13733.htm

CÍMSZÓ: Orvostudomány

SZÓCIKK: "Pharmakológia: H. Friedberg (Breslau 1884)-M. Jaffé (Königsberg); Osc. Matthias, Eug. Liebreich, L. Lewin (Berlin). Törvényszéki orvostan: C. Lombroso (Turin megh. 1905); Salvatore Ottolenghi (Siena); Lesser Adolf, v. brealaui egyet, tanár, városi főorvos; Blumenstock von Halbau Leo, krakkói egyet, tanár. Homeopathia: Emil Altschul (Prag., megh. 1865). Bőrgyógyászat: Kaposi Moritz (l. o., Wien, megh. 1902); O.Simon (Breslau, megh. 1882); H. von Zeissl (Wien, megh. 1884.); Albert Neisser (Breslau); G. Behrend, H. Köbner, O. Lassar, G. R. Lewin, Pinkus (Berlin); P. G. Unna (Hamburg); Isid. Neumann és S. Ehrmann (Wien, megh. 1927.); Pick (Prag); Bloch Iván (Berlin); Lesser Edmund, v. berlini egyet tanár Milien és Sabouraud (Paris) stb. Fülgyógyászat: I. Gruber (Wien 1900); A. Politzer (l. o.), H. Neumann (l. o.) és Hayek (l. o. Wien); L. Katz és L. Löwe (Berlin); R. Bárány (Upsala); Moos Salomon, v. heidelbergi egyet. tanár, korának vezető otológusa. Laringológia: J. Gottstein (Breslau 1895); Abr. Kuhn (Strassburg 1900); Joh. Schnitzler (Wien 1893); Elias Heyman (Stockholm 1889); K. Stoerk* (l. o., Wien 1899); L. Elsberg (Newyork 1885); I. Michael (Hamburg 1897); G. Ash (Newyork 1902); Paul Heymann és B. Fränkel (Berlin); M. Freudenthal, E. Maer (Newyork); B. B. Loewenberg és L. Dreyfus-Brisac (Paris); Sir Felix Semon (London). Szemészet: L. Mauthner (Wien 1894, az egyetlen zsidó, akinek szobra volt a cs. Ausztriában); Mandelstamm (Kiew); C. Cohn (Breslau); L. Laqueno (Strassburg); M. Solomon (Berlin); L. Weiss (Heidelberg); Is. Schnabel (Wien); R. Liebreich (London); Klein Salamon (l. o.), bécsi egyet, tanár; Hirschberg Julius, v. berlini professzor. Fogászat: L. H. Holländer (Breslau, megh. 1897), a tudományos fogászat egyik megalapítója. Orvosi enciklopédia és orvostörténelem: F. J. Behrend (Berlin 1889); Sam. Guttmann (u. o. 1893); Alb. Eulenburg, (Berlin), Aug. Hirsch (1894); A. H. Israels (Amsterdam 1883); F. R. Seligmann (Wien 1879); Julius Pagel (Berlin); Rosin Heinrich, berlini egyet, tanárok. Orvosi szakfolyóiratok, melyeket zsidó orvosok alapítottak: Berliner Klinische Wochenschrift (L. Posner); Wiener Medizinische Wochenschrift (L. Wittelshöfer); Journal f. praktische Arzte (P.Guttmann); Deutsche Medizinal-Zeitung (J. Grosser); Berliner Klinische Wochenschrift (L. Waldenburg), stb. Az első homeopátiái folyóiratot Altschul alapította 1853. II. Magyarországon a gyakorlati orvostudományt már az emancipáció (l. o.) előtt is művelték a magyar zsidók és a történelem során sok kiváló zsidó orvosnak a neve maradt fenn. Feltehető, hogy valójában sokkal több zsidó orvos működött, mint ahányat hiteles feljegyzések említenek. Zakariás (l. o.), aki II. Ulászló uralkodásának idején jelentős orvosi tevékenységet fejtett ki, nagy szolgálatokat tett az ország egészségügyének és magát a királyt is gyógykezelte. Apafi Mihály erdélyi vajdának is zsidó háziorvosa volt, Juda. Csak II. József uralkodása alatt, mikor az 1790:"


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3733. címszó a lexikon => 672. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13733.htm

CÍMSZÓ: Orvostudomány

SZÓCIKK: Pharmakológia: H. Friedberg Breslau 1884 -M. Jaffé Königsberg ; Osc. Matthias, Eug. Liebreich, L. Lewin Berlin . Törvényszéki orvostan: C. Lombroso Turin megh. 1905 ; Salvatore Ottolenghi Siena ; Lesser Adolf, v. brealaui egyet, tanár, városi főorvos; Blumenstock von Halbau Leo, krakkói egyet, tanár. Homeopathia: Emil Altschul Prag., megh. 1865 . Bőrgyógyászat: Kaposi Moritz l. o., Wien, megh. 1902 ; O.Simon Breslau, megh. 1882 ; H. von Zeissl Wien, megh. 1884. ; Albert Neisser Breslau ; G. Behrend, H. Köbner, O. Lassar, G. R. Lewin, Pinkus Berlin ; P. G. Unna Hamburg ; Isid. Neumann és S. Ehrmann Wien, megh. 1927. ; Pick Prag ; Bloch Iván Berlin ; Lesser Edmund, v. berlini egyet tanár Milien és Sabouraud Paris stb. Fülgyógyászat: I. Gruber Wien 1900 ; A. Politzer l. o. , H. Neumann l. o. és Hayek l. o. Wien ; L. Katz és L. Löwe Berlin ; R. Bárány Upsala ; Moos Salomon, v. heidelbergi egyet. tanár, korának vezető otológusa. Laringológia: J. Gottstein Breslau 1895 ; Abr. Kuhn Strassburg 1900 ; Joh. Schnitzler Wien 1893 ; Elias Heyman Stockholm 1889 ; K. Stoerk* l. o., Wien 1899 ; L. Elsberg Newyork 1885 ; I. Michael Hamburg 1897 ; G. Ash Newyork 1902 ; Paul Heymann és B. Fränkel Berlin ; M. Freudenthal, E. Maer Newyork ; B. B. Loewenberg és L. Dreyfus-Brisac Paris ; Sir Felix Semon London . Szemészet: L. Mauthner Wien 1894, az egyetlen zsidó, akinek szobra volt a cs. Ausztriában ; Mandelstamm Kiew ; C. Cohn Breslau ; L. Laqueno Strassburg ; M. Solomon Berlin ; L. Weiss Heidelberg ; Is. Schnabel Wien ; R. Liebreich London ; Klein Salamon l. o. , bécsi egyet, tanár; Hirschberg Julius, v. berlini professzor. Fogászat: L. H. Holländer Breslau, megh. 1897 , a tudományos fogászat egyik megalapítója. Orvosi enciklopédia és orvostörténelem: F. J. Behrend Berlin 1889 ; Sam. Guttmann u. o. 1893 ; Alb. Eulenburg, Berlin , Aug. Hirsch 1894 ; A. H. Israels Amsterdam 1883 ; F. R. Seligmann Wien 1879 ; Julius Pagel Berlin ; Rosin Heinrich, berlini egyet, tanárok. Orvosi szakfolyóiratok, melyeket zsidó orvosok alapítottak: Berliner Klinische Wochenschrift L. Posner ; Wiener Medizinische Wochenschrift L. Wittelshöfer ; Journal f. praktische Arzte P.Guttmann ; Deutsche Medizinal-Zeitung J. Grosser ; Berliner Klinische Wochenschrift L. Waldenburg , stb. Az első homeopátiái folyóiratot Altschul alapította 1853. II. Magyarországon a gyakorlati orvostudományt már az emancipáció l. o. előtt is művelték a magyar zsidók és a történelem során sok kiváló zsidó orvosnak a neve maradt fenn. Feltehető, hogy valójában sokkal több zsidó orvos működött, mint ahányat hiteles feljegyzések említenek. Zakariás l. o. , aki II. Ulászló uralkodásának idején jelentős orvosi tevékenységet fejtett ki, nagy szolgálatokat tett az ország egészségügyének és magát a királyt is gyógykezelte. Apafi Mihály erdélyi vajdának is zsidó háziorvosa volt, Juda. Csak II. József uralkodása alatt, mikor az 1790:

13733.ht

CÍMSZÓ Orvostudomán

SZÓCIKK Pharmakológia H Friedber Bresla 188 -M Jaff Königsber Osc Matthias Eug Liebreich L Lewi Berli Törvényszék orvostan C Lombros Turi megh 190 Salvator Ottolengh Sien Lesse Adolf v brealau egyet tanár város főorvos Blumenstoc vo Halba Leo krakkó egyet tanár Homeopathia Emi Altschu Prag. megh 186 Bőrgyógyászat Kapos Morit l o. Wien megh 190 O.Simo Breslau megh 188 H vo Zeiss Wien megh 1884 Alber Neisse Bresla G Behrend H Köbner O Lassar G R Lewin Pinku Berli P G Unn Hambur Isid Neuman é S Ehrman Wien megh 1927 Pic Pra Bloc Ivá Berli Lesse Edmund v berlin egye taná Milie é Sabourau Pari stb Fülgyógyászat I Grube Wie 190 A Politze l o H Neuman l o é Haye l o Wie L Kat é L Löw Berli R Bárán Upsal Moo Salomon v heidelberg egyet tanár korána vezet otológusa Laringológia J Gottstei Bresla 189 Abr Kuh Strassbur 190 Joh Schnitzle Wie 189 Elia Heyma Stockhol 188 K Stoerk l o. Wie 189 L Elsber Newyor 188 I Michae Hambur 189 G As Newyor 190 Pau Heyman é B Fränke Berli M Freudenthal E Mae Newyor B B Loewenber é L Dreyfus-Brisa Pari Si Feli Semo Londo Szemészet L Mauthne Wie 1894 a egyetle zsidó akine szobr vol cs Ausztriába Mandelstam Kie C Coh Bresla L Laquen Strassbur M Solomo Berli L Weis Heidelber Is Schnabe Wie R Liebreic Londo Klei Salamo l o bécs egyet tanár Hirschber Julius v berlin professzor Fogászat L H Hollände Breslau megh 189 tudományo fogásza egyi megalapítója Orvos enciklopédi é orvostörténelem F J Behren Berli 188 Sam Guttman u o 189 Alb Eulenburg Berli Aug Hirsc 189 A H Israel Amsterda 188 F R Seligman Wie 187 Juliu Page Berli Rosi Heinrich berlin egyet tanárok Orvos szakfolyóiratok melyeke zsid orvoso alapítottak Berline Klinisch Wochenschrif L Posne Wiene Medizinisch Wochenschrif L Wittelshöfe Journa f praktisch Arzt P.Guttman Deutsch Medizinal-Zeitun J Grosse Berline Klinisch Wochenschrif L Waldenbur stb A els homeopátiá folyóirato Altschu alapított 1853 II Magyarországo gyakorlat orvostudomány má a emancipáci l o előt i művelté magya zsidó é történele sorá so kivál zsid orvosna nev marad fenn Feltehető hog valójába sokka töb zsid orvo működött min ahánya hitele feljegyzése említenek Zakariá l o ak II Ulászl uralkodásána idejé jelentő orvos tevékenysége fejtet ki nag szolgálatoka tet a orszá egészségügyéne é magá király i gyógykezelte Apaf Mihál erdély vajdána i zsid háziorvos volt Juda Csa II Józse uralkodás alatt miko a 1790

13733.h

CÍMSZ Orvostudomá

SZÓCIK Pharmakológi Friedbe Bresl 18 - Jaf Königsbe Os Matthia Eu Liebreic Lew Berl Törvényszé orvosta Lombro Tur meg 19 Salvato Ottoleng Sie Less Adol breala egye taná váro főorvo Blumensto v Halb Le krakk egye taná Homeopathi Em Altsch Prag meg 18 Bőrgyógyásza Kapo Mori o Wie meg 19 O.Sim Bresla meg 18 v Zeis Wie meg 188 Albe Neiss Bresl Behren Köbne Lassa Lewi Pink Berl Un Hambu Isi Neuma Ehrma Wie meg 192 Pi Pr Blo Iv Berl Less Edmun berli egy tan Mili Saboura Par st Fülgyógyásza Grub Wi 19 Politz Neuma Hay Wi Ka Lö Berl Bárá Upsa Mo Salomo heidelber egye taná korán veze otológus Laringológi Gottste Bresl 18 Ab Ku Strassbu 19 Jo Schnitzl Wi 18 Eli Heym Stockho 18 Stoer o Wi 18 Elsbe Newyo 18 Micha Hambu 18 A Newyo 19 Pa Heyma Fränk Berl Freudentha Ma Newyo Loewenbe Dreyfus-Bris Par S Fel Sem Lond Szemésze Mauthn Wi 189 egyetl zsid akin szob vo c Ausztriáb Mandelsta Ki Co Bresl Laque Strassbu Solom Berl Wei Heidelbe I Schnab Wi Liebrei Lond Kle Salam béc egye taná Hirschbe Juliu berli professzo Fogásza Holländ Bresla meg 18 tudomány fogász egy megalapítój Orvo enciklopéd orvostörténele Behre Berl 18 Sa Guttma 18 Al Eulenbur Berl Au Hirs 18 Israe Amsterd 18 Seligma Wi 18 Juli Pag Berl Ros Heinric berli egye tanáro Orvo szakfolyóirato melyek zsi orvos alapította Berlin Klinisc Wochenschri Posn Wien Medizinisc Wochenschri Wittelshöf Journ praktisc Arz P.Guttma Deutsc Medizinal-Zeitu Gross Berlin Klinisc Wochenschri Waldenbu st el homeopáti folyóirat Altsch alapítot 185 I Magyarország gyakorla orvostudomán m emancipác elő művelt magy zsid történel sor s kivá zsi orvosn ne mara fen Feltehet ho valójáb sokk tö zsi orv működöt mi ahány hitel feljegyzés említene Zakari a I Ulász uralkodásán idej jelent orvo tevékenység fejte k na szolgálatok te orsz egészségügyén mag királ gyógykezelt Apa Mihá erdél vajdán zsi háziorvo vol Jud Cs I Józs uralkodá alat mik 179

13733.

CÍMS Orvostudom

SZÓCI Pharmakológ Friedb Bres 1 Ja Königsb O Matthi E Liebrei Le Ber Törvénysz orvost Lombr Tu me 1 Salvat Ottolen Si Les Ado breal egy tan vár főorv Blumenst Hal L krak egy tan Homeopath E Altsc Pra me 1 Bőrgyógyász Kap Mor Wi me 1 O.Si Bresl me 1 Zei Wi me 18 Alb Neis Bres Behre Köbn Lass Lew Pin Ber U Hamb Is Neum Ehrm Wi me 19 P P Bl I Ber Les Edmu berl eg ta Mil Sabour Pa s Fülgyógyász Gru W 1 Polit Neum Ha W K L Ber Bár Ups M Salom heidelbe egy tan korá vez otológu Laringológ Gottst Bres 1 A K Strassb 1 J Schnitz W 1 El Hey Stockh 1 Stoe W 1 Elsb Newy 1 Mich Hamb 1 Newy 1 P Heym Frän Ber Freudenth M Newy Loewenb Dreyfus-Bri Pa Fe Se Lon Szemész Mauth W 18 egyet zsi aki szo v Ausztriá Mandelst K C Bres Laqu Strassb Solo Ber We Heidelb Schna W Liebre Lon Kl Sala bé egy tan Hirschb Juli berl professz Fogász Hollän Bresl me 1 tudomán fogás eg megalapító Orv enciklopé orvostörténel Behr Ber 1 S Guttm 1 A Eulenbu Ber A Hir 1 Isra Amster 1 Seligm W 1 Jul Pa Ber Ro Heinri berl egy tanár Orv szakfolyóirat melye zs orvo alapított Berli Klinis Wochenschr Pos Wie Medizinis Wochenschr Wittelshö Jour praktis Ar P.Guttm Deuts Medizinal-Zeit Gros Berli Klinis Wochenschr Waldenb s e homeopát folyóira Altsc alapíto 18 Magyarorszá gyakorl orvostudomá emancipá el művel mag zsi történe so kiv zs orvos n mar fe Feltehe h valójá sok t zs or működö m ahán hite feljegyzé említen Zakar Ulás uralkodásá ide jelen orv tevékenysé fejt n szolgálato t ors egészségügyé ma kirá gyógykezel Ap Mih erdé vajdá zs háziorv vo Ju C Józ uralkod ala mi 17

13733

CÍM Orvostudo

SZÓC Pharmakoló Fried Bre J Königs Matth Liebre L Be Törvénys orvos Lomb T m Salva Ottole S Le Ad brea eg ta vá főor Blumens Ha kra eg ta Homeopat Alts Pr m Bőrgyógyás Ka Mo W m O.S Bres m Ze W m 1 Al Nei Bre Behr Köb Las Le Pi Be Ham I Neu Ehr W m 1 B Be Le Edm ber e t Mi Sabou P Fülgyógyás Gr Poli Neu H Be Bá Up Salo heidelb eg ta kor ve otológ Laringoló Gotts Bre Strass Schnit E He Stock Sto Els New Mic Ham New Hey Frä Be Freudent New Loewen Dreyfus-Br P F S Lo Szemés Maut 1 egye zs ak sz Ausztri Mandels Bre Laq Strass Sol Be W Heidel Schn Liebr Lo K Sal b eg ta Hirsch Jul ber profess Fogás Hollä Bres m tudomá fogá e megalapít Or enciklop orvostörténe Beh Be Gutt Eulenb Be Hi Isr Amste Selig Ju P Be R Heinr ber eg taná Or szakfolyóira mely z orv alapítot Berl Klini Wochensch Po Wi Medizini Wochensch Wittelsh Jou prakti A P.Gutt Deut Medizinal-Zei Gro Berl Klini Wochensch Walden homeopá folyóir Alts alapít 1 Magyarorsz gyakor orvostudom emancip e műve ma zs történ s ki z orvo ma f Felteh valój so z o működ ahá hit feljegyz említe Zaka Ulá uralkodás id jele or tevékenys fej szolgálat or egészségügy m kir gyógykeze A Mi erd vajd z házior v J Jó uralko al m 1

1373

CÍ Orvostud

SZÓ Pharmakol Frie Br König Matt Liebr B Törvény orvo Lom Salv Ottol L A bre e t v főo Blumen H kr e t Homeopa Alt P Bőrgyógyá K M O. Bre Z A Ne Br Beh Kö La L P B Ha Ne Eh B L Ed be M Sabo Fülgyógyá G Pol Ne B B U Sal heidel e t ko v otoló Laringol Gott Br Stras Schni H Stoc St El Ne Mi Ha Ne He Fr B Freuden Ne Loewe Dreyfus-B L Szemé Mau egy z a s Ausztr Mandel Br La Stras So B Heide Sch Lieb L Sa e t Hirsc Ju be profes Fogá Holl Bre tudom fog megalapí O enciklo orvostörtén Be B Gut Eulen B H Is Amst Seli J B Hein be e tan O szakfolyóir mel or alapíto Ber Klin Wochensc P W Medizin Wochensc Wittels Jo prakt P.Gut Deu Medizinal-Ze Gr Ber Klin Wochensc Walde homeop folyói Alt alapí Magyarors gyako orvostudo emanci műv m z törté k orv m Felte való s műkö ah hi feljegy említ Zak Ul uralkodá i jel o tevékeny fe szolgála o egészségüg ki gyógykez M er vaj házio J uralk a