13500.htm
CÍMSZÓ: Nagybecskerek
SZÓCIKK: Nagybecskerek
(Veliki Beckerek, JSz.) rend. tan. város Torontál vm. 26,000 lak. Toron-tál
vmegye levéltárában őrzött okiratokból megállapítható, hogy a zsidó hitközség 1760.
keletkezett. Akkor kapott néhány zsidó család engedélyt a letelepülésre. A
megtelepedett első családok közül csak néhánynak maradt fenn a neve: a
Freund-családé, amely Zsombolyáról került oda és kereskedéssel foglalkozott, a
Jaulusz és a Guttmann-családé. Ez utóbbinak egyik ivadéka 1817. a
«Judenrichter» tisztét viselte. A letelepülőkhöz még egy negyedik család is
csatlakozott, de ennek a neve feledésbe ment és csak annyit tudunk róla, hogy
tagjai a sörgyárban voltak alkalmazva. A zsidó közösség ezekből alakult, ők
maguk és azok is, akik később beszivárogtak, főleg kereskedést űzték. A vezetés
emberöltőkön át az alapító családok ivadékaira szállt át. A Freund-család,
leszármazottai ma is itt élnek és legalább 120 év óta rőföskereskedésük van,
míg a Jaulusz-család leszármazottja ma a Chevra Kadisa élén áll. A hitközség
zavartalanul és gyors tempóban fejlődött és 1702. már 30 családot számlált. A
gazdasági fejlődés lassúbb lehetett, mert majdnem öt évtizedig csak ideiglenes
imaházban végezték istentiszteleteiket. A XIX. sz. elején már szervezett
keretben működött a hitközség és 1817. már zsinagógája is volt, sőt már iskolát
is fenntartott. Az iskola céljaira szolgáló helyiséget 8 forintért a König
Kamerát Verwalter Amtitól bérelte. Az erre vonatkozó szerződést Adam Guttmann
zsidóbíró, Meir Riszenberger és Mózes Schlesinger írták alá. A 8 frt-ról szóló
kamerális nyugtatványt a hitközség archívuma őrzi. Öt évvel később vizsgázott
tanítót alkalmaznak. Heinrich Roth az első tanító «öffentlich geprüfter Lehrer
des Normaltaches», akit az «Ehrsame Israelitische Gemeinde» iskolájához
leszerződtetett. A szerződést a hitközség nevében Menczer Izsák elnök (ros
hakohol) írta alá. Ebben az időben a Chevra Kadisa már évtizedek óta működött.
Alapításának pontos idejét nem ismerjük, de valószínű, hogy 1764. alakult és
így a hitközség minden intézménye között a legrégibb. Temetője a város
jelenlegi déli határán túl, akkor jó messze a várostól feküdt. Ép sírkő abból
az időből csak egy maradt; felirata egy 1828. elhunyt igen jelentékeny ember
nevét, a Stampe Meierót örökíti meg. Jól szervezett keretekben működött ezután
a hitközség, gondosan ügyelt az alkotmányos adminisztrációra és sűrűn tartott
gyűléseket. A XIX. sz. derekán már annyira meggyarapodott, hogy első
zsinagógája szűknek bizonyult és épített egy másikat, a mai templom helyén,
amely 1895-ig tartott. Ekkor építette a ma is fennálló szép templomot. A
hitközség jellege jóformán már keletkezése óta haladó, ma is kongresszusi.
Tanácskozási nyelve a régi időkben német volt, jegyzőkönyveit azonban az első
elöljárók: Freund, Guttmann Ádám, Lichtenthal József, Eisenstädter Simon, Weisz
Hermann alatt héber nyelven írták, ami már azért sem meglepő, mert a Freundok
és Jauluszok is még üzleti könyveiket is héber nyelven vezették. A
szabadságharc évében a fejlődés megakadt és a hitélet jóformán teljesen
szünetelt. De rövid idő múlva megint életre kelt. Nyilvános álásokhoz azonban a
XIX. sz. hetvenes évéig nem juthattak a zsidók. A magyarosodás korszakában
azután a társadalmi érvényesülés lehetősége is kínálkozott. Egyre nőtt az
értelmi foglalkozásban dolgozók száma, köztisztviselők is akadtak már, bár nem
arányos számban, mert Torontál mindig zsentri-megye volt és tisztségeit főleg a
nemesség számára tartotta fenn. Maga a lakosság azonban az 1848/49. évektől
eltekintve, mindig békességben élt a zsidókkal, megbecsülte az építő munkájukat
és sem a hatóság, sem egyesek sohasem gátolták meg intézményeik felépítésében
és hitéletük fejlesztésében. Az ötvenes évek súlyos gazdasági viszonyai már jól
megalapozott filantrópiát találtak a hitközségben, de a köznyomor még buzgóbb
tevékenységre és a jótékonyság intézményesítésére serkentette a hitközséget.
Ekkor keletkezett a Krajcáros-Egylet, majd abból a Zsidó Nőegylet, amely ma már
70 éves tevékeny múlttal dicsekedhetik. Első rabbija, Fein nevű, 1857-ig
lelkészkedett. Ez héber nyelven templomi rendtartást szerkesztett; az érdekes
dokumentum 1918. elveszett. 1857-76-ig Oppenheim Dávid volt a rabbi; 1876-80-ig
nem töltötték be a rabbiállást. Az interregnum után az országosan becsült Klein
Mór, Kiss Arnold budai vezető főrabbi édesatyja került a hitélet élére és
1S80-1915-ig működött. Jelenleg Niedermann Mór a főrabbi. A rabbik és a
hitközség vezetői kitartó lelkesedéssel fejlesztették a hitközség intézményeit.
Legfőbb gondjukat az iskolának szentelték, amely kitűnő tanerők vezetése alatt
mintaintézménnyé fejlődött. Eleinte csak egy tanítója volt, azután háromra,
végül ötre nőtt a tantestület. Nevesebb tanítói voltak: Guttmann, Pollák Móric,
Feldheim Dávid (1849-94), Plesz Samu (1857-87), Diamant Fülöp (1870-93),
Fischer Mór (1880-1900); Bányai Jakab (1882-1900). Dőri S. Zsigmond és Kálmán
Mór innen kerültek a budapesti polgári iskolához. Az iskolát 1900. a hitközség
átadta a városnak, majd 1902. beolvadt az állami iskolába. 1920-ban a cionizmus
felélesztette a zsidó iskolát, néhai Korpner Lajos agitációja folytán. A
jugoszláv állam engedélyezte és az iskola még most is működik. Az iskola
kultúrmunkájához méltó az a filantropikus tevékenység, amelyet az 1858.
létesített Nőegylet és az 1871. alakult Maskil el Dal fejt ki a hitközség
keretében. Az 1874. alakult Humanitats Vérein 1917. megszűnt. Könyvtárat 1923.
alapított. Irattárában 1806-tól kezdve értékes leveleket és okiratokat őriz. A
hitközség ezelőtt a szegedi községkerülethez tartozott, de 1918 óta megszűnt ez
a beosztás. Anyakönyvi területéhez tartoznak: Écska, Aradác, Módos, Periasz,
Kanak, Szárcsa, Szécsány, Ittebe, Bégaszentgyörgy, Tórák, Zichyfalva, Bóka és
Párdány. 440 családban 2000 lelket számlál 460 adófizetővel. Ezek között 4
nagykereskedő, 144 kereskedő, 6 vállalkozó és nagyiparos, 26 iparos, 9 ügyvéd,
16 orvos, 7 mérnök, 2 gyógyszerész, 7 köztisztviselő, 110 magántisztviselő, 1
hírlapíró, 12 munkás, 24 egyéb. 8 munkanélküli és 14 közadakozásból él. Nagyobb
közgazdasági tevékenységet fejtettek ki Gyárfás Ödön, aki Kereskedelmi
Részvénytársaság címén 8 tisztviselőt és 40 munkáét foglalkoztató nagy
fűrésztelepet és Mayer Henrik, aki tekintélyes pénzintézetet létesített
Közgazdasági Bank Kt. címén. A város iparát jelentékenyen mozdítja elő a néhai
Engel Samu által létesített nagy fűrésztelep is. A hitközség évi 350,000 dinárt
állít be a költségvetésbe, hitéleti célokra 48,000, filantropikus célokra
20,000 és szociális célokra 15.000 dinárt fordít. 21 tagja a világháborúban
hősi halált halt. A hitközség élen állnak: Niedermann Mór, főrabbi; Hubert
Zsigmond ügyvéd, elnök; Neumann Gyula orvos, alelnök; Hajduska István ügyvéd,
pénztáros; Eckfeld Mór látszerész, Fischer Miklós kereskedő gondnokok, Fischl
Jakab kerekedő, Frank Lajos kereskedő. Kardos Samu ügyvéd, Jaulusz Ármin
ügyvéd, Temmer Sándor elöljárók; Büchler Hugó titkár. A Nőegylet elnöke özv.
Mangold Samuné, a Chevra Kadisáé Jaulusz Ármin ügyvéd, a Maszkil el Dalé Hubert
Zsigmond ügyvéd.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3500. címszó a lexikon =>
626. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13500.htm
CÍMSZÓ: Nagybecskerek
SZÓCIKK: Nagybecskerek Veliki Beckerek, JSz. rend. tan. város Torontál vm.
26,000 lak. Toron-tál vmegye levéltárában őrzött okiratokból megállapítható,
hogy a zsidó hitközség 1760. keletkezett. Akkor kapott néhány zsidó család
engedélyt a letelepülésre. A megtelepedett első családok közül csak néhánynak
maradt fenn a neve: a Freund-családé, amely Zsombolyáról került oda és kereskedéssel
foglalkozott, a Jaulusz és a Guttmann-családé. Ez utóbbinak egyik ivadéka 1817.
a Judenrichter tisztét viselte. A letelepülőkhöz még egy negyedik család is
csatlakozott, de ennek a neve feledésbe ment és csak annyit tudunk róla, hogy
tagjai a sörgyárban voltak alkalmazva. A zsidó közösség ezekből alakult, ők
maguk és azok is, akik később beszivárogtak, főleg kereskedést űzték. A vezetés
emberöltőkön át az alapító családok ivadékaira szállt át. A Freund-család,
leszármazottai ma is itt élnek és legalább 120 év óta rőföskereskedésük van,
míg a Jaulusz-család leszármazottja ma a Chevra Kadisa élén áll. A hitközség
zavartalanul és gyors tempóban fejlődött és 1702. már 30 családot számlált. A
gazdasági fejlődés lassúbb lehetett, mert majdnem öt évtizedig csak ideiglenes
imaházban végezték istentiszteleteiket. A XIX. sz. elején már szervezett
keretben működött a hitközség és 1817. már zsinagógája is volt, sőt már iskolát
is fenntartott. Az iskola céljaira szolgáló helyiséget 8 forintért a König
Kamerát Verwalter Amtitól bérelte. Az erre vonatkozó szerződést Adam Guttmann
zsidóbíró, Meir Riszenberger és Mózes Schlesinger írták alá. A 8 frt-ról szóló
kamerális nyugtatványt a hitközség archívuma őrzi. Öt évvel később vizsgázott
tanítót alkalmaznak. Heinrich Roth az első tanító öffentlich geprüfter Lehrer
des Normaltaches , akit az Ehrsame Israelitische Gemeinde iskolájához
leszerződtetett. A szerződést a hitközség nevében Menczer Izsák elnök ros
hakohol írta alá. Ebben az időben a Chevra Kadisa már évtizedek óta működött.
Alapításának pontos idejét nem ismerjük, de valószínű, hogy 1764. alakult és
így a hitközség minden intézménye között a legrégibb. Temetője a város
jelenlegi déli határán túl, akkor jó messze a várostól feküdt. Ép sírkő abból
az időből csak egy maradt; felirata egy 1828. elhunyt igen jelentékeny ember
nevét, a Stampe Meierót örökíti meg. Jól szervezett keretekben működött ezután
a hitközség, gondosan ügyelt az alkotmányos adminisztrációra és sűrűn tartott
gyűléseket. A XIX. sz. derekán már annyira meggyarapodott, hogy első
zsinagógája szűknek bizonyult és épített egy másikat, a mai templom helyén,
amely 1895-ig tartott. Ekkor építette a ma is fennálló szép templomot. A
hitközség jellege jóformán már keletkezése óta haladó, ma is kongresszusi. Tanácskozási
nyelve a régi időkben német volt, jegyzőkönyveit azonban az első elöljárók:
Freund, Guttmann Ádám, Lichtenthal József, Eisenstädter Simon, Weisz Hermann
alatt héber nyelven írták, ami már azért sem meglepő, mert a Freundok és
Jauluszok is még üzleti könyveiket is héber nyelven vezették. A szabadságharc
évében a fejlődés megakadt és a hitélet jóformán teljesen szünetelt. De rövid
idő múlva megint életre kelt. Nyilvános álásokhoz azonban a XIX. sz. hetvenes
évéig nem juthattak a zsidók. A magyarosodás korszakában azután a társadalmi
érvényesülés lehetősége is kínálkozott. Egyre nőtt az értelmi foglalkozásban
dolgozók száma, köztisztviselők is akadtak már, bár nem arányos számban, mert
Torontál mindig zsentri-megye volt és tisztségeit főleg a nemesség számára
tartotta fenn. Maga a lakosság azonban az 1848/49. évektől eltekintve, mindig
békességben élt a zsidókkal, megbecsülte az építő munkájukat és sem a hatóság,
sem egyesek sohasem gátolták meg intézményeik felépítésében és hitéletük
fejlesztésében. Az ötvenes évek súlyos gazdasági viszonyai már jól megalapozott
filantrópiát találtak a hitközségben, de a köznyomor még buzgóbb tevékenységre
és a jótékonyság intézményesítésére serkentette a hitközséget. Ekkor
keletkezett a Krajcáros-Egylet, majd abból a Zsidó Nőegylet, amely ma már 70
éves tevékeny múlttal dicsekedhetik. Első rabbija, Fein nevű, 1857-ig
lelkészkedett. Ez héber nyelven templomi rendtartást szerkesztett; az érdekes
dokumentum 1918. elveszett. 1857-76-ig Oppenheim Dávid volt a rabbi; 1876-80-ig
nem töltötték be a rabbiállást. Az interregnum után az országosan becsült Klein
Mór, Kiss Arnold budai vezető főrabbi édesatyja került a hitélet élére és
1S80-1915-ig működött. Jelenleg Niedermann Mór a főrabbi. A rabbik és a
hitközség vezetői kitartó lelkesedéssel fejlesztették a hitközség intézményeit.
Legfőbb gondjukat az iskolának szentelték, amely kitűnő tanerők vezetése alatt
mintaintézménnyé fejlődött. Eleinte csak egy tanítója volt, azután háromra,
végül ötre nőtt a tantestület. Nevesebb tanítói voltak: Guttmann, Pollák Móric,
Feldheim Dávid 1849-94 , Plesz Samu 1857-87 , Diamant Fülöp 1870-93 , Fischer
Mór 1880-1900 ; Bányai Jakab 1882-1900 . Dőri S. Zsigmond és Kálmán Mór innen
kerültek a budapesti polgári iskolához. Az iskolát 1900. a hitközség átadta a
városnak, majd 1902. beolvadt az állami iskolába. 1920-ban a cionizmus
felélesztette a zsidó iskolát, néhai Korpner Lajos agitációja folytán. A
jugoszláv állam engedélyezte és az iskola még most is működik. Az iskola
kultúrmunkájához méltó az a filantropikus tevékenység, amelyet az 1858.
létesített Nőegylet és az 1871. alakult Maskil el Dal fejt ki a hitközség
keretében. Az 1874. alakult Humanitats Vérein 1917. megszűnt. Könyvtárat 1923.
alapított. Irattárában 1806-tól kezdve értékes leveleket és okiratokat őriz. A
hitközség ezelőtt a szegedi községkerülethez tartozott, de 1918 óta megszűnt ez
a beosztás. Anyakönyvi területéhez tartoznak: Écska, Aradác, Módos, Periasz,
Kanak, Szárcsa, Szécsány, Ittebe, Bégaszentgyörgy, Tórák, Zichyfalva, Bóka és
Párdány. 440 családban 2000 lelket számlál 460 adófizetővel. Ezek között 4
nagykereskedő, 144 kereskedő, 6 vállalkozó és nagyiparos, 26 iparos, 9 ügyvéd,
16 orvos, 7 mérnök, 2 gyógyszerész, 7 köztisztviselő, 110 magántisztviselő, 1
hírlapíró, 12 munkás, 24 egyéb. 8 munkanélküli és 14 közadakozásból él. Nagyobb
közgazdasági tevékenységet fejtettek ki Gyárfás Ödön, aki Kereskedelmi
Részvénytársaság címén 8 tisztviselőt és 40 munkáét foglalkoztató nagy
fűrésztelepet és Mayer Henrik, aki tekintélyes pénzintézetet létesített
Közgazdasági Bank Kt. címén. A város iparát jelentékenyen mozdítja elő a néhai
Engel Samu által létesített nagy fűrésztelep is. A hitközség évi 350,000 dinárt
állít be a költségvetésbe, hitéleti célokra 48,000, filantropikus célokra
20,000 és szociális célokra 15.000 dinárt fordít. 21 tagja a világháborúban
hősi halált halt. A hitközség élen állnak: Niedermann Mór, főrabbi; Hubert
Zsigmond ügyvéd, elnök; Neumann Gyula orvos, alelnök; Hajduska István ügyvéd,
pénztáros; Eckfeld Mór látszerész, Fischer Miklós kereskedő gondnokok, Fischl
Jakab kerekedő, Frank Lajos kereskedő. Kardos Samu ügyvéd, Jaulusz Ármin
ügyvéd, Temmer Sándor elöljárók; Büchler Hugó titkár. A Nőegylet elnöke özv.
Mangold Samuné, a Chevra Kadisáé Jaulusz Ármin ügyvéd, a Maszkil el Dalé Hubert
Zsigmond ügyvéd.
13500.ht
CÍMSZÓ Nagybecskere
SZÓCIKK Nagybecskere Velik Beckerek JSz rend tan váro Torontá vm 26,00 lak
Toron-tá vmegy levéltárába őrzöt okiratokbó megállapítható hog zsid hitközsé
1760 keletkezett Akko kapot néhán zsid csalá engedély letelepülésre
megtelepedet els családo közü csa néhányna marad fen neve Freund-családé amel
Zsombolyáró kerül od é kereskedésse foglalkozott Jaulus é Guttmann-családé E
utóbbina egyi ivadék 1817 Judenrichte tiszté viselte letelepülőkhö mé eg
negyedi csalá i csatlakozott d enne nev feledésb men é csa annyi tudun róla hog
tagja sörgyárba volta alkalmazva zsid közössé ezekbő alakult ő magu é azo is
aki későb beszivárogtak főle kereskedés űzték vezeté emberöltőkö á a alapít
családo ivadékair száll át Freund-család leszármazotta m i it élne é legaláb 12
é ót rőföskereskedésü van mí Jaulusz-csalá leszármazottj m Chevr Kadis élé áll
hitközsé zavartalanu é gyor tempóba fejlődöt é 1702 má 3 családo számlált
gazdaság fejlődé lassúb lehetett mer majdne ö évtizedi csa ideiglene imaházba
végezté istentiszteleteiket XIX sz elejé má szervezet keretbe működöt hitközsé
é 1817 má zsinagógáj i volt ső má iskolá i fenntartott A iskol céljair szolgál
helyisége forintér Köni Kamerá Verwalte Amtitó bérelte A err vonatkoz szerződés
Ada Guttman zsidóbíró Mei Riszenberge é Móze Schlesinge írtá alá frt-ró szól
kameráli nyugtatvány hitközsé archívum őrzi Ö évve későb vizsgázot tanító
alkalmaznak Heinric Rot a els tanít öffentlic geprüfte Lehre de Normaltache aki
a Ehrsam Israelitisch Gemeind iskolájáho leszerződtetett szerződés hitközsé
nevébe Mencze Izsá elnö ro hakoho írt alá Ebbe a időbe Chevr Kadis má évtizede
ót működött Alapításána ponto idejé ne ismerjük d valószínű hog 1764 alakul é
íg hitközsé minde intézmény közöt legrégibb Temetőj váro jelenleg dél határá
túl akko j messz várostó feküdt É sírk abbó a időbő csa eg maradt felirat eg
1828 elhuny ige jelentéken embe nevét Stamp Meieró örökít meg Jó szervezet
keretekbe működöt ezutá hitközség gondosa ügyel a alkotmányo adminisztrációr é
sűrű tartot gyűléseket XIX sz dereká má annyir meggyarapodott hog els
zsinagógáj szűkne bizonyul é építet eg másikat ma templo helyén amel 1895-i
tartott Ekko épített m i fennáll szé templomot hitközsé jelleg jóformá má
keletkezés ót haladó m i kongresszusi Tanácskozás nyelv rég időkbe néme volt
jegyzőkönyvei azonba a els elöljárók Freund Guttman Ádám Lichtentha József
Eisenstädte Simon Weis Herman alat hébe nyelve írták am má azér se meglepő mer
Freundo é Jauluszo i mé üzlet könyveike i hébe nyelve vezették szabadsághar
évébe fejlődé megakad é hitéle jóformá teljese szünetelt D rövi id múlv megin
életr kelt Nyilváno álásokho azonba XIX sz hetvene évéi ne juthatta zsidók
magyarosodá korszakába azutá társadalm érvényesülé lehetőség i kínálkozott Egyr
nőt a értelm foglalkozásba dolgozó száma köztisztviselő i akadta már bá ne
arányo számban mer Torontá mindi zsentri-megy vol é tisztségei főle nemessé
számár tartott fenn Mag lakossá azonba a 1848/49 évektő eltekintve mindi
békességbe él zsidókkal megbecsült a épít munkájuka é se hatóság se egyese
sohase gátoltá me intézményei felépítésébe é hitéletü fejlesztésében A ötvene
éve súlyo gazdaság viszonya má jó megalapozot filantrópiá találta hitközségben
d köznyomo mé buzgób tevékenységr é jótékonysá intézményesítésér serkentett
hitközséget Ekko keletkezet Krajcáros-Egylet maj abbó Zsid Nőegylet amel m má 7
éve tevéken múltta dicsekedhetik Els rabbija Fei nevű 1857-i lelkészkedett E
hébe nyelve templom rendtartás szerkesztett a érdeke dokumentu 1918 elveszett
1857-76-i Oppenhei Dávi vol rabbi 1876-80-i ne töltötté b rabbiállást A
interregnu utá a országosa becsül Klei Mór Kis Arnol buda vezet főrabb édesatyj
kerül hitéle élér é 1S80-1915-i működött Jelenle Niederman Mó főrabbi rabbi é
hitközsé vezető kitart lelkesedésse fejlesztetté hitközsé intézményeit Legfőb
gondjuka a iskolána szentelték amel kitűn tanerő vezetés alat mintaintézménny
fejlődött Eleint csa eg tanítój volt azutá háromra végü ötr nőt tantestület
Neveseb tanító voltak Guttmann Pollá Móric Feldhei Dávi 1849-9 Ples Sam 1857-8
Diaman Fülö 1870-9 Fische Mó 1880-190 Bánya Jaka 1882-190 Dőr S Zsigmon é Kálmá
Mó inne kerülte budapest polgár iskolához A iskolá 1900 hitközsé átadt városnak
maj 1902 beolvad a állam iskolába 1920-ba cionizmu felélesztett zsid iskolát
néha Korpne Lajo agitációj folytán jugoszlá álla engedélyezt é a iskol mé mos i
működik A iskol kultúrmunkájáho mélt a filantropiku tevékenység amelye a 1858
létesítet Nőegyle é a 1871 alakul Maski e Da fej k hitközsé keretében A 1874
alakul Humanitat Vérei 1917 megszűnt Könyvtára 1923 alapított Irattárába
1806-tó kezdv értéke leveleke é okiratoka őriz hitközsé ezelőt szeged
községkerülethe tartozott d 191 ót megszűn e beosztás Anyakönyv területéhe
tartoznak Écska Aradác Módos Periasz Kanak Szárcsa Szécsány Ittebe
Bégaszentgyörgy Tórák Zichyfalva Bók é Párdány 44 családba 200 lelke számlá 46
adófizetővel Eze közöt nagykereskedő 14 kereskedő vállalkoz é nagyiparos 2
iparos ügyvéd 1 orvos mérnök gyógyszerész köztisztviselő 11 magántisztviselő
hírlapíró 1 munkás 2 egyéb munkanélkül é 1 közadakozásbó él Nagyob közgazdaság
tevékenysége fejtette k Gyárfá Ödön ak Kereskedelm Részvénytársasá címé
tisztviselő é 4 munkáé foglalkoztat nag fűrésztelepe é Maye Henrik ak
tekintélye pénzintézete létesítet Közgazdaság Ban Kt címén váro ipará
jelentékenye mozdítj el néha Enge Sam álta létesítet nag fűrésztele is hitközsé
év 350,00 dinár állí b költségvetésbe hitélet célokr 48,000 filantropiku célokr
20,00 é szociáli célokr 15.00 dinár fordít 2 tagj világháborúba hős halál halt
hitközsé éle állnak Niederman Mór főrabbi Huber Zsigmon ügyvéd elnök Neuman
Gyul orvos alelnök Hajdusk Istvá ügyvéd pénztáros Eckfel Mó látszerész Fische
Mikló keresked gondnokok Fisch Jaka kerekedő Fran Lajo kereskedő Kardo Sam ügyvéd
Jaulus Ármi ügyvéd Temme Sándo elöljárók Büchle Hug titkár Nőegyle elnök özv
Mangol Samuné Chevr Kadisá Jaulus Ármi ügyvéd Maszki e Dal Huber Zsigmon ügyvéd
13500.h
CÍMSZ Nagybecsker
SZÓCIK Nagybecsker Veli Beckere JS ren ta vár Toront v 26,0 la Toron-t vmeg
levéltáráb őrzö okiratokb megállapíthat ho zsi hitközs 176 keletkezet Akk kapo
néhá zsi csal engedél letelepülésr megtelepede el család köz cs néhányn mara fe
nev Freund-család ame Zsombolyár kerü o kereskedéss foglalkozot Jaulu
Guttmann-család utóbbin egy ivadé 181 Judenricht tiszt viselt letelepülőkh m e
negyed csal csatlakozot enn ne feledés me cs anny tudu ról ho tagj sörgyárb
volt alkalmazv zsi közöss ezekb alakul mag az i ak késő beszivárogta fől
kereskedé űzté vezet emberöltők alapí család ivadékai szál á Freund-csalá
leszármazott i éln legalá 1 ó rőföskereskedés va m Jaulusz-csal leszármazott
Chev Kadi él ál hitközs zavartalan gyo tempób fejlődö 170 m család számlál
gazdasá fejlőd lassú lehetet me majdn évtized cs ideiglen imaházb végezt istentiszteleteike
XI s elej m szerveze keretb működö hitközs
13500.
CÍMS Nagybecske
SZÓCI Nagybecske Vel Becker J re t vá Toron 26, l Toron- vme levéltárá őrz
okiratok megállapítha h zs hitköz 17 keletkeze Ak kap néh zs csa engedé
letelepülés megteleped e csalá kö c néhány mar f ne Freund-csalá am Zsombolyá
ker kereskedés foglalkozo Jaul Guttmann-csalá utóbbi eg ivad 18 Judenrich tisz
visel letelepülők negye csa csatlakozo en n feledé m c ann tud ró h tag sörgyár
vol alkalmaz zs közös ezek alaku ma a a kés beszivárogt fő keresked űzt veze
emberöltő alap csalá ivadéka szá Freund-csal leszármazot él legal
rőföskereskedé v Jaulusz-csa leszármazot Che Kad é á hitköz zavartala gy tempó
fejlőd 17 csalá számlá gazdas fejlő lass lehete m majd évtize c ideigle imaház
végez istentiszteleteik X ele szervez keret működ hitköz 18 zsinagóg vo isko
fenntarto isk célja szolg helyisé forint Kö Kame Verwal Amti bérel e vonatk
szerződ A Guttm zsidóbí M Riszenber Mó Schlesin ír a frt- sz kamerá nyugtatvá
hitköz archív őr év kés vizsgáz taní alkalmazn Heinr R e tan öffentl geprüf Leh
Normaltac a Ehrs Israelitis Gemei iskolájá leszerződtete szerződ hitköz nevé
Menc Iz el hako í a Eb idő Che Kad évtize működö Alapításá pon ide ismerj
valószí h 17 alak hitköz min intézmé köz legrégi Temet vá jelenl d hatá t ak
mes város fekü sí ab idő c mara felir 18 elhu i jelenték em nev Sta Meie örök m
szervez keretek működ ezu hitközs gondo ügy alkotmán adminisztráci sű tart
gyűlések X dere anny meggyarapodo h e zsinagóg szűk bizony épít másik temp hely
am 1895 tarto Ek építe fenná s templom hitköz jell jófor keletkez hala
kongresszu Tanácskoz nye r idők né vo jegyzőkönyv azon e elöljár Freu Guttm Ád
Lichtent Józs Eisenstäd Sim We Herm al hé nyel írt az megle m Freun Jaulus üzl
könyvei hé nyel vezett szabadságh évé fejlő megak hité jófor telje szünete rö
mú meg éle ke Nyilvá álások azon X hetve év juthat zsid magyaroso korszaká azu
társada érvényesü lehetős kínálkozo Eg n érte foglalkozás dolgo szá
köztisztvise akad m arán számb m Toron min zsentri-me v tisztség fő nemes szám
tarto fe M lakos azon 1848/ évek eltekint min békesség zsidókk megbecsü ép
munkáju hatós egye soha gátol intézmény felépítésé hitéle fejlesztéséb ötve é
súl gazdas viszon megalapoz filantróp talál hitközségb köznyo buzg tevékenysé
jótékony intézményesítés serkente hitközség Ek keletkez Krajcáros-Egyl m ab Zs
Nőegyl am é tevék múlt dicsekedhet E rabbi F ne 1857 lelkészkede hé nyel templ
rendtart szerkeszte érde dokumen 19 elvesze 1857-76 Oppenh Dá v rab 1876-80
töltöt rabbiállá interreg u országo becs Kl M K Arn bu vez főra édesat ker hité
él 1S80-1915 működö Jelen Niederm főrab rab hitköz veze kita lelkesedés
fejlesztet hitköz intézménye Legf gondju iskolá szentelt am kit tane vezet al
mintaintézmén fejlődö Elei c tanít vo azu három vé ö n tantestül Neves taní
volt Guttma Pol Mór Feldh Dá 1849 Pl S 1857 Diam Fü 1870 Fisc 1880-1 Bán Ja
1882-1 D Zsigm Kál in kerül budape polg iskoláh isko 19 hitköz áta városn m 19
beolv áll iskolá 1920- cioniz feléleszte zs iskol né Korp La agitáci folyt
jugosz ál engedélye isk m működ isk kultúrmunkájá mé filantropi tevékenys amel
18 létesít Nőegy 18 alak Mas f hitköz keretéb 18 alak Humanit Vér 19 megszű
Könyvtá 19 alapíto Irattárá 1806- kez érté levele okirato őr hitköz ezel szeg
községkerület tartozo 1 megsz beoszt Anyakön területé tartozn Écs Arad Mód
Peria Kan Szárc Szécsá Itte Bégaszentgyör Tór Zichyfal B Párdá család 2 lel
szám adófizetőv E köz nagykereske kereske vállalk nagyipar ipar ügyv orv mérn
gyógyszeré köztisztvise magántisztvise hírlapí munk egy munkanélk közadakozás
Nagy közgazdas tevékenysé fejtet Gyár Öd Kereskede Részvénytársa cí tisztvise
munk foglalkozt n fűrésztele Ma Henr tekintél pénzintéze létesít Közgazdas B
cím vá ipa jelentéken mozdí né En S ál létesít n fűrészte hitköz 350, din ál
költségvetés hitél célo 48,0 filantropi célo 20, szociá célo 15. din ford ta
világháború h hal ha hitköz é álln Niederm M főrab Hub Zsigm ügyv eln Neum Gy
orv aleln Hajdu Ist ügyv pénztár Eckf látszeré Fisc Mik keresk gondnok Fis Ja
kereke Fr La kereske Kar S ügyv Jaul Ár ügyv Tem Sán elöljár Büch H titk Nőegy
eln ö Mang Samu Che Kadi Jaul Ár ügyv Masz D Hub Zsigm ügyv
13500
CÍM Nagybecsk
SZÓC Nagybecsk Ve Becke r v Toro 26 Toron vm levéltár őr okirato
megállapíth z hitkö 1 keletkez A ka né z cs enged letelepülé megtelepe csal k
néhán ma n Freund-csal a Zsomboly ke kereskedé foglalkoz Jau Guttmann-csal
utóbb e iva 1 Judenric tis vise letelepülő negy cs csatlakoz e feled an tu r ta
sörgyá vo alkalma z közö eze alak m ké beszivárog f kereske űz vez emberölt ala
csal ivadék sz Freund-csa leszármazo é lega rőföskeresked Jaulusz-cs leszármazo
Ch Ka hitkö zavartal g temp fejlő 1 csal száml gazda fejl las lehet maj évtiz
ideigl imahá vége istentiszteletei el szerve kere műkö hitkö 1 zsinagó v isk fenntart
is célj szol helyis forin K Kam Verwa Amt bére vonat szerző Gutt zsidób
Riszenbe M Schlesi í frt s kamer nyugtatv hitkö archí ő é ké vizsgá tan
alkalmaz Hein ta öffent geprü Le Normalta Ehr Israeliti Geme iskoláj
leszerződtet szerző hitkö nev Men I e hak E id Ch Ka évtiz működ Alapítás po id
ismer valósz 1 ala hitkö mi intézm kö legrég Teme v jelen hat a me váro fek s a
id mar feli 1 elh jelenté e ne St Mei örö szerve kerete műkö ez hitköz gond üg
alkotmá adminisztrác s tar gyűlése der ann meggyarapod zsinagó szű bizon épí
mási tem hel a 189 tart E épít fenn templo hitkö jel jófo keletke hal kongressz
Tanácsko ny idő n v jegyzőköny azo elöljá Fre Gutt Á Lichten Józ Eisenstä Si W
Her a h nye ír a megl Freu Jaulu üz könyve h nye vezet szabadság év fejl mega
hit jófo telj szünet r m me él k Nyilv áláso azo hetv é jutha zsi magyaros
korszak az társad érvényes lehető kínálkoz E ért foglalkozá dolg sz köztisztvis
aka ará szám Toro mi zsentri-m tisztsé f neme szá tart f lako azo 1848 éve
eltekin mi békessé zsidók megbecs é munkáj ható egy soh gáto intézmén felépítés
hitél fejlesztésé ötv sú gazda viszo megalapo filantró talá hitközség közny buz
tevékenys jótékon intézményesíté serkent hitközsé E keletke Krajcáros-Egy a Z
Nőegy a tevé múl dicsekedhe rabb n 185 lelkészked h nye temp rendtar szerkeszt
érd dokume 1 elvesz 1857-7 Oppen D ra 1876-8 töltö rabbiáll interre ország bec
K Ar b ve főr édesa ke hit é 1S80-191 működ Jele Nieder főra ra hitkö vez kit
lelkesedé fejleszte hitkö intézmény Leg gondj iskol szentel a ki tan veze a
mintaintézmé fejlőd Ele taní v az háro v tantestü Neve tan vol Guttm Po Mó Feld
D 184 P 185 Dia F 187 Fis 1880- Bá J 1882- Zsig Ká i kerü budap pol iskolá isk
1 hitkö át város 1 beol ál iskol 1920 cioni feléleszt z isko n Kor L agitác foly
jugos á engedély is műkö is kultúrmunkáj m filantrop tevékeny ame 1 létesí Nőeg
1 ala Ma hitkö kereté 1 ala Humani Vé 1 megsz Könyvt 1 alapít Irattár 1806 ke
ért level okirat ő hitkö eze sze községkerüle tartoz megs beosz Anyakö terület
tartoz Éc Ara Mó Peri Ka Szár Szécs Itt Bégaszentgyö Tó Zichyfa Párd csalá le
szá adófizető kö nagykeresk keresk vállal nagyipa ipa ügy or mér gyógyszer
köztisztvis magántisztvis hírlap mun eg munkanél közadakozá Nag közgazda
tevékenys fejte Gyá Ö Keresked Részvénytárs c tisztvis mun foglalkoz fűrésztel
M Hen tekinté pénzintéz létesí Közgazda cí v ip jelentéke mozd n E á létesí
fűrészt hitkö 350 di á költségveté hité cél 48, filantrop cél 20 szoci cél 15
di for t világhábor ha h hitkö áll Nieder főra Hu Zsig ügy el Neu G or alel
Hajd Is ügy pénztá Eck látszer Fis Mi keres gondno Fi J kerek F L keresk Ka ügy
Jau Á ügy Te Sá elöljá Büc tit Nőeg el Man Sam Ch Kad Jau Á ügy Mas Hu Zsig ügy
1350
CÍ Nagybecs
SZÓ Nagybecs V Beck Tor 2 Toro v levéltá ő okirat megállapít hitk keletke k
n c enge letelepül megtelep csa néhá m Freund-csa Zsombol k keresked foglalko
Ja Guttmann-csa utób iv Judenri ti vis letelepül neg c csatlako fele a t t
sörgy v alkalm köz ez ala k besziváro keresk ű ve emberöl al csa ivadé s
Freund-cs leszármaz leg rőföskereske Jaulusz-c leszármaz C K hitk zavarta tem
fejl csa szám gazd fej la lehe ma évti ideig imah vég istentisztelete e szerv
ker műk hitk zsinag is fenntar i cél szo helyi fori Ka Verw Am bér vona szerz
Gut zsidó Riszenb Schles fr kame nyugtat hitk arch k vizsg ta alkalma Hei t
öffen gepr L Normalt Eh Israelit Gem iskolá leszerződte szerz hitk ne Me ha i C
K évti műkö Alapítá p i isme valós al hitk m intéz k legré Tem jele ha m vár fe
i ma fel el jelent n S Me ör szerv keret műk e hitkö gon ü alkotm adminisztrá
ta gyűlés de an meggyarapo zsinag sz bizo ép más te he 18 tar épí fen templ
hitk je jóf keletk ha kongress Tanácsk n id jegyzőkön az elölj Fr Gut Lichte Jó
Eisenst S He ny í meg Fre Jaul ü könyv ny veze szabadsá é fej meg hi jóf tel
szüne m é Nyil álás az het juth zs magyaro korsza a társa érvénye lehet kínálko
ér foglalkoz dol s köztisztvi ak ar szá Tor m zsentri- tiszts nem sz tar lak az
184 év elteki m békess zsidó megbec munká hat eg so gát intézmé felépíté hité
fejlesztés öt s gazd visz megalap filantr tal hitközsé közn bu tevékeny jótéko
intézményesít serken hitközs keletk Krajcáros-Eg Nőeg tev mú dicsekedh rab 18
lelkészke ny tem rendta szerkesz ér dokum elves 1857- Oppe r 1876- tölt rabbiál
interr orszá be A v fő édes k hi 1S80-19 műkö Jel Niede főr r hitk ve ki
lelkesed fejleszt hitk intézmén Le gond isko szente k ta vez mintaintézm fejlő
El tan a hár tantest Nev ta vo Gutt P M Fel 18 18 Di 18 Fi 1880 B 1882 Zsi K
ker buda po iskol is hitk á váro beo á isko 192 cion felélesz isk Ko agitá fol
jugo engedél i műk i kultúrmunká filantro tevéken am létes Nőe al M hitk keret
al Human V megs Könyv alapí Irattá 180 k ér leve okira hitk ez sz községkerül
tarto meg beos Anyak terüle tarto É Ar M Per K Szá Széc It Bégaszentgy T Zichyf
Pár csal l sz adófizet k nagykeres keres válla nagyip ip üg o mé gyógysze
köztisztvi magántisztvi hírla mu e munkané közadakoz Na közgazd tevékeny fejt
Gy Kereske Részvénytár tisztvi mu foglalko fűrészte He tekint pénzinté létes
Közgazd c i jelenték moz létes fűrész hitk 35 d költségvet hit cé 48 filantro
cé 2 szoc cé 1 d fo világhábo h hitk ál Niede főr H Zsi üg e Ne o ale Haj I üg
pénzt Ec látsze Fi M kere gondn F kere keres K üg Ja üg T S elölj Bü ti Nőe e
Ma Sa C Ka Ja üg Ma H Zsi üg