14554.htm
CÍMSZÓ: Sopron
SZÓCIKK: "A Dózsa-féle
parasztlázadás idején, 1514. Újabb veszedelem fenyegette a S.-i zsidókat.
Ulászlóhoz fordultak segítségért, hogy védje meg őket a lázadókkal szemben, mire
a király S.-nak különös védelmébe ajánlotta őket. így el is kerülték a
súlyosabb megpróbáltatásokat. Ennek a kornak igazságszolgáltatásáról jellemző
példát jegyzett fel a történelem. Egy Dorothea nevű gyilkos asszonyt, aki
Handel nevű zsidónak a feleségét meggyilkolta és kirabolta, a városi hatóság
állítólag Brandenburgi György kérelmére szabadonbocsátott és a városi bíró a
rablott holmi egy részét a maga számára lefoglalta. A meggyilkolt asszony
férjének végül is a kormánytanács szolgáltatott igazságot. Ebben a korban
gazdasági téren is sok megszorításnak tették ki a S.-i zsidókat, így
megtiltották nekik a finomabb és drágább posztóneműekkel való kereskedést,
mivel féltek versenyképességüktől a keresztény kereskedők (1. Kereskedelem).
Csak könnyű cseh posztót árulhattak, azt is csak mérsékelten. A szabó-céh
keresztülvitte, hogy zsidó szabók új ruhát ne adhassanak el kereszténynek. Az
alkuszok elérték, hogy keresztény által kötendő üzletnél zsidó ne
közvetíthessen. Az élelmiszerárusok és piaci kofák az ellen léptek fel
sikerrel, hogy zsidók olyan árukat, amilyenekkel ők kereskednek, eladásra ne
vásárolhassanak. S.-ban minden egyes házhoz tartozott a városi teleknek egy
bizonyos része, csak a zsidók házainak nem jutott egy darab sem. Egy 1379-ből
való okirat maradt fenn őrről a S.-i levéltárban. A S.-i zsidóknak elnyomott
helyzetén nem egyszer segített az a körülmény, hogy a zsidók megkárosítása a
királyi kincstár kárára történt, minthogy a zsidók a király kamaraszolgái
voltak (1. Kamaraszolgák). Így II. Ulászló alatt is ez okból történt királyi
beleavatkozás az érdekükben, majd II. Lajos is kijelentette S. városának, hogy
nem fogja tűrni az ottani zsidók elnyomását. 1523-ban oltalma alá vette a S.-i
zsidókat és meghagyta a városnak, hogy az általa is megerősített szabadalmaik
értelmében hagyja békében élni a zsidókat és gondoskodjék vagyoni és személyi
biztonságukról. A különböző adókkal azonban csak nyomorgatta a város még ezután
is a zsidókat (1. Zsidó adók). Az ingatlanok után is neki fizettek és egy Jakl
nevű S.-i zsidó-nőről feljegyeztetett, hogy megvásárolt háza után évenként egy
magyar forintot fizetett a városnak. A S.-i zsidók létszáma egy 1527. kelt
okirat szerint, négyszáz főnyi volt. Ennyire teszi az akkortájt kiűzött S.-i
zsidók számát is. S. városa 1526. az ottani zsidók nagy száma miatt panasszal
fordult Ferdinándhoz, ez a nagy szám azonban öt-vagy hatszáz lehetett
mindössze, ha tekintetbe vesszük, hogy a mohácsi vész idején S.-ból is számosan
megszöktek, azonkívül pedig a zaklatások miatt sem várták meg mindnyájan
végleges kiűzetésüket s már korábban önként távoztak A S.-i zsidó község
középnagyságú volt és az 1517. Kivetett taxa extraordinariá -hoz 80 forinttal
járult hozzá. Az 1406 és 1450 közötti időben a pozsonyi és a S.-i zsidók
hitközségo volt a legtekintélyesebb és egy időben a vezérszerep a S.-i
zsidóknak jutott. De sok zaklatás között fejlődött a hitközség és így tartott
ez a mohácsi vészig. A végzetes vereség után, amikor a türelmetlen katolikusok
vették kezükbe az ország kormányzását, a zsidók helyzete nagyon rosszra fordult
Magyarországon. 1526-ban hosszas huzavona után a S.-i zsidók királyi
dekrétummal örök-időre kiűzettek a városból, ahová csak a XVIII. sz.-ban
kezdtek visszatérni. A S.-i zsidóság vallási életéről e korból kevés történelmi
adat maradt ránk. Kétségtelen, hogy S.-ban virágzó hitközség volt, amely egy
színvonalon állott a két legnagyobb hitközséggel, a budaival és a pozsonyival.
A zsidókat kiűzetésükkor ki is rabolták és a héber pergamenteket bekötési
tábláknak használták fel, amelyekből néhány még ma is megvan a S.-i
levéltárban. Ezekből kitűnik, hogy a zsidók Talmuddal és a Biblia exegesisével
foglalkoztak és tanulmányozták Maimonidesz törvénykönyvét is. Természetesen
egyházi intézményeik is voltak. 1379-ben két rituális fürdőről van tudomásunk.
1440 óta többször említtetik a zsinagóga, amely az Új-utcában volt. Ez az utca
volt a zsidók utcája. Tudós rabbik álltak a hitközség élén. Körülbelül a XIV.
sz. végén élt Meier rabbi, akire a Minhógim szerzője, mint kiváló tekintélyre
hivatkozik. A XV. sz.-ból ismerjük Kálmán rabbit, Gedl rabbit, Jákob rabbit és
Juda rabbit. Utóbbit a XIV. sz. egyik történetírója, a Salselesz Hakabóló
szerzője, mint az askenáz országok egyik nagy tudósát említi. Valószínű, hogy
ezek tanházakat is tartottak fenn, erre azonban nincs bizonyíték. A mai
zsidóság története 1840. kezdődik. Azelőtt is laktak néhányan a városban, de
csak titokban, mint megtürtek és nem végeztek semmi közösségi munkát. 1840-ben
az országgyűlés megnyitotta a zsidók számára a szabad királyi városokat és
ekkor kezdetét vette a zsidók letelepedése S.-ban. Érdekes jelenség, hogy
legtöbben Lakompakról, Kis-Martonból, Kaboldról, Német-Kereszturról és
Nagy-Martonból jöttek, ahová őseik tulajdonképpen S.-ból kerültek az 1526-i
száműzetés alkalmával. A S.-i városi tanács a tradíciókhoz hűen ismét
áskálódott a zsidók ellen, de ezúttal teljesen eredménytelenül. A zsidók száma
állandóan növekedett. Eleinte a beköltözöttek nem tömörültek külön hitközségbe,
hanem annak a hitközségnek kötelékében maradtak, ahonnan elkerültek és csak
vallási társulatot létesítettek. Ez minden tekintetben nehézségeket okozott, de
leginkább a temető és az iskola hiányát érezték. 1850. temetőhelyet kérelmeztek
a várostól, amit azonban a tanács nem adott meg. 1852-ben magániskolára való
engedélyt kértek; ezt meg is kaptak, de a létrejött iskola kezdetben nagyon
gyengén működött. Az utolsó zsidóellenes zavargások 1858. voltak, a kormány
azonban szigorú parancsot adott ki és azonnal rendet teremtett. A zsidók most már
zavartalanul élhettek és mindinkább érezhetővé vált az önálló hitközség
alapításának szüksége. Horschetzky Róbert, a vallásos gyülekezet elnöke 1857.
kérvényt nyújtott be a hitközség alapításának engedélyezése végett és miután
kimutatta, hogy hányan tartoznak a soproni községhez, megkapták az engedélyt s
a. bizottság megalakult. Az első elöljárók Horschetzky Róbert. Zappert Miksa,
Meller Miksa, Kohn Salamon és"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található.
A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a
szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4554. címszó a lexikon =>
799. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14554.htm
CÍMSZÓ: Sopron
SZÓCIKK: A Dózsa-féle parasztlázadás idején, 1514. Újabb veszedelem
fenyegette a S.-i zsidókat. Ulászlóhoz fordultak segítségért, hogy védje meg
őket a lázadókkal szemben, mire a király S.-nak különös védelmébe ajánlotta
őket. így el is kerülték a súlyosabb megpróbáltatásokat. Ennek a kornak
igazságszolgáltatásáról jellemző példát jegyzett fel a történelem. Egy Dorothea
nevű gyilkos asszonyt, aki Handel nevű zsidónak a feleségét meggyilkolta és
kirabolta, a városi hatóság állítólag Brandenburgi György kérelmére
szabadonbocsátott és a városi bíró a rablott holmi egy részét a maga számára
lefoglalta. A meggyilkolt asszony férjének végül is a kormánytanács
szolgáltatott igazságot. Ebben a korban gazdasági téren is sok megszorításnak
tették ki a S.-i zsidókat, így megtiltották nekik a finomabb és drágább
posztóneműekkel való kereskedést, mivel féltek versenyképességüktől a
keresztény kereskedők 1. Kereskedelem . Csak könnyű cseh posztót árulhattak,
azt is csak mérsékelten. A szabó-céh keresztülvitte, hogy zsidó szabók új ruhát
ne adhassanak el kereszténynek. Az alkuszok elérték, hogy keresztény által
kötendő üzletnél zsidó ne közvetíthessen. Az élelmiszerárusok és piaci kofák az
ellen léptek fel sikerrel, hogy zsidók olyan árukat, amilyenekkel ők
kereskednek, eladásra ne vásárolhassanak. S.-ban minden egyes házhoz tartozott
a városi teleknek egy bizonyos része, csak a zsidók házainak nem jutott egy
darab sem. Egy 1379-ből való okirat maradt fenn őrről a S.-i levéltárban. A
S.-i zsidóknak elnyomott helyzetén nem egyszer segített az a körülmény, hogy a
zsidók megkárosítása a királyi kincstár kárára történt, minthogy a zsidók a
király kamaraszolgái voltak 1. Kamaraszolgák . Így II. Ulászló alatt is ez
okból történt királyi beleavatkozás az érdekükben, majd II. Lajos is
kijelentette S. városának, hogy nem fogja tűrni az ottani zsidók elnyomását.
1523-ban oltalma alá vette a S.-i zsidókat és meghagyta a városnak, hogy az
általa is megerősített szabadalmaik értelmében hagyja békében élni a zsidókat
és gondoskodjék vagyoni és személyi biztonságukról. A különböző adókkal azonban
csak nyomorgatta a város még ezután is a zsidókat 1. Zsidó adók . Az ingatlanok
után is neki fizettek és egy Jakl nevű S.-i zsidó-nőről feljegyeztetett, hogy
megvásárolt háza után évenként egy magyar forintot fizetett a városnak. A S.-i
zsidók létszáma egy 1527. kelt okirat szerint, négyszáz főnyi volt. Ennyire
teszi az akkortájt kiűzött S.-i zsidók számát is. S. városa 1526. az ottani
zsidók nagy száma miatt panasszal fordult Ferdinándhoz, ez a nagy szám azonban
öt-vagy hatszáz lehetett mindössze, ha tekintetbe vesszük, hogy a mohácsi vész
idején S.-ból is számosan megszöktek, azonkívül pedig a zaklatások miatt sem
várták meg mindnyájan végleges kiűzetésüket s már korábban önként távoztak A
S.-i zsidó község középnagyságú volt és az 1517. Kivetett taxa extraordinariá
-hoz 80 forinttal járult hozzá. Az 1406 és 1450 közötti időben a pozsonyi és a
S.-i zsidók hitközségo volt a legtekintélyesebb és egy időben a vezérszerep a S.-i
zsidóknak jutott. De sok zaklatás között fejlődött a hitközség és így tartott
ez a mohácsi vészig. A végzetes vereség után, amikor a türelmetlen katolikusok
vették kezükbe az ország kormányzását, a zsidók helyzete nagyon rosszra fordult
Magyarországon. 1526-ban hosszas huzavona után a S.-i zsidók királyi
dekrétummal örök-időre kiűzettek a városból, ahová csak a XVIII. sz.-ban
kezdtek visszatérni. A S.-i zsidóság vallási életéről e korból kevés történelmi
adat maradt ránk. Kétségtelen, hogy S.-ban virágzó hitközség volt, amely egy
színvonalon állott a két legnagyobb hitközséggel, a budaival és a pozsonyival.
A zsidókat kiűzetésükkor ki is rabolták és a héber pergamenteket bekötési
tábláknak használták fel, amelyekből néhány még ma is megvan a S.-i levéltárban.
Ezekből kitűnik, hogy a zsidók Talmuddal és a Biblia exegesisével foglalkoztak
és tanulmányozták Maimonidesz törvénykönyvét is. Természetesen egyházi
intézményeik is voltak. 1379-ben két rituális fürdőről van tudomásunk. 1440 óta
többször említtetik a zsinagóga, amely az Új-utcában volt. Ez az utca volt a
zsidók utcája. Tudós rabbik álltak a hitközség élén. Körülbelül a XIV. sz.
végén élt Meier rabbi, akire a Minhógim szerzője, mint kiváló tekintélyre
hivatkozik. A XV. sz.-ból ismerjük Kálmán rabbit, Gedl rabbit, Jákob rabbit és
Juda rabbit. Utóbbit a XIV. sz. egyik történetírója, a Salselesz Hakabóló
szerzője, mint az askenáz országok egyik nagy tudósát említi. Valószínű, hogy
ezek tanházakat is tartottak fenn, erre azonban nincs bizonyíték. A mai zsidóság
története 1840. kezdődik. Azelőtt is laktak néhányan a városban, de csak
titokban, mint megtürtek és nem végeztek semmi közösségi munkát. 1840-ben az
országgyűlés megnyitotta a zsidók számára a szabad királyi városokat és ekkor
kezdetét vette a zsidók letelepedése S.-ban. Érdekes jelenség, hogy legtöbben
Lakompakról, Kis-Martonból, Kaboldról, Német-Kereszturról és Nagy-Martonból
jöttek, ahová őseik tulajdonképpen S.-ból kerültek az 1526-i száműzetés
alkalmával. A S.-i városi tanács a tradíciókhoz hűen ismét áskálódott a zsidók
ellen, de ezúttal teljesen eredménytelenül. A zsidók száma állandóan
növekedett. Eleinte a beköltözöttek nem tömörültek külön hitközségbe, hanem
annak a hitközségnek kötelékében maradtak, ahonnan elkerültek és csak vallási
társulatot létesítettek. Ez minden tekintetben nehézségeket okozott, de
leginkább a temető és az iskola hiányát érezték. 1850. temetőhelyet kérelmeztek
a várostól, amit azonban a tanács nem adott meg. 1852-ben magániskolára való
engedélyt kértek; ezt meg is kaptak, de a létrejött iskola kezdetben nagyon
gyengén működött. Az utolsó zsidóellenes zavargások 1858. voltak, a kormány
azonban szigorú parancsot adott ki és azonnal rendet teremtett. A zsidók most
már zavartalanul élhettek és mindinkább érezhetővé vált az önálló hitközség
alapításának szüksége. Horschetzky Róbert, a vallásos gyülekezet elnöke 1857.
kérvényt nyújtott be a hitközség alapításának engedélyezése végett és miután
kimutatta, hogy hányan tartoznak a soproni községhez, megkapták az engedélyt s
a. bizottság megalakult. Az első elöljárók Horschetzky Róbert. Zappert Miksa,
Meller Miksa, Kohn Salamon és
14554.ht
CÍMSZÓ Sopro
SZÓCIKK Dózsa-fél parasztlázadá idején 1514 Újab veszedele fenyegett S.-
zsidókat Ulászlóho fordulta segítségért hog védj me őke lázadókka szemben mir
királ S.-na különö védelméb ajánlott őket íg e i kerülté súlyosab
megpróbáltatásokat Enne korna igazságszolgáltatásáró jellemz példá jegyzet fe
történelem Eg Dorothe nev gyilko asszonyt ak Hande nev zsidóna feleségé
meggyilkolt é kirabolta város hatósá állítóla Brandenburg Györg kérelmér
szabadonbocsátot é város bír rablot holm eg részé mag számár lefoglalta
meggyilkol asszon férjéne végü i kormánytanác szolgáltatot igazságot Ebbe korba
gazdaság tére i so megszorításna tetté k S.- zsidókat íg megtiltottá neki
finomab é drágáb posztóneműekke val kereskedést mive félte versenyképességüktő
keresztén kereskedő 1 Kereskedele Csa könny cse posztó árulhattak az i csa
mérsékelten szabó-cé keresztülvitte hog zsid szabó ú ruhá n adhassana e kereszténynek
A alkuszo elérték hog keresztén álta kötend üzletné zsid n közvetíthessen A
élelmiszeráruso é piac kofá a elle lépte fe sikerrel hog zsidó olya árukat
amilyenekke ő kereskednek eladásr n vásárolhassanak S.-ba minde egye házho
tartozot város telekne eg bizonyo része csa zsidó házaina ne jutot eg dara sem
Eg 1379-bő val okira marad fen őrrő S.- levéltárban S.- zsidókna elnyomot
helyzeté ne egysze segítet a körülmény hog zsidó megkárosítás király kincstá
kárár történt minthog zsidó királ kamaraszolgá volta 1 Kamaraszolgá Íg II
Ulászl alat i e okbó történ király beleavatkozá a érdekükben maj II Lajo i
kijelentett S városának hog ne fogj tűrn a ottan zsidó elnyomását 1523-ba
oltalm al vett S.- zsidóka é meghagyt városnak hog a által i megerősítet szabadalmai
értelmébe hagyj békébe éln zsidóka é gondoskodjé vagyon é személy
biztonságukról különböz adókka azonba csa nyomorgatt váro mé ezutá i zsidóka 1
Zsid adó A ingatlano utá i nek fizette é eg Jak nev S.- zsidó-nőrő
feljegyeztetett hog megvásárol ház utá évenkén eg magya forinto fizetet
városnak S.- zsidó létszám eg 1527 kel okira szerint négyszá főny volt Ennyir
tesz a akkortáj kiűzöt S.- zsidó számá is S város
14554.h
CÍMSZ Sopr
SZÓCIK Dózsa-fé parasztlázad idejé 151 Úja veszedel fenyeget S. zsidóka
Ulászlóh fordult segítségér ho véd m ők lázadókk szembe mi kirá S.-n külön
védelmé ajánlot őke í került súlyosa megpróbáltatásoka Enn korn
igazságszolgáltatásár jellem péld jegyze f történele E Doroth ne gyilk asszony
a Hand ne zsidón feleség meggyilkol kirabolt váro hatós állítól Brandenbur Györ
kérelmé szabadonbocsáto váro bí rablo hol e rész ma számá lefoglalt meggyilko
asszo férjén vég kormánytaná szolgáltato igazságo Ebb korb gazdasá tér s
megszorításn tett S. zsidóka í megtiltott nek finoma drágá posztóneműekk va
kereskedés miv félt versenyképességükt kereszté keresked Kereskedel Cs könn cs
poszt árulhatta a cs mérsékelte szabó-c keresztülvitt ho zsi szab ruh adhassan keresztényne
alkusz elérté ho kereszté ált köten üzletn zsi közvetíthesse élelmiszerárus pia
kof ell lépt f sikerre ho zsid oly áruka amilyenekk kereskedne eladás
vásárolhassana S.-b mind egy házh tartozo váro telekn e bizony rész cs zsid
házain n juto e dar se E 1379-b va okir mara fe őrr S. levéltárba S. zsidókn
elnyomo helyzet n egysz segíte körülmén ho zsid megkárosítá királ kincst kárá
történ mintho zsid kirá kamaraszolg volt Kamaraszolg Í I Ulász ala okb törté
királ beleavatkoz érdekükbe ma I Laj kijelentet városána ho n fog tűr otta zsid
elnyomásá 1523-b oltal a vet S. zsidók meghagy városna ho álta megerősíte
szabadalma értelméb hagy békéb él zsidók gondoskodj vagyo személ biztonságukró
különbö adókk azonb cs nyomorgat vár m ezut zsidók Zsi ad ingatlan ut ne fizett
e Ja ne S. zsidó-nőr feljegyeztetet ho megvásáro há ut évenké e magy forint
fizete városna S. zsid létszá e 152 ke okir szerin négysz főn vol Ennyi tes
akkortá kiűzö S. zsid szám i váro 152 otta zsid na szá mia panassz fordu
Ferdinándho na sz azonb öt-va hatsz lehete mindössz tekintet vesszü ho mohác vé
idej S.-b számos megszökte azonkív ped zaklatás mia s várt m mindnyáj végleg
kiűzetésük m korább önké távozt S. zsi közs középnagysá vo 151 Kivete ta
extraordinar -h forintt járu hozz 14 14 közöt időb pozson S. zsid hitközsé vo
legtekintélyese e időb vezérszer S. zsidókn jutot s zaklat közö fejlődö hitközs
í tarto mohác vészi végzet veres utá amik türelmetl katolikus vett kezük orsz
kormányzásá zsid helyze nagy rossz fordu Magyarországo 1526-b hossz huzavo ut
S. zsid királ dekrétumm örök-idő kiűzett városbó aho cs XVII sz.-b kezdt
visszatérn S. zsidós vallá életér korb kev történel ad mara rán Kétségtele ho
S.-b virág hitközs vol ame e színvonal állo k legnagyo hitközségge budaiv
pozsonyiva zsidók kiűzetésükk rabolt héb pergamentek beköté táblákn használt fe
amelyekb néhá m megv S. levéltárba Ezekb kitűni ho zsid Talmudd Bibl exegesisév
foglalkozt tanulmányozt Maimonide törvénykönyv i Természetes egyhá intézménye
volta 1379-b k rituál fürdőr v tudomásun 14 ó többsz említtet zsinagóg ame
Új-utcáb vol ut vo zsid utcáj Tud rabb állt hitközs élé Körülbel XI s vég é Mei
rabb aki Minhóg szerzőj mi kivá tekintély hivatkozi X sz.-b ismerj Kálm rabbi
Ge rabbi Ják rabb Ju rabbi Utóbb XI s egy történetírój Salsele Hakabó szerzőj
mi asken ország egy na tudós említ Valószín ho ez tanházak tartott fen er azonb
nin bizonyíté m zsidós történe 184 kezdődi Azelő lakt néhány városba cs titokba
mi megtürt n végezt sem közössé munká 1840-b országgyűl megnyitot zsid számá
szab királ városok ekk kezdet vet zsid letelepedé S.-ba Érdek jelensé ho
legtöbb Lakompakró Kis-Martonbó Kaboldró Német-Kereszturr Nagy-Martonb jötte
aho őse tulajdonképp S.-b került 1526 száműzet alkalmáva S. váro taná
tradíciókh hű ism áskálódo zsid elle ezútt teljes eredménytelenü zsid szá
állandó növekedet Elein beköltözött n tömörült kül hitközségb han ann
hitközségn kötelékéb maradta ahonn elkerült cs vallá társulat létesítette mind
tekintetb nehézségek okozot leginká teme isko hiány érezté 185 temetőhely
kérelmezt várostó am azonb taná n ado me 1852-b magániskolá va engedél kérte e
m kapta létrejö isko kezdetb nagy gyeng működöt utol zsidóellen zavargás 185
volta kormá azonb szigo parancs ado azonn rend teremtet zsid mo m zavartalan
élhett mindinká érezhető vá önál hitközs alapításán szükség Horschetz Róber
vallás gyülekez elnö 185 kérvén nyújto hitközs alapításán engedélyezé vége miut
kimutatt ho hány tartozn sopro községhe megkapt engedél bizotts megalakul el
elöljár Horschetz Róber Zappe Miks Mell Miks Ko Salam
14554.
CÍMS Sop
SZÓCI Dózsa-f parasztláza idej 15 Új veszede fenyege S zsidók Ulászló
fordul segítségé h vé ő lázadók szemb m kir S.- külö védelm ajánlo ők kerül
súlyos megpróbáltatások En kor igazságszolgáltatásá jelle pél jegyz történel
Dorot n gyil asszon Han n zsidó felesé meggyilko kirabol vár ható állító
Brandenbu Gyö kérelm szabadonbocsát vár b rabl ho rés m szám lefoglal meggyilk
assz férjé vé kormánytan szolgáltat igazság Eb kor gazdas té megszorítás tet S
zsidók megtiltot ne finom drág posztóneműek v kereskedé mi fél
versenyképességük kereszt kereske Kereskede C kön c posz árulhatt c mérsékelt
szabó- keresztülvit h zs sza ru adhassa keresztényn alkus elért h kereszt ál
köte üzlet zs közvetíthess élelmiszeráru pi ko el lép sikerr h zsi ol áruk
amilyenek kereskedn eladá vásárolhassan S.- min eg ház tartoz vár telek bizon
rés c zsi házai jut da s 1379- v oki mar f őr S levéltárb S zsidók elnyom
helyze egys segít körülmé h zsi megkárosít kirá kincs kár törté minth zsi kir
kamaraszol vol Kamaraszol Ulás al ok tört kirá beleavatko érdekükb m La
kijelente városán h fo tű ott zsi elnyomás 1523- olta ve S zsidó meghag városn
h ált megerősít szabadalm értelmé hag béké é zsidó gondoskod vagy szemé
biztonságukr különb adók azon c nyomorga vá ezu zsidó Zs a ingatla u n fizet J
n S zsidó-nő feljegyeztete h megvásár h u évenk mag forin fizet városn S zsi
létsz 15 k oki szeri négys fő vo Enny te akkort kiűz S zsi szá vár 15 ott zsi n
sz mi panass ford Ferdinándh n s azon öt-v hats lehet mindöss tekinte vessz h
mohá v ide S.- számo megszökt azonkí pe zaklatá mi vár mindnyá végle kiűzetésü
koráb önk távoz S zs köz középnagys v 15 Kivet t extraordina - forint jár hoz 1
1 közö idő pozso S zsi hitközs v legtekintélyes idő vezérsze S zsidók juto zakla
köz fejlőd hitköz tart mohá vész végze vere ut ami türelmet katoliku vet kezü
ors kormányzás zsi helyz nag ross ford Magyarország 1526- hoss huzav u S zsi
kirá dekrétum örök-id kiűzet városb ah c XVI sz.- kezd visszatér S zsidó vall
életé kor ke történe a mar rá Kétségtel h S.- virá hitköz vo am színvona áll
legnagy hitközségg budai pozsonyiv zsidó kiűzetésük rabol hé pergamente beköt
táblák használ f amelyek néh meg S levéltárb Ezek kitűn h zsi Talmud Bib
exegesisé foglalkoz tanulmányoz Maimonid törvényköny Természete egyh intézmény
volt 1379- rituá fürdő tudomásu 1 többs említte zsinagó am Új-utcá vo u v zsi
utcá Tu rab áll hitköz él Körülbe X vé Me rab ak Minhó szerző m kiv tekintél
hivatkoz sz.- ismer Kál rabb G rabb Já rab J rabb Utób X eg történetíró Salsel
Hakab szerző m aske orszá eg n tudó emlí Valószí h e tanháza tartot fe e azon
ni bizonyít zsidó történ 18 kezdőd Azel lak néhán városb c titokb m megtür
végez se közöss munk 1840- országgyű megnyito zsi szám sza kirá városo ek kezde
ve zsi leteleped S.-b Érde jelens h legtöb Lakompakr Kis-Martonb Kaboldr
Német-Keresztur Nagy-Marton jött ah ős tulajdonkép S.- kerül 152 száműze
alkalmáv S vár tan tradíciók h is áskálód zsi ell ezút telje eredménytelen zsi
sz álland növekede Elei beköltözöt tömörül kü hitközség ha an hitközség
köteléké maradt ahon elkerül c vall társula létesített min tekintet nehézsége
okozo legink tem isk hián érezt 18 temetőhel kérelmez várost a azon tan ad m
1852- magániskol v engedé kért kapt létrej isk kezdet nag gyen működö uto zsidóelle
zavargá 18 volt korm azon szig paranc ad azon ren teremte zsi m zavartala élhet
mindink érezhet v öná hitköz alapításá szüksé Horschet Róbe vallá gyüleke eln
18 kérvé nyújt hitköz alapításá engedélyez vég miu kimutat h hán tartoz sopr
községh megkap engedé bizott megalaku e elöljá Horschet Róbe Zapp Mik Mel Mik K
Sala
14554
CÍM So
SZÓC Dózsa- parasztláz ide 1 Ú veszed fenyeg zsidó Ulászl fordu segítség v
lázadó szem ki S. kül védel ajánl ő kerü súlyo megpróbáltatáso E ko
igazságszolgáltatás jell pé jegy történe Doro gyi asszo Ha zsid feles meggyilk
kirabo vá hat állít Brandenb Gy kérel szabadonbocsá vá rab h ré szá lefogla
meggyil ass férj v kormányta szolgálta igazsá E ko gazda t megszorítá te zsidó
megtilto n fino drá posztóneműe keresked m fé versenyképességü keresz keresk
Keresked kö pos árulhat mérsékel szabó keresztülvi z sz r adhass keresztény
alku elér keresz á köt üzle z közvetíthes élelmiszerár p k e lé siker zs o áru
amilyene keresked elad vásárolhassa S. mi e há tarto vá tele bizo ré zs háza ju
d 1379 ok ma ő levéltár zsidó elnyo helyz egy segí körülm zs megkárosí kir kinc
ká tört mint zs ki kamaraszo vo Kamaraszo Ulá a o tör kir beleavatk érdekük L
kijelent városá f t ot zs elnyomá 1523 olt v zsid megha város ál megerősí
szabadal értelm ha bék zsid gondosko vag szem biztonságuk külön adó azo nyomorg
v ez zsid Z ingatl fize zsidó-n feljegyeztet megvásá éven ma fori fize város zs
léts 1 ok szer négy f v Enn t akkor kiű zs sz vá 1 ot zs s m panas for
Ferdinánd azo öt- hat lehe mindös tekint vess moh id S. szám megszök azonk p
zaklat m vá mindny végl kiűzetés korá ön távo z kö középnagy 1 Kive extraordin
forin já ho köz id pozs zs hitköz legtekintélye id vezérsz zsidó jut zakl kö
fejlő hitkö tar moh vés végz ver u am türelme katolik ve kez or kormányzá zs
hely na ros for Magyarorszá 1526 hos huza zs kir dekrétu örök-i kiűze város a
XV sz. kez visszaté zsid val élet ko k történ ma r Kétségte S. vir hitkö v a
színvon ál legnag hitközség buda pozsonyi zsid kiűzetésü rabo h pergament bekö
táblá haszná amelye né me levéltár Eze kitű zs Talmu Bi exegesis foglalko
tanulmányo Maimoni törvénykön Természet egy intézmén vol 1379 ritu fürd tudomás
több említt zsinag a Új-utc v zs utc T ra ál hitkö é Körülb v M ra a Minh szerz
ki tekinté hivatko sz. isme Ká rab rab J ra rab Utó e történetír Salse Haka
szerz ask orsz e tud eml Valósz tanház tarto f azo n bizonyí zsid törté 1 kezdő
Aze la néhá város titok megtü vége s közös mun 1840 országgy megnyit zs szá sz
kir város e kezd v zs letelepe S.- Érd jelen legtö Lakompak Kis-Marton Kabold
Német-Keresztu Nagy-Marto jöt a ő tulajdonké S. kerü 15 száműz alkalmá vá ta
tradíció i áskáló zs el ezú telj eredménytele zs s állan növeked Ele beköltözö
tömörü k hitközsé h a hitközsé kötelék marad aho elkerü val társul létesítet mi
tekinte nehézség okoz legin te is hiá érez 1 temetőhe kérelme város azo ta a
1852 magánisko enged kér kap létre is kezde na gye működ ut zsidóell zavarg 1
vol kor azo szi paran a azo re teremt zs zavartal élhe mindin érezhe ön hitkö
alapítás szüks Horsche Rób vall gyülek el 1 kérv nyúj hitkö alapítás engedélye
vé mi kimuta há tarto sop község megka enged bizot megalak elölj Horsche Rób
Zap Mi Me Mi Sal
1455
CÍ S
SZÓ Dózsa parasztlá id vesze fenye zsid Ulász ford segítsé lázad sze k S kü
véde aján ker súly megpróbáltatás k igazságszolgáltatá jel p jeg történ Dor gy
assz H zsi fele meggyil kirab v ha állí Branden G kére szabadonbocs v ra r sz
lefogl meggyi as fér kormányt szolgált igazs k gazd megszorít t zsid megtilt
fin dr posztónemű kereske f versenyképesség keres keres Kereske k po árulha
mérséke szab keresztülv s adhas keresztén alk elé keres kö üzl közvetíthe
élelmiszerá l sike z ár amilyen kereske ela vásárolhass S m h tart v tel biz r
z ház j 137 o m levéltá zsid elny hely eg seg körül z megkáros ki kin k tör min
z k kamarasz v Kamarasz Ul tö ki beleavat érdekü kijelen város o z elnyom 152
ol zsi megh váro á megerős szabada értel h bé zsi gondosk va sze biztonságu
külö ad az nyomor e zsi ingat fiz zsidó- feljegyezte megvás éve m for fiz váro
z lét o sze nég En akko ki z s v o z pana fo Ferdinán az öt ha leh mindö tekin
ves mo i S szá megszö azon zakla v mindn vég kiűzeté kor ö táv k középnag Kiv
extraordi fori j h kö i poz z hitkö legtekintély i vezérs zsid ju zak k fejl
hitk ta mo vé vég ve a türelm katoli v ke o kormányz z hel n ro fo Magyarorsz
152 ho huz z ki dekrét örök- kiűz váro X sz ke visszat zsi va éle k törté m
Kétségt S vi hitk színvo á legna hitközsé bud pozsony zsi kiűzetés rab pergamen
bek tábl haszn amely n m levéltá Ez kit z Talm B exegesi foglalk tanulmány
Maimon törvénykö Természe eg intézmé vo 137 rit für tudomá töb említ zsina
Új-ut z ut r á hitk Körül r Min szer k tekint hivatk sz ism K ra ra r ra Ut
történetí Sals Hak szer as ors tu em Valós tanhá tart az bizony zsi tört kezd
Az l néh váro tito megt vég közö mu 184 országg megnyi z sz s ki váro kez z
letelep S. Ér jele legt Lakompa Kis-Marto Kabol Német-Kereszt Nagy-Mart jö
tulajdonk S ker 1 számű alkalm v t tradíci áskál z e ez tel eredménytel z álla
növeke El beköltöz tömör hitközs hitközs kötelé mara ah elker va társu létesíte
m tekint nehézsé oko legi t i hi ére temetőh kérelm váro az t 185 magánisk enge
ké ka létr i kezd n gy műkö u zsidóel zavar vo ko az sz para az r terem z
zavarta élh mindi érezh ö hitk alapítá szük Horsch Ró val gyüle e kér nyú hitk
alapítá engedély v m kimut h tart so közsé megk enge bizo megala elöl Horsch Ró
Za M M M Sa