14096.htm
CÍMSZÓ: Rendészeti törvények
SZÓCIKK: "21 levita
látta el a rendőri funkciókat s ezek közül felváltva három éjjelenként is
őrködött. Az őrség kapitánya éjjelenként lámpással végignézte hogy az őrök helyeiken
vannak-e s ha valamelyik elaludt, jogában állt azt megfenyíteni s tüzet vinni
közelébe (Middót 1. 12). A Nagy Templom kapuinak kinyitása, amelyhez Josephus
szerint legalább húsz ember volt szükséges, a kapusok (soórim) kötelessége volt
s a felügyeletet külön hivatalnok látta el. A Misna (Ketubot 13a és 105a)
magasabb rangú rendőrtisztviselőket említ, akik a Templom területén kihágási
ügyekben bírói funkciót is végeztek és a templom-kincstárból kapták fizetésüket
(Sekálim 4. 2 és 7). Babiloni a és Palesztina zsidó községeiben a város
vezetősége alá tartoztak. Kötelességük volt: a mérték és súly felülvizsgálása
(Szifra Kedósim 8. 8; Bábá Batra 89a), a piaci áruk árának szabályozása (B. B.
u. o.) földmérés és felügyelés, hogy senki a szomszéd birtok határát meg ne
sértse (u. o. és Rasbam u. ahhoz, Bábá Mecia 107b), őrködés a városokban (B. B.
u. o.), fegyveres-lovas szolgálat a külvárosokban (Bábá Batra 8a, v. ö. Jebámót
121b). Fizetésüket a várostól a lakók adóiból, kinevezésüket pedig az
exilarchától (l. o.) kapták. A Biblia és Talmud rendészeti törvényei igen
nagyszámúak. A Biblia elrendeli a korlátok kötelező építését a háztetőkre,
nehogy vért hozz házadra azáltal, hogy valaki leesik onnan (Deuter. 22. 8). A
Talmud a barlangok, pincék, kutak befedését követeli (Szifré Deuter. 229) és a
törött létrák eltávolítását (Bába Káma 15b); a kutyákat láncon kellett tartani
s csupán este oldhatták el a láncról, de csakis ott, ahol az ellenségtől való
félelem jogos volt (Bábá Káma 83a). Szelídítetlen állatokat, főkép vadmacskát
nem volt szabad tartani s ha valaki ilyet talált bárki házában is, joga volt
megölni az állatot (u. o. 80b; v. ö. Chullin 7b). Leomlott falat vagy fát a
tulajdonosnak harminc napon belül el kellett takarítani, de ha veszélyes volt,
akkor azonnal (Bábá Mecia 117b; Chósen Mispát 416, 1). Tilos volt az utcára
követ dobni (Bábá Káma 50b) vagy a közutak alatt alagutat fúrni (Bábá Batra
60a), ezt csak a városvezetőség külön engedélyével, a rendészeti felügyelő
ellenőrzése mellett lehetett. (Chósen Mispát 417, 1). Fegyvert nem volt szabad
gyanús egyénnek eladni (Abóda Zárá 15b; (Jore Dea. 151, 5). A helyi
bíróságoknak kötelességük volt intézkedni a veszedelmesebb utak biztonságáról,
hogy az utasokat baj ne érje. A bíróságok szabályozták a közlekedést és
postaszolgáltatást, tartoztak gondoskodni arról is, hogy az azilumjogot senki
meg ne sérthesse. Számos R.-et hagyományozott a Talmud a kereskedelem és
forgalom zavartalan lebonyolításának biztosítására. Meghatározták az utak
szélességét, hogy a szemben jövő kocsik akadálytalanul kitérhessenek (Bábá
Batra 100a, b). Gondoskodás történt arról is, hogy a házak balkonja és a házak
előtti fák ágai a kocsin, lovon vagy teveháton járókat ne sérthessék (u. o.
27b, 60a). A folyók vagy tavak kikötőinél a bozótokat és vadon növő fákat bárki
kivághatta, miután azok a fuvarosok munkásságát megnehezítették (Bábá Mecia
107b). Az építőanyagot nem volt szabad nyílt utcán hagyni, csupán a téglát és
cserepet, de a tulajdonos ez esetben is felelősséggel tartozott az esetleges
károkért (u. o. 118b). A vizet nem volt szabad az utcára kiönteni a nyári
évszakban s ha esőzés idején meg is engedték, aki kiöntötte, felelősséggel
tartozott (Bábá Káma 6a, 30a). A chásszideus-esszéusok (l. o.) meghonosították
azt a szokást, hogy az üvegdarabokat mélyen a földbe ásták el a szántóföldeken,
nehogy valakit megsértsenek, mások elégették vagy folyó mentén szórták szót a
törött tárgyakat (u. o. 30a). A Jeruzsálemben érvényes R. eltiltották az
elhasznált holmiknak az utcára való szórását, az agyagból való építkezést, a
felesleges kertek ültetését (kivéve a rózsaligeteket), az apró jószág tartását
s a trágya felhalmozását a város határain belül (Bábá Káma 82b). A R. fontos
része az, amely a polgárok személyes szabadságára és tisztességére ügyelt. Aki
valakit ellopott és rabszolgának eladott, azt a mózesi törvények értelmében
(Exod. 21.16) halállal büntették. Az Én (Isten) szolgáim ők, nem a szolgák
szolgái , gyakran hangoztatott elv volt a rabbiknál (Bábá Mecia 10a ; Kiddusin
22b; mindkettő a Levit. 25. 42 alapján). A börtönbüntetés nem szerepel a
Bibliában, de később alkalmazták azt. A kártalanításról törvények gondoskodtak
oly esetben, mikor az igényjogosultságot bíróság állapította meg. A testi
fenyítést a szigorúan megállapított mértékben alkalmazták. A halálra ítélt
megbecstelenítése tiltva volt s a kivégzettet nem volt szabad éjnek idején a
bitón hagyni (Deuter. 21. 23). A közmorálról a rabbik a legrészletesebben
intézkednek. A játékost a társadalom kitaszítottjának tekintették, tanúzását bíróság
előtt nem fogadták el, sem esküjének nem adtak hitelt. Az egyéni tulajdonjogról
részletes intézkedések és fejtegetések vannak a Talmudban. A földbirtok határát
szigorúan megállapították s aki szomszédja földjére jogtalanul áthatolt,
szigorúan megbüntették (Deuter. 19. 14; 27. 17). Erre külön mezei rendőri
intézmény felügyelt. Nem volt szabad a mezőkön sem olyan állatot tartani,
amelyik a másik szántóföldjén a vetést pusztította (Bábá Káma 79b) s még a
galambdúcokat is ötven öl távolságra kellett felállítani a szomszéd birtokától,
nehogy az utóbbi vetésében kárt okozzon (Bábá Batra 23a). Tilos volt a szomszéd
birtok közvetlen közelében kutakat, gödröket és barlangokat fúrni (u. o. 17a),
kemencéket pedig saját házban is csupán akkor volt szabad építeni, ha
megállapították, hogy tűzveszély nem forog fenn (u. o. 20b). Az orgazdaságot
büntették s ha gyanús volt egy tárgy eredete, tilos volt azt eladni. A
juhásztól nem volt szabad juhot, gyapjút, tejet vagy borjút vásárolni (Bábá
Káma 118b), sem pedig a kertésztől fát vagy gyümölcsöt (u. o. 119a).
Asszonyoktól, akiknek nem volt magántulajdonuk, valamint szolgáktól szintén nem
volt szabad vásárolni, kivévén olyan tárgyakat, amelyekre nem forgott fenn
gyanú, de nem volt szabad ugyanezektől megőrzésre sem átvenni tárgyakat (Bábá
Batra 51b). A csalás az üzletkötésnél szigorúan tiltva volt (Levit. 25. 14,
17), úgyszintén a "
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4096. címszó a lexikon =>
741. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14096.htm
CÍMSZÓ: Rendészeti törvények
SZÓCIKK: 21 levita látta el a rendőri funkciókat s ezek közül felváltva
három éjjelenként is őrködött. Az őrség kapitánya éjjelenként lámpással
végignézte hogy az őrök helyeiken vannak-e s ha valamelyik elaludt, jogában
állt azt megfenyíteni s tüzet vinni közelébe Middót 1. 12 . A Nagy Templom
kapuinak kinyitása, amelyhez Josephus szerint legalább húsz ember volt
szükséges, a kapusok soórim kötelessége volt s a felügyeletet külön hivatalnok
látta el. A Misna Ketubot 13a és 105a magasabb rangú rendőrtisztviselőket
említ, akik a Templom területén kihágási ügyekben bírói funkciót is végeztek és
a templom-kincstárból kapták fizetésüket Sekálim 4. 2 és 7 . Babiloni a és
Palesztina zsidó községeiben a város vezetősége alá tartoztak. Kötelességük
volt: a mérték és súly felülvizsgálása Szifra Kedósim 8. 8; Bábá Batra 89a , a
piaci áruk árának szabályozása B. B. u. o. földmérés és felügyelés, hogy senki
a szomszéd birtok határát meg ne sértse u. o. és Rasbam u. ahhoz, Bábá Mecia
107b , őrködés a városokban B. B. u. o. , fegyveres-lovas szolgálat a
külvárosokban Bábá Batra 8a, v. ö. Jebámót 121b . Fizetésüket a várostól a
lakók adóiból, kinevezésüket pedig az exilarchától l. o. kapták. A Biblia és
Talmud rendészeti törvényei igen nagyszámúak. A Biblia elrendeli a korlátok kötelező
építését a háztetőkre, nehogy vért hozz házadra azáltal, hogy valaki leesik
onnan Deuter. 22. 8 . A Talmud a barlangok, pincék, kutak befedését követeli
Szifré Deuter. 229 és a törött létrák eltávolítását Bába Káma 15b ; a kutyákat
láncon kellett tartani s csupán este oldhatták el a láncról, de csakis ott,
ahol az ellenségtől való félelem jogos volt Bábá Káma 83a . Szelídítetlen
állatokat, főkép vadmacskát nem volt szabad tartani s ha valaki ilyet talált
bárki házában is, joga volt megölni az állatot u. o. 80b; v. ö. Chullin 7b .
Leomlott falat vagy fát a tulajdonosnak harminc napon belül el kellett
takarítani, de ha veszélyes volt, akkor azonnal Bábá Mecia 117b; Chósen Mispát
416, 1 . Tilos volt az utcára követ dobni Bábá Káma 50b vagy a közutak alatt
alagutat fúrni Bábá Batra 60a , ezt csak a városvezetőség külön engedélyével, a
rendészeti felügyelő ellenőrzése mellett lehetett. Chósen Mispát 417, 1 .
Fegyvert nem volt szabad gyanús egyénnek eladni Abóda Zárá 15b; Jore Dea. 151,
5 . A helyi bíróságoknak kötelességük volt intézkedni a veszedelmesebb utak
biztonságáról, hogy az utasokat baj ne érje. A bíróságok szabályozták a
közlekedést és postaszolgáltatást, tartoztak gondoskodni arról is, hogy az
azilumjogot senki meg ne sérthesse. Számos R.-et hagyományozott a Talmud a
kereskedelem és forgalom zavartalan lebonyolításának biztosítására.
Meghatározták az utak szélességét, hogy a szemben jövő kocsik akadálytalanul
kitérhessenek Bábá Batra 100a, b . Gondoskodás történt arról is, hogy a házak
balkonja és a házak előtti fák ágai a kocsin, lovon vagy teveháton járókat ne
sérthessék u. o. 27b, 60a . A folyók vagy tavak kikötőinél a bozótokat és vadon
növő fákat bárki kivághatta, miután azok a fuvarosok munkásságát
megnehezítették Bábá Mecia 107b . Az építőanyagot nem volt szabad nyílt utcán
hagyni, csupán a téglát és cserepet, de a tulajdonos ez esetben is
felelősséggel tartozott az esetleges károkért u. o. 118b . A vizet nem volt
szabad az utcára kiönteni a nyári évszakban s ha esőzés idején meg is engedték,
aki kiöntötte, felelősséggel tartozott Bábá Káma 6a, 30a . A
chásszideus-esszéusok l. o. meghonosították azt a szokást, hogy az
üvegdarabokat mélyen a földbe ásták el a szántóföldeken, nehogy valakit
megsértsenek, mások elégették vagy folyó mentén szórták szót a törött tárgyakat
u. o. 30a . A Jeruzsálemben érvényes R. eltiltották az elhasznált holmiknak az
utcára való szórását, az agyagból való építkezést, a felesleges kertek
ültetését kivéve a rózsaligeteket , az apró jószág tartását s a trágya felhalmozását
a város határain belül Bábá Káma 82b . A R. fontos része az, amely a polgárok
személyes szabadságára és tisztességére ügyelt. Aki valakit ellopott és
rabszolgának eladott, azt a mózesi törvények értelmében Exod. 21.16 halállal
büntették. Az Én Isten szolgáim ők, nem a szolgák szolgái , gyakran
hangoztatott elv volt a rabbiknál Bábá Mecia 10a ; Kiddusin 22b; mindkettő a
Levit. 25. 42 alapján . A börtönbüntetés nem szerepel a Bibliában, de később
alkalmazták azt. A kártalanításról törvények gondoskodtak oly esetben, mikor az
igényjogosultságot bíróság állapította meg. A testi fenyítést a szigorúan
megállapított mértékben alkalmazták. A halálra ítélt megbecstelenítése tiltva
volt s a kivégzettet nem volt szabad éjnek idején a bitón hagyni Deuter. 21. 23
. A közmorálról a rabbik a legrészletesebben intézkednek. A játékost a
társadalom kitaszítottjának tekintették, tanúzását bíróság előtt nem fogadták
el, sem esküjének nem adtak hitelt. Az egyéni tulajdonjogról részletes
intézkedések és fejtegetések vannak a Talmudban. A földbirtok határát szigorúan
megállapították s aki szomszédja földjére jogtalanul áthatolt, szigorúan
megbüntették Deuter. 19. 14; 27. 17 . Erre külön mezei rendőri intézmény
felügyelt. Nem volt szabad a mezőkön sem olyan állatot tartani, amelyik a másik
szántóföldjén a vetést pusztította Bábá Káma 79b s még a galambdúcokat is ötven
öl távolságra kellett felállítani a szomszéd birtokától, nehogy az utóbbi
vetésében kárt okozzon Bábá Batra 23a . Tilos volt a szomszéd birtok közvetlen
közelében kutakat, gödröket és barlangokat fúrni u. o. 17a , kemencéket pedig
saját házban is csupán akkor volt szabad építeni, ha megállapították, hogy
tűzveszély nem forog fenn u. o. 20b . Az orgazdaságot büntették s ha gyanús
volt egy tárgy eredete, tilos volt azt eladni. A juhásztól nem volt szabad
juhot, gyapjút, tejet vagy borjút vásárolni Bábá Káma 118b , sem pedig a
kertésztől fát vagy gyümölcsöt u. o. 119a . Asszonyoktól, akiknek nem volt
magántulajdonuk, valamint szolgáktól szintén nem volt szabad vásárolni, kivévén
olyan tárgyakat, amelyekre nem forgott fenn gyanú, de nem volt szabad
ugyanezektől megőrzésre sem átvenni tárgyakat Bábá Batra 51b . A csalás az
üzletkötésnél szigorúan tiltva volt Levit. 25. 14, 17 , úgyszintén a
14096.ht
CÍMSZÓ Rendészet törvénye
SZÓCIKK 2 levit látt e rendőr funkcióka eze közü felváltv háro éjjelenkén i
őrködött A őrsé kapitány éjjelenkén lámpássa végignézt hog a őrö helyeike
vannak- h valamelyi elaludt jogába áll az megfenyíten tüze vinn közeléb Middó 1
1 Nag Templo kapuina kinyitása amelyhe Josephu szerin legaláb hús embe vol
szükséges kapuso soóri kötelesség vol felügyelete külö hivatalno látt el Misn
Ketubo 13 é 105 magasab rang rendőrtisztviselőke említ aki Templo területé
kihágás ügyekbe bíró funkció i végezte é templom-kincstárbó kaptá fizetésüke
Sekáli 4 é Babilon é Palesztin zsid községeibe váro vezetőség al tartoztak
Kötelességü volt mérté é súl felülvizsgálás Szifr Kedósi 8 8 Báb Batr 89 piac
áru árána szabályozás B B u o földméré é felügyelés hog senk szomszé birto
határá me n sérts u o é Rasba u ahhoz Báb Meci 107 őrködé városokba B B u o
fegyveres-lova szolgála külvárosokba Báb Batr 8a v ö Jebámó 121 Fizetésüke
várostó lakó adóiból kinevezésüke pedi a exilarchátó l o kapták Bibli é Talmu
rendészet törvénye ige nagyszámúak Bibli elrendel korláto kötelez építésé
háztetőkre nehog vér hoz házadr azáltal hog valak leesi onna Deuter 22 Talmu
barlangok pincék kuta befedésé követel Szifr Deuter 22 é töröt létrá
eltávolításá Báb Kám 15 kutyáka lánco kellet tartan csupá est oldhattá e
láncról d csaki ott aho a ellenségtő val félele jogo vol Báb Kám 83
Szelídítetle állatokat főké vadmacská ne vol szaba tartan h valak ilye talál
bárk házába is jog vol megöln a állato u o 80b v ö Chulli 7 Leomlot fala vag fá
tulajdonosna harmin napo belü e kellet takarítani d h veszélye volt akko azonna
Báb Meci 117b Chóse Mispá 416 Tilo vol a utcár köve dobn Báb Kám 50 vag közuta
alat alaguta fúrn Báb Batr 60 ez csa városvezetősé külö engedélyével rendészet
felügyel ellenőrzés mellet lehetett Chóse Mispá 417 Fegyver ne vol szaba gyanú
egyénne eladn Abód Zár 15b Jor Dea 151 hely bíróságokna kötelességü vol
intézkedn veszedelmeseb uta biztonságáról hog a utasoka ba n érje bíróságo
szabályoztá közlekedés é postaszolgáltatást tartozta gondoskodn arró is hog a
azilumjogo senk me n sérthesse Számo R.-e hagyományozot Talmu kereskedele é
forgalo zavartala lebonyolításána biztosítására Meghatároztá a uta szélességét
hog szembe jöv kocsi akadálytalanu kitérhessene Báb Batr 100a Gondoskodá történ
arró is hog háza balkonj é háza előtt fá ága kocsin lovo vag teveháto járóka n
sérthessé u o 27b 60 folyó vag tava kikötőiné bozótoka é vado növ fáka bárk
kivághatta miutá azo fuvaroso munkásságá megnehezítetté Báb Meci 107 A
építőanyago ne vol szaba nyíl utcá hagyni csupá téglá é cserepet d tulajdono e
esetbe i felelősségge tartozot a esetlege károkér u o 118 vize ne vol szaba a
utcár kiönten nyár évszakba h esőzé idejé me i engedték ak kiöntötte
felelősségge tartozot Báb Kám 6a 30 chásszideus-esszéuso l o meghonosítottá az
szokást hog a üvegdaraboka mélye földb ástá e szántóföldeken nehog valaki
megsértsenek máso elégetté vag foly menté szórtá szó töröt tárgyaka u o 30
Jeruzsálembe érvénye R eltiltottá a elhasznál holmikna a utcár val szórását a
agyagbó val építkezést feleslege kerte ültetésé kivév rózsaligeteke a apr jószá
tartásá trágy felhalmozásá váro határai belü Báb Kám 82 R fonto rész az amel
polgáro személye szabadságár é tisztességér ügyelt Ak valaki ellopot é
rabszolgána eladott az mózes törvénye értelmébe Exod 21.1 halálla büntették A É
Iste szolgái ők ne szolgá szolgá gyakra hangoztatot el vol rabbikná Báb Meci 10
Kiddusi 22b mindkett Levit 25 4 alapjá börtönbünteté ne szerepe Bibliában d
későb alkalmaztá azt kártalanításró törvénye gondoskodta ol esetben miko a
igényjogosultságo bírósá állapított meg test fenyítés szigorúa megállapítot
mértékbe alkalmazták halálr ítél megbecstelenítés tiltv vol kivégzette ne vol
szaba éjne idejé bitó hagyn Deuter 21 2 közmorálró rabbi legrészletesebbe
intézkednek játékos társadalo kitaszítottjána tekintették tanúzásá bírósá előt
ne fogadtá el se esküjéne ne adta hitelt A egyén tulajdonjogró részlete
intézkedése é fejtegetése vanna Talmudban földbirto határá szigorúa
megállapítottá ak szomszédj földjér jogtalanu áthatolt szigorúa megbüntetté
Deuter 19 14 27 1 Err külö meze rendőr intézmén felügyelt Ne vol szaba mezőkö
se olya állato tartani amelyi mási szántóföldjé vetés pusztított Báb Kám 79 mé
galambdúcoka i ötve ö távolságr kellet felállítan szomszé birtokától nehog a
utóbb vetésébe kár okozzo Báb Batr 23 Tilo vol szomszé birto közvetle közelébe
kutakat gödröke é barlangoka fúrn u o 17 kemencéke pedi sajá házba i csupá akko
vol szaba építeni h megállapították hog tűzveszél ne foro fen u o 20 A
orgazdaságo büntetté h gyanú vol eg tárg eredete tilo vol az eladni juhásztó ne
vol szaba juhot gyapjút teje vag borjú vásároln Báb Kám 118 se pedi kertésztő
fá vag gyümölcsö u o 119 Asszonyoktól akikne ne vol magántulajdonuk valamin
szolgáktó szinté ne vol szaba vásárolni kivévé olya tárgyakat amelyekr ne
forgot fen gyanú d ne vol szaba ugyanezektő megőrzésr se átvenn tárgyaka Báb
Batr 51 csalá a üzletkötésné szigorúa tiltv vol Levit 25 14 1 úgyszinté
14096.h
CÍMSZ Rendésze törvény
SZÓCIK levi lát rendő funkciók ez köz felvált hár éjjelenké őrködöt őrs
kapitán éjjelenké lámpáss végignéz ho őr helyeik vannak valamely elalud jogáb
ál a megfenyíte tüz vin közelé Midd Na Templ kapuin kinyitás amelyh Joseph
szeri legalá hú emb vo szüksége kapus soór kötelessé vo felügyelet kül hivataln
lát e Mis Ketub 1 10 magasa ran rendőrtisztviselők emlí ak Templ terület kihágá
ügyekb bír funkci végezt templom-kincstárb kapt fizetésük Sekál Babilo Paleszti
zsi községeib vár vezetősé a tartozta Kötelesség vol mért sú felülvizsgálá Szif
Kedós Bá Bat 8 pia ár árán szabályozá földmér felügyelé ho sen szomsz birt
határ m sért Rasb ahho Bá Mec 10 őrköd városokb fegyveres-lov szolgál
külvárosokb Bá Bat 8 Jebám 12 Fizetésük várost lak adóibó kinevezésük ped
exilarchát kaptá Bibl Talm rendésze törvény ig nagyszámúa Bibl elrende korlát
kötele építés háztetőkr neho vé ho házad azálta ho vala lees onn Deute 2 Talm
barlango pincé kut befedés követe Szif Deute 2 törö létr eltávolítás Bá Ká 1
kutyák lánc kelle tarta csup es oldhatt láncró csak ot ah ellenségt va félel jog
vo Bá Ká 8 Szelídítetl állatoka fők vadmacsk n vo szab tarta vala ily talá bár
házáb i jo vo megöl állat 80 Chull Leomlo fal va f tulajdonosn harmi nap bel
kelle takarítan veszély vol akk azonn Bá Mec 117 Chós Misp 41 Til vo utcá köv
dob Bá Ká 5 va közut ala alagut fúr Bá Bat 6 e cs városvezetős kül engedélyéve
rendésze felügye ellenőrzé melle lehetet Chós Misp 41 Fegyve n vo szab gyan
egyénn elad Abó Zá 15 Jo De 15 hel bíróságokn kötelesség vo intézked
veszedelmese ut biztonságáró ho utasok b érj bíróság szabályozt közlekedé
postaszolgáltatás tartozt gondoskod arr i ho azilumjog sen m sérthess Szám R.-
hagyományozo Talm kereskedel forgal zavartal lebonyolításán biztosításár
Meghatározt ut szélességé ho szemb jö kocs akadálytalan kitérhessen Bá Bat 100
Gondoskod törté arr i ho ház balkon ház előt f ág kocsi lov va tevehát járók
sérthess 27 6 foly va tav kikötőin bozótok vad nö fák bár kivághatt miut az
fuvaros munkásság megnehezített Bá Mec 10 építőanyag n vo szab nyí utc hagyn
csup tégl cserepe tulajdon esetb felelősségg tartozo esetleg károké 11 viz n vo
szab utcá kiönte nyá évszakb esőz idej m engedté a kiöntött felelősségg tartozo
Bá Ká 6 3 chásszideus-esszéus meghonosított a szokás ho üvegdarabok mély föld
ást szántóföldeke neho valak megsértsene más elégett va fol ment szórt sz törö
tárgyak 3 Jeruzsálemb érvény eltiltott elhaszná holmikn utcá va szórásá agyagb
va építkezés felesleg kert ültetés kivé rózsaligetek ap jósz tartás trág
felhalmozás vár határa bel Bá Ká 8 font rés a ame polgár személy szabadságá
tisztességé ügyel A valak ellopo rabszolgán eladot a móze törvény értelméb Exo
21. haláll büntetté Ist szolgá ő n szolg szolg gyakr hangoztato e vo rabbikn Bá
Mec 1 Kiddus 22 mindket Levi 2 alapj börtönbüntet n szerep Bibliába késő
alkalmazt az kártalanításr törvény gondoskodt o esetbe mik igényjogosultság
bírós állapítot me tes fenyíté szigorú megállapíto mértékb alkalmaztá halál íté
megbecsteleníté tilt vo kivégzett n vo szab éjn idej bit hagy Deute 2 közmorálr
rabb legrészletesebb intézkedne játéko társadal kitaszítottján tekintetté
tanúzás bírós elő n fogadt e s esküjén n adt hitel egyé tulajdonjogr részlet
intézkedés fejtegetés vann Talmudba földbirt határ szigorú megállapított a
szomszéd földjé jogtalan áthatol szigorú megbüntett Deute 1 1 2 Er kül mez
rendő intézmé felügyel N vo szab mezők s oly állat tartan amely más szántóföldj
veté pusztítot Bá Ká
14096.
CÍMS Rendész törvén
SZÓCI lev lá rend funkció e kö felvál há éjjelenk őrködö őr kapitá éjjelenk
lámpás végigné h ő helyei vanna valamel elalu jogá á megfenyít tü vi közel Mid
N Temp kapui kinyitá amely Josep szer legal h em v szükség kapu soó köteless v
felügyele kü hivatal lá Mi Ketu 1 magas ra rendőrtisztviselő eml a Temp terüle
kihág ügyek bí funkc végez templom-kincstár kap fizetésü Seká Babil Paleszt zs
községei vá vezetős tartozt Kötelessé vo mér s felülvizsgál Szi Kedó B Ba pi á
árá szabályoz földmé felügyel h se szoms bir hatá sér Ras ahh B Me 1 őrkö
városok fegyveres-lo szolgá külvárosok B Ba Jebá 1 Fizetésü város la adóib
kinevezésü pe exilarchá kapt Bib Tal rendész törvén i nagyszámú Bib elrend
korlá kötel építé háztetők neh v h háza azált h val lee on Deut Tal barlang pinc
ku befedé követ Szi Deut tör lét eltávolítá B K kutyá lán kell tart csu e
oldhat láncr csa o a ellenség v féle jo v B K Szelídítet állatok fő vadmacs v
sza tart val il tal bá házá j v megö álla 8 Chul Leoml fa v tulajdonos harm na
be kell takaríta veszél vo ak azon B Me 11 Chó Mis 4 Ti v utc kö do B K v közu
al alagu fú B Ba c városvezető kü engedélyév rendész felügy ellenőrz mell
lehete Chó Mis 4 Fegyv v sza gya egyén ela Ab Z 1 J D 1 he bíróságok kötelessé
v intézke veszedelmes u biztonságár h utaso ér bírósá szabályoz közleked
postaszolgáltatá tartoz gondosko ar h azilumjo se sérthes Szá R. hagyományoz
Tal kereskede forga zavarta lebonyolításá biztosításá Meghatároz u szélesség h
szem j koc akadálytala kitérhesse B Ba 10 Gondosko tört ar h há balko há elő á
kocs lo v tevehá járó sérthes 2 fol v ta kikötői bozóto va n fá bá kivághat miu
a fuvaro munkássá megnehezítet B Me 1 építőanya v sza ny ut hagy csu tég cserep
tulajdo eset felelősség tartoz esetle károk 1 vi v sza utc kiönt ny évszak eső
ide engedt kiöntöt felelősség tartoz B K chásszideus-esszéu meghonosítot szoká
h üvegdarabo mél föl ás szántóföldek neh vala megsértsen má eléget v fo men
szór s tör tárgya Jeruzsálem érvén eltiltot elhaszn holmik utc v szórás agyag v
építkezé felesle ker ülteté kiv rózsaligete a jós tartá trá felhalmozá vá határ
be B K fon ré am polgá személ szabadság tisztesség ügye vala ellop rabszolgá
elado móz törvén értelmé Ex 21 halál büntett Is szolg szol szol gyak hangoztat
v rabbik B Me Kiddu 2 mindke Lev alap börtönbünte szere Bibliáb kés alkalmaz a
kártalanítás törvén gondoskod esetb mi igényjogosultsá bíró állapíto m te
fenyít szigor megállapít mérték alkalmazt halá ít megbecstelenít til v kivégzet
v sza éj ide bi hag Deut közmorál rab legrészleteseb intézkedn játék társada kitaszítottjá
tekintett tanúzá bíró el fogad esküjé ad hite egy tulajdonjog részle intézkedé
fejtegeté van Talmudb földbir hatá szigor megállapítot szomszé földj jogtala
áthato szigor megbüntet Deut E kü me rend intézm felügye v sza mező ol álla
tarta amel má szántóföld vet pusztíto B K galambdúco öt távolsá kell felállít
szoms birtokát neh utó vetésé k okoz B Ba Ti v szoms bir közvet közelé kutak
gödrö barlango fú kemencé pe sa ház csu ak v sza építe megállapított h tűzvesz
fo f orgazdasá büntet gya v tá erede ti v elad juhász v sza juh gyapj te v bor
vásáro B K 1 pe kertész v gyümölc 1 Asszonyokt akik v magántulajdon valam
szolgák szin v sza vásárol kivé ol tárgyak amelye forg f gya v sza ugyanezek
megőrzé átve tárgya B Ba csa üzletkötés szigor til v Lev úgyszin
14096
CÍM Rendés törvé
SZÓC le l ren funkci k felvá h éjjelen őrköd ő kapit éjjelen lámpá végign
helye vann valame elal jog megfenyí t v köze Mi Tem kapu kinyit amel Jose sze
lega e szüksé kap so köteles felügyel k hivata l M Ket maga r rendőrtisztvisel
em Tem terül kihá ügye b funk vége templom-kincstá ka fizetés Sek Babi Palesz z
községe v vezető tartoz Köteless v mé felülvizsgá Sz Ked B p ár szabályo földm
felügye s szom bi hat sé Ra ah M őrk városo fegyveres-l szolg külvároso B Jeb
Fizetés váro l adói kinevezés p exilarch kap Bi Ta rendés törvé nagyszám Bi
elren korl köte épít háztető ne ház azál va le o Deu Ta barlan pin k befed köve
Sz Deu tö lé eltávolít kuty lá kel tar cs oldha lánc cs ellensé fél j Szelídíte
állato f vadmac sz tar va i ta b ház meg áll Chu Leom f tulajdono har n b kel
takarít veszé v a azo M 1 Ch Mi T ut k d köz a alag f B városvezet k engedélyé
rendés felüg ellenőr mel lehet Ch Mi Fegy sz gy egyé el A h bíróságo köteless
intézk veszedelme biztonságá utas é bírós szabályo közleke postaszolgáltat
tarto gondosk a azilumj s sérthe Sz R hagyományo Ta keresked forg zavart
lebonyolítás biztosítás Meghatáro szélessé sze ko akadálytal kitérhess B 1
Gondosk tör a h balk h el koc l teveh jár sérthe fo t kikötő bozót v f b
kivágha mi fuvar munkáss megnehezíte M építőany sz n u hag cs té csere tulajd
ese felelőssé tarto esetl káro v sz ut kiön n évsza es id enged kiöntö
felelőssé tarto chásszideus-esszé meghonosíto szok üvegdarab mé fö á
szántófölde ne val megsértse m elége f me szó tö tárgy Jeruzsále érvé eltilto
elhasz holmi ut szórá agya építkez felesl ke ültet ki rózsaliget jó tart tr
felhalmoz v hatá b fo r a polg szemé szabadsá tisztessé ügy val ello rabszolg
elad mó törvé értelm E 2 halá büntet I szol szo szo gya hangozta rabbi M Kidd
mindk Le ala börtönbünt szer Bibliá ké alkalma kártalanítá törvé gondosko eset
m igényjogosults bír állapít t fenyí szigo megállapí mérté alkalmaz hal í
megbecstelení ti kivégze sz é id b ha Deu közmorá ra legrészletese intézked
játé társad kitaszítottj tekintet tanúz bír e foga esküj a hit eg tulajdonjo
részl intézked fejteget va Talmud földbi hat szigo megállapíto szomsz föld
jogtal áthat szigo megbünte Deu k m ren intéz felügy sz mez o áll tart ame m
szántóföl ve pusztít galambdúc ö távols kel felállí szom birtoká ne ut vetés
oko B T szom bi közve közel kuta gödr barlang f kemenc p s há cs a sz épít
megállapítot tűzves f orgazdas bünte gy t ered t ela juhás sz ju gyap t bo
vásár p kertés gyümöl Asszonyok aki magántulajdo vala szolgá szi sz vásáro kiv o
tárgya amely for gy sz ugyaneze megőrz átv tárgy B cs üzletköté szigo ti Le
úgyszi
1409
CÍ Rendé törv
SZÓ l re funkc felv éjjele őrkö kapi éjjele lámp végig hely van valam ela
jo megfeny köz M Te kap kinyi ame Jos sz leg szüks ka s kötele felügye hivat Ke
mag rendőrtisztvise e Te terü kih ügy fun vég templom-kincst k fizeté Se Bab
Pales község vezet tarto Köteles m felülvizsg S Ke á szabály föld felügy szo b
ha s R a őr város fegyveres- szol külváros Je Fizeté vár adó kinevezé exilarc
ka B T rendé törv nagyszá B elre kor köt épí háztet n há azá v l De T barla pi
befe köv S De t l eltávolí kut l ke ta c oldh lán c ellens fé Szelídít állat
vadma s ta v t há me ál Ch Leo tulajdon ha ke takarí vesz az C M u kö ala
városveze engedély rendé felü ellenő me lehe C M Feg s g egy e bíróság köteles
intéz veszedelm biztonság uta bíró szabály közlek postaszolgálta tart gondos
azilum sérth S hagyomány T kereske for zavar lebonyolítá biztosítá Meghatár
széless sz k akadályta kitérhes Gondos tö bal e ko teve já sérth f kiköt bozó
kivágh m fuva munkás megnehezít építőan s ha c t cser tulaj es felelőss tart
eset kár s u kiö évsz e i enge kiönt felelőss tart chásszideus-essz meghonosít
szo üvegdara m f szántóföld n va megsérts elég m sz t tárg Jeruzsál érv eltilt
elhas holm u szór agy építke feles k ülte k rózsalige j tar t felhalmo hat f
pol szem szabads tisztess üg va ell rabszol ela m törv értel hal bünte szo sz
sz gy hangozt rabb Kid mind L al börtönbün sze Bibli k alkalm kártalanít törv
gondosk ese igényjogosult bí állapí feny szig megállap mért alkalma ha
megbecstelen t kivégz s i h De közmor r legrészletes intézke ját társa
kitaszított tekinte tanú bí fog eskü hi e tulajdonj rész intézke fejtege v
Talmu földb ha szig megállapít szoms föl jogta átha szig megbünt De re inté
felüg s me ál tar am szántófö v pusztí galambdú távol ke feláll szo birtok n u
veté ok szo b közv köze kut göd barlan kemen h c s épí megállapíto tűzve
orgazda bünt g ere el juhá s j gya b vásá kerté gyümö Asszonyo ak magántulajd
val szolg sz s vásár ki tárgy amel fo g s ugyanez megőr át tárg c üzletköt szig
t L úgysz