Magyar Zsidó Lexikon: Szabadka

14668.htm

CÍMSZÓ: Szabadka

SZÓCIKK: Szabadka (Subotica), SzHSz.,szab. kir. város Bács-Bodrog vm., 101,857 lak. A Sz.-i (kongresszusi) hitközség keletkezése szorosan összefügg azzal a szerződéssel, amelyet Szent Mária városa - a XVIII. sz.-ban ez volt Sz. neve - a kamarával kötött. E szerződés értelmében a város magának tartotta fenn a jogot, hogy görögöknek, örményeknek, zsidóknak és cigányoknak letelepülési engedélyt adjon. E jogával a város először 1775-ben élt, amikor - mint a hitközség irattárában őrzött pecsétes levél tanúsítja - Herschel Jakab zsellér kapott engedélyt a letelepedésre. Pár év múlva, amikor a beszivárgó családok száma tizenkettőre szaporodott, megszervezték a hitközséget. A tizenkét alapító közül, Herschel Jakabén kívül, még háromnak a neve maradt fenn. Ezek: Hajduska Salamon kereskedő, Khun József házaló és Löbl Jakab szabómester. A város, úgy látszik, kezdetben nem jó szemmel nézte a zsidó családok szaporodását, amit eléggé bizonyít az a körülmény, hogy csak nehezen, a budai helytartótanács ismételt közbenjárására adott 1799-ben engedélyt templom építésre. Az első letelepülők - zsellérek, földmívelők és iparosok - többnyire szegény emberek voltak, minek következtében a hitközség fejlődése csak lassú tempóban haladhatott előre. Ennek a lassú fejlődésnek állomásai a szegényes templom és a pár év múlva létesített Chevra Kadisa. A hitközség első rabbija Léb Hirschmann volt, aki hosszú áldásos működés után 1860. halt meg Sz.-n. Az első elöljárók közül Hubert Jakab, Schreier Jakab, Schaffer Jakab, Eisenstadter Ármin, Geiger Fülöp és Deutsch Jakab nevei érdemelnek említést, akik céltudatos munkával segítették át a hitközséget a szervezkedés első nehézségein. A hitközség fejlődése ezután - párhuzamosan haladva a város fejlődésével - gyorsabb iramot vett. 1852-ben megalakult a zsidó Nőegylet, amely később népkonyhát is létesített és ma is eredményes kulturális és emberbaráti tevékenységet végez. A következő évtizedekben olyan arányokban terjeszkedett a hitközség, hogy szüksége mutatkozott egy új templom építésének. 1901-ben Milkó Izidor, (1. o.) a kiváló író, akkori hitközségi elnök és többek kezdeményezésére Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti műépítészek tervei szerint hozzá is fogtak egy művészi stílusú templom építéséhez, melyet 1903. Singer Bernát főrabbi avatott fel. Ezt a zsinagógát saját erejéből kölcsönkötvények kibocsátása útján építette fel a község. A hitélet kimélyítését szolgáló másik intézménye a hitközségnek a Talmud Tóra Egyesület. Miután az államosítás következtében a hitközségnek nincs saját iskolája, a Talmud Tórának kimondott célja éppen az, hogy az állami tanterv szerint heti két órában megszabott hitoktatási idő újabb két órával megtoldja. A Talmud Tóra jelenleg Gerson József főrabbi vezetése alatt működik és 200 tanulója van. Új korszak kezdődött a hitközség történetében 1904., amikor Klein Adolf dr. volt kórházi főorvos, v. tartományülési képviselő foglalta el az elnöki széket, aki azóta is megszakítás nélkül vezeti a hitközséget. Első ténykedése volt, hogy minden adófizetőnek megadta a választójogot és a hitközséget demokratizálta. Az adminisztrációt egészséges alapokra fektette, nyugdíjalapot létesített a tisztviselők számára, modernizálta az istentiszteletet s pár év alatt kitartó és hozzáértő munkásságával a vezető hitközségek sorába emelte az addig kisjelentőségü vidéki hitközséget. 1914-ben létesült a Patronázs-Egyesület, mely 30 árva gyereket nevel s 1923. nyitották meg a Singer Bernát Szeretetház-Egyesület díszes kórházát, mely jelenleg az SHS. királyság egyetlen zsidó kórháza. Ugyanezen évben alakult meg a Hakoah ifjúsági egylet is. A közéletben jelentős szerepet játszanak: Klein Adolf elnök, Török Ármin honvéd törzsorvos, Barta Antal városi tiszti főorvos, Wilheim Adolf városi közkórházi igazgató. Sz. szülöttei közül többen emelkedtek országos hírnévre, így Milko Izidor (1. o.) író, Teles Ede (1. o.) szobrászművész és Geréb József (1. o.) a klasszika filológia tanára. A város közgazdasági életét előmozdították: Hartman Rafael (baromfiüzeme 500 embernek ad kenyeret), Steiner Kálmán ( Ferrum vasúti kocsijavítóműhelye 600 munkást foglalkoztat), Roth Ármin kalapgyárában 250, Glied Adolf és Kohn Sándor bőrgyárában 300, Rotmann Imre vasbútorgyárában 150 és a Goldner Testvérek jégszekrény-és bútorgyárában 100 alkalmazott nyer állandó elhelyezkedést. A SzHSz. királyság e második legnagyobb hitközségének lélekszáma 950 családban 5000, akik közül 1285 adófizető. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai a következőképen oszlanak meg: 16 nagykereskedő, 34 gazdálkodó, 336 kereskedő, 27 ügyvéd, 38 köztisztviselő, 26 nagyiparos, 28 orvos, 202 magántisztviselő, 10 vállalkozó, 364 iparos, 2 mérnök, 10 iró és hírlapíró, 17 magánzó, 35 munkás és 40 egyéb. A hitközség évi költségvetése 1.100,000 dinár. Hitéleti célokra 500,000, filantropikus és szociális célokra 200,000 dinárt költ a hitközség, amely négy - nyugdíj, kamatmentes kölcsön és jótékonysági - alapot kezel összesen 345,000 dinár értékben. A világháborúban részt vett tagjai közül 54-en estek el. Mai vezetősége: Gerson József főrabbi, Klein Adolf elnök, Hartman József alelnök. Elöljárók: Fischer Jákó, Palóc Simon, Mezei Izsó, Fenyves Ferenc, Hercog László, Schreyer Lajos, Lederer Emil, Víg Zs. Sándor, Glied Adolf, Kohn Mózes, Vidor Imre titkár. Főkántor: Basser József.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4668. címszó a lexikon => 815. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14668.htm

CÍMSZÓ: Szabadka

SZÓCIKK: Szabadka Subotica , SzHSz.,szab. kir. város Bács-Bodrog vm., 101,857 lak. A Sz.-i kongresszusi hitközség keletkezése szorosan összefügg azzal a szerződéssel, amelyet Szent Mária városa - a XVIII. sz.-ban ez volt Sz. neve - a kamarával kötött. E szerződés értelmében a város magának tartotta fenn a jogot, hogy görögöknek, örményeknek, zsidóknak és cigányoknak letelepülési engedélyt adjon. E jogával a város először 1775-ben élt, amikor - mint a hitközség irattárában őrzött pecsétes levél tanúsítja - Herschel Jakab zsellér kapott engedélyt a letelepedésre. Pár év múlva, amikor a beszivárgó családok száma tizenkettőre szaporodott, megszervezték a hitközséget. A tizenkét alapító közül, Herschel Jakabén kívül, még háromnak a neve maradt fenn. Ezek: Hajduska Salamon kereskedő, Khun József házaló és Löbl Jakab szabómester. A város, úgy látszik, kezdetben nem jó szemmel nézte a zsidó családok szaporodását, amit eléggé bizonyít az a körülmény, hogy csak nehezen, a budai helytartótanács ismételt közbenjárására adott 1799-ben engedélyt templom építésre. Az első letelepülők - zsellérek, földmívelők és iparosok - többnyire szegény emberek voltak, minek következtében a hitközség fejlődése csak lassú tempóban haladhatott előre. Ennek a lassú fejlődésnek állomásai a szegényes templom és a pár év múlva létesített Chevra Kadisa. A hitközség első rabbija Léb Hirschmann volt, aki hosszú áldásos működés után 1860. halt meg Sz.-n. Az első elöljárók közül Hubert Jakab, Schreier Jakab, Schaffer Jakab, Eisenstadter Ármin, Geiger Fülöp és Deutsch Jakab nevei érdemelnek említést, akik céltudatos munkával segítették át a hitközséget a szervezkedés első nehézségein. A hitközség fejlődése ezután - párhuzamosan haladva a város fejlődésével - gyorsabb iramot vett. 1852-ben megalakult a zsidó Nőegylet, amely később népkonyhát is létesített és ma is eredményes kulturális és emberbaráti tevékenységet végez. A következő évtizedekben olyan arányokban terjeszkedett a hitközség, hogy szüksége mutatkozott egy új templom építésének. 1901-ben Milkó Izidor, 1. o. a kiváló író, akkori hitközségi elnök és többek kezdeményezésére Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti műépítészek tervei szerint hozzá is fogtak egy művészi stílusú templom építéséhez, melyet 1903. Singer Bernát főrabbi avatott fel. Ezt a zsinagógát saját erejéből kölcsönkötvények kibocsátása útján építette fel a község. A hitélet kimélyítését szolgáló másik intézménye a hitközségnek a Talmud Tóra Egyesület. Miután az államosítás következtében a hitközségnek nincs saját iskolája, a Talmud Tórának kimondott célja éppen az, hogy az állami tanterv szerint heti két órában megszabott hitoktatási idő újabb két órával megtoldja. A Talmud Tóra jelenleg Gerson József főrabbi vezetése alatt működik és 200 tanulója van. Új korszak kezdődött a hitközség történetében 1904., amikor Klein Adolf dr. volt kórházi főorvos, v. tartományülési képviselő foglalta el az elnöki széket, aki azóta is megszakítás nélkül vezeti a hitközséget. Első ténykedése volt, hogy minden adófizetőnek megadta a választójogot és a hitközséget demokratizálta. Az adminisztrációt egészséges alapokra fektette, nyugdíjalapot létesített a tisztviselők számára, modernizálta az istentiszteletet s pár év alatt kitartó és hozzáértő munkásságával a vezető hitközségek sorába emelte az addig kisjelentőségü vidéki hitközséget. 1914-ben létesült a Patronázs-Egyesület, mely 30 árva gyereket nevel s 1923. nyitották meg a Singer Bernát Szeretetház-Egyesület díszes kórházát, mely jelenleg az SHS. királyság egyetlen zsidó kórháza. Ugyanezen évben alakult meg a Hakoah ifjúsági egylet is. A közéletben jelentős szerepet játszanak: Klein Adolf elnök, Török Ármin honvéd törzsorvos, Barta Antal városi tiszti főorvos, Wilheim Adolf városi közkórházi igazgató. Sz. szülöttei közül többen emelkedtek országos hírnévre, így Milko Izidor 1. o. író, Teles Ede 1. o. szobrászművész és Geréb József 1. o. a klasszika filológia tanára. A város közgazdasági életét előmozdították: Hartman Rafael baromfiüzeme 500 embernek ad kenyeret , Steiner Kálmán Ferrum vasúti kocsijavítóműhelye 600 munkást foglalkoztat , Roth Ármin kalapgyárában 250, Glied Adolf és Kohn Sándor bőrgyárában 300, Rotmann Imre vasbútorgyárában 150 és a Goldner Testvérek jégszekrény-és bútorgyárában 100 alkalmazott nyer állandó elhelyezkedést. A SzHSz. királyság e második legnagyobb hitközségének lélekszáma 950 családban 5000, akik közül 1285 adófizető. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai a következőképen oszlanak meg: 16 nagykereskedő, 34 gazdálkodó, 336 kereskedő, 27 ügyvéd, 38 köztisztviselő, 26 nagyiparos, 28 orvos, 202 magántisztviselő, 10 vállalkozó, 364 iparos, 2 mérnök, 10 iró és hírlapíró, 17 magánzó, 35 munkás és 40 egyéb. A hitközség évi költségvetése 1.100,000 dinár. Hitéleti célokra 500,000, filantropikus és szociális célokra 200,000 dinárt költ a hitközség, amely négy - nyugdíj, kamatmentes kölcsön és jótékonysági - alapot kezel összesen 345,000 dinár értékben. A világháborúban részt vett tagjai közül 54-en estek el. Mai vezetősége: Gerson József főrabbi, Klein Adolf elnök, Hartman József alelnök. Elöljárók: Fischer Jákó, Palóc Simon, Mezei Izsó, Fenyves Ferenc, Hercog László, Schreyer Lajos, Lederer Emil, Víg Zs. Sándor, Glied Adolf, Kohn Mózes, Vidor Imre titkár. Főkántor: Basser József.

14668.ht

CÍMSZÓ Szabadk

SZÓCIKK Szabadk Subotic SzHSz.,szab kir váro Bács-Bodro vm. 101,85 lak Sz.- kongresszus hitközsé keletkezés szorosa összefüg azza szerződéssel amelye Szen Mári város XVIII sz.-ba e vol Sz nev kamaráva kötött szerződé értelmébe váro magána tartott fen jogot hog görögöknek örményeknek zsidókna é cigányokna letelepülés engedély adjon jogáva váro előszö 1775-be élt amiko min hitközsé irattárába őrzöt pecséte levé tanúsítj Hersche Jaka zsellé kapot engedély letelepedésre Pá é múlva amiko beszivárg családo szám tizenkettőr szaporodott megszervezté hitközséget tizenké alapít közül Hersche Jakabé kívül mé háromna nev marad fenn Ezek Hajdusk Salamo kereskedő Khu Józse házal é Löb Jaka szabómester város úg látszik kezdetbe ne j szemme nézt zsid családo szaporodását ami elégg bizonyí a körülmény hog csa nehezen buda helytartótanác ismétel közbenjárásár adot 1799-be engedély templo építésre A els letelepülő zsellérek földmívelő é iparoso többnyir szegén embere voltak mine következtébe hitközsé fejlődés csa lass tempóba haladhatot előre Enne lass fejlődésne állomása szegénye templo é pá é múlv létesítet Chevr Kadisa hitközsé els rabbij Lé Hirschman volt ak hossz áldáso működé utá 1860 hal me Sz.-n A els elöljáró közü Huber Jakab Schreie Jakab Schaffe Jakab Eisenstadte Ármin Geige Fülö é Deutsc Jaka neve érdemelne említést aki céltudato munkáva segítetté á hitközsége szervezkedé els nehézségein hitközsé fejlődés ezutá párhuzamosa haladv váro fejlődéséve gyorsab iramo vett 1852-be megalakul zsid Nőegylet amel későb népkonyhá i létesítet é m i eredménye kulturáli é emberbarát tevékenysége végez következ évtizedekbe olya arányokba terjeszkedet hitközség hog szükség mutatkozot eg ú templo építésének 1901-be Milk Izidor 1 o kivál író akkor hitközség elnö é többe kezdeményezésér Jaka Dezs é Komo Marcel budapest műépítésze terve szerin hozz i fogta eg művész stílus templo építéséhez melye 1903 Singe Berná főrabb avatot fel Ez zsinagógá sajá erejébő kölcsönkötvénye kibocsátás útjá épített fe község hitéle kimélyítésé szolgál mási intézmény hitközségne Talmu Tór Egyesület Miutá a államosítá következtébe hitközségne ninc sajá iskolája Talmu Tórána kimondot célj éppe az hog a állam tanter szerin het ké órába megszabot hitoktatás id újab ké óráva megtoldja Talmu Tór jelenle Gerso Józse főrabb vezetés alat működi é 20 tanulój van Ú korsza kezdődöt hitközsé történetébe 1904. amiko Klei Adol dr vol kórház főorvos v tartományülés képvisel foglalt e a elnök széket ak azót i megszakítá nélkü vezet hitközséget Els ténykedés volt hog minde adófizetőne megadt választójogo é hitközsége demokratizálta A adminisztráció egészsége alapokr fektette nyugdíjalapo létesítet tisztviselő számára modernizált a istentisztelete pá é alat kitart é hozzáért munkásságáva vezet hitközsége soráb emelt a addi kisjelentőség vidék hitközséget 1914-be létesül Patronázs-Egyesület mel 3 árv gyereke neve 1923 nyitottá me Singe Berná Szeretetház-Egyesüle dísze kórházát mel jelenle a SHS királysá egyetle zsid kórháza Ugyaneze évbe alakul me Hakoa ifjúság egyle is közéletbe jelentő szerepe játszanak Klei Adol elnök Törö Ármi honvé törzsorvos Bart Anta város tiszt főorvos Wilhei Adol város közkórház igazgató Sz szülötte közü többe emelkedte országo hírnévre íg Milk Izido 1 o író Tele Ed 1 o szobrászművés é Geré Józse 1 o klasszik filológi tanára váro közgazdaság életé előmozdították Hartma Rafae baromfiüzem 50 emberne a kenyere Steine Kálmá Ferru vasút kocsijavítóműhely 60 munkás foglalkozta Rot Ármi kalapgyárába 250 Glie Adol é Koh Sándo bőrgyárába 300 Rotman Imr vasbútorgyárába 15 é Goldne Testvére jégszekrény-é bútorgyárába 10 alkalmazot nye álland elhelyezkedést SzHSz királysá másodi legnagyob hitközségéne lélekszám 95 családba 5000 aki közü 128 adófizető Foglalkozá szerin hitközsé tagja következőképe oszlana meg 1 nagykereskedő 3 gazdálkodó 33 kereskedő 2 ügyvéd 3 köztisztviselő 2 nagyiparos 2 orvos 20 magántisztviselő 1 vállalkozó 36 iparos mérnök 1 ir é hírlapíró 1 magánzó 3 munká é 4 egyéb hitközsé év költségvetés 1.100,00 dinár Hitélet célokr 500,000 filantropiku é szociáli célokr 200,00 dinár köl hitközség amel nég nyugdíj kamatmente kölcsö é jótékonyság alapo keze összese 345,00 diná értékben világháborúba rész vet tagja közü 54-e este el Ma vezetősége Gerso Józse főrabbi Klei Adol elnök Hartma Józse alelnök Elöljárók Fische Jákó Paló Simon Meze Izsó Fenyve Ferenc Herco László Schreye Lajos Ledere Emil Ví Zs Sándor Glie Adolf Koh Mózes Vido Imr titkár Főkántor Basse József

14668.h

CÍMSZ Szabad

SZÓCIK Szabad Suboti SzHSz.,sza ki vár Bács-Bodr vm 101,8 la Sz. kongresszu hitközs keletkezé szoros összefü azz szerződésse amely Sze Már váro XVII sz.-b vo S ne kamaráv kötöt szerződ értelméb vár magán tartot fe jogo ho görögökne örményekne zsidókn cigányokn letelepülé engedél adjo jogáv vár elősz 1775-b él amik mi hitközs irattáráb őrzö pecsét lev tanúsít Hersch Jak zsell kapo engedél letelepedésr P múlv amik beszivár család szá tizenkettő szaporodot megszervezt hitközsége tizenk alapí közü Hersch Jakab kívü m háromn ne mara fen Eze Hajdus Salam keresked Kh Józs háza Lö Jak szabómeste váro ú látszi kezdetb n szemm néz zsi család szaporodásá am elég bizony körülmén ho cs neheze bud helytartótaná isméte közbenjárásá ado 1799-b engedél templ építésr el letelepül zsellére földmível iparos többnyi szegé ember volta min következtéb hitközs fejlődé cs las tempób haladhato előr Enn las fejlődésn állomás szegény templ p múl létesíte Chev Kadis hitközs el rabbi L Hirschma vol a hoss áldás működ ut 186 ha m Sz.- el elöljár köz Hube Jaka Schrei Jaka Schaff Jaka Eisenstadt Ármi Geig Fül Deuts Jak nev érdemeln említés ak céltudat munkáv segített hitközség szervezked el nehézségei hitközs fejlődé ezut párhuzamos halad vár fejlődésév gyorsa iram vet 1852-b megalaku zsi Nőegyle ame késő népkonyh létesíte eredmény kulturál emberbará tevékenység vége követke évtizedekb oly arányokb terjeszkede hitközsé ho szüksé mutatkozo e templ építéséne 1901-b Mil Izido kivá ír akko hitközsé eln több kezdeményezésé Jak Dez Kom Marce budapes műépítész terv szeri hoz fogt e művés stílu templ építéséhe mely 190 Sing Bern főrab avato fe E zsinagóg saj erejéb kölcsönkötvény kibocsátá útj építet f közsé hitél kimélyítés szolgá más intézmén hitközségn Talm Tó Egyesüle Miut államosít következtéb hitközségn nin saj iskoláj Talm Tórán kimondo cél épp a ho álla tante szeri he k óráb megszabo hitoktatá i úja k óráv megtoldj Talm Tó jelenl Gers Józs főrab vezeté ala működ 2 tanuló va korsz kezdődö hitközs történetéb 1904 amik Kle Ado d vo kórhá főorvo tartományülé képvise foglal elnö széke a azó megszakít nélk veze hitközsége El ténykedé vol ho mind adófizetőn megad választójog hitközség demokratizált adminisztráci egészség alapok fektett nyugdíjalap létesíte tisztvisel számár modernizál istentisztelet p ala kitar hozzáér munkásságáv veze hitközség sorá emel add kisjelentősé vidé hitközsége 1914-b létesü Patronázs-Egyesüle me ár gyerek nev 192 nyitott m Sing Bern Szeretetház-Egyesül dísz kórházá me jelenl SH királys egyetl zsi kórház Ugyanez évb alaku m Hako ifjúsá egyl i közéletb jelent szerep játszana Kle Ado elnö Tör Árm honv törzsorvo Bar Ant váro tisz főorvo Wilhe Ado váro közkórhá igazgat S szülött köz több emelkedt ország hírnévr í Mil Izid ír Tel E szobrászművé Ger Józs klasszi filológ tanár vár közgazdasá élet előmozdítottá Hartm Rafa baromfiüze 5 embern kenyer Stein Kálm Ferr vasú kocsijavítóműhel 6 munká foglalkozt Ro Árm kalapgyáráb 25 Gli Ado Ko Sánd bőrgyáráb 30 Rotma Im vasbútorgyáráb 1 Goldn Testvér jégszekrény- bútorgyáráb 1 alkalmazo ny állan elhelyezkedés SzHS királys másod legnagyo hitközségén lélekszá 9 családb 500 ak köz 12 adófizet Foglalkoz szeri hitközs tagj következőkép oszlan me nagykeresked gazdálkod 3 keresked ügyvé köztisztvisel nagyiparo orvo 2 magántisztvisel vállalkoz 3 iparo mérnö i hírlapír magánz munk egyé hitközs é költségveté 1.100,0 diná Hitéle célok 500,00 filantropik szociál célok 200,0 diná kö hitközsé ame né nyugdí kamatment kölcs jótékonysá alap kez összes 345,0 din értékbe világháborúb rés ve tagj köz 54- est e M vezetőség Gers Józs főrabb Kle Ado elnö Hartm Józs alelnö Elöljáró Fisch Ják Pal Simo Mez Izs Fenyv Feren Herc Lászl Schrey Lajo Leder Emi V Z Sándo Gli Adol Ko Móze Vid Im titká Főkánto Bass Józse

14668.

CÍMS Szaba

SZÓCI Szaba Subot SzHSz.,sz k vá Bács-Bod v 101, l Sz kongressz hitköz keletkez szoro összef az szerződéss amel Sz Má vár XVI sz.- v n kamará kötö szerző értelmé vá magá tarto f jog h görögökn örményekn zsidók cigányok letelepül engedé adj jogá vá elős 1775- é ami m hitköz irattárá őrz pecsé le tanúsí Hersc Ja zsel kap engedé letelepedés múl ami beszivá csalá sz tizenkett szaporodo megszervez hitközség tizen alap köz Hersc Jaka kív három n mar fe Ez Hajdu Sala kereske K Józ ház L Ja szabómest vár látsz kezdet szem né zs csalá szaporodás a elé bizon körülmé h c nehez bu helytartótan ismét közbenjárás ad 1799- engedé temp építés e letelepü zsellér földmíve iparo többny szeg embe volt mi következté hitköz fejlőd c la tempó haladhat elő En la fejlődés állomá szegén temp mú létesít Che Kadi hitköz e rabb Hirschm vo hos áldá műkö u 18 h Sz. e elöljá kö Hub Jak Schre Jak Schaf Jak Eisenstad Árm Gei Fü Deut Ja ne érdemel említé a céltuda munká segítet hitközsé szervezke e nehézsége hitköz fejlőd ezu párhuzamo hala vá fejlődésé gyors ira ve 1852- megalak zs Nőegyl am kés népkony létesít eredmén kulturá emberbar tevékenysé vég követk évtizedek ol arányok terjeszked hitközs h szüks mutatkoz temp építésén 1901- Mi Izid kiv í akk hitközs el töb kezdeményezés Ja De Ko Marc budape műépítés ter szer ho fog művé stíl temp építéséh mel 19 Sin Ber főra avat f zsinagó sa erejé kölcsönkötvén kibocsát út építe közs hité kimélyíté szolg má intézmé hitközség Tal T Egyesül Miu államosí következté hitközség ni sa iskolá Tal Tórá kimond cé ép h áll tant szer h órá megszab hitoktat új órá megtold Tal T jelen Ger Józ főra vezet al műkö tanul v kors kezdőd hitköz történeté 190 ami Kl Ad v kórh főorv tartományül képvis fogla eln szék az megszakí nél vez hitközség E tényked vo h min adófizető mega választójo hitközsé demokratizál adminisztrác egészsé alapo fektet nyugdíjala létesít tisztvise számá modernizá istentisztele al kita hozzáé munkásságá vez hitközsé sor eme ad kisjelentős vid hitközség 1914- létes Patronázs-Egyesül m á gyere ne 19 nyitot Sin Ber Szeretetház-Egyesü dís kórház m jelen S király egyet zs kórhá Ugyane év alak Hak ifjús egy közélet jelen szere játszan Kl Ad eln Tö Ár hon törzsorv Ba An vár tis főorv Wilh Ad vár közkórh igazga szülöt kö töb emelked orszá hírnév Mi Izi í Te szobrászműv Ge Józ klassz filoló taná vá közgazdas éle előmozdított Hart Raf baromfiüz ember kenye Stei Kál Fer vas kocsijavítóműhe munk foglalkoz R Ár kalapgyárá 2 Gl Ad K Sán bőrgyárá 3 Rotm I vasbútorgyárá Gold Testvé jégszekrény bútorgyárá alkalmaz n álla elhelyezkedé SzH király máso legnagy hitközségé léleksz család 50 a kö 1 adófize Foglalko szer hitköz tag következőké oszla m nagykereske gazdálko kereske ügyv köztisztvise nagyipar orv magántisztvise vállalko ipar mérn hírlapí magán mun egy hitköz költségvet 1.100, din Hitél célo 500,0 filantropi szociá célo 200, din k hitközs am n nyugd kamatmen kölc jótékonys ala ke össze 345, di értékb világháború ré v tag kö 54 es vezetősé Ger Józ főrab Kl Ad eln Hart Józ aleln Elöljár Fisc Já Pa Sim Me Iz Feny Fere Her Lász Schre Laj Lede Em Sánd Gl Ado K Móz Vi I titk Főkánt Bas Józs

14668

CÍM Szab

SZÓC Szab Subo SzHSz.,s v Bács-Bo 101 S kongress hitkö keletke szor össze a szerződés ame S M vá XV sz. kamar köt szerz értelm v mag tart jo görögök örmények zsidó cigányo letelepü enged ad jog v elő 1775 am hitkö irattár őr pecs l tanús Hers J zse ka enged letelepedé mú am besziv csal s tizenket szaporod megszerve hitközsé tize ala kö Hers Jak kí háro ma f E Hajd Sal keresk Jó há J szabómes vá láts kezde sze n z csal szaporodá el bizo körülm nehe b helytartóta ismé közbenjárá a 1799 enged tem építé letelep zsellé földmív ipar többn sze emb vol m következt hitkö fejlő l temp haladha el E l fejlődé állom szegé tem m létesí Ch Kad hitkö rab Hirsch v ho áld műk 1 Sz elölj k Hu Ja Schr Ja Scha Ja Eisensta Ár Ge F Deu J n érdeme említ céltud munk segíte hitközs szervezk nehézség hitkö fejlő ez párhuzam hal v fejlődés gyor ir v 1852 megala z Nőegy a ké népkon létesí eredmé kultur emberba tevékenys vé követ évtizede o arányo terjeszke hitköz szük mutatko tem építésé 1901 M Izi ki ak hitköz e tö kezdeményezé J D K Mar budap műépíté te sze h fo műv stí tem építésé me 1 Si Be főr ava zsinag s erej kölcsönkötvé kibocsá ú épít köz hit kimélyít szol m intézm hitközsé Ta Egyesü Mi államos következt hitközsé n s iskol Ta Tór kimon c é ál tan sze ór megsza hitokta ú ór megtol Ta jele Ge Jó főr veze a műk tanu kor kezdő hitkö történet 19 am K A kór főor tartományü képvi fogl el szé a megszak né ve hitközsé tényke v mi adófizet meg választój hitközs demokratizá adminisztrá egészs alap fekte nyugdíjal létesí tisztvis szám moderniz istentisztel a kit hozzá munkásság ve hitközs so em a kisjelentő vi hitközsé 1914 léte Patronázs-Egyesü gyer n 1 nyito Si Be Szeretetház-Egyes dí kórhá jele királ egye z kórh Ugyan é ala Ha ifjú eg közéle jele szer játsza K A el T Á ho törzsor B A vá ti főor Wil A vá közkór igazg szülö k tö emelke orsz hírné M Iz T szobrászmű G Jó klass filol tan v közgazda él előmozdítot Har Ra baromfiü embe keny Ste Ká Fe va kocsijavítóműh mun foglalko Á kalapgyár G A Sá bőrgyár Rot vasbútorgyár Gol Testv jégszekrén bútorgyár alkalma áll elhelyezked Sz királ más legnag hitközség léleks csalá 5 k adófiz Foglalk sze hitkö ta következők oszl nagykeresk gazdálk keresk ügy köztisztvis nagyipa or magántisztvis vállalk ipa mér hírlap magá mu eg hitkö költségve 1.100 di Hité cél 500, filantrop szoci cél 200 di hitköz a nyug kamatme köl jótékony al k össz 345 d érték világhábor r ta k 5 e vezetős Ge Jó főra K A el Har Jó alel Elöljá Fis J P Si M I Fen Fer He Lás Schr La Led E Sán G Ad Mó V tit Főkán Ba Józ

1466

CÍ Sza

SZÓ Sza Sub SzHSz., Bács-B 10 kongres hitk keletk szo össz szerződé am v X sz kama kö szer értel ma tar j görögö örménye zsid cigány letelep enge a jo el 177 a hitk irattá ő pec tanú Her zs k enge leteleped m a beszi csa tizenke szaporo megszerv hitközs tiz al k Her Ja k hár m Haj Sa keres J h szabóme v lát kezd sz csa szaporod e biz körül neh helytartót ism közbenjár 179 enge te épít letele zsell földmí ipa több sz em vo következ hitk fejl tem haladh e fejlőd állo szeg te létes C Ka hitk ra Hirsc h ál mű S elöl H J Sch J Sch J Eisenst Á G De érdem emlí céltu mun segít hitköz szervez nehézsé hitk fejl e párhuza ha fejlődé gyo i 185 megal Nőeg k népko létes eredm kultu emberb tevékeny v köve évtized arány terjeszk hitkö szü mutatk te építés 190 Iz k a hitkö t kezdeményez Ma buda műépít t sz f mű st te építés m S B fő av zsina ere kölcsönkötv kibocs épí kö hi kimélyí szo intéz hitközs T Egyes M államo következ hitközs isko T Tó kimo á ta sz ó megsz hitokt ó megto T jel G J fő vez mű tan ko kezd hitk történe 1 a kó főo tartomány képv fog e sz megsza n v hitközs tényk m adófize me választó hitköz demokratiz adminisztr egész ala fekt nyugdíja létes tisztvi szá moderni istentiszte ki hozz munkássá v hitköz s e kisjelent v hitközs 191 lét Patronázs-Egyes gye nyit S B Szeretetház-Egye d kórh jel kirá egy kór Ugya al H ifj e közél jel sze játsz e h törzso v t főo Wi v közkó igaz szül t emelk ors hírn I szobrászm J klas filo ta közgazd é előmozdíto Ha R baromfi emb ken St K F v kocsijavítómű mu foglalk kalapgyá S bőrgyá Ro vasbútorgyá Go Test jégszekré bútorgyá alkalm ál elhelyezke S kirá má legna hitközsé lélek csal adófi Foglal sz hitk t következő osz nagykeres gazdál keres üg köztisztvi nagyip o magántisztvi vállal ip mé hírla mag m e hitk költségv 1.10 d Hit cé 500 filantro szoc cé 20 d hitkö nyu kamatm kö jótékon a öss 34 érté világhábo t vezető G J főr e Ha J ale Elölj Fi S Fe Fe H Lá Sch L Le Sá A M ti Főká B Jó