14746.htm
CÍMSZÓ: Szegényügy
SZÓCIKK: Szegényügy. A
szegényekről és a gyengékről való szeretetteljes gondoskodás, mint a bibliai
idők hagyománya, a talmudi korszakban is megmaradt. Ünnepi lakomát nem tartottak
szegény nélkül és rendszeres segélyképen az ú. n. szegénytizedet kapták a
szegények. Az alamizsna adás már a bibliai idők moralistái szerint is Istennek
tetsző, jámbor cselekedet volt (Példabeszédek, Szírach, Jób, Zsoltárok). Később
a rabbik még inkább értékelték az adakozók érdemeit. A jeruzsálemi Templomban
volt egy titkos kamra, ahol a jobb napokat látott szegények számára feltűnés
nélkül lehetett elhelyezni az alamizsnát, pénzadományok számára pedig perselyek
szolgáltak. A zsidó hitközségeknek már a talmudi időkben volt külön szegényügyi
elöljárójuk, aki a szegényeknek élelemmel és ruházattal való ellátásáról
gondoskodott. A perselyekből heti készpénzt kaptak a szegények, a tálból pedig
mindennapi eleséget. Ellátásban részesültek az idegenek is, de csak a helyi
szegények után. A középkorban a Sz. intézése az egyesületek kezébe került. A
középkori Sz. fejlettségére jellemző, hogy Maimonides, saját kijelentése
szerint, soha nem hallott olyan zsidó hitközségről, melyből a szegénykassza
hiányzott volna. Keresztényekre is kiterjedt a zsidó jótékonyság. A városokban
az átutazó idegeneket családokhoz utalták be, amelyek teljes ellátásukról
gondoskodtak. A XIII. sz.-ban Regensburgban találkozunk először a
zsidókórházzal (hekdes), amely kezdetben átutazó idegen zsidók szállása volt;
később betegápolással foglalkozott. A Sz. további fejlődésének jele, hogy egyes
hitközségekben külön otthonokat állítottak fel a szegény talmudisták számára,
akik ezekben az otthonokban lakást és ellátást kaptak. A XIV. sz.-ban látjuk
első nyomait annak, hogy a Sz.-et egyesületek (Chevrasz gemilusz chaszodim,
később a Chevra Kadisa) karolják fel. A diaszpóra terjedésével a jótékonykodás
számára új feladatok nyíltak. Mikor időről időre nagy zsidótömegeket
fenyegetett a rabszolgaság sorsa, így a Spanyolországból való kiűzetés után,
különösen nagy súlyt helyeztek arra, hogy a foglyokat a szolgaságból kiváltsák.
Alakult is egy nemzetközi szervezet (Velence volt a székhelye), amely a
váltságdíjak gyűjtésével foglalkozott. A XVII. és a XVIII. sz.-ban a portugál
hitközségek Amsterdamban és Londonban sok egyesületet létesítettek, amelyek a
jótékonyság legkülönbözőbb területein tevékenykedtek. A közjótókonysággal is
foglalkozó római hitközségnek már a XVIII. sz. elején húsz szervezete volt. E
szervezetek tevékenysége négy osztályba volt sorozva: 1. Sz., 2. temetési ügy,
3. aggok ellátása, 4. kultusz ügyek. A szociális élet minden ágára kiterjedt
tehát a hitközségek tevékenysége s már a középkor vége felé megvoltak csaknem
teljes számban mindazok az intézmények, amelyek a Sz.-eket ma is intézik. (L.
Jótékonyság.)
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4746. címszó a lexikon =>
831. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14746.htm
CÍMSZÓ: Szegényügy
SZÓCIKK: Szegényügy. A szegényekről és a gyengékről való szeretetteljes
gondoskodás, mint a bibliai idők hagyománya, a talmudi korszakban is megmaradt.
Ünnepi lakomát nem tartottak szegény nélkül és rendszeres segélyképen az ú. n.
szegénytizedet kapták a szegények. Az alamizsna adás már a bibliai idők moralistái
szerint is Istennek tetsző, jámbor cselekedet volt Példabeszédek, Szírach, Jób,
Zsoltárok . Később a rabbik még inkább értékelték az adakozók érdemeit. A
jeruzsálemi Templomban volt egy titkos kamra, ahol a jobb napokat látott
szegények számára feltűnés nélkül lehetett elhelyezni az alamizsnát,
pénzadományok számára pedig perselyek szolgáltak. A zsidó hitközségeknek már a
talmudi időkben volt külön szegényügyi elöljárójuk, aki a szegényeknek
élelemmel és ruházattal való ellátásáról gondoskodott. A perselyekből heti
készpénzt kaptak a szegények, a tálból pedig mindennapi eleséget. Ellátásban
részesültek az idegenek is, de csak a helyi szegények után. A középkorban a Sz.
intézése az egyesületek kezébe került. A középkori Sz. fejlettségére jellemző, hogy
Maimonides, saját kijelentése szerint, soha nem hallott olyan zsidó
hitközségről, melyből a szegénykassza hiányzott volna. Keresztényekre is
kiterjedt a zsidó jótékonyság. A városokban az átutazó idegeneket családokhoz
utalták be, amelyek teljes ellátásukról gondoskodtak. A XIII. sz.-ban
Regensburgban találkozunk először a zsidókórházzal hekdes , amely kezdetben
átutazó idegen zsidók szállása volt; később betegápolással foglalkozott. A Sz.
további fejlődésének jele, hogy egyes hitközségekben külön otthonokat
állítottak fel a szegény talmudisták számára, akik ezekben az otthonokban
lakást és ellátást kaptak. A XIV. sz.-ban látjuk első nyomait annak, hogy a
Sz.-et egyesületek Chevrasz gemilusz chaszodim, később a Chevra Kadisa karolják
fel. A diaszpóra terjedésével a jótékonykodás számára új feladatok nyíltak.
Mikor időről időre nagy zsidótömegeket fenyegetett a rabszolgaság sorsa, így a
Spanyolországból való kiűzetés után, különösen nagy súlyt helyeztek arra, hogy
a foglyokat a szolgaságból kiváltsák. Alakult is egy nemzetközi szervezet
Velence volt a székhelye , amely a váltságdíjak gyűjtésével foglalkozott. A
XVII. és a XVIII. sz.-ban a portugál hitközségek Amsterdamban és Londonban sok
egyesületet létesítettek, amelyek a jótékonyság legkülönbözőbb területein
tevékenykedtek. A közjótókonysággal is foglalkozó római hitközségnek már a
XVIII. sz. elején húsz szervezete volt. E szervezetek tevékenysége négy
osztályba volt sorozva: 1. Sz., 2. temetési ügy, 3. aggok ellátása, 4. kultusz
ügyek. A szociális élet minden ágára kiterjedt tehát a hitközségek tevékenysége
s már a középkor vége felé megvoltak csaknem teljes számban mindazok az
intézmények, amelyek a Sz.-eket ma is intézik. L. Jótékonyság.
14746.ht
CÍMSZÓ Szegényüg
SZÓCIKK Szegényügy szegényekrő é gyengékrő val szeretettelje gondoskodás
min biblia idő hagyománya talmud korszakba i megmaradt Ünnep lakomá ne tartotta
szegén nélkü é rendszere segélyképe a ú n szegénytizede kaptá szegények A
alamizsn adá má biblia idő moralistá szerin i Istenne tetsző jámbo cselekede
vol Példabeszédek Szírach Jób Zsoltáro Későb rabbi mé inkáb értékelté a adakozó
érdemeit jeruzsálem Templomba vol eg titko kamra aho job napoka látot szegénye
számár feltűné nélkü lehetet elhelyezn a alamizsnát pénzadományo számár pedi
perselye szolgáltak zsid hitközségekne má talmud időkbe vol külö szegényügy
elöljárójuk ak szegényekne élelemme é ruházatta val ellátásáró gondoskodott
perselyekbő het készpénz kapta szegények tálbó pedi mindennap eleséget
Ellátásba részesülte a idegene is d csa hely szegénye után középkorba Sz
intézés a egyesülete kezéb került középkor Sz fejlettségér jellemző hog
Maimonides sajá kijelentés szerint soh ne hallot olya zsid hitközségről melybő
szegénykassz hiányzot volna Keresztényekr i kiterjed zsid jótékonyság városokba
a átutaz idegeneke családokho utaltá be amelye telje ellátásukró gondoskodtak
XIII sz.-ba Regensburgba találkozun előszö zsidókórházza hekde amel kezdetbe
átutaz idege zsidó szállás volt későb betegápolássa foglalkozott Sz tovább
fejlődéséne jele hog egye hitközségekbe külö otthonoka állította fe szegén
talmudistá számára aki ezekbe a otthonokba lakás é ellátás kaptak XIV sz.-ba
látju els nyomai annak hog Sz.-e egyesülete Chevras gemilus chaszodim későb
Chevr Kadis karoljá fel diaszpór terjedéséve jótékonykodá számár ú feladato
nyíltak Miko időrő időr nag zsidótömegeke fenyegetet rabszolgasá sorsa íg
Spanyolországbó val kiűzeté után különöse nag súly helyezte arra hog foglyoka
szolgaságbó kiváltsák Alakul i eg nemzetköz szerveze Velenc vol székhely amel
váltságdíja gyűjtéséve foglalkozott XVII é XVIII sz.-ba portugá hitközsége
Amsterdamba é Londonba so egyesülete létesítettek amelye jótékonysá
legkülönbözőb területei tevékenykedtek közjótókonyságga i foglalkoz róma
hitközségne má XVIII sz elejé hús szervezet volt szervezete tevékenység nég
osztályb vol sorozva 1 Sz. 2 temetés ügy 3 aggo ellátása 4 kultus ügyek
szociáli éle minde ágár kiterjed tehá hitközsége tevékenység má középko vég fel
megvolta csakne telje számba mindazo a intézmények amelye Sz.-eke m i intézik L
Jótékonyság
14746.h
CÍMSZ Szegényü
SZÓCIK Szegényüg szegényekr gyengékr va szeretettelj gondoskodá mi bibli id
hagyomány talmu korszakb megmarad Ünne lakom n tartott szegé nélk rendszer
segélykép szegénytized kapt szegénye alamizs ad m bibli id moralist szeri
Istenn tetsz jámb cseleked vo Példabeszéde Szírac Jó Zsoltár Késő rabb m inká
értékelt adakoz érdemei jeruzsále Templomb vo e titk kamr ah jo napok láto
szegény számá feltűn nélk lehete elhelyez alamizsná pénzadomány számá ped persely
szolgálta zsi hitközségekn m talmu időkb vo kül szegényüg elöljáróju a
szegényekn élelemm ruházatt va ellátásár gondoskodot perselyekb he készpén kapt
szegénye tálb ped mindenna elesége Ellátásb részesült idegen i cs hel szegény
utá középkorb S intézé egyesület kezé kerül középko S fejlettségé jellemz ho
Maimonide saj kijelenté szerin so n hallo oly zsi hitközségrő melyb szegénykass
hiányzo voln Keresztények kiterje zsi jótékonysá városokb átuta idegenek
családokh utalt b amely telj ellátásukr gondoskodta XII sz.-b Regensburgb
találkozu elősz zsidókórházz hekd ame kezdetb átuta ideg zsid szállá vol késő
betegápoláss foglalkozot S továb fejlődésén jel ho egy hitközségekb kül
otthonok állított f szegé talmudist számár ak ezekb otthonokb laká ellátá kapta
XI sz.-b látj el nyoma anna ho Sz.- egyesület Chevra gemilu chaszodi késő Chev
Kadi karolj fe diaszpó terjedésév jótékonykod számá feladat nyílta Mik időr idő
na zsidótömegek fenyegete rabszolgas sors í Spanyolországb va kiűzet utá
különös na súl helyezt arr ho foglyok szolgaságb kiváltsá Alaku e nemzetkö
szervez Velen vo székhel ame váltságdíj gyűjtésév foglalkozot XVI XVII sz.-b
portug hitközség Amsterdamb Londonb s egyesület létesítette amely jótékonys
legkülönböző területe tevékenykedte közjótókonyságg foglalko róm hitközségn m
XVII s elej hú szerveze vol szervezet tevékenysé né osztály vo sorozv Sz temeté
üg agg ellátás kultu ügye szociál él mind ágá kiterje teh hitközség tevékenysé
m középk vé fe megvolt csakn telj számb mindaz intézménye amely Sz.-ek intézi
Jótékonysá
14746.
CÍMS Szegény
SZÓCI Szegényü szegények gyengék v szeretettel gondoskod m bibl i hagyomán
talm korszak megmara Ünn lako tartot szeg nél rendsze segélyké szegénytize kap
szegény alamiz a bibl i moralis szer Isten tets jám cseleke v Példabeszéd Szíra
J Zsoltá Kés rab ink értékel adako érdeme jeruzsál Templom v tit kam a j napo
lát szegén szám feltű nél lehet elhelye alamizsn pénzadomán szám pe persel
szolgált zs hitközségek talm idők v kü szegényü elöljárój szegények élelem
ruházat v ellátásá gondoskodo perselyek h készpé kap szegény tál pe mindenn
eleség Ellátás részesül idege c he szegén ut középkor intéz egyesüle kez kerü
középk fejlettség jellem h Maimonid sa kijelent szeri s hall ol zs hitközségr
mely szegénykas hiányz vol Kereszténye kiterj zs jótékonys városok átut idegene
családok utal amel tel ellátásuk gondoskodt XI sz.- Regensburg találkoz elős
zsidókórház hek am kezdet átut ide zsi száll vo kés betegápolás foglalkozo tová
fejlődésé je h eg hitközségek kü otthono állítot szeg talmudis számá a ezek
otthonok lak ellát kapt X sz.- lát e nyom ann h Sz. egyesüle Chevr gemil
chaszod kés Che Kad karol f diaszp terjedésé jótékonyko szám felada nyílt Mi
idő id n zsidótömege fenyeget rabszolga sor Spanyolország v kiűze ut különö n
sú helyez ar h foglyo szolgaság kiválts Alak nemzetk szerve Vele v székhe am
váltságdí gyűjtésé foglalkozo XV XVI sz.- portu hitközsé Amsterdam London
egyesüle létesített amel jótékony legkülönböz terület tevékenykedt
közjótókonyság foglalk ró hitközség XVI ele h szervez vo szerveze tevékenys n
osztál v soroz S temet ü ag ellátá kult ügy szociá é min ág kiterj te hitközsé
tevékenys közép v f megvol csak tel szám minda intézmény amel Sz.-e intéz
Jótékonys
14746
CÍM Szegén
SZÓC Szegény szegénye gyengé szeretette gondosko bib hagyomá tal korsza
megmar Ün lak tarto sze né rendsz segélyk szegénytiz ka szegén alami bib morali
sze Iste tet já cselek Példabeszé Szír Zsolt Ké ra in értéke adak érdem jeruzsá
Templo ti ka nap lá szegé szá felt né lehe elhely alamizs pénzadomá szá p perse
szolgál z hitközsége tal idő k szegény elöljáró szegénye élele ruháza ellátás
gondoskod perselye készp ka szegén tá p minden elesé Ellátá részesü ideg h
szegé u középko inté egyesül ke ker közép fejlettsé jelle Maimoni s kijelen
szer hal o z hitközség mel szegényka hiány vo Keresztény kiter z jótékony
városo átu idegen családo uta ame te ellátásu gondoskod X sz. Regensbur találko
elő zsidókórhá he a kezde átu id zs szál v ké betegápolá foglalkoz tov fejlődés
j e hitközsége k otthon állíto sze talmudi szám eze otthono la ellá kap sz. lá
nyo an Sz egyesül Chev gemi chaszo ké Ch Ka karo diasz terjedés jótékonyk szá
felad nyíl M id i zsidótömeg fenyege rabszolg so Spanyolorszá kiűz u külön s
helye a fogly szolgasá kivált Ala nemzet szerv Vel székh a váltságd gyűjtés
foglalkoz X XV sz. port hitközs Amsterda Londo egyesül létesítet ame jótékon
legkülönbö terüle tevékenyked közjótókonysá foglal r hitközsé XV el szerve v
szervez tevékeny osztá soro teme a ellát kul üg szoci mi á kiter t hitközs tevékeny
közé megvo csa te szá mind intézmén ame Sz.- inté Jótékony
1474
CÍ Szegé
SZÓ Szegén szegény gyeng szeretett gondosk bi hagyom ta korsz megma Ü la
tart sz n rends segély szegényti k szegé alam bi moral sz Ist te j csele
Példabesz Szí Zsol K r i érték ada érde jeruzs Templ t k na l szeg sz fel n leh
elhel alamiz pénzadom sz pers szolgá hitközség ta id szegén elöljár szegény
élel ruház ellátá gondosko persely kész k szegé t minde eles Ellát részes ide
szeg középk int egyesü k ke közé fejletts jell Maimon kijele sze ha hitközsé me
szegényk hián v Keresztén kite jótékon város át idege család ut am t ellátás
gondosko sz Regensbu találk el zsidókórh h kezd át i z szá k betegápol foglalko
to fejlődé hitközség ottho állít sz talmud szá ez otthon l ell ka sz l ny a S
egyesü Che gem chasz k C K kar dias terjedé jótékony sz fela nyí i zsidótöme
fenyeg rabszol s Spanyolorsz kiű külö hely fogl szolgas kivál Al nemze szer Ve
szék váltság gyűjté foglalko X sz por hitköz Amsterd Lond egyesü létesíte am
jótéko legkülönb terül tevékenyke közjótókonys fogla hitközs X e szerv szerve
tevéken oszt sor tem ellá ku ü szoc m kite hitköz tevéken köz megv cs t sz min
intézmé am Sz. int Jótékon