Magyar Zsidó Lexikon: Pozsony

13965.htm

CÍMSZÓ: Pozsony

SZÓCIKK: Pozsony (Bratislava, Cs.-Szl.), szab. kir. város Pozsony vm. 78,223 lak. Az eddig ismert és P.-i zsidókról szóló okiratok közt legelőször III. Endre 1221 dec. 2. kiállított és P. városának adott privilégium említ P.-i zsidókat, kiket a király az ottani kereszténypolgárokkal egyenlőjogúakká tesz (l. P.-i zsidók). Héber forrás (memorkönyv) már előbbi évekből is említ mártírhalált szenvedő P.-i zsidókat, köztük név szerint rabbi Jónát (l. o.), ki ott valószínűleg rabbihivatalt viselt. Nagy Lajos 1360 körül kiadott kiűzési rendelete folytán a P.-i zsidók a szomszédos Hamburgba költöztek, honnan 1368. megint visszahívták őket (l. Kiűzetés, P.-i zsidók). 1376-ban P. magisztrátusa új zsidótörvényt alkotott. Zsidóktól kölcsön vett pénzeket hivatalból egy külön könyvbe (Judenpuch) írtak. Ezen század végén és a következő időben 1526-ig a zsidók a mai Kalapos- és Hummel-utcában laktak. Utolsóban, a mai Orsolya-rendi apácakolostor hátsó telkén, állott az 1399. épült zsinagóga, Korabinszky szerint, a Kalapos-utcában. Mellette volt állítólag (V.ö. Ortvay,«P.utcái» 168. l.) a zsidófürdő, araház (Tanzhaus) és kórház; temetőjük a Széna-téren volt. Akkori számuk 800-900-ra tehető. Az 1421. ausztriai és 1496. stíriai zsidókiűzés folytán ezekből az országokból sok zsidó P.-ban telepedett le. 1440-ben a zsidók tevékeny részt vettek a Vargatorony (Schusterturm) megerősítésén. Foglalkozásuk: pénzüzletek, állat-, posztó- és bőrkereskedés. 1502-ben a tűzoltásnál szükséges bőrvödrök előállítására új adót vetnek ki a zsidókra. 1521-ben zsidók és keresztények lakásai már úgy elegyedtek, hogy az addigi zsidóutcát Kalapos utcának nevezték. Ez idő körül élt ott egy híres Zakariás (l. o.) nevű zsidó orvos, kit a király a zsidó jelek hordása alól felmentett. A mohácsi vész után 1526. Mária királynő kiűzi onnan a zsidókat. Ettől kezdve majdnem két évszázadon át P. zsidókról sehol nincsen szó, csak 1591. Németországban jelent meg egy képes röplap, melyben gonosz gyűlölettel P.-i zsidók által elkövetett ostyagyalázást koholtak, de ennek sem P.-i, sem más magyar, sem ausztriai forrásokban sehol nyoma sincsen. A XVII. sz. első felében, a 30 éves háború idejében, midőn a vár körüli területen, az ott elszállásolt katonaság miatt, mindennapos rablások és útonállás a közbiztonságot nagyon veszélyeztették, zsidókat alig találni P.-ban. E század második felében a P. melletti Zuckermandel nevű helységben és valamivel később a Váralján, a gróf Pálffy-féle kúrián kezdtek letelepedni. Ábrahám Levi, ki 1719. Európán keresztül utazott és P.-ban is volt, útleírásában említi, hogy akkor P.-ban a város területén kívül két zsidó község volt, az egyik a Várhegyen, a másik a Zuckermandolben, mindegyik saját zsinagógájával. Az 1736. országos zsidó összeírás már 120 adófizető családfőt mutat ki. Ezek, vagy őseik főképpen Cseh- és Morvaországból, Ausztriából és Németországból vándoroltak be. Ballus Pál: Beschreibung Pressburg (1822) c. munkájában (195. 1.) a zsidók lélekszámát 2093-ra teszi. Az 1797-iki tűzvész elhamvasztotta a zsinagógát és sok zsidó házat. Nagy kárt okozott az 1809-iki és még nagyobbat az 1811-iki tűzvész, mely a zsidó községházát és az archivumot is elpusztította. A legrettenetesebb tűzvész dühöngött 1913 máj. 13., midőn 97 zsidó ház, köztük a jesiva tanháza, a benne lévő nagy könyvtárral együtt elpusztult. III. Károly parancsa folytán, 1712. a zsidók lakta utcákat bezárható kapuk által elkülönítették a város többi részeitől és Mária Terézia nem engedte, hogy azokban keresztények is lakjanak. A gettó kapuit csak a zsidó jogokat kiterjesztő 1834/40-iki országgyűlés után távolították el. - 1848-ban, a márciusi napokban, de különösen ápr. 23. és 24. a zsidóutcák vad antiszemita zavargások színhelyei voltak. A csőcselék vandál módon elpusztította az ottani zsidó primár iskola berendezését, könyvtárát és épületét. A tiszaeszlári vérvád idejében, 1882. és 1883., a felheccelt tömeg megint garázdálkodott a zsidónegyedben. 1840- 1850 közt megnyíltak, bár sok ellenségeskedés mellett, a belváros üzlethelyiségei is zsidók számára és 1860 után ingatlanokat is vehettek ott. Ettől az időtől kezdve a város kereskedelmileg és iparilag gyorsan gyarapodott. A gettó létesítésével (1712) a zsidók belső élete vallási intézmények teremtésével és a jesivák fejlesztésével intenzívebb lett. A jesivák fejlődésük tetőfokra jutottak Barbi Meier (l. o.) és Szófer Mózes (l. o.) rabbik idejében. A Chevra Kadisát 1710 körül alapították és a várhegyen levő kórházat Ballus (i. h. 313.1.) jobb és megfelelőbb berendezésűnek mondja a városi ispotálynál. 1761-ben a gettóban heves belső viszály támadt az ott lakó Mordechai Eibenschütz miatt, ki a szabbataizmussal vádolt Jonathan Eibenschütz fia volt. A XVIII. és a XIX. sz. közepéig, ameddig P. volt az országgyűlések, a helytartóság és a nádor székhelye, a P.-i zsidó elöljáróság kezében volt a magyar Izrael fölötti hegemónia. Itt gyűltek össze több ízben a magyarországi zsidók küldöttjei, hogy a Mária Terézia által kivetett türelmi adónak összegét és behajtási módját megállapítsák és itt szerkesztették zsidó ügyekben az országgyűléshez benyújtandó memorandumokat. A magyar zsidóknak a hatóságnál, a nádornál és királynál bekopogtató szószólói közül a legkiválóbb volt a P.-i gazdag, jótékony és nagytekintélyű Koppel Theben (megh. 1799). Noha a P.-i gettóban minden törekvés világi művelődésre szigorúan el volt tiltva, mégis történtek kísérletek arra, hogy megnyissák a gettó kapuit a korszellem követelményei előtt. 1873 aug. 8. nyílt meg P.-ban nagy ünnepélyességgel II. József türelmi pátensének és a Ratio educationak megfelelő módon berendezett «zsidó nemzeti német iskolai», mely azonban 1790 után lassan megszűnt és csak sokkal később, mint zsidó községi és Talmud Tóra iskola támadt fel újra. 1820-ban néhány, a korszerű művelődést jobban szerető és bátrabb P.-i férfiú (Breisach, Oppenheim, Kohn) megalapította a később híressé lett, a király és országnagyok által erkölcsileg támogatott Primár-iskolát. 1840-ben alakult ott egy olvasó és irodalmi kör, mely a magyar és ausztriai zsidóság számára havi folyóirat kiadását tervezte, de a fanatikusok rövid idő alatt elnyomták ezt a törekvést és elérték azt, hogy a «Casino» név alatt működő egyesületet feloszlassák. Az orthodox község jelenlegi nagy zsinagógáját, mely a Várúton Feigler I. terve szerint keleti stílusban épült, 1864. avatták fel. Az 1872. alakult kongresszusi község temploma 1894. épült a Vártelek- és a Szilágyi Dezső-utca sarkán Milch D. terve szerint, mór stílusban. P-i. rabbik: E. Jona 1250 - 80; Liebermann Juda; Tyrnaui (nagyszombati) Eisik 1420 körül; Liepmann Heller Jomtov 1695 körül; Reckendorf Jakab 1709-27; Lemberger Mózes v. Móse Charif 1736-58; Eger Akiba 1758, Elül 3 - 15 ig; Dukla Izsák 1759-62; Barbi Meier 1768-89; Tysmenic Mesullam 1794-1801; Szófer (Schreiber) Mózes 1807-39; Szófer (Schreiber) Sámuel W. 1839-72; Szófer (Schreiber) Bunem 1872-1906; Szófer (Schreiber) Akiba 1906. A neológ hitközség rabbijai: Back I.W. 1872-76; Dávid Gy. 1876- 1896; Fünk S. 1898. P.-ból származtak: Biedermann M. L. vésnök-művész, később udvari ötvös; Ehrenreich Ádám réz- és acélmetsző művész ; Kohn Albert orientalista; Dukesz Leopold és Stern M. E. hebraisták; Hauser Miska hegedűművész; Dux Adolf író és fordító; Dux Zsigmond arc- és életképfestő. I. Az Orthodox hitközség választási joggal bíró tagjainak száma 2000. Főrabbija Schreiber Akiba. Elnökség: Krausz Dávid elnök, Stahler Henrik alelnök, Neumann Simon, Engel Izidor, Fleischmann Izrael elöljárók. Múlt évi költségvetés Ke. 2.500,000. Jótékonysági intézmények: Chevra Kadisa, a régi kórházában 45 ágyat állított fel, az aggok házában pedig 25 embernek ad hajlékot. Női Chevra Kadisa is működik. A Pikunch nefes egylet a nemzsidó kórházakban fekvő betegeket kóser étellel látja el és zsidó ápolókat kiképző iskolát tart fenn. A Chevra már megkezdte az új nagy kórház építését. A Fiúárvaház eddig a régi zsidónegyedben volt. Most egy új modern árvaházat építenek. A Leányárvaház modern, szép épület. Aggok háza 45 bennlakóval. Nőegylet, szegény asszonyokat segít. Hachnoszasz Kalló, szegény leányok kiházasítását mozdítja elő. A Szandekoosz szegény betegágyasokat, a Nichum Avelim szegény gyászolókat, Bikur Cholim szegény betegeket segélyez. A Marpelanefes a nem-zsidó kórházakban ápolt zsidókat támogatja. Az Ozer Dalim a szegények téli szükségleteiről gondoskodik. A Mechalke Écfát és szenet nyújt szegényeknek. Az Anije Irénu készpénzt, a Málbisé Arumim ruhát oszt ki a szegények közt. Az Iskolaegyesület szegény tanulókat támogat. Kultúrintézmények: A nagy Jesiva, több mint 200 év óta áll fenn (l. P. jesiva). Jesiva edáno egyosztályú átmeneti iskola. Jeszodé Bátora hatosztályú, középiskolával összekötött Talmud iskola. Talmud Tóra a népiskolával összekötött négyosztályú talmudiskola. Ötosztályú fiú és leány népiskola. Háromosztályú középiskola fiúk és leányok részére. Chevrasz Hasász minden este Talmudból előadást tart. A Tórasz Cheszed egyesületben fizetett talmudisták naponta Talmudból előadást tartanak. Mehadre Hatalmud. Az egyletnek minden tagja odahaza a Talmudnak egy traktátusát tanulmányozza, az év végén pedig közös összejövetelen (szijuni) befejezik. Óháve Tóró. Minden szombaton Talmudból előadást tart. A Temime Derech, liferesz Bachurim, Machazike Tóró és Poel Cedek egyletek minden este bibliai előadásokat tartanak. Azonkívül még a Mógén Avrol om-chevra, a Me-vakse lóró és Szombat egyesületek kereskedelmi alkalmazottaknak bibliai előadásokat tartanak. Templomok: a nagyzsinagóga, 1864. épült ugyanazon a helyen, ahol az 1784. épült régi templom állt. Fióktemplom a Preyss-utcában, a Besz-Hamidrás, melyet Heine őse Michel Simon építtetett, a Jesiva zsinagógája, A Brill-féle zsinagóga, a Nenscher-zsinagóga, az Agrani zsinagóga, a Vödritz-zsinagóga, az aggok házának zsinagógája, a Levuv-zsinagóga, a mizrachi-zsinagóga, a népiskola zsinagógája, meg a Rosenbaum, Goldberger, Oesterreicher, Drechsler, Deutsch, Klein-féle imaházak. II. Az Izr. hitközség. Választójoggal bíró tagjainak száma 650. Utolsó évi költségvetése 300,000 Ke. Főrabbija Fűnk Sámuel. Elöljárósága: Stein Győző elnök, Porzsolt Aladár alelnök, Dezső Kálmán, Platschek Gyula, Trebitsch Dénes, Riess Miksa, Herzog József, Grosner Gyula, Schaar Albert, Smetana Béla. Templomok: A nagy templom és az iskola temploma. Intézmények: Chevra Kadisa, a fiú- és leányiskola, a hitközség könyvtára, a Nőegylet, az Ozerdalim egylet, Rachnoszasz Káló, a Wellisch Betty szünetidői telep, a Cedókó-egylet. Független intézmények: a nagy Jótékonysági egylet, amely kis kereskedőknek és kisiparosoknak kamat nélküli kölcsönt nyújt; az Izr. népkonyha; az óvoda ; a menza akademica judaica; Ezra segélyzőegylet; Ahavasz Chaverim ; Leány egyesület és Özvegy és Árvák Egyesülete. III. Országos központok: A szlovenszkói orthodox hitközségek országos központja. Elnök: Weber Kálmán főrabbi. A Jesurun (az egyesült neológ és status quo) hitközségek országos irodája. Elnök: Stein Győző. A Jeruzsálemi Rolel szlovenszkói fiókja; Elnök: Schreiber Akiba főrabbi. A Mizrachi országos központja, a Cionisták kerületi központja, Az Agudasz Jiszróél országos központja, A zsidó párt országos központja, elnöke Riess Gyula. A zsidó közgazdasági párt országos központja és a Zsidó Kultur Egylet. Zsidó lapok: Jüdische Volkszeitung a cionisták és a zsidó párt lapja, szerkesztők: Neumann Oszkár, Komlósi Soma és Gross Dávid. Jüdisches-Familie párton kívül, szerkesztő Müller Mózes a Jüdische Presse fiókszerkesztősége, szerkesztők Braun Joel és Schwarz Henrik. Politikai egyletek: Ahavasz Cion Egylet, Mizrachi Egylet és Agudasz Jiszróél Egylet, B.S.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3965. címszó a lexikon => 718. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13965.htm

CÍMSZÓ: Pozsony

SZÓCIKK: Pozsony Bratislava, Cs.-Szl. , szab. kir. város Pozsony vm. 78,223 lak. Az eddig ismert és P.-i zsidókról szóló okiratok közt legelőször III. Endre 1221 dec. 2. kiállított és P. városának adott privilégium említ P.-i zsidókat, kiket a király az ottani kereszténypolgárokkal egyenlőjogúakká tesz l. P.-i zsidók . Héber forrás memorkönyv már előbbi évekből is említ mártírhalált szenvedő P.-i zsidókat, köztük név szerint rabbi Jónát l. o. , ki ott valószínűleg rabbihivatalt viselt. Nagy Lajos 1360 körül kiadott kiűzési rendelete folytán a P.-i zsidók a szomszédos Hamburgba költöztek, honnan 1368. megint visszahívták őket l. Kiűzetés, P.-i zsidók . 1376-ban P. magisztrátusa új zsidótörvényt alkotott. Zsidóktól kölcsön vett pénzeket hivatalból egy külön könyvbe Judenpuch írtak. Ezen század végén és a következő időben 1526-ig a zsidók a mai Kalapos- és Hummel-utcában laktak. Utolsóban, a mai Orsolya-rendi apácakolostor hátsó telkén, állott az 1399. épült zsinagóga, Korabinszky szerint, a Kalapos-utcában. Mellette volt állítólag V.ö. Ortvay, P.utcái 168. l. a zsidófürdő, araház Tanzhaus és kórház; temetőjük a Széna-téren volt. Akkori számuk 800-900-ra tehető. Az 1421. ausztriai és 1496. stíriai zsidókiűzés folytán ezekből az országokból sok zsidó P.-ban telepedett le. 1440-ben a zsidók tevékeny részt vettek a Vargatorony Schusterturm megerősítésén. Foglalkozásuk: pénzüzletek, állat-, posztó- és bőrkereskedés. 1502-ben a tűzoltásnál szükséges bőrvödrök előállítására új adót vetnek ki a zsidókra. 1521-ben zsidók és keresztények lakásai már úgy elegyedtek, hogy az addigi zsidóutcát Kalapos utcának nevezték. Ez idő körül élt ott egy híres Zakariás l. o. nevű zsidó orvos, kit a király a zsidó jelek hordása alól felmentett. A mohácsi vész után 1526. Mária királynő kiűzi onnan a zsidókat. Ettől kezdve majdnem két évszázadon át P. zsidókról sehol nincsen szó, csak 1591. Németországban jelent meg egy képes röplap, melyben gonosz gyűlölettel P.-i zsidók által elkövetett ostyagyalázást koholtak, de ennek sem P.-i, sem más magyar, sem ausztriai forrásokban sehol nyoma sincsen. A XVII. sz. első felében, a 30 éves háború idejében, midőn a vár körüli területen, az ott elszállásolt katonaság miatt, mindennapos rablások és útonállás a közbiztonságot nagyon veszélyeztették, zsidókat alig találni P.-ban. E század második felében a P. melletti Zuckermandel nevű helységben és valamivel később a Váralján, a gróf Pálffy-féle kúrián kezdtek letelepedni. Ábrahám Levi, ki 1719. Európán keresztül utazott és P.-ban is volt, útleírásában említi, hogy akkor P.-ban a város területén kívül két zsidó község volt, az egyik a Várhegyen, a másik a Zuckermandolben, mindegyik saját zsinagógájával. Az 1736. országos zsidó összeírás már 120 adófizető családfőt mutat ki. Ezek, vagy őseik főképpen Cseh- és Morvaországból, Ausztriából és Németországból vándoroltak be. Ballus Pál: Beschreibung Pressburg 1822 c. munkájában 195. 1. a zsidók lélekszámát 2093-ra teszi. Az 1797-iki tűzvész elhamvasztotta a zsinagógát és sok zsidó házat. Nagy kárt okozott az 1809-iki és még nagyobbat az 1811-iki tűzvész, mely a zsidó községházát és az archivumot is elpusztította. A legrettenetesebb tűzvész dühöngött 1913 máj. 13., midőn 97 zsidó ház, köztük a jesiva tanháza, a benne lévő nagy könyvtárral együtt elpusztult. III. Károly parancsa folytán, 1712. a zsidók lakta utcákat bezárható kapuk által elkülönítették a város többi részeitől és Mária Terézia nem engedte, hogy azokban keresztények is lakjanak. A gettó kapuit csak a zsidó jogokat kiterjesztő 1834/40-iki országgyűlés után távolították el. - 1848-ban, a márciusi napokban, de különösen ápr. 23. és 24. a zsidóutcák vad antiszemita zavargások színhelyei voltak. A csőcselék vandál módon elpusztította az ottani zsidó primár iskola berendezését, könyvtárát és épületét. A tiszaeszlári vérvád idejében, 1882. és 1883., a felheccelt tömeg megint garázdálkodott a zsidónegyedben. 1840- 1850 közt megnyíltak, bár sok ellenségeskedés mellett, a belváros üzlethelyiségei is zsidók számára és 1860 után ingatlanokat is vehettek ott. Ettől az időtől kezdve a város kereskedelmileg és iparilag gyorsan gyarapodott. A gettó létesítésével 1712 a zsidók belső élete vallási intézmények teremtésével és a jesivák fejlesztésével intenzívebb lett. A jesivák fejlődésük tetőfokra jutottak Barbi Meier l. o. és Szófer Mózes l. o. rabbik idejében. A Chevra Kadisát 1710 körül alapították és a várhegyen levő kórházat Ballus i. h. 313.1. jobb és megfelelőbb berendezésűnek mondja a városi ispotálynál. 1761-ben a gettóban heves belső viszály támadt az ott lakó Mordechai Eibenschütz miatt, ki a szabbataizmussal vádolt Jonathan Eibenschütz fia volt. A XVIII. és a XIX. sz. közepéig, ameddig P. volt az országgyűlések, a helytartóság és a nádor székhelye, a P.-i zsidó elöljáróság kezében volt a magyar Izrael fölötti hegemónia. Itt gyűltek össze több ízben a magyarországi zsidók küldöttjei, hogy a Mária Terézia által kivetett türelmi adónak összegét és behajtási módját megállapítsák és itt szerkesztették zsidó ügyekben az országgyűléshez benyújtandó memorandumokat. A magyar zsidóknak a hatóságnál, a nádornál és királynál bekopogtató szószólói közül a legkiválóbb volt a P.-i gazdag, jótékony és nagytekintélyű Koppel Theben megh. 1799 . Noha a P.-i gettóban minden törekvés világi művelődésre szigorúan el volt tiltva, mégis történtek kísérletek arra, hogy megnyissák a gettó kapuit a korszellem követelményei előtt. 1873 aug. 8. nyílt meg P.-ban nagy ünnepélyességgel II. József türelmi pátensének és a Ratio educationak megfelelő módon berendezett zsidó nemzeti német iskolai , mely azonban 1790 után lassan megszűnt és csak sokkal később, mint zsidó községi és Talmud Tóra iskola támadt fel újra. 1820-ban néhány, a korszerű művelődést jobban szerető és bátrabb P.-i férfiú Breisach, Oppenheim, Kohn megalapította a később híressé lett, a király és országnagyok által erkölcsileg támogatott Primár-iskolát. 1840-ben alakult ott egy olvasó és irodalmi kör, mely a magyar és ausztriai zsidóság számára havi folyóirat kiadását tervezte, de a fanatikusok rövid idő alatt elnyomták ezt a törekvést és elérték azt, hogy a Casino név alatt működő egyesületet feloszlassák. Az orthodox község jelenlegi nagy zsinagógáját, mely a Várúton Feigler I. terve szerint keleti stílusban épült, 1864. avatták fel. Az 1872. alakult kongresszusi község temploma 1894. épült a Vártelek- és a Szilágyi Dezső-utca sarkán Milch D. terve szerint, mór stílusban. P-i. rabbik: E. Jona 1250 - 80; Liebermann Juda; Tyrnaui nagyszombati Eisik 1420 körül; Liepmann Heller Jomtov 1695 körül; Reckendorf Jakab 1709-27; Lemberger Mózes v. Móse Charif 1736-58; Eger Akiba 1758, Elül 3 - 15 ig; Dukla Izsák 1759-62; Barbi Meier 1768-89; Tysmenic Mesullam 1794-1801; Szófer Schreiber Mózes 1807-39; Szófer Schreiber Sámuel W. 1839-72; Szófer Schreiber Bunem 1872-1906; Szófer Schreiber Akiba 1906. A neológ hitközség rabbijai: Back I.W. 1872-76; Dávid Gy. 1876- 1896; Fünk S. 1898. P.-ból származtak: Biedermann M. L. vésnök-művész, később udvari ötvös; Ehrenreich Ádám réz- és acélmetsző művész ; Kohn Albert orientalista; Dukesz Leopold és Stern M. E. hebraisták; Hauser Miska hegedűművész; Dux Adolf író és fordító; Dux Zsigmond arc- és életképfestő. I. Az Orthodox hitközség választási joggal bíró tagjainak száma 2000. Főrabbija Schreiber Akiba. Elnökség: Krausz Dávid elnök, Stahler Henrik alelnök, Neumann Simon, Engel Izidor, Fleischmann Izrael elöljárók. Múlt évi költségvetés Ke. 2.500,000. Jótékonysági intézmények: Chevra Kadisa, a régi kórházában 45 ágyat állított fel, az aggok házában pedig 25 embernek ad hajlékot. Női Chevra Kadisa is működik. A Pikunch nefes egylet a nemzsidó kórházakban fekvő betegeket kóser étellel látja el és zsidó ápolókat kiképző iskolát tart fenn. A Chevra már megkezdte az új nagy kórház építését. A Fiúárvaház eddig a régi zsidónegyedben volt. Most egy új modern árvaházat építenek. A Leányárvaház modern, szép épület. Aggok háza 45 bennlakóval. Nőegylet, szegény asszonyokat segít. Hachnoszasz Kalló, szegény leányok kiházasítását mozdítja elő. A Szandekoosz szegény betegágyasokat, a Nichum Avelim szegény gyászolókat, Bikur Cholim szegény betegeket segélyez. A Marpelanefes a nem-zsidó kórházakban ápolt zsidókat támogatja. Az Ozer Dalim a szegények téli szükségleteiről gondoskodik. A Mechalke Écfát és szenet nyújt szegényeknek. Az Anije Irénu készpénzt, a Málbisé Arumim ruhát oszt ki a szegények közt. Az Iskolaegyesület szegény tanulókat támogat. Kultúrintézmények: A nagy Jesiva, több mint 200 év óta áll fenn l. P. jesiva . Jesiva edáno egyosztályú átmeneti iskola. Jeszodé Bátora hatosztályú, középiskolával összekötött Talmud iskola. Talmud Tóra a népiskolával összekötött négyosztályú talmudiskola. Ötosztályú fiú és leány népiskola. Háromosztályú középiskola fiúk és leányok részére. Chevrasz Hasász minden este Talmudból előadást tart. A Tórasz Cheszed egyesületben fizetett talmudisták naponta Talmudból előadást tartanak. Mehadre Hatalmud. Az egyletnek minden tagja odahaza a Talmudnak egy traktátusát tanulmányozza, az év végén pedig közös összejövetelen szijuni befejezik. Óháve Tóró. Minden szombaton Talmudból előadást tart. A Temime Derech, liferesz Bachurim, Machazike Tóró és Poel Cedek egyletek minden este bibliai előadásokat tartanak. Azonkívül még a Mógén Avrol om-chevra, a Me-vakse lóró és Szombat egyesületek kereskedelmi alkalmazottaknak bibliai előadásokat tartanak. Templomok: a nagyzsinagóga, 1864. épült ugyanazon a helyen, ahol az 1784. épült régi templom állt. Fióktemplom a Preyss-utcában, a Besz-Hamidrás, melyet Heine őse Michel Simon építtetett, a Jesiva zsinagógája, A Brill-féle zsinagóga, a Nenscher-zsinagóga, az Agrani zsinagóga, a Vödritz-zsinagóga, az aggok házának zsinagógája, a Levuv-zsinagóga, a mizrachi-zsinagóga, a népiskola zsinagógája, meg a Rosenbaum, Goldberger, Oesterreicher, Drechsler, Deutsch, Klein-féle imaházak. II. Az Izr. hitközség. Választójoggal bíró tagjainak száma 650. Utolsó évi költségvetése 300,000 Ke. Főrabbija Fűnk Sámuel. Elöljárósága: Stein Győző elnök, Porzsolt Aladár alelnök, Dezső Kálmán, Platschek Gyula, Trebitsch Dénes, Riess Miksa, Herzog József, Grosner Gyula, Schaar Albert, Smetana Béla. Templomok: A nagy templom és az iskola temploma. Intézmények: Chevra Kadisa, a fiú- és leányiskola, a hitközség könyvtára, a Nőegylet, az Ozerdalim egylet, Rachnoszasz Káló, a Wellisch Betty szünetidői telep, a Cedókó-egylet. Független intézmények: a nagy Jótékonysági egylet, amely kis kereskedőknek és kisiparosoknak kamat nélküli kölcsönt nyújt; az Izr. népkonyha; az óvoda ; a menza akademica judaica; Ezra segélyzőegylet; Ahavasz Chaverim ; Leány egyesület és Özvegy és Árvák Egyesülete. III. Országos központok: A szlovenszkói orthodox hitközségek országos központja. Elnök: Weber Kálmán főrabbi. A Jesurun az egyesült neológ és status quo hitközségek országos irodája. Elnök: Stein Győző. A Jeruzsálemi Rolel szlovenszkói fiókja; Elnök: Schreiber Akiba főrabbi. A Mizrachi országos központja, a Cionisták kerületi központja, Az Agudasz Jiszróél országos központja, A zsidó párt országos központja, elnöke Riess Gyula. A zsidó közgazdasági párt országos központja és a Zsidó Kultur Egylet. Zsidó lapok: Jüdische Volkszeitung a cionisták és a zsidó párt lapja, szerkesztők: Neumann Oszkár, Komlósi Soma és Gross Dávid. Jüdisches-Familie párton kívül, szerkesztő Müller Mózes a Jüdische Presse fiókszerkesztősége, szerkesztők Braun Joel és Schwarz Henrik. Politikai egyletek: Ahavasz Cion Egylet, Mizrachi Egylet és Agudasz Jiszróél Egylet, B.S.

13965.ht

CÍMSZÓ Pozson

SZÓCIKK Pozson Bratislava Cs.-Szl szab kir váro Pozson vm 78,22 lak A eddi ismer é P.- zsidókró szól okirato köz legelőszö III Endr 122 dec 2 kiállítot é P városána adot privilégiu emlí P.- zsidókat kike királ a ottan kereszténypolgárokka egyenlőjogúakk tes l P.- zsidó Hébe forrá memorköny má előbb évekbő i emlí mártírhalál szenved P.- zsidókat köztü né szerin rabb Jóná l o k ot valószínűle rabbihivatal viselt Nag Lajo 136 körü kiadot kiűzés rendelet folytá P.- zsidó szomszédo Hamburgb költöztek honna 1368 megin visszahívtá őke l Kiűzetés P.- zsidó 1376-ba P magisztrátus ú zsidótörvény alkotott Zsidóktó kölcsö vet pénzeke hivatalbó eg külö könyvb Judenpuc írtak Eze száza végé é következ időbe 1526-i zsidó ma Kalapos é Hummel-utcába laktak Utolsóban ma Orsolya-rend apácakolosto háts telkén állot a 1399 épül zsinagóga Korabinszk szerint Kalapos-utcában Mellett vol állítóla V.ö Ortvay P.utcá 168 l zsidófürdő arahá Tanzhau é kórház temetőjü Széna-tére volt Akkor számu 800-900-r tehető A 1421 ausztria é 1496 stíria zsidókiűzé folytá ezekbő a országokbó so zsid P.-ba telepedet le 1440-be zsidó tevéken rész vette Vargatoron Schustertur megerősítésén Foglalkozásuk pénzüzletek állat- posztó é bőrkereskedés 1502-be tűzoltásná szüksége bőrvödrö előállításár ú adó vetne k zsidókra 1521-be zsidó é kereszténye lakása má úg elegyedtek hog a addig zsidóutcá Kalapo utcána nevezték E id körü él ot eg híre Zakariá l o nev zsid orvos ki királ zsid jele hordás aló felmentett mohács vés utá 1526 Mári királyn kiűz onna zsidókat Ettő kezdv majdne ké évszázado á P zsidókró seho nincse szó csa 1591 Németországba jelen me eg képe röplap melybe gonos gyűlölette P.- zsidó álta elkövetet ostyagyalázás koholtak d enne se P.-i se má magyar se ausztria forrásokba seho nyom sincsen XVII sz els felében 3 éve hábor idejében midő vá körül területen a ot elszállásol katonasá miatt mindennapo rabláso é útonállá közbiztonságo nagyo veszélyeztették zsidóka ali találn P.-ban száza másodi felébe P mellett Zuckermande nev helységbe é valamive későb Váralján gró Pálffy-fél kúriá kezdte letelepedni Ábrahá Levi k 1719 Európá keresztü utazot é P.-ba i volt útleírásába említi hog akko P.-ba váro területé kívü ké zsid közsé volt a egyi Várhegyen mási Zuckermandolben mindegyi sajá zsinagógájával A 1736 országo zsid összeírá má 12 adófizet családfő muta ki Ezek vag ősei főképpe Cseh é Morvaországból Ausztriábó é Németországbó vándorolta be Ballu Pál Beschreibun Pressbur 182 c munkájába 195 1 zsidó lélekszámá 2093-r teszi A 1797-ik tűzvés elhamvasztott zsinagógá é so zsid házat Nag kár okozot a 1809-ik é mé nagyobba a 1811-ik tűzvész mel zsid községházá é a archivumo i elpusztította legretteneteseb tűzvés dühöngöt 191 máj 13. midő 9 zsid ház köztü jesiv tanháza benn lév nag könyvtárra együt elpusztult III Károl parancs folytán 1712 zsidó lakt utcáka bezárhat kapu álta elkülönítetté váro több részeitő é Mári Terézi ne engedte hog azokba kereszténye i lakjanak gett kapui csa zsid jogoka kiterjeszt 1834/40-ik országgyűlé utá távolítottá el 1848-ban március napokban d különöse ápr 23 é 24 zsidóutcá va antiszemit zavargáso színhelye voltak csőcselé vandá módo elpusztított a ottan zsid primá iskol berendezését könyvtárá é épületét tiszaeszlár vérvá idejében 1882 é 1883. felheccel töme megin garázdálkodot zsidónegyedben 1840 185 köz megnyíltak bá so ellenségeskedé mellett belváro üzlethelyisége i zsidó számár é 186 utá ingatlanoka i vehette ott Ettő a időtő kezdv váro kereskedelmile é iparila gyorsa gyarapodott gett létesítéséve 171 zsidó bels élet vallás intézménye teremtéséve é jesivá fejlesztéséve intenzíveb lett jesivá fejlődésü tetőfokr jutotta Barb Meie l o é Szófe Móze l o rabbi idejében Chevr Kadisá 171 körü alapítottá é várhegye lev kórháza Ballu i h 313.1 job é megfelelőb berendezésűne mondj város ispotálynál 1761-be gettóba heve bels viszál támad a ot lak Mordecha Eibenschüt miatt k szabbataizmussa vádol Jonatha Eibenschüt fi volt XVIII é XIX sz közepéig ameddi P vol a országgyűlések helytartósá é nádo székhelye P.- zsid elöljárósá kezébe vol magya Izrae fölött hegemónia It gyűlte össz töb ízbe magyarország zsidó küldöttjei hog Mári Terézi álta kivetet türelm adóna összegé é behajtás módjá megállapítsá é it szerkesztetté zsid ügyekbe a országgyűléshe benyújtand memorandumokat magya zsidókna hatóságnál nádorná é királyná bekopogtat szószóló közü legkiválób vol P.- gazdag jótékon é nagytekintély Koppe Thebe megh 179 Noh P.- gettóba minde törekvé világ művelődésr szigorúa e vol tiltva mégi történte kísérlete arra hog megnyissá gett kapui korszelle követelménye előtt 187 aug 8 nyíl me P.-ba nag ünnepélyességge II Józse türelm pátenséne é Rati educationa megfelel módo berendezet zsid nemzet néme iskola mel azonba 179 utá lassa megszűn é csa sokka később min zsid község é Talmu Tór iskol támad fe újra 1820-ba néhány korszer művelődés jobba szeret é bátrab P.- férfi Breisach Oppenheim Koh megalapított későb híress lett királ é országnagyo álta erkölcsile támogatot Primár-iskolát 1840-be alakul ot eg olvas é irodalm kör mel magya é ausztria zsidósá számár hav folyóira kiadásá tervezte d fanatikuso rövi id alat elnyomtá ez törekvés é elérté azt hog Casin né alat működ egyesülete feloszlassák A orthodo közsé jelenleg nag zsinagógáját mel Várúto Feigle I terv szerin kelet stílusba épült 1864 avattá fel A 1872 alakul kongresszus közsé templom 1894 épül Vártelek é Szilágy Dezső-utc sarká Milc D terv szerint mó stílusban P-i rabbik E Jon 125 80 Lieberman Juda Tyrnau nagyszombat Eisi 142 körül Liepman Helle Jomto 169 körül Reckendor Jaka 1709-27 Lemberge Móze v Mós Chari 1736-58 Ege Akib 1758 Elü 1 ig Dukl Izsá 1759-62 Barb Meie 1768-89 Tysmeni Mesulla 1794-1801 Szófe Schreibe Móze 1807-39 Szófe Schreibe Sámue W 1839-72 Szófe Schreibe Bune 1872-1906 Szófe Schreibe Akib 1906 neoló hitközsé rabbijai Bac I.W 1872-76 Dávi Gy 1876 1896 Fün S 1898 P.-bó származtak Biederman M L vésnök-művész későb udvar ötvös Ehrenreic Ádá réz é acélmetsz művés Koh Alber orientalista Dukes Leopol é Ster M E hebraisták Hause Misk hegedűművész Du Adol ír é fordító Du Zsigmon arc é életképfestő I A Orthodo hitközsé választás jogga bír tagjaina szám 2000 Főrabbij Schreibe Akiba Elnökség Kraus Dávi elnök Stahle Henri alelnök Neuman Simon Enge Izidor Fleischman Izrae elöljárók Múl év költségveté Ke 2.500,000 Jótékonyság intézmények Chevr Kadisa rég kórházába 4 ágya állítot fel a aggo házába pedi 2 emberne a hajlékot Nő Chevr Kadis i működik Pikunc nefe egyle nemzsid kórházakba fekv betegeke kóse ételle látj e é zsid ápolóka kiképz iskolá tar fenn Chevr má megkezdt a ú nag kórhá építését Fiúárvahá eddi rég zsidónegyedbe volt Mos eg ú moder árvaháza építenek Leányárvahá modern szé épület Aggo ház 4 bennlakóval Nőegylet szegén asszonyoka segít Hachnoszas Kalló szegén leányo kiházasításá mozdítj elő Szandekoos szegén betegágyasokat Nichu Aveli szegén gyászolókat Biku Choli szegén betegeke segélyez Marpelanefe nem-zsid kórházakba ápol zsidóka támogatja A Oze Dali szegénye tél szükségleteirő gondoskodik Mechalk Écfá é szene nyúj szegényeknek A Anij Irén készpénzt Málbis Arumi ruhá osz k szegénye közt A Iskolaegyesüle szegén tanulóka támogat Kultúrintézmények nag Jesiva töb min 20 é ót ál fen l P jesiv Jesiv edán egyosztály átmenet iskola Jeszod Bátor hatosztályú középiskoláva összekötöt Talmu iskola Talmu Tór népiskoláva összekötöt négyosztály talmudiskola Ötosztály fi é leán népiskola Háromosztály középiskol fiú é leányo részére Chevras Hasás minde est Talmudbó előadás tart Tóras Chesze egyesületbe fizetet talmudistá napont Talmudbó előadás tartanak Mehadr Hatalmud A egyletne minde tagj odahaz Talmudna eg traktátusá tanulmányozza a é végé pedi közö összejövetele szijun befejezik Óháv Tóró Minde szombato Talmudbó előadás tart Temim Derech liferes Bachurim Machazik Tór é Poe Cede egylete minde est biblia előadásoka tartanak Azonkívü mé Mógé Avro om-chevra Me-vaks lór é Szomba egyesülete kereskedelm alkalmazottakna biblia előadásoka tartanak Templomok nagyzsinagóga 1864 épül ugyanazo helyen aho a 1784 épül rég templo állt Fióktemplo Preyss-utcában Besz-Hamidrás melye Hein ős Miche Simo építtetett Jesiv zsinagógája Brill-fél zsinagóga Nenscher-zsinagóga a Agran zsinagóga Vödritz-zsinagóga a aggo házána zsinagógája Levuv-zsinagóga mizrachi-zsinagóga népiskol zsinagógája me Rosenbaum Goldberger Oesterreicher Drechsler Deutsch Klein-fél imaházak II A Izr hitközség Választójogga bír tagjaina szám 650 Utols év költségvetés 300,00 Ke Főrabbij Fűn Sámuel Elöljárósága Stei Győz elnök Porzsol Aladá alelnök Dezs Kálmán Platsche Gyula Trebitsc Dénes Ries Miksa Herzo József Grosne Gyula Schaa Albert Smetan Béla Templomok nag templo é a iskol temploma Intézmények Chevr Kadisa fiú é leányiskola hitközsé könyvtára Nőegylet a Ozerdali egylet Rachnoszas Káló Wellisc Bett szünetidő telep Cedókó-egylet Függetle intézmények nag Jótékonyság egylet amel ki kereskedőkne é kisiparosokna kama nélkül kölcsön nyújt a Izr népkonyha a óvod menz akademic judaica Ezr segélyzőegylet Ahavas Chaveri Leán egyesüle é Özveg é Árvá Egyesülete III Országo központok szlovenszkó orthodo hitközsége országo központja Elnök Webe Kálmá főrabbi Jesuru a egyesül neoló é statu qu hitközsége országo irodája Elnök Stei Győző Jeruzsálem Role szlovenszkó fiókja Elnök Schreibe Akib főrabbi Mizrach országo központja Cionistá kerület központja A Agudas Jiszróé országo központja zsid pár országo központja elnök Ries Gyula zsid közgazdaság pár országo központj é Zsid Kultu Egylet Zsid lapok Jüdisch Volkszeitun cionistá é zsid pár lapja szerkesztők Neuman Oszkár Komlós Som é Gros Dávid Jüdisches-Famili párto kívül szerkeszt Mülle Móze Jüdisch Press fiókszerkesztősége szerkesztő Brau Joe é Schwar Henrik Politika egyletek Ahavas Cio Egylet Mizrach Egyle é Agudas Jiszróé Egylet B.S

13965.h

CÍMSZ Pozso

SZÓCIK Pozso Bratislav Cs.-Sz sza ki vár Pozso v 78,2 la edd isme P. zsidókr szó okirat kö legelősz II End 12 de kiállíto városán ado privilégi eml P. zsidóka kik kirá otta kereszténypolgárokk egyenlőjogúak te P. zsid Héb forr memorkön m előb évekb eml mártírhalá szenve P. zsidóka közt n szeri rab Jón o valószínűl rabbihivata visel Na Laj 13 kör kiado kiűzé rendele folyt P. zsid szomszéd Hamburg költözte honn 136 megi visszahívt ők Kiűzeté P. zsid 1376-b magisztrátu zsidótörvén alkotot Zsidókt kölcs ve pénzek hivatalb e kül könyv Judenpu írta Ez száz vég követke időb 1526- zsid m Kalapo Hummel-utcáb lakta Utolsóba m Orsolya-ren apácakolost hát telké állo 139 épü zsinagóg Korabinsz szerin Kalapos-utcába Mellet vo állítól V. Ortva P.utc 16 zsidófürd arah Tanzha kórhá temetőj Széna-tér vol Akko szám 800-900- tehet 142 ausztri 149 stíri zsidókiűz folyt ezekb országokb s zsi P.-b telepede l 1440-b zsid tevéke rés vett Vargatoro Schustertu megerősítésé Foglalkozásu pénzüzlete állat poszt bőrkereskedé 1502-b tűzoltásn szükség bőrvödr előállításá ad vetn zsidókr 1521-b zsid keresztény lakás m ú elegyedte ho addi zsidóutc Kalap utcán nevezté i kör é o e hír Zakari ne zsi orvo k kirá zsi jel hordá al felmentet mohác vé ut 152 Már király kiű onn zsidóka Ett kezd majdn k évszázad zsidókr seh nincs sz cs 159 Németországb jele m e kép röpla melyb gono gyűlölett P. zsid ált elkövete ostyagyalázá koholta enn s P.- s m magya s ausztri forrásokb seh nyo sincse XVI s el felébe év hábo idejébe mid v körü területe o elszálláso katonas miat mindennap rablás útonáll közbiztonság nagy veszélyeztetté zsidók al talál P.-ba száz másod feléb mellet Zuckermand ne helységb valamiv késő Váraljá gr Pálffy-fé kúri kezdt letelepedn Ábrah Lev 171 Európ kereszt utazo P.-b vol útleírásáb említ ho akk P.-b vár terület kív k zsi közs vol egy Várhegye más Zuckermandolbe mindegy saj zsinagógájáva 173 ország zsi összeír m 1 adófize családf mut k Eze va őse főképp Cse Morvaországbó Ausztriáb Németországb vándorolt b Ball Pá Beschreibu Pressbu 18 munkájáb 19 zsid lélekszám 2093- tesz 1797-i tűzvé elhamvasztot zsinagóg s zsi háza Na ká okozo 1809-i m nagyobb 1811-i tűzvés me zsi községház archivum elpusztított legrettenetese tűzvé dühöngö 19 má 13 mid zsi há közt jesi tanház ben lé na könyvtárr együ elpusztul II Káro paranc folytá 171 zsid lak utcák bezárha kap ált elkülönített vár töb részeit Már Teréz n engedt ho azokb keresztény lakjana get kapu cs zsi jogok kiterjesz 1834/40-i országgyűl ut távolított e 1848-ba márciu napokba különös áp 2 2 zsidóutc v antiszemi zavargás színhely volta csőcsel vand mód elpusztítot otta zsi prim isko berendezésé könyvtár épületé tiszaeszlá vérv idejébe 188 1883 felhecce töm megi garázdálkodo zsidónegyedbe 184 18 kö megnyílta b s ellenségesked mellet belvár üzlethelyiség zsid számá 18 ut ingatlanok vehett ot Ett időt kezd vár kereskedelmil iparil gyors gyarapodot get létesítésév 17 zsid bel éle vallá intézmény teremtésév jesiv fejlesztésév intenzíve let jesiv fejlődés tetőfok jutott Bar Mei Szóf Móz rabb idejébe Chev Kadis 17 kör alapított várhegy le kórház Ball 313. jo megfelelő berendezésűn mond váro ispotályná 1761-b gettób hev bel viszá táma o la Mordech Eibenschü miat szabbataizmuss vádo Jonath Eibenschü f vol XVII XI s közepéi amedd vo országgyűlése helytartós nád székhely P. zsi elöljárós kezéb vo magy Izra fölöt hegemóni I gyűlt öss tö ízb magyarorszá zsid küldöttje ho Már Teréz ált kivete türel adón összeg behajtá módj megállapíts i szerkesztett zsi ügyekb országgyűlésh benyújtan memorandumoka magy zsidókn hatóságná nádorn királyn bekopogta szószól köz legkiváló vo P. gazda jótéko nagytekintél Kopp Theb meg 17 No P. gettób mind törekv vilá művelődés szigorú vo tiltv még történt kísérlet arr ho megnyiss get kapu korszell követelmény előt 18 au nyí m P.-b na ünnepélyességg I Józs türel pátensén Rat education megfele mód berendeze zsi nemze ném iskol me azonb 17 ut lass megszű cs sokk későb mi zsi közsé Talm Tó isko táma f újr 1820-b néhán korsze művelődé jobb szere bátra P. férf Breisac Oppenhei Ko megalapítot késő híres let kirá országnagy ált erkölcsil támogato Primár-iskolá 1840-b alaku o e olva irodal kö me magy ausztri zsidós számá ha folyóir kiadás tervezt fanatikus röv i ala elnyomt e törekvé elért az ho Casi n ala műkö egyesület feloszlassá orthod közs jelenle na zsinagógájá me Várút Feigl ter szeri kele stílusb épül 186 avatt fe 187 alaku kongresszu közs templo 189 épü Vártele Szilág Dezső-ut sark Mil ter szerin m stílusba P- rabbi Jo 12 8 Lieberma Jud Tyrna nagyszomba Eis 14 körü Liepma Hell Jomt 16 körü Reckendo Jak 1709-2 Lemberg Móz Mó Char 1736-5 Eg Aki 175 El i Duk Izs 1759-6 Bar Mei 1768-8 Tysmen Mesull 1794-180 Szóf Schreib Móz 1807-3 Szóf Schreib Sámu 1839-7 Szóf Schreib Bun 1872-190 Szóf Schreib Aki 190 neol hitközs rabbija Ba I. 1872-7 Dáv G 187 189 Fü 189 P.-b származta Biederma vésnök-művés késő udva ötvö Ehrenrei Ád ré acélmets művé Ko Albe orientalist Duke Leopo Ste hebraistá Haus Mis hegedűművés D Ado í fordít D Zsigmo ar életképfest Orthod hitközs választá jogg bí tagjain szá 200 Főrabbi Schreib Akib Elnöksé Krau Dáv elnö Stahl Henr alelnö Neuma Simo Eng Izido Fleischma Izra elöljáró Mú é költségvet K 2.500,00 Jótékonysá intézménye Chev Kadis ré kórházáb ágy állíto fe agg házáb ped embern hajléko N Chev Kadi működi Pikun nef egyl nemzsi kórházakb fek betegek kós étell lát zsi ápolók kikép iskol ta fen Chev m megkezd na kórh építésé Fiúárvah edd ré zsidónegyedb vol Mo e mode árvaház építene Leányárvah moder sz épüle Agg há bennlakóva Nőegyle szegé asszonyok segí Hachnosza Kall szegé leány kiházasítás mozdít el Szandekoo szegé betegágyasoka Nich Avel szegé gyászolóka Bik Chol szegé betegek segélye Marpelanef nem-zsi kórházakb ápo zsidók támogatj Oz Dal szegény té szükségleteir gondoskodi Mechal Écf szen nyú szegényekne Ani Iré készpénz Málbi Arum ruh os szegény köz Iskolaegyesül szegé tanulók támoga Kultúrintézménye na Jesiv tö mi 2 ó á fe jesi Jesi edá egyosztál átmene iskol Jeszo Báto hatosztály középiskoláv összekötö Talm iskol Talm Tó népiskoláv összekötö négyosztál talmudiskol Ötosztál f leá népiskol Háromosztál középisko fi leány részér Chevra Hasá mind es Talmudb előadá tar Tóra Chesz egyesületb fizete talmudist napon Talmudb előadá tartana Mehad Hatalmu egyletn mind tag odaha Talmudn e traktátus tanulmányozz vég ped köz összejövetel sziju befejezi Óhá Tór Mind szombat Talmudb előadá tar Temi Derec lifere Bachuri Machazi Tó Po Ced egylet mind es bibli előadások tartana Azonkív m Móg Avr om-chevr Me-vak ló Szomb egyesület kereskedel alkalmazottakn bibli előadások tartana Templomo nagyzsinagóg 186 épü ugyanaz helye ah 178 épü ré templ áll Fióktempl Preyss-utcába Besz-Hamidrá mely Hei ő Mich Sim építtetet Jesi zsinagógáj Brill-fé zsinagóg Nenscher-zsinagóg Agra zsinagóg Vödritz-zsinagóg agg házán zsinagógáj Levuv-zsinagóg mizrachi-zsinagóg népisko zsinagógáj m Rosenbau Goldberge Oesterreiche Drechsle Deutsc Klein-fé imaháza I Iz hitközsé Választójogg bí tagjain szá 65 Utol é költségveté 300,0 K Főrabbi Fű Sámue Elöljáróság Ste Győ elnö Porzso Alad alelnö Dez Kálmá Platsch Gyul Trebits Déne Rie Miks Herz Józse Grosn Gyul Scha Alber Smeta Bél Templomo na templ isko templom Intézménye Chev Kadis fi leányiskol hitközs könyvtár Nőegyle Ozerdal egyle Rachnosza Kál Wellis Bet szünetid tele Cedókó-egyle Függetl intézménye na Jótékonysá egyle ame k kereskedőkn kisiparosokn kam nélkü kölcsö nyúj Iz népkonyh óvo men akademi judaic Ez segélyzőegyle Ahava Chaver Leá egyesül Özve Árv Egyesület II Ország központo szlovenszk orthod hitközség ország központj Elnö Web Kálm főrabb Jesur egyesü neol stat q hitközség ország irodáj Elnö Ste Győz Jeruzsále Rol szlovenszk fiókj Elnö Schreib Aki főrabb Mizrac ország központj Cionist kerüle központj Aguda Jiszró ország központj zsi pá ország központj elnö Rie Gyul zsi közgazdasá pá ország központ Zsi Kult Egyle Zsi lapo Jüdisc Volkszeitu cionist zsi pá lapj szerkesztő Neuma Oszká Komló So Gro Dávi Jüdisches-Famil párt kívü szerkesz Müll Móz Jüdisc Pres fiókszerkesztőség szerkeszt Bra Jo Schwa Henri Politik egylete Ahava Ci Egyle Mizrac Egyl Aguda Jiszró Egyle B.

13965.

CÍMS Pozs

SZÓCI Pozs Bratisla Cs.-S sz k vá Pozs 78, l ed ism P zsidók sz okira k legelős I En 1 d kiállít városá ad privilég em P zsidók ki kir ott kereszténypolgárok egyenlőjogúa t P zsi Hé for memorkö elő évek em mártírhal szenv P zsidók köz szer ra Jó valószínű rabbihivat vise N La 1 kö kiad kiűz rendel foly P zsi szomszé Hambur költözt hon 13 meg visszahív ő Kiűzet P zsi 1376- magisztrát zsidótörvé alkoto Zsidók kölc v pénze hivatal kü köny Judenp írt E szá vé követk idő 1526 zsi Kalap Hummel-utcá lakt Utolsób Orsolya-re apácakolos há telk áll 13 ép zsinagó Korabins szeri Kalapos-utcáb Melle v állító V Ortv P.ut 1 zsidófür ara Tanzh kórh temető Széna-té vo Akk szá 800-900 tehe 14 ausztr 14 stír zsidókiű foly ezek országok zs P.- teleped 1440- zsi tevék ré vet Vargator Schustert megerősítés Foglalkozás pénzüzlet álla posz bőrkeresked 1502- tűzoltás szüksé bőrvöd előállítás a vet zsidók 1521- zsi keresztén laká elegyedt h add zsidóut Kala utcá nevezt kö hí Zakar n zs orv kir zs je hord a felmente mohá v u 15 Má királ ki on zsidók Et kez majd évszáza zsidók se ninc s c 15 Németország jel ké röpl mely gon gyűlölet P zsi ál elkövet ostyagyaláz koholt en P. magy ausztr források se ny sincs XV e feléb é háb idejéb mi kör terület elszállás katona mia mindenna rablá útonál közbiztonsá nag veszélyeztett zsidó a talá P.-b szá máso felé melle Zuckerman n helység valami kés Váralj g Pálffy-f kúr kezd leteleped Ábra Le 17 Euró keresz utaz P.- vo útleírásá emlí h ak P.- vá terüle kí zs köz vo eg Várhegy má Zuckermandolb mindeg sa zsinagógájáv 17 orszá zs összeí adófiz család mu Ez v ős főkép Cs Morvaországb Ausztriá Németország vándorol Bal P Beschreib Pressb 1 munkájá 1 zsi lélekszá 2093 tes 1797- tűzv elhamvaszto zsinagó zs ház N k okoz 1809- nagyob 1811- tűzvé m zs községhá archivu elpusztítot legrettenetes tűzv dühöng 1 m 1 mi zs h köz jes tanhá be l n könyvtár egy elpusztu I Kár paran folyt 17 zsi la utcá bezárh ka ál elkülönítet vá tö részei Má Teré enged h azok keresztén lakjan ge kap c zs jogo kiterjes 1834/40- országgyű u távolítot 1848-b márci napokb különö á zsidóut antiszem zavargá színhel volt csőcse van mó elpusztíto ott zs pri isk berendezés könyvtá épület tiszaeszl vér idejéb 18 188 felhecc tö meg garázdálkod zsidónegyedb 18 1 k megnyílt ellenségeske melle belvá üzlethelyisé zsi szám 1 u ingatlano vehet o Et idő kez vá kereskedelmi ipari gyor gyarapodo ge létesítésé 1 zsi be él vall intézmén teremtésé jesi fejlesztésé intenzív le jesi fejlődé tetőfo jutot Ba Me Szó Mó rab idejéb Che Kadi 1 kö alapítot várheg l kórhá Bal 313 j megfelel berendezésű mon vár ispotályn 1761- gettó he be visz tám l Mordec Eibensch mia szabbataizmus vád Jonat Eibensch vo XVI X közepé amed v országgyűlés helytartó ná székhel P zs elöljáró kezé v mag Izr fölö hegemón gyűl ös t íz magyarorsz zsi küldöttj h Má Teré ál kivet türe adó össze behajt mód megállapít szerkesztet zs ügyek országgyűlés benyújta memorandumok mag zsidók hatóságn nádor király bekopogt szószó kö legkivál v P gazd jóték nagytekinté Kop The me 1 N P gettó min törek vil művelődé szigor v tilt mé történ kísérle ar h megnyis ge kap korszel követelmén elő 1 a ny P.- n ünnepélyesség Józ türe pátensé Ra educatio megfel mó berendez zs nemz né isko m azon 1 u las megsz c sok késő m zs közs Tal T isk tám új 1820- néhá korsz művelőd job szer bátr P fér Breisa Oppenhe K megalapíto kés híre le kir országnag ál erkölcsi támogat Primár-iskol 1840- alak olv iroda k m mag ausztr zsidó szám h folyói kiadá tervez fanatiku rö al elnyom törekv elér a h Cas al műk egyesüle feloszlass ortho köz jelenl n zsinagógáj m Várú Feig te szer kel stílus épü 18 avat f 18 alak kongressz köz templ 18 ép Vártel Szilá Dezső-u sar Mi te szeri stílusb P rabb J 1 Lieberm Ju Tyrn nagyszomb Ei 1 kör Liepm Hel Jom 1 kör Reckend Ja 1709- Lember Mó M Cha 1736- E Ak 17 E Du Iz 1759- Ba Me 1768- Tysme Mesul 1794-18 Szó Schrei Mó 1807- Szó Schrei Sám 1839- Szó Schrei Bu 1872-19 Szó Schrei Ak 19 neo hitköz rabbij B I 1872- Dá 18 18 F 18 P.- származt Biederm vésnök-művé kés udv ötv Ehrenre Á r acélmet műv K Alb orientalis Duk Leop St hebraist Hau Mi hegedűművé Ad fordí Zsigm a életképfes Ortho hitköz választ jog b tagjai sz 20 Főrabb Schrei Aki Elnöks Kra Dá eln Stah Hen aleln Neum Sim En Izid Fleischm Izr elöljár M költségve 2.500,0 Jótékonys intézmény Che Kadi r kórházá ág állít f ag házá pe ember hajlék Che Kad működ Piku ne egy nemzs kórházak fe betege kó étel lá zs ápoló kiké isko t fe Che megkez n kór építés Fiúárva ed r zsidónegyed vo M mod árvahá építen Leányárva mode s épül Ag h bennlakóv Nőegyl szeg asszonyo seg Hachnosz Kal szeg leán kiházasítá mozdí e Szandeko szeg betegágyasok Nic Ave szeg gyászolók Bi Cho szeg betege segély Marpelane nem-zs kórházak áp zsidó támogat O Da szegén t szükségletei gondoskod Mecha Éc sze ny szegényekn An Ir készpén Málb Aru ru o szegén kö Iskolaegyesü szeg tanuló támog Kultúrintézmény n Jesi t m f jes Jes ed egyosztá átmen isko Jesz Bát hatosztál középiskolá összeköt Tal isko Tal T népiskolá összeköt négyosztá talmudisko Ötosztá le népisko Háromosztá középisk f leán részé Chevr Has min e Talmud előad ta Tór Ches egyesület fizet talmudis napo Talmud előad tartan Meha Hatalm egylet min ta odah Talmud traktátu tanulmányoz vé pe kö összejövete szij befejez Óh Tó Min szomba Talmud előad ta Tem Dere lifer Bachur Machaz T P Ce egyle min e bibl előadáso tartan Azonkí Mó Av om-chev Me-va l Szom egyesüle kereskede alkalmazottak bibl előadáso tartan Templom nagyzsinagó 18 ép ugyana hely a 17 ép r temp ál Fióktemp Preyss-utcáb Besz-Hamidr mel He Mic Si építtete Jes zsinagógá Brill-f zsinagó Nenscher-zsinagó Agr zsinagó Vödritz-zsinagó ag házá zsinagógá Levuv-zsinagó mizrachi-zsinagó népisk zsinagógá Rosenba Goldberg Oesterreich Drechsl Deuts Klein-f imaház I hitközs Választójog b tagjai sz 6 Uto költségvet 300, Főrabb F Sámu Elöljárósá St Gy eln Porzs Ala aleln De Kálm Platsc Gyu Trebit Dén Ri Mik Her Józs Gros Gyu Sch Albe Smet Bé Templom n temp isk templo Intézmény Che Kadi f leányisko hitköz könyvtá Nőegyl Ozerda egyl Rachnosz Ká Welli Be szüneti tel Cedókó-egyl Függet intézmény n Jótékonys egyl am kereskedők kisiparosok ka nélk kölcs nyú I népkony óv me akadem judai E segélyzőegyl Ahav Chave Le egyesü Özv Ár Egyesüle I Orszá központ szlovensz ortho hitközsé orszá központ Eln We Kál főrab Jesu egyes neo sta hitközsé orszá irodá Eln St Győ Jeruzsál Ro szlovensz fiók Eln Schrei Ak főrab Mizra orszá központ Cionis kerül központ Agud Jiszr orszá központ zs p orszá központ eln Ri Gyu zs közgazdas p orszá közpon Zs Kul Egyl Zs lap Jüdis Volkszeit cionis zs p lap szerkeszt Neum Oszk Koml S Gr Dáv Jüdisches-Fami pár kív szerkes Mül Mó Jüdis Pre fiókszerkesztősé szerkesz Br J Schw Henr Politi egylet Ahav C Egyl Mizra Egy Agud Jiszr Egyl B

13965

CÍM Poz

SZÓC Poz Bratisl Cs.- s v Poz 78 e is zsidó s okir legelő E kiállí város a privilé e zsidó k ki ot kereszténypolgáro egyenlőjogú zs H fo memork el éve e mártírha szen zsidó kö sze r J valószín rabbihiva vis L k kia kiű rende fol zs szomsz Hambu költöz ho 1 me visszahí Kiűze zs 1376 magisztrá zsidótörv alkot Zsidó köl pénz hivata k kön Juden ír sz v követ id 152 zs Kala Hummel-utc lak Utolsó Orsolya-r apácakolo h tel ál 1 é zsinag Korabin szer Kalapos-utcá Mell állít Ort P.u zsidófü ar Tanz kór temet Széna-t v Ak sz 800-90 teh 1 auszt 1 stí zsidóki fol eze országo z P. telepe 1440 zs tevé r ve Vargato Schuster megerősíté Foglalkozá pénzüzle áll pos bőrkereske 1502 tűzoltá szüks bőrvö előállítá ve zsidó 1521 zs kereszté lak elegyed ad zsidóu Kal utc nevez k h Zaka z or ki z j hor felment moh 1 M kirá k o zsidó E ke maj évszáz zsidó s nin 1 Németorszá je k röp mel go gyűlöle zs á elköve ostyagyalá kohol e P mag auszt forráso s n sinc X felé há idejé m kö terüle elszállá katon mi mindenn rabl útoná közbiztons na veszélyeztet zsid tal P.- sz más fel mell Zuckerma helysé valam ké Váral Pálffy- kú kez letelepe Ábr L 1 Eur keres uta P. v útleírás eml a P. v terül k z kö v e Várheg m Zuckermandol minde s zsinagógájá 1 orsz z össze adófi csalá m E ő főké C Morvaország Ausztri Németorszá vándoro Ba Beschrei Press munkáj zs léleksz 209 te 1797 tűz elhamvaszt zsinag z há oko 1809 nagyo 1811 tűzv z községh archiv elpusztíto legrettenete tűz dühön m z kö je tanh b könyvtá eg elpuszt Ká para foly 1 zs l utc bezár k á elkülöníte v t része M Ter enge azo kereszté lakja g ka z jog kiterje 1834/40 országgy távolíto 1848- márc napok külön zsidóu antisze zavarg színhe vol csőcs va m elpusztít ot z pr is berendezé könyvt épüle tiszaesz vé idejé 1 18 felhec t me garázdálko zsidónegyed 1 megnyíl ellenségesk mell belv üzlethelyis zs szá ingatlan vehe E id ke v kereskedelm ipar gyo gyarapod g létesítés zs b é val intézmé teremtés jes fejlesztés intenzí l jes fejlőd tetőf juto B M Sz M ra idejé Ch Kad k alapíto várhe kórh Ba 31 megfele berendezés mo vá ispotály 1761 gett h b vis tá Morde Eibensc mi szabbataizmu vá Jona Eibensc v XV közep ame országgyűlé helytart n székhe z elöljár kez ma Iz föl hegemó gyű ö í magyarors zs küldött M Ter á kive tür ad össz behaj mó megállapí szerkeszte z ügye országgyűlé benyújt memorandumo ma zsidó hatóság nádo királ bekopog szósz k legkivá gaz jóté nagytekint Ko Th m gett mi töre vi művelőd szigo til m törté kísérl a megnyi g ka korsze követelmé el n P. ünnepélyessé Jó tür pátens R educati megfe m berende z nem n isk azo la megs so kés z köz Ta is tá ú 1820 néh kors művelő jo sze bát fé Breis Oppenh megalapít ké hír l ki országna á erkölcs támoga Primár-isko 1840 ala ol irod ma auszt zsid szá folyó kiad terve fanatik r a elnyo törek elé Ca a mű egyesül feloszlas orth kö jelen zsinagógá Vár Fei t sze ke stílu ép 1 ava 1 ala kongress kö temp 1 é Várte Szil Dezső- sa M t szer stílus rab Lieber J Tyr nagyszom E kö Liep He Jo kö Recken J 1709 Lembe M Ch 1736 A 1 D I 1759 B M 1768 Tysm Mesu 1794-1 Sz Schre M 1807 Sz Schre Sá 1839 Sz Schre B 1872-1 Sz Schre A 1 ne hitkö rabbi 1872 D 1 1 1 P. származ Bieder vésnök-műv ké ud öt Ehrenr acélme mű Al orientali Du Leo S hebrais Ha M hegedűműv A ford Zsig életképfe Orth hitkö válasz jo tagja s 2 Főrab Schre Ak Elnök Kr D el Sta He alel Neu Si E Izi Fleisch Iz elöljá költségv 2.500, Jótékony intézmén Ch Kad kórház á állí a ház p embe hajlé Ch Ka műkö Pik n eg nemz kórháza f beteg k éte l z ápol kik isk f Ch megke kó építé Fiúárv e zsidónegye v mo árvah építe Leányárv mod épü A bennlakó Nőegy sze asszony se Hachnos Ka sze leá kiházasít mozd Szandek sze betegágyaso Ni Av sze gyászoló B Ch sze beteg segél Marpelan nem-z kórháza á zsid támoga D szegé szükséglete gondosko Mech É sz n szegények A I készpé Mál Ar r szegé k Iskolaegyes sze tanul támo Kultúrintézmén Jes je Je e egyoszt átme isk Jes Bá hatosztá középiskol összekö Ta isk Ta népiskol összekö négyoszt talmudisk Ötoszt l népisk Háromoszt középis leá rész Chev Ha mi Talmu előa t Tó Che egyesüle fize talmudi nap Talmu előa tarta Meh Hatal egyle mi t oda Talmu traktát tanulmányo v p k összejövet szi befeje Ó T Mi szomb Talmu előa t Te Der life Bachu Macha C egyl mi bib előadás tarta Azonk M A om-che Me-v Szo egyesül keresked alkalmazotta bib előadás tarta Templo nagyzsinag 1 é ugyan hel 1 é tem á Fióktem Preyss-utcá Besz-Hamid me H Mi S építtet Je zsinagóg Brill- zsinag Nenscher-zsinag Ag zsinag Vödritz-zsinag a ház zsinagóg Levuv-zsinag mizrachi-zsinag népis zsinagóg Rosenb Goldber Oesterreic Drechs Deut Klein- imahá hitköz Választójo tagja s Ut költségve 300 Főrab Sám Elöljárós S G el Porz Al alel D Kál Plats Gy Trebi Dé R Mi He Józ Gro Gy Sc Alb Sme B Templo tem is templ Intézmén Ch Kad leányisk hitkö könyvt Nőegy Ozerd egy Rachnos K Well B szünet te Cedókó-egy Függe intézmén Jótékony egy a kereskedő kisiparoso k nél kölc ny népkon ó m akade juda segélyzőegy Aha Chav L egyes Öz Á Egyesül Orsz közpon szlovens orth hitközs orsz közpon El W Ká főra Jes egye ne st hitközs orsz irod El S Gy Jeruzsá R szlovens fió El Schre A főra Mizr orsz közpon Cioni kerü közpon Agu Jisz orsz közpon z orsz közpon el R Gy z közgazda orsz közpo Z Ku Egy Z la Jüdi Volkszei cioni z la szerkesz Neu Osz Kom G Dá Jüdisches-Fam pá kí szerke Mü M Jüdi Pr fiókszerkesztős szerkes B Sch Hen Polit egyle Aha Egy Mizr Eg Agu Jisz Egy

1396

CÍ Po

SZÓ Po Bratis Cs. Po 7 i zsid oki legel kiáll váro privil zsid k o kereszténypolgár egyenlőjog z f memor e év mártírh sze zsid k sz valószí rabbihiv vi ki ki rend fo z szoms Hamb költö h m visszah Kiűz z 137 magisztr zsidótör alko Zsid kö pén hivat kö Jude í s köve i 15 z Kal Hummel-ut la Utols Orsolya- apácakol te á zsina Korabi sze Kalapos-utc Mel állí Or P. zsidóf a Tan kó teme Széna- A s 800-9 te ausz st zsidók fo ez ország P telep 144 z tev v Vargat Schuste megerősít Foglalkoz pénzüzl ál po bőrkeresk 150 tűzolt szük bőrv előállít v zsid 152 z kereszt la elegye a zsidó Ka ut neve Zak o k ho felmen mo kir zsid k ma évszá zsid ni Németorsz j rö me g gyűlöl z elköv ostyagyal koho ma ausz forrás sin fel h idej k terül elszáll kato m minden rab úton közbizton n veszélyezte zsi ta P. s má fe mel Zuckerm helys vala k Vára Pálffy k ke letelep Áb Eu kere ut P útleírá em P terü k Várhe Zuckermando mind zsinagógáj ors össz adóf csal fők Morvaorszá Ausztr Németorsz vándor B Beschre Pres munká z léleks 20 t 179 tű elhamvasz zsina h ok 180 nagy 181 tűz község archi elpusztít legrettenet tű dühö k j tan könyvt e elpusz K par fol z ut bezá elkülönít rész Te eng az kereszt lakj k jo kiterj 1834/4 országg távolít 1848 már napo külö zsidó antisz zavar szính vo csőc v elpusztí o p i berendez könyv épül tiszaes v idej 1 felhe m garázdálk zsidónegye megnyí ellenséges mel bel üzlethelyi z sz ingatla veh i k kereskedel ipa gy gyarapo létesíté z va intézm teremté je fejleszté intenz je fejlő tető jut S r idej C Ka alapít várh kór B 3 megfel berendezé m v ispotál 176 get vi t Mord Eibens m szabbataizm v Jon Eibens X köze am országgyűl helytar székh elöljá ke m I fö hegem gy magyaror z küldöt Te kiv tü a öss beha m megállap szerkeszt ügy országgyűl benyúj memorandum m zsid hatósá nád kirá bekopo szós legkiv ga jót nagytekin K T get m tör v művelő szig ti tört kísér megny k korsz követelm e P ünnepélyess J tü páten educat megf berend ne is az l meg s ké kö T i t 182 né kor művel j sz bá f Brei Oppen megalapí k hí k országn erkölc támog Primár-isk 184 al o iro m ausz zsi sz foly kia terv fanati elny töre el C m egyesü feloszla ort k jele zsinagóg Vá Fe sz k stíl é av al kongres k tem Várt Szi Dezső s sze stílu ra Liebe Ty nagyszo k Lie H J k Recke 170 Lemb C 173 175 176 Tys Mes 1794- S Schr 180 S Schr S 183 S Schr 1872- S Schr n hitk rabb 187 P szárma Biede vésnök-mű k u ö Ehren acélm m A oriental D Le hebrai H hegedűmű for Zsi életképf Ort hitk válas j tagj Főra Schr A Elnö K e St H ale Ne S Iz Fleisc I elölj költség 2.500 Jótékon intézmé C Ka kórhá áll há emb hajl C K műk Pi e nem kórház bete ét ápo ki is C megk k épít Fiúár zsidónegy m árva épít Leányár mo ép bennlak Nőeg sz asszon s Hachno K sz le kiházasí moz Szande sz betegágyas N A sz gyászol C sz bete segé Marpela nem- kórház zsi támog szeg szükséglet gondosk Mec s szegénye készp Má A szeg Iskolaegye sz tanu tám Kultúrintézmé Je j J egyosz átm is Je B hatoszt középisko összek T is T népisko összek négyosz talmudis Ötosz népis Háromosz középi le rés Che H m Talm elő T Ch egyesül fiz talmud na Talm elő tart Me Hata egyl m od Talm traktá tanulmány összejöve sz befej M szom Talm elő T De lif Bach Mach egy m bi előadá tart Azon om-ch Me- Sz egyesü kereske alkalmazott bi előadá tart Templ nagyzsina ugya he te Fiókte Preyss-utc Besz-Hami m M építte J zsinagó Brill zsina Nenscher-zsina A zsina Vödritz-zsina há zsinagó Levuv-zsina mizrachi-zsina népi zsinagó Rosen Goldbe Oesterrei Drech Deu Klein imah hitkö Választój tagj U költségv 30 Főra Sá Elöljáró e Por A ale Ká Plat G Treb D M H Jó Gr G S Al Sm Templ te i temp Intézmé C Ka leányis hitk könyv Nőeg Ozer eg Rachno Wel szüne t Cedókó-eg Függ intézmé Jótékon eg keresked kisiparos né köl n népko akad jud segélyzőeg Ah Cha egye Ö Egyesü Ors közpo szloven ort hitköz ors közpo E K főr Je egy n s hitköz ors iro E G Jeruzs szloven fi E Schr főr Miz ors közpo Cion ker közpo Ag Jis ors közpo ors közpo e G közgazd ors közp K Eg l Jüd Volksze cion l szerkes Ne Os Ko D Jüdisches-Fa p k szerk M Jüd P fiókszerkesztő szerke Sc He Poli egyl Ah Eg Miz E Ag Jis Eg