14030.htm
CÍMSZÓ: Rados
SZEMÉLYNÉV: Rados Gusztáv
SZÓCIKK: "R. Gusztáv*,
matematikus, egyetemi tanár, szül. Budapesten 1862 febr. 22. A műegyetemen, az
egyetem filozófiai fakultásán s a lipcsei egyetemen tanult. 1885-ben a műegyetem
magántanára, 1891 óta annak nyilv. rendes tanára lett. Tb. doktora a kolozsvári
egyetemnek, egyik alapítója s alelnöke a Mathematikai és Physikai Társulatnak,
sokáig szerkesztője volt a Mathematikai és Physikai Lapoknak s tagja a Magy.
Tud. Akadémiának; háromszor volt rektora a Műegyetemnek s hétszer volt dékánja.
Az ő rektorsága alatt létesült a Műegyetem közgazdasági fakultása és a
Műegyetemi Deákotthon. Az Orsz. Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság, az Orsz.
Közoktatásügyi Tanács és a Középisk. Tanárképző Intézet tagja, a Felsőoktatási
Egyesület matematika-természettudományi osztályának elnöke. Matematikai
munkássága rendkívül kiterjedt s főleg a felső algebra és számelmélet körébe
vágó tanulmányai számos magyar és külföldi szakfolyóiratban jelentek meg.
Önállóan megjelent müvei: A felsőbb fokú kongruenciák elméletéhez ; Analysis és
geometria."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4030. címszó a lexikon =>
730. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter
Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No.
1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14030.htm
CÍMSZÓ: Rados
SZEMÉLYNÉV: Rados Gusztáv
SZÓCIKK: R. Gusztáv*, matematikus, egyetemi tanár, szül. Budapesten 1862
febr. 22. A műegyetemen, az egyetem filozófiai fakultásán s a lipcsei egyetemen
tanult. 1885-ben a műegyetem magántanára, 1891 óta annak nyilv. rendes tanára
lett. Tb. doktora a kolozsvári egyetemnek, egyik alapítója s alelnöke a
Mathematikai és Physikai Társulatnak, sokáig szerkesztője volt a Mathematikai
és Physikai Lapoknak s tagja a Magy. Tud. Akadémiának; háromszor volt rektora a
Műegyetemnek s hétszer volt dékánja. Az ő rektorsága alatt létesült a Műegyetem
közgazdasági fakultása és a Műegyetemi Deákotthon. Az Orsz. Középiskolai
Tanárvizsgáló Bizottság, az Orsz. Közoktatásügyi Tanács és a Középisk.
Tanárképző Intézet tagja, a Felsőoktatási Egyesület
matematika-természettudományi osztályának elnöke. Matematikai munkássága
rendkívül kiterjedt s főleg a felső algebra és számelmélet körébe vágó
tanulmányai számos magyar és külföldi szakfolyóiratban jelentek meg. Önállóan
megjelent müvei: A felsőbb fokú kongruenciák elméletéhez ; Analysis és
geometria.
14030.ht
CÍMSZÓ Rado
SZEMÉLYNÉV Rado Gusztá
SZÓCIKK R Gusztáv* matematikus egyetem tanár szül Budapeste 186 febr 22
műegyetemen a egyete filozófia fakultásá lipcse egyeteme tanult 1885-be
műegyete magántanára 189 ót anna nyilv rende tanár lett Tb doktor kolozsvár
egyetemnek egyi alapítój alelnök Mathematika é Physika Társulatnak sokái
szerkesztőj vol Mathematika é Physika Lapokna tagj Magy Tud Akadémiának
háromszo vol rektor Műegyetemne hétsze vol dékánja A rektorság alat létesül
Műegyete közgazdaság fakultás é Műegyetem Deákotthon A Orsz Középiskola
Tanárvizsgál Bizottság a Orsz Közoktatásügy Tanác é Középisk Tanárképz Intéze
tagja Felsőoktatás Egyesüle matematika-természettudomány osztályána elnöke
Matematika munkásság rendkívü kiterjed főle fels algebr é számelméle köréb vág
tanulmánya számo magya é külföld szakfolyóiratba jelente meg Önállóa megjelen
müvei felsőb fok kongruenciá elméletéhe Analysi é geometria
14030.h
CÍMSZ Rad
SZEMÉLYNÉ Rad Guszt
SZÓCIK Gusztáv matematiku egyete taná szü Budapest 18 feb 2 műegyeteme
egyet filozófi fakultás lipcs egyetem tanul 1885-b műegyet magántanár 18 ó ann
nyil rend taná let T dokto kolozsvá egyetemne egy alapító alelnö Mathematik
Physik Társulatna soká szerkesztő vo Mathematik Physik Lapokn tag Mag Tu
Akadémiána háromsz vo rekto Műegyetemn hétsz vo dékánj rektorsá ala létesü
Műegyet közgazdasá fakultá Műegyete Deákottho Ors Középiskol Tanárvizsgá
Bizottsá Ors Közoktatásüg Taná Középis Tanárkép Intéz tagj Felsőoktatá Egyesül
matematika-természettudomán osztályán elnök Matematik munkássá rendkív kiterje
fől fel algeb számelmél köré vá tanulmány szám magy külföl szakfolyóiratb
jelent me Önálló megjele müve felső fo kongruenci elméletéh Analys geometri
14030.
CÍMS Ra
SZEMÉLYN Ra Gusz
SZÓCI Gusztá matematik egyet tan sz Budapes 1 fe műegyetem egye filozóf
fakultá lipc egyete tanu 1885- műegye magántaná 1 an nyi ren tan le dokt
kolozsv egyetemn eg alapít aleln Mathemati Physi Társulatn sok szerkeszt v
Mathemati Physi Lapok ta Ma T Akadémián hároms v rekt Műegyetem héts v dékán
rektors al létes Műegye közgazdas fakult Műegyet Deákotth Or Középisko
Tanárvizsg Bizotts Or Közoktatásü Tan Középi Tanárké Inté tag Felsőoktat Egyesü
matematika-természettudomá osztályá elnö Matemati munkáss rendkí kiterj fő fe
alge számelmé kör v tanulmán szá mag külfö szakfolyóirat jelen m Önáll megjel
müv fels f kongruenc elméleté Analy geometr
14030
CÍM R
SZEMÉLY R Gus
SZÓC Guszt matemati egye ta s Budape f műegyete egy filozó fakult lip egyet
tan 1885 műegy magántan a ny re ta l dok kolozs egyetem e alapí alel Mathemat
Phys Társulat so szerkesz Mathemat Phys Lapo t M Akadémiá három rek Műegyete
hét déká rektor a léte Műegy közgazda fakul Műegye Deákott O Középisk Tanárvizs
Bizott O Közoktatás Ta Közép Tanárk Int ta Felsőokta Egyes
matematika-természettudom osztály eln Matemat munkás rendk kiter f f alg
számelm kö tanulmá sz ma külf szakfolyóira jele Önál megje mü fel kongruen
elmélet Anal geomet
1403
CÍ
SZEMÉL Gu
SZÓ Gusz matemat egy t Budap műegyet eg filoz fakul li egye ta 188 műeg
magánta n r t do koloz egyete alap ale Mathema Phy Társula s szerkes Mathema
Phy Lap Akadémi háro re Műegyet hé dék rekto lét Műeg közgazd faku Műegy Deákot
Középis Tanárviz Bizot Közoktatá T Közé Tanár In t Felsőokt Egye matematika-természettudo
osztál el Matema munká rend kite al számel k tanulm s m kül szakfolyóir jel Öná
megj m fe kongrue elméle Ana geome