13816.htm
CÍMSZÓ: Pécs
SZÓCIKK: Pécs tjv. Baranya
vm. Lakóinak száma kb. 70,000. A Dunántúl állandóan fejlődő főhelye és egyetemi
város. 1692-ben ünnepélyes fogadalmat tett a város, hogy zsidók nem lakhatnak a
város falain belül. E fogadalmon, melyet sokáig minden esztendőben megújított,
az első rést II. József ütötte azzal a rendeletével, melyben általánosságban
megengedte, hogy a már meglevő keresztény iskolákban zsidó gyermekek is
fölvétessenek. E rendelettel próbálkoztak a zsidók bejutni Pécsre, de
sikertelenül. Cserkuti Adolf Pécs város levéltárosa Az első pécsi zsidók c.
füzetében érdekesen írja meg, hogy mennyit installációztak a helytartótanácsnál
és Széchenyi Ferenc kir. biztosnál, míg Fuchs Salamonnak és Weiszmayer Márknak
1788. megengedte a város a letelepedést. A következő zsidók, akik nagy nehezen
bizonyos feltételek ellenében türelmi jogot nyertek. Engel Péter (a jánosi
Eagel-családok apja), Löwy Izrael (katonai érdemei elismeréséül), Klein Fülöp és
Ullmann Károly voltak. Ezek a megtűrt zsidók azonban csak kereskedhettek, ipart
űzhettek és jogokat bérelhettek, de házat vagy földet vásárolniuk tilos volt.
1803-ban azonban Engel Péter valamilyen címen mégis szerzett házat, amelynek
egyik szobáját imahelyül engedte át a közben 10-re felszaporodott híveknek. Ez
a Zrinyi-utcai kis ház volt a későbbi nagy hitközség tulajdonképpeni alapja. A
hitközséggé fejlődés további stációja a Chevra Kadisa megalapítása, mely Stern
Jakab Rohoncról megtelepedett kereskedő nevéhez fűződik. Stern Jakab egy
beadványban telket kért a várostól temető céljaira. A város teljesítette
kérését, sőt 1827. megengedte azt is, hogy a temetőt bekeríthessék. 1927-ben
Wallenstein Zoltán főrabbi nagyszabású centenáriumi ünnep keretében hódolt az
alapítók emlékének. Stern dolgozta ki a Szent Egylet első szabályzatát, ő
építette az első halottas házat 8 1837. a düledező palánk helyett ő építtetett
kőfalat a temető körül. 1841-ben, mikor a pécsi zsidó hitközség lélekszáma
30-ra nőtt, 600 pengő forintért Vitéz Ferenc Citrom-utcai házát vásárolták meg,
s itt rendezték be az első nyilvános imaházat. Az első rabbi Löw Izrael volt
Dárdáról. Előbb megyés rabbi, majd 1842. Pécsre tette át a székhelyét 8 1857-ig
működött itt. 1846-ban megszűnt a türelmi adó s ettől kezdve rohamosan
megindult a P.-i hitközség fejlődése. 1848 után még súlyos megpróbáltatáson
ment át a P.-i zsidóság. Haynau hazafias magatartásáért 5000 arany forint
hadisarccal sújtotta. Hosszú évekig nyögték a súlyos terhet a zsidók, de 1868.
már újabb nagy áldozatok árán templomépítésbe fogtak. A monumentális,
kétemeletes templomnak, mely még ma is dísze a városnak, felépítése 120,000
forintba került; ebből 64,000-t a tagok hoztak össze, megvásárolván előre az
üléseket a költségek másik felét pedig kölcsön útján fedezték. 1869 júl. 22.
Lőw Lipót (l. o.), Hirschfeld J. H augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbi
avatták fel az új templomot. A szabadságot követő gyors tempójú fejlődés
egymásután teremtette meg a hitközség intézményeit. 1852-ben létesült a hat
tanerős iskola, melyben 1862. rendszeresítették a magyar nyelvű oktatást.
1850-ben alakult meg a Rófó Chólim Egylet és a Nőegylet, melynek jelenlegi
elnöknője Deutsch Zsigmondné. 1889. Wertheimer Jakab akkori elnök mozgalmat
indított egy tápintézet felállítására. A mozgalom sikeres is volt és 1893. év
őszén megnyílt a tápintézet, mely átlag 80-100 gyermeket lát el ebéddel az év
nagyobb részében. A tápintézet további fejlesztésében Glass Hermán akkori
ellenőr szerzett nagy érdemeket azzal, hogy évről-évre gyűjtés útján fedezte
ezen intézmény szükségleteit. 1889-ben nyílt meg a Talmud Tóra iskola, amelynek
négy osztálya van mintegy 100 növendékkel. Jelenleg Wallenstein Zoltán főrabbi
irányító vezetése alatt áll. Növendékei középiskolai tanulók, az oktatást két
hitoktató végzi. Legújabb létesítmények az 1923. megnyílt egyetemi menza. Ennek
egyházi elnöke Wallenstein Zoltán főrabbi, világi elnöke Roth Sándor
vezérigazgató. 1927. önkéntes adományokból felállították a Szeretetházat,
melyben a főrabbi által történt ünnepélyes felavatás óta szegény aggastyánok
nyernek gondos ellátást. A Szeretetház jelenlegi főnöknője özv. Reich Vilmosné.
Legújabb intézménye az Iskola Barátainak Egyesülete. Ennek egyházi elnöke
Wallenstein Zoltán főrabbi, világi elnöke Grün Sándor ügyvéd. A hitközségnek
egyenes vonala, harmonikus fejlődése kiváló szellemi vezetőinek, rabbijainak
köszönhető. Az első pécsi pap Löw Izrael volt, aki Dárdáról Pécsre
költözködvén, «Baranya vármegye főrabbija» címen szerepelt és 1856-ig működött.
Utóda Hirschfeld J. H. lett, aki 1958 jan.-tól 1863 ápr. 7. ült a főrabbi
székben, amikor Augsburgba tette át működését. 1863-74. a később Nagyváradra
költözött Ehrlich Ede volt a hitközség vallási feje. Őt követte 1874. Kohut
Sándor székesfehérvári főrabbi, ki Pécsett alapozta meg a számára halhatatlan
nevet szerző lexikográfiái munkáját, ő 1882-ig működött Pécsett. Kohut távozása
után négy esztendeig a főrabbi állása nem volt betöltve. Helyettesek végezték a
rabbinikus funkciókat ez interregnum alatt. A hitközség nagyigényű és csak 1889
szept. 1, találta meg a méltó egyházi főt - pályázati hirdetés mellőzésével -
Perls Ármin kecskeméti főrabbi személyében (l. o.) Perls Ármin egészen ritka
nagytudású vezető volt, aki nem mindennapos képességeivel újkorszakot nyitott
meg a hitközség vallási és szellemi életének történetében. 1914-ben
bekövetkezett halálával a legnehezebb feladat elé került a pécsi zsidóság.
Mígnem hosszas keresés után megtalálta vallási és szellemi vezetőjét
Wallenstein Zoltán komáromi főrabbi (l. o.) személyében, akit egyhangú
meghívással, fényes ünnepséggel iktatott be Perls méltó utódjaként a főrabbi
székébe 1923 márc. 11. Működésével külön, új korszakot nyitott meg a hitközség
életében. Kiváló világi vezetők is közreműködtek a hitélet kedvező
kifejlesztésében. Első elnöke jánosii Engel Adolf bölcs koncepciójával megóvta
a status quo alapon szervezkedett hitközséget a vallási pártárnyalatokra való
szakadástól. Hasonló buzgó elnökök voltak Justus Lipót és Grünhut Ignác ügyvéd.
A hitközség anyagi ügyeinek rendezése körül igen nagy érdemeket szerzett
Wertheimer Jakab elnök 1890-95., aki a hitközség 160 ezer koronás függő
adósságát a P.-i takarékpénztár által konvertáltatta s a templomot és iskolát
tehermentesítette. Utóda Schapringer Gusztáv, majd jánosii Engel József gyáros
volt, akinek idejében a régi hitközségi ház helyére új kétemeletes palota épült
280,000 aranykoronás költséggel. Justus Miksa, majd Nemes Vilmos
kormányfőtanácsos követték őt nagy buzgalommal. A hitközség tagjai közül jánosii
Engel József udv. tan. a X. községkerület elnöke, Nemes Vilmos ügyvéd
kormányfőtanácsos, Porgesz Miksa kúriai bíró, Geller Ottó táblabíró, Szendrő
Otmár törvényszéki tanácselnök, Krausz Mór, Fürst Gyula és Benkő Mihály keresk.
tanácsosok a város társadalmi életében is előkelő szerepet játszanak. Nagy
ipari telepet létesítettek néhai jánosii Engel Adolf (fatelep, parkettgyár,
mintagazdaság), néhai Hirschfeld Sámuel (sörgyár), Forbát Arnold (Pannónia
Sörfőző r.-t. 150 alkalmazottal), Deutsch Zsigmond (téglagyár), Róth Sándor
(bőrgyár több száz alkalmazottal), Sugár Ferenc (kalapgyár). Pécsről
származnak: Fejér Lipót egyet. tan., a világhírű matematikus (l. o.), Bak Adolf
hegedűművész, Lenkei Henrik író (l. o.), Kohut Georges A. new-yorki egyet. tan.
Több zsidó vonatkozású munka is megjelent a hitközségben. így Weisz Gábortól
Báchel, imák zsidó nőknek héberül és magyarul, Perls Ármin művei (l. o.),
jánosii Engel József: Die Marannen, Der Rabbatist, Der Kaufmann von Kom;
Wallenstein Zoltántól A pécsi Chevra centenáriumi emlékkönyve. A hitközség
történetével foglalkozó művek időrendileg: Cserkúti Adolf: Az első pécsi
zsidók; Klingenberg Jakab: A pécsi iskola monográfiája (1896); Weisz Gábor, A
pécsi zsidók ; Wallenstein Zoltán főrabbi: Adalékok a pécsi izr. hitközség
történetéhez(1926). A hitközség sokat fordít kulturális célra. Anyakönyvi
kerületéhez tartoznak a pécsi járás összes községei. Lélekszáma kb. 8000. Az
adófizetőké 1500. Foglalkozás szerint 5 gazdálkodó, 9 tanító, 600 kereskedő, 51
ügyvéd, 53 köztisztviselő, 4 művész, 11 nagyiparos, 50 orvos, 204
magántisztviselő, 128 iparos, 15 mérnök, 14 író, 100 magánzó. A hitközségnek a
világháborúban részt vett tagjai közül 92 halt hősi halált, akiknek emlékét a
zsinagóga falába illesztett művészi kivitelű márványtábla örökíti meg, melyet
Wallenstein Zoltán főrabbi avatott föl kegyeletes istentisztelet keretében. A
hitközség mai vezetősége: Wallenstein Zoltán főrabbi, Nemes Vilmos
kormányfőtanácsos-elnök, Neumann Ignác alelnök, elöljárók: Braun Ármin, Benkő
Mihály, Deutsch Zsigmond (egyben a Chevra elnöke), Forbát Arnold, Fischmann
Ármin, Fürst Gyula, Lenkei Lajos, Lukács Aladár,Radnai Emil, Schwarzenberg
József, Grün Sándor, Wallenstein Bódog, Wallfisch Pál, Weisz Gábor főtitkár.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3816. címszó a lexikon =>
686. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13816.htm
CÍMSZÓ: Pécs
SZÓCIKK: Pécs tjv. Baranya vm. Lakóinak száma kb.
13816.ht
CÍMSZÓ Péc
SZÓCIKK Péc tjv Barany vm Lakóina szám kb 70,000 Dunántú állandóa fejlőd
főhely é egyetem város 1692-be ünnepélye fogadalma tet város hog zsidó ne
lakhatna váro falai belül fogadalmon melye sokái minde esztendőbe megújított a
els rés II Józse ütött azza rendeletével melybe általánosságba megengedte hog
má meglev keresztén iskolákba zsid gyermeke i fölvétessenek rendelette
próbálkozta zsidó bejutn Pécsre d sikertelenül Cserkut Adol Péc váro levéltáros
A els pécs zsidó c füzetébe érdekese írj meg hog mennyi installációzta
helytartótanácsná é Szécheny Feren kir biztosnál mí Fuch Salamonna é Weiszmaye
Márkna 1788 megengedt váro letelepedést következ zsidók aki nag neheze bizonyo
feltétele ellenébe türelm jogo nyertek Enge Péte jános Eagel-családo apj Löw
Izrae katona érdeme elismeréséü Klei Fülö é Ullman Károl voltak Eze megtűr
zsidó azonba csa kereskedhettek ipar űzhette é jogoka bérelhettek d háza vag
földe vásárolniu tilo volt 1803-ba azonba Enge Péte valamilye címe mégi szerzet
házat amelyne egyi szobájá imahelyü engedt á közbe 10-r felszaporodot híveknek
E Zrinyi-utca ki há vol később nag hitközsé tulajdonképpen alapja hitközségg
fejlődé tovább stációj Chevr Kadis megalapítása mel Ster Jaka Rohoncró
megtelepedet keresked nevéhe fűződik Ster Jaka eg beadványba telke kér várostó
temet céljaira váro teljesített kérését ső 1827 megengedt az is hog temető
bekeríthessék 1927-be Wallenstei Zoltá főrabb nagyszabás centenárium ünne
keretébe hódol a alapító emlékének Ster dolgozt k Szen Egyle els szabályzatát
épített a els halotta háza 1837 düledez palán helyet építtetet kőfala temet
körül 1841-ben miko pécs zsid hitközsé lélekszám 30-r nőtt 60 peng forintér
Vité Feren Citrom-utca házá vásároltá meg it rendezté b a els nyilváno imaházat
A els rabb Lö Izrae vol Dárdáról Előb megyé rabbi maj 1842 Pécsr tett á
székhelyé 1857-i működöt itt 1846-ba megszűn türelm ad ettő kezdv rohamosa
megindul P.- hitközsé fejlődése 184 utá mé súlyo megpróbáltatáso men á P.-
zsidóság Hayna hazafia magatartásáér 500 aran forin hadisarcca sújtotta Hossz
éveki nyögté súlyo terhe zsidók d 1868 má újab nag áldozato árá templomépítésb
fogtak monumentális kétemelete templomnak mel mé m i dísz városnak felépítés
120,00 forintb került ebbő 64,000- tago hozta össze megvásárolvá előr a üléseke
költsége mási felé pedi kölcsö útjá fedezték 186 júl 22 Lő Lipó l o Hirschfel J
augsburg é Ehrlic Ed pécs főrabb avattá fe a ú templomot szabadságo követ gyor
tempój fejlődé egymásutá teremtett me hitközsé intézményeit 1852-be létesül ha
tanerő iskola melybe 1862 rendszeresítetté magya nyelv oktatást 1850-be alakul
me Róf Chóli Egyle é Nőegylet melyne jelenleg elnöknőj Deutsc Zsigmondné 1889
Wertheime Jaka akkor elnö mozgalma indítot eg tápintéze felállítására mozgalo
sikere i vol é 1893 é őszé megnyíl tápintézet mel átla 80-10 gyermeke lá e
ebédde a é nagyob részében tápintéze tovább fejlesztésébe Glas Hermá akkor
ellenő szerzet nag érdemeke azzal hog évről-évr gyűjté útjá fedezt eze intézmén
szükségleteit 1889-be nyíl me Talmu Tór iskola amelyne nég osztály va minteg 10
növendékkel Jelenle Wallenstei Zoltá főrabb irányít vezetés alat áll Növendéke
középiskola tanulók a oktatás ké hitoktat végzi Legújab létesítménye a 1923
megnyíl egyetem menza Enne egyház elnök Wallenstei Zoltá főrabbi világ elnök
Rot Sándo vezérigazgató 1927 önkénte adományokbó felállítottá Szeretetházat
melybe főrabb álta történ ünnepélye felavatá ót szegén aggastyáno nyerne gondo
ellátást Szeretethá jelenleg főnöknőj özv Reic Vilmosné Legújab intézmény a
Iskol Barátaina Egyesülete Enne egyház elnök Wallenstei Zoltá főrabbi világ
elnök Grü Sándo ügyvéd hitközségne egyene vonala harmoniku fejlődés kivál
szellem vezetőinek rabbijaina köszönhető A els pécs pa Lö Izrae volt ak Dárdáró
Pécsr költözködvén Barany vármegy főrabbij címe szerepel é 1856-i működött Utód
Hirschfel J H lett ak 195 jan.-tó 186 ápr 7 ül főrabb székben amiko Augsburgb
tett á működését 1863-74 későb Nagyváradr költözöt Ehrlic Ed vol hitközsé
vallás feje Ő követt 1874 Kohu Sándo székesfehérvár főrabbi k Pécset alapozt me
számár halhatatla neve szerz lexikográfiá munkáját 1882-i működöt Pécsett Kohu
távozás utá nég esztendei főrabb állás ne vol betöltve Helyettese végezté
rabbiniku funkcióka e interregnu alatt hitközsé nagyigény é csa 188 szept 1
talált me mélt egyház fő pályázat hirdeté mellőzéséve Perl Ármi kecskemét
főrabb személyébe l o Perl Ármi egésze ritk nagytudás vezet volt ak ne
mindennapo képességeive újkorszako nyitot me hitközsé vallás é szellem életéne
történetében 1914-be bekövetkezet haláláva legnehezeb felada el kerül pécs zsidóság
Mígne hossza keresé utá megtalált vallás é szellem vezetőjé Wallenstei Zoltá
komárom főrabb l o személyében aki egyhang meghívással fénye ünnepségge iktatot
b Perl mélt utódjakén főrabb székéb 192 márc 11 Működéséve külön ú korszako
nyitot me hitközsé életében Kivál világ vezető i közreműködte hitéle kedvez
kifejlesztésében Els elnök jánosi Enge Adol bölc koncepciójáva megóvt statu qu
alapo szervezkedet hitközsége vallás pártárnyalatokr val szakadástól Hasonl
buzg elnökö volta Justu Lipó é Grünhu Igná ügyvéd hitközsé anyag ügyeine
rendezés körü ige nag érdemeke szerzet Wertheime Jaka elnö 1890-95. ak hitközsé
16 eze koroná függ adósságá P.- takarékpénztá álta konvertáltatt templomo é
iskolá tehermentesítette Utód Schapringe Gusztáv maj jánosi Enge Józse gyáro
volt akine idejébe rég hitközség há helyér ú kétemelete palot épül 280,00
aranykoroná költséggel Justu Miksa maj Neme Vilmo kormányfőtanácso követté ő
nag buzgalommal hitközsé tagja közü jánosi Enge Józse udv tan X községkerüle
elnöke Neme Vilmo ügyvé kormányfőtanácsos Porges Miks kúria bíró Gelle Ott
táblabíró Szendr Otmá törvényszék tanácselnök Kraus Mór Fürs Gyul é Benk Mihál
keresk tanácsoso váro társadalm életébe i előkel szerepe játszanak Nag ipar
telepe létesítette néha jánosi Enge Adol fatelep parkettgyár mintagazdasá néha
Hirschfel Sámue sörgyá Forbá Arnol Pannóni Sörfőz r.-t 15 alkalmazotta Deutsc
Zsigmon téglagyá Rót Sándo bőrgyá töb szá alkalmazotta Sugá Feren kalapgyá
Pécsrő származnak Fejé Lipó egyet tan. világhír matematiku l o Ba Adol hegedűművész
Lenke Henri ír l o Kohu George A new-york egyet tan Töb zsid vonatkozás munk i
megjelen hitközségben íg Weis Gábortó Báchel imá zsid nőkne héberü é magyarul
Perl Ármi műve l o jánosi Enge József Di Marannen De Rabbatist De Kaufman vo
Kom Wallenstei Zoltántó pécs Chevr centenárium emlékkönyve hitközsé történetéve
foglalkoz műve időrendileg Cserkút Adolf A els pécs zsidók Klingenber Jakab
pécs iskol monográfiáj 189 Weis Gábor pécs zsidó Wallenstei Zoltá főrabbi
Adaléko pécs izr hitközsé történetéhe 192 hitközsé soka fordí kulturáli célra
Anyakönyv kerületéhe tartozna pécs járá össze községei Lélekszám kb 8000 A
adófizetők 1500 Foglalkozá szerin gazdálkodó tanító 60 kereskedő 5 ügyvéd 5
köztisztviselő művész 1 nagyiparos 5 orvos 20 magántisztviselő 12 iparos 1
mérnök 1 író 10 magánzó hitközségne világháborúba rész vet tagja közü 9 hal hős
halált akikne emléké zsinagóg faláb illesztet művész kivitel márványtábl örökít
meg melye Wallenstei Zoltá főrabb avatot fö kegyelete istentisztele keretében
hitközsé ma vezetősége Wallenstei Zoltá főrabbi Neme Vilmo
kormányfőtanácsos-elnök Neuman Igná alelnök elöljárók Brau Ármin Benk Mihály
Deutsc Zsigmon egybe Chevr elnök Forbá Arnold Fischman Ármin Fürs Gyula Lenke
Lajos Lukác Aladár,Radna Emil Schwarzenber József Grü Sándor Wallenstei Bódog
Wallfisc Pál Weis Gábo főtitkár
13816.h
CÍMSZ Pé
SZÓCIK Pé tj Baran v Lakóin szá k 70,00 Dunánt állandó fejlő főhel egyete
váro 1692-b ünnepély fogadalm te váro ho zsid n lakhatn vár fala belü fogadalmo
mely soká mind esztendőb megújítot el ré I Józs ütöt azz rendeletéve melyb
általánosságb megengedt ho m megle kereszté iskolákb zsi gyermek fölvétessene
rendelett próbálkozt zsid bejut Pécsr sikertelenü Cserku Ado Pé vár levéltáro
el péc zsid füzetéb érdekes ír me ho menny installációzt helytartótanácsn
Széchen Fere ki biztosná m Fuc Salamonn Weiszmay Márkn 178 megenged vár
letelepedés követke zsidó ak na nehez bizony feltétel ellenéb türel jog nyerte
Eng Pét jáno Eagel-család ap Lö Izra katon érdem elismerésé Kle Fül Ullma Káro
volta Ez megtű zsid azonb cs kereskedhette ipa űzhett jogok bérelhette ház va
föld vásárolni til vol 1803-b azonb Eng Pét valamily cím még szerze háza amelyn
egy szobáj imahely enged közb 10- felszaporodo hívekne Zrinyi-utc k h vo későb
na hitközs tulajdonképpe alapj hitközség fejlőd továb stáció Chev Kadi
megalapítás me Ste Jak Rohoncr megtelepede kereske nevéh fűződi Ste Jak e
beadványb telk ké várost teme céljair vár teljesítet kérésé s 182 megenged a i
ho temet bekeríthessé 1927-b Wallenste Zolt főrab nagyszabá centenáriu ünn
keretéb hódo alapít emlékéne Ste dolgoz Sze Egyl el szabályzatá építet el
halott ház 183 dülede palá helye építtete kőfal teme körü 1841-be mik péc zsi
hitközs lélekszá 30- nőt 6 pen forinté Vit Fere Citrom-utc ház vásárolt me i
rendezt el nyilván imaháza el rab L Izra vo Dárdáró Elő megy rabb ma 184 Pécs
tet székhely 1857- működö it 1846-b megszű türel a ett kezd rohamos megindu P.
hitközs fejlődés 18 ut m súly megpróbáltatás me P. zsidósá Hayn hazafi
magatartásáé 50 ara fori hadisarcc sújtott Hoss évek nyögt súly terh zsidó
13816.
CÍMS P
SZÓCI P t Bara Lakói sz 70,0 Dunán álland fejl főhe egyet vár 1692- ünnepél
fogadal t vár h zsi lakhat vá fal bel fogadalm mel sok min esztendő megújíto e
r Józ ütö az rendeletév mely általánosság megenged h megl kereszt iskolák zs
gyerme fölvétessen rendelet próbálkoz zsi beju Pécs sikertelen Cserk Ad P vá
levéltár e pé zsi füzeté érdeke í m h menn installációz helytartótanács Széche
Fer k biztosn Fu Salamon Weiszma Márk 17 megenge vá letelepedé követk zsid a n
nehe bizon feltéte ellené türe jo nyert En Pé ján Eagel-csalá a L Izr kato érde
elismerés Kl Fü Ullm Kár volt E megt zsi azon c kereskedhett ip űzhet jogo
bérelhett há v föl vásároln ti vo 1803- azon En Pé valamil cí mé szerz ház
amely eg szobá imahel enge köz 10 felszaporod hívekn Zrinyi-ut v késő n hitköz
tulajdonképp alap hitközsé fejlő tová stáci Che Kad megalapítá m St Ja Rohonc
megteleped keresk nevé fűződ St Ja beadvány tel k város tem céljai vá teljesíte
kérés 18 megenge h teme bekeríthess 1927- Wallenst Zol főra nagyszab centenári
ün kereté hód alapí emlékén St dolgo Sz Egy e szabályzat építe e halot há 18
düled pal hely építtet kőfa tem kör 1841-b mi pé zs hitköz léleksz 30 nő pe
forint Vi Fer Citrom-ut há vásárol m rendez e nyilvá imaház e ra Izr v Dárdár
El meg rab m 18 Péc te székhel 1857 működ i 1846- megsz türe et kez rohamo
megind P hitköz fejlődé 1 u súl megpróbáltatá m P zsidós Hay hazaf magatartásá
5 ar for hadisarc sújtot Hos éve nyög súl ter zsid 18 új n áldoza á
templomépíté fogt monumentál kétemele templomn m dí városn felépít 120, forin
kerü eb 64,00 ta hoz öss megvásárol el ülése költsé má fe pe kölc út fedezt 1 j
Li Hirschf augsbu Ehrl pé főra avat templom szabadsá köv gy temp fejlő egymásu
teremte hitköz intézménye 1852- létes tane isko mely 18 rendszeresítet mag nye
oktatá 1850- alak R Chó Egy Nőegyl mely jelenl elnökn Deut Zsigmond 18 Werthei
Ja akk el mozgal indít tápinté felállításá mozga sike v 18 ős megny tápintéz m
át 80- gyerme ebéd nagy részéb tápinté tová fejlesztésé Gl Her akk elle szerz n
érdeme azz h évről-é gyűj út fede e intézm szükséglete 1889- ny Tal T isko
amely n osztá mint növendékk Jelen Wallenst Zol főra irány vezet al á Növendé
középisko tanul oktat hitokt vég Legúj létesítmén 19 megny egyet men En egyh
eln Wallenst Zol főrab vil eln R Sán vezérigazga 19 önkén adományok felállítot
Szeretetház mely főra ál tört ünnepél felava szeg aggastyá nyer gon ellátá
Szeretet jelenl főnökn ö Re Vilmos Legúj intézmé Isk Barátai Egyesüle En egyh
eln Wallenst Zol főrab vil eln G Sán ügyv hitközség egye vona harmoni fejlőd
kiv szell vezetőin rabbijai köszönhe e pé Izr vo Dárdá Péc költözködv Bara
várme főrabb cí szerep 1856 működö Ut Hirschf le 1 jan.- 1 á főra székb ami
Augsbur te működés 1863- kés Nagyvára költöz Ehrl v hitköz vall fe köve 18 Ko
Sán székesfehérv főrab Pécs alapo szám halhatat ne sze lexikográf munkáj 1882
működ Pécse Ko távoz u n esztend főra áll v betölt Helyette végez rabbini
funkció interreg ala hitköz nagyigé c 1 sze talá mé egyh pályáz hirde mellőzésé
Pe Ár kecskem főra személyé Pe Ár egés ri nagytud vez vo mindenna képességei
újkorsza nyit hitköz vall szell életé történetéb 1914- bekövetkez halálá
legnehez fela ker pé zsidós Míg hoss kere u megtalá vall szell vezető Wallenst
Zol komár főra személyéb a egyha meghíváss fén ünnepség iktat Pe mé utódjak főra
szék 1 má Működésé kül korsza nyit hitköz életéb Kiv vil veze közreműköd hité
kedv kifejlesztéséb E eln jáno En Ad bö koncepciójá megó sta ala szervezked
hitközsé vall pártárnyalato v szakadást Haso bu elnö vol Jus Li Grün Ig ügyv
hitköz any ügyei rendez kö i n érdeme szerz Werthei Ja el 1890-9 hitköz e koro
fü adóssá P takarékpénz ál konvertálta templo isko tehermentesítet Ut Schaprin
Guszt m jáno En Józ gyá vo aki idejé r hitközs hely kétemele pal ép 280,
aranykoro költségg Jus Mik m Ne Vil kormányfőtanác követ n buzgalomm hitköz tag
kö jáno En Józ u t községkerü elnö Ne Vil ügy kormányfőtanács Porg Mi kúr bí
Gel O táblabí Szen Ot törvénysz tanácseln Kra M Fü Gy Be Mih kere tanácso vá
társada életé elők szere játszan N ip tele létesítet né jáno En Ad fatel
parkettgy mintagazda né Hirschf Sám sörg For Arn Pannó Sörf r. alkalmazot Deut
Zsigm téglag R Sán bőrg t s alkalmazot Su Fer kalapg Pécs származn Fe Li egy ta
világh matemati Ad hegedűművé Len Hen Ko Geor new-yo egy t T zs vonatkoz mu
megjel hitközségb We Gábor Bách i zs nők hébe magyar Pe Ár mű jáno En Józs
Marann Rabbati Kaufm K Wallenst Zoltán pé Che centenári emlékköny hitköz
történeté foglalk mű időrendil Cserk Ado e pé zsid Klingenb Jak pé isk
monográfi 1 We Gáb pé zsi Wallenst Zol főrab Adalé pé i hitköz történeté 1
hitköz so for kulturá cél Anyakön kerületé tartoz pé já öss község Léleksz 80
adófizet 15 Foglalko szer gazdálko taní kereske ügyv köztisztvise művé nagyipar
orv magántisztvise ipar mérn í magán hitközség világháború ré v tag kö h h halá
akik emlé zsinag fal illeszt művé kivit márványtá örök m mel Wallenst Zol főra
avat kegyele istentiszte keretéb hitköz vezetősé Wallenst Zol főrab Ne Vil
kormányfőtanácsos-eln Neum Ig aleln elöljár Br Árm Be Mihá Deut Zsigm egy Che
eln For Arno Fischm Árm Fü Gyu Len Laj Luk Aladár,Rad Em Schwarzenb Józs G Sánd
Wallenst Bód Wallfi P We Gá főtitk
13816
CÍM
SZÓC Bar Lakó s 70, Duná állan fej főh egye vá 1692 ünnepé fogada vá zs
lakha v fa be fogadal me so mi esztend megújít Jó üt a rendeleté mel általánossá
megenge meg keresz iskolá z gyerm fölvétesse rendele próbálko zs bej Péc
sikertele Cser A v levéltá p zs füzet érdek men installáció helytartótanác
Széch Fe biztos F Salamo Weiszm Már 1 megeng v leteleped követ zsi neh bizo
feltét ellen tür j nyer E P já Eagel-csal Iz kat érd elismeré K F Ull Ká vol
meg zs azo kereskedhet i űzhe jog bérelhet h fö vásárol t v 1803 azo E P valami
c m szer há amel e szob imahe eng kö 1 felszaporo hívek Zrinyi-u kés hitkö
tulajdonkép ala hitközs fejl tov stác Ch Ka megalapít S J Rohon megtelepe keres
nev fűző S J beadván te váro te célja v teljesít kéré 1 megeng tem bekeríthes
1927 Wallens Zo főr nagysza centenár ü keret hó alap emléké S dolg S Eg
szabályza épít halo h 1 düle pa hel építte kőf te kö 1841- m p z hitkö léleks 3
n p forin V Fe Citrom-u h vásáro rende nyilv imahá r Iz Dárdá E me ra 1 Pé t
székhe 185 műkö 1846 megs tür e ke roham megin hitkö fejlőd sú megpróbáltat
zsidó Ha haza magatartás a fo hadisar sújto Ho év nyö sú te zsi 1 ú áldoz
templomépít fog monumentá kétemel templom d város felépí 120 fori ker e 64,0 t
ho ös megvásáro e ülés költs m f p köl ú fedez L Hirsch augsb Ehr p főr ava
templo szabads kö g tem fejl egymás teremt hitkö intézmény 1852 léte tan isk
mel 1 rendszeresíte ma ny oktat 1850 ala Ch Eg Nőegy mel jelen elnök Deu
Zsigmon 1 Werthe J ak e mozga indí tápint felállítás mozg sik 1 ő megn tápinté
á 80 gyerm ebé nag részé tápint tov fejlesztés G He ak ell szer érdem az évről-
gyű ú fed intéz szükséglet 1889 n Ta isk amel oszt min növendék Jele Wallens Zo
főr irán veze a Növend középisk tanu okta hitok vé Legú létesítmé 1 megn egye
me E egy el Wallens Zo főra vi el Sá vezérigazg 1 önké adományo felállíto
Szeretethá mel főr á tör ünnepé felav sze aggasty nye go ellát Szerete jelen
főnök R Vilmo Legú intézm Is Baráta Egyesül E egy el Wallens Zo főra vi el Sá
ügy hitközsé egy von harmon fejlő ki szel vezetői rabbija köszönh p Iz v Dárd
Pé költözköd Bar várm főrab c szere 185 működ U Hirsch l jan. főr szék am
Augsbu t működé 1863 ké Nagyvár költö Ehr hitkö val f köv 1 K Sá székesfehér
főra Péc alap szá halhata n sz lexikográ munká 188 műkö Pécs K távo eszten főr
ál betöl Helyett vége rabbin funkci interre al hitkö nagyig sz tal m egy pályá
hird mellőzés P Á kecske főr személy P Á egé r nagytu ve v mindenn képessége
újkorsz nyi hitkö val szel élet történeté 1914 bekövetke halál legnehe fel ke p
zsidó Mí hos ker megtal val szel vezet Wallens Zo komá főr személyé egyh
meghívás fé ünnepsé ikta P m utódja főr szé m Működés kü korsz nyi hitkö életé
Ki vi vez közreműkö hit ked kifejlesztésé el ján E A b koncepciój meg st al
szervezke hitközs val pártárnyalat szakadás Has b eln vo Ju L Grü I ügy hitkö
an ügye rende k érdem szer Werthe J e 1890- hitkö kor f adóss takarékpén á
konvertált templ isk tehermentesíte U Schapri Gusz ján E Jó gy v ak idej hitköz
hel kétemel pa é 280 aranykor költség Ju Mi N Vi kormányfőtaná köve buzgalom
hitkö ta k ján E Jó községker eln N Vi üg kormányfőtanác Por M kú b Ge táblab
Sze O törvénys tanácsel Kr F G B Mi ker tanács v társad élet elő szer játsza i
tel létesíte n ján E A fate parkettg mintagazd n Hirsch Sá sör Fo Ar Pann Sör r
alkalmazo Deu Zsig tégla Sá bőr alkalmazo S Fe kalap Péc származ F L eg t világ
matemat A hegedűműv Le He K Geo new-y eg z vonatko m megje hitközség W Gábo Bác
z nő héb magya P Á m ján E Józ Maran Rabbat Kauf Wallens Zoltá p Ch centenár
emlékkön hitkö történet foglal m időrendi Cser Ad p zsi Klingen Ja p is
monográf W Gá p zs Wallens Zo főra Adal p hitkö történet hitkö s fo kultur cé
Anyakö kerület tarto p j ös közsé Léleks 8 adófize 1 Foglalk sze gazdálk tan
keresk ügy köztisztvis műv nagyipa or magántisztvis ipa mér magá hitközsé
világhábor r ta k hal aki eml zsina fa illesz műv kivi márványt örö me Wallens
Zo főr ava kegyel istentiszt kereté hitkö vezetős Wallens Zo főra N Vi
kormányfőtanácsos-el Neu I alel elöljá B Ár B Mih Deu Zsig eg Ch el Fo Arn
Fisch Ár F Gy Le La Lu Aladár,Ra E Schwarzen Józ Sán Wallens Bó Wallf W G főtit
1381
CÍ
SZÓ Ba Lak 70 Dun álla fe fő egy v 169 ünnep fogad v z lakh f b fogada m s
m eszten megújí J ü rendelet me általánoss megeng me keres iskol gyer fölvétess
rendel próbálk z be Pé sikertel Cse levélt z füze érde me installáci
helytartótaná Széc F bizto Salam Weisz Má megen letelepe köve zs ne biz felté
elle tü nye j Eagel-csa I ka ér elismer Ul K vo me z az kereskedhe űzh jo
bérelhe f vásáro 180 az valam sze h ame szo imah en k felszapor híve Zrinyi- ké
hitk tulajdonké al hitköz fej to stá C K megalapí Roho megtelep kere ne fűz
beadvá t vár t célj teljesí kér megen te bekeríthe 192 Wallen Z fő nagysz
centená kere h ala emlék dol E szabályz épí hal dül p he építt kő t k 1841 hitk
lélek fori F Citrom- vásár rend nyil imah I Dárd m r P székh 18 műk 184 meg tü
k roha megi hitk fejlő s megpróbálta zsid H haz magatartá f hadisa sújt H é ny
s t zs áldo templomépí fo monument kéteme templo váro felép 12 for ke 64, h ö
megvásár ülé költ kö fede Hirsc augs Eh fő av templ szabad k te fej egymá terem
hitk intézmén 185 lét ta is me rendszeresít m n okta 185 al C E Nőeg me jele
elnö De Zsigmo Werth a mozg ind tápin felállítá moz si meg tápint 8 gyer eb na
rész tápin to fejleszté H a el sze érde a évről gy fe inté szükségle 188 T is
ame osz mi növendé Jel Wallen Z fő irá vez Növen középis tan okt hito v Leg
létesítm meg egy m eg e Wallen Z főr v e S vezérigaz önk adomány felállít
Szereteth me fő tö ünnep fela sz aggast ny g ellá Szeret jele főnö Vilm Leg
intéz I Barát Egyesü eg e Wallen Z főr v e S üg hitközs eg vo harmo fejl k sze
vezető rabbij köszön I Dár P költözkö Ba vár főra szer 18 műkö Hirsc jan fő szé
a Augsb működ 186 k Nagyvá költ Eh hitk va kö S székesfehé főr Pé ala sz halhat
s lexikogr munk 18 műk Péc táv eszte fő á betö Helyet vég rabbi funkc interr a
hitk nagyi s ta eg pály hir mellőzé kecsk fő személ eg nagyt v minden képesség
újkors ny hitk va sze éle történet 191 bekövetk halá legneh fe k zsid M ho ke
megta va sze veze Wallen Z kom fő személy egy meghívá f ünneps ikt utódj fő sz
Működé k kors ny hitk élet K v ve közreműk hi ke kifejlesztés e já koncepció me
s a szervezk hitköz va pártárnyala szakadá Ha el v J Gr üg hitk a ügy rend érde
sze Werth 1890 hitk ko adós takarékpé konvertál temp is tehermentesít Schapr
Gus já J g a ide hitkö he kéteme p 28 aranyko költsé J M V kormányfőtan köv
buzgalo hitk t já J községke el V ü kormányfőtaná Po k G tábla Sz törvény
tanácse K M ke tanác társa éle el sze játsz te létesít já fat parkett mintagaz
Hirsc S sö F A Pan Sö alkalmaz De Zsi tégl S bő alkalmaz F kala Pé szárma e
vilá matema hegedűmű L H Ge new- e vonatk megj hitközsé Gáb Bá n hé magy já Jó
Mara Rabba Kau Wallen Zolt C centená emlékkö hitk történe fogla időrend Cse A
zs Klinge J i monográ G z Wallen Z főr Ada hitk történe hitk f kultu c Anyak
kerüle tart ö közs Lélek adófiz Foglal sz gazdál ta keres üg köztisztvi mű
nagyip o magántisztvi ip mé mag hitközs világhábo t ha ak em zsin f illes mű
kiv márvány ör m Wallen Z fő av kegye istentisz keret hitk vezető Wallen Z főr
V kormányfőtanácsos-e Ne ale elölj Á Mi De Zsi e C e F Ar Fisc Á G L L L
Aladár,R Schwarze Jó Sá Wallen B Wall főti