14034.htm
CÍMSZÓ: Rágalom
SZÓCIKK: "Rágalom (héb.
lósón horó, vulg. losen hore, a. m. gonosz nyelv), a Bibliában, Talmudban és a
rabbinikus irodalomban megbélyegzett bűn, mely iránt valamennyi irat kihangsúlyozott
averziót mutat. A R. fogalmi körébe tartozik minden maliciózus vagy igaztalan
vád, állítás, melynek az a célja, hogy embertársaink jó hírnevét beszennyezze
alap nélkül, továbbá a könnyelmű fecsegés, mely végül is R. lesz. A rágalmat
már a mózesi könyvek eltiltják: Nem szabad rágalmazóként járnod néped közt
(Levit. 19. 16); Nem szabad hamis hírt terjesztened, ne játszál össze a
gonosszal, mint igazságtalan tanu (Exod. 23. 1), amelyhez a rabbik a következő
parancsot fűzik: Intés ez, hogy senki se figyelhessen a R.-ra. A bibliai
parancs, ne tégy hamis tanúbizonyságot felebarátod ellen , szintén a
rágalmazókra vonatkozik. A próféták a társadalmi romlottságot a R.
elterjedésével jellemzik. Jeremiás próféta azokról beszél, akiknek nyelve a
nyílhoz hasonlóan hajlik a hazudozásra (9. 2), Ezékiel próféta pedig oly
emberekről szól, akik mesemondással, azaz rágalmazással járnak a nép közt s
vérontás okozói lesznek (22. 9). A rágalmat, mint bűnt a Zsoltárok és
Példabeszédek könyve is megbélyegzi: Testvéred ellen ha beszélsz, megrágalmazod
saját anyád gyermekét (Zsolt. 1. 20); Azt, aki rossz hírbe hozza szomszédját
titokban, el fogom gáncsolni ; Ne rágalmazd meg a szolgát gazdája előtt, mert
megátkoz téged és bűnösnek fogsz találtatni (Példabesz 30. 10); A kígyó
elbájolás nélkül is harapni fog s az ember, aki rágalmaz, szintén nem jobb
(Ecclesiasticus 10.11); Sokan estek el a kard élétől, de nem oly sokan, mint a
mások nyelvétől (Ecclesiasticus 5. 18). Igen jellemző az imákban a rágalmazók
elleni panasz: Mert soknak rágalmát hallottam s mindenki félt tőle, mert
összeesküdtek ellenem, hogy életem vegyék (Zsolt 31. 14; Zsolt. 35. 11; Jer.
20. 10). Míg a R. ekként elítéltetik, addig a gonosz beszédtől való
tartózkodást a legnagyobb erénynek minősíti a Biblia. Az a tulajdonság, amely
alkalmassá teszi az embert arra, hogy Isten házában tartózkodhasson, az, hogy
nyelve nem ejt ki rágalmat (Zsolt. 15. 3). Ez az alapfeltétele a hosszú és
boldog életnek. Tartsd vissza nyelvedet és ajkadat a gonosztól és a rágalmazó beszédtől
(Zsolt. 35. 14). A Talmud és Midrások túláradnak a R. elítélésétől; a rágalmat
a kígyó mérgéhez hasonlítják (Berésit Rabba 2b. 2): Ahogyan az kihat a test
minden részére, éppen úgy a R. az ember lelkét sebzi meg; ahogy a kígyó mérge
távolból tud hatni, úgy a Rómában költött R. meg tudja ölni azt, aki Szíriában
él . A rágalmazó háromszoros gyilkos, mert megöli magát a rágalmazót, azt aki
ráhallgat s azt akit megrágalmazott . A Talmud példázataival a rágalmat a
legnagyobb bűnnek tekinti: vesztes és végzetes kihatású hadműveleteket
tulajdonít annak, hogy a vesztő fél oldalán rágalmazók voltak ; Ha Dávid nem
hallgatott volna a rágalmazókra, akkor a királyság nem oszlott volna két
részre, Izrael nem követte volna el a bálványimádás bűnét és mi nem űzettünk
volna el szülőföldünkről) (Sabb. 56b); A rágalmazóról az Egyetlen Isten mondja:
Ő és Én nem élhetünk együtt ezen a világon (Midrás Jalkut, Zs. 101. 5-hez); A
rágalmazó megtagadja Istent (Ár. 15b); Négy kategória van kizárva Isten
jelenléténél : a szitkozódok, hazudozók, hipokriták és rágalmazók (Szóta 42a);
A rágalmazó erkölcsi értelemben egyforma a bálványimádóval, a paráználkodóval
és a gyilkossal s semhogy ezen bűnök bármelyikét elkövesse, üldözések idején
minden zsidónak kötelessége inkább életét feláldozni (Áruch 15b és Genes. Rab.
70. 4). A Talmud példázata szerint a bibliai Mirjam azért lett leprás, mert
rosszat mondott Mózesről, testvéréről. Ezt az összefüggést azzal az erkölcsi
tanítással okolja meg a Talmud, hogy amiképpen a rágalmazó morális leprát tud
R.-mal okozni és férjet feleségétől szét tud választani, éppen úgy természetes
az ő bűnhődése is, mely kiveti a társadalomból (Ár. 16b). Egyik rabbi-döntés
szerint a rágalmazó megkövezést érdemel (Jalk. Zsolt. 101. 5), míg a másik
szerint az, aki rosszat mond szomszédjáról s aki figyel rá és aki hamis
tanúvallomást tesz szomszédja ellen, megérdemli, hogy a kutyák elé dobják
(Fesz. 118a). Felette jellemző a zsidó felfogásra, de egyszersmind
emberismeretére és objektivitására is, hogy egyik héroszát sem tünteti fel
teljesen hibátlannak s minthogy az ember, gyengeségénél fogva, legkönnyebben
nyelvével vetkezik, a Midrás soknak bukását ebben látja. Így szó van József
megbüntetéséről, mert rosszat mondott testvéreiről (Gen. 37. 2; Gen. Rab. 84.
7; Jer. Pea 1. 1). R. bűnének számít a nép vezéreinek túlságosan erős korholó
kifejezése is, pl. Mózes eme megszólítása : Halljátok, ti lázadók (Num. 20.
10-13), vagy Jesája próféta felkiáltása: Tisztátalan ajkú nép közt lakom én . A
zsidó törvényhozás régebbi korszakában némely adat szerint szigorúbban büntette
a rágalmat, mint sok súlyosan bűnös cselekedetet s erre vall a Talmud egyik
kitétele egy rágalmazási ítélet elmondása kapcsán: Valaha a rossz beszédet
szigorúbban büntették, mint a rossz cselekedetet . A rágalmat a zsidó vallás
iszonyattal és morális megvetéssel szemlélte és szigorú törvényhozással
sújtotta nem csupán az ókorban, hanem sokkal később is, amíg a Bészdinek
Ítélkeztek. Ez a megvetése és helyes felismerése a R.-nak a zsidó vallásethika
Hillel nevéhez fűződő nagy tanításán alapszik: Legyen fele barátod tisztessége
oly drága előtted, mint sajátmagadé . A R.-tól a zsidó ethika finomsága
megkülönbözteti a mások rossz hírbe keverését (móci sém rá), mely azonban
szintén bűnnek számít. A Biblia a rossz hírbe keverést is szigorúan ítéli el és
annak következtében a férj elveszthette válási jogosultságát (Deuteron. 22.
13-21). A rabbinikus törvények szerint bármiféle inzultust meglehetett
bocsátani, ha nyilvánosan bocsánatot kér az inzultáló, de a rágalmat nem (Jerus.
Bábá Káma 8. 7). A közép- és újkori Bész-Dinek a kárt okozó rossz beszédet
törvényesen elítélték, sőt miatta történt exkommunikálásról is tudunk s a
kiközösítés mindaddig érvényben maradt, amíg teljes elégtételt nem kapott a
meghurcolt egyén. Áseri rabbi pénzbüntetéssel sújtotta az enyhe rágalmazót s
responsumaiban ezt ajánlja a többi Bész-Dinnek is. A nők becsületét sértő
igaztalan rossz beszédért három (hétfő - csütörtök) napi böjtre ítélték a
bűnöst, továbbá arra, hogy a zsinagóga előtt mezítláb kellett ülnie, az
istentisztelet alatt pedig az egész község jelenlétében az almemorról kellett
bocsánatot kérnie attól, akit megbántott. A halottakról a rossz beszédet
szintén bűnnek minősítették, főképpen a gáóni korszak tiltotta azt el.
Expiálására több napos böjtöt, valódi bűnbánást és pénzbüntetést írtak elő
(Sulchan Áruch, Órach Chajim 606., 3.) s ezenkívül a rágalmazónak még a halott
sírjánál is bocsánatot kellett kérnie."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4034. címszó a lexikon =>
730. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14034.htm
CÍMSZÓ: Rágalom
SZÓCIKK: Rágalom héb. lósón horó, vulg. losen hore, a. m. gonosz nyelv , a
Bibliában, Talmudban és a rabbinikus irodalomban megbélyegzett bűn, mely iránt
valamennyi irat kihangsúlyozott averziót mutat. A R. fogalmi körébe tartozik
minden maliciózus vagy igaztalan vád, állítás, melynek az a célja, hogy
embertársaink jó hírnevét beszennyezze alap nélkül, továbbá a könnyelmű
fecsegés, mely végül is R. lesz. A rágalmat már a mózesi könyvek eltiltják: Nem
szabad rágalmazóként járnod néped közt Levit. 19. 16 ; Nem szabad hamis hírt
terjesztened, ne játszál össze a gonosszal, mint igazságtalan tanu Exod. 23. 1
, amelyhez a rabbik a következő parancsot fűzik: Intés ez, hogy senki se
figyelhessen a R.-ra. A bibliai parancs, ne tégy hamis tanúbizonyságot
felebarátod ellen , szintén a rágalmazókra vonatkozik. A próféták a társadalmi
romlottságot a R. elterjedésével jellemzik. Jeremiás próféta azokról beszél,
akiknek nyelve a nyílhoz hasonlóan hajlik a hazudozásra 9. 2 , Ezékiel próféta
pedig oly emberekről szól, akik mesemondással, azaz rágalmazással járnak a nép
közt s vérontás okozói lesznek 22. 9 . A rágalmat, mint bűnt a Zsoltárok és
Példabeszédek könyve is megbélyegzi: Testvéred ellen ha beszélsz, megrágalmazod
saját anyád gyermekét Zsolt. 1. 20 ; Azt, aki rossz hírbe hozza szomszédját
titokban, el fogom gáncsolni ; Ne rágalmazd meg a szolgát gazdája előtt, mert
megátkoz téged és bűnösnek fogsz találtatni Példabesz 30. 10 ; A kígyó
elbájolás nélkül is harapni fog s az ember, aki rágalmaz, szintén nem jobb
Ecclesiasticus 10.11 ; Sokan estek el a kard élétől, de nem oly sokan, mint a
mások nyelvétől Ecclesiasticus 5. 18 . Igen jellemző az imákban a rágalmazók
elleni panasz: Mert soknak rágalmát hallottam s mindenki félt tőle, mert
összeesküdtek ellenem, hogy életem vegyék Zsolt 31. 14; Zsolt. 35. 11; Jer. 20.
10 . Míg a R. ekként elítéltetik, addig a gonosz beszédtől való tartózkodást a
legnagyobb erénynek minősíti a Biblia. Az a tulajdonság, amely alkalmassá teszi
az embert arra, hogy Isten házában tartózkodhasson, az, hogy nyelve nem ejt ki
rágalmat Zsolt. 15. 3 . Ez az alapfeltétele a hosszú és boldog életnek. Tartsd
vissza nyelvedet és ajkadat a gonosztól és a rágalmazó beszédtől Zsolt. 35. 14
. A Talmud és Midrások túláradnak a R. elítélésétől; a rágalmat a kígyó
mérgéhez hasonlítják Berésit Rabba 2b. 2 : Ahogyan az kihat a test minden
részére, éppen úgy a R. az ember lelkét sebzi meg; ahogy a kígyó mérge távolból
tud hatni, úgy a Rómában költött R. meg tudja ölni azt, aki Szíriában él . A
rágalmazó háromszoros gyilkos, mert megöli magát a rágalmazót, azt aki
ráhallgat s azt akit megrágalmazott . A Talmud példázataival a rágalmat a
legnagyobb bűnnek tekinti: vesztes és végzetes kihatású hadműveleteket
tulajdonít annak, hogy a vesztő fél oldalán rágalmazók voltak ; Ha Dávid nem
hallgatott volna a rágalmazókra, akkor a királyság nem oszlott volna két
részre, Izrael nem követte volna el a bálványimádás bűnét és mi nem űzettünk
volna el szülőföldünkről Sabb. 56b ; A rágalmazóról az Egyetlen Isten mondja: Ő
és Én nem élhetünk együtt ezen a világon Midrás Jalkut, Zs. 101. 5-hez ; A
rágalmazó megtagadja Istent Ár. 15b ; Négy kategória van kizárva Isten
jelenléténél : a szitkozódok, hazudozók, hipokriták és rágalmazók Szóta 42a ; A
rágalmazó erkölcsi értelemben egyforma a bálványimádóval, a paráználkodóval és
a gyilkossal s semhogy ezen bűnök bármelyikét elkövesse, üldözések idején
minden zsidónak kötelessége inkább életét feláldozni Áruch 15b és Genes. Rab.
70. 4 . A Talmud példázata szerint a bibliai Mirjam azért lett leprás, mert
rosszat mondott Mózesről, testvéréről. Ezt az összefüggést azzal az erkölcsi
tanítással okolja meg a Talmud, hogy amiképpen a rágalmazó morális leprát tud
R.-mal okozni és férjet feleségétől szét tud választani, éppen úgy természetes
az ő bűnhődése is, mely kiveti a társadalomból Ár. 16b . Egyik rabbi-döntés
szerint a rágalmazó megkövezést érdemel Jalk. Zsolt. 101. 5 , míg a másik
szerint az, aki rosszat mond szomszédjáról s aki figyel rá és aki hamis tanúvallomást
tesz szomszédja ellen, megérdemli, hogy a kutyák elé dobják Fesz. 118a .
Felette jellemző a zsidó felfogásra, de egyszersmind emberismeretére és
objektivitására is, hogy egyik héroszát sem tünteti fel teljesen hibátlannak s
minthogy az ember, gyengeségénél fogva, legkönnyebben nyelvével vetkezik, a
Midrás soknak bukását ebben látja. Így szó van József megbüntetéséről, mert
rosszat mondott testvéreiről Gen. 37. 2; Gen. Rab. 84. 7; Jer. Pea 1. 1 . R.
bűnének számít a nép vezéreinek túlságosan erős korholó kifejezése is, pl.
Mózes eme megszólítása : Halljátok, ti lázadók Num. 20. 10-13 , vagy Jesája
próféta felkiáltása: Tisztátalan ajkú nép közt lakom én . A zsidó törvényhozás
régebbi korszakában némely adat szerint szigorúbban büntette a rágalmat, mint sok
súlyosan bűnös cselekedetet s erre vall a Talmud egyik kitétele egy rágalmazási
ítélet elmondása kapcsán: Valaha a rossz beszédet szigorúbban büntették, mint a
rossz cselekedetet . A rágalmat a zsidó vallás iszonyattal és morális
megvetéssel szemlélte és szigorú törvényhozással sújtotta nem csupán az
ókorban, hanem sokkal később is, amíg a Bészdinek Ítélkeztek. Ez a megvetése és
helyes felismerése a R.-nak a zsidó vallásethika Hillel nevéhez fűződő nagy
tanításán alapszik: Legyen fele barátod tisztessége oly drága előtted, mint
sajátmagadé . A R.-tól a zsidó ethika finomsága megkülönbözteti a mások rossz
hírbe keverését móci sém rá , mely azonban szintén bűnnek számít. A Biblia a
rossz hírbe keverést is szigorúan ítéli el és annak következtében a férj elveszthette
válási jogosultságát Deuteron. 22. 13-21 . A rabbinikus törvények szerint
bármiféle inzultust meglehetett bocsátani, ha nyilvánosan bocsánatot kér az
inzultáló, de a rágalmat nem Jerus. Bábá Káma 8. 7 . A közép- és újkori
Bész-Dinek a kárt okozó rossz beszédet törvényesen elítélték, sőt miatta
történt exkommunikálásról is tudunk s a kiközösítés mindaddig érvényben maradt,
amíg teljes elégtételt nem kapott a meghurcolt egyén. Áseri rabbi
pénzbüntetéssel sújtotta az enyhe rágalmazót s responsumaiban ezt ajánlja a
többi Bész-Dinnek is. A nők becsületét sértő igaztalan rossz beszédért három
hétfő - csütörtök napi böjtre ítélték a bűnöst, továbbá arra, hogy a zsinagóga
előtt mezítláb kellett ülnie, az istentisztelet alatt pedig az egész község
jelenlétében az almemorról kellett bocsánatot kérnie attól, akit megbántott. A
halottakról a rossz beszédet szintén bűnnek minősítették, főképpen a gáóni
korszak tiltotta azt el. Expiálására több napos böjtöt, valódi bűnbánást és
pénzbüntetést írtak elő Sulchan Áruch, Órach Chajim 606., 3. s ezenkívül a
rágalmazónak még a halott sírjánál is bocsánatot kellett kérnie.
14034.ht
CÍMSZÓ Rágalo
SZÓCIKK Rágalo héb lósó horó vulg lose hore a m gonos nyel Bibliában
Talmudba é rabbiniku irodalomba megbélyegzet bűn mel irán valamenny ira
kihangsúlyozot averzió mutat R fogalm köréb tartozi minde maliciózu vag
igaztala vád állítás melyne a célja hog embertársain j hírnevé beszennyezz ala
nélkül tovább könnyelm fecsegés mel végü i R lesz rágalma má mózes könyve
eltiltják Ne szaba rágalmazókén járno népe köz Levit 19 1 Ne szaba hami hír
terjesztened n játszá össz gonosszal min igazságtala tan Exod 23 amelyhe rabbi
következ parancso fűzik Inté ez hog senk s figyelhesse R.-ra biblia parancs n
tég hami tanúbizonyságo felebaráto elle szinté rágalmazókr vonatkozik prófétá
társadalm romlottságo R elterjedéséve jellemzik Jeremiá prófét azokró beszél
akikne nyelv nyílho hasonlóa hajli hazudozásr 9 Ezékie prófét pedi ol emberekrő
szól aki mesemondással aza rágalmazássa járna né köz vérontá okozó leszne 22
rágalmat min bűn Zsoltáro é Példabeszéde könyv i megbélyegzi Testvére elle h
beszélsz megrágalmazo sajá anyá gyermeké Zsolt 1 2 Azt ak ross hírb hozz
szomszédjá titokban e fogo gáncsoln N rágalmaz me szolgá gazdáj előtt mer
megátko tége é bűnösne fogs találtatn Példabes 30 1 kígy elbájolá nélkü i
harapn fo a ember ak rágalmaz szinté ne job Ecclesiasticu 10.1 Soka este e kar
élétől d ne ol sokan min máso nyelvétő Ecclesiasticu 5 1 Ige jellemz a imákba
rágalmazó ellen panasz Mer sokna rágalmá hallotta mindenk fél tőle mer
összeesküdte ellenem hog élete vegyé Zsol 31 14 Zsolt 35 11 Jer 20 1 Mí R ekkén
elítéltetik addi gonos beszédtő val tartózkodás legnagyob erényne minősít
Biblia A tulajdonság amel alkalmass tesz a ember arra hog Iste házába
tartózkodhasson az hog nyelv ne ej k rágalma Zsolt 15 E a alapfeltétel hossz é
boldo életnek Tarts vissz nyelvede é ajkada gonosztó é rágalmaz beszédtő Zsolt
35 1 Talmu é Midráso túláradna R elítélésétől rágalma kígy mérgéhe hasonlítjá
Berési Rabb 2b Ahogya a kiha tes minde részére éppe úg R a embe lelké sebz meg
ahog kígy mérg távolbó tu hatni úg Rómába költöt R me tudj öln azt ak Szíriába
é rágalmaz háromszoro gyilkos mer megöl magá rágalmazót az ak ráhallga az aki
megrágalmazot Talmu példázataiva rágalma legnagyob bűnne tekinti veszte é
végzete kihatás hadműveleteke tulajdoní annak hog veszt fé oldalá rágalmazó
volta H Dávi ne hallgatot voln rágalmazókra akko királysá ne oszlot voln ké
részre Izrae ne követt voln e bálványimádá bűné é m ne űzettün voln e
szülőföldünkrő Sabb 56 rágalmazóró a Egyetle Iste mondja é É ne élhetün együt
eze világo Midrá Jalkut Zs 101 5-he rágalmaz megtagadj Isten Ár 15 Nég kategóri
va kizárv Iste jelenléténé szitkozódok hazudozók hipokritá é rágalmazó Szót 42
rágalmaz erkölcs értelembe egyform bálványimádóval paráználkodóva é gyilkossa
semhog eze bűnö bármelyiké elkövesse üldözése idejé minde zsidóna kötelesség
inkáb életé feláldozn Áruc 15 é Genes Rab 70 Talmu példázat szerin biblia Mirja
azér let leprás mer rossza mondot Mózesről testvéréről Ez a összefüggés azza a
erkölcs tanítássa okolj me Talmud hog amiképpe rágalmaz moráli leprá tu R.-ma
okozn é férje feleségétő szé tu választani éppe úg természete a bűnhődés is mel
kivet társadalombó Ár 16 Egyi rabbi-dönté szerin rágalmaz megkövezés érdeme
Jalk Zsolt 101 mí mási szerin az ak rossza mon szomszédjáró ak figye r é ak
hami tanúvallomás tes szomszédj ellen megérdemli hog kutyá el dobjá Fesz 118
Felett jellemz zsid felfogásra d egyszersmin emberismeretér é objektivitásár is
hog egyi héroszá se tüntet fe teljese hibátlanna minthog a ember gyengeségéné
fogva legkönnyebbe nyelvéve vetkezik Midrá sokna bukásá ebbe látja Íg sz va
Józse megbüntetéséről mer rossza mondot testvéreirő Gen 37 2 Gen Rab 84 7 Jer
Pe 1 R bűnéne számí né vezéreine túlságosa erő korhol kifejezés is pl Móze em
megszólítás Halljátok t lázadó Num 20 10-1 vag Jesáj prófét felkiáltása
Tisztátala ajk né köz lako é zsid törvényhozá régebb korszakába némel ada
szerin szigorúbba büntett rágalmat min so súlyosa bűnö cselekedete err val
Talmu egyi kitétel eg rágalmazás ítéle elmondás kapcsán Valah ross beszéde
szigorúbba büntették min ross cselekedete rágalma zsid vallá iszonyatta é
moráli megvetésse szemlélt é szigor törvényhozássa sújtott ne csupá a ókorban
hane sokka későb is amí Bészdine Ítélkeztek E megvetés é helye felismerés R.-na
zsid vallásethik Hille nevéhe fűződ nag tanításá alapszik Legye fel baráto
tisztesség ol drág előtted min sajátmagad R.-tó zsid ethik finomság
megkülönböztet máso ross hírb keverésé móc sé r mel azonba szinté bűnne számít
Bibli ross hírb keverés i szigorúa ítél e é anna következtébe fér elveszthett
válás jogosultságá Deuteron 22 13-2 rabbiniku törvénye szerin bármifél inzultus
meglehetet bocsátani h nyilvánosa bocsánato ké a inzultáló d rágalma ne Jerus
Báb Kám 8 közép é újkor Bész-Dine kár okoz ross beszéde törvényese elítélték ső
miatt történ exkommunikálásró i tudun kiközösíté mindaddi érvénybe maradt amí
telje elégtétel ne kapot meghurcol egyén Áser rabb pénzbüntetésse sújtott a
enyh rágalmazó responsumaiba ez ajánlj több Bész-Dinne is nő becsületé sért
igaztala ross beszédér háro hétf csütörtö nap böjtr ítélté bűnöst tovább arra
hog zsinagóg előt mezítlá kellet ülnie a istentisztele alat pedi a egés közsé
jelenlétébe a almemorró kellet bocsánato kérni attól aki megbántott halottakró
ross beszéde szinté bűnne minősítették főképpe gáón korsza tiltott az el
Expiálásár töb napo böjtöt valód bűnbánás é pénzbüntetés írta el Sulcha Áruch
Órac Chaji 606. 3 ezenkívü rágalmazóna mé halot sírjáná i bocsánato kellet
kérnie
14034.h
CÍMSZ Rágal
SZÓCIK Rágal hé lós hor vul los hor gono nye Bibliába Talmudb rabbinik
irodalomb megbélyegze bű me irá valamenn ir kihangsúlyozo averzi muta fogal
köré tartoz mind malicióz va igaztal vá állítá melyn célj ho embertársai hírnev
beszennyez al nélkü továb könnyel fecsegé me vég les rágalm m móze könyv
eltiltjá N szab rágalmazóké járn nép kö Levi 1 N szab ham hí terjesztene játsz
öss gonossza mi igazságtal ta Exo 2 amelyh rabb követke parancs fűzi Int e ho
sen figyelhess R.-r bibli paranc té ham tanúbizonyság felebarát ell szint
rágalmazók vonatkozi prófét társadal romlottság elterjedésév jellemzi Jeremi
prófé azokr beszé akikn nyel nyílh hasonló hajl hazudozás Ezéki prófé ped o
emberekr szó ak mesemondássa az rágalmazáss járn n kö véront okoz leszn 2
rágalma mi bű Zsoltár Példabeszéd köny megbélyegz Testvér ell beszéls
megrágalmaz saj any gyermek Zsol Az a ros hír hoz szomszédj titokba fog gáncsol
rágalma m szolg gazdá előt me megátk tég bűnösn fog találtat Példabe 3 kíg
elbájol nélk harap f embe a rágalma szint n jo Ecclesiastic 10. Sok est ka
élétő n o soka mi más nyelvét Ecclesiastic Ig jellem imákb rágalmaz elle panas
Me sokn rágalm hallott minden fé től me összeesküdt ellene ho élet vegy Zso 3 1
Zsol 3 1 Je 2 M ekké elítélteti add gono beszédt va tartózkodá legnagyo erényn
minősí Bibli tulajdonsá ame alkalmas tes embe arr ho Ist házáb tartózkodhasso a
ho nyel n e rágalm Zsol 1 alapfeltéte hoss bold életne Tart viss nyelved ajkad
gonoszt rágalma beszédt Zsol 3 Talm Midrás túláradn elítélésétő rágalm kíg
mérgéh hasonlítj Berés Rab 2 Ahogy kih te mind részér épp ú emb lelk seb me aho
kíg mér távolb t hatn ú Rómáb költö m tud öl az a Szíriáb rágalma háromszor
gyilko me megö mag rágalmazó a a ráhallg a ak megrágalmazo Talm példázataiv
rágalm legnagyo bűnn tekint veszt végzet kihatá hadműveletek tulajdon anna ho
vesz f oldal rágalmaz volt Dáv n hallgato vol rágalmazókr akk királys n oszlo
vol k részr Izra n követ vol bálványimád bűn n űzettü vol szülőföldünkr Sab 5
rágalmazór Egyetl Ist mondj n élhetü együ ez világ Midr Jalku Z 10 5-h rágalma
megtagad Iste Á 1 Né kategór v kizár Ist jelenlétén szitkozódo hazudozó
hipokrit rágalmaz Szó 4 rágalma erkölc értelemb egyfor bálványimádóva
paráználkodóv gyilkoss semho ez bűn bármelyik elkövess üldözés idej mind zsidón
kötelessé inká élet feláldoz Áru 1 Gene Ra 7 Talm példáza szeri bibli Mirj azé
le leprá me rossz mondo Mózesrő testvérérő E összefüggé azz erkölc tanításs
okol m Talmu ho amiképp rágalma morál lepr t R.-m okoz férj feleségét sz t
választan épp ú természet bűnhődé i me kive társadalomb Á 1 Egy rabbi-dönt
szeri rágalma megkövezé érdem Jal Zsol
14034.
CÍMS Rága
SZÓCI Rága h ló ho vu lo ho gon ny Bibliáb Talmud rabbini irodalom
megbélyegz b m ir valamen i kihangsúlyoz averz mut foga kör tarto min malició v
igazta v állít mely cél h embertársa hírne beszennye a nélk tová könnye fecseg
m vé le rágal móz köny eltiltj sza rágalmazók jár né k Lev sza ha h terjeszten
játs ös gonossz m igazságta t Ex amely rab követk paranc fűz In h se figyelhes
R.- bibl paran t ha tanúbizonysá felebará el szin rágalmazó vonatkoz prófé
társada romlottsá elterjedésé jellemz Jerem próf azok besz akik nye nyíl hasonl
haj hazudozá Ezék próf pe emberek sz a mesemondáss a rágalmazás jár k véron oko
lesz rágalm m b Zsoltá Példabeszé kön megbélyeg Testvé el beszél megrágalma sa
an gyerme Zso A ro hí ho szomszéd titokb fo gáncso rágalm szol gazd elő m megát
té bűnös fo találta Példab kí elbájo nél hara emb rágalm szin j Ecclesiasti 10
So es k élét sok m má nyelvé Ecclesiasti I jelle imák rágalma ell pana M sok
rágal hallot minde f tő m összeesküd ellen h éle veg Zs Zso J ekk elítéltet ad
gon beszéd v tartózkod legnagy erény minős Bibl tulajdons am alkalma te emb ar
h Is házá tartózkodhass h nye rágal Zso alapfeltét hos bol életn Tar vis nyelve
ajka gonosz rágalm beszéd Zso Tal Midrá túlárad elítélését rágal kí mérgé
hasonlít Beré Ra Ahog ki t min részé ép em lel se m ah kí mé távol hat Rómá
költ tu ö a Szíriá rágalm háromszo gyilk m meg ma rágalmaz ráhall a megrágalmaz
Tal példázatai rágal legnagy bűn tekin vesz végze kihat hadművelete tulajdo ann
h ves olda rágalma vol Dá hallgat vo rágalmazók ak király oszl vo rész Izr köve
vo bálványimá bű űzett vo szülőföldünk Sa rágalmazó Egyet Is mond élhet egy e
vilá Mid Jalk 1 5- rágalm megtaga Ist N kategó kizá Is jelenlété szitkozód
hazudoz hipokri rágalma Sz rágalm erköl értelem egyfo bálványimádóv
paráználkodó gyilkos semh e bű bármelyi elköves üldözé ide min zsidó köteless
ink éle feláldo Ár Gen R Tal példáz szer bibl Mir az l lepr m ross mond Mózesr
testvérér összefügg az erköl tanítás oko Talm h amikép rágalm morá lep R.- oko
fér feleségé s választa ép természe bűnhőd m kiv társadalom Eg rabbi-dön szer
rágalm megkövez érde Ja Zso 1 má szer ross m szomszédjá fig ha tanúvallom t
szomszé ell megérdem h kut dob Fe 1 Fele jelle zs felfogás egyszersm
emberismeret objektivitás h eg héros tünt telje hibátlan minth emb gyengeségé
fog legkönnyeb nyelvé vetkez Mid sok buká eb lát Józ megbüntetésér m ross mond
testvérei G G R J bűné szá vezérei túlságo e korh kifejez Mó megszólít Hallját
láza N 10 v Jes próf felkiáltá Tisztáta a k la zs törvényho rége korszaká ném a
szer szigorúb bünte rágalm m súlyo bű cselekede e v Tal eg kitét rágalmaz íté
elmond kapcs Val ro beszé szigorúb büntett m ro cselekede rágal zs val iszonyat
morá megvetés szemlé szig törvényhozás sújto csu ókorb ha sok kés a Bészdi
Ítélkezt megvet hel felismer R.- zs valláseth Hil nevé fűz n tanítá alapsz Leg
f bará tisztess dr előtt m sajátmag R.- zs eth finoms megkülönbözt má ro hí
keveré m m azon szin bűn szám Bib ro hí kever szigor ít an következté f
elveszthe vál jogosultsá Deuter 13 rabbini törvén szer bármif inzult meglehet
bocsáta nyilváno bocsána inzultá rágal Jer B K köz újk Bész-Di k ok ro beszé
törvénye elítélt mia tört exkommunikálás tud kiközösí mindad érvény mara a tel
elégtét kap meghurc egy Ás ra pénzbüntetés sújto en rágalma responsumai aján tö
Bész-Din becsüle sé igazta ro beszéd há hé csütör n böj ítél bűnö tová ar h
zsinag el mezít kell üln istentiszte al pe eg köz jelenlété almemor kell
bocsána kér att a megbánto halottak ro beszé szin bűn minősített főkép gá kors
tilto Expiálás t na böjt val bűnbán pénzbüntet ír Sulc Áru Ór Cha 60 ezenkí
rágalmazó hal sírjá bocsána kell kérn
14034
CÍM Rág
SZÓC Rág l h v l h go n Bibliá Talmu rabbin irodalo megbélyeg i valame
kihangsúlyo aver mu fog kö tart mi malici igazt állí mel cé embertárs hírn
beszenny nél tov könny fecse v l rága mó kön eltilt sz rágalmazó já n Le sz h
terjeszte ját ö gonoss igazságt E amel ra követ paran fű I s figyelhe R. bib
para h tanúbizonys felebar e szi rágalmaz vonatko próf társad romlotts
elterjedés jellem Jere pró azo bes aki ny nyí hason ha hazudoz Ezé pró p embere
s mesemondás rágalmazá já véro ok les rágal Zsolt Példabesz kö megbélye Testv e
beszé megrágalm s a gyerm Zs r h h szomszé titok f gáncs rágal szo gaz el megá
t bűnö f talált Példa k elbáj né har em rágal szi Ecclesiast 1 S e élé so m
nyelv Ecclesiast jell imá rágalm el pan so rága hallo mind t összeeskü elle él
ve Z Zs ek elítélte a go beszé tartózko legnag erén minő Bib tulajdon a alkalm
t em a I ház tartózkodhas ny rága Zs alapfelté ho bo élet Ta vi nyelv ajk gonos
rágal beszé Zs Ta Midr túlára elítélésé rága k mérg hasonlí Ber R Aho k mi rész
é e le s a k m távo ha Róm köl t Szíri rágal háromsz gyil me m rágalma ráhal
megrágalma Ta példázata rága legnag bű teki ves végz kiha hadművelet tulajd an
ve old rágalm vo D hallga v rágalmazó a királ osz v rés Iz köv v bálványim b
űzet v szülőföldün S rágalmaz Egye I mon élhe eg vil Mi Jal 5 rágal megtag Is
kateg kiz I jelenlét szitkozó hazudo hipokr rágalm S rágal erkö értele egyf
bálványimádó paráználkod gyilko sem b bármely elköve üldöz id mi zsid köteles
in él feláld Á Ge Ta példá sze bib Mi a lep ros mon Mózes testvéré összefüg a
erkö tanítá ok Tal amiké rágal mor le R. ok fé feleség választ é termész bűnhő
ki társadalo E rabbi-dö sze rágal megköve érd J Zs m sze ros szomszédj fi h
tanúvallo szomsz el megérde ku do F Fel jell z felfogá egyszers emberismere
objektivitá e héro tün telj hibátla mint em gyengeség fo legkönnye nyelv vetke
Mi so buk e lá Jó megbüntetésé ros mon testvére bűn sz vezére túlság kor kifeje
M megszólí Halljá láz 1 Je pró felkiált Tisztát l z törvényh rég korszak né sze
szigorú bünt rágal súly b cseleked Ta e kité rágalma ít elmon kapc Va r besz
szigorú büntet r cseleked rága z va iszonya mor megveté szeml szi törvényhozá
sújt cs ókor h so ké Bészd Ítélkez megve he felisme R. z valláset Hi nev fű
tanít alaps Le bar tisztes d előt sajátma R. z et finom megkülönböz m r h kever
azo szi bű szá Bi r h keve szigo í a következt elveszth vá jogosults Deute 1
rabbin törvé sze bármi inzul meglehe bocsát nyilván bocsán inzult rága Je kö új
Bész-D o r besz törvény elítél mi tör exkommunikálá tu kiközös minda érvén mar
te elégté ka meghur eg Á r pénzbünteté sújt e rágalm responsuma ajá t Bész-Di
becsül s igazt r beszé h h csütö bö íté bűn tov a zsina e mezí kel ül
istentiszt a p e kö jelenlét almemo kel bocsán ké at megbánt halotta r besz szi
bű minősítet főké g kor tilt Expiálá n böj va bűnbá pénzbünte í Sul Ár Ó Ch 6
ezenk rágalmaz ha sírj bocsán kel kér
1403
CÍ Rá
SZÓ Rá g Bibli Talm rabbi irodal megbélye valam kihangsúly ave m fo k tar m
malic igaz áll me c embertár hír beszenn né to könn fecs rág m kö eltil s
rágalmaz j L s terjeszt já gonos igazság ame r köve para f figyelh R bi par
tanúbizony feleba sz rágalma vonatk pró társa romlott elterjedé jelle Jer pr az
be ak n ny haso h hazudo Ez pr ember mesemondá rágalmaz j vér o le rága Zsol
Példabes k megbély Test besz megrágal gyer Z szomsz tito gánc rága sz ga e meg
bűn talál Péld elbá n ha e rága sz Ecclesias él s nyel Ecclesias jel im rágal e
pa s rág hall min összeesk ell é v Z e elítélt g besz tartózk legna eré min Bi
tulajdo alkal e há tartózkodha n rág Z alapfelt h b éle T v nyel aj gono rága
besz Z T Mid túlár elítélés rág mér hasonl Be Ah m rés l táv h Ró kö Szír rága
hároms gyi m rágalm ráha megrágalm T példázat rág legna b tek ve vég kih
hadművele tulaj a v ol rágal v hallg rágalmaz kirá os ré I kö bálványi űze
szülőföldü rágalma Egy mo élh e vi M Ja rága megta I kate ki jelenlé szitkoz
hazud hipok rágal rága erk értel egy bálványimád paráználko gyilk se bármel
elköv üldö i m zsi kötele i é felál G T péld sz bi M le ro mo Móze testvér
összefü erk tanít o Ta amik rága mo l R o f felesé válasz termés bűnh k
társadal rabbi-d sz rága megköv ér Z sz ro szomszéd f tanúvall szoms e megérd k
d Fe jel felfog egyszer emberismer objektivit hér tü tel hibátl min e gyengesé
f legkönny nyel vetk M s bu l J megbüntetés ro mo testvér bű s vezér túlsá ko
kifej megszól Hallj lá J pr felkiál Tisztá törvény ré korsza n sz szigor bün
rága súl cseleke T kit rágalm í elmo kap V bes szigor bünte cseleke rág v
iszony mo megvet szem sz törvényhoz súj c óko s k Bész Ítélke megv h felism R
valláse H ne f taní alap L ba tiszte elő sajátm R e fino megkülönbö keve az sz
b sz B kev szig következ elveszt v jogosult Deut rabbi törv sz bárm inzu megleh
bocsá nyilvá bocsá inzul rág J k ú Bész- bes törvén elíté m tö exkommunikál t
kiközö mind érvé ma t elégt k meghu e pénzbüntet súj rágal responsum aj Bész-D
becsü igaz besz csüt b ít bű to zsin mez ke ü istentisz k jelenlé almem ke
bocsá k a megbán halott bes sz b minősíte fők ko til Expiál bö v bűnb pénzbünt
Su Á C ezen rágalma h sír bocsá ke ké