Magyar Zsidó Lexikon: Óbuda

13662.htm

CÍMSZÓ: Óbuda

SZÓCIKK: inkább Pest emelkedett és az Ó.-i község is háttérbe szorult. Rabbijai voltak Klein Gyula (1887- 1895), Adler Illés (1896- 1907), Wellesz Gyula (1910-1915), majd Schreiber Ignác (1919-1922) következett, aki fiatalon villamos szerencsétlenség áldozata lett. Jelenleg Neumann József dr (l. o.) a főrabbi. Az Ó.-i hitközség mindig kitűnt hazafias áldozatkészségével. A Nemzeti Múzeum alapításához 2625 forinttal járult hozzá. 1848-ban önként felajánlotta minden templomi ezüstjét 50 lovast állított ki teljes felszereléssel. Az 14,270 forint hadiadót készpénzben fizette le. Ma is fennálló nagy templomát 1820. építette a hitközség. A tagok nemcsak a költségeket fedezték, de kezük munkájával is résztvettek a templomépitésben. 1927-ben egy kisebb templomot épített a hitközség. A hitközségnek a II. József idejében alapított iskolája a múlt század 80-as éveiben megszűnt és csak 1920. nyílt meg ismét a hitközség székházával közös új épületben. Ez volt a II. József által engedélyezett ú. n. «Musterschule», melynek megnyitását nagy belső harcok előzték meg. A hitközség jámborabb tagjai ugyanis a hitéletet féltették az iskolától. Az iskola 4 tanerős és 4 osztályos. 1927-ben Kemény Lajos (l. o.) hitközségi elnök kezdeményezésére napközi otthon létesült, továbbá óvoda, amely az országnak első zsidó óvodája. A Talinud-Tóra kb. ötven éve létesült s jelenleg két tanerős. 1922-ben Herskovits Mihály és Singer Lázár kezdeményezésére megalakult a «Solós Szeudosz»-egylet és a Talmud-Tóra felnőttek részére, amely szombat délután tartja összejöveteleit és a vallásos élet elmélyítésére törekszik. 1923 óta tart fenn a hitközség népkonyhát, amelynek számára Kemény Lajos és családja külön házat építtetett, ahol naponta 120 szegény kap ebédet. Egyesületek: a Chevra Kadisa, amely 1770. létesült. Első héber nyelvű jegyzőkönyve 1786. kelt. Alapszabályai 1807. készültek. Jelenlegi elnöke Finály Zsigmond, alelnöke Weisz L. Sámuel. Ezenkívül 7 előljáró és 24 választmányi tag intézi a Chevra Kadisa ügyeit. A Chevra Kadisa három temetőt is tartott fenn. A legrégibb a XVIII. sz. elején nyilt meg, itt voltak a nagy tudós rabbik, Oppenheim Léb, Heller Cevi Hirsch. Münz Mózes, továbbá a Freudiger, Boskovitz és Goldberger családok sírjai. A második temető 1888. nyilt meg. Az új temetőt pedig 1922. adták át rendeltetésének. A Chevra Kadisa égisze alatt a XVIII. sz. végén létesült kórház - régen a «Siechen-haus» - 1908-ban megszűnt. Finály Zsigmond kezdeményezésére 1925-ben Aggok háza, 1926. pedig Szeretetház létesült. A XIX. sz. első felében alakult meg a Nőegylet, amelynek, valamint a Leányegyletnek is Vajda Zsigmond dr.-né a jelenj légi elnöknője. A betegek segélyezésére szolgáló Bikur Cholim-egylet Weisz Mór elnöklete alatt áll. Még Münz Mózes alapította s azóta máig is fennáll az Ó.-i Lelkiüdv-Egylet (Menücho-Nöchajno), mely kaddist mond azokért, akiknek nincsenek hátramaradottjai s általában ápolja a halálozási évfordulók kultuszát. Az egylet Münz Mózes halálának évfordulóján sírjánál mindig gyászünnepélyt rendez, melyre évről-évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a temetőbe. 1905-ben létesült az Óbudai zsidó ifjak irodalmi

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3662. címszó a lexikon => 658. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13662.htm

CÍMSZÓ: Óbuda

SZÓCIKK: inkább Pest emelkedett és az Ó.-i község is háttérbe szorult. Rabbijai voltak Klein Gyula 1887- 1895 , Adler Illés 1896- 1907 , Wellesz Gyula 1910-1915 , majd Schreiber Ignác 1919-1922 következett, aki fiatalon villamos szerencsétlenség áldozata lett. Jelenleg Neumann József dr l. o. a főrabbi. Az Ó.-i hitközség mindig kitűnt hazafias áldozatkészségével. A Nemzeti Múzeum alapításához 2625 forinttal járult hozzá. 1848-ban önként felajánlotta minden templomi ezüstjét 50 lovast állított ki teljes felszereléssel. Az 14,270 forint hadiadót készpénzben fizette le. Ma is fennálló nagy templomát 1820. építette a hitközség. A tagok nemcsak a költségeket fedezték, de kezük munkájával is résztvettek a templomépitésben. 1927-ben egy kisebb templomot épített a hitközség. A hitközségnek a II. József idejében alapított iskolája a múlt század 80-as éveiben megszűnt és csak 1920. nyílt meg ismét a hitközség székházával közös új épületben. Ez volt a II. József által engedélyezett ú. n. Musterschule , melynek megnyitását nagy belső harcok előzték meg. A hitközség jámborabb tagjai ugyanis a hitéletet féltették az iskolától. Az iskola 4 tanerős és 4 osztályos. 1927-ben Kemény Lajos l. o. hitközségi elnök kezdeményezésére napközi otthon létesült, továbbá óvoda, amely az országnak első zsidó óvodája. A Talinud-Tóra kb. ötven éve létesült s jelenleg két tanerős. 1922-ben Herskovits Mihály és Singer Lázár kezdeményezésére megalakult a Solós Szeudosz -egylet és a Talmud-Tóra felnőttek részére, amely szombat délután tartja összejöveteleit és a vallásos élet elmélyítésére törekszik. 1923 óta tart fenn a hitközség népkonyhát, amelynek számára Kemény Lajos és családja külön házat építtetett, ahol naponta 120 szegény kap ebédet. Egyesületek: a Chevra Kadisa, amely 1770. létesült. Első héber nyelvű jegyzőkönyve 1786. kelt. Alapszabályai 1807. készültek. Jelenlegi elnöke Finály Zsigmond, alelnöke Weisz L. Sámuel. Ezenkívül 7 előljáró és 24 választmányi tag intézi a Chevra Kadisa ügyeit. A Chevra Kadisa három temetőt is tartott fenn. A legrégibb a XVIII. sz. elején nyilt meg, itt voltak a nagy tudós rabbik, Oppenheim Léb, Heller Cevi Hirsch. Münz Mózes, továbbá a Freudiger, Boskovitz és Goldberger családok sírjai. A második temető 1888. nyilt meg. Az új temetőt pedig 1922. adták át rendeltetésének. A Chevra Kadisa égisze alatt a XVIII. sz. végén létesült kórház - régen a Siechen-haus - 1908-ban megszűnt. Finály Zsigmond kezdeményezésére 1925-ben Aggok háza, 1926. pedig Szeretetház létesült. A XIX. sz. első felében alakult meg a Nőegylet, amelynek, valamint a Leányegyletnek is Vajda Zsigmond dr.-né a jelenj légi elnöknője. A betegek segélyezésére szolgáló Bikur Cholim-egylet Weisz Mór elnöklete alatt áll. Még Münz Mózes alapította s azóta máig is fennáll az Ó.-i Lelkiüdv-Egylet Menücho-Nöchajno , mely kaddist mond azokért, akiknek nincsenek hátramaradottjai s általában ápolja a halálozási évfordulók kultuszát. Az egylet Münz Mózes halálának évfordulóján sírjánál mindig gyászünnepélyt rendez, melyre évről-évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a temetőbe. 1905-ben létesült az Óbudai zsidó ifjak irodalmi

13662.ht

CÍMSZÓ Óbud

SZÓCIKK inkáb Pes emelkedet é a Ó.- közsé i háttérb szorult Rabbija volta Klei Gyul 1887 189 Adle Illé 1896 190 Welles Gyul 1910-191 maj Schreibe Igná 1919-192 következett ak fiatalo villamo szerencsétlensé áldozat lett Jelenle Neuman Józse d l o főrabbi A Ó.- hitközsé mindi kitűn hazafia áldozatkészségével Nemzet Múzeu alapításáho 262 forintta járul hozzá 1848-ba önkén felajánlott minde templom ezüstjé 5 lovas állítot k telje felszereléssel A 14,27 forin hadiadó készpénzbe fizett le M i fennáll nag templomá 1820 épített hitközség tago nemcsa költségeke fedezték d kezü munkájáva i résztvette templomépitésben 1927-be eg kiseb templomo építet hitközség hitközségne II Józse idejébe alapítot iskoláj múl száza 80-a éveibe megszűn é csa 1920 nyíl me ismé hitközsé székházáva közö ú épületben E vol II Józse álta engedélyezet ú n Musterschul melyne megnyitásá nag bels harco előzté meg hitközsé jámborab tagja ugyani hitélete féltetté a iskolától A iskol tanerő é osztályos 1927-be Kemén Lajo l o hitközség elnö kezdeményezésér napköz ottho létesült tovább óvoda amel a országna els zsid óvodája Talinud-Tór kb ötve év létesül jelenle ké tanerős 1922-be Herskovit Mihál é Singe Lázá kezdeményezésér megalakul Soló Szeudos -egyle é Talmud-Tór felnőtte részére amel szomba délutá tartj összejövetelei é valláso éle elmélyítésér törekszik 192 ót tar fen hitközsé népkonyhát amelyne számár Kemén Lajo é családj külö háza építtetett aho napont 12 szegén ka ebédet Egyesületek Chevr Kadisa amel 1770 létesült Els hébe nyelv jegyzőkönyv 1786 kelt Alapszabálya 1807 készültek Jelenleg elnök Finál Zsigmond alelnök Weis L Sámuel Ezenkívü előljár é 2 választmány ta intéz Chevr Kadis ügyeit Chevr Kadis háro temető i tartot fenn legrégib XVIII sz elejé nyil meg it volta nag tudó rabbik Oppenhei Léb Helle Cev Hirsch Mün Mózes tovább Freudiger Boskovit é Goldberge családo sírjai másodi temet 1888 nyil meg A ú temető pedi 1922 adtá á rendeltetésének Chevr Kadis égisz alat XVIII sz végé létesül kórhá rége Siechen-hau 1908-ba megszűnt Finál Zsigmon kezdeményezésér 1925-be Aggo háza 1926 pedi Szeretethá létesült XIX sz els felébe alakul me Nőegylet amelynek valamin Leányegyletne i Vajd Zsigmon dr.-n jelen lég elnöknője betege segélyezésér szolgál Biku Cholim-egyle Weis Mó elnöklet alat áll Mé Mün Móze alapított azót mái i fennál a Ó.- Lelkiüdv-Egyle Menücho-Nöchajn mel kaddis mon azokért akikne nincsene hátramaradottja általába ápolj halálozás évforduló kultuszát A egyle Mün Móze halálána évfordulójá sírjáná mindi gyászünnepély rendez melyr évről-évr nagyob tömege zarándokolna k temetőbe 1905-be létesül a Óbuda zsid ifja irodalm

13662.h

CÍMSZ Óbu

SZÓCIK inká Pe emelkede Ó. közs háttér szorul Rabbij volt Kle Gyu 188 18 Adl Ill 189 19 Welle Gyu 1910-19 ma Schreib Ign 1919-19 következet a fiatal villam szerencsétlens áldoza let Jelenl Neuma Józs főrabb Ó. hitközs mind kitű hazafi áldozatkészségéve Nemze Múze alapításáh 26 forintt járu hozz 1848-b önké felajánlot mind templo ezüstj lova állíto telj felszerelésse 14,2 fori hadiad készpénzb fizet l fennál na templom 182 építet hitközsé tag nemcs költségek fedezté kez munkájáv résztvett templomépitésbe 1927-b e kise templom építe hitközsé hitközségn I Józs idejéb alapíto iskolá mú száz 80- éveib megszű cs 192 nyí m ism hitközs székházáv köz épületbe vo I Józs ált engedélyeze Musterschu melyn megnyitás na bel harc előzt me hitközs jámbora tagj ugyan hitélet féltett iskolátó isko taner osztályo 1927-b Kemé Laj hitközsé eln kezdeményezésé napkö otth létesül továb óvod ame országn el zsi óvodáj Talinud-Tó k ötv é létesü jelenl k tanerő 1922-b Herskovi Mihá Sing Láz kezdeményezésé megalaku Sol Szeudo -egyl Talmud-Tó felnőtt részér ame szomb délut tart összejövetele vallás él elmélyítésé törekszi 19 ó ta fe hitközs népkonyhá amelyn számá Kemé Laj család kül ház építtetet ah napon 1 szegé k ebéde Egyesülete Chev Kadis ame 177 létesül El héb nyel jegyzőköny 178 kel Alapszabály 180 készülte Jelenle elnö Finá Zsigmon alelnö Wei Sámue Ezenkív előljá választmán t inté Chev Kadi ügyei Chev Kadi hár temet tarto fen legrégi XVII s elej nyi me i volt na tud rabbi Oppenhe Lé Hell Ce Hirsc Mü Móze továb Freudige Boskovi Goldberg család sírja másod teme 188 nyi me temet ped 192 adt rendeltetéséne Chev Kadi égis ala XVII s vég létesü kórh rég Siechen-ha 1908-b megszűn Finá Zsigmo kezdeményezésé 1925-b Agg ház 192 ped Szereteth létesül XI s el feléb alaku m Nőegyle amelyne valami Leányegyletn Vaj Zsigmo dr.- jele lé elnöknőj beteg segélyezésé szolgá Bik Cholim-egyl Wei M elnökle ala ál M Mü Móz alapítot azó má fenná Ó. Lelkiüdv-Egyl Menücho-Nöchaj me kaddi mo azokér akikn nincsen hátramaradottj általáb ápol halálozá évfordul kultuszá egyl Mü Móz halálán évfordulój sírján mind gyászünnepél rende mely évről-év nagyo tömeg zarándokoln temetőb 1905-b létesü Óbud zsi ifj irodal

13662.

CÍMS Ób

SZÓCI ink P emelked Ó köz hátté szoru Rabbi vol Kl Gy 18 1 Ad Il 18 1 Well Gy 1910-1 m Schrei Ig 1919-1 következe fiata villa szerencsétlen áldoz le Jelen Neum Józ főrab Ó hitköz min kit hazaf áldozatkészségév Nemz Múz alapításá 2 forint jár hoz 1848- önk felajánlo min templ ezüst lov állít tel felszereléss 14, for hadia készpénz fize fenná n templo 18 építe hitközs ta nemc költsége fedezt ke munkájá résztvet templomépitésb 1927- kis templo épít hitközs hitközség Józ idejé alapít iskol m szá 80 évei megsz c 19 ny is hitköz székházá kö épületb v Józ ál engedélyez Mustersch mely megnyitá n be har előz m hitköz jámbor tag ugya hitéle féltet iskolát isk tane osztály 1927- Kem La hitközs el kezdeményezés napk ott létesü tová óvo am ország e zs óvodá Talinud-T öt létes jelen taner 1922- Herskov Mih Sin Lá kezdeményezés megalak So Szeud -egy Talmud-T felnőt részé am szom délu tar összejövetel vallá é elmélyítés töreksz 1 t f hitköz népkonyh amely szám Kem La csalá kü há építtete a napo szeg ebéd Egyesület Che Kadi am 17 létesü E hé nye jegyzőkön 17 ke Alapszabál 18 készült Jelenl eln Fin Zsigmo aleln We Sámu Ezenkí előlj választmá int Che Kad ügye Che Kad há teme tart fe legrég XVI ele ny m vol n tu rabb Oppenh L Hel C Hirs M Móz tová Freudig Boskov Goldber csalá sírj máso tem 18 ny m teme pe 19 ad rendeltetésén Che Kad égi al XVI vé létes kór ré Siechen-h 1908- megszű Fin Zsigm kezdeményezés 1925- Ag há 19 pe Szeretet létesü X e felé alak Nőegyl amelyn valam Leányegylet Va Zsigm dr. jel l elnöknő bete segélyezés szolg Bi Cholim-egy We elnökl al á M Mó alapíto az m fenn Ó Lelkiüdv-Egy Menücho-Nöcha m kadd m azoké akik nincse hátramaradott általá ápo haláloz évfordu kultusz egy M Mó halálá évforduló sírjá min gyászünnepé rend mel évről-é nagy töme zarándokol temető 1905- létes Óbu zs if iroda

13662

CÍM Ó

SZÓC in emelke kö hátt szor Rabb vo K G 1 A I 1 Wel G 1910- Schre I 1919- következ fiat vill szerencsétle áldo l Jele Neu Jó főra hitkö mi ki haza áldozatkészségé Nem Mú alapítás forin já ho 1848 ön felajánl mi temp ezüs lo állí te felszerelés 14 fo hadi készpén fiz fenn templ 1 épít hitköz t nem költség fedez k munkáj résztve templomépités 1927 ki templ épí hitköz hitközsé Jó idej alapí isko sz 8 éve megs 1 n i hitkö székház k épület Jó á engedélye Mustersc mel megnyit b ha elő hitkö jámbo ta ugy hitél félte iskolá is tan osztál 1927 Ke L hitköz e kezdeményezé nap ot létes tov óv a orszá z óvod Talinud- ö léte jele tane 1922 Hersko Mi Si L kezdeményezé megala S Szeu -eg Talmud- felnő rész a szo dél ta összejövete vall elmélyíté töreks hitkö népkony amel szá Ke L csal k h építtet nap sze ebé Egyesüle Ch Kad a 1 létes h ny jegyzőkö 1 k Alapszabá 1 készül Jelen el Fi Zsigm alel W Sám Ezenk elől választm in Ch Ka ügy Ch Ka h tem tar f legré XV el n vo t rab Oppen He Hir Mó tov Freudi Bosko Goldbe csal sír más te 1 n tem p 1 a rendeltetésé Ch Ka ég a XV v léte kó r Siechen- 1908 megsz Fi Zsig kezdeményezé 1925 A h 1 p Szerete létes fel ala Nőegy amely vala Leányegyle V Zsig dr je elnökn bet segélyezé szol B Cholim-eg W elnök a M alapít a fen Lelkiüdv-Eg Menücho-Nöch kad azok aki nincs hátramaradot által áp halálo évford kultus eg M halál évfordul sírj mi gyászünnep ren me évről- nag töm zarándoko temet 1905 léte Ób z i irod

1366

CÍ

SZÓ i emelk k hát szo Rab v We 1910 Schr 1919 követke fia vil szerencsétl áld Jel Ne J főr hitk m k haz áldozatkészség Ne M alapítá fori j h 184 ö felaján m tem ezü l áll t felszerelé 1 f had készpé fi fen temp épí hitkö ne költsé fede munká résztv templomépité 192 k temp ép hitkö hitközs J ide alap isk s év meg hitk székhá épüle J engedély Musters me megnyi h el hitk jámb t ug hité félt iskol i ta osztá 192 K hitkö kezdeményez na o léte to ó orsz óvo Talinud lét jel tan 192 Hersk M S kezdeményez megal Sze -e Talmud feln rés sz dé t összejövet val elmélyít törek hitk népkon ame sz K csa építte na sz eb Egyesül C Ka léte n jegyzők Alapszab készü Jele e F Zsig ale Sá Ezen elő választ i C K üg C K te ta legr X e v ra Oppe H Hi M to Freud Bosk Goldb csa sí má t te rendeltetés C K é X lét k Siechen 190 megs F Zsi kezdeményez 192 Szeret léte fe al Nőeg amel val Leányegyl Zsi d j elnök be segélyez szo Cholim-e elnö alapí fe Lelkiüdv-E Menücho-Nöc ka azo ak ninc hátramarado álta á halál évfor kultu e halá évfordu sír m gyászünne re m évről na tö zarándok teme 190 lét Ó iro