13496.htm

CÍMSZÓ: Nagybánya

SZÓCIKK: Nagybánya (Baia Maré R.) rend. tan. város Szatmár vm. 12,877 lak. Az orthodox zsidó hitközség 1910-ben még 1402 családot számlált, most már csak 540 családot 1960 lélekkel és 370 adófizetővel, közöttük 5 nagykereskedő, 160 kereskedő, 4 nagyiparos, 100 iparos, 2 gazdálkodó, 12 ügyvéd, 6 orvos, 4 mérnök, 5 köztisztviselő, 25 magántisztviselő, 2 hírlapíró, 2 művész, 3 vállalkozó, 80munkás, 44 munkanélküli, 70 közadakozásból él. A többi más foglalkozási ágakban. Az ipari vállalkozás is talált itt kezdeményezőket. A kénsav és vasgálic termelésére alakult Phönix, az üveggyár (Bedő és Weisz), a festék és grafitgyár (Weisz Sámuel), a szappangyár (Klein Mór) zsidó vállalkozás. 1928-ban 1.300,000 lei-re rúgott a hitközség költségvetése. Intézményei közül említésre méltók: a 1861 óta működő Chevra Kadisa, amelyet Izsák Sámuel és Steinfeld Lipót gazdag alapítvánnyal láttak el, a Talmud Tóra (1911 óta) 4 tanerővel és 120 tanulóval. Ezen az intézeten kívül, amelyet évi 120.000 lei-vel támogat a hitközség, még Cherva Misnajosz-t is létesítettek a talmudikus tudományok művelésére, ez azonban kizáróan a tagdíjakból tartja fenn magát. Elemi iskoláját 1922. az állam vette át. Jó hírnevű a jesivája is, amelyet néhai Weinberger főrabbi létesített. A hitelre szoruló szegény iparosok rendszeres segélyezését az Iparosok önsegélyző Egylete végzi. Széles keretben gyakorolja a jótékonyságot az Izraelita Nőegylet, de maga a hitközség is, amely nagy összegű könyöradományt oszt ki hetenkint a szegények között. Az 1922. megalakult Tiferesz Bachurim egylet az ifjúság továbbképzéséről gondoskodik. N.,mint a többi bányaváros is, a múlt század közepéig nem tűrte meg a zsidókat és megtelepedési jogot nem adott egynek sem, jóllehet, elfogadta őket a kereskedelem közvetítőiül és a bányakincstár szállítói is közülük kerültek ki. Az 18í8-as szabadságharc után megszünt a zsidók letelepedésére vonatkozó tilalom. Az ötvenes évek folyamán egy-két vidéki iparos és gazdálkodó letelepedett a városban és 1860 körül Dominue Mór aranyműves, Krón Ábrahám paplanos. Herskovits Lajos Rosenfeld Simon, Steinfeld Ábrahám terménykereskedők és Troplovits Salamon fakereskedő megalapították a hitközséget Horovitz Juda tanítót, aki a SzepességbőI került oda, megválasztották rabbinak, két évvel később pedig megalapították a Szent Egyletet, amely egy zsák liszt fejében kis temetkező helyet kapott a várostól. A hitélet teljes megszervezése céljából építettek egy kis zsinagógát és primitív rituális fürdőt is. A 80-as években már annyira felszaporodott a zsidó családok száma, hogy új templom építéséhez foghattak. Az építkezés Schuk Izidor és Löwy Juda elnökök alatt indult meg és Hirsch Ábrahám alatt 1887. fejeződött be. Nem sok idő múlva új rituális fürdőt, iskolát, paplakot, községi tanácstermet, hitközségi óvodát épített a hitközség. Ezt a békés fejlődést átmenetileg csak 1882. zavarta meg a tiszaeszlári vérvád, mikor a felizgatott tömeg kifosztotta a templomot, de a város hatósága minden további zavargást elfojtott. A felekezetek közötti régi jó viszony nem sok idő múlva helyreállt és a városban újból az a liberális szellem uralkodott, amely békés egyetértést teremtett zsidók és nem zsidók között. Ennek a barátságos közszellemnek köszönhette a hitközség, hogy 3 - 4 évtized alatt kb. 500 családra szaporodott és zavartalanul építhette ki hitéletét, amelynek kereteit 1903. az Ahavasz Bész Avrohom, 1904. a Chevra Jad Charuhin és 1914. a Talmud Tóra imaházával szélesítette ki. A vallásos szellemet kiváló papok terjesztették. Az első rabbit, Horovitz Judát követte Weinberger elismert talmudtudós, utána Puchs Benjámin (l. o.) mai nagyváradi főrabbi következett és most Krausz Mór történetíró őrködik a hitközség orthodox szelleme fölött. A chasszidikus irányzat, amely Erdélyben az utolsó időkben erősen elterjedt, nem tudott még gyökeret verni Nagybányán és a hitközség tántoríthatatlanul ragaszkodik askenáz jellegéhez, amelyet még a Szepességből odaszármázott első papjától nyert. Hagyományait a világháború lázas válságaiban is megőrizte. Sok tagja bevonult és 10 elesett. Az államalakulásra is kiható későbbi események között is arra törekedett, hogy továbbfejleszthesse hitéletét, amelynek élén a következők állnak: Krausz Mór főrabbi, Hirsch Jakab elnök, Benedek Vilmos alelnök, Trankovits Aladár pénztáros, Márk Emil ellenőr, Diamant Dezső, Strasser Sándor gondnokok, Adler Jenő Talmud Tóra gondnok, Steinfeld Béla, Goldstein Nándor, Izsák Márton, Gál Gyula, Izsák Sámuel elöljárók, Kaufmann Mór jegyző. A Szent Egylet elnöke Izsák Sámuel, a nőegyleté özv. Hirsch Ábrahámné és Taub Bertalanné. A hitközséghez, mint anyakönyvi központhoz 37 község tartozik.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3496. címszó a lexikon => 626. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13496.htm

CÍMSZÓ: Nagybánya

SZÓCIKK: Nagybánya Baia Maré R. rend. tan. város Szatmár vm. 12,877 lak. Az orthodox zsidó hitközség 1910-ben még 1402 családot számlált, most már csak 540 családot 1960 lélekkel és 370 adófizetővel, közöttük 5 nagykereskedő, 160 kereskedő, 4 nagyiparos, 100 iparos, 2 gazdálkodó, 12 ügyvéd, 6 orvos, 4 mérnök, 5 köztisztviselő, 25 magántisztviselő, 2 hírlapíró, 2 művész, 3 vállalkozó, 80munkás, 44 munkanélküli, 70 közadakozásból él. A többi más foglalkozási ágakban. Az ipari vállalkozás is talált itt kezdeményezőket. A kénsav és vasgálic termelésére alakult Phönix, az üveggyár Bedő és Weisz , a festék és grafitgyár Weisz Sámuel , a szappangyár Klein Mór zsidó vállalkozás. 1928-ban 1.300,000 lei-re rúgott a hitközség költségvetése. Intézményei közül említésre méltók: a 1861 óta működő Chevra Kadisa, amelyet Izsák Sámuel és Steinfeld Lipót gazdag alapítvánnyal láttak el, a Talmud Tóra 1911 óta 4 tanerővel és 120 tanulóval. Ezen az intézeten kívül, amelyet évi 120.000 lei-vel támogat a hitközség, még Cherva Misnajosz-t is létesítettek a talmudikus tudományok művelésére, ez azonban kizáróan a tagdíjakból tartja fenn magát. Elemi iskoláját 1922. az állam vette át. Jó hírnevű a jesivája is, amelyet néhai Weinberger főrabbi létesített. A hitelre szoruló szegény iparosok rendszeres segélyezését az Iparosok önsegélyző Egylete végzi. Széles keretben gyakorolja a jótékonyságot az Izraelita Nőegylet, de maga a hitközség is, amely nagy összegű könyöradományt oszt ki hetenkint a szegények között. Az 1922. megalakult Tiferesz Bachurim egylet az ifjúság továbbképzéséről gondoskodik. N.,mint a többi bányaváros is, a múlt század közepéig nem tűrte meg a zsidókat és megtelepedési jogot nem adott egynek sem, jóllehet, elfogadta őket a kereskedelem közvetítőiül és a bányakincstár szállítói is közülük kerültek ki. Az 18í8-as szabadságharc után megszünt a zsidók letelepedésére vonatkozó tilalom. Az ötvenes évek folyamán egy-két vidéki iparos és gazdálkodó letelepedett a városban és 1860 körül Dominue Mór aranyműves, Krón Ábrahám paplanos. Herskovits Lajos Rosenfeld Simon, Steinfeld Ábrahám terménykereskedők és Troplovits Salamon fakereskedő megalapították a hitközséget Horovitz Juda tanítót, aki a SzepességbőI került oda, megválasztották rabbinak, két évvel később pedig megalapították a Szent Egyletet, amely egy zsák liszt fejében kis temetkező helyet kapott a várostól. A hitélet teljes megszervezése céljából építettek egy kis zsinagógát és primitív rituális fürdőt is. A 80-as években már annyira felszaporodott a zsidó családok száma, hogy új templom építéséhez foghattak. Az építkezés Schuk Izidor és Löwy Juda elnökök alatt indult meg és Hirsch Ábrahám alatt 1887. fejeződött be. Nem sok idő múlva új rituális fürdőt, iskolát, paplakot, községi tanácstermet, hitközségi óvodát épített a hitközség. Ezt a békés fejlődést átmenetileg csak 1882. zavarta meg a tiszaeszlári vérvád, mikor a felizgatott tömeg kifosztotta a templomot, de a város hatósága minden további zavargást elfojtott. A felekezetek közötti régi jó viszony nem sok idő múlva helyreállt és a városban újból az a liberális szellem uralkodott, amely békés egyetértést teremtett zsidók és nem zsidók között. Ennek a barátságos közszellemnek köszönhette a hitközség, hogy 3 - 4 évtized alatt kb. 500 családra szaporodott és zavartalanul építhette ki hitéletét, amelynek kereteit 1903. az Ahavasz Bész Avrohom, 1904. a Chevra Jad Charuhin és 1914. a Talmud Tóra imaházával szélesítette ki. A vallásos szellemet kiváló papok terjesztették. Az első rabbit, Horovitz Judát követte Weinberger elismert talmudtudós, utána Puchs Benjámin l. o. mai nagyváradi főrabbi következett és most Krausz Mór történetíró őrködik a hitközség orthodox szelleme fölött. A chasszidikus irányzat, amely Erdélyben az utolsó időkben erősen elterjedt, nem tudott még gyökeret verni Nagybányán és a hitközség tántoríthatatlanul ragaszkodik askenáz jellegéhez, amelyet még a Szepességből odaszármázott első papjától nyert. Hagyományait a világháború lázas válságaiban is megőrizte. Sok tagja bevonult és 10 elesett. Az államalakulásra is kiható későbbi események között is arra törekedett, hogy továbbfejleszthesse hitéletét, amelynek élén a következők állnak: Krausz Mór főrabbi, Hirsch Jakab elnök, Benedek Vilmos alelnök, Trankovits Aladár pénztáros, Márk Emil ellenőr, Diamant Dezső, Strasser Sándor gondnokok, Adler Jenő Talmud Tóra gondnok, Steinfeld Béla, Goldstein Nándor, Izsák Márton, Gál Gyula, Izsák Sámuel elöljárók, Kaufmann Mór jegyző. A Szent Egylet elnöke Izsák Sámuel, a nőegyleté özv. Hirsch Ábrahámné és Taub Bertalanné. A hitközséghez, mint anyakönyvi központhoz 37 község tartozik.

13496.ht

CÍMSZÓ Nagybány

SZÓCIKK Nagybány Bai Mar R rend tan váro Szatmá vm 12,87 lak A orthodo zsid hitközsé 1910-be mé 140 családo számlált mos má csa 54 családo 196 lélekke é 37 adófizetővel közöttü nagykereskedő 16 kereskedő nagyiparos 10 iparos gazdálkodó 1 ügyvéd orvos mérnök köztisztviselő 2 magántisztviselő hírlapíró művész vállalkozó 80munkás 4 munkanélküli 7 közadakozásbó él több má foglalkozás ágakban A ipar vállalkozá i talál it kezdeményezőket kénsa é vasgáli termelésér alakul Phönix a üveggyá Bed é Weis festé é grafitgyá Weis Sámue szappangyá Klei Mó zsid vállalkozás 1928-ba 1.300,00 lei-r rúgot hitközsé költségvetése Intézménye közü említésr méltók 186 ót működ Chevr Kadisa amelye Izsá Sámue é Steinfel Lipó gazda alapítvánnya látta el Talmu Tór 191 ót tanerőve é 12 tanulóval Eze a intézete kívül amelye év 120.00 lei-ve támoga hitközség mé Cherv Misnajosz- i létesítette talmudiku tudományo művelésére e azonba kizáróa tagdíjakbó tartj fen magát Elem iskolájá 1922 a álla vett át J hírnev jesiváj is amelye néha Weinberge főrabb létesített hitelr szorul szegén iparoso rendszere segélyezésé a Iparoso önsegélyz Egylet végzi Széle keretbe gyakorolj jótékonyságo a Izraelit Nőegylet d mag hitközsé is amel nag összeg könyöradomány osz k hetenkin szegénye között A 1922 megalakul Tiferes Bachuri egyle a ifjúsá továbbképzésérő gondoskodik N.,min több bányaváro is múl száza közepéi ne tűrt me zsidóka é megtelepedés jogo ne adot egyne sem jóllehet elfogadt őke kereskedele közvetítőiü é bányakincstá szállító i közülü kerülte ki A 18í8-a szabadsághar utá megszün zsidó letelepedésér vonatkoz tilalom A ötvene éve folyamá egy-ké vidék iparo é gazdálkod letelepedet városba é 186 körü Dominu Mó aranyműves Kró Ábrahá paplanos Herskovit Lajo Rosenfel Simon Steinfel Ábrahá terménykereskedő é Troplovit Salamo fakeresked megalapítottá hitközsége Horovit Jud tanítót ak Szepességbő kerül oda megválasztottá rabbinak ké évve későb pedi megalapítottá Szen Egyletet amel eg zsá lisz fejébe ki temetkez helye kapot várostól hitéle telje megszervezés céljábó építette eg ki zsinagógá é primití rituáli fürdő is 80-a évekbe má annyir felszaporodot zsid családo száma hog ú templo építéséhe foghattak A építkezé Schu Izido é Löw Jud elnökö alat indul me é Hirsc Ábrahá alat 1887 fejeződöt be Ne so id múlv ú rituáli fürdőt iskolát paplakot község tanácstermet hitközség óvodá építet hitközség Ez béké fejlődés átmenetile csa 1882 zavart me tiszaeszlár vérvád miko felizgatot töme kifosztott templomot d váro hatóság minde tovább zavargás elfojtott felekezete között rég j viszon ne so id múlv helyreáll é városba újbó a liberáli szelle uralkodott amel béké egyetértés teremtet zsidó é ne zsidó között Enne barátságo közszellemne köszönhett hitközség hog évtize alat kb 50 családr szaporodot é zavartalanu építhett k hitéletét amelyne keretei 1903 a Ahavas Bés Avrohom 1904 Chevr Ja Charuhi é 1914 Talmu Tór imaházáva szélesített ki valláso szelleme kivál papo terjesztették A els rabbit Horovit Judá követt Weinberge elismer talmudtudós után Puch Benjámi l o ma nagyvárad főrabb következet é mos Kraus Mó történetír őrködi hitközsé orthodo szellem fölött chasszidiku irányzat amel Erdélybe a utols időkbe erőse elterjedt ne tudot mé gyökere vern Nagybányá é hitközsé tántoríthatatlanu ragaszkodi askená jellegéhez amelye mé Szepességbő odaszármázot els papjátó nyert Hagyományai világhábor láza válságaiba i megőrizte So tagj bevonul é 1 elesett A államalakulásr i kihat később eseménye közöt i arr törekedett hog továbbfejleszthess hitéletét amelyne élé következő állnak Kraus Mó főrabbi Hirsc Jaka elnök Benede Vilmo alelnök Trankovit Aladá pénztáros Már Emi ellenőr Diaman Dezső Strasse Sándo gondnokok Adle Jen Talmu Tór gondnok Steinfel Béla Goldstei Nándor Izsá Márton Gá Gyula Izsá Sámue elöljárók Kaufman Mó jegyző Szen Egyle elnök Izsá Sámuel nőegylet özv Hirsc Ábrahámn é Tau Bertalanné hitközséghez min anyakönyv központho 3 közsé tartozik

13496.h

CÍMSZ Nagybán

SZÓCIK Nagybán Ba Ma ren ta vár Szatm v 12,8 la orthod zsi hitközs 1910-b m 14 család számlál mo m cs 5 család 19 lélekk 3 adófizetőve között nagykeresked 1 keresked nagyiparo 1 iparo gazdálkod ügyvé orvo mérnö köztisztvisel magántisztvisel hírlapír művés vállalkoz 80munká munkanélkül közadakozásb é töb m foglalkozá ágakba ipa vállalkoz talá i kezdeményezőke kéns vasgál termelésé alaku Phöni üveggy Be Wei fest grafitgy Wei Sámu szappangy Kle M zsi vállalkozá 1928-b 1.300,0 lei- rúgo hitközs költségvetés Intézmény köz említés méltó 18 ó műkö Chev Kadis amely Izs Sámu Steinfe Lip gazd alapítvánny látt e Talm Tó 19 ó tanerőv 1 tanulóva Ez intézet kívü amely é 120.0 lei-v támog hitközsé m Cher Misnajosz létesített talmudik tudomány művelésér azonb kizáró tagdíjakb tart fe magá Ele iskoláj 192 áll vet á hírne jesivá i amely néh Weinberg főrab létesítet hitel szoru szegé iparos rendszer segélyezés Iparos önsegély Egyle végz Szél keretb gyakorol jótékonyság Izraeli Nőegyle ma hitközs i ame na össze könyöradomán os hetenki szegény közöt 192 megalaku Tifere Bachur egyl ifjús továbbképzésér gondoskodi N.,mi töb bányavár i mú száz közepé n tűr m zsidók megtelepedé jog n ado egyn se jóllehe elfogad ők kereskedel közvetítői bányakincst szállít közül került k 18í8- szabadságha ut megszü zsid letelepedésé vonatko tilalo ötven év folyam egy-k vidé ipar gazdálko letelepede városb 18 kör Domin M aranyműve Kr Ábrah paplano Herskovi Laj Rosenfe Simo Steinfe Ábrah terménykeresked Troplovi Salam fakereske megalapított hitközség Horovi Ju tanító a Szepességb kerü od megválasztott rabbina k évv késő ped megalapított Sze Egylete ame e zs lis fejéb k temetke hely kapo várostó hitél telj megszervezé céljáb épített e k zsinagóg primit rituál fürd i 80- évekb m annyi felszaporodo zsi család szám ho templ építéséh foghatta építkez Sch Izid Lö Ju elnök ala indu m Hirs Ábrah ala 188 fejeződö b N s i múl rituál fürdő iskolá paplako közsé tanácsterme hitközsé óvod építe hitközsé E bék fejlődé átmenetil cs 188 zavar m tiszaeszlá vérvá mik felizgato töm kifosztot templomo vár hatósá mind továb zavargá elfojtot felekezet közöt ré viszo n s i múl helyreál városb újb liberál szell uralkodot ame bék egyetérté teremte zsid n zsid közöt Enn barátság közszellemn köszönhet hitközsé ho évtiz ala k 5 család szaporodo zavartalan építhet hitéleté amelyn kerete 190 Ahava Bé Avroho 190 Chev J Charuh 191 Talm Tó imaházáv szélesítet k vallás szellem kivá pap terjesztetté el rabbi Horovi Jud követ Weinberg elisme talmudtudó utá Puc Benjám m nagyvára főrab következe mo Krau M történetí őrköd hitközs orthod szelle fölöt chasszidik irányza ame Erdélyb utol időkb erős elterjed n tudo m gyöker ver Nagybány hitközs tántoríthatatlan ragaszkod asken jellegéhe amely m Szepességb odaszármázo el papját nyer Hagyománya világhábo láz válságaib megőrizt S tag bevonu eleset államalakulás kiha későb esemény közö ar törekedet ho továbbfejleszthes hitéleté amelyn él következ állna Krau M főrabb Hirs Jak elnö Bened Vilm alelnö Trankovi Alad pénztáro Má Em ellenő Diama Dezs Strass Sánd gondnoko Adl Je Talm Tó gondno Steinfe Bél Goldste Nándo Izs Márto G Gyul Izs Sámu elöljáró Kaufma M jegyz Sze Egyl elnö Izs Sámue nőegyle öz Hirs Ábrahám Ta Bertalann hitközséghe mi anyaköny központh közs tartozi

13496.

CÍMS Nagybá

SZÓCI Nagybá B M re t vá Szat 12, l ortho zs hitköz 1910- 1 csalá számlá m c csalá 1 lélek adófizetőv közöt nagykereske kereske nagyipar ipar gazdálko ügyv orv mérn köztisztvise magántisztvise hírlapí művé vállalko 80munk munkanélkü közadakozás tö foglalkoz ágakb ip vállalko tal kezdeményezők kén vasgá termelés alak Phön üvegg B We fes grafitg We Sám szappang Kl zs vállalkoz 1928- 1.300, lei rúg hitköz költségveté Intézmén kö említé mélt 1 műk Che Kadi amel Iz Sám Steinf Li gaz alapítvánn lát Tal T 1 tanerő tanulóv E intéze kív amel 120. lei- támo hitközs Che Misnajos létesítet talmudi tudomán művelésé azon kizár tagdíjak tar f mag El iskolá 19 ál ve hírn jesiv amel né Weinber főra létesíte hite szor szeg iparo rendsze segélyezé Iparo önsegél Egyl vég Szé keret gyakoro jótékonysá Izrael Nőegyl m hitköz am n össz könyöradomá o hetenk szegén közö 19 megalak Tifer Bachu egy ifjú továbbképzésé gondoskod N.,m tö bányavá m szá közep tű zsidó megteleped jo ad egy s jólleh elfoga ő kereskede közvetítő bányakincs szállí közü kerül 18í8 szabadságh u megsz zsi letelepedés vonatk tilal ötve é folya egy- vid ipa gazdálk leteleped város 1 kö Domi aranyműv K Ábra paplan Herskov La Rosenf Sim Steinf Ábra terménykereske Troplov Sala fakeresk megalapítot hitközsé Horov J tanít Szepesség ker o megválasztot rabbin év kés pe megalapítot Sz Egylet am z li fejé temetk hel kap várost hité tel megszervez céljá építet zsinagó primi rituá für 80 évek anny felszaporod zs csalá szá h temp építésé foghatt építke Sc Izi L J elnö al ind Hir Ábra al 18 fejeződ mú rituá fürd iskol paplak közs tanácsterm hitközs óvo épít hitközs bé fejlőd átmeneti c 18 zava tiszaeszl vérv mi felizgat tö kifoszto templom vá hatós min tová zavarg elfojto felekeze közö r visz mú helyreá város új liberá szel uralkodo am bé egyetért teremt zsi zsi közö En barátsá közszellem köszönhe hitközs h évti al csalá szaporod zavartala építhe hitélet amely keret 19 Ahav B Avroh 19 Che Charu 19 Tal T imaházá szélesíte vallá szelle kiv pa terjesztett e rabb Horov Ju köve Weinber elism talmudtud ut Pu Benjá nagyvár főra következ m Kra történet őrkö hitköz ortho szell fölö chasszidi irányz am Erdély uto idők erő elterje tud gyöke ve Nagybán hitköz tántoríthatatla ragaszko aske jellegéh amel Szepesség odaszármáz e papjá nye Hagyomány világháb lá válságai megőriz ta bevon elese államalakulá kih késő esemén köz a törekede h továbbfejleszthe hitélet amely é követke álln Kra főrab Hir Ja eln Bene Vil aleln Trankov Ala pénztár M E ellen Diam Dez Stras Sán gondnok Ad J Tal T gondn Steinf Bé Goldst Nánd Iz Márt Gyu Iz Sám elöljár Kaufm jegy Sz Egy eln Iz Sámu nőegyl ö Hir Ábrahá T Bertalan hitközségh m anyakön központ köz tartoz

13496

CÍM Nagyb

SZÓC Nagyb r v Sza 12 orth z hitkö 1910 csal száml csal léle adófizető közö nagykeresk keresk nagyipa ipa gazdálk ügy or mér köztisztvis magántisztvis hírlap műv vállalk 80mun munkanélk közadakozá t foglalko ágak i vállalk ta kezdeményező ké vasg termelé ala Phö üveg W fe grafit W Sá szappan K z vállalko 1928 1.300 le rú hitkö költségvet Intézmé k említ mél mű Ch Kad ame I Sá Stein L ga alapítván lá Ta taner tanuló intéz kí ame 120 lei tám hitköz Ch Misnajo létesíte talmud tudomá művelés azo kizá tagdíja ta ma E iskol 1 á v hír jesi ame n Weinbe főr létesít hit szo sze ipar rendsz segélyez Ipar önsegé Egy vé Sz kere gyakor jótékonys Izrae Nőegy hitkö a öss könyöradom heten szegé köz 1 megala Tife Bach eg ifj továbbképzés gondosko N., t bányav sz köze t zsid megtelepe j a eg jólle elfog keresked közvetít bányakinc száll köz kerü 18í szabadság megs zs letelepedé vonat tila ötv foly egy vi ip gazdál letelepe váro k Dom aranymű Ábr papla Hersko L Rosen Si Stein Ábr terménykeresk Troplo Sal fakeres megalapíto hitközs Horo taní Szepessé ke megválaszto rabbi é ké p megalapíto S Egyle a l fej temet he ka város hit te megszerve célj építe zsinag prim ritu fü 8 éve ann felszaporo z csal sz tem építés foghat építk S Iz eln a in Hi Ábr a 1 fejező m ritu für isko papla köz tanácster hitköz óv épí hitköz b fejlő átmenet 1 zav tiszaesz vér m felizga t kifoszt templo v ható mi tov zavar elfojt felekez köz vis m helyre váro ú liber sze uralkod a b egyetér terem zs zs köz E baráts közszelle köszönh hitköz évt a csal szaporo zavartal építh hitéle amel kere 1 Aha Avro 1 Ch Char 1 Ta imaház szélesít vall szell ki p terjesztet rab Horo J köv Weinbe elis talmudtu u P Benj nagyvá főr követke Kr történe őrk hitkö orth szel föl chasszid irány a Erdél ut idő er elterj tu gyök v Nagybá hitkö tántoríthatatl ragaszk ask jellegé ame Szepessé odaszármá papj ny Hagyomán világhá l válsága megőri t bevo eles államalakul ki kés esemé kö töreked továbbfejleszth hitéle amel követk áll Kr főra Hi J el Ben Vi alel Tranko Al pénztá elle Dia De Stra Sá gondno A Ta gond Stein B Golds Nán I Már Gy I Sá elöljá Kauf jeg S Eg el I Sám nőegy Hi Ábrah Bertala hitközség anyakö közpon kö tarto

1349

CÍ Nagy

SZÓ Nagy Sz 1 ort hitk 191 csa szám csa lél adófizet köz nagykeres keres nagyip ip gazdál üg o mé köztisztvi magántisztvi hírla mű vállal 80mu munkanél közadakoz foglalk ága vállal t kezdeményez k vas termel al Ph üve f grafi S szappa vállalk 192 1.30 l r hitk költségve Intézm emlí mé m C Ka am S Stei g alapítvá l T tane tanul inté k am 12 le tá hitkö C Misnaj létesít talmu tudom művelé az kiz tagdíj t m isko hí jes am Weinb fő létesí hi sz sz ipa rends segélye Ipa önseg Eg v S ker gyako jótékony Izra Nőeg hitk ös könyörado hete szeg kö megal Tif Bac e if továbbképzé gondosk N. bánya s köz zsi megtelep e jóll elfo kereske közvetí bányakin szál kö ker 18 szabadsá meg z leteleped vona til öt fol eg v i gazdá letelep vár Do aranym Áb papl Hersk Rose S Stei Áb terménykeres Tropl Sa fakere megalapít hitköz Hor tan Szepess k megválaszt rabb k megalapít Egyl fe teme h k váro hi t megszerv cél épít zsina pri rit f év an felszapor csa s te építé fogha épít I el i H Áb fejez rit fü isk papl kö tanácste hitkö ó ép hitkö fejl átmene za tiszaes vé felizg kifosz templ hat m to zava elfoj feleke kö vi helyr vár libe sz uralko egyeté tere z z kö barát közszell köszön hitkö év csa szapor zavarta épít hitél ame ker Ah Avr C Cha T imahá szélesí val szel k terjeszte ra Hor kö Weinb eli talmudt Ben nagyv fő követk K történ őr hitk ort sze fö chasszi irán Erdé u id e elter t gyö Nagyb hitk tántoríthatat ragasz as jelleg am Szepess odaszárm pap n Hagyomá világh válság megőr bev ele államalaku k ké esem k töreke továbbfejleszt hitél ame követ ál K főr H e Be V ale Trank A pénzt ell Di D Str S gondn T gon Stei Gold Ná Má G S elölj Kau je E e Sá nőeg H Ábra Bertal hitközsé anyak közpo k tart