13823.htm
CÍMSZÓ: Pedagógia
SZÓCIKK: Pedagógia. A
Bibliára támaszkodó zsidó P. alapja a gyermek vallási oktatása abból a morális
célból, hogy egész életére tudatában legyen annak, hogy a vallás törvényei szerint
kell élnie (Deuter. 4. 9 ; 6. 7, 31. 12-13). Izrael P.-i princípiumai az egész
ókorban példa nélkül állók ; minden ház iskola és minden atya tanító volt,
csupán az arisztokrácia alkalmazott hivatásos tanítókat, de ez is a
felelősségérzetet bizonyítja (Kir. 2. 10. 1-7). Az írni-olvasni tudás az ókori
zsidóságnál általánosan elterjedt volt. A válólevelet magának a férjnek kellett
írnia s az okmányokat tanúnak kellett aláírni, sőt a kémek is írásban tették
meg jelentésüket (Jósua 18. 9). íróeszközökről a legrégibb iratok is tesznek
említést (Bírák 5. 1-4, Jesája 8. 1; Jeremiás 7 8, 17. 1; Jób 19. 24), sőt
kalligráfusokról is tudunk (Krón. 1, 2. 55). A zsidó P. eredetiségére vall a
gyermek szellemének megfigyelése is: «Neveld fel a gyermeket a neki megfelelő
módon, akkor öreg korában sem fog attól eltérni (Példab. 22. b). A P. módszere
és erkölcsei között a legrégibb időben nem igen tudtak különbséget tenni: «Aki
kíméli a botot, gyűlöli gyermekét, mert aki szereti, megrendszabályozza olykor»
(u. o. 18. 24); «meg kell verned öt bottal, mertjeikét a pokolból szabadítod
meg» (u. o. 23. 14). Általában véve az óhébereknél uralkodó szempont volt, hogy
a fegyelmezés a gyermek boldogságát előmozdítja. A Példabeszédek számos helyen
említik ezt, ami azért fontos, mivel ez a legrégibb zsidó P.-i mű. Ez a
fegyelmezést azért követeli, mert az egész életet fegyelmi állapotnak tartja,
viszont az erkölcsi feddést hasznosabbnak tartja száz ütésnél (u. o. 17. 10). A
legrégibb tanítói testületet szoferimnek (l. o.) hívták. A Példab. chachamimrol
is tesz említést (Példab. 22. 17); a móré és melammed később került a
nyelvhasználatba. Ezra államalkotása a P.-ban is korszakalkotó volt, mert a
Tóra szövegezése a népoktatás alapvető művelete volt. Utána a zsinagóga (l. o.)
egyszersmind tanház lett és maradt a legújabb korig s már Philo (De Vita Mosis
3. 27) tanháznak nevezi azt. A görög P.-nak is nagy hatása volt az ókori
zsidóságra s görög típusú akadémiákat létesítettek Jeruzsálemben is. Az elemi
oktatás megalapítójának Simon b. Setach tekinthető (Jer. Ketubim 8. 11, 32b);
ez az iskola nem volt kapcsolatban a zsinagógával. Az időszám. el. 68. R. Josua
b. Gamla kezdeményezésére egész Palesztinában és a Kelet zsidó községeiben
bevezették a kötelező községi gyermekoktatást, bármily csekélyszámú is volt a
község (Bába Bátra 21a). A tanítók azonban nem kaptak rendszeres javadalmazást
úgy, hogy emellett más foglalkozásuk is volt; a tanítás a leányokra is
kiterjedt. Jeruzsálem pusztulása után Jatne lett egy nagy akadémia (l.
Akadémiák I.) székhelye, de másutt is nagy számban keletkeztek iskolák. A
tananyag nem csupán a biblia-stúdium volt, hanem a szóhagyomány, a Misna
exegetálása és a törvénymagyarázat (l. Halachikus és Haggadikus magyarázat),
emellett pedig geometriát, arithmetikát, asztronómiát, anatómiát és történelmet
is tanítottak a tanházakban. A felsőbb oktatás a tannak, az amorák, később a
gáónok (l. o.) kezében volt egész a XII. sz.-ig Mindezen korokban (első XII.
sz.) a Talmud vezéreszméi lehettek az irányadók. Számos P.-i elvet őrzött meg a
Talmud s ezek közt igen sok a tanítókra vonatkozó rendszabály. A tanítók iránt
való mély tiszteletről is számos adat és előírás tanúskodik. A tanító
adómentességet élvezett (Ketubim 62a). A tanulás öt-hat éves korban kezdődött
(Abót V. 24, Ketub. 5Ob); péntek a repetálás napja volt, ünnepnapokon s péntek
d. u. szünetelt a tanítás. A tananyag a köv. volt: 5-10 évesnek a Biblia, 10-15
a Misna, 15-től a Talmud (Ábó 5. 24). Az alapelv ez volt: «Jó a Tóra tanulása,
de csak, ha moralitással van egybekapcsolva». A diszciplínára sokat adtak s a
gyermek három napnál több mulasztás után szigorú intelmet kapott. A tanulók
jutalmazása a nyilvánosság előtt történt. Fenyítő eszközhöz a tanítónak csak
végső esetben volt szabad folyamodnia. A Talmud részletesen foglalkozik a
memória edzésével s annak módszereivel (Sabbat 63a; Abót III. 10 ; Jóma 71a;
Beráchót 28b ; Magilla 6b, 32a; Erubin 54b és 97b). A középkori zsidóság a
legszomorúbb és legirtózatosabb sötét időkben is megőrizte a tanulásba vetett
hitét s erről az egész zsidó történelem tanúskodik úgy a román államok, mint a
német-szláv területen. Abban az időben, amikor a pápai követ Rheimsban azzal
dicsekedett, hogy Szt. Péter utódai nem olvasnak filozófusokat, mert Péter maga
sem ismerte azokat s mégis a mennyország őre lett, a zsidók ghettóikban nehéz
héber- arameus szövegeket tanulmányoztak, a filológia, exegetika,
vallásbölcsészeti, jogtudomány és az anatómia foglalkoztatta őket. L. Akadémiák
I., II.; Gáóni korszak, Jesiva. Irodalom. -L. Grossmann (Jew. Encyclop.) ;
Strassburger, Geschichte d. Erziehung a. d. Unterrichts bei dem Israeliten
(Stuttgart 1885) ; Zuntz, Lebensbilder aus d. Geschichte d. Juden im Ma. I.
Erziehung ; Berliner Aus dem inneren Leben d. deutschen Juden im Ma. (2. kiad.
1900) ; Schechter, Studies in Judaism (London 1896); I. Abrahams, Jewish Life
in the Middle Ages (1896); S. Marcus, Pädagogik (l. israelit Volkes (Wien
1877); Wolff Der Jüdische Lehrer (Rostock 1882); S R Hirsch, Von d. Beziehungen
d. allgem. Bildungselemente f. d. spec. jüdischen Bildung (Frankfurt 1867); S.
Maybaum, Methodik d. jüdischen Religionsunterrichts (1896). Güdemann,
Geschichte d. Erziehungswesen bei den abendländischeu Juden I-II.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3823. címszó a lexikon =>
688. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13823.htm
CÍMSZÓ: Pedagógia
SZÓCIKK: Pedagógia. A Bibliára támaszkodó zsidó P. alapja a gyermek vallási
oktatása abból a morális célból, hogy egész életére tudatában legyen annak,
hogy a vallás törvényei szerint kell élnie Deuter. 4. 9 ; 6. 7, 31. 12-13 .
Izrael P.-i princípiumai az egész ókorban példa nélkül állók ; minden ház
iskola és minden atya tanító volt, csupán az arisztokrácia alkalmazott
hivatásos tanítókat, de ez is a felelősségérzetet bizonyítja Kir. 2. 10. 1-7 .
Az írni-olvasni tudás az ókori zsidóságnál általánosan elterjedt volt. A
válólevelet magának a férjnek kellett írnia s az okmányokat tanúnak kellett
aláírni, sőt a kémek is írásban tették meg jelentésüket Jósua 18. 9 .
íróeszközökről a legrégibb iratok is tesznek említést Bírák 5. 1-4, Jesája 8.
1; Jeremiás 7 8, 17. 1; Jób 19. 24 , sőt kalligráfusokról is tudunk Krón. 1, 2.
55 . A zsidó P. eredetiségére vall a gyermek szellemének megfigyelése is:
Neveld fel a gyermeket a neki megfelelő módon, akkor öreg korában sem fog attól
eltérni Példab. 22. b . A P. módszere és erkölcsei között a legrégibb időben
nem igen tudtak különbséget tenni: Aki kíméli a botot, gyűlöli gyermekét, mert
aki szereti, megrendszabályozza olykor u. o. 18. 24 ; meg kell verned öt
bottal, mertjeikét a pokolból szabadítod meg u. o. 23. 14 . Általában véve az
óhébereknél uralkodó szempont volt, hogy a fegyelmezés a gyermek boldogságát
előmozdítja. A Példabeszédek számos helyen említik ezt, ami azért fontos, mivel
ez a legrégibb zsidó P.-i mű. Ez a fegyelmezést azért követeli, mert az egész
életet fegyelmi állapotnak tartja, viszont az erkölcsi feddést hasznosabbnak
tartja száz ütésnél u. o. 17. 10 . A legrégibb tanítói testületet szoferimnek
l. o. hívták. A Példab. chachamimrol is tesz említést Példab. 22. 17 ; a móré
és melammed később került a nyelvhasználatba. Ezra államalkotása a P.-ban is
korszakalkotó volt, mert a Tóra szövegezése a népoktatás alapvető művelete
volt. Utána a zsinagóga l. o. egyszersmind tanház lett és maradt a legújabb
korig s már Philo De Vita Mosis 3. 27 tanháznak nevezi azt. A görög P.-nak is
nagy hatása volt az ókori zsidóságra s görög típusú akadémiákat létesítettek
Jeruzsálemben is. Az elemi oktatás megalapítójának Simon b. Setach tekinthető
Jer. Ketubim 8. 11, 32b ; ez az iskola nem volt kapcsolatban a zsinagógával. Az
időszám. el. 68. R. Josua b. Gamla kezdeményezésére egész Palesztinában és a
Kelet zsidó községeiben bevezették a kötelező községi gyermekoktatást, bármily
csekélyszámú is volt a község Bába Bátra 21a . A tanítók azonban nem kaptak
rendszeres javadalmazást úgy, hogy emellett más foglalkozásuk is volt; a
tanítás a leányokra is kiterjedt. Jeruzsálem pusztulása után Jatne lett egy
nagy akadémia l. Akadémiák I. székhelye, de másutt is nagy számban keletkeztek
iskolák. A tananyag nem csupán a biblia-stúdium volt, hanem a szóhagyomány, a
Misna exegetálása és a törvénymagyarázat l. Halachikus és Haggadikus magyarázat
, emellett pedig geometriát, arithmetikát, asztronómiát, anatómiát és
történelmet is tanítottak a tanházakban. A felsőbb oktatás a tannak, az amorák,
később a gáónok l. o. kezében volt egész a XII. sz.-ig Mindezen korokban első
XII. sz. a Talmud vezéreszméi lehettek az irányadók. Számos P.-i elvet őrzött
meg a Talmud s ezek közt igen sok a tanítókra vonatkozó rendszabály. A tanítók
iránt való mély tiszteletről is számos adat és előírás tanúskodik. A tanító
adómentességet élvezett Ketubim 62a . A tanulás öt-hat éves korban kezdődött
Abót V. 24, Ketub. 5Ob ; péntek a repetálás napja volt, ünnepnapokon s péntek
d. u. szünetelt a tanítás. A tananyag a köv. volt: 5-10 évesnek a Biblia, 10-15
a Misna, 15-től a Talmud Ábó 5. 24 . Az alapelv ez volt: Jó a Tóra tanulása, de
csak, ha moralitással van egybekapcsolva . A diszciplínára sokat adtak s a
gyermek három napnál több mulasztás után szigorú intelmet kapott. A tanulók
jutalmazása a nyilvánosság előtt történt. Fenyítő eszközhöz a tanítónak csak
végső esetben volt szabad folyamodnia. A Talmud részletesen foglalkozik a
memória edzésével s annak módszereivel Sabbat 63a; Abót III. 10 ; Jóma 71a;
Beráchót 28b ; Magilla 6b, 32a; Erubin 54b és 97b . A középkori zsidóság a
legszomorúbb és legirtózatosabb sötét időkben is megőrizte a tanulásba vetett
hitét s erről az egész zsidó történelem tanúskodik úgy a román államok, mint a
német-szláv területen. Abban az időben, amikor a pápai követ Rheimsban azzal
dicsekedett, hogy Szt. Péter utódai nem olvasnak filozófusokat, mert Péter maga
sem ismerte azokat s mégis a mennyország őre lett, a zsidók ghettóikban nehéz
héber- arameus szövegeket tanulmányoztak, a filológia, exegetika,
vallásbölcsészeti, jogtudomány és az anatómia foglalkoztatta őket. L. Akadémiák
I., II.; Gáóni korszak, Jesiva. Irodalom. -L. Grossmann Jew. Encyclop. ;
Strassburger, Geschichte d. Erziehung a. d. Unterrichts bei dem Israeliten
Stuttgart 1885 ; Zuntz, Lebensbilder aus d. Geschichte d. Juden im Ma. I.
Erziehung ; Berliner Aus dem inneren Leben d. deutschen Juden im Ma. 2. kiad.
1900 ; Schechter, Studies in Judaism London 1896 ; I. Abrahams, Jewish Life in
the Middle Ages 1896 ; S. Marcus, Pädagogik l. israelit Volkes Wien 1877 ;
Wolff Der Jüdische Lehrer Rostock 1882 ; S R Hirsch, Von d. Beziehungen d.
allgem. Bildungselemente f. d. spec. jüdischen Bildung Frankfurt 1867 ; S.
Maybaum, Methodik d. jüdischen Religionsunterrichts 1896 . Güdemann, Geschichte
d. Erziehungswesen bei den abendländischeu Juden I-II.
13823.ht
CÍMSZÓ Pedagógi
SZÓCIKK Pedagógia Bibliár támaszkod zsid P alapj gyerme vallás oktatás abbó
moráli célból hog egés életér tudatába legye annak hog vallá törvénye szerin
kel élni Deuter 4 6 7 31 12-1 Izrae P.- princípiuma a egés ókorba péld nélkü
álló minde há iskol é minde aty tanít volt csupá a arisztokráci alkalmazot
hivatáso tanítókat d e i felelősségérzete bizonyítj Kir 2 10 1- A írni-olvasn
tudá a ókor zsidóságná általánosa elterjed volt válólevele magána férjne kellet
írni a okmányoka tanúna kellet aláírni ső kéme i írásba tetté me jelentésüke
Jósu 18 íróeszközökrő legrégib irato i teszne említés Bírá 5 1-4 Jesáj 8 1
Jeremiá 8 17 1 Jó 19 2 ső kalligráfusokró i tudun Krón 1 2 5 zsid P
eredetiségér val gyerme szelleméne megfigyelés is Nevel fe gyermeke nek
megfelel módon akko öre korába se fo attó eltérn Példab 22 P módszer é erkölcse
közöt legrégib időbe ne ige tudta különbsége tenni Ak kímél botot gyűlöl
gyermekét mer ak szereti megrendszabályozz olyko u o 18 2 me kel verne ö bottal
mertjeiké pokolbó szabadíto me u o 23 1 Általába vév a óhéberekné uralkod
szempon volt hog fegyelmezé gyerme boldogságá előmozdítja Példabeszéde számo
helye említi ezt am azér fontos mive e legrégib zsid P.- mű E fegyelmezés azér
követeli mer a egés élete fegyelm állapotna tartja viszon a erkölcs feddés
hasznosabbna tartj szá ütésné u o 17 1 legrégib tanító testülete szoferimne l o
hívták Példab chachamimro i tes említés Példab 22 1 mór é melamme későb kerül
nyelvhasználatba Ezr államalkotás P.-ba i korszakalkot volt mer Tór szövegezés
népoktatá alapvet művelet volt Után zsinagóg l o egyszersmin tanhá let é marad
legújab kori má Phil D Vit Mosi 3 2 tanházna nevez azt görö P.-na i nag hatás
vol a ókor zsidóságr görö típus akadémiáka létesítette Jeruzsálembe is A elem
oktatá megalapítójána Simo b Setac tekinthet Jer Ketubi 8 11 32 e a iskol ne
vol kapcsolatba zsinagógával A időszám el 68 R Josu b Gaml kezdeményezésér egés
Palesztinába é Kele zsid községeibe bevezetté kötelez község gyermekoktatást
bármil csekélyszám i vol közsé Báb Bátr 21 tanító azonba ne kapta rendszere
javadalmazás úgy hog emellet má foglalkozásu i volt tanítá leányokr i kiterjedt
Jeruzsále pusztulás utá Jatn let eg nag akadémi l Akadémiá I székhelye d másut
i nag számba keletkezte iskolák tananya ne csupá biblia-stúdiu volt hane
szóhagyomány Misn exegetálás é törvénymagyaráza l Halachiku é Haggadiku
magyaráza emellet pedi geometriát arithmetikát asztronómiát anatómiá é
történelme i tanította tanházakban felsőb oktatá tannak a amorák későb gáóno l
o kezébe vol egés XII sz.-i Mindeze korokba els XII sz Talmu vezéreszmé lehette
a irányadók Számo P.- elve őrzöt me Talmu eze köz ige so tanítókr vonatkoz rendszabály
tanító irán val mél tiszteletrő i számo ada é előírá tanúskodik tanít
adómentessége élvezet Ketubi 62 tanulá öt-ha éve korba kezdődöt Abó V 24 Ketub
5O pénte repetálá napj volt ünnepnapoko pénte d u szünetel tanítás tananya köv
volt 5-1 évesne Biblia 10-1 Misna 15-tő Talmu Áb 5 2 A alapel e volt J Tór
tanulása d csak h moralitássa va egybekapcsolv diszciplínár soka adta gyerme
háro napná töb mulasztá utá szigor intelme kapott tanuló jutalmazás nyilvánossá
előt történt Fenyít eszközhö tanítóna csa végs esetbe vol szaba folyamodnia
Talmu részletese foglalkozi memóri edzéséve anna módszereive Sabba 63a Abó III
1 Jóm 71a Beráchó 28 Magill 6b 32a Erubi 54 é 97 középkor zsidósá legszomorúb é
legirtózatosab söté időkbe i megőrizt tanulásb vetet hité errő a egés zsid
történele tanúskodi úg romá államok min német-szlá területen Abba a időben
amiko pápa köve Rheimsba azza dicsekedett hog Szt Péte utóda ne olvasna
filozófusokat mer Péte mag se ismert azoka mégi mennyorszá őr lett zsidó
ghettóikba nehé héber arameu szövegeke tanulmányoztak filológia exegetika
vallásbölcsészeti jogtudomán é a anatómi foglalkoztatt őket L Akadémiá I. II.
Gáón korszak Jesiva Irodalom -L Grossman Jew Encyclop Strassburger Geschicht d
Erziehun a d Unterricht be de Israelite Stuttgar 188 Zuntz Lebensbilde au d
Geschicht d Jude i Ma I Erziehun Berline Au de innere Lebe d deutsche Jude i Ma
2 kiad 190 Schechter Studie i Judais Londo 189 I Abrahams Jewis Lif i th Middl
Age 189 S Marcus Pädagogi l israeli Volke Wie 187 Wolf De Jüdisch Lehre Rostoc
188 Hirsch Vo d Beziehunge d allgem Bildungselement f d spec jüdische Bildun
Frankfur 186 S Maybaum Methodi d jüdische Religionsunterricht 189 Güdemann
Geschicht d Erziehungswese be de abendländische Jude I-II
13823.h
CÍMSZ Pedagóg
SZÓCIK Pedagógi Bibliá támaszko zsi alap gyerm vallá oktatá abb morál célbó
ho egé életé tudatáb legy anna ho vall törvény szeri ke éln Deute 3 12- Izra P.
princípium egé ókorb pél nélk áll mind h isko mind at taní vol csup arisztokrác
alkalmazo hivatás tanítóka felelősségérzet bizonyít Ki 1 1 írni-olvas tud óko
zsidóságn általános elterje vol válólevel magán férjn kelle írn okmányok tanún
kelle aláírn s kém írásb tett m jelentésük Jós 1 íróeszközökr legrégi irat
teszn említé Bír 1- Jesá Jeremi 1 J 1 s kalligráfusokr tudu Kró zsi eredetiségé
va gyerm szellemén megfigyelé i Neve f gyermek ne megfele módo akk ör koráb s f
att eltér Példa 2 módsze erkölcs közö legrégi időb n ig tudt különbség tenn A
kímé boto gyűlö gyermeké me a szeret megrendszabályoz olyk 1 m ke vern botta
mertjeik pokolb szabadít m 2 Általáb vé óhéberekn uralko szempo vol ho
fegyelmez gyerm boldogság előmozdítj Példabeszéd szám hely említ ez a azé fonto
miv legrégi zsi P. m fegyelmezé azé követel me egé élet fegyel állapotn tartj
viszo erkölc feddé hasznosabbn tart sz ütésn 1 legrégi tanít testület szoferimn
hívtá Példa chachamimr te említé Példa 2 mó melamm késő kerü nyelvhasználatb Ez
államalkotá P.-b korszakalko vol me Tó szövegezé népoktat alapve művele vol Utá
zsinagó egyszersmi tanh le mara legúja kor m Phi Vi Mos tanházn neve az gör
P.-n na hatá vo óko zsidóság gör típu akadémiák létesített Jeruzsálemb i ele
oktat megalapítóján Sim Seta tekinthe Je Ketub 1 3 isko n vo kapcsolatb
zsinagógáva időszá e 6 Jos Gam kezdeményezésé egé Palesztináb Kel zsi községeib
bevezett kötele közsé gyermekoktatás bármi csekélyszá vo közs Bá Bát 2 tanít
azonb n kapt rendszer javadalmazá úg ho emelle m foglalkozás vol tanít leányok
kiterjed Jeruzsál pusztulá ut Jat le e na akadém Akadémi székhely másu na számb
keletkezt iskolá tanany n csup biblia-stúdi vol han szóhagyomán Mis exegetálá
törvénymagyaráz Halachik Haggadik magyaráz emelle ped geometriá arithmetiká
asztronómiá anatómi történelm tanított tanházakba felső oktat tanna amorá késő
gáón kezéb vo egé XI sz.- Mindez korokb el XI s Talm vezéreszm lehett irányadó
Szám P. elv őrzö m Talm ez kö ig s tanítók vonatko rendszabál tanít irá va mé
tiszteletr szám ad előír tanúskodi taní adómentesség élveze Ketub 6 tanul öt-h
év korb kezdődö Ab 2 Ketu 5 pént repetál nap vol ünnepnapok pént szünete tanítá
tanany kö vol 5- évesn Bibli 10- Misn 15-t Talm Á alape vol Tó tanulás csa
moralitáss v egybekapcsol diszciplíná sok adt gyerm hár napn tö mulaszt ut
szigo intelm kapot tanul jutalmazá nyilvánoss elő történ Fenyí eszközh tanítón
cs vég esetb vo szab folyamodni Talm részletes foglalkoz memór edzésév ann
módszereiv Sabb 63 Ab II Jó 71 Berách 2 Magil 6 32 Erub 5 9 középko zsidós
legszomorú legirtózatosa söt időkb megőriz tanulás vete hit err egé zsi
történel tanúskod ú rom államo mi német-szl területe Abb időbe amik páp köv
Rheimsb azz dicsekedet ho Sz Pét utód n olvasn filozófusoka me Pét ma s ismer
azok még mennyorsz ő let zsid ghettóikb neh hébe arame szövegek tanulmányozta
filológi exegetik vallásbölcsészet jogtudomá anatóm foglalkoztat őke Akadémi I
II Gáó korsza Jesiv Irodalo - Grossma Je Encyclo Strassburge Geschich Erziehu
Unterrich b d Israelit Stuttga 18 Zunt Lebensbild a Geschich Jud M Erziehu
Berlin A d inner Leb deutsch Jud M kia 19 Schechte Studi Judai Lond 18 Abraham Jewi
Li t Midd Ag 18 Marcu Pädagog israel Volk Wi 18 Wol D Jüdisc Lehr Rosto 18
Hirsc V Beziehung allge Bildungselemen spe jüdisch Bildu Frankfu 18 Maybau
Method jüdisch Religionsunterrich 18 Güdeman Geschich Erziehungswes b d
abendländisch Jud I-I
13823.
CÍMS Pedagó
SZÓCI Pedagóg Bibli támaszk zs ala gyer vall oktat ab morá célb h eg élet
tudatá leg ann h val törvén szer k él Deut 12 Izr P princípiu eg ókor pé nél ál
min isk min a tan vo csu arisztokrá alkalmaz hivatá tanítók felelősségérze
bizonyí K írni-olva tu ók zsidóság általáno elterj vo válóleve magá férj kell
ír okmányo tanú kell aláír ké írás tet jelentésü Jó íróeszközök legrég ira tesz
említ Bí 1 Jes Jerem kalligráfusok tud Kr zs eredetiség v gyer szellemé
megfigyel Nev gyerme n megfel mód ak ö korá at elté Péld módsz erkölc köz
legrég idő i tud különbsé ten kím bot gyűl gyermek m szere megrendszabályo oly
k ver bott mertjei pokol szabadí Általá v óhéberek uralk szemp vo h fegyelme
gyer boldogsá előmozdít Példabeszé szá hel emlí e az font mi legrég zs P
fegyelmez az követe m eg éle fegye állapot tart visz erköl fedd hasznosabb tar
s ütés legrég taní testüle szoferim hívt Péld chachamim t említ Péld m melam
kés ker nyelvhasználat E államalkot P.- korszakalk vo m T szövegez népokta
alapv művel vo Ut zsinag egyszersm tan l mar legúj ko Ph V Mo tanház nev a gö
P.- n hat v ók zsidósá gö típ akadémiá létesítet Jeruzsálem el okta
megalapítójá Si Set tekinth J Ketu isk v kapcsolat zsinagógáv idősz Jo Ga
kezdeményezés eg Palesztiná Ke zs községei bevezet kötel közs gyermekoktatá
bárm csekélysz v köz B Bá taní azon kap rendsze javadalmaz ú h emell foglalkozá
vo taní leányo kiterje Jeruzsá pusztul u Ja l n akadé Akadém székhel más n szám
keletkez iskol tanan csu biblia-stúd vo ha szóhagyomá Mi exegetál törvénymagyará
Halachi Haggadi magyará emell pe geometri arithmetik asztronómi anatóm történel
tanítot tanházakb fels okta tann amor kés gáó kezé v eg X sz. Minde korok e X
Tal vezéresz lehet irányad Szá P el őrz Tal e k i tanító vonatk rendszabá taní
ir v m tisztelet szá a előí tanúskod tan adómentessé élvez Ketu tanu öt- é kor
kezdőd A Ket pén repetá na vo ünnepnapo pén szünet tanít tanan k vo 5 éves Bibl
10 Mis 15- Tal alap vo T tanulá cs moralitás egybekapcso diszciplín so ad gyer
há nap t mulasz u szig intel kapo tanu jutalmaz nyilvános el törté Feny eszköz
tanító c vé eset v sza folyamodn Tal részlete foglalko memó edzésé an módszerei
Sab 6 A I J 7 Berác Magi 3 Eru középk zsidó legszomor legirtózatos sö idők
megőri tanulá vet hi er eg zs történe tanúsko ro állam m német-sz terület Ab
időb ami pá kö Rheims az dicsekede h S Pé utó olvas filozófusok m Pé m isme azo
mé mennyors le zsi ghettóik ne héb aram szövege tanulmányozt filológ exegeti
vallásbölcsésze jogtudom anató foglalkozta ők Akadém I Gá korsz Jesi Irodal
Grossm J Encycl Strassburg Geschic Erzieh Unterric Israeli Stuttg 1 Zun
Lebensbil Geschic Ju Erzieh Berli inne Le deutsc Ju ki 1 Schecht Stud Juda Lon
1 Abraha Jew L Mid A 1 Marc Pädago israe Vol W 1 Wo Jüdis Leh Rost 1 Hirs
Beziehun allg Bildungseleme sp jüdisc Bild Frankf 1 Mayba Metho jüdisc
Religionsunterric 1 Güdema Geschic Erziehungswe abendländisc Ju I-
13823
CÍM Pedag
SZÓC Pedagó Bibl támasz z al gye val okta a mor cél e éle tudat le an va
törvé sze é Deu 1 Iz princípi e óko p né á mi is mi ta v cs arisztokr alkalma
hivat tanító felelősségérz bizony írni-olv t ó zsidósá általán elter v válólev
mag fér kel í okmány tan kel aláí k írá te jelentés J íróeszközö legré ir tes
emlí B Je Jere kalligráfuso tu K z eredetisé gye szellem megfigye Ne gyerm
megfe mó a kor a elt Pél móds erköl kö legré id tu különbs te kí bo gyű gyerme
szer megrendszabály ol ve bot mertje poko szabad Által óhébere ural szem v
fegyelm gye boldogs előmozdí Példabesz sz he eml a fon m legré z fegyelme a
követ e él fegy állapo tar vis erkö fed hasznosab ta üté legré tan testül
szoferi hív Pél chachami emlí Pél mela ké ke nyelvhasznála államalko P.
korszakal v szövege népokt alap műve v U zsina egyszers ta ma legú k P M tanhá
ne g P. ha ó zsidós g tí akadémi létesíte Jeruzsále e okt megalapítój S Se
tekint Ket is kapcsola zsinagógá idős J G kezdeményezé e Palesztin K z községe
beveze köte köz gyermekoktat bár csekélys kö B tan azo ka rendsz javadalma emel
foglalkoz v tan leány kiterj Jeruzs pusztu J akad Akadé székhe má szá keletke isko
tana cs biblia-stú v h szóhagyom M exegetá törvénymagyar Halach Haggad magyar
emel p geometr arithmeti asztronóm anató történe taníto tanházak fel okt tan
amo ké gá kez e sz Mind koro Ta vezéres lehe iránya Sz e őr Ta tanít vonat
rendszab tan i tisztele sz elő tanúsko ta adómentess élve Ket tan öt ko kezdő
Ke pé repet n v ünnepnap pé szüne taní tana v éve Bib 1 Mi 15 Ta ala v tanul c
moralitá egybekapcs diszciplí s a gye h na mulas szi inte kap tan jutalma
nyilváno e tört Fen eszkö tanít v ese sz folyamod Ta részlet foglalk mem edzés
a módszere Sa Berá Mag Er közép zsid legszomo legirtózato s idő megőr tanul ve
h e e z történ tanúsk r álla német-s terüle A idő am p k Rheim a dicseked P ut
olva filozófuso P ism az m mennyor l zs ghettói n hé ara szöveg tanulmányoz
filoló exeget vallásbölcsész jogtudo anat foglalkozt ő Akadé G kors Jes Iroda
Gross Encyc Strassbur Geschi Erzie Unterri Israel Stutt Zu Lebensbi Geschi J
Erzie Berl inn L deuts J k Schech Stu Jud Lo Abrah Je Mi Mar Pädag isra Vo W
Jüdi Le Ros Hir Beziehu all Bildungselem s jüdis Bil Frank Mayb Meth jüdis
Religionsunterri Güdem Geschi Erziehungsw abendländis J I
1382
CÍ Peda
SZÓ Pedag Bib támas a gy va okt mo cé él tuda l a v törv sz De I princíp ók
n m i m t c arisztok alkalm hiva tanít felelősségér bizon írni-ol zsidós általá
elte válóle ma fé ke okmán ta ke alá ír t jelenté íróeszköz legr i te eml J Jer
kalligráfus t eredetis gy szelle megfigy N gyer megf m ko el Pé mód erkö k legr
i t különb t k b gy gyerm sze megrendszabál o v bo mertj pok szaba Álta óhéber
ura sze fegyel gy boldog előmozd Példabes s h em fo legr fegyelm köve é feg
állap ta vi erk fe hasznosa t üt legr ta testü szofer hí Pé chacham eml Pé mel
k k nyelvhasznál államalk P korszaka szöveg népok ala műv zsin egyszer t m leg tanh
n P h zsidó t akadém létesít Jeruzsál ok megalapító S tekin Ke i kapcsol
zsinagóg idő kezdeményez Paleszti község bevez köt kö gyermekokta bá csekély k
ta az k rends javadalm eme foglalko ta leán kiter Jeruz puszt aka Akad székh m
sz keletk isk tan c biblia-st szóhagyo exeget törvénymagya Halac Hagga magya
eme geomet arithmet asztronó anat történ tanít tanháza fe ok ta am k g ke s Min
kor T vezére leh irány S ő T taní vona rendsza ta tisztel s el tanúsk t
adómentes élv Ke ta ö k kezd K p repe ünnepna p szün tan tan év Bi M 1 T al
tanu moralit egybekapc diszcipl gy n mula sz int ka ta jutalm nyilván tör Fe
eszk taní es s folyamo T részle foglal me edzé módszer S Ber Ma E közé zsi
legszom legirtózat id megő tanu v törté tanús áll német- terül id a Rhei dicseke
u olv filozófus is a mennyo z ghettó h ar szöve tanulmányo filol exege
vallásbölcsés jogtud ana foglalkoz Akad kor Je Irod Gros Ency Strassbu Gesch
Erzi Unterr Israe Stut Z Lebensb Gesch Erzi Ber in deut Schec St Ju L Abra J M
Ma Päda isr V Jüd L Ro Hi Bezieh al Bildungsele jüdi Bi Fran May Met jüdi
Religionsunterr Güde Gesch Erziehungs abendländi