mun pihentetésév szombat szente me amely Ist legisteni gondolatán tar annyir ho természetesn ves a ősré elképzelés ho szomb kedvéé teremtet Ist világo szomb menyasszo király akin hódol kel a huszonné órá tar királ függetlenségg gondtalanságg fize m hódolás A megsze szombato Ist felség sér m e bű haláll büntetté ünnepnapok vonatko alapelveib egyez szomba munkaszünetelésse korlátoz i kevés szigor cs Jomkipp tart rang szombatta bár bünte szankci térn szombat érvény szankcióktó Ma Szentír cs általánosságb rende szomb megszentelés n sorol f részletes tilal a e munkafajtáka Még bizonyo ho munkaszün rendsze m Móz koráb embe erőkifejt nagy szél területé terjedhete n s különbség tett m akk s mun különbö válfaj közöt magáb Szentírásb állapítha me ame különbö helyek különbö munkár te említé tilalomm megszegésév kapcsolatosa Í E 1 megemlí szomba mannaszedés E 1 lakóhelyr va távozá Nu 1 faszedés szomba munkaszün telj rendszer Talm építet k m e tová fejlesztett későb kor kodifikátora h szigorí tendenciáva h ped azér ho enyhítsene emb egészsé életbiztonsá enyhíté követel Talm k kategóriá oszt szempontjáb embe dologtevés el kategóriá tartozn főmunk melóc ilye harminckilenc sor fe másod kategóriá ped az munkálat esne amely melóchóv összefügg va abb ere kisegí munkán tekinthető melóc ala azok munkálatok ér Talmu amely va Szenté megépítéséné va szenté istentisztele szolgálatain szerepelte közvetv va közvetlenü szánt p főmunkán számí me lisztáldozat hozt Szentélyb lis cs szánt eredményeképp nyerhet Ho gyakorla élett összefüg rendszer mié épp gyakorla élett függetl templomépítésb

13467.

CÍMS Munkatila

SZÓCI gondolat íz rendelke T kötel munkaszünetr 8 De 12- mind hel dekalógusb parancso mind hel egyez c megindokol más- kétf szövegb paran az indoko szomba kötel munkaszünet m Is na dolgoz vi megteremté hetedi megpihe De szöv szociálpoliti cél hangsúlyo zs felfogás mindazonál szell gyökeresed Deut.- kiélez szociá hasznos jelentős ist pé té mell lassan-las elhomályosu fizi célszerűség esz kényszerű bontakoz domin zsidó pihené szentsé v elmerül jel szomb munkaszün mu pihentetésé szomba szent m amel Is legisten gondolatá ta annyi h természetes ve ősr elképzelé h szom kedvé teremte Is világ szom menyassz királ aki hódo ke huszonn ór ta kirá függetlenség gondtalanság fiz hódolá megsz szombat Is felsé sé b halál büntett ünnepnapo vonatk alapelvei egye szomb munkaszüneteléss korláto kevé szigo c Jomkip tar ran szombatt bá bünt szankc tér szomba érvén szankciókt M Szentí c általánosság rend szom megszentelé soro részlete tila munkafajták Mé bizony h munkaszü rendsz Mó korá emb erőkifej nag szé terület terjedhet különbsé tet ak mu különb válfa közö magá Szentírás állapíth m am különb helye különb munká t említ tilalom megszegésé kapcsolatos megeml szomb mannaszedé lakóhely v távoz N faszedé szomb munkaszü tel rendsze Tal építe tov fejlesztet késő ko kodifikátor szigor tendenciáv pe azé h enyhítsen em egészs életbiztons enyhít követe Tal kategóri osz szempontjá emb dologtevé e kategóri tartoz főmun meló ily harminckilen so f máso kategóri pe a munkála esn amel melóchó összefüg v ab er kiseg munká tekinthet meló al azo munkálato é Talm amel v Szent megépítésén v szent istentisztel szolgálatai szerepelt közvet v közvetlen szán főmunká szám m lisztáldoza hoz Szentély li c szán eredményekép nyerhe H gyakorl élet összefü rendsze mi ép gyakorl élet függet templomépítés

13467

CÍM Munkatil

SZÓC gondola í rendelk köte munkaszünet D 12 min he dekalógus parancs min he egye megindoko más két szöveg para a indok szomb köte munkaszüne I n dolgo v megteremt heted megpih D szö szociálpolit cé hangsúly z felfogá mindazoná szel gyökerese Deut. kiéle szoci haszno jelentő is p t mel lassan-la elhomályos fiz célszerűsé es kényszer bontako domi zsid pihen szents elmerü je szom munkaszü m pihentetés szomb szen ame I legiste gondolat t anny természete v ős elképzel szo kedv teremt I vilá szo menyass kirá ak hód k huszon ó t kir függetlensé gondtalansá fi hódol megs szomba I fels s halá büntet ünnepnap vonat alapelve egy szom munkaszünetelés korlát kev szig Jomki ta ra szombat b bün szank té szomb érvé szankciók Szent általánossá ren szo megszentel sor részlet til munkafajtá M bizon munkasz rends M kor em erőkife na sz terüle terjedhe különbs te a m külön válf köz mag Szentírá állapít a külön hely külön munk emlí tilalo megszegés kapcsolato megem szom mannaszed lakóhel távo faszed szom munkasz te rendsz Ta épít to fejleszte kés k kodifikáto szigo tendenciá p az enyhítse e egész életbizton enyhí követ Ta kategór os szempontj em dologtev kategór tarto főmu mel il harminckile s más kategór p munkál es ame melóch összefü a e kise munk tekinthe mel a az munkálat Tal ame Szen megépítésé szen istentiszte szolgálata szerepel közve közvetle szá főmunk szá lisztáldoz ho Szentél l szá eredményeké nyerh gyakor éle összef rendsz m é gyakor éle függe templomépíté

1346

CÍ Munkati

SZÓ gondol rendel köt munkaszüne 1 mi h dekalógu paranc mi h egy megindok má ké szöve par indo szom köt munkaszün dolg megterem hete megpi sz szociálpoli c hangsúl felfog mindazon sze gyökeres Deut kiél szoc haszn jelent i me lassan-l elhomályo fi célszerűs e kénysze bontak dom zsi pihe szent elmer j szo munkasz pihenteté szom sze am legist gondola ann természet ő elképze sz ked terem vil sz menyas kir a hó huszo ki függetlens gondtalans f hódo meg szomb fel hal bünte ünnepna vona alapelv eg szo munkaszünetelé korlá ke szi Jomk t r szomba bü szan t szom érv szankció Szen általánoss re sz megszente so részle ti munkafajt bizo munkas rend ko e erőkif n s terül terjedh különb t külö vál kö ma Szentír állapí külö hel külö mun eml tilal megszegé kapcsolat mege szo mannasze lakóhe táv fasze szo munkas t rends T épí t fejleszt ké kodifikát szig tendenci a enyhíts egés életbizto enyh köve T kategó o szempont e dologte kategó tart főm me i harminckil má kategó munká e am melóc összef kis mun tekinth me a munkála Ta am Sze megépítés sze istentiszt szolgálat szerepe közv közvetl sz főmun sz lisztáldo h Szenté sz eredmények nyer gyako él össze rends gyako él függ templomépít