14060.htm
CÍMSZÓ: Reform-zsidóság
SZÓCIKK: Reform-zsidóság, A
Mendelssohn működését követő időszak azon mozgalmának elnevezése, mely a zsidók
politikai egyenjogúságának elnyerésén kívül vallási, különösen pedig istentiszteleti
újításokra törekedett s e tekintetben messze túlment azon a határon, amelyet a
liberális zsidóság aránytalan nagy többsége bárhol követett volna. A R.
keletkezési helye Németország, de már igen korán átszármazott az
Egyesült-Államokba, újabban pedig Londonba is. Mindenütt csupán kisszámú
frakciót alkot a zsidóságon belül s hitközségeit az anyahitközségtől seholsem
különíti el, kivéve Amerikát, ahol csakis különálló hitközségek vannak. De még
elkülönültségében is a zsidóság más törekvéseiből sohasem vonja ki magát s
működése kizáróan szertartási önállóságra szorítkozik. Eredetileg a ghettó
összes hagyományai, de éppen úgy az eredeti zsidó hagyományok ellen is fordult
és az istentisztelet modernizálására, a liturgia megrövidítésére s a kegyszerek
mellőzésére törekedett. Ilyen alapon hagyta el pl. Magyarországon Chorin Áron
(l. o.) aradi rabbi a Kol Nidrét, melyet Zsoltárral pótolt. Ezt valamennyi
reformközség temploma megfontolatlanul követi. Éppenígy elhagyták a babiloni
korszakból eredő arameus nyelvű imákat, továbbá a liturgiába kegyeletből
felvett, de korántsem kötelező pijutokat, a középkori üldözések alatt szerzett
vallásos költeményeket. Ehelyett a szónoklatnak, az orgona mellett működő
vegyesénekkaroknak az anyanyelven elmondott imáknak juttattak nagyobb szerepet.
Ők vezették be a konfirmációt, de néhol a szombati istentiszteletet vasárnapra
helyezték át (Berlin R.-a templomában) s a rituális vágást, valamint a
tisztátlannak minősített állatok élvezetének tilalmát mellőzték. Egyik főcéljuk
volt a világi és modern ismeretek megszerzése s a teológusok modern
kiképeztetése. A harmincas években még nem állandósultak meg későbbi és
szórványosan jelentkező túlzásaik (l. alább) s éppen ezért a modern zsidó
teológusokat is híveik közé számították, úgyszintén a világiakat; előbbiek közt
voltak Zunz, Chorin, Holdheim, Geiger A., Phillipson L, stb. ; utóbbiak között
Riesser Gábriel, a német zsidóság emancipációjának előharcosa, Jost, a
történetíró stb. Az első reform-hitközségek, amelyek önálló templomot
létesítettek, Hamburgban, Frankfurtban, Berlinben voltak. De az egész németül
és az országuk nyelvén beszélő zsidóság körében, mindenütt reform-községnek
minősítették azokat, amelyeknek templomaiban élőnyelvű hitszónoklatot
tartottak, így a bécsi és pesti, a nagykanizsai és szegedi stb. templomokat is.
Nézeteik a reform-zsidókat korán ellentétbe hozták nem csupán az ortodoxiával,
mely természetesen egészében elvetette azt, hanem a tradíciókat tisztelő modern
zsidóság kiválóságaival is. Egyik legjelentékenyebb ellenfele a mozgalomnak
Frankel Zachariás, a breszlaui rabbiszeminárium első rektora, a kiváló zsidó
teológus volt s működőse a R.-gal szemben a legmélyebb hatású volt. Orthodox
részről a modern tudással nagymértékben rendelkező Hirsch Samson Raphael és
Hildesheimer Izrael rabbik küzdöttek eredményesen a reformmozgalom ellen, de
különváltak attól a progresszív zsidóság legkiválóbbjai, így Geiger,
PhiIlippson, Jellinek stb. is. A R. mozgalmának első fázisa azzal az
eredménnyel járt, hogy a zsidóság majoritása éppen a középutat választotta és
számos, külsőségekre vonatkozó szokást átvett ugyan a R.-tól, de anélkül, hogy
akár az istentiszteletben a liturgián, akár a tradíciókon lényegesen
változtatott volna. A középúton haladó zsidó majoritás templomaiban ugyan
világszerte az anyanyelven tartják a hitszónoklatokat, a zsinagóga külső és
belső ünnepélyességét igyekeznek esztétikai szempontból is növelni, de a R.
túlzásait mindenütt elvetik s a liturgiából is csupán a kötelező erővel sohasem
bíró részeket hagyják el. Az eredeti különbségek közt, amelyek szellemileg
megvoltak, igen fontos a Palesztina visszaszerzését remélő s a nemzeti Messiást
váró orthodox zsidóság álláspontja, amellyel szemben a R. kizáróan a saját
hazáját akarta lelkileg is szolgálni. Ezért kezdetben a R. a liturgiából
mindazon részeket törölte, amelyek a Messiás eljövetelére céloztak. Éppenígy
elvetették az egész szóbeli hagyományt, mint elavultat s vele együtt a mózesi
törvények legnagyobb részét, a zsidó tudományos iratok helyébe pedig a modern
filozófiát tették. Annál inkább jellemző, hogy ezeket a kísérleteket a R.
tartósan seholsem tudta megvalósítani, főképpen nem a szombat áthelyezését. A
messianizmus hitét sem tudta eliminálni, mert a XIX. sz. végén jelentkező
cionizmus a R. táborából feltűnő sok kiválóságot hódított így Herzlt magát,
Nordant, Fr. Oppenheimert. Oppenheimer állásfoglalása annál jellemzőbb, mert
atyja, Julius Oppenheimer oly reform hitközség rabbija volt, amelyik az összes
rituálékat elvetette, s a szombatot vasárnapra helyezte stb. Amerikában a
cionizmus propagálói és apostolai sok esetben szintén a szélső R.-ból kerülnek
ki. Itt még az is jellegzetes, hogy sok kiváló zsidó teológus éppen a R.-hoz
tartozik. A R. tanai röviden abban foglalhatók össze, hogy az a zsidóságot
adottságnak veszi, nem pedig veleszületett, kötelező erővel bíró hitnek; elveti
a dogmatizmust, illetve azt, amit ő ennek vél, miután a zsidóságnak a
monotheista hitbevalláson kívül más dogmája nincs; elveti a messiási hitet s a
zsidóságot, amely igazságosságot és az egész világon jótékonyságot gyakorol, a
próféták utódainak és a messiási gondolat megtestesülésének tartja. Ez alapon a
tökéletességre való törekvés s a józan földi élet a zsidóság célja. Eszerint
megtartja a zsidó Egy-Isten hitét, minden dogmatikus magyarázat nélkül, hisz
Izrael kiválasztottságában s miután a kaszt-papságot elveti, a papok-népében;
hisz abban, hogy éppen azért mert kiválasztott nép (l.o.), morális
kötelességeit fokozottabb mértékben kell teljesítenie; hisz az emberek tökéletes
egyenrangúságában isten előtt; nem tekinti a góluszt, a diaszpórát isteni
csapásnak, hanem a Gondviselés akaratának, mely Izraelt közelebb hozta a többi
népekhez,- Izrael történetének végcéljául pedig nem a nemzeti újjáéledést,
hanem azt a tökéletes harmóniát tekinti, melyben Izrael isten szeretetében a
többi emberiséggel egyesülten működhetik; elveti a R. a veleszületett bűn
gondolatát, mely egyébként távolról sem zsidó dogma, hanem éppen a
pauliánus-keresztény egyházaké; elveti a cirkumciziót s a házassági jognak
szerinte elavult szabványait. Ezen az új hitvalláson és a fentmondott liturgiái
újításon kívül a jelenleg főképpen Amerikában nagy számmal levő szélső
reformzsinagógák feltűnően és csodálatosan erős zsidó érzésű liturgiáiban még
több újítás szerepel; ilyenek : az áldozási szimbólumot tartalmazó muszaf-ima
pótlása bűnbánó Zsoltárokkal, a Tóra felolvasás nem szakaszonkint, hanem
egyhuzamban és felhívások nélkül történik; továbbá megszüntették a templomokban
a nők elkülönítését, a duchant, vagyis a papi (kohanita) áldást és a minjant, a
tíz hívőhöz kötött istentiszteletet, a talliszt, tefillint és kittelt. Az
almemer a frigyszekrény közvetlen közelében van. A péntekesti istentiszteletet
szigorúan megtartják s amely reform-zsinagógák vasárnap is tartanak ünnepi
istentiszteletet, azok sem hagyják el azt. Az újítás arra törekszik, hogy
gyakrabban tartsanak ájtatosságokat s ebben alkalmazkodnak a polgári
szünetekhez, anélkül, hogy a szombat szent jellegét elvileg csökkentenék. Az
amerikai Egyesült Államokban hatalmas zsinagógáik vannak, így New-Yorkban,
Baltimoreban, Cincinnatiban, Chicagóban s más városokban. Az ottani R. a
zsidóság minden filantróp ügyében a legmesszebbmenő módon tevékenykedik.
Létezésük a negyvenes évekig megy vissza s első kimagasló vezéreik a
németországi származású Einhorn Dávid rabbi, az oroszországi Lilienthal rabbi,
a magyarországi Isaac Wise newyorki és Szold (l. o.) baltimorei rabbik voltak.
Liturgiájukat Einhorn D. állította össze, majd Szold pótolta. A nők része a
mozgalomban igen jelentékeny. Jelenlegi kimagasló egyéniségei közt több kiváló
teológust is látunk, így Emil J. Hirsch rabbi, chicagói egyetemi tanárt, a
rabbinikus irodalom kiváló ismerőjét, Kaufmann Kohler rabbi, v. szemináriumi
tanárt, perzsiai nagykövetet stb., Stephen Wise rabbit (l. o.), a mozgalom
legjelentékenyebb vezetőjét. Németországban újabban erősödőben van a R., mely
azonban továbbra is szigorúan megmarad az anyahitközségek keretén belül s
csupán templomaiban válik külön. Magyarországon a negyvenes években, majd 1848.
Horn Ede (l.o.) tábori lelkész kezdett reformmozgalmat,mely azonban rövidéletű
volt. A nyolcvanas évek elején Stern Albert újpesti rabbi, kitűnő teológus
próbálkozott a túlzó reform-iránnyal, de 1884. már le kellett mondania
rabbiállásáról, mert saját hitközsége is idegenkedett a mozgalomtól. 1928
augusztusában a R. vezetői internacionális gyűlést tartottak Berlinben, amelyen
Sir Claude Montefiore, londoni filantróp és jelentékeny zsidó teológus
elnökölt; míg női részről a vezetést Lady Montagu látta el. A gyűlés a modern
korhoz való teljesebb alkalmazkodás szükségességét hirdette, de arra a modern
zsidóság tradícióhoz hű árnyalatait is meghívta. Az elmondottakon túlmenő
különbségek itt sem merültek fel, sőt a kölcsönös közeledés és a R. régebbi
túlzásainak elhagyása, másrészt a progresszív zsidóságnak a R. némely hasznos
újításához való közeledési szándéka az eredmény. Ebben azonban sem a szombat,
sem egyéb kimagasló tradíciók és vallási törvények elhagyása nem foglaltatik
bent. Irodalom. Főorgánum a Reform Advocate 1891-től kezdve Chicagóban, szerk.
E. G. Hirsch, ezenkívül számos más hetilap így a Jewish Times 1870-től, a The
Jewish Reformer 1887-től kezdve, mindkettő New-Yorkban. Jost, Culturgeschichte
zur neueren Geschichte der Israeliten von 1815 bis 1845 (1847) ; u. a.,
Geschichte des Judentums nnd seiner Sekten (III. 1859) ; A. Geiger, Jüdische
geschichte von 1830 bis zur Gegenwart (1849); Holdheim, Geschichte der Berliner
Reformgememde (1857); J. H. Ritter, Geschichte der jüdischen Reformation
(Berlin 1865); S. Stern, Geschichte des Judentums von Mendelssohn bis auf die
neuere Zeit (u. o. 1870); M. Le-in, Die Reform des Judentums (u. o. 1895);
David Einhorn's Ausgewählte Predigten und Reden, ed. K. Kohler (New-York 1879)
; Ner Tamid (Katechismus, 1865 Philadelphia) ; Samuel Hirsch, Die Reform im
Judentum (Leipzig 1843) ; Claude Montefiore, Liberal Judaism (London 1904); K.
G. Hirsch, The Originality of Judaism (Cinncinati 1904) ; Kaufman Kohler,
Backwards or Forwards? (New-York 1885); E. Schreiber, Reform Judaism and its
Pioneers (1892); S. Bernfeld, Juden und Judentum im neunzehnten Jahrhundert
(Berlin 1898); J. H. Ritter, Die Jüdische Reform, gemeinde zu Berlin (u. o.
1902) ; D. Phillippson, The Beginnings of the Reform Movement in Judaism (Jew.
Quart. Rewiew. X., XV.- XVII).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4060. címszó a lexikon =>
735. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14060.htm
CÍMSZÓ: Reform-zsidóság
SZÓCIKK: Reform-zsidóság, A Mendelssohn működését követő időszak azon
mozgalmának elnevezése, mely a zsidók politikai egyenjogúságának elnyerésén
kívül vallási, különösen pedig istentiszteleti újításokra törekedett s e
tekintetben messze túlment azon a határon, amelyet a liberális zsidóság
aránytalan nagy többsége bárhol követett volna. A R. keletkezési helye
Németország, de már igen korán átszármazott az Egyesült-Államokba, újabban
pedig Londonba is. Mindenütt csupán kisszámú frakciót alkot a zsidóságon belül
s hitközségeit az anyahitközségtől seholsem különíti el, kivéve Amerikát, ahol
csakis különálló hitközségek vannak. De még elkülönültségében is a zsidóság más
törekvéseiből sohasem vonja ki magát s működése kizáróan szertartási
önállóságra szorítkozik. Eredetileg a ghettó összes hagyományai, de éppen úgy
az eredeti zsidó hagyományok ellen is fordult és az istentisztelet
modernizálására, a liturgia megrövidítésére s a kegyszerek mellőzésére
törekedett. Ilyen alapon hagyta el pl. Magyarországon Chorin Áron l. o. aradi
rabbi a Kol Nidrét, melyet Zsoltárral pótolt. Ezt valamennyi reformközség
temploma megfontolatlanul követi. Éppenígy elhagyták a babiloni korszakból
eredő arameus nyelvű imákat, továbbá a liturgiába kegyeletből felvett, de
korántsem kötelező pijutokat, a középkori üldözések alatt szerzett vallásos
költeményeket. Ehelyett a szónoklatnak, az orgona mellett működő
vegyesénekkaroknak az anyanyelven elmondott imáknak juttattak nagyobb szerepet.
Ők vezették be a konfirmációt, de néhol a szombati istentiszteletet vasárnapra
helyezték át Berlin R.-a templomában s a rituális vágást, valamint a
tisztátlannak minősített állatok élvezetének tilalmát mellőzték. Egyik főcéljuk
volt a világi és modern ismeretek megszerzése s a teológusok modern
kiképeztetése. A harmincas években még nem állandósultak meg későbbi és
szórványosan jelentkező túlzásaik l. alább s éppen ezért a modern zsidó
teológusokat is híveik közé számították, úgyszintén a világiakat; előbbiek közt
voltak Zunz, Chorin, Holdheim, Geiger A., Phillipson L, stb. ; utóbbiak között
Riesser Gábriel, a német zsidóság emancipációjának előharcosa, Jost, a
történetíró stb. Az első reform-hitközségek, amelyek önálló templomot
létesítettek, Hamburgban, Frankfurtban, Berlinben voltak. De az egész németül
és az országuk nyelvén beszélő zsidóság körében, mindenütt reform-községnek
minősítették azokat, amelyeknek templomaiban élőnyelvű hitszónoklatot
tartottak, így a bécsi és pesti, a nagykanizsai és szegedi stb. templomokat is.
Nézeteik a reform-zsidókat korán ellentétbe hozták nem csupán az ortodoxiával,
mely természetesen egészében elvetette azt, hanem a tradíciókat tisztelő modern
zsidóság kiválóságaival is. Egyik legjelentékenyebb ellenfele a mozgalomnak
Frankel Zachariás, a breszlaui rabbiszeminárium első rektora, a kiváló zsidó
teológus volt s működőse a R.-gal szemben a legmélyebb hatású volt. Orthodox
részről a modern tudással nagymértékben rendelkező Hirsch Samson Raphael és
Hildesheimer Izrael rabbik küzdöttek eredményesen a reformmozgalom ellen, de
különváltak attól a progresszív zsidóság legkiválóbbjai, így Geiger,
PhiIlippson, Jellinek stb. is. A R. mozgalmának első fázisa azzal az
eredménnyel járt, hogy a zsidóság majoritása éppen a középutat választotta és
számos, külsőségekre vonatkozó szokást átvett ugyan a R.-tól, de anélkül, hogy
akár az istentiszteletben a liturgián, akár a tradíciókon lényegesen
változtatott volna. A középúton haladó zsidó majoritás templomaiban ugyan
világszerte az anyanyelven tartják a hitszónoklatokat, a zsinagóga külső és
belső ünnepélyességét igyekeznek esztétikai szempontból is növelni, de a R. túlzásait
mindenütt elvetik s a liturgiából is csupán a kötelező erővel sohasem bíró
részeket hagyják el. Az eredeti különbségek közt, amelyek szellemileg
megvoltak, igen fontos a Palesztina visszaszerzését remélő s a nemzeti Messiást
váró orthodox zsidóság álláspontja, amellyel szemben a R. kizáróan a saját
hazáját akarta lelkileg is szolgálni. Ezért kezdetben a R. a liturgiából
mindazon részeket törölte, amelyek a Messiás eljövetelére céloztak. Éppenígy
elvetették az egész szóbeli hagyományt, mint elavultat s vele együtt a mózesi
törvények legnagyobb részét, a zsidó tudományos iratok helyébe pedig a modern
filozófiát tették. Annál inkább jellemző, hogy ezeket a kísérleteket a R.
tartósan seholsem tudta megvalósítani, főképpen nem a szombat áthelyezését. A
messianizmus hitét sem tudta eliminálni, mert a XIX. sz. végén jelentkező
cionizmus a R. táborából feltűnő sok kiválóságot hódított így Herzlt magát,
Nordant, Fr. Oppenheimert. Oppenheimer állásfoglalása annál jellemzőbb, mert
atyja, Julius Oppenheimer oly reform hitközség rabbija volt, amelyik az összes
rituálékat elvetette, s a szombatot vasárnapra helyezte stb. Amerikában a
cionizmus propagálói és apostolai sok esetben szintén a szélső R.-ból kerülnek
ki. Itt még az is jellegzetes, hogy sok kiváló zsidó teológus éppen a R.-hoz
tartozik. A R. tanai röviden abban foglalhatók össze, hogy az a zsidóságot
adottságnak veszi, nem pedig veleszületett, kötelező erővel bíró hitnek; elveti
a dogmatizmust, illetve azt, amit ő ennek vél, miután a zsidóságnak a
monotheista hitbevalláson kívül más dogmája nincs; elveti a messiási hitet s a
zsidóságot, amely igazságosságot és az egész világon jótékonyságot gyakorol, a
próféták utódainak és a messiási gondolat megtestesülésének tartja. Ez alapon a
tökéletességre való törekvés s a józan földi élet a zsidóság célja. Eszerint
megtartja a zsidó Egy-Isten hitét, minden dogmatikus magyarázat nélkül, hisz
Izrael kiválasztottságában s miután a kaszt-papságot elveti, a papok-népében;
hisz abban, hogy éppen azért mert kiválasztott nép l.o. , morális kötelességeit
fokozottabb mértékben kell teljesítenie; hisz az emberek tökéletes
egyenrangúságában isten előtt; nem tekinti a góluszt, a diaszpórát isteni
csapásnak, hanem a Gondviselés akaratának, mely Izraelt közelebb hozta a többi
népekhez,- Izrael történetének végcéljául pedig nem a nemzeti újjáéledést,
hanem azt a tökéletes harmóniát tekinti, melyben Izrael isten szeretetében a
többi emberiséggel egyesülten működhetik; elveti a R. a veleszületett bűn
gondolatát, mely egyébként távolról sem zsidó dogma, hanem éppen a
pauliánus-keresztény egyházaké; elveti a cirkumciziót s a házassági jognak
szerinte elavult szabványait. Ezen az új hitvalláson és a fentmondott liturgiái
újításon kívül a jelenleg főképpen Amerikában nagy számmal levő szélső reformzsinagógák
feltűnően és csodálatosan erős zsidó érzésű liturgiáiban még több újítás
szerepel; ilyenek : az áldozási szimbólumot tartalmazó muszaf-ima pótlása
bűnbánó Zsoltárokkal, a Tóra felolvasás nem szakaszonkint, hanem egyhuzamban és
felhívások nélkül történik; továbbá megszüntették a templomokban a nők
elkülönítését, a duchant, vagyis a papi kohanita áldást és a minjant, a tíz
hívőhöz kötött istentiszteletet, a talliszt, tefillint és kittelt. Az almemer a
frigyszekrény közvetlen közelében van. A péntekesti istentiszteletet szigorúan
megtartják s amely reform-zsinagógák vasárnap is tartanak ünnepi
istentiszteletet, azok sem hagyják el azt. Az újítás arra törekszik, hogy
gyakrabban tartsanak ájtatosságokat s ebben alkalmazkodnak a polgári
szünetekhez, anélkül, hogy a szombat szent jellegét elvileg csökkentenék. Az
amerikai Egyesült Államokban hatalmas zsinagógáik vannak, így New-Yorkban,
Baltimoreban, Cincinnatiban, Chicagóban s más városokban. Az ottani R. a
zsidóság minden filantróp ügyében a legmesszebbmenő módon tevékenykedik.
Létezésük a negyvenes évekig megy vissza s első kimagasló vezéreik a
németországi származású Einhorn Dávid rabbi, az oroszországi Lilienthal rabbi,
a magyarországi Isaac Wise newyorki és Szold l. o. baltimorei rabbik voltak. Liturgiájukat
Einhorn D. állította össze, majd Szold pótolta. A nők része a mozgalomban igen
jelentékeny. Jelenlegi kimagasló egyéniségei közt több kiváló teológust is
látunk, így Emil J. Hirsch rabbi, chicagói egyetemi tanárt, a rabbinikus
irodalom kiváló ismerőjét, Kaufmann Kohler rabbi, v. szemináriumi tanárt,
perzsiai nagykövetet stb., Stephen Wise rabbit l. o. , a mozgalom
legjelentékenyebb vezetőjét. Németországban újabban erősödőben van a R., mely
azonban továbbra is szigorúan megmarad az anyahitközségek keretén belül s
csupán templomaiban válik külön. Magyarországon a negyvenes években, majd 1848.
Horn Ede l.o. tábori lelkész kezdett reformmozgalmat,mely azonban rövidéletű
volt. A nyolcvanas évek elején Stern Albert újpesti rabbi, kitűnő teológus próbálkozott
a túlzó reform-iránnyal, de 1884. már le kellett mondania rabbiállásáról, mert
saját hitközsége is idegenkedett a mozgalomtól. 1928 augusztusában a R. vezetői
internacionális gyűlést tartottak Berlinben, amelyen Sir Claude Montefiore,
londoni filantróp és jelentékeny zsidó teológus elnökölt; míg női részről a
vezetést Lady Montagu látta el. A gyűlés a modern korhoz való teljesebb
alkalmazkodás szükségességét hirdette, de arra a modern zsidóság tradícióhoz hű
árnyalatait is meghívta. Az elmondottakon túlmenő különbségek itt sem merültek
fel, sőt a kölcsönös közeledés és a R. régebbi túlzásainak elhagyása, másrészt
a progresszív zsidóságnak a R. némely hasznos újításához való közeledési
szándéka az eredmény. Ebben azonban sem a szombat, sem egyéb kimagasló
tradíciók és vallási törvények elhagyása nem foglaltatik bent. Irodalom.
Főorgánum a Reform Advocate 1891-től kezdve Chicagóban, szerk. E. G. Hirsch,
ezenkívül számos más hetilap így a Jewish Times 1870-től, a The Jewish Reformer
1887-től kezdve, mindkettő New-Yorkban. Jost, Culturgeschichte zur neueren
Geschichte der Israeliten von 1815 bis 1845 1847 ; u. a., Geschichte des
Judentums nnd seiner Sekten III. 1859 ; A. Geiger, Jüdische geschichte von 1830
bis zur Gegenwart 1849 ; Holdheim, Geschichte der Berliner Reformgememde 1857 ;
J. H. Ritter, Geschichte der jüdischen Reformation Berlin 1865 ; S. Stern,
Geschichte des Judentums von Mendelssohn bis auf die neuere Zeit u. o. 1870 ;
M. Le-in, Die Reform des Judentums u. o. 1895 ; David Einhorn's Ausgewählte
Predigten und Reden, ed. K. Kohler New-York 1879 ; Ner Tamid Katechismus, 1865
Philadelphia ; Samuel Hirsch, Die Reform im Judentum Leipzig 1843 ; Claude
Montefiore, Liberal Judaism London 1904 ; K. G. Hirsch, The Originality of
Judaism Cinncinati 1904 ; Kaufman Kohler, Backwards or Forwards? New-York 1885
; E. Schreiber, Reform Judaism and its Pioneers 1892 ; S. Bernfeld, Juden und
Judentum im neunzehnten Jahrhundert Berlin 1898 ; J. H. Ritter, Die Jüdische
Reform, gemeinde zu Berlin u. o. 1902 ; D. Phillippson, The Beginnings of the
Reform Movement in Judaism Jew. Quart. Rewiew. X., XV.- XVII .
14060.ht
CÍMSZÓ Reform-zsidósá
SZÓCIKK Reform-zsidóság Mendelssoh működésé követ idősza azo mozgalmána
elnevezése mel zsidó politika egyenjogúságána elnyerésé kívü vallási különöse
pedi istentisztelet újításokr törekedet tekintetbe messz túlmen azo határon
amelye liberáli zsidósá aránytala nag többség bárho követet volna R keletkezés
hely Németország d má ige korá átszármazot a Egyesült-Államokba újabba pedi
Londonb is Mindenüt csupá kisszám frakció alko zsidóságo belü hitközségei a
anyahitközségtő seholse különít el kivév Amerikát aho csaki különáll hitközsége
vannak D mé elkülönültségébe i zsidósá má törekvéseibő sohase vonj k magá
működés kizáróa szertartás önállóságr szorítkozik Eredetile ghett össze
hagyományai d éppe úg a eredet zsid hagyományo elle i fordul é a istentisztele
modernizálására liturgi megrövidítésér kegyszere mellőzésér törekedett Ilye
alapo hagyt e pl Magyarországo Chori Áro l o arad rabb Ko Nidrét melye
Zsoltárra pótolt Ez valamenny reformközsé templom megfontolatlanu követi
Éppeníg elhagytá babilon korszakbó ered arameu nyelv imákat tovább liturgiáb
kegyeletbő felvett d korántse kötelez pijutokat középkor üldözése alat szerzet
valláso költeményeket Ehelyet szónoklatnak a orgon mellet működ
vegyesénekkarokna a anyanyelve elmondot imákna juttatta nagyob szerepet Ő
vezetté b konfirmációt d ného szombat istentisztelete vasárnapr helyezté á
Berli R.- templomába rituáli vágást valamin tisztátlanna minősítet állato
élvezeténe tilalmá mellőzték Egyi főcélju vol világ é moder ismerete megszerzés
teológuso moder kiképeztetése harminca évekbe mé ne állandósulta me később é
szórványosa jelentkez túlzásai l aláb éppe ezér moder zsid teológusoka i hívei
köz számították úgyszinté világiakat előbbie köz volta Zunz Chorin Holdheim
Geige A. Phillipso L stb utóbbia közöt Riesse Gábriel néme zsidósá
emancipációjána előharcosa Jost történetír stb A els reform-hitközségek amelye
önáll templomo létesítettek Hamburgban Frankfurtban Berlinbe voltak D a egés
németü é a országu nyelvé beszél zsidósá körében mindenüt reform-községne
minősítetté azokat amelyekne templomaiba élőnyelv hitszónoklato tartottak íg
bécs é pesti nagykanizsa é szeged stb templomoka is Nézetei reform-zsidóka korá
ellentétb hoztá ne csupá a ortodoxiával mel természetese egészébe elvetett azt
hane tradícióka tisztel moder zsidósá kiválóságaiva is Egyi legjelentékenyeb
ellenfel mozgalomna Franke Zachariás breszlau rabbiszemináriu els rektora kivál
zsid teológu vol működős R.-ga szembe legmélyeb hatás volt Orthodo részrő moder
tudássa nagymértékbe rendelkez Hirsc Samso Raphae é Hildesheime Izrae rabbi
küzdötte eredményese reformmozgalo ellen d különválta attó progresszí zsidósá
legkiválóbbjai íg Geiger PhiIlippson Jelline stb is R mozgalmána els fázis azza
a eredménnye járt hog zsidósá majoritás éppe középuta választott é számos
külsőségekr vonatkoz szokás átvet ugya R.-tól d anélkül hog aká a
istentiszteletbe liturgián aká tradícióko lényegese változtatot volna középúto
halad zsid majoritá templomaiba ugya világszert a anyanyelve tartjá
hitszónoklatokat zsinagóg küls é bels ünnepélyességé igyekezne esztétika
szempontbó i növelni d R túlzásai mindenüt elveti liturgiábó i csupá kötelez
erőve sohase bír részeke hagyjá el A eredet különbsége közt amelye szellemile
megvoltak ige fonto Palesztin visszaszerzésé remél nemzet Messiás vár orthodo
zsidósá álláspontja amellye szembe R kizáróa sajá hazájá akart lelkile i
szolgálni Ezér kezdetbe R liturgiábó mindazo részeke törölte amelye Messiá
eljövetelér céloztak Éppeníg elvetetté a egés szóbel hagyományt min elavulta
vel együt mózes törvénye legnagyob részét zsid tudományo irato helyéb pedi
moder filozófiá tették Anná inkáb jellemző hog ezeke kísérleteke R tartósa
seholse tudt megvalósítani főképpe ne szomba áthelyezését messianizmu hité se
tudt eliminálni mer XIX sz végé jelentkez cionizmu R táborábó feltűn so
kiválóságo hódítot íg Herzl magát Nordant Fr Oppenheimert Oppenheime
állásfoglalás anná jellemzőbb mer atyja Juliu Oppenheime ol refor hitközsé
rabbij volt amelyi a össze rituáléka elvetette szombato vasárnapr helyezt stb
Amerikába cionizmu propagáló é apostola so esetbe szinté széls R.-bó kerülne ki
It mé a i jellegzetes hog so kivál zsid teológu éppe R.-ho tartozik R tana
rövide abba foglalható össze hog a zsidóságo adottságna veszi ne pedi
veleszületett kötelez erőve bír hitnek elvet dogmatizmust illetv azt ami enne
vél miutá zsidóságna monotheist hitbevalláso kívü má dogmáj nincs elvet messiás
hite zsidóságot amel igazságosságo é a egés világo jótékonyságo gyakorol
prófétá utódaina é messiás gondola megtestesüléséne tartja E alapo
tökéletességr val törekvé józa föld éle zsidósá célja Eszerin megtartj zsid
Egy-Iste hitét minde dogmatiku magyaráza nélkül his Izrae kiválasztottságába
miutá kaszt-papságo elveti papok-népében his abban hog éppe azér mer
kiválasztot né l.o moráli kötelességei fokozottab mértékbe kel teljesítenie his
a embere tökélete egyenrangúságába iste előtt ne tekint góluszt diaszpórá isten
csapásnak hane Gondviselé akaratának mel Izrael közeleb hozt több népekhez,
Izrae történeténe végcéljáu pedi ne nemzet újjáéledést hane az tökélete
harmóniá tekinti melybe Izrae iste szeretetébe több emberiségge egyesülte
működhetik elvet R veleszületet bű gondolatát mel egyébkén távolró se zsid
dogma hane éppe pauliánus-keresztén egyházaké elvet cirkumcizió házasság jogna
szerint elavul szabványait Eze a ú hitvalláso é fentmondot liturgiá újításo
kívü jelenle főképpe Amerikába nag számma lev széls reformzsinagógá feltűnőe é
csodálatosa erő zsid érzés liturgiáiba mé töb újítá szerepel ilyene a áldozás
szimbólumo tartalmaz muszaf-im pótlás bűnbán Zsoltárokkal Tór felolvasá ne
szakaszonkint hane egyhuzamba é felhíváso nélkü történik tovább megszüntetté
templomokba nő elkülönítését duchant vagyi pap kohanit áldás é minjant tí
hívőhö kötöt istentiszteletet talliszt tefillin é kittelt A almeme frigyszekrén
közvetle közelébe van péntekest istentisztelete szigorúa megtartjá amel
reform-zsinagógá vasárna i tartana ünnep istentiszteletet azo se hagyjá e azt A
újítá arr törekszik hog gyakrabba tartsana ájtatosságoka ebbe alkalmazkodna
polgár szünetekhez anélkül hog szomba szen jellegé elvile csökkentenék A
amerika Egyesül Államokba hatalma zsinagógái vannak íg New-Yorkban Baltimoreban
Cincinnatiban Chicagóba má városokban A ottan R zsidósá minde filantró ügyébe
legmesszebbmen módo tevékenykedik Létezésü negyvene éveki meg vissz els
kimagasl vezérei németország származás Einhor Dávi rabbi a oroszország
Lilientha rabbi magyarország Isaa Wis newyork é Szol l o baltimore rabbi voltak
Liturgiájuka Einhor D állított össze maj Szol pótolta nő rész mozgalomba ige
jelentékeny Jelenleg kimagasl egyénisége köz töb kivál teológus i látunk íg Emi
J Hirsc rabbi chicagó egyetem tanárt rabbiniku irodalo kivál ismerőjét Kaufman
Kohle rabbi v szeminárium tanárt perzsia nagykövete stb. Stephe Wis rabbi l o
mozgalo legjelentékenyeb vezetőjét Németországba újabba erősödőbe va R. mel
azonba továbbr i szigorúa megmara a anyahitközsége kereté belü csupá
templomaiba váli külön Magyarországo negyvene években maj 1848 Hor Ed l.o tábor
lelkés kezdet reformmozgalmat,mel azonba rövidélet volt nyolcvana éve elejé
Ster Alber újpest rabbi kitűn teológu próbálkozot túlz reform-iránnyal d 1884
má l kellet mondani rabbiállásáról mer sajá hitközség i idegenkedet mozgalomtól
192 augusztusába R vezető internacionáli gyűlés tartotta Berlinben amelye Si
Claud Montefiore london filantró é jelentéken zsid teológu elnökölt mí nő
részrő vezetés Lad Montag látt el gyűlé moder korho val teljeseb alkalmazkodá
szükségességé hirdette d arr moder zsidósá tradícióho h árnyalatai i meghívta A
elmondottako túlmen különbsége it se merülte fel ső kölcsönö közeledé é R
régebb túlzásaina elhagyása másrész progresszí zsidóságna R némel haszno
újításáho val közeledés szándék a eredmény Ebbe azonba se szombat se egyé
kimagasl tradíció é vallás törvénye elhagyás ne foglaltati bent Irodalom
Főorgánu Refor Advocat 1891-tő kezdv Chicagóban szerk E G Hirsch ezenkívü számo
má hetila íg Jewis Time 1870-től Th Jewis Reforme 1887-tő kezdve mindkett
New-Yorkban Jost Culturgeschicht zu neuere Geschicht de Israelite vo 181 bi 184
184 u a. Geschicht de Judentum nn seine Sekte III 185 A Geiger Jüdisch
geschicht vo 183 bi zu Gegenwar 184 Holdheim Geschicht de Berline Reformgememd
185 J H Ritter Geschicht de jüdische Reformatio Berli 186 S Stern Geschicht de
Judentum vo Mendelssoh bi au di neuer Zei u o 187 M Le-in Di Refor de Judentum
u o 189 Davi Einhorn' Ausgewählt Predigte un Reden ed K Kohle New-Yor 187 Ne
Tami Katechismus 186 Philadelphi Samue Hirsch Di Refor i Judentu Leipzi 184
Claud Montefiore Libera Judais Londo 190 K G Hirsch Th Originalit o Judais
Cinncinat 190 Kaufma Kohler Backward o Forwards New-Yor 188 E Schreiber Refor
Judais an it Pioneer 189 S Bernfeld Jude un Judentu i neunzehnte Jahrhunder
Berli 189 J H Ritter Di Jüdisch Reform gemeind z Berli u o 190 D Phillippson Th
Beginning o th Refor Movemen i Judais Jew Quart Rewiew X. XV. XVI
14060.h
CÍMSZ Reform-zsidós
SZÓCIK Reform-zsidósá Mendelsso működés köve idősz az mozgalmán elnevezés
me zsid politik egyenjogúságán elnyerés kív vallás különös ped istentisztele
újítások törekede tekintetb mess túlme az határo amely liberál zsidós aránytal
na többsé bárh követe voln keletkezé hel Németorszá m ig kor átszármazo
Egyesült-Államokb újabb ped London i Mindenü csup kisszá frakci alk zsidóság
bel hitközsége anyahitközségt sehols különí e kivé Ameriká ah csak különál
hitközség vanna m elkülönültségéb zsidós m törekvéseib sohas von mag működé kizáró
szertartá önállóság szorítkozi Eredetil ghet össz hagyománya épp ú erede zsi
hagyomány ell fordu istentisztel modernizálásár liturg megrövidítésé kegyszer
mellőzésé törekedet Ily alap hagy p Magyarország Chor Ár ara rab K Nidré mely
Zsoltárr pótol E valamenn reformközs templo megfontolatlan követ Éppení elhagyt
babilo korszakb ere arame nyel imáka továb liturgiá kegyeletb felvet koránts
kötele pijutoka középko üldözés ala szerze vallás költeményeke Ehelye
szónoklatna orgo melle műkö vegyesénekkarokn anyanyelv elmondo imákn juttatt
nagyo szerepe vezett konfirmáció néh szomba istentisztelet vasárnap helyezt
Berl R. templomáb rituál vágás valami tisztátlann minősíte állat élvezetén
tilalm mellőzté Egy főcélj vo vilá mode ismeret megszerzé teológus mode kiképeztetés
harminc évekb m n állandósult m későb szórványos jelentke túlzása alá épp ezé
mode zsi teológusok híve kö számítottá úgyszint világiaka előbbi kö volt Zun
Chori Holdhei Geig A Phillips st utóbbi közö Riess Gábrie ném zsidós
emancipációján előharcos Jos történetí st el reform-hitközsége amely önál
templom létesítette Hamburgba Frankfurtba Berlinb volta egé német ország nyelv
beszé zsidós körébe mindenü reform-községn minősített azoka amelyekn templomaib
élőnyel hitszónoklat tartotta í béc pest nagykanizs szege st templomok i Nézete
reform-zsidók kor ellentét hozt n csup ortodoxiáva me természetes egészéb
elvetet az han tradíciók tiszte mode zsidós kiválóságaiv i Egy legjelentékenye
ellenfe mozgalomn Frank Zachariá breszla rabbiszeminári el rektor kivá zsi
teológ vo működő R.-g szemb legmélye hatá vol Orthod részr mode tudáss
nagymértékb rendelke Hirs Sams Rapha Hildesheim Izra rabb küzdött eredményes
reformmozgal elle különvált att progressz zsidós legkiválóbbja í Geige
PhiIlippso Jellin st i mozgalmán el fázi azz eredménny jár ho zsidós majoritá
épp középut választot számo külsőségek vonatko szoká átve ugy R.-tó anélkü ho
ak istentiszteletb liturgiá ak tradíciók lényeges változtato voln középút hala
zsi majorit templomaib ugy világszer anyanyelv tartj hitszónoklatoka zsinagó
kül bel ünnepélyesség igyekezn esztétik szempontb növeln túlzása mindenü elvet
liturgiáb csup kötele erőv sohas bí részek hagyj e erede különbség köz amely
szellemil megvolta ig font Paleszti visszaszerzés remé nemze Messiá vá orthod
zsidós álláspontj amelly szemb kizáró saj hazáj akar lelkil szolgáln Ezé
kezdetb liturgiáb mindaz részek törölt amely Messi eljövetelé célozta Éppení
elvetett egé szóbe hagyomány mi elavult ve együ móze törvény legnagyo részé zsi
tudomány irat helyé ped mode filozófi tetté Ann inká jellemz ho ezek kísérletek
tartós sehols tud megvalósítan főképp n szomb áthelyezésé messianizm hit s tud
elimináln me XI s vég jelentke cionizm táboráb feltű s kiválóság hódíto í Herz
magá Nordan F Oppenheimer Oppenheim állásfoglalá ann jellemzőb me atyj Juli
Oppenheim o refo hitközs rabbi vol amely össz rituálék elvetett szombat
vasárnap helyez st Amerikáb cionizm propagál apostol s esetb szint szél R.-b
kerüln k I m jellegzete ho s kivá zsi teológ épp R.-h tartozi tan rövid abb
foglalhat össz ho zsidóság adottságn vesz n ped veleszületet kötele erőv bí
hitne elve dogmatizmus illet az am enn vé miut zsidóságn monotheis hitbevallás
kív m dogmá ninc elve messiá hit zsidóságo ame igazságosság egé világ
jótékonyság gyakoro prófét utódain messiá gondol megtestesülésén tartj alap
tökéletesség va törekv józ föl él zsidós célj Eszeri megtart zsi Egy-Ist hité
mind dogmatik magyaráz nélkü hi Izra kiválasztottságáb miut kaszt-papság elvet
papok-népébe hi abba ho épp azé me kiválaszto n l. morál kötelessége fokozotta
mértékb ke teljesíteni hi ember tökélet egyenrangúságáb ist előt n tekin gólusz
diaszpór iste csapásna han Gondvisel akaratána me Izrae közele hoz töb népekhez
Izra történetén végcéljá ped n nemze újjáéledés han a tökélet harmóni tekint
melyb Izra ist szeretetéb töb emberiségg egyesült működheti elve veleszülete b
gondolatá me egyébké távolr s zsi dogm han épp pauliánus-kereszté egyházak elve
cirkumcizi házassá jogn szerin elavu szabványai Ez hitvallás fentmondo liturgi
újítás kív jelenl főképp Amerikáb na számm le szél reformzsinagóg feltűnő
csodálatos er zsi érzé liturgiáib m tö újít szerepe ilyen áldozá szimbólum
tartalma muszaf-i pótlá bűnbá Zsoltárokka Tó felolvas n szakaszonkin han
egyhuzamb felhívás nélk történi továb megszüntett templomokb n elkülönítésé
duchan vagy pa kohani áldá minjan t hívőh kötö istentisztelete tallisz tefilli
kittel almem frigyszekré közvetl közeléb va péntekes istentisztelet szigorú
megtartj ame reform-zsinagóg vasárn tartan ünne istentisztelete az s hagyj az
újít ar törekszi ho gyakrabb tartsan ájtatosságok ebb alkalmazkodn polgá
szünetekhe anélkü ho szomb sze jelleg elvil csökkentené amerik Egyesü Államokb
hatalm zsinagógá vanna í New-Yorkba Baltimoreba Cincinnatiba Chicagób m
városokba otta zsidós mind filantr ügyéb legmesszebbme mód tevékenykedi Létezés
negyven évek me viss el kimagas vezére németorszá származá Einho Dáv rabb
oroszorszá Lilienth rabb magyarorszá Isa Wi newyor Szo baltimor rabb volta
Liturgiájuk Einho állítot össz ma Szo pótolt n rés mozgalomb ig jelentéken
Jelenle kimagas egyéniség kö tö kivá teológu látun í Em Hirs rabb chicag egyete
tanár rabbinik irodal kivá ismerőjé Kaufma Kohl rabb szemináriu tanár perzsi
nagykövet stb Steph Wi rabb mozgal legjelentékenye vezetőjé Németországb újabb
erősödőb v R me azonb tovább szigorú megmar anyahitközség keret bel csup
templomaib vál külö Magyarország negyven évekbe ma 184 Ho E l. tábo lelké kezde
reformmozgalmat,me azonb rövidéle vol nyolcvan év elej Ste Albe újpes rabb kitű
teológ próbálkozo túl reform-iránnya 188 m kelle mondan rabbiállásáró me saj
hitközsé idegenkede mozgalomtó 19 augusztusáb vezet internacionál gyűlé tartott
Berlinbe amely S Clau Montefior londo filantr jelentéke zsi teológ elnököl m n
részr vezeté La Monta lát e gyűl mode korh va teljese alkalmazkod szükségesség
hirdett ar mode zsidós tradícióh árnyalata meghívt elmondottak túlme különbség
i s merült fe s kölcsön közeled régeb túlzásain elhagyás másrés progressz
zsidóságn néme haszn újításáh va közeledé szándé eredmén Ebb azonb s szomba s
egy kimagas tradíci vallá törvény elhagyá n foglaltat ben Irodalo Főorgán Refo
Advoca 1891-t kezd Chicagóba szer Hirsc ezenkív szám m hetil í Jewi Tim 1870-tő
T Jewi Reform 1887-t kezdv mindket New-Yorkba Jos Culturgeschich z neuer Geschich
d Israelit v 18 b 18 18 a Geschich d Judentu n sein Sekt II 18 Geige Jüdisc
geschich v 18 b z Gegenwa 18 Holdhei Geschich d Berlin Reformgemem 18 Ritte
Geschich d jüdisch Reformati Berl 18 Ster Geschich d Judentu v Mendelsso b a d
neue Ze 18 Le-i D Refo d Judentu 18 Dav Einhorn Ausgewähl Predigt u Rede e Kohl
New-Yo 18 N Tam Katechismu 18 Philadelph Samu Hirsc D Refo Judent Leipz 18 Clau
Montefior Liber Judai Lond 19 Hirsc T Originali Judai Cinncina 19 Kaufm Kohle
Backwar Forward New-Yo 18 Schreibe Refo Judai a i Pionee 18 Bernfel Jud u
Judent neunzehnt Jahrhunde Berl 18 Ritte D Jüdisc Refor gemein Berl 19
Phillippso T Beginnin t Refo Moveme Judai Je Quar Rewie X XV XV
14060.
CÍMS Reform-zsidó
SZÓCI Reform-zsidós Mendelss működé köv idős a mozgalmá elnevezé m zsi
politi egyenjogúságá elnyeré kí vallá különö pe istentisztel újításo töreked
tekintet mes túlm a határ amel liberá zsidó arányta n többs bár követ vol
keletkez he Németorsz i ko átszármaz Egyesült-Államok újab pe Londo Minden csu
kissz frakc al zsidósá be hitközség anyahitközség sehol külön kiv Amerik a csa
különá hitközsé vann elkülönültségé zsidó törekvései soha vo ma működ kizár
szertart önállósá szorítkoz Eredeti ghe öss hagyomány ép ered zs hagyomán el
ford istentiszte modernizálásá litur megrövidítés kegysze mellőzés törekede Il
ala hag Magyarorszá Cho Á ar ra Nidr mel Zsoltár póto valamen reformköz templ
megfontolatla köve Éppen elhagy babil korszak er aram nye imák tová liturgi
kegyelet felve koránt kötel pijutok középk üldözé al szerz vallá költemények
Ehely szónoklatn org mell műk vegyesénekkarok anyanyel elmond imák juttat nagy
szerep vezet konfirmáci né szomb istentisztele vasárna helyez Ber R templomá
rituá vágá valam tisztátlan minősít álla élvezeté tilal mellőzt Eg főcél v vil
mod ismere megszerz teológu mod kiképezteté harmin évek állandósul késő
szórványo jelentk túlzás al ép ez mod zs teológuso hív k számított úgyszin
világiak előbb k vol Zu Chor Holdhe Gei Phillip s utóbb köz Ries Gábri né zsidó
emancipációjá előharco Jo történet s e reform-hitközség amel öná templo
létesített Hamburgb Frankfurtb Berlin volt eg néme orszá nyel besz zsidó köréb
minden reform-község minősítet azok amelyek templomai élőnye hitszónokla
tartott bé pes nagykaniz szeg s templomo Nézet reform-zsidó ko ellenté hoz csu
ortodoxiáv m természete egészé elvete a ha tradíció tiszt mod zsidó kiválóságai
Eg legjelentékeny ellenf mozgalom Fran Zachari breszl rabbiszeminár e rekto kiv
zs teoló v működ R.- szem legmély hat vo Ortho rész mod tudás nagymérték
rendelk Hir Sam Raph Hildeshei Izr rab küzdöt eredménye reformmozga ell
különvál at progress zsidó legkiválóbbj Geig PhiIlipps Jelli s mozgalmá e fáz
az eredménn já h zsidó majorit ép középu választo szám külsősége vonatk szok
átv ug R.-t anélk h a istentisztelet liturgi a tradíció lényege változtat vol
középú hal zs majori templomai ug világsze anyanyel tart hitszónoklatok zsinag
kü be ünnepélyessé igyekez esztéti szempont növel túlzás minden elve liturgiá
csu kötel erő soha b része hagy ered különbsé kö amel szellemi megvolt i fon
Paleszt visszaszerzé rem nemz Messi v ortho zsidó álláspont amell szem kizár sa
hazá aka lelki szolgál Ez kezdet liturgiá minda része töröl amel Mess eljövetel
célozt Éppen elvetet eg szób hagyomán m elavul v egy móz törvén legnagy rész zs
tudomán ira hely pe mod filozóf tett An ink jellem h eze kísérlete tartó sehol
tu megvalósíta főkép szom áthelyezés messianiz hi tu eliminál m X vé jelentk
cioniz táborá felt kiválósá hódít Her mag Norda Oppenheime Oppenhei állásfoglal
an jellemző m aty Jul Oppenhei ref hitköz rabb vo amel öss rituálé elvetet
szomba vasárna helye s Ameriká cioniz propagá aposto eset szin szé R.- kerül
jellegzet h kiv zs teoló ép R.- tartoz ta rövi ab foglalha öss h zsidósá
adottság ves pe veleszülete kötel erő b hitn elv dogmatizmu ille a a en v miu
zsidóság monothei hitbevallá kí dogm nin elv messi hi zsidóság am igazságossá
eg vilá jótékonysá gyakor prófé utódai messi gondo megtestesülésé tart ala
tökéletessé v törek jó fö é zsidó cél Eszer megtar zs Egy-Is hit min dogmati
magyará nélk h Izr kiválasztottságá miu kaszt-papsá elve papok-népéb h abb h ép
az m kiválaszt l morá kötelesség fokozott mérték k teljesíten h embe tökéle
egyenrangúságá is elő teki gólus diaszpó ist csapásn ha Gondvise akaratán m
Izra közel ho tö népekhe Izr történeté végcélj pe nemz újjáéledé ha tökéle
harmón tekin mely Izr is szereteté tö emberiség egyesül működhet elv veleszület
gondolat m egyébk távol zs dog ha ép pauliánus-kereszt egyháza elv cirkumciz
házass jog szeri elav szabványa E hitvallá fentmond liturg újítá kí jelen főkép
Ameriká n szám l szé reformzsinagó feltűn csodálato e zs érz liturgiái t újí
szerep ilye áldoz szimbólu tartalm muszaf- pótl bűnb Zsoltárokk T felolva
szakaszonki ha egyhuzam felhívá nél történ tová megszüntet templomok elkülönítés
ducha vag p kohan áld minja hívő köt istentisztelet tallis tefill kitte alme
frigyszekr közvet közelé v pénteke istentisztele szigor megtart am
reform-zsinagó vasár tarta ünn istentisztelet a hagy a újí a töreksz h gyakrab
tartsa ájtatosságo eb alkalmazkod polg szünetekh anélk h szom sz jelle elvi
csökkenten ameri Egyes Államok hatal zsinagóg vann New-Yorkb Baltimoreb
Cincinnatib Chicagó városokb ott zsidó min filant ügyé legmesszebbm mó
tevékenyked Létezé negyve éve m vis e kimaga vezér németorsz származ Einh Dá
rab oroszorsz Lilient rab magyarorsz Is W newyo Sz baltimo rab volt Liturgiáju
Einh állíto öss m Sz pótol ré mozgalom i jelentéke Jelenl kimaga egyénisé k t
kiv teológ látu E Hir rab chica egyet taná rabbini iroda kiv ismerőj Kaufm Koh
rab szeminári taná perzs nagyköve st Step W rab mozga legjelentékeny vezetőj
Németország újab erősödő m azon továb szigor megma anyahitközsé kere be csu
templomai vá kül Magyarorszá negyve évekb m 18 H l táb lelk kezd
reformmozgalmat,m azon rövidél vo nyolcva é ele St Alb újpe rab kit teoló
próbálkoz tú reform-iránny 18 kell monda rabbiállásár m sa hitközs idegenked
mozgalomt 1 augusztusá veze internacioná gyűl tartot Berlinb amel Cla Montefio
lond filant jelenték zs teoló elnökö rész vezet L Mont lá gyű mod kor v teljes
alkalmazko szükségessé hirdet a mod zsidó tradíció árnyalat meghív elmondotta
túlm különbsé merül f kölcsö közele rége túlzásai elhagyá másré progress
zsidóság ném hasz újításá v közeled szánd eredmé Eb azon szomb eg kimaga tradíc
vall törvén elhagy foglalta be Irodal Főorgá Ref Advoc 1891- kez Chicagób sze
Hirs ezenkí szá heti Jew Ti 1870-t Jew Refor 1887- kezd mindke New-Yorkb Jo
Culturgeschic neue Geschic Israeli 1 1 1 Geschic Judent sei Sek I 1 Geig Jüdis
geschic 1 Gegenw 1 Holdhe Geschic Berli Reformgeme 1 Ritt Geschic jüdisc
Reformat Ber 1 Ste Geschic Judent Mendelss neu Z 1 Le- Ref Judent 1 Da Einhor
Ausgewäh Predig Red Koh New-Y 1 Ta Katechism 1 Philadelp Sam Hirs Ref Juden
Leip 1 Cla Montefio Libe Juda Lon 1 Hirs Original Juda Cinncin 1 Kauf Kohl
Backwa Forwar New-Y 1 Schreib Ref Juda Pione 1 Bernfe Ju Juden neunzehn
Jahrhund Ber 1 Ritt Jüdis Refo gemei Ber 1 Phillipps Beginni Ref Movem Juda J
Qua Rewi X X
14060
CÍM Reform-zsid
SZÓC Reform-zsidó Mendels működ kö idő mozgalm elnevez zs polit
egyenjogúság elnyer k vall külön p istentiszte újítás töreke tekinte me túl
hatá ame liber zsid arányt több bá köve vo keletke h Németors k átszárma
Egyesült-Államo úja p Lond Minde cs kiss frak a zsidós b hitközsé anyahitközsé
seho külö ki Ameri cs külön hitközs van elkülönültség zsid törekvése soh v m
műkö kizá szertar önállós szorítko Eredet gh ös hagyomán é ere z hagyomá e for
istentiszt modernizálás litu megrövidíté kegysz mellőzé töreked I al ha
Magyarorsz Ch a r Nid me Zsoltá pót valame reformkö temp megfontolatl köv Éppe
elhag babi korsza e ara ny imá tov liturg kegyele felv korán köte pijuto közép
üldöz a szer vall költeménye Ehel szónoklat or mel mű vegyesénekkaro anyanye
elmon imá jutta nag szere veze konfirmác n szom istentisztel vasárn helye Be
templom ritu vág vala tisztátla minősí áll élvezet tila mellőz E főcé vi mo
ismer megszer teológ mo kiképeztet harmi éve állandósu kés szórvány jelent
túlzá a é e mo z teológus hí számítot úgyszi világia előb vo Z Cho Holdh Ge
Philli utób kö Rie Gábr n zsid emancipációj előharc J történe reform-hitközsé
ame ön templ létesítet Hamburg Frankfurt Berli vol e ném orsz nye bes zsid köré
minde reform-közsé minősíte azo amelye temploma élőny hitszónokl tartot b pe
nagykani sze templom Néze reform-zsid k ellent ho cs ortodoxiá természet egész
elvet h tradíci tisz mo zsid kiválósága E legjelentéken ellen mozgalo Fra
Zachar bresz rabbiszeminá rekt ki z teol műkö R. sze legmél ha v Orth rés mo
tudá nagymérté rendel Hi Sa Rap Hildeshe Iz ra küzdö eredmény reformmozg el
különvá a progres zsid legkiválóbb Gei PhiIlipp Jell mozgalm fá a eredmén j
zsid majori é közép választ szá külsőség vonat szo át u R.- anél istentisztele
liturg tradíci lényeg változta vo közép ha z major temploma u világsz anyanye
tar hitszónoklato zsina k b ünnepélyess igyeke esztét szempon növe túlzá minde
elv liturgi cs köte er soh rész hag ere különbs k ame szellem megvol fo Palesz
visszaszerz re nem Mess orth zsid álláspon amel sze kizá s haz ak lelk szolgá E
kezde liturgi mind rész törö ame Mes eljövete céloz Éppe elvete e szó hagyomá
elavu eg mó törvé legnag rés z tudomá ir hel p mo filozó tet A in jelle ez
kísérlet tart seho t megvalósít főké szo áthelyezé messiani h t eliminá v
jelent cioni tábor fel kiválós hódí He ma Nord Oppenheim Oppenhe állásfogla a
jellemz at Ju Oppenhe re hitkö rab v ame ös rituál elvete szomb vasárn hely
Amerik cioni propag apost ese szi sz R. kerü jellegze ki z teol é R. tarto t
röv a foglalh ös zsidós adottsá ve p veleszület köte er hit el dogmatizm ill e
mi zsidósá monothe hitbevall k dog ni el mess h zsidósá a igazságoss e vil
jótékonys gyako próf utóda mess gond megtestesülés tar al tökéletess töre j f
zsid cé Esze megta z Egy-I hi mi dogmat magyar nél Iz kiválasztottság mi
kaszt-paps elv papok-népé ab é a kiválasz mor kötelessé fokozot mérté teljesíte
emb tökél egyenrangúság i el tek gólu diaszp is csapás h Gondvis akaratá Izr
köze h t népekh Iz történet végcél p nem újjáéled h tökél harmó teki mel Iz i
szeretet t emberisé egyesü működhe el veleszüle gondola egyéb távo z do h é
pauliánus-keresz egyház el cirkumci házas jo szer ela szabvány hitvall fentmon
litur újít k jele főké Amerik szá sz reformzsinag feltű csodálat z ér liturgiá
új szere ily áldo szimból tartal muszaf pót bűn Zsoltárok felolv szakaszonk h
egyhuza felhív né törté tov megszünte templomo elkülöníté duch va koha ál minj
hív kö istentisztele talli tefil kitt alm frigyszek közve közel péntek
istentisztel szigo megtar a reform-zsinag vasá tart ün istentisztele hag új
töreks gyakra tarts ájtatosság e alkalmazko pol szünetek anél szo s jell elv
csökkente amer Egye Államo hata zsinagó van New-York Baltimore Cincinnati
Chicag városok ot zsid mi filan ügy legmesszebb m tevékenyke Létez negyv év vi
kimag vezé németors szárma Ein D ra oroszors Lilien ra magyarors I newy S
baltim ra vol Liturgiáj Ein állít ös S póto r mozgalo jelenték Jelen kimag
egyénis ki teoló lát Hi ra chic egye tan rabbin irod ki ismerő Kauf Ko ra
szeminár tan perz nagyköv s Ste ra mozg legjelentéken vezető Németorszá úja
erősöd azo tová szigo megm anyahitközs ker b cs temploma v kü Magyarorsz negyv
évek 1 tá lel kez reformmozgalmat, azo rövidé v nyolcv el S Al újp ra ki teol
próbálko t reform-iránn 1 kel mond rabbiállásá s hitköz idegenke mozgalom
augusztus vez internacion gyű tarto Berlin ame Cl Montefi lon filan jelenté z
teol elnök rés veze Mon l gy mo ko telje alkalmazk szükségess hirde mo zsid
tradíci árnyala meghí elmondott túl különbs merü kölcs közel rég túlzása elhagy
másr progres zsidósá né has újítás közele szán eredm E azo szom e kimag tradí
val törvé elhag foglalt b Iroda Főorg Re Advo 1891 ke Chicagó sz Hir ezenk sz
het Je T 1870- Je Refo 1887 kez mindk New-York J Culturgeschi neu Geschi Israel
Geschi Juden se Se Gei Jüdi geschi Gegen Holdh Geschi Berl Reformgem Rit Geschi
jüdis Reforma Be St Geschi Juden Mendels ne Le Re Juden D Einho Ausgewä Predi
Re Ko New- T Katechis Philadel Sa Hir Re Jude Lei Cl Montefi Lib Jud Lo Hir
Origina Jud Cinnci Kau Koh Backw Forwa New- Schrei Re Jud Pion Bernf J Jude
neunzeh Jahrhun Be Rit Jüdi Ref geme Be Phillipp Beginn Re Move Jud Qu Rew
1406
CÍ Reform-zsi
SZÓ Reform-zsid Mendel műkö k id mozgal elneve z poli egyenjogúsá elnye val
külö istentiszt újítá törek tekint m tú hat am libe zsi arány töb b köv v
keletk Németor átszárm Egyesült-Állam új Lon Mind c kis fra zsidó hitközs
anyahitközs seh kül k Amer c külö hitköz va elkülönültsé zsi törekvés so műk
kiz szerta önálló szorítk Erede g ö hagyomá er hagyom fo istentisz modernizálá
lit megrövidít kegys mellőz töreke a h Magyarors C Ni m Zsolt pó valam reformk
tem megfontolat kö Épp elha bab korsz ar n im to litur kegyel fel korá köt
pijut közé üldö sze val költemény Ehe szónokla o me m vegyesénekkar anyany elmo
im jutt na szer vez konfirmá szo istentiszte vasár hely B templo rit vá val
tisztátl minős ál élveze til mellő főc v m isme megsze teoló m kiképezte harm
év állandós ké szórván jelen túlz m teológu h számíto úgysz világi elő v Ch
Hold G Phill utó k Ri Gáb zsi emancipáció előhar történ reform-hitközs am ö
temp létesíte Hambur Frankfur Berl vo né ors ny be zsi kör mind reform-közs
minősít az amely templom élőn hitszónok tarto p nagykan sz templo Néz
reform-zsi ellen h c ortodoxi természe egés elve tradíc tis m zsi kiválóság
legjelentéke elle mozgal Fr Zacha bres rabbiszemin rek k teo műk R sz legmé h
Ort ré m tud nagymért rende H S Ra Hildesh I r küzd eredmén reformmoz e különv
progre zsi legkiválób Ge PhiIlip Jel mozgal f eredmé zsi major közé válasz sz
külsősé vona sz á R. ané istentisztel litur tradíc lénye változt v közé h majo
templom világs anyany ta hitszónoklat zsin ünnepélyes igyek eszté szempo növ
túlz mind el liturg c köt e so rés ha er különb am szelle megvo f Pales
visszaszer r ne Mes ort zsi álláspo ame sz kiz ha a lel szolg kezd liturg min
rés tör am Me eljövet célo Épp elvet sz hagyom elav e m törv legna ré tudom i
he m filoz te i jell e kísérle tar seh megvalósí fők sz áthelyez messian elimin
jelen cion tábo fe kiváló hód H m Nor Oppenhei Oppenh állásfogl jellem a J
Oppenh r hitk ra am ö rituá elvet szom vasár hel Ameri cion propa apos es sz s
R ker jellegz k teo R tart rö foglal ö zsidó adotts v veleszüle köt e hi e
dogmatiz il m zsidós monoth hitbeval do n e mes zsidós igazságos vi jótékony
gyak pró utód mes gon megtestesülé ta a tökéletes tör zsi c Esz megt Egy- h m
dogma magya né I kiválasztottsá m kaszt-pap el papok-nép a kiválas mo köteless
fokozo mért teljesít em töké egyenrangúsá e te gól diasz i csapá Gondvi akarat
Iz köz népek I történe végcé ne újjáéle töké harm tek me I szerete emberis
egyes működh e veleszül gondol egyé táv d pauliánus-keres egyhá e cirkumc háza
j sze el szabván hitval fentmo litu újí jel fők Ameri sz s reformzsina felt
csodála é liturgi ú szer il áld szimbó tarta musza pó bű Zsoltáro felol
szakaszon egyhuz felhí n tört to megszünt templom elkülönít duc v koh á min hí
k istentisztel tall tefi kit al frigysze közv köze pénte istentiszte szig megta
reform-zsina vas tar ü istentisztel ha ú törek gyakr tart ájtatossá alkalmazk
po szünete ané sz jel el csökkent ame Egy Állam hat zsinag va New-Yor Baltimor Cincinnat
Chica városo o zsi m fila üg legmesszeb tevékenyk Léte negy é v kima vez
németor szárm Ei r oroszor Lilie r magyaror new balti r vo Liturgiá Ei állí ö
pót mozgal jelenté Jele kima egyéni k teol lá H r chi egy ta rabbi iro k ismer
Kau K r szeminá ta per nagykö St r moz legjelentéke vezet Németorsz új erősö az
tov szig meg anyahitköz ke c templom k Magyarors negy éve t le ke
reformmozgalmat az rövid nyolc e A új r k teo próbálk reform-irán ke mon
rabbiállás hitkö idegenk mozgalo augusztu ve internacio gy tart Berli am C
Montef lo fila jelent teo elnö ré vez Mo g m k telj alkalmaz szükséges hird m
zsi tradíc árnyal megh elmondot tú különb mer kölc köze ré túlzás elhag más
progre zsidós n ha újítá közel szá ered az szo kima trad va törv elha foglal
Irod Főor R Adv 189 k Chicag s Hi ezen s he J 1870 J Ref 188 ke mind New-Yor
Culturgesch ne Gesch Israe Gesch Jude s S Ge Jüd gesch Gege Hold Gesch Ber
Reformge Ri Gesch jüdi Reform B S Gesch Jude Mendel n L R Jude Einh Ausgew Pred
R K New Katechi Philade S Hi R Jud Le C Montef Li Ju L Hi Origin Ju Cinnc Ka Ko
Back Forw New Schre R Ju Pio Bern Jud neunze Jahrhu B Ri Jüd Re gem B Phillip
Begin R Mov Ju Q Re