13508.htm
CÍMSZÓ: Nagykanizsa
SZÓCIKK: Nagykanizsa, rend.
tan. város 30,416 lak. A zsidó (kongresszusi) hitközség, amelynek alapítási
ideje 1700. évre tehető, most 3663 lelket számlál (az 1920. megejtett népszámlálás
adatai szerint) 880 adófizetővel. Az 1910. megejtett népszámlálás 4278 zsidót
tüntet fel, a csökkenést a háború és az utána való elköltözések idézték elő.
Foglalkozásuk szerint ma így oszlanak meg a hitközség tagjai: 13 nagykereskedő,
358 kereskedő, 16 nagyiparos, 195 iparos, 19 gazdálkodó, 26 ügyvéd, 23 orvos, 4
mérnök, 100 magántisztviselő, 12 köztisztviselő, 6 vállalkozó, 81 magánzó, 13
tanító és tanár, a többi egyéb foglalkozási ágakban. 80 közadakozásból él. Az
utolsó év költségvetése 111,273 P., amiből. 2,961 P-t a hitéletre és
jótékonyságra, 40,477 P-t iskolákra, 3400 P-t szociális célokra fordítanak.,
Céltudatos alkotó munka jellemzi a hitközséget. A specifikusan zsidó tudományok
ápolásában és terjesztésében ugyan nem versenyezhet a Dunántúl sok híres és
nála sokkalta kisebb ősrégi hitközségével, de ama hitközségek közé számítható,
amelyek legkorábban kapcsolódtak be az egyetemes kultúrába és forrtak össze a
magyarsággal. Sok tagja sikeresen vett részt az ország közgazdasági életének kiépítésében,
távoli országokkal tartott fenn gazdasági kapcsolatot és többen úttörő munkát
végeztek az iparfejlesztés terén, mikor a nagyipar még csak bontakozni kezdett
Magyarországon. Weiser I. C. 1842. gépgyárat és vasfémöntődét alapított, mely 6
tisztviselőt, 80 munkást foglalkoztat. 1863-ban Stern I. Mór téglagyárat (4
tisztviselő, 60 munkás), 1893. Hirschl és Bachrach megalapítja a Mercur
vasművek r.-t.-ot (6 tisztviselő, 150 munkás), Frank és társa 1901. kefegyárat,
Pollák és társai 1923. kötőszövőgyárat (4 tisztviselő, 60 munkás), Schwarz Ottó
és Hoffmann Bernát 1924. kötőszövőgyárat (3 tisztviselő, 90 munkás). Az
őstermelés korszerű fejlesztésére is történtek itt sikeres kísérletek. Ujnépi
Elek Géza újnépi uradalmában (1400 kat. hold) és Breuer Vilmos bánok
szentgyörgyi birtokán és bérletén (700 hold tulajdon, 600 hold bérlet)
rendezett be kitűnően bevált mintagazdaságot. A zsidóságban gyökerező
műveltségszeretet hatotta át minden időben a hitközséget, amely minden
megmutatkozó tehetséget kifejlődésre buzdított és minden tudományos törekvést
támogatott. Ebből a szellemből bontakozik ki Horschetzky Mór hírneves orvos
(Josephus Flavius fordítója és megmagyarázója, megh. 1859.), Schnitzler János
(Schnitzler Arthúr atyja) bécsi orvosprofesszor és Löwy József héber író és
költő (megh. 1882. l. o.) nagy tehetsége. Világszerte elismert tudományos
működésükhöz itt nyertek ösztönzést és messzemenő támogatást Löw Lipót, később
szegedi főrabbi (l. o.) és Fassl Hirsch B. (l. o.), akinek művei: Das
Mosaisch-rabbinische Civilrecht 2 kötetben. A Magyar Tud. Akadémia
támogatásával 1852-54.; Die zehn Gebote des Bundes 1854.; Tugend u. Bechislehre
1862.; Das Mosaisch-rabbinische Strafgesetz 1870. itt jelentek meg. E művek
megjelenése idején már hosszú kulturális múltra tekinthetett vissza a
hitközség. Alapítóinak neve elveszett és csak a XVIII. sz. végén élt és a XIX.
sz. első negyedében meghalt elöljáróit ismerjük: Lakenbacher Mózest (megh.
1814.), Lakenbacher Izraelt (megh. 1815.), Löwenstein Izraelt (megh. 1824.),
továbbá Benzion Fülöpöt, Blau Rubent és Jemnitz Albertet. Tudják, hogy mikor
alkotta meg első alapszabályait, de ez csak a végleges szervezés idejére
irányadó és nem az első megalakulásra is. Az 1787. hercegesített Batthyány
Lajos gróf, a zsidóság Kegyura 1786 okt. 20. « Előírás a zsidó hitközségben
való jó rend fenntartásáról» címmel a hitközségnek alapszabályokat ad. Ez az
«előírás» tekinthető az első alapszabályoknak és ennek a fundamentumán építette
ki későbben keletkezett, úgyszintén már régóta működő intézményeit. Mint minden
zsidó hitközségben, itt is legelsőben a Chevra Kadisát alakították meg,
valószínűleg 1700 körül. Működésének első korszakáról nem maradt fenn semmiféle
írott dokumentum. Az első (halottak nyilvántartása) 1772-ből, a második
1784-ből származik, mikor a hitközség Batthyány herceg uradalmából új
temetőtelket vásárolt. Az adásvevési szerződésben már megemlíti Batthány Lajos
gróf, hogy a «Communitas judaeorum» azért vásárolja a telket «Quia judaeorum
coemeterium jam plenum esset», ami a hitközség régi fennállása mellett
bizonyít; mert 1784. még nem telhetett volna meg a temető, ha már jóval ezelőtt
nem lett volna ott zsidó hitközség. Történelmének szempontjából az 1786 -ik
esztendő mindenesetre a legnevezetesebb, nemcsak azért, mert szervezett hitélete
alapszabályainak megalkotásával akkor kezdődött, de azért is, mert akkor
nyitotta meg az úgynevezett nemzeti iskolát, amely 1809-ig működött. Jellemző,
hogy az iskolanyitás jó húsz évvel előzte meg a templomépítést. De ez még nem
jelenti azt, hogy a hitélet a kultúrával szemben hátrányba került. A hitközség
vallásos iránya Torai Chajim Henrik (1776-92), Szántó Mayer (1831-ig működött)
és Lőwy S. Izsák (1832-40) rabbik alatt már konzervatív volt. 1820-ban hozott
határozat szerint kizárták a hitközségből azt, ki nem rituális (nészech) bort
vásárol. 1829-ben bevezették a templomba Sulzer szerzeményeit s férfikórust
szerveztek. A hitközség történetében döntő jelentőségű Löw Lipót rövid
működése, aki küzdelmek árán megvalósította reformtörekvéseit. Működése a
templom, az iskola, a magyarosodás és a társadalmi élet terén egyaránt
jelentős. 1845-ben sémini aceresz ünnepén szólal meg először magyar-zsidó
templomban orgona, melyet Strasser L. D. ajándékozott. A hitszónoklat nyelve
magyar. Utódja Faszel B. Hirsch folytatja Löw Lipót liberális irányát s a kol
nidrót eltörli. Kiváló szónok, buzgó lelki pásztor. Neumann Ede követi a
rabbiszéken (1883-1918), aki Geiger Ábrahám istentiszteleti újításait s
imakönyvét vezeti be. 1919 óta Winkler Ernő főrabbi működése alatt a hitközség
vallási élete újból konzervatív irányban fejlődik a vallásos szellem s a
hitoktatás erősödésével. A felekezeti emberbaráti intézmények s a szegényügy
felkarolása is az újabb fejlődés eredményei. Még ma is fennálló nagytemploma
építését a hitközség Batthyány Fülöp gróf támogatásával 1817.kezdi meg és azt
1821. be is fejezi. 1830 körül zsidó kórházat létesít, 1832. magyar nyelvű
oktatásra berendezett elemi iskolát. A szabadságharcot megelőző évtized nem
mutat fel észrevehetőbb haladást. Az ország gondja köti le a hitközséget is és
a nagy feszültségben inkább csak filantropikus szervezkedésre telik a
lelkesedés. Ez 1848. egészen az ország szolgálatába szegődik. A
szabadságharcban kifejtett hazafias tevékenysége miatt hadisarcot vetettek ki a
hitközségre és 1851. fel is oszlatták. De néhány évvel ezután újból
hozzáfoghatott vallási és kulturális életének kiépítéséhez. 1866-ban megépíti
saját költségén a kistemplomot, 1857. a kétosztályú kereskedelmi iskolát, 1886.
a polgári és 1891. a felső kereskedelmi iskolát. Eleven mozgalmakban élte ki
magát hitéleti és szociális érdeklődése is, amely egyre fokozódó
áldozatkészséggel teremtette meg a Chevra Szandekoosz, Tomech évi veros, Bikur
Chólim, Machzikó ev-joním, Nér Tomid egyesületeket, a Talmud Tórát, Nőegyletet
(1843.) és Leányegyletet (1927.). Minthogy a hitközség egyre szélesebb
területekre terjesztette ki filantropikus gondoskodását, ez intézmények nagy
része az idők során megszűnt, de a Chevra Kadisa, a Nőegylet és a Leányegylet
még ma is működik. Ugyancsak virágzik és terjeszti a kultúrát az elemi és a
felső kereskedelmi iskola is. Említést érdemel a hitközség levéltára, amely
muzeális értékű okmányokat és emlékeket őriz, közöttük a Chevra Kadisának
miniatűrökkel, aquarellekkel díszített törzskönyvét, amely a Szent Egylet
szertartási kódexét is magában foglalja. Saját múltjának megbecsülésére és
vezetőinek történelmi érzékére vall, hogy megíratta tanintézeteinek és (1928.)
százéves templomának történetét. Most pedig a hitközség monográfiáját írja meg
Villányi Henrik, a felső kereskedelmi iskola igazgatója a hitközség
megbízásából. Ez ismertetni fogja történetének legheroikusabb állomását is, a
világháborúban hozott véráldozatának kimutatását. 549 tagja vett részt a
harcokban és 76 hősi halált halt. A hadbavonultak családjainak támogatására
segélyalapot létesített a hitközség, amely a IX. községkerülethez tartozik, és
mint anyakönyvi központ magába foglalja Bakónak, Balatonmagyaród, Bánfa,
Eszteregnye, Fülöpmajor, Tűzvölgy, Gelse, Homokkomárom, Kiskomárom, Komárváros,
Letenye, Molnári, Poha, Rigács, Sárosszeg, Somár, Kecse, Tótszentmárton,
Tótszerdahely, Zalamerenye községeket. A hitközség és a kerület élén ez idő
szerint a következők állnak: Winkler Ernő főrabbi, Bród Tivadar ügyvéd elnök,
Rosenfeld József kereskedő helyettes elnök, Ötvös Emil nyug. államf.
főigazgató, a szertartási ügyosztály elnöke, Ollop Mór ügyvéd, az alapítványi
ügyosztály elnöke, Hirschler Sándor vezérigazgató, kincstári tanácsos, a
jótékonysági ügyosztály elnöke, Fried Ödön ügyvéd, a jogügyi osztály elnöke,
továbbá Ádám Róbert nagykereskedő, Breuer Izidor földbirtokos, Deutsch Bódog
igazgató, Frank Manó nagykereskedő, Goda Lipót v. tiszti főorvos, Grünfeld
Miksa téglagyáros, Halpten Jenő ügyvéd, Kahán Imre ny. ezredes orvos, Kardos
József terménykereskedő, Kertész Lipót városi állatorvos, Kleinfeld Ignác
takarékpénztári igazgató, Lichtenstein Mór bérlő, Pollák Ernő kékfestő, Pollák
József kereskedő, Pruger Ferenc nagyvágó, Rapoch Aladár ügyvéd, Rosenberg
Oszkár takarékpénztári igazgató, Rothschild Jakab ügyvéd, Rothschild Zsigmond,
csapi Sommer Ignác, Scherz Richárd. Schwartz Ignác magánzók, Strém Tivadar
kereskedő, Székely Nándor főmérnök, Weisz Lajos ügyvéd, Abramovits Márk
főkántor, Fábián Miksa titkár. A Chevra Kadisa elnöke Weisz Lajos, a Nőegyleté
Stromfeld Józsefné és a Leányegyleté Rothschild Béláné.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3508. címszó a lexikon =>
628. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13508.htm
CÍMSZÓ: Nagykanizsa
SZÓCIKK: Nagykanizsa, rend. tan. város 30,416 lak. A zsidó kongresszusi
hitközség, amelynek alapítási ideje 1700. évre tehető, most 3663 lelket számlál
az 1920. megejtett népszámlálás adatai szerint 880 adófizetővel. Az 1910.
megejtett népszámlálás 4278 zsidót tüntet fel, a csökkenést a háború és az
utána való elköltözések idézték elő. Foglalkozásuk szerint ma így oszlanak meg
a hitközség tagjai: 13 nagykereskedő, 358 kereskedő, 16 nagyiparos, 195 iparos,
19 gazdálkodó, 26 ügyvéd, 23 orvos, 4 mérnök, 100 magántisztviselő, 12
köztisztviselő, 6 vállalkozó, 81 magánzó, 13 tanító és tanár, a többi egyéb
foglalkozási ágakban. 80 közadakozásból él. Az utolsó év költségvetése 111,273
P., amiből. 2,961 P-t a hitéletre és jótékonyságra, 40,477 P-t iskolákra, 3400
P-t szociális célokra fordítanak., Céltudatos alkotó munka jellemzi a
hitközséget. A specifikusan zsidó tudományok ápolásában és terjesztésében ugyan
nem versenyezhet a Dunántúl sok híres és nála sokkalta kisebb ősrégi
hitközségével, de ama hitközségek közé számítható, amelyek legkorábban kapcsolódtak
be az egyetemes kultúrába és forrtak össze a magyarsággal. Sok tagja sikeresen
vett részt az ország közgazdasági életének kiépítésében, távoli országokkal
tartott fenn gazdasági kapcsolatot és többen úttörő munkát végeztek az
iparfejlesztés terén, mikor a nagyipar még csak bontakozni kezdett
Magyarországon. Weiser I. C. 1842. gépgyárat és vasfémöntődét alapított, mely 6
tisztviselőt, 80 munkást foglalkoztat. 1863-ban Stern I. Mór téglagyárat 4
tisztviselő, 60 munkás , 1893. Hirschl és Bachrach megalapítja a Mercur
vasművek r.-t.-ot 6 tisztviselő, 150 munkás , Frank és társa 1901. kefegyárat,
Pollák és társai 1923. kötőszövőgyárat 4 tisztviselő, 60 munkás , Schwarz Ottó
és Hoffmann Bernát 1924. kötőszövőgyárat 3 tisztviselő, 90 munkás . Az
őstermelés korszerű fejlesztésére is történtek itt sikeres kísérletek. Ujnépi
Elek Géza újnépi uradalmában 1400 kat. hold és Breuer Vilmos bánok szentgyörgyi
birtokán és bérletén 700 hold tulajdon, 600 hold bérlet rendezett be kitűnően
bevált mintagazdaságot. A zsidóságban gyökerező műveltségszeretet hatotta át
minden időben a hitközséget, amely minden megmutatkozó tehetséget kifejlődésre
buzdított és minden tudományos törekvést támogatott. Ebből a szellemből
bontakozik ki Horschetzky Mór hírneves orvos Josephus Flavius fordítója és
megmagyarázója, megh. 1859. , Schnitzler János Schnitzler Arthúr atyja bécsi
orvosprofesszor és Löwy József héber író és költő megh. 1882. l. o. nagy
tehetsége. Világszerte elismert tudományos működésükhöz itt nyertek ösztönzést
és messzemenő támogatást Löw Lipót, később szegedi főrabbi l. o. és Fassl
Hirsch B. l. o. , akinek művei: Das Mosaisch-rabbinische Civilrecht 2 kötetben.
A Magyar Tud. Akadémia támogatásával 1852-54.; Die zehn Gebote des Bundes
1854.; Tugend u. Bechislehre 1862.; Das Mosaisch-rabbinische Strafgesetz 1870.
itt jelentek meg. E művek megjelenése idején már hosszú kulturális múltra
tekinthetett vissza a hitközség. Alapítóinak neve elveszett és csak a XVIII.
sz. végén élt és a XIX. sz. első negyedében meghalt elöljáróit ismerjük:
Lakenbacher Mózest megh. 1814. , Lakenbacher Izraelt megh. 1815. , Löwenstein
Izraelt megh. 1824. , továbbá Benzion Fülöpöt, Blau Rubent és Jemnitz Albertet.
Tudják, hogy mikor alkotta meg első alapszabályait, de ez csak a végleges
szervezés idejére irányadó és nem az első megalakulásra is. Az 1787.
hercegesített Batthyány Lajos gróf, a zsidóság Kegyura 1786 okt. 20. Előírás a
zsidó hitközségben való jó rend fenntartásáról címmel a hitközségnek
alapszabályokat ad. Ez az előírás tekinthető az első alapszabályoknak és ennek
a fundamentumán építette ki későbben keletkezett, úgyszintén már régóta működő
intézményeit. Mint minden zsidó hitközségben, itt is legelsőben a Chevra
Kadisát alakították meg, valószínűleg 1700 körül. Működésének első korszakáról
nem maradt fenn semmiféle írott dokumentum. Az első halottak nyilvántartása
1772-ből, a második 1784-ből származik, mikor a hitközség Batthyány herceg
uradalmából új temetőtelket vásárolt. Az adásvevési szerződésben már megemlíti
Batthány Lajos gróf, hogy a Communitas judaeorum azért vásárolja a telket Quia
judaeorum coemeterium jam plenum esset , ami a hitközség régi fennállása
mellett bizonyít; mert 1784. még nem telhetett volna meg a temető, ha már jóval
ezelőtt nem lett volna ott zsidó hitközség. Történelmének szempontjából az 1786
-ik esztendő mindenesetre a legnevezetesebb, nemcsak azért, mert szervezett
hitélete alapszabályainak megalkotásával akkor kezdődött, de azért is, mert
akkor nyitotta meg az úgynevezett nemzeti iskolát, amely 1809-ig működött. Jellemző,
hogy az iskolanyitás jó húsz évvel előzte meg a templomépítést. De ez még nem
jelenti azt, hogy a hitélet a kultúrával szemben hátrányba került. A hitközség
vallásos iránya Torai Chajim Henrik 1776-92 , Szántó Mayer 1831-ig működött és
Lőwy S. Izsák 1832-40 rabbik alatt már konzervatív volt. 1820-ban hozott
határozat szerint kizárták a hitközségből azt, ki nem rituális nészech bort
vásárol. 1829-ben bevezették a templomba Sulzer szerzeményeit s férfikórust
szerveztek. A hitközség történetében döntő jelentőségű Löw Lipót rövid
működése, aki küzdelmek árán megvalósította reformtörekvéseit. Működése a
templom, az iskola, a magyarosodás és a társadalmi élet terén egyaránt
jelentős. 1845-ben sémini aceresz ünnepén szólal meg először magyar-zsidó
templomban orgona, melyet Strasser L. D. ajándékozott. A hitszónoklat nyelve
magyar. Utódja Faszel B. Hirsch folytatja Löw Lipót liberális irányát s a kol
nidrót eltörli. Kiváló szónok, buzgó lelki pásztor. Neumann Ede követi a
rabbiszéken 1883-1918 , aki Geiger Ábrahám istentiszteleti újításait s
imakönyvét vezeti be. 1919 óta Winkler Ernő főrabbi működése alatt a hitközség
vallási élete újból konzervatív irányban fejlődik a vallásos szellem s a
hitoktatás erősödésével. A felekezeti emberbaráti intézmények s a szegényügy
felkarolása is az újabb fejlődés eredményei. Még ma is fennálló nagytemploma
építését a hitközség Batthyány Fülöp gróf támogatásával 1817.kezdi meg és azt
1821. be is fejezi. 1830 körül zsidó kórházat létesít, 1832. magyar nyelvű
oktatásra berendezett elemi iskolát. A szabadságharcot megelőző évtized nem
mutat fel észrevehetőbb haladást. Az ország gondja köti le a hitközséget is és
a nagy feszültségben inkább csak filantropikus szervezkedésre telik a
lelkesedés. Ez 1848. egészen az ország szolgálatába szegődik. A
szabadságharcban kifejtett hazafias tevékenysége miatt hadisarcot vetettek ki a
hitközségre és 1851. fel is oszlatták. De néhány évvel ezután újból
hozzáfoghatott vallási és kulturális életének kiépítéséhez. 1866-ban megépíti
saját költségén a kistemplomot, 1857. a kétosztályú kereskedelmi iskolát, 1886.
a polgári és 1891. a felső kereskedelmi iskolát. Eleven mozgalmakban élte ki
magát hitéleti és szociális érdeklődése is, amely egyre fokozódó
áldozatkészséggel teremtette meg a Chevra Szandekoosz, Tomech évi veros, Bikur
Chólim, Machzikó ev-joním, Nér Tomid egyesületeket, a Talmud Tórát, Nőegyletet
1843. és Leányegyletet 1927. . Minthogy a hitközség egyre szélesebb területekre
terjesztette ki filantropikus gondoskodását, ez intézmények nagy része az idők
során megszűnt, de a Chevra Kadisa, a Nőegylet és a Leányegylet még ma is
működik. Ugyancsak virágzik és terjeszti a kultúrát az elemi és a felső
kereskedelmi iskola is. Említést érdemel a hitközség levéltára, amely muzeális
értékű okmányokat és emlékeket őriz, közöttük a Chevra Kadisának miniatűrökkel,
aquarellekkel díszített törzskönyvét, amely a Szent Egylet szertartási kódexét
is magában foglalja. Saját múltjának megbecsülésére és vezetőinek történelmi
érzékére vall, hogy megíratta tanintézeteinek és 1928. százéves templomának
történetét. Most pedig a hitközség monográfiáját írja meg Villányi Henrik, a
felső kereskedelmi iskola igazgatója a hitközség megbízásából. Ez ismertetni
fogja történetének legheroikusabb állomását is, a világháborúban hozott
véráldozatának kimutatását. 549 tagja vett részt a harcokban és 76 hősi halált
halt. A hadbavonultak családjainak támogatására segélyalapot létesített a
hitközség, amely a IX. községkerülethez tartozik, és mint anyakönyvi központ
magába foglalja Bakónak, Balatonmagyaród, Bánfa, Eszteregnye, Fülöpmajor,
Tűzvölgy, Gelse, Homokkomárom, Kiskomárom, Komárváros, Letenye, Molnári, Poha,
Rigács, Sárosszeg, Somár, Kecse, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Zalamerenye
községeket. A hitközség és a kerület élén ez idő szerint a következők állnak:
Winkler Ernő főrabbi, Bród Tivadar ügyvéd elnök, Rosenfeld József kereskedő
helyettes elnök, Ötvös Emil nyug. államf. főigazgató, a szertartási ügyosztály
elnöke, Ollop Mór ügyvéd, az alapítványi ügyosztály elnöke, Hirschler Sándor
vezérigazgató, kincstári tanácsos, a jótékonysági ügyosztály elnöke, Fried Ödön
ügyvéd, a jogügyi osztály elnöke, továbbá Ádám Róbert nagykereskedő, Breuer
Izidor földbirtokos, Deutsch Bódog igazgató, Frank Manó nagykereskedő, Goda
Lipót v. tiszti főorvos, Grünfeld Miksa téglagyáros, Halpten Jenő ügyvéd, Kahán
Imre ny. ezredes orvos, Kardos József terménykereskedő, Kertész Lipót városi
állatorvos, Kleinfeld Ignác takarékpénztári igazgató, Lichtenstein Mór bérlő,
Pollák Ernő kékfestő, Pollák József kereskedő, Pruger Ferenc nagyvágó, Rapoch
Aladár ügyvéd, Rosenberg Oszkár takarékpénztári igazgató, Rothschild Jakab
ügyvéd, Rothschild Zsigmond, csapi Sommer Ignác, Scherz Richárd. Schwartz Ignác
magánzók, Strém Tivadar kereskedő, Székely Nándor főmérnök, Weisz Lajos ügyvéd,
Abramovits Márk főkántor, Fábián Miksa titkár. A Chevra Kadisa elnöke Weisz
Lajos, a Nőegyleté Stromfeld Józsefné és a Leányegyleté Rothschild Béláné.
13508.ht
CÍMSZÓ Nagykanizs
SZÓCIKK Nagykanizsa rend tan váro 30,41 lak zsid kongresszus hitközség
amelyne alapítás idej 1700 évr tehető mos 366 lelke számlá a 1920 megejtet
népszámlálá adata szerin 88 adófizetővel A 1910 megejtet népszámlálá 427 zsidó
tünte fel csökkenés hábor é a után val elköltözése idézté elő Foglalkozásu
szerin m íg oszlana me hitközsé tagjai 1 nagykereskedő 35 kereskedő 1
nagyiparos 19 iparos 1 gazdálkodó 2 ügyvéd 2 orvos mérnök 10 magántisztviselő 1
köztisztviselő vállalkozó 8 magánzó 1 tanít é tanár több egyé foglalkozás
ágakban 8 közadakozásbó él A utols é költségvetés 111,27 P. amiből 2,96 P-
hitéletr é jótékonyságra 40,47 P- iskolákra 340 P- szociáli célokr fordítanak.
Céltudato alkot munk jellemz hitközséget specifikusa zsid tudományo ápolásába é
terjesztésébe ugya ne versenyezhe Dunántú so híre é nál sokkalt kiseb ősrég
hitközségével d am hitközsége köz számítható amelye legkorábba kapcsolódta b a
egyeteme kultúráb é forrta össz magyarsággal So tagj sikerese vet rész a orszá
közgazdaság életéne kiépítésében távol országokka tartot fen gazdaság
kapcsolato é többe úttör munká végezte a iparfejleszté terén miko nagyipa mé
csa bontakozn kezdet Magyarországon Weise I C 1842 gépgyára é vasfémöntődé
alapított mel tisztviselőt 8 munkás foglalkoztat 1863-ba Ster I Mó téglagyára
tisztviselő 6 munká 1893 Hirsch é Bachrac megalapítj Mercu vasműve r.-t.-o
tisztviselő 15 munká Fran é társ 1901 kefegyárat Pollá é társa 1923
kötőszövőgyára tisztviselő 6 munká Schwar Ott é Hoffman Berná 1924
kötőszövőgyára tisztviselő 9 munká A őstermelé korszer fejlesztésér i történte
it sikere kísérletek Ujnép Ele Géz újnép uradalmába 140 kat hol é Breue Vilmo
báno szentgyörgy birtoká é bérleté 70 hol tulajdon 60 hol bérle rendezet b
kitűnőe bevál mintagazdaságot zsidóságba gyökerez műveltségszerete hatott á
minde időbe hitközséget amel minde megmutatkoz tehetsége kifejlődésr buzdítot é
minde tudományo törekvés támogatott Ebbő szellembő bontakozi k Horschetzk Mó
hírneve orvo Josephu Flaviu fordítój é megmagyarázója megh 1859 Schnitzle Jáno
Schnitzle Arthú atyj bécs orvosprofesszo é Löw Józse hébe ír é költ megh 1882 l
o nag tehetsége Világszert elismer tudományo működésükhö it nyerte ösztönzés é
messzemen támogatás Lö Lipót későb szeged főrabb l o é Fass Hirsc B l o akine
művei Da Mosaisch-rabbinisch Civilrech kötetben Magya Tud Akadémi támogatásáva
1852-54. Di zeh Gebot de Bunde 1854. Tugen u Bechislehr 1862. Da
Mosaisch-rabbinisch Strafgeset 1870 it jelente meg műve megjelenés idejé má
hossz kulturáli múltr tekinthetet vissz hitközség Alapítóina nev elveszet é csa
XVIII sz végé él é XIX sz els negyedébe meghal elöljárói ismerjük Lakenbache
Mózes megh 1814 Lakenbache Izrael megh 1815 Löwenstei Izrael megh 1824 tovább
Benzio Fülöpöt Bla Ruben é Jemnit Albertet Tudják hog miko alkott me els
alapszabályait d e csa véglege szervezé idejér irányad é ne a els megalakulásr
is A 1787 hercegesítet Batthyán Lajo gróf zsidósá Kegyur 178 okt 20 Előírá zsid
hitközségbe val j ren fenntartásáró címme hitközségne alapszabályoka ad E a
előírá tekinthet a els alapszabályokna é enne fundamentumá épített k későbbe keletkezett
úgyszinté má régót működ intézményeit Min minde zsid hitközségben it i
legelsőbe Chevr Kadisá alakítottá meg valószínűle 170 körül Működéséne els
korszakáró ne marad fen semmifél írot dokumentum A els halotta nyilvántartás
1772-ből másodi 1784-bő származik miko hitközsé Batthyán herce uradalmábó ú
temetőtelke vásárolt A adásvevés szerződésbe má megemlít Batthán Lajo gróf hog
Communita judaeoru azér vásárolj telke Qui judaeoru coemeteriu ja plenu esse am
hitközsé rég fennállás mellet bizonyít mer 1784 mé ne telhetet voln me temető h
má jóva ezelőt ne let voln ot zsid hitközség Történelméne szempontjábó a 178 -i
esztend mindenesetr legnevezetesebb nemcsa azért mer szervezet hitélet
alapszabályaina megalkotásáva akko kezdődött d azér is mer akko nyitott me a
úgynevezet nemzet iskolát amel 1809-i működött Jellemző hog a iskolanyitá j hús
évve előzt me templomépítést D e mé ne jelent azt hog hitéle kultúráva szembe
hátrányb került hitközsé valláso irány Tora Chaji Henri 1776-9 Szánt Maye
1831-i működöt é Lőw S Izsá 1832-4 rabbi alat má konzervatí volt 1820-ba hozot
határoza szerin kizártá hitközségbő azt k ne rituáli nészec bor vásárol 1829-be
bevezetté templomb Sulze szerzeményei férfikórus szerveztek hitközsé
történetébe dönt jelentőség Lö Lipó rövi működése ak küzdelme árá megvalósított
reformtörekvéseit Működés templom a iskola magyarosodá é társadalm éle teré
egyarán jelentős 1845-be sémin aceres ünnepé szóla me előszö magyar-zsid
templomba orgona melye Strasse L D ajándékozott hitszónokla nyelv magyar Utódj
Fasze B Hirsc folytatj Lö Lipó liberáli irányá ko nidró eltörli Kivál szónok
buzg lelk pásztor Neuman Ed követ rabbiszéke 1883-191 ak Geige Ábrahá
istentisztelet újításai imakönyvé vezet be 191 ót Winkle Ern főrabb működés
alat hitközsé vallás élet újbó konzervatí irányba fejlődi valláso szelle
hitoktatá erősödésével felekezet emberbarát intézménye szegényüg felkarolás i a
újab fejlődé eredményei Mé m i fennáll nagytemplom építésé hitközsé Batthyán
Fülö gró támogatásáva 1817.kezd me é az 1821 b i fejezi 183 körü zsid kórháza
létesít 1832 magya nyelv oktatásr berendezet elem iskolát szabadságharco
megelőz évtize ne muta fe észrevehetőb haladást A orszá gondj köt l hitközsége
i é nag feszültségbe inkáb csa filantropiku szervezkedésr teli lelkesedés E 1848
egésze a orszá szolgálatáb szegődik szabadságharcba kifejtet hazafia
tevékenység miat hadisarco vetette k hitközségr é 1851 fe i oszlatták D néhán
évve ezutá újbó hozzáfoghatot vallás é kulturáli életéne kiépítéséhez 1866-ba
megépít sajá költségé kistemplomot 1857 kétosztály kereskedelm iskolát 1886
polgár é 1891 fels kereskedelm iskolát Eleve mozgalmakba élt k magá hitélet é
szociáli érdeklődés is amel egyr fokozód áldozatkészségge teremtett me Chevr
Szandekoosz Tomec év veros Biku Chólim Machzik ev-joním Né Tomi egyesületeket
Talmu Tórát Nőegylete 1843 é Leányegylete 1927 Minthog hitközsé egyr széleseb
területekr terjesztett k filantropiku gondoskodását e intézménye nag rész a idő
sorá megszűnt d Chevr Kadisa Nőegyle é Leányegyle mé m i működik Ugyancsa virágzi
é terjeszt kultúrá a elem é fels kereskedelm iskol is Említés érdeme hitközsé
levéltára amel muzeáli érték okmányoka é emlékeke őriz közöttü Chevr Kadisána
miniatűrökkel aquarellekke díszítet törzskönyvét amel Szen Egyle szertartás
kódexé i magába foglalja Sajá múltjána megbecsülésér é vezetőine történelm
érzékér vall hog megíratt tanintézeteine é 1928 százéve templomána történetét
Mos pedi hitközsé monográfiájá írj me Villány Henrik fels kereskedelm iskol
igazgatój hitközsé megbízásából E ismertetn fogj történeténe legheroikusab
állomásá is világháborúba hozot véráldozatána kimutatását 54 tagj vet rész
harcokba é 7 hős halál halt hadbavonulta családjaina támogatásár segélyalapo
létesítet hitközség amel IX községkerülethe tartozik é min anyakönyv közpon
magáb foglalj Bakónak Balatonmagyaród Bánfa Eszteregnye Fülöpmajor Tűzvölgy
Gelse Homokkomárom Kiskomárom Komárváros Letenye Molnári Poha Rigács Sárosszeg
Somár Kecse Tótszentmárton Tótszerdahely Zalamereny községeket hitközsé é
kerüle élé e id szerin következő állnak Winkle Ern főrabbi Bró Tivada ügyvé
elnök Rosenfel Józse keresked helyette elnök Ötvö Emi nyug államf főigazgató
szertartás ügyosztál elnöke Ollo Mó ügyvéd a alapítvány ügyosztál elnöke
Hirschle Sándo vezérigazgató kincstár tanácsos jótékonyság ügyosztál elnöke
Frie Ödö ügyvéd jogügy osztál elnöke tovább Ádá Róber nagykereskedő Breue Izido
földbirtokos Deutsc Bódo igazgató Fran Man nagykereskedő God Lipó v tiszt
főorvos Grünfel Miks téglagyáros Halpte Jen ügyvéd Kahá Imr ny ezrede orvos Kardo
Józse terménykereskedő Kertés Lipó város állatorvos Kleinfel Igná
takarékpénztár igazgató Lichtenstei Mó bérlő Pollá Ern kékfestő Pollá Józse
kereskedő Pruge Feren nagyvágó Rapoc Aladá ügyvéd Rosenber Oszká takarékpénztár
igazgató Rothschil Jaka ügyvéd Rothschil Zsigmond csap Somme Ignác Scher
Richárd Schwart Igná magánzók Stré Tivada kereskedő Székel Nándo főmérnök Weis
Lajo ügyvéd Abramovit Már főkántor Fábiá Miks titkár Chevr Kadis elnök Weis
Lajos Nőegylet Stromfel Józsefn é Leányegylet Rothschil Béláné
13508.h
CÍMSZ Nagykaniz
SZÓCIK Nagykanizs ren ta vár 30,4 la zsi kongresszu hitközsé amelyn alapítá
ide 170 év tehet mo 36 lelk száml 192 megejte népszámlál adat szeri 8
adófizetőve 191 megejte népszámlál 42 zsid tünt fe csökkené hábo utá va elköltözés
idézt el Foglalkozás szeri í oszlan m hitközs tagja nagykeresked 3 keresked
nagyiparo 1 iparo gazdálkod ügyvé orvo mérnö 1 magántisztvisel köztisztvisel
vállalkoz magánz taní taná töb egy foglalkozá ágakba közadakozásb é utol
költségveté 111,2 P amibő 2,9 P hitélet jótékonyságr 40,4 P iskolákr 34 P
szociál célok fordítanak Céltudat alko mun jellem hitközsége specifikus zsi
tudomány ápolásáb terjesztéséb ugy n versenyezh Dunánt s hír ná sokkal kise
ősré hitközségéve a hitközség kö számíthat amely legkorább kapcsolódt egyetem
kultúrá forrt öss magyarságga S tag sikeres ve rés orsz közgazdasá életén
kiépítésébe távo országokk tarto fe gazdasá kapcsolat több úttö munk végezt
iparfejleszt teré mik nagyip m cs bontakoz kezde Magyarországo Weis 184 gépgyár
vasfémöntőd alapítot me tisztviselő munká foglalkozta 1863-b Ste M téglagyár
tisztvisel munk 189 Hirsc Bachra megalapít Merc vasműv r.-t.- tisztvisel 1 munk
Fra tár 190 kefegyára Poll társ 192 kötőszövőgyár tisztvisel munk Schwa Ot
Hoffma Bern 192 kötőszövőgyár tisztvisel munk őstermel korsze fejlesztésé
történt i siker kísérlete Ujné El Gé újné uradalmáb 14 ka ho Breu Vilm bán
szentgyörg birtok bérlet 7 ho tulajdo 6 ho bérl rendeze kitűnő bevá
mintagazdaságo zsidóságb gyökere műveltségszeret hatot mind időb hitközsége ame
mind megmutatko tehetség kifejlődés buzdíto mind tudomány törekvé támogatot Ebb
szellemb bontakoz Horschetz M hírnev orv Joseph Flavi fordító megmagyarázój meg
185 Schnitzl Ján Schnitzl Arth aty béc orvosprofessz Lö Józs héb í köl meg 188
na tehetség Világszer elisme tudomány működésükh i nyert ösztönzé messzeme
támogatá L Lipó késő szege főrab Fas Hirs akin műve D Mosaisch-rabbinisc
Civilrec kötetbe Magy Tu Akadém támogatásáv 1852-54 D ze Gebo d Bund 1854 Tuge
Bechisleh 1862 D Mosaisch-rabbinisc Strafgese 187 i jelent me műv megjelené
idej m hoss kulturál múlt tekinthete viss hitközsé Alapítóin ne elvesze cs XVII
s vég é XI s el negyedéb megha elöljáró ismerjü Lakenbach Móze meg 181
Lakenbach Izrae meg 181 Löwenste Izrae meg 182 továb Benzi Fülöpö Bl Rube Jemni
Alberte Tudjá ho mik alkot m el alapszabályai cs végleg szervez idejé iránya n
el megalakulás i 178 hercegesíte Batthyá Laj gró zsidós Kegyu 17 ok 2 Előír zsi
hitközségb va re fenntartásár címm hitközségn alapszabályok a előír tekinthe el
alapszabályokn enn fundamentum építet később keletkezet úgyszint m régó műkö
intézményei Mi mind zsi hitközségbe i legelsőb Chev Kadis alakított me
valószínűl 17 körü Működésén el korszakár n mara fe semmifé íro dokumentu el
halott nyilvántartá 1772-bő másod 1784-b származi mik hitközs Batthyá herc
uradalmáb temetőtelk vásárol adásvevé szerződésb m megemlí Batthá Laj gró ho
Communit judaeor azé vásárol telk Qu judaeor coemeteri j plen ess a hitközs ré
fennállá melle bizonyí me
13508.
CÍMS Nagykani
SZÓCI Nagykaniz re t vá 30, l zs kongressz hitközs amely alapít id 17 é
tehe m 3 lel szám 19 megejt népszámlá ada szer adófizetőv 19 megejt népszámlá 4
zsi tün f csökken háb ut v elköltözé idéz e Foglalkozá szer oszla hitköz tagj
nagykereske kereske nagyipar ipar gazdálko ügyv orv mérn magántisztvise
köztisztvise vállalko magán tan tan tö eg foglalkoz ágakb közadakozás uto
költségvet 111, amib 2, hitéle jótékonyság 40, iskolák 3 szociá célo fordítana
Céltuda alk mu jelle hitközség specifiku zs tudomán ápolásá terjesztésé ug
versenyez Dunán hí n sokka kis ősr hitközségév hitközsé k számítha amel
legkoráb kapcsolód egyete kultúr forr ös magyarságg ta sikere v ré ors
közgazdas életé kiépítéséb táv országok tart f gazdas kapcsola töb útt mun
végez iparfejlesz ter mi nagyi c bontako kezd Magyarország Wei 18 gépgyá
vasfémöntő alapíto m tisztvisel munk foglalkozt 1863- St téglagyá tisztvise mun
18 Hirs Bachr megalapí Mer vasmű r.-t. tisztvise mun Fr tá 19 kefegyár Pol tár
19 kötőszövőgyá tisztvise mun Schw O Hoffm Ber 19 kötőszövőgyá tisztvise mun
ősterme korsz fejlesztés történ sike kísérlet Ujn E G újn uradalmá 1 k h Bre
Vil bá szentgyör birto bérle h tulajd h bér rendez kitűn bev mintagazdaság
zsidóság gyöker műveltségszere hato min idő hitközség am min megmutatk tehetsé
kifejlődé buzdít min tudomán törekv támogato Eb szellem bontako Horschet hírne
or Josep Flav fordít megmagyarázó me 18 Schnitz Já Schnitz Art at bé
orvosprofess L Józ hé kö me 18 n tehetsé Világsze elism tudomán működésük nyer
ösztönz messzem támogat Lip kés szeg főra Fa Hir aki műv Mosaisch-rabbinis
Civilre kötetb Mag T Akadé támogatásá 1852-5 z Geb Bun 185 Tug Bechisle 186
Mosaisch-rabbinis Strafges 18 jelen m mű megjelen ide hos kulturá múl tekinthet
vis hitközs Alapítói n elvesz c XVI vé X e negyedé megh elöljár ismerj Lakenbac
Móz me 18 Lakenbac Izra me 18 Löwenst Izra me 18 tová Benz Fülöp B Rub Jemn
Albert Tudj h mi alko e alapszabálya c végle szerve idej irány e megalakulá 17
hercegesít Batthy La gr zsidó Kegy 1 o Előí zs hitközség v r fenntartásá cím
hitközség alapszabályo előí tekinth e alapszabályok en fundamentu építe későb
keletkeze úgyszin rég műk intézménye M min zs hitközségb legelső Che Kadi
alakítot m valószínű 1 kör Működésé e korszaká mar f semmif ír dokument e halot
nyilvántart 1772-b máso 1784- származ mi hitköz Batthy her uradalmá temetőtel
vásáro adásvev szerződés megeml Batth La gr h Communi judaeo az vásáro tel Q
judaeo coemeter ple es hitköz r fennáll mell bizony m 17 telhet vo teme jó ezel
l vo zs hitközs Történelmé szempontjá 1 eszte mindenese legnevezetese nemc azé
m szervez hitél alapszabályai megalkotásá ak kezdődö az m ak nyito úgynevez
nemz iskol am 1809 működö Jellem h iskolanyi h év elő templomépíté jele a h hité
kultúrá szem hátrán kerü hitköz vallá irá To Cha Hen 1776 Szá Ma 1831 működ L
Iz 1832 rab al konzerva vo 1820- hoz határo szer kizár hitközség a rituá nész b
vásár 1829- bevezet templo Sul szerzemény férfikór szervezt hitköz történeté dö
jelentős Li rö működé küzdel á megvalósíto reformtörekvése Működ templ isko
magyaroso társada é te egyar jelent 1845- sém acer ünne szó elős magyar-zs
templom orgo mel Stras ajándékozo hitszónok nye magy Utó Fas Hir folyta Li
liberá irán nid eltör Kiv szón bu le pászt Neum köv rabbiszé 1883-1 Gei Ábra
istentisztel újítás imaköny vez 1 Wink E főra működ al hitköz vall él új
konzerva irány fejlő vallá szel hitokta erősödésév felekez emberbar intézmén
szegény felkarol új fejlő eredmény fenná nagytempl építé hitköz Batthy Fü g
támogatásá 1817.ke 18 feje 1 kö zs kórhá létes 18 mag nye oktatá berendez el
iskol szabadsághar megel évti mu észrevehet haladá ors gon k hitközsé n
feszültség ink c filantropi szervezkedé te lelkesed 18 egés ors szolgálat
szegőd szabadságharc kifejt hazaf tevékenys mi hadisar vetet hitközsé 18
oszlatt néh év ezu új hozzáfoghat vall kulturá életé kiépítéséh 1866- megép sa
költsé kistemplom 18 kétosztá kereskede iskol 18 polg 18 fe kereskede iskol Ele
mozgalmak é ma hitél szociá érdeklőd am eg fokoz áldozatkészség teremte Che
Szandekoo Tom ver Bi Chól Machz ev-jon To egyesületek Tal Tór Nőegyle 18
Leányegyle 19 Minth hitköz eg széles területe terjeszte filantropi gondoskodás
intézmén n ré i so megszű Che Kadi Nőegy Leányegy működ Ugyanc virág terjes kultú
el fe kereskede isk Említ érde hitköz levéltá am muzeá ért okmányo emléke őr
közöt Che Kadisá miniatűrökk aquarellek díszít törzskönyv am Sz Egy szertart
kóde magá foglal Sa múltjá megbecsülés vezetői történe érzék va h megíra
tanintézetei 19 százé templomá történet M pe hitköz monográfiá í Villá Henr fe
kereskede isk igazgat hitköz megbízásáb ismerte fo történeté legheroikus állomá
világháború hoz véráldozatá kimutatás ta v ré harcok h hal ha hadbavonul
családjai támogatás segélyala létesít hitközs am községkerület tartoz m anyakön
közp mag fogla Bakón Balatonmagyar Bán Eszteregn Fülöpmaj Tűzvöl Gel Homokkomár
Kiskomár Komárvár Leten Molná Po Rigá Sárossz Som Kec Tótszentmárt Tótszerdahe
Zalamere községek hitköz kerü é szer követke álln Wink E főrab B Tiva ügy eln
Rosenf Józ keresk helyet eln Öt E ny álla főigazga szertart ügyoszt elnö Ol
ügyv alapítvá ügyoszt elnö Hirsch Sán vezérigazga kincst tanács jótékonys
ügyoszt elnö Fr Ö ügyv jogü oszt elnö tová Á Rób nagykereske Bre Izi földbirtok
Deut Bó igazga Fr M nagykereske G Li tis főorv Grünf Mi téglagyár Halp J ügyv
Ka I ezre orv Kar Józ terménykereske Kert Li vár állatorv Kleinf Ig
takarékpénzt igazga Lichtenst bér Pol E kékfes Pol Józ kereske Pru Fer nagyvá
Rap Ala ügyv Rosenb Osz takarékpénzt igazga Rothsch Ja ügyv Rothsch Zsigmo cs
Som Ign Sch Richá Schwa Ig magánz St Tiva kereske Szék Nán főmérn We La ügyv
Abramov M főkánt Fáb Mi titk Che Kad eln We Laj Nőegyl Stromf Józse Leányegyl
Rothsch Bélá
13508
CÍM Nagykan
SZÓC Nagykani r v 30 z kongress hitköz amel alapí i 1 teh le szá 1 megej
népszáml ad sze adófizető 1 megej népszáml zs tü csökke há u elköltöz idé
Foglalkoz sze oszl hitkö tag nagykeresk keresk nagyipa ipa gazdálk ügy or mér
magántisztvis köztisztvis vállalk magá ta ta t e foglalko ágak közadakozá ut
költségve 111 ami 2 hitél jótékonysá 40 iskolá szoci cél fordítan Céltud al m
jell hitközsé specifik z tudomá ápolás terjesztés u versenye Duná h sokk ki ős
hitközségé hitközs számíth ame legkorá kapcsoló egyet kultú for ö magyarság t
siker r or közgazda élet kiépítésé tá országo tar gazda kapcsol tö út mu vége
iparfejles te m nagy bontak kez Magyarorszá We 1 gépgy vasfémönt alapít
tisztvise mun foglalkoz 1863 S téglagy tisztvis mu 1 Hir Bach megalap Me vasm
r.-t tisztvis mu F t 1 kefegyá Po tá 1 kötőszövőgy tisztvis mu Sch Hoff Be 1
kötőszövőgy tisztvis mu ősterm kors fejleszté törté sik kísérle Uj új uradalm
Br Vi b szentgyö birt bérl tulaj bé rende kitű be mintagazdasá zsidósá gyöke
műveltségszer hat mi id hitközsé a mi megmutat tehets kifejlőd buzdí mi tudomá
törek támogat E szelle bontak Horsche hírn o Jose Fla fordí megmagyaráz m 1
Schnit J Schnit Ar a b orvosprofes Jó h k m 1 tehets Világsz elis tudomá
működésü nye ösztön messze támoga Li ké sze főr F Hi ak mű Mosaisch-rabbini
Civilr kötet Ma Akad támogatás 1852- Ge Bu 18 Tu Bechisl 18 Mosaisch-rabbini
Strafge 1 jele m megjele id ho kultur mú tekinthe vi hitköz Alapító elves XV v
negyed meg elöljá ismer Lakenba Mó m 1 Lakenba Izr m 1 Löwens Izr m 1 tov Ben
Fülö Ru Jem Alber Tud m alk alapszabály végl szerv ide irán megalakul 1
hercegesí Batth L g zsid Keg Elő z hitközsé fenntartás cí hitközsé alapszabály
elő tekint alapszabályo e fundament épít késő keletkez úgyszi ré mű intézmény
mi z hitközség legels Ch Kad alakíto valószín kö Működés korszak ma semmi í
dokumen halo nyilvántar 1772- más 1784 szárma m hitkö Batth he uradalm temetőte
vásár adásve szerződé megem Batt L g Commun judae a vásár te judae coemete pl e
hitkö fennál mel bizon 1 telhe v tem j eze v z hitköz Történelm szempontj eszt
mindenes legnevezetes nem az szerve hité alapszabálya megalkotás a kezdőd a a
nyit úgyneve nem isko a 180 működ Jelle iskolany é el templomépít jel hit
kultúr sze hátrá ker hitkö vall ir T Ch He 177 Sz M 183 műkö I 183 ra a konzerv
v 1820 ho határ sze kizá hitközsé ritu nés vásá 1829 beveze templ Su szerzemén
férfikó szervez hitkö történet d jelentő L r működ küzde megvalósít
reformtörekvés Műkö temp isk magyaros társad t egya jelen 1845 sé ace ünn sz
elő magyar-z templo org me Stra ajándékoz hitszóno ny mag Ut Fa Hi folyt L
liber irá ni eltö Ki szó b l pász Neu kö rabbisz 1883- Ge Ábr istentiszte újítá
imakön ve Win főr műkö a hitkö val é ú konzerv irán fejl vall sze hitokt
erősödésé feleke emberba intézmé szegén felkaro ú fejl eredmén fenn nagytemp
épít hitkö Batth F támogatás 1817.k 1 fej k z kórh léte 1 ma ny oktat berende e
isko szabadságha mege évt m észrevehe halad or go hitközs feszültsé in
filantrop szervezked t lelkese 1 egé or szolgála szegő szabadsághar kifej haza
tevékeny m hadisa vete hitközs 1 oszlat né é ez ú hozzáfogha val kultur élet
kiépítésé 1866 megé s költs kistemplo 1 kétoszt keresked isko 1 pol 1 f
keresked isko El mozgalma m hité szoci érdeklő a e foko áldozatkészsé teremt Ch
Szandeko To ve B Chó Mach ev-jo T egyesülete Ta Tó Nőegyl 1 Leányegyl 1 Mint
hitkö e széle terület terjeszt filantrop gondoskodá intézmé r s megsz Ch Kad
Nőeg Leányeg műkö Ugyan virá terje kult e f keresked is Emlí érd hitkö levélt a
muze ér okmány emlék ő közö Ch Kadis miniatűrök aquarelle díszí törzsköny a S
Eg szertar kód mag fogla S múltj megbecsülé vezető történ érzé v megír
tanintézete 1 száz templom történe p hitkö monográfi Vill Hen f keresked is
igazga hitkö megbízásá ismert f történet legheroiku állom világhábor ho
véráldozat kimutatá t r harco ha h hadbavonu családja támogatá segélyal létesí
hitköz a községkerüle tarto anyakö köz ma fogl Bakó Balatonmagya Bá Esztereg
Fülöpma Tűzvö Ge Homokkomá Kiskomá Komárvá Lete Moln P Rig Sáross So Ke
Tótszentmár Tótszerdah Zalamer községe hitkö ker sze követk áll Win főra Tiv üg
el Rosen Jó keres helye el Ö n áll főigazg szertar ügyosz eln O ügy alapítv
ügyosz eln Hirsc Sá vezérigazg kincs tanác jótékony ügyosz eln F ügy jog osz
eln tov Ró nagykeresk Br Iz földbirto Deu B igazg F nagykeresk L ti főor Grün M
téglagyá Hal ügy K ezr or Ka Jó terménykeresk Ker L vá állator Klein I
takarékpénz igazg Lichtens bé Po kékfe Po Jó keresk Pr Fe nagyv Ra Al ügy Rosen
Os takarékpénz igazg Rothsc J ügy Rothsc Zsigm c So Ig Sc Rich Schw I magán S
Tiv keresk Szé Ná főmér W L ügy Abramo főkán Fá M tit Ch Ka el W La Nőegy Strom
Józs Leányegy Rothsc Bél
1350
CÍ Nagyka
SZÓ Nagykan 3 kongres hitkö ame alap te l sz mege népszám a sz adófizet
mege népszám z t csökk h elköltö id Foglalko sz osz hitk ta nagykeres keres
nagyip ip gazdál üg o mé magántisztvi köztisztvi vállal mag t t foglalk ága
közadakoz u költségv 11 am hité jótékonys 4 iskol szoc cé fordíta Céltu a jel
hitközs specifi tudom ápolá terjeszté verseny Dun sok k ő hitközség hitköz
számít am legkor kapcsol egye kult fo magyarsá sike o közgazd éle kiépítés t
ország ta gazd kapcso t ú m vég iparfejle t nag bonta ke Magyarorsz W gépg
vasfémön alapí tisztvis mu foglalko 186 téglag tisztvi m Hi Bac megala M vas
r.- tisztvi m kefegy P t kötőszövőg tisztvi m Sc Hof B kötőszövőg tisztvi m
őster kor fejleszt tört si kísérl U ú uradal B V szentgy bir bér tula b rend
kit b mintagazdas zsidós gyök műveltségsze ha m i hitközs m megmuta tehet
kifejlő buzd m tudom töre támoga szell bonta Horsch hír Jos Fl ford megmagyará
Schni Schni A orvosprofe J tehet Világs eli tudom működés ny ösztö messz támog
L k sz fő H a m Mosaisch-rabbin Civil köte M Aka támogatá 1852 G B 1 T Bechis 1
Mosaisch-rabbin Strafg jel megjel i h kultu m tekinth v hitkö Alapít elve X
negye me elölj isme Lakenb M Lakenb Iz Löwen Iz to Be Fül R Je Albe Tu al
alapszabál vég szer id irá megalaku herceges Batt zsi Ke El hitközs fenntartá c
hitközs alapszabál el tekin alapszabály fundamen épí kés keletke úgysz r m
intézmén m hitközsé legel C Ka alakít valószí k Működé korsza m semm dokume hal
nyilvánta 1772 má 178 szárm hitk Batt h uradal temetőt vásá adásv szerződ mege
Bat Commu juda vásá t juda coemet p hitk fenná me bizo telh te ez hitkö
Történel szempont esz mindene legnevezete ne a szerv hit alapszabály megalkotá
kezdő nyi úgynev ne isk 18 műkö Jell iskolan e templomépí je hi kultú sz hátr
ke hitk val i C H 17 S 18 műk 18 r konzer 182 h hatá sz kiz hitközs rit né vás
182 bevez temp S szerzemé férfik szerve hitk történe jelent műkö küzd megvalósí
reformtörekvé Műk tem is magyaro társa egy jele 184 s ac ün s el magyar- templ
or m Str ajándéko hitszón n ma U F H foly libe ir n elt K sz pás Ne k rabbis
1883 G Áb istentiszt újít imakö v Wi fő műk hitk va konzer irá fej val sz hitok
erősödés felek emberb intézm szegé felkar fej eredmé fen nagytem épí hitk Batt
támogatá 1817. fe kór lét m n okta berend isk szabadságh meg év észreveh hala o
g hitköz feszülts i filantro szervezke lelkes eg o szolgál szeg szabadságha
kife haz tevéken hadis vet hitköz oszla n e hozzáfogh va kultu éle kiépítés 186
meg költ kistempl kétosz kereske isk po kereske isk E mozgalm hit szoc érdekl
fok áldozatkészs terem C Szandek T v Ch Mac ev-j egyesület T T Nőegy Leányegy
Min hitk szél terüle terjesz filantro gondoskod intézm megs C Ka Nőe Leánye műk
Ugya vir terj kul kereske i Eml ér hitk levél muz é okmán emlé köz C Kadi
miniatűrö aquarell dísz törzskön E szerta kó ma fogl múlt megbecsül vezet törté
érz megí tanintézet szá templo történ hitk monográf Vil He kereske i igazg hitk
megbízás ismer történe legheroik állo világhábo h véráldoza kimutat harc h
hadbavon családj támogat segélya létes hitkö községkerül tart anyak kö m fog
Bak Balatonmagy B Esztere Fülöpm Tűzv G Homokkom Kiskom Komárv Let Mol Ri Sáros
S K Tótszentmá Tótszerda Zalame község hitk ke sz követ ál Wi főr Ti ü e Rose J
kere hely e ál főigaz szerta ügyos el üg alapít ügyos el Hirs S vezérigaz kinc
taná jótékon ügyos el üg jo os el to R nagykeres B I földbirt De igaz nagykeres
t főo Grü téglagy Ha üg ez o K J terménykeres Ke v állato Klei takarékpén igaz
Lichten b P kékf P J keres P F nagy R A üg Rose O takarékpén igaz Roths üg
Roths Zsig S I S Ric Sch magá Ti keres Sz N főmé üg Abram főká F ti C K e L
Nőeg Stro Józ Leányeg Roths Bé