13968.htm
CÍMSZÓ: Pozsonyi jesiva
SZÓCIKK: Pozsonyi jesiva,
híres, régi talmudiskola, amely a XVIII. sz.-ban a rabbinikus tudomány európai
gócpontja volt. A pozsonyi hitközség hírét és tekintélyét tőle nyerte, bárha fejlődésében
megelőzte. Pozsonynak már a XI. sz.-ban voltak zsidó lakosai (l. Pozsony,
Pozsonyi zsidók) és tekintélyes zsidó hitközsége már a XIII-XVI sz.-okban
működött, de jesivája csak a XVIII. sz kezdetén bontotta ki egyre szélesedő
kereteit Első nyomai a XV. sz.-ig vezetnek vissza. 1484 körül működtek a régi
Pozsony ghettójában Feiwelmann és Libermann Juda rabbik és valószínű, hogy ők
voltak az elsők, akik fiatal talmudistákat gyűjtöttek maguk körül. 1690 körül
ott tanított rabbi Lipmann Jomtov, ott prédikált rabbi Mordechai Mochiach, ami
a rabbinikus kultúra előrehaladottságát sejteti. A héber tudás olyan magas
fokon állt ezidőben Pozsonyban, hogy asszonyok is akadtak, akik eredeti
szövegében olvasták a Bibliát és a Talmudot. De intézményesen még nem fejlődhetett
a talmudtudomány, a zsidóság akkori sokszor zaklatott és mindig bizonytalan
élete miatt. Hiszen a hitközség is többször omlott össze ezekben az
évszázadokban, a jesiva kiépítésére tehát még gondolni sem lehetett. A mohácsi
vész után Mária királyné kiűzte Pozsonyból a zsidókat (l. Pozsony) és ezek csak
a XVII. sz. kezdetén telepedhettek újból meg a vártelken. Ennek a sz.-nak nagy
részét az újjáépítés nagy munkája kötötte le, csak az utolsó évtizedekben
erősödött meg annyira a hitközség, hogy szélesebb alapra helyezhette a zsidó
kultúrát, amely bontakozni már a század derekán kezdett. Pressburger Michel
bész-ha-midrast építtet 1700 körül és ez a jesiva formális megnyitásának
tekinthető. Utána rabbi Jockerls Wolf tanított. Hátrahagyott irataiból kitűnik,
hogy az ő idejében már élénk tudományos élet lüktetett a vártelken. Rabbi Mózes
Charif alatt, aki 1758-ig működött, a jesiva is fellendült. Külső körülmények
is kedveztek a jesiva fejlődésének. Tömegesen vándoroltak, akkor be cseh- és
osztrák zsidók és magukkal hozták a zsidó tudományok szeretetét is. Rabbi Mózes
Charif híre is annyira megnövekedett már ez időben, hogy a külföld tudósai és
hitközségei a hitélet kétes eseteiben ő hozzá fordultak. Utódja, rabbi Dukla
Izsák alatt (1759 - 62) a jesiva már mint híres rabbiképző működött. Landau
Ezékiel, prágai főrabbi ezt írja rabbi Dukláról: «Tanítványai gyarapították a
tudományt és a bölcsességet ; Izrael számára nagyságokat nevelt és tanítványai
között sokan vannak, akik nem csak maguk lettek híresek, de jesivát is
alapítottak.». Barbi Meir (1768-1789) már egy nagy és hírneves intézetet vett
át, de csak az ő tudása és tekintélye emelte a P.-át a prágai, leipnicki és
nikolsburgi híres jesivák színvonalára. Magasan kiemelkedő tudósok kerültek ki
az iskolájából, többek között Wahlmann Izrael pesti főrabbi,. Prossnitz Dániel
és Lemberger Ábrahám. Barbi nagy szellemi örökséget hagyott hitközségének. A
jesiva már olyan magas fokra fejlődött, hogy Kellin Sámuel, a Machacisz Hasékel
híres szerzője el sem merte fogadni a pozsonyi rabbiállást, mert attól félt,
nem elég nagy tudós ahhoz, hogy a jesiva élére kerülhessen. «Pozsonyban
-jelentette ki ez a nagy, de szerény tudós - legfeljebb csak templomszolga
lehetek.» R. Mesullam (Eger) Tysmenietz (1793-1801), akit az újkor
legzseniálisabb talmudistájának tartanak, a Talmud interpretálását a
legmagasabb fokra emelte, de az ő idejében a jesiva tekintélye mégis
hanyatlott. A zsidók gazdagabb része ugyanis kisóvárgott már a jesiva egyoldalú
kiképzéséből és világi műveltségre is törekedett. Emiatt aztán az a sajátságos
helyzet alakult ki, hogy a jesiva tanulói sokkal inkább idegenekből, mint
bennszülött zsidó ifakból rekrutálódott. Az idegenből való beözönlésnek pedig
az volt az oka, hogy ugyanekkor lecsökkent a cseh- és morvaországi jesivák
tekintélye is és a talmudtanulók Pozsonyba törekedtek, amelynek jesivája még
mindig tekintélyesebb volt, mint az otthoniak. A profán tudományok iránt
növekedő érdeklődés kultúrharccal fenyegetett, amely mégis csak a Chaszam
Szófer (Schreiber Mózes) (l. o.) alatt tört ki, de a zsidó kultúra és a jesiva
győzelmével végződött. 1820-ban a hitközség balszárnya modern iskolát alapított
a Chaszam Szófer tiltakozása ellenére. A balpárt a bécsi Rothschild és a
Biedermannok támogatásában részesült és a kormány 1827. bezáratta a jesivát és
további működését betiltotta. De Bettelheim Mózes hitközségi elnök a Chaszam
Szófer mellett küzdött és közbenjárására a jesiva újból megnyílhatott. Ez a
közbenjárása állítólag 20,000 forintjába került. E győzelem után annyira
megszilárdult a jesiva, hogy hallgatóinak száma koronként 400-ra emelkedett és
olyan tudósokat nevelt, akik szigorúan ragaszkodtak a hagyományokhoz és a zsidó
tudománnyal együtt a zsidó ethikát is terjesztették. 1839-ben meghalt a nagy
rabbi és fia Benjámin Wolf (Keszav Szófer) vette át a hitközség és a jesiva
vezetését. Akkor már a pesti zsidóság magához ragadta a magyarországi zsidóság
vezérségét és egy magyar rabbiiskola alapítását tűzte ki céljául. Az orthodoxia
fokozott erőfeszítése sem tudta már megakadályozni a budapesti szeminárium
megalakulását. A pozsonyi hitközség elnöke, Pappenheim Kálmán azzal akarta
ellensúlyozni a haladók törekvését, hogy Pozsonyban egy orthodox
rabbiszemináriumot akart létesíteni Hildesheimer vezetése alatt. Már nagy
telket is vásárolt e célra, terve azonban a chásszideus rabbik ellenakciója
folytán meghiúsult. A jesiva ezentúl is csak aTalmud tanításával foglalkozott.
A kormány aztán a pozsonyi jesivának is megadta az államilag elismert
rabbiképző címét és jogát. A Keszav Szófer 1872. történt halála után két pártra
szakadt a pozsonyi hitközség. Az orthodox párt az elhunyt rabbi fiát, P.
Szimche Bunemet (Sévet Szófer), választotta meg rabbijává. Nagytudású, jellemes
férfi volt és működésének első évtizedében a jesiva még virágzott és még mindig
200-300 tanuló tanult Pozsonyban. Ő is erélyesen ellenezte a jesiva
modernizálását célzó törekvéseket és a jesiva hallgatói csak önképzőkörökben
gyakorolták a magyar, német és héber szónoklatot. Ezek az önképzőkörök meglepő
eredményeket értek el. Kiváló hitszónokok nőttek ki «az autodidakták
főiskolájából». Majd az állam is elrendelte, hogy legalább négy középiskolát
végezzenek a rabbinövendékek és azóta orth. hitközségekben is csak olyan rabbi
funkcionálhat, aki a négy középfokú iskola elvégzését bizonyítvánnyal igazolja.
A Sévet Szófer 1906. halt meg. Utána fia, Akiba következett, aki a jesivát a
régi elvek alapján vezeti. A világháború után a változott viszonyok
következtében a jesiva sokat vesztett. A növendékek száma 100-ra szállt le és a
lüktető tudományos élet, mely az önképzőkörökben uralkodott, nem tarthatta meg
régi színvonalát.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3968. címszó a lexikon =>
720. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
13968.htm
CÍMSZÓ: Pozsonyi jesiva
SZÓCIKK: Pozsonyi jesiva, híres, régi talmudiskola, amely a XVIII. sz.-ban
a rabbinikus tudomány európai gócpontja volt. A pozsonyi hitközség hírét és
tekintélyét tőle nyerte, bárha fejlődésében megelőzte. Pozsonynak már a XI.
sz.-ban voltak zsidó lakosai l. Pozsony, Pozsonyi zsidók és tekintélyes zsidó
hitközsége már a XIII-XVI sz.-okban működött, de jesivája csak a XVIII. sz
kezdetén bontotta ki egyre szélesedő kereteit Első nyomai a XV. sz.-ig vezetnek
vissza. 1484 körül működtek a régi Pozsony ghettójában Feiwelmann és Libermann
Juda rabbik és valószínű, hogy ők voltak az elsők, akik fiatal talmudistákat
gyűjtöttek maguk körül. 1690 körül ott tanított rabbi Lipmann Jomtov, ott
prédikált rabbi Mordechai Mochiach, ami a rabbinikus kultúra előrehaladottságát
sejteti. A héber tudás olyan magas fokon állt ezidőben Pozsonyban, hogy
asszonyok is akadtak, akik eredeti szövegében olvasták a Bibliát és a Talmudot.
De intézményesen még nem fejlődhetett a talmudtudomány, a zsidóság akkori
sokszor zaklatott és mindig bizonytalan élete miatt. Hiszen a hitközség is
többször omlott össze ezekben az évszázadokban, a jesiva kiépítésére tehát még
gondolni sem lehetett. A mohácsi vész után Mária királyné kiűzte Pozsonyból a
zsidókat l. Pozsony és ezek csak a XVII. sz. kezdetén telepedhettek újból meg a
vártelken. Ennek a sz.-nak nagy részét az újjáépítés nagy munkája kötötte le,
csak az utolsó évtizedekben erősödött meg annyira a hitközség, hogy szélesebb
alapra helyezhette a zsidó kultúrát, amely bontakozni már a század derekán kezdett.
Pressburger Michel bész-ha-midrast építtet 1700 körül és ez a jesiva formális
megnyitásának tekinthető. Utána rabbi Jockerls Wolf tanított. Hátrahagyott
irataiból kitűnik, hogy az ő idejében már élénk tudományos élet lüktetett a
vártelken. Rabbi Mózes Charif alatt, aki 1758-ig működött, a jesiva is
fellendült. Külső körülmények is kedveztek a jesiva fejlődésének. Tömegesen
vándoroltak, akkor be cseh- és osztrák zsidók és magukkal hozták a zsidó
tudományok szeretetét is. Rabbi Mózes Charif híre is annyira megnövekedett már
ez időben, hogy a külföld tudósai és hitközségei a hitélet kétes eseteiben ő
hozzá fordultak. Utódja, rabbi Dukla Izsák alatt 1759 - 62 a jesiva már mint
híres rabbiképző működött. Landau Ezékiel, prágai főrabbi ezt írja rabbi Dukláról:
Tanítványai gyarapították a tudományt és a bölcsességet ; Izrael számára
nagyságokat nevelt és tanítványai között sokan vannak, akik nem csak maguk
lettek híresek, de jesivát is alapítottak. . Barbi Meir 1768-1789 már egy nagy
és hírneves intézetet vett át, de csak az ő tudása és tekintélye emelte a P.-át
a prágai, leipnicki és nikolsburgi híres jesivák színvonalára. Magasan
kiemelkedő tudósok kerültek ki az iskolájából, többek között Wahlmann Izrael
pesti főrabbi,. Prossnitz Dániel és Lemberger Ábrahám. Barbi nagy szellemi
örökséget hagyott hitközségének. A jesiva már olyan magas fokra fejlődött, hogy
Kellin Sámuel, a Machacisz Hasékel híres szerzője el sem merte fogadni a
pozsonyi rabbiállást, mert attól félt, nem elég nagy tudós ahhoz, hogy a jesiva
élére kerülhessen. Pozsonyban -jelentette ki ez a nagy, de szerény tudós -
legfeljebb csak templomszolga lehetek. R. Mesullam Eger Tysmenietz 1793-1801 ,
akit az újkor legzseniálisabb talmudistájának tartanak, a Talmud
interpretálását a legmagasabb fokra emelte, de az ő idejében a jesiva
tekintélye mégis hanyatlott. A zsidók gazdagabb része ugyanis kisóvárgott már a
jesiva egyoldalú kiképzéséből és világi műveltségre is törekedett. Emiatt aztán
az a sajátságos helyzet alakult ki, hogy a jesiva tanulói sokkal inkább
idegenekből, mint bennszülött zsidó ifakból rekrutálódott. Az idegenből való
beözönlésnek pedig az volt az oka, hogy ugyanekkor lecsökkent a cseh- és
morvaországi jesivák tekintélye is és a talmudtanulók Pozsonyba törekedtek,
amelynek jesivája még mindig tekintélyesebb volt, mint az otthoniak. A profán
tudományok iránt növekedő érdeklődés kultúrharccal fenyegetett, amely mégis
csak a Chaszam Szófer Schreiber Mózes l. o. alatt tört ki, de a zsidó kultúra
és a jesiva győzelmével végződött. 1820-ban a hitközség balszárnya modern
iskolát alapított a Chaszam Szófer tiltakozása ellenére. A balpárt a bécsi
Rothschild és a Biedermannok támogatásában részesült és a kormány 1827.
bezáratta a jesivát és további működését betiltotta. De Bettelheim Mózes hitközségi
elnök a Chaszam Szófer mellett küzdött és közbenjárására a jesiva újból
megnyílhatott. Ez a közbenjárása állítólag 20,000 forintjába került. E győzelem
után annyira megszilárdult a jesiva, hogy hallgatóinak száma koronként 400-ra
emelkedett és olyan tudósokat nevelt, akik szigorúan ragaszkodtak a
hagyományokhoz és a zsidó tudománnyal együtt a zsidó ethikát is terjesztették.
1839-ben meghalt a nagy rabbi és fia Benjámin Wolf Keszav Szófer vette át a
hitközség és a jesiva vezetését. Akkor már a pesti zsidóság magához ragadta a
magyarországi zsidóság vezérségét és egy magyar rabbiiskola alapítását tűzte ki
céljául. Az orthodoxia fokozott erőfeszítése sem tudta már megakadályozni a
budapesti szeminárium megalakulását. A pozsonyi hitközség elnöke, Pappenheim Kálmán
azzal akarta ellensúlyozni a haladók törekvését, hogy Pozsonyban egy orthodox
rabbiszemináriumot akart létesíteni Hildesheimer vezetése alatt. Már nagy
telket is vásárolt e célra, terve azonban a chásszideus rabbik ellenakciója
folytán meghiúsult. A jesiva ezentúl is csak aTalmud tanításával foglalkozott.
A kormány aztán a pozsonyi jesivának is megadta az államilag elismert
rabbiképző címét és jogát. A Keszav Szófer 1872. történt halála után két pártra
szakadt a pozsonyi hitközség. Az orthodox párt az elhunyt rabbi fiát, P.
Szimche Bunemet Sévet Szófer , választotta meg rabbijává. Nagytudású, jellemes
férfi volt és működésének első évtizedében a jesiva még virágzott és még mindig
200-300 tanuló tanult Pozsonyban. Ő is erélyesen ellenezte a jesiva modernizálását
célzó törekvéseket és a jesiva hallgatói csak önképzőkörökben gyakorolták a
magyar, német és héber szónoklatot. Ezek az önképzőkörök meglepő eredményeket
értek el. Kiváló hitszónokok nőttek ki az autodidakták főiskolájából . Majd az
állam is elrendelte, hogy legalább négy középiskolát végezzenek a
rabbinövendékek és azóta orth. hitközségekben is csak olyan rabbi
funkcionálhat, aki a négy középfokú iskola elvégzését bizonyítvánnyal igazolja.
A Sévet Szófer 1906. halt meg. Utána fia, Akiba következett, aki a jesivát a
régi elvek alapján vezeti. A világháború után a változott viszonyok
következtében a jesiva sokat vesztett. A növendékek száma 100-ra szállt le és a
lüktető tudományos élet, mely az önképzőkörökben uralkodott, nem tarthatta meg
régi színvonalát.
13968.ht
CÍMSZÓ Pozsony jesiv
SZÓCIKK Pozsony jesiva híres rég talmudiskola amel XVIII sz.-ba rabbiniku
tudomán európa gócpontj volt pozsony hitközsé híré é tekintélyé től nyerte bárh
fejlődésébe megelőzte Pozsonyna má XI sz.-ba volta zsid lakosa l Pozsony
Pozsony zsidó é tekintélye zsid hitközség má XIII-XV sz.-okba működött d
jesiváj csa XVIII s kezdeté bontott k egyr szélesed keretei Els nyoma XV sz.-i
vezetne vissza 148 körü működte rég Pozson ghettójába Feiwelman é Liberman Jud
rabbi é valószínű hog ő volta a elsők aki fiata talmudistáka gyűjtötte magu
körül 169 körü ot tanítot rabb Lipman Jomtov ot prédikál rabb Mordecha Mochiach
am rabbiniku kultúr előrehaladottságá sejteti hébe tudá olya maga foko áll
ezidőbe Pozsonyban hog asszonyo i akadtak aki eredet szövegébe olvastá Bibliá é
Talmudot D intézményese mé ne fejlődhetet talmudtudomány zsidósá akkor sokszo
zaklatot é mindi bizonytala élet miatt Hisze hitközsé i többszö omlot össz
ezekbe a évszázadokban jesiv kiépítésér tehá mé gondoln se lehetett mohács vés
utá Mári királyn kiűzt Pozsonybó zsidóka l Pozson é eze csa XVII sz kezdeté
telepedhette újbó me vártelken Enne sz.-na nag részé a újjáépíté nag munkáj
kötött le csa a utols évtizedekbe erősödöt me annyir hitközség hog széleseb
alapr helyezhett zsid kultúrát amel bontakozn má száza dereká kezdett
Pressburge Miche bész-ha-midras építte 170 körü é e jesiv formáli megnyitásána
tekinthető Után rabb Jockerl Wol tanított Hátrahagyot irataibó kitűnik hog a
idejébe má élén tudományo éle lüktetet vártelken Rabb Móze Chari alatt ak
1758-i működött jesiv i fellendült Küls körülménye i kedvezte jesiv
fejlődésének Tömegese vándoroltak akko b cseh é osztrá zsidó é magukka hoztá
zsid tudományo szereteté is Rabb Móze Chari hír i annyir megnövekedet má e
időben hog külföl tudósa é hitközsége hitéle kéte eseteibe hozz fordultak
Utódja rabb Dukl Izsá alat 175 6 jesiv má min híre rabbiképz működött Landa
Ezékiel prága főrabb ez írj rabb Dukláról Tanítványa gyarapítottá tudomány é
bölcsessége Izrae számár nagyságoka nevel é tanítványa közöt soka vannak aki ne
csa magu lette híresek d jesivá i alapítottak Barb Mei 1768-178 má eg nag é
hírneve intézete vet át d csa a tudás é tekintély emelt P.-á prágai leipnick é
nikolsburg híre jesivá színvonalára Magasa kiemelked tudóso kerülte k a
iskolájából többe közöt Wahlman Izrae pest főrabbi, Prossnit Dánie é Lemberge
Ábrahám Barb nag szellem öröksége hagyot hitközségének jesiv má olya maga fokr
fejlődött hog Kelli Sámuel Machacis Haséke híre szerzőj e se mert fogadn pozsony
rabbiállást mer attó félt ne elé nag tudó ahhoz hog jesiv élér kerülhessen
Pozsonyba -jelentett k e nagy d szerén tudó legfeljeb csa templomszolg lehetek
R Mesulla Ege Tysmeniet 1793-180 aki a újko legzseniálisab talmudistájána
tartanak Talmu interpretálásá legmagasab fokr emelte d a idejébe jesiv
tekintély mégi hanyatlott zsidó gazdagab rész ugyani kisóvárgot má jesiv
egyoldal kiképzésébő é világ műveltségr i törekedett Emiat aztá a sajátságo
helyze alakul ki hog jesiv tanuló sokka inkáb idegenekből min bennszülöt zsid
ifakbó rekrutálódott A idegenbő val beözönlésne pedi a vol a oka hog ugyanekko
lecsökken cseh é morvaország jesivá tekintély i é talmudtanuló Pozsonyb
törekedtek amelyne jesiváj mé mindi tekintélyeseb volt min a otthoniak profá
tudományo irán növeked érdeklődé kultúrharcca fenyegetett amel mégi csa Chasza
Szófe Schreibe Móze l o alat tör ki d zsid kultúr é jesiv győzelméve végződött
1820-ba hitközsé balszárny moder iskolá alapítot Chasza Szófe tiltakozás
ellenére balpár bécs Rothschil é Biedermanno támogatásába részesül é kormán
1827 bezáratt jesivá é tovább működésé betiltotta D Bettelhei Móze hitközség
elnö Chasza Szófe mellet küzdöt é közbenjárásár jesiv újbó megnyílhatott E
közbenjárás állítóla 20,00 forintjáb került győzele utá annyir megszilárdul
jesiva hog hallgatóina szám koronkén 400-r emelkedet é olya tudósoka nevelt aki
szigorúa ragaszkodta hagyományokho é zsid tudománnya együt zsid ethiká i
terjesztették 1839-be meghal nag rabb é fi Benjámi Wol Kesza Szófe vett á
hitközsé é jesiv vezetését Akko má pest zsidósá magáho ragadt magyarország
zsidósá vezérségé é eg magya rabbiiskol alapításá tűzt k céljául A orthodoxi
fokozot erőfeszítés se tudt má megakadályozn budapest szemináriu megalakulását
pozsony hitközsé elnöke Pappenhei Kálmá azza akart ellensúlyozn haladó
törekvését hog Pozsonyba eg orthodo rabbiszemináriumo akar létesíten
Hildesheime vezetés alatt Má nag telke i vásárol célra terv azonba chásszideu
rabbi ellenakciój folytá meghiúsult jesiv ezentú i csa aTalmu tanításáva foglalkozott
kormán aztá pozsony jesivána i megadt a államila elismer rabbiképz címé é jogát
Kesza Szófe 1872 történ halál utá ké pártr szakad pozsony hitközség A orthodo
pár a elhuny rabb fiát P Szimch Buneme Séve Szófe választott me rabbijává
Nagytudású jelleme férf vol é működéséne els évtizedébe jesiv mé virágzot é mé
mindi 200-30 tanul tanul Pozsonyban i erélyese ellenezt jesiv modernizálásá
célz törekvéseke é jesiv hallgató csa önképzőkörökbe gyakoroltá magyar néme é
hébe szónoklatot Eze a önképzőkörö meglep eredményeke érte el Kivál hitszónoko
nőtte k a autodidaktá főiskolájábó Maj a álla i elrendelte hog legaláb nég
középiskolá végezzene rabbinövendéke é azót orth hitközségekbe i csa olya rabb
funkcionálhat ak nég középfok iskol elvégzésé bizonyítvánnya igazolja Séve
Szófe 1906 hal meg Után fia Akib következett ak jesivá rég elve alapjá vezeti
világhábor utá változot viszonyo következtébe jesiv soka vesztett növendéke
szám 100-r száll l é lüktet tudományo élet mel a önképzőkörökbe uralkodott ne
tarthatt me rég színvonalát
13968.h
CÍMSZ Pozson jesi
SZÓCIK Pozson jesiv híre ré talmudiskol ame XVII sz.-b rabbinik tudomá
európ gócpont vol pozson hitközs hír tekintély tő nyert bár fejlődéséb megelőzt
Pozsonyn m X sz.-b volt zsi lakos Pozson Pozson zsid tekintély zsi hitközsé m
XIII-X sz.-okb működöt jesivá cs XVII kezdet bontot egy szélese kerete El nyom
X sz.- vezetn vissz 14 kör működt ré Pozso ghettójáb Feiwelma Liberma Ju rabb
valószín ho volt első ak fiat talmudisták gyűjtött mag körü 16 kör o taníto rab
Lipma Jomto o prédiká rab Mordech Mochiac a rabbinik kultú előrehaladottság
sejtet héb tud oly mag fok ál ezidőb Pozsonyba ho asszony akadta ak erede
szövegéb olvast Bibli Talmudo intézményes m n fejlődhete talmudtudomán zsidós
akko soksz zaklato mind bizonytal éle miat Hisz hitközs többsz omlo öss ezekb
évszázadokba jesi kiépítésé teh m gondol s lehetet mohác vé ut Már király kiűz
Pozsonyb zsidók Pozso ez cs XVI s kezdet telepedhett újb m vártelke Enn sz.-n
na rész újjáépít na munká kötöt l cs utol évtizedekb erősödö m annyi hitközsé
ho szélese alap helyezhet zsi kultúrá ame bontakoz m száz derek kezdet
Pressburg Mich bész-ha-midra építt 17 kör jesi formál megnyitásán tekinthet Utá
rab Jocker Wo tanítot Hátrahagyo irataib kitűni ho idejéb m élé tudomány él
lüktete vártelke Rab Móz Char alat a 1758- működöt jesi fellendül Kül körülmény
kedvezt jesi fejlődéséne Tömeges vándorolta akk cse osztr zsid magukk hozt zsi
tudomány szeretet i Rab Móz Char hí annyi megnövekede m időbe ho külfö tudós
hitközség hitél két eseteib hoz fordulta Utódj rab Duk Izs ala 17 jesi m mi hír
rabbikép működöt Land Ezékie prág főrab e ír rab Dukláró Tanítvány gyarapított
tudomán bölcsesség Izra számá nagyságok neve tanítvány közö sok vanna ak n cs
mag lett hírese jesiv alapította Bar Me 1768-
13968.
CÍMS Pozso jes
SZÓCI Pozso jesi hír r talmudisko am XVI sz.- rabbini tudom euró gócpon vo
pozso hitköz hí tekintél t nyer bá fejlődésé megelőz Pozsony sz.- vol zs lako
Pozso Pozso zsi tekintél zs hitközs XIII- sz.-ok működö jesiv c XVI kezde bonto
eg széles keret E nyo sz. vezet viss 1 kö működ r Pozs ghettójá Feiwelm Liberm
J rab valószí h vol els a fia talmudistá gyűjtöt ma kör 1 kö tanít ra Lipm Jomt
prédik ra Mordec Mochia rabbini kult előrehaladottsá sejte hé tu ol ma fo á
ezidő Pozsonyb h asszon akadt a ered szövegé olvas Bibl Talmud intézménye
fejlődhet talmudtudomá zsidó akk soks zaklat min bizonyta él mia His hitköz
többs oml ös ezek évszázadokb jes kiépítés te gondo lehete mohá v u Má királ
kiű Pozsony zsidó Pozs e c XV kezde telepedhet új vártelk En sz.- n rés újjáépí
n munk kötö c uto évtizedek erősöd anny hitközs h széles ala helyezhe zs kultúr
am bontako szá dere kezde Pressbur Mic bész-ha-midr épít 1 kö jes formá
megnyitásá tekinthe Ut ra Jocke W taníto Hátrahagy iratai kitűn h idejé él
tudomán é lüktet vártelk Ra Mó Cha ala 1758 működö jes fellendü Kü körülmén
kedvez jes fejlődésén Tömege vándorolt ak cs oszt zsi maguk hoz zs tudomán szerete
Ra Mó Cha h anny megnöveked időb h külf tudó hitközsé hité ké esetei ho fordult
Utód ra Du Iz al 1 jes m hí rabbiké működö Lan Ezéki prá főra í ra Duklár
Tanítván gyarapítot tudomá bölcsessé Izr szám nagyságo nev tanítván köz so vann
a c ma let híres jesi alapított Ba M 1768-1 n hírne intéze v c tud tekinté eme
P. prág leipni nikolsbu hí jesi színvonalá Maga kiemelk tudó kerül iskolájáb
töb köz Wahlm Izr pe főrabb Prossn Dán Lember Ábrah Ba n szell öröksé hagy
hitközségén jes ol ma fo fejlődö h Kel Sámu Machac Hasé hí szerz me foga pozso
rabbiállá m at fé e n tu ahh h jes él kerülhess Pozsony -jelente na szer tu
legfelj c templomszo lehet Mesul E Tysmeni 1793-1 a új legzseniális
talmudistájá tartan Tal interpretálá legmagas fo emel idejé jes tekinté mé hanyatlo
zsi gazdag ré ugya kisóvárg jes egyold kiképzésé vil műveltsé törekede Emi az
sajátsá hely alak h jes tanu sok ink idegenekb m bennszül zs ifak rekrutálódo
idegen v beözönlés pe v o h ugyanek lecsökk cs morvaorsz jesi tekinté
talmudtanu Pozson törekedt amely jesiv min tekintélyes vo m otthoni pro tudomán
ir növek érdeklő kultúrharc fenyegete am mé c Chas Szó Schrei Mó al t zs kult
jes győzelmé végződö 1820- hitköz balszár mod isko alapít Chas Szó tiltakoz
ellené balp bé Rothsch Biederman támogatásá részes korm 18 bezára jesi tová
működé betiltot Bettelh Mó hitközs el Chas Szó mell küzd közbenjárás jes új
megnyílhato közbenjár állító 20, forintj kerü győze u anny megszilárd jesi h
hallgatói sz koronk 400 emelked ol tudóso neve a szigor ragaszkod hagyományok
zs tudománn egy zs ethi terjesztett 1839- megh n ra Benjá W Kes Szó ve hitköz
jes vezetés Ak pe zsidó magá raga magyarorsz zsidó vezérsé mag rabbiisk alapítá
tű céljá orthodo fokoz erőfeszít tu megakadályo budape szeminár megalakulás
pozso hitköz elnö Pappenh Kál az aka ellensúlyo hala törekvés h Pozsony ortho
rabbiszemináriu ak létesít Hildeshei vezet ala n tel vásár cél te azon chásszid
rab ellenakci foly meghiúsu jes ezen c aTal tanításá foglalkozo korm az pozso
jesivá mega állami elism rabbiké cí jog Kes Szó 18 tört hal u pár szak pozso
hitközs ortho p elhu ra fi Szim Bune Sé Szó választo rabbijá Nagytudá jelle fé
v működésé e évtizedé jes virágz min 200- tan tan Pozsonyb erélye ellene jes
modernizálá cé törekvése jes hallga c önképzőkörök gyakorol magy né hé
szónoklat E önképzőkö megl eredménye ér Kiv hitszóno nőt autodidak főiskolájá M
ál elrendel h legal n középisko végezze rabbinövendé az or hitközségek c ol ra
funkcionálh n középf isk elvégzé bizonyítvánn igazol Sé Szó 19 h m Ut f Ak
következe jesi r el alap veze világháb u változ viszon következté jes so veszte
növendé sz 100 szá lükt tudomán él m önképzőkörök uralkodo tartha r színvonal
13968
CÍM Pozs je
SZÓC Pozs jes hí talmudisk a XV sz. rabbin tudo eur gócpo v pozs hitkö h
tekinté nye b fejlődés megelő Pozson sz. vo z lak Pozs Pozs zs tekinté z hitköz
XIII sz.-o működ jesi XV kezd bont e széle kere ny sz veze vis k műkö Poz
ghettój Feiwel Liber ra valósz vo el fi talmudist gyűjtö m kö k taní r Lip Jom
prédi r Morde Mochi rabbin kul előrehaladotts sejt h t o m f ezid Pozsony asszo
akad ere szöveg olva Bib Talmu intézmény fejlődhe talmudtudom zsid ak sok zakla
mi bizonyt é mi Hi hitkö több om ö eze évszázadok je kiépíté t gond lehet moh M
kirá ki Pozson zsid Poz X kezd telepedhe ú vártel E sz. ré újjáép mun köt ut
évtizede erősö ann hitköz széle al helyezh z kultú a bontak sz der kezd Pressbu
Mi bész-ha-mid épí k je form megnyitás tekinth U r Jock tanít Hátrahag irata
kitű idej é tudomá lükte vártel R M Ch al 175 működ je fellend K körülmé kedve
je fejlődésé Tömeg vándorol a c osz zs magu ho z tudomá szeret R M Ch ann
megnöveke idő kül tud hitközs hit k esete h fordul Utó r D I a je h rabbik
működ La Ezék pr főr r Duklá Tanítvá gyarapíto tudom bölcsess Iz szá nagyság ne
tanítvá kö s van m le híre jes alapítot B 1768- hírn intéz tu tekint em P prá
leipn nikolsb h jes színvonal Mag kiemel tud kerü iskolájá tö kö Wahl Iz p
főrab Pross Dá Lembe Ábra B szel öröks hag hitközségé je o m f fejlőd Ke Sám
Macha Has h szer m fog pozs rabbiáll a f t ah je é kerülhes Pozson -jelent n
sze t legfel templomsz lehe Mesu Tysmen 1793- ú legzseniáli talmudistáj tarta
Ta interpretál legmaga f eme idej je tekint m hanyatl zs gazda r ugy kisóvár je
egyol kiképzés vi művelts töreked Em a sajáts hel ala je tan so in idegenek
bennszü z ifa rekrutálód idege beözönlé p ugyane lecsök c morvaors jes tekint
talmudtan Pozso töreked amel jesi mi tekintélye v otthon pr tudomá i növe
érdekl kultúrhar fenyeget a m Cha Sz Schre M a z kul je győzelm végződ 1820
hitkö balszá mo isk alapí Cha Sz tiltako ellen bal b Rothsc Biederma támogatás
része kor 1 bezár jes tov működ betilto Bettel M hitköz e Cha Sz mel küz
közbenjárá je ú megnyílhat közbenjá állít 20 forint ker győz ann megszilár jes
hallgató s koron 40 emelke o tudós nev szigo ragaszko hagyományo z tudomán eg z
eth terjesztet 1839 meg r Benj Ke Sz v hitkö je vezeté A p zsid mag rag
magyarors zsid vezérs ma rabbiis alapít t célj orthod foko erőfeszí t
megakadály budap szeminá megalakulá pozs hitkö eln Pappen Ká a ak ellensúly hal
törekvé Pozson orth rabbiszeminári a létesí Hildeshe veze al te vásá cé t azo
chásszi ra ellenakc fol meghiús je eze aTa tanítás foglalkoz kor a pozs jesiv
meg állam elis rabbik c jo Ke Sz 1 tör ha pá sza pozs hitköz orth elh r f Szi
Bun S Sz választ rabbij Nagytud jell f működés évtized je virág mi 200 ta ta
Pozsony erély ellen je modernizál c törekvés je hallg önképzőkörö gyakoro mag n
h szónokla önképzők meg eredmény é Ki hitszón nő autodida főiskoláj á elrende
lega középisk végezz rabbinövend a o hitközsége o r funkcionál közép is elvégz
bizonyítván igazo S Sz 1 U A következ jes e ala vez világhá válto viszo
következt je s veszt növend s 10 sz lük tudomá é önképzőkörö uralkod tarth
színvona
1396
CÍ Poz j
SZÓ Poz je h talmudis X sz rabbi tud eu gócp poz hitk tekint ny fejlődé
megel Pozso sz v la Poz Poz z tekint hitkö XII sz.- műkö jes X kez bon szél ker
n s vez vi műk Po ghettó Feiwe Libe r valós v e f talmudis gyűjt k tan Li Jo
préd Mord Moch rabbi ku előrehaladott sej ezi Pozson assz aka er szöve olv Bi
Talm intézmén fejlődh talmudtudo zsi a so zakl m bizony m H hitk töb o ez
évszázado j kiépít gon lehe mo kir k Pozso zsi Po kez telepedh várte sz r újjáé
mu kö u évtized erős an hitkö szél a helyez kult bonta s de kez Pressb M
bész-ha-mi ép j for megnyitá tekint Joc taní Hátraha irat kit ide tudom lükt
várte C a 17 műkö j fellen körülm kedv j fejlődés Töme vándoro os z mag h tudom
szere C an megnövek id kü tu hitköz hi eset fordu Ut j rabbi műkö L Ezé p fő
Dukl Tanítv gyarapít tudo bölcses I sz nagysá n tanítv k va l hír je alapíto
1768 hír inté t tekin e pr leip nikols je színvona Ma kieme tu ker iskoláj t k
Wah I főra Pros D Lemb Ábr sze örök ha hitközség j fejlő K Sá Mach Ha sze fo
poz rabbiál a j kerülhe Pozso -jelen sz legfe temploms leh Mes Tysme 1793
legzseniál talmudistá tart T interpretá legmag em ide j tekin hanyat z gazd ug
kisóvá j egyo kiképzé v művelt töreke E saját he al j ta s i idegene bennsz if
rekrutáló ideg beözönl ugyan lecsö morvaor je tekin talmudta Pozs töreke ame
jes m tekintély ottho p tudom növ érdek kultúrha fenyege Ch S Schr ku j győzel
végző 182 hitk balsz m is alap Ch S tiltak elle ba Roths Biederm támogatá rész
ko bezá je to műkö betilt Bette hitkö Ch S me kü közbenjár j megnyílha közbenj
állí 2 forin ke győ an megszilá je hallgat koro 4 emelk tudó ne szig ragaszk
hagyomány tudomá e et terjeszte 183 me Ben K S hitk j vezet zsi ma ra magyaror
zsi vezér m rabbii alapí cél ortho fok erőfesz megakadál buda szemin megalakul
poz hitk el Pappe K a ellensúl ha törekv Pozso ort rabbiszeminár létes Hildesh
vez a t vás c az chássz r ellenak fo meghiú j ez aT tanítá foglalko ko poz jesi
me álla eli rabbi j K S tö h p sz poz hitkö ort el Sz Bu S válasz rabbi Nagytu
jel működé évtize j virá m 20 t t Pozson erél elle j modernizá törekvé j hall
önképzőkör gyakor ma szónokl önképző me eredmén K hitszó n autodid főiskolá
elrend leg középis végez rabbinöven hitközség funkcioná közé i elvég bizonyítvá
igaz S követke je al ve világh vált visz következ j vesz növen 1 s lü tudom
önképzőkör uralko tart színvon