14770.htm
CÍMSZÓ: Székesfehérvár
SZÓCIKK: Székesfehérvár,
tjv. 39,109 lak. Sz.-on, e nagymultú, ősi koronázó városban már IV. Béla
korában, a XIII. sz.-ban laktak zsidók. Arra nézve pedig pozitív adat van, hogy
a XIV. sz.-ban Sz.-on volt az ország legtekintélyesebb hitközsége, melynek
elöljárói 1406-ig több ízben intézték a zsidóság országos ügyeit. Ez elöljárók
közül azonban a krónikák névszerint csak Salamont (1. Székesfehérvári Salamon)
említik. Ulászló király nejének, Candalei Annának megkoronáztatási ünnepélyén
is részt vettek a Sz.-i zsidók, akik fényesen fogadták és gazdag nászajándékot
adtak a királynénak. Ez alkalommal közben jártak a királynénál a pozsonyi
zsidók érdekében s a királynő 1503 jún. 20. leiratot is küldött Pozsony
városához, melyben azt írja, hogy mi soha sem fogjuk tűrni, hogy a zsidókat az
igazság ellenére elnyomjátok és megkárosítsátok, hanem őket kiváltságaik
értelmében védelmezni és segíteni fogjuk . A XVI. és a XVII. sz.-ban is virágzó
hitközség volt Sz.-on, amelyről egy olaszországi történetíró is megemlékezik
munkájában. E hitközség gerincét azok a gazdag zsidók alkották, akik az
ostromra készülő császári hadak elől menekültek Budáról Sz.-ra. A törökök
kiűzetése után a Sz.-i hitközség is megszűnt s a városból hosszú évtizedekig ki
voltak zárva a zsidók. Az első zsidó család, mely II. József császártól nyert
letelepedési engedélyt, Stern Chajim családja volt, kinek itt vendéglője volt
vásáros hitsorsosai számára. Az 1839-40-iki országgyűlés 29-ik törvénycikke,
mely a szabad királyi városokban engedélyezte a zsidók letelepedését,
megszüntette a mintegy 150 éves száműzetést. Mindjárt az első években 20-21
zsidó család telepedett le Sz.-on s Pillitz Dánielt rabbijuknak választva,
hitközséget alapítottak, melyet 1842 dec. 2. tartott ülésén a városi tanács is
elismert. 1843-ban Pillitz Dániel a szegedi hitközség rabbija lett s utána
Zipser Mayert választották meg, aki modern gondolkodású, tudós rabbi volt s a
Chevra Kadisa, az iskola és más intézmények létesítésével megvetette alapját a
hitközség további fejlődésének. Az ő modern szellemű működése miatt tört ki a
viszály a hitközség kebelében, mely a hitközség kettészakadására (1. alább
orthodox hitközség) s 1858. Zipsernek, kit Rohoncra hivtak, a távozására
vezetett. 1868-ban Kohut Sándor lett a rabbi, aki 1874. Pécsre távozott.
1888-ban Steinhercz Jakab foglalta el a rabbiszéket, aki mozgalmat indított,
hogy a hitközség időközben megszűnt iskoláját újból megnyissa. Ez 1889. be is
következett, 1892. épült fel a négytanerős iskola új díszes épüete. 1894-ben a
hitközség akkor megválasztott titkára modern alapon szervezte meg a hitközség
adminisztrációját, a hitközségi élet az új alapszabályok hatása alatt jelentős
lendületet nyert, a tagok száma évről évre emelkedett. A hitközség kezdetben
egy bérházban tartott istentiszteletet s 1862. épült fel a mai templom, melyet
1892. szereltek fel orgonával s ugyanez évben szervezték meg női énekkarát. A
hitközség fennállása óta számos intézményt létesített. Ezek: a Chevra Kadisa, a
Nőegylet, a szegény gyermekeket felruházó Krajcáregylet, a Betegsegélyző
egylet, a héber továbbképzőt fentartó Talmud-Tóra, a vallási hagyományokat
ápoló Solós Szeudósz egylet, a zsidó tudományt ismertető Kulturegylet és a
Leányegylet, mely népkonyhát tart fenn. A hitközség Perl Miksa elnök
kezdeményezésére létesített még iskolája mellett egy nagyobb torna és
játszóteret, Grünfeld Jakab elnöksége alatt pedig egyemeletes épületet vásárolt
árva és aggintézet céljaira, mely intézetek rövidesen megnyílnak. A hitközség
hatvan jótékony és kulturális célt szolgáló alapítványt kezel. A szociális és
filantrópikus célokra nagy összeget áldozó hitközségnek kb. 2000 a lélekszáma,
s 600 adófizetö tagja van. Foglalkozás szerint a hitközségi tagok túlnyomó
részben kereskedők, iparosok, vállalkozók, de vannak szép számban ügyvédek,
orvosok, mérnökök, tisztviselők, földbirtokosok és nagybérlők, akik közül a
város társadalmi és gazdasági életében többen játszanak előkelő szerepet. A
hitközségnek a világháború ban résztvett tagjai közül 43-an estek el. A
hitközség ügyeit egy albizottságokra osztott 72 tagú képviselőtestület és egy
19 tagból álló előljáróság intézi. A hitközség mai vezetősége : Heves Ferenc
dr. főrabbi, Löwy Károly dr. a Sz.-i ügyvéd kamara elnöke, elnök, Freud Manó
bankigazgató pénzügyi elöljáró, Bruszt Ármin kultuszelőljáró, Hoffmann Lajos
gazdasági előljáró, Pető Miksa alapítványi elől járó, Heuman József dr.
kulturelőljáró, Neuhauser Imre adóügyi előljáró, OfnerMór pénzügyi ellenőr, Márton
Jakab tanügyi előljáró. A Chevra Kadisa elnöke Bernstein Sámuel, alelnöke Grosz
Bernát, hitközségi titkár Fodor Mór, rabbihelyettes hitoktató Mermelstein Mór
és főkántor Grüner Bernát. A Sz.-i (orthodox) hitközség 1863. alakult meg
hivatalosan, miután akkor érkezett meg a királyi kancelláriától a leirat, mely
megengedte, hogy a már 1861. külön párttá alakult 90 személy orthodox
hitközségbe tömörüljön. Az anyahitközség kettészakadásának közvetlen oka, hogy
a reformérzelmű rabbi több olyan újítást - orgona, női kórus - vezetett be,
amely ellen a kisebbségben levő vallásos párt tiltakozott. Miután a
tiltakozásnak nem volt foganatja, megtörtént a különválás. Az új orthodox
hitközség megalapítását Schlesinger Dávid és Lázár földbérlők 5000 forint és
100 dukátos nagyobb adományukkal tették lehetővé. Ebből és a tagok adományaiból
vásároltak telket és építették fel 1870. a templomot. A hitközség egyenletes
fejlődést mutat s tagjainak száma rövidesen elérte a 140-et. 1893-ban már
földszintes székházat építtetett a hitközség s a székházra 1927. egy emeletet
húzatott. 1925-ben Talmud Tórát létesített, amelyben nagyrészt magyar nyelven
folyik az oktatás. Van ezenkívül a hitközségnek rituális fürdője és egy állandó
bizottsága, mely a szegények gondozásával és támogatásával foglalkozik. A
hitközség első rabbija Fischer Gottlieb volt, jelenleg Heinrich Ármin a
hitközség szellemi vezetője, aki éppúgy, mint elődei, nagy eredményeket ért el
a vallásos élet elmélyítése terén. A hitközség tagjai közül a város gazdasági
életében is jelentős szerepet visz Weisz Miksa kereskedelmi tanácsos, a Sz.-i
Kereskedelmi Csarnok elnöke, akinek bőrgyára állandóan 30-40 munkást
foglalkoztat. A hitközség 11,000 pengős költségvetéssel dolgozik s 1200 pengőt
fordít szociális és filantrópikus célokra. A hitközségnek a hozzátartozó Aba
községgél együtt, lélekszáma 139, a családok száma 92, adófizetőké 134.
Foglalkozás szerint 4 nagykereskedő, 1 gazdálkodó, 52 kereskedő, 1 ügyvéd, 15
munkás, 2 nagyiparos, 1 orvos, 15 magántisztviselő, 25 iparos, 1 mérnök, 9
magánzó, 5 egyéb. A hitközség a háború alatt a testvérközséggel együtt közös
népkonyhát tartott fenn. A világháborúban résztvett 50 tagja közül 9-en estek
el. A hitközség mai vezetősége: Elnök Kálmán Sándor, alelnökök Krausz Soma és
Deutsch Zsigmond, pénztáros Strausz Miksa, ellenőr Roth Jakab, titkár Reich
Dezső.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4770. címszó a lexikon =>
834. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14770.htm
CÍMSZÓ: Székesfehérvár
SZÓCIKK: Székesfehérvár, tjv. 39,109 lak. Sz.-on, e nagymultú, ősi koronázó
városban már IV. Béla korában, a XIII. sz.-ban laktak zsidók. Arra nézve pedig
pozitív adat van, hogy a XIV. sz.-ban Sz.-on volt az ország legtekintélyesebb
hitközsége, melynek elöljárói 1406-ig több ízben intézték a zsidóság országos
ügyeit. Ez elöljárók közül azonban a krónikák névszerint csak Salamont 1.
Székesfehérvári Salamon említik. Ulászló király nejének, Candalei Annának
megkoronáztatási ünnepélyén is részt vettek a Sz.-i zsidók, akik fényesen
fogadták és gazdag nászajándékot adtak a királynénak. Ez alkalommal közben
jártak a királynénál a pozsonyi zsidók érdekében s a királynő 1503 jún. 20.
leiratot is küldött Pozsony városához, melyben azt írja, hogy mi soha sem
fogjuk tűrni, hogy a zsidókat az igazság ellenére elnyomjátok és
megkárosítsátok, hanem őket kiváltságaik értelmében védelmezni és segíteni
fogjuk . A XVI. és a XVII. sz.-ban is virágzó hitközség volt Sz.-on, amelyről
egy olaszországi történetíró is megemlékezik munkájában. E hitközség gerincét
azok a gazdag zsidók alkották, akik az ostromra készülő császári hadak elől
menekültek Budáról Sz.-ra. A törökök kiűzetése után a Sz.-i hitközség is
megszűnt s a városból hosszú évtizedekig ki voltak zárva a zsidók. Az első
zsidó család, mely II. József császártól nyert letelepedési engedélyt, Stern
Chajim családja volt, kinek itt vendéglője volt vásáros hitsorsosai számára. Az
1839-40-iki országgyűlés 29-ik törvénycikke, mely a szabad királyi városokban
engedélyezte a zsidók letelepedését, megszüntette a mintegy 150 éves száműzetést.
Mindjárt az első években 20-21 zsidó család telepedett le Sz.-on s Pillitz
Dánielt rabbijuknak választva, hitközséget alapítottak, melyet 1842 dec. 2.
tartott ülésén a városi tanács is elismert. 1843-ban Pillitz Dániel a szegedi
hitközség rabbija lett s utána Zipser Mayert választották meg, aki modern
gondolkodású, tudós rabbi volt s a Chevra Kadisa, az iskola és más intézmények
létesítésével megvetette alapját a hitközség további fejlődésének. Az ő modern
szellemű működése miatt tört ki a viszály a hitközség kebelében, mely a
hitközség kettészakadására 1. alább orthodox hitközség s 1858. Zipsernek, kit
Rohoncra hivtak, a távozására vezetett. 1868-ban Kohut Sándor lett a rabbi, aki
1874. Pécsre távozott. 1888-ban Steinhercz Jakab foglalta el a rabbiszéket, aki
mozgalmat indított, hogy a hitközség időközben megszűnt iskoláját újból
megnyissa. Ez 1889. be is következett, 1892. épült fel a négytanerős iskola új
díszes épüete. 1894-ben a hitközség akkor megválasztott titkára modern alapon
szervezte meg a hitközség adminisztrációját, a hitközségi élet az új
alapszabályok hatása alatt jelentős lendületet nyert, a tagok száma évről évre
emelkedett. A hitközség kezdetben egy bérházban tartott istentiszteletet s
1862. épült fel a mai templom, melyet 1892. szereltek fel orgonával s ugyanez
évben szervezték meg női énekkarát. A hitközség fennállása óta számos
intézményt létesített. Ezek: a Chevra Kadisa, a Nőegylet, a szegény gyermekeket
felruházó Krajcáregylet, a Betegsegélyző egylet, a héber továbbképzőt fentartó
Talmud-Tóra, a vallási hagyományokat ápoló Solós Szeudósz egylet, a zsidó
tudományt ismertető Kulturegylet és a Leányegylet, mely népkonyhát tart fenn. A
hitközség Perl Miksa elnök kezdeményezésére létesített még iskolája mellett egy
nagyobb torna és játszóteret, Grünfeld Jakab elnöksége alatt pedig egyemeletes
épületet vásárolt árva és aggintézet céljaira, mely intézetek rövidesen
megnyílnak. A hitközség hatvan jótékony és kulturális célt szolgáló alapítványt
kezel. A szociális és filantrópikus célokra nagy összeget áldozó hitközségnek
kb. 2000 a lélekszáma, s 600 adófizetö tagja van. Foglalkozás szerint a
hitközségi tagok túlnyomó részben kereskedők, iparosok, vállalkozók, de vannak
szép számban ügyvédek, orvosok, mérnökök, tisztviselők, földbirtokosok és
nagybérlők, akik közül a város társadalmi és gazdasági életében többen
játszanak előkelő szerepet. A hitközségnek a világháború ban résztvett tagjai
közül 43-an estek el. A hitközség ügyeit egy albizottságokra osztott 72 tagú
képviselőtestület és egy 19 tagból álló előljáróság intézi. A hitközség mai
vezetősége : Heves Ferenc dr. főrabbi, Löwy Károly dr. a Sz.-i ügyvéd kamara
elnöke, elnök, Freud Manó bankigazgató pénzügyi elöljáró, Bruszt Ármin
kultuszelőljáró, Hoffmann Lajos gazdasági előljáró, Pető Miksa alapítványi elől
járó, Heuman József dr. kulturelőljáró, Neuhauser Imre adóügyi előljáró,
OfnerMór pénzügyi ellenőr, Márton Jakab tanügyi előljáró. A Chevra Kadisa
elnöke Bernstein Sámuel, alelnöke Grosz Bernát, hitközségi titkár Fodor Mór,
rabbihelyettes hitoktató Mermelstein Mór és főkántor Grüner Bernát. A Sz.-i
orthodox hitközség 1863. alakult meg hivatalosan, miután akkor érkezett meg a
királyi kancelláriától a leirat, mely megengedte, hogy a már 1861. külön párttá
alakult 90 személy orthodox hitközségbe tömörüljön. Az anyahitközség
kettészakadásának közvetlen oka, hogy a reformérzelmű rabbi több olyan újítást
- orgona, női kórus - vezetett be, amely ellen a kisebbségben levő vallásos
párt tiltakozott. Miután a tiltakozásnak nem volt foganatja, megtörtént a
különválás. Az új orthodox hitközség megalapítását Schlesinger Dávid és Lázár
földbérlők 5000 forint és 100 dukátos nagyobb adományukkal tették lehetővé.
Ebből és a tagok adományaiból vásároltak telket és építették fel 1870. a
templomot. A hitközség egyenletes fejlődést mutat s tagjainak száma rövidesen
elérte a 140-et. 1893-ban már földszintes székházat építtetett a hitközség s a
székházra 1927. egy emeletet húzatott. 1925-ben Talmud Tórát létesített,
amelyben nagyrészt magyar nyelven folyik az oktatás. Van ezenkívül a
hitközségnek rituális fürdője és egy állandó bizottsága, mely a szegények
gondozásával és támogatásával foglalkozik. A hitközség első rabbija Fischer
Gottlieb volt, jelenleg Heinrich Ármin a hitközség szellemi vezetője, aki
éppúgy, mint elődei, nagy eredményeket ért el a vallásos élet elmélyítése
terén. A hitközség tagjai közül a város gazdasági életében is jelentős szerepet
visz Weisz Miksa kereskedelmi tanácsos, a Sz.-i Kereskedelmi Csarnok elnöke,
akinek bőrgyára állandóan 30-40 munkást foglalkoztat. A hitközség 11,000 pengős
költségvetéssel dolgozik s 1200 pengőt fordít szociális és filantrópikus
célokra. A hitközségnek a hozzátartozó Aba községgél együtt, lélekszáma 139, a
családok száma 92, adófizetőké 134. Foglalkozás szerint 4 nagykereskedő, 1
gazdálkodó, 52 kereskedő, 1 ügyvéd, 15 munkás, 2 nagyiparos, 1 orvos, 15
magántisztviselő, 25 iparos, 1 mérnök, 9 magánzó, 5 egyéb. A hitközség a háború
alatt a testvérközséggel együtt közös népkonyhát tartott fenn. A világháborúban
résztvett 50 tagja közül 9-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Elnök
Kálmán Sándor, alelnökök Krausz Soma és Deutsch Zsigmond, pénztáros Strausz
Miksa, ellenőr Roth Jakab, titkár Reich Dezső.
14770.ht
CÍMSZÓ Székesfehérvá
SZÓCIKK Székesfehérvár tjv 39,10 lak Sz.-on nagymultú ős koronáz városba má
IV Bél korában XIII sz.-ba lakta zsidók Arr nézv pedi pozití ada van hog XIV
sz.-ba Sz.-o vol a orszá legtekintélyeseb hitközsége melyne elöljáró 1406-i töb
ízbe intézté zsidósá országo ügyeit E elöljáró közü azonba króniká névszerin
csa Salamon 1 Székesfehérvár Salamo említik Ulászl királ nejének Candale Annána
megkoronáztatás ünnepélyé i rész vette Sz.- zsidók aki fényese fogadtá é gazda
nászajándéko adta királynénak E alkalomma közbe járta királynéná pozsony zsidó
érdekébe királyn 150 jún 20 leirato i küldöt Pozson városához melybe az írja
hog m soh se fogju tűrni hog zsidóka a igazsá ellenér elnyomjáto é
megkárosítsátok hane őke kiváltságai értelmébe védelmezn é segíten fogju XVI é
XVII sz.-ba i virágz hitközsé vol Sz.-on amelyrő eg olaszország történetír i
megemlékezi munkájában hitközsé gerincé azo gazda zsidó alkották aki a ostromr
készül császár hada elő menekülte Budáró Sz.-ra törökö kiűzetés utá Sz.-
hitközsé i megszűn városbó hossz évtizedeki k volta zárv zsidók A els zsid
család mel II Józse császártó nyer letelepedés engedélyt Ster Chaji családj
volt kine it vendéglőj vol vásáro hitsorsosa számára A 1839-40-ik országgyűlé
29-i törvénycikke mel szaba király városokba engedélyezt zsidó letelepedését megszüntett
minteg 15 éve száműzetést Mindjár a els évekbe 20-2 zsid csalá telepedet l
Sz.-o Pillit Dániel rabbijukna választva hitközsége alapítottak melye 184 dec 2
tartot ülésé város tanác i elismert 1843-ba Pillit Dánie szeged hitközsé rabbij
let után Zipse Mayer választottá meg ak moder gondolkodású tudó rabb vol Chevr
Kadisa a iskol é má intézménye létesítéséve megvetett alapjá hitközsé tovább
fejlődésének A moder szellem működés miat tör k viszál hitközsé kebelében mel
hitközsé kettészakadásár 1 aláb orthodo hitközsé 1858 Zipsernek ki Rohoncr
hivtak távozásár vezetett 1868-ba Kohu Sándo let rabbi ak 1874 Pécsr távozott
1888-ba Steinherc Jaka foglalt e rabbiszéket ak mozgalma indított hog hitközsé
időközbe megszűn iskolájá újbó megnyissa E 1889 b i következett 1892 épül fe
négytanerő iskol ú dísze épüete 1894-be hitközsé akko megválasztot titkár moder
alapo szervezt me hitközsé adminisztrációját hitközség éle a ú alapszabályo
hatás alat jelentő lendülete nyert tago szám évrő évr emelkedett hitközsé
kezdetbe eg bérházba tartot istentisztelete 1862 épül fe ma templom melye 1892
szerelte fe orgonáva ugyane évbe szervezté me nő énekkarát hitközsé fennállás
ót számo intézmény létesített Ezek Chevr Kadisa Nőegylet szegén gyermekeke
felruház Krajcáregylet Betegsegélyz egylet hébe továbbképző fentart Talmud-Tóra
vallás hagyományoka ápol Soló Szeudós egylet zsid tudomány ismertet Kulturegyle
é Leányegylet mel népkonyhá tar fenn hitközsé Per Miks elnö kezdeményezésér
létesítet mé iskoláj mellet eg nagyob torn é játszóteret Grünfel Jaka elnökség
alat pedi egyemelete épülete vásárol árv é aggintéze céljaira mel intézete
rövidese megnyílnak hitközsé hatva jótékon é kulturáli cél szolgál alapítvány
kezel szociáli é filantrópiku célokr nag összege áldoz hitközségne kb 200 lélekszáma
60 adófizet tagj van Foglalkozá szerin hitközség tago túlnyom részbe kereskedők
iparosok vállalkozók d vanna szé számba ügyvédek orvosok mérnökök tisztviselők
földbirtokoso é nagybérlők aki közü váro társadalm é gazdaság életébe többe
játszana előkel szerepet hitközségne világhábor ba résztvet tagja közü 43-a
este el hitközsé ügyei eg albizottságokr osztot 7 tag képviselőtestüle é eg 1
tagbó áll előljárósá intézi hitközsé ma vezetőség Heve Feren dr főrabbi Löw
Károl dr Sz.- ügyvé kamar elnöke elnök Freu Man bankigazgat pénzügy elöljáró
Brusz Ármi kultuszelőljáró Hoffman Lajo gazdaság előljáró Pet Miks alapítvány
elő járó Heuma Józse dr kulturelőljáró Neuhause Imr adóügy előljáró OfnerMó
pénzügy ellenőr Márto Jaka tanügy előljáró Chevr Kadis elnök Bernstei Sámuel
alelnök Gros Bernát hitközség titká Fodo Mór rabbihelyette hitoktat Mermelstei
Mó é főkánto Grüne Bernát Sz.- orthodo hitközsé 1863 alakul me hivatalosan
miutá akko érkezet me király kancelláriátó leirat mel megengedte hog má 1861
külö pártt alakul 9 személ orthodo hitközségb tömörüljön A anyahitközsé
kettészakadásána közvetle oka hog reformérzelm rabb töb olya újítás orgona nő
kóru vezetet be amel elle kisebbségbe lev valláso pár tiltakozott Miutá
tiltakozásna ne vol foganatja megtörtén különválás A ú orthodo hitközsé
megalapításá Schlesinge Dávi é Lázá földbérlő 500 forin é 10 dukáto nagyob
adományukka tetté lehetővé Ebbő é tago adományaibó vásárolta telke é építetté
fe 1870 templomot hitközsé egyenlete fejlődés muta tagjaina szám rövidese elért
140-et 1893-ba má földszinte székháza építtetet hitközsé székházr 1927 eg
emelete húzatott 1925-be Talmu Tórá létesített amelybe nagyrész magya nyelve
folyi a oktatás Va ezenkívü hitközségne rituáli fürdőj é eg álland bizottsága
mel szegénye gondozásáva é támogatásáva foglalkozik hitközsé els rabbij Fische
Gottlie volt jelenle Heinric Ármi hitközsé szellem vezetője ak éppúgy min
elődei nag eredményeke ér e valláso éle elmélyítés terén hitközsé tagja közü
váro gazdaság életébe i jelentő szerepe vis Weis Miks kereskedelm tanácsos Sz.-
Kereskedelm Csarno elnöke akine bőrgyár állandóa 30-4 munkás foglalkoztat
hitközsé 11,00 pengő költségvetésse dolgozi 120 pengő fordí szociáli é
filantrópiku célokra hitközségne hozzátartoz Ab községgé együtt lélekszám 139 családo
szám 92 adófizetők 134 Foglalkozá szerin nagykereskedő gazdálkodó 5 kereskedő
ügyvéd 1 munkás nagyiparos orvos 1 magántisztviselő 2 iparos mérnök magánzó
egyéb hitközsé hábor alat testvérközségge együt közö népkonyhá tartot fenn
világháborúba résztvet 5 tagj közü 9-e este el hitközsé ma vezetősége Elnö
Kálmá Sándor alelnökö Kraus Som é Deutsc Zsigmond pénztáro Straus Miksa ellenő
Rot Jakab titká Reic Dezső
14770.h
CÍMSZ Székesfehérv
SZÓCIK Székesfehérvá tj 39,1 la Sz.-o nagymult ő koroná városb m I Bé
korába XII sz.-b lakt zsidó Ar néz ped pozit ad va ho XI sz.-b Sz.- vo orsz
legtekintélyese hitközség melyn elöljár 1406- tö ízb intézt zsidós ország ügyei
elöljár köz azonb krónik névszeri cs Salamo Székesfehérvá Salam említi Ulász
kirá nejéne Candal Annán megkoronáztatá ünnepély rés vett Sz. zsidó ak fényes
fogadt gazd nászajándék adt királynéna alkalomm közb járt királynén pozson zsid
érdekéb király 15 jú 2 leirat küldö Pozso városáho melyb a írj ho so s fogj
tűrn ho zsidók igazs ellené elnyomját megkárosítsáto han ők kiváltsága értelméb
védelmez segíte fogj XV XVI sz.-b virág hitközs vo Sz.-o amelyr e olaszorszá
történetí megemlékez munkájába hitközs gerinc az gazd zsid alkottá ak ostrom
készü császá had el menekült Budár Sz.-r török kiűzeté ut Sz. hitközs megszű
városb hoss évtizedek volt zár zsidó el zsi csalá me I Józs császárt nye
letelepedé engedély Ste Chaj család vol kin i vendéglő vo vásár hitsorsos
számár 1839-40-i országgyűl 29- törvénycikk me szab királ városokb engedélyez
zsid letelepedésé megszüntet minte 1 év száműzetés Mindjá el évekb 20- zsi csal
telepede Sz.- Pilli Dánie rabbijukn választv hitközség alapította mely 18 de
tarto ülés váro taná elismer 1843-b Pilli Dáni szege hitközs rabbi le utá Zips
Maye választott me a mode gondolkodás tud rab vo Chev Kadis isko m intézmény
létesítésév megvetet alapj hitközs továb fejlődéséne mode szelle működé mia tö
viszá hitközs kebelébe me hitközs kettészakadásá alá orthod hitközs 185
Zipserne k Rohonc hivta távozásá vezetet 1868-b Koh Sánd le rabb a 187 Pécs
távozot 1888-b Steinher Jak foglal rabbiszéke a mozgalm indítot ho hitközs
időközb megszű iskoláj újb megnyiss 188 következet 189 épü f négytaner isko
dísz épüet 1894-b hitközs akk megválaszto titká mode alap szervez m hitközs
adminisztrációjá hitközsé él alapszabály hatá ala jelent lendület nyer tag szá
évr év emelkedet hitközs kezdetb e bérházb tarto istentisztelet 186 épü f m
templo mely 189 szerelt f orgonáv ugyan évb szervezt m n énekkará hitközs
fennállá ó szám intézmén létesítet Eze Chev Kadis Nőegyle szegé gyermekek
felruhá Krajcáregyle Betegsegély egyle héb továbbképz fentar Talmud-Tór vallá
hagyományok ápo Sol Szeudó egyle zsi tudomán ismerte Kulturegyl Leányegyle me
népkonyh ta fen hitközs Pe Mik eln kezdeményezésé létesíte m iskolá melle e
nagyo tor játszótere Grünfe Jak elnöksé ala ped egyemelet épület vásáro ár
aggintéz céljair me intézet rövides megnyílna hitközs hatv jótéko kulturál cé
szolgá alapítván keze szociál filantrópik célok na összeg áldo hitközségn k 20
lélekszám 6 adófize tag va Foglalkoz szeri hitközsé tag túlnyo részb kereskedő
iparoso vállalkozó vann sz számb ügyvéde orvoso mérnökö tisztviselő
földbirtokos nagybérlő ak köz vár társadal gazdasá életéb több játszan előke
szerepe hitközségn világhábo b résztve tagj köz 43- est e hitközs ügye e
albizottságok oszto ta képviselőtestül e tagb ál előljárós intéz hitközs m
vezetősé Hev Fere d főrabb Lö Káro d Sz. ügyv kama elnök elnö Fre Ma bankigazga
pénzüg elöljár Brus Árm kultuszelőljár Hoffma Laj gazdasá előljár Pe Mik alapítván
el jár Heum Józs d kulturelőljár Neuhaus Im adóüg előljár OfnerM pénzüg ellenő
Márt Jak tanüg előljár Chev Kadi elnö Bernste Sámue alelnö Gro Berná hitközsé
titk Fod Mó rabbihelyett hitokta Mermelste M főkánt Grün Berná Sz. orthod
hitközs 186 alaku m hivatalosa miut akk érkeze m királ kancelláriát leira me
megengedt ho m 186 kül párt alaku szemé orthod hitközség tömörüljö anyahitközs
kettészakadásán közvetl ok ho reformérzel rab tö oly újítá orgon n kór vezete b
ame ell kisebbségb le vallás pá tiltakozot Miut tiltakozásn n vo foganatj
megtörté különválá orthod hitközs megalapítás Schlesing Dáv Láz földbérl 50
fori 1 dukát nagyo adományukk tett lehetőv Ebb tag adományaib vásárolt telk
épített f 187 templomo hitközs egyenlet fejlődé mut tagjain szá rövides elér
140-e 1893-b m földszint székház építtete hitközs székház 192 e emelet húzatot
1925-b Talm Tór létesítet amelyb nagyrés magy nyelv foly oktatá V ezenkív
hitközségn rituál fürdő e állan bizottság me szegény gondozásáv támogatásáv
foglalkozi hitközs el rabbi Fisch Gottli vol jelenl Heinri Árm hitközs szelle
vezetőj a éppúg mi előde na eredmények é vallás él elmélyíté teré hitközs tagj
köz vár gazdasá életéb jelent szerep vi Wei Mik kereskedel tanácso Sz.
Kereskedel Csarn elnök akin bőrgyá állandó 30- munká foglalkozta hitközs 11,0
peng költségvetéss dolgoz 12 peng ford szociál filantrópik célokr hitközségn
hozzátarto A községg együt lélekszá 13 család szá 9 adófizető 13 Foglalkoz
szeri nagykeresked gazdálkod keresked ügyvé munká nagyiparo orvo magántisztvisel
iparo mérnö magánz egyé hitközs hábo ala testvérközségg együ köz népkonyh tarto
fen világháborúb résztve tag köz 9- est e hitközs m vezetőség Eln Kálm Sándo
alelnök Krau So Deuts Zsigmon pénztár Strau Miks ellen Ro Jaka titk Rei Dezs
14770.
CÍMS Székesfehér
SZÓCI Székesfehérv t 39, l Sz.- nagymul koron város B koráb XI sz.- lak
zsid A né pe pozi a v h X sz.- Sz. v ors legtekintélyes hitközsé mely elöljá
1406 t íz intéz zsidó orszá ügye elöljá kö azon króni névszer c Salam
Székesfehérv Sala említ Ulás kir nején Canda Anná megkoronáztat ünnepél ré vet
Sz zsid a fénye fogad gaz nászajándé ad királynén alkalom köz jár királyné
pozso zsi érdeké királ 1 j leira küld Pozs városáh mely ír h s fog tűr h zsidó
igaz ellen elnyomjá megkárosítsát ha ő kiváltság értelmé védelme segít fog X XV
sz.- virá hitköz v Sz.- amely olaszorsz történet megemléke munkájáb hitköz
gerin a gaz zsi alkott a ostro kész csász ha e menekül Budá Sz.- törö kiűzet u
Sz hitköz megsz város hos évtizede vol zá zsid e zs csal m Józ császár ny
leteleped engedél St Cha csalá vo ki vendégl v vásá hitsorso számá 1839-40-
országgyű 29 törvénycik m sza kirá városok engedélye zsi letelepedés megszünte
mint é száműzeté Mindj e évek 20 zs csa teleped Sz. Pill Dáni rabbijuk választ
hitközsé alapított mel 1 d tart ülé vár tan elisme 1843- Pill Dán szeg hitköz
rabb l ut Zip May választot m mod gondolkodá tu ra v Che Kadi isk intézmén
létesítésé megvete alap hitköz tová fejlődésén mod szell működ mi t visz hitköz
kebeléb m hitköz kettészakadás al ortho hitköz 18 Zipsern Rohon hivt távozás
vezete 1868- Ko Sán l rab 18 Péc távozo 1888- Steinhe Ja fogla rabbiszék mozgal
indíto h hitköz időköz megsz iskolá új megnyis 18 következe 18 ép négytane isk
dís épüe 1894- hitköz ak megválaszt titk mod ala szerve hitköz adminisztrációj
hitközs é alapszabál hat al jelen lendüle nye ta sz év é emelkede hitköz kezdet
bérház tart istentisztele 18 ép templ mel 18 szerel orgoná ugya év szervez
énekkar hitköz fennáll szá intézmé létesíte Ez Che Kadi Nőegyl szeg gyermeke
felruh Krajcáregyl Betegsegél egyl hé továbbkép fenta Talmud-Tó vall hagyományo
áp So Szeud egyl zs tudomá ismert Kulturegy Leányegyl m népkony t fe hitköz P
Mi el kezdeményezés létesít iskol mell nagy to játszóter Grünf Ja elnöks al pe
egyemele épüle vásár á agginté céljai m intéze rövide megnyíln hitköz hat jóték
kulturá c szolg alapítvá kez szociá filantrópi célo n össze áld hitközség 2
lélekszá adófiz ta v Foglalko szer hitközs ta túlny rész keresked iparos
vállalkoz van s szám ügyvéd orvos mérnök tisztvisel földbirtoko nagybérl a kö
vá társada gazdas életé töb játsza elők szerep hitközség világháb résztv tag kö
43 es hitköz ügy albizottságo oszt t képviselőtestü tag á előljáró inté hitköz
vezetős He Fer főrab L Kár Sz ügy kam elnö eln Fr M bankigazg pénzü elöljá Bru
Ár kultuszelőljá Hoffm La gazdas előljá P Mi alapítvá e já Heu Józ kulturelőljá
Neuhau I adóü előljá Ofner pénzü ellen Már Ja tanü előljá Che Kad eln Bernst
Sámu aleln Gr Bern hitközs tit Fo M rabbihelyet hitokt Mermelst főkán Grü Bern
Sz ortho hitköz 18 alak hivatalos miu ak érkez kirá kancelláriá leir m megenged
h 18 kü pár alak szem ortho hitközsé tömörülj anyahitköz kettészakadásá közvet
o h reformérze ra t ol újít orgo kó vezet am el kisebbség l vallá p tiltakozo
Miu tiltakozás v foganat megtört különvál ortho hitköz megalapítá Schlesin Dá
Lá földbér 5 for duká nagy adományuk tet lehető Eb ta adományai vásárol tel
építet 18 templom hitköz egyenle fejlőd mu tagjai sz rövide elé 140- 1893-
földszin székhá építtet hitköz székhá 19 emele húzato 1925- Tal Tó létesíte
amely nagyré mag nyel fol oktat ezenkí hitközség rituá fürd álla bizottsá m
szegén gondozásá támogatásá foglalkoz hitköz e rabb Fisc Gottl vo jelen Heinr
Ár hitköz szell vezető éppú m előd n eredménye vallá é elmélyít ter hitköz tag
kö vá gazdas életé jelen szere v We Mi kereskede tanács Sz Kereskede Csar elnö
aki bőrgy álland 30 munk foglalkozt hitköz 11, pen költségvetés dolgo 1 pen for
szociá filantrópi célok hitközség hozzátart község együ léleksz 1 csalá sz
adófizet 1 Foglalko szer nagykereske gazdálko kereske ügyv munk nagyipar orv
magántisztvise ipar mérn magán egy hitköz háb al testvérközség egy kö népkony
tart fe világháború résztv ta kö 9 es hitköz vezetősé El Kál Sánd alelnö Kra S
Deut Zsigmo pénztá Stra Mik elle R Jak tit Re Dez
14770
CÍM Székesfehé
SZÓC Székesfehér 39 Sz. nagymu koro váro korá X sz. la zsi n p poz sz. Sz
or legtekintélye hitközs mel elölj 140 í inté zsid orsz ügy elölj k azo krón
névsze Sala Székesfehér Sal emlí Ulá ki nejé Cand Ann megkoronázta ünnepé r ve
S zsi fény foga ga nászajánd a királyné alkalo kö já királyn pozs zs érdek kirá
leir kül Poz városá mel í fo tű zsid iga elle elnyomj megkárosítsá h kiváltsá
értelm védelm segí fo X sz. vir hitkö Sz. amel olaszors történe megemlék
munkájá hitkö geri ga zs alkot ostr kés csás h menekü Bud Sz. tör kiűze S hitkö
megs váro ho évtized vo z zsi z csa Jó császá n letelepe engedé S Ch csal v k
vendég vás hitsors szám 1839-40 országgy 2 törvényci sz kir városo engedély zs
letelepedé megszünt min száműzet Mind éve 2 z cs telepe Sz Pil Dán rabbiju
válasz hitközs alapítot me tar ül vá ta elism 1843 Pil Dá sze hitkö rab u Zi Ma
választo mo gondolkod t r Ch Kad is intézmé létesítés megvet ala hitkö tov
fejlődésé mo szel műkö m vis hitkö kebelé hitkö kettészakadá a orth hitkö 1
Zipser Roho hiv távozá vezet 1868 K Sá ra 1 Pé távoz 1888 Steinh J fogl
rabbiszé mozga indít hitkö időkö megs iskol ú megnyi 1 következ 1 é négytan is
dí épü 1894 hitkö a megválasz tit mo al szerv hitkö adminisztráció hitköz
alapszabá ha a jele lendül ny t s é emelked hitkö kezde bérhá tar istentisztel
1 é temp me 1 szere orgon ugy é szerve énekka hitkö fennál sz intézm létesít E
Ch Kad Nőegy sze gyermek felru Krajcáregy Betegsegé egy h továbbké fent
Talmud-T val hagyomány á S Szeu egy z tudom ismer Kultureg Leányegy népkon f
hitkö M e kezdeményezé létesí isko mel nag t játszóte Grün J elnök a p egyemel
épül vásá aggint célja intéz rövid megnyíl hitkö ha jóté kultur szol alapítv ke
szoci filantróp cél össz ál hitközsé léleksz adófi t Foglalk sze hitköz t túln
rés kereske iparo vállalko va szá ügyvé orvo mérnö tisztvise földbirtok nagybér
k v társad gazda élet tö játsz elő szere hitközsé világhá részt ta k 4 e hitkö
üg albizottság osz képviselőtest ta előljár int hitkö vezető H Fe főra Ká S üg
ka eln el F bankigaz pénz elölj Br Á kultuszelőlj Hoff L gazda előlj M alapítv
j He Jó kulturelőlj Neuha adó előlj Ofne pénz elle Má J tan előlj Ch Ka el
Berns Sám alel G Ber hitköz ti F rabbihelye hitok Mermels főká Gr Ber S orth
hitkö 1 ala hivatalo mi a érke kir kancellári lei megenge 1 k pá ala sze orth
hitközs tömörül anyahitkö kettészakadás közve reformérz r o újí org k veze a e
kisebbsé vall tiltakoz Mi tiltakozá fogana megtör különvá orth hitkö megalapít
Schlesi D L földbé fo duk nag adományu te lehet E t adománya vásáro te építe 1
templo hitkö egyenl fejlő m tagja s rövid el 140 1893 földszi székh építte
hitkö székh 1 emel húzat 1925 Ta T létesít amel nagyr ma nye fo okta ezenk
hitközsé ritu für áll bizotts szegé gondozás támogatás foglalko hitkö rab Fis Gott
v jele Hein Á hitkö szel vezet épp elő eredmény vall elmélyí te hitkö ta k v
gazda élet jele szer W M keresked tanác S Keresked Csa eln ak bőrg állan 3 mun
foglalkoz hitkö 11 pe költségveté dolg pe fo szoci filantróp célo hitközsé
hozzátar közsé egy léleks csal s adófize Foglalk sze nagykeresk gazdálk keresk
ügy mun nagyipa or magántisztvis ipa mér magá eg hitkö há a testvérközsé eg k
népkon tar f világhábor részt t k e hitkö vezetős E Ká Sán aleln Kr Deu Zsigm
pénzt Str Mi ell Ja ti R De
1477
CÍ Székesfeh
SZÓ Székesfehé 3 Sz nagym kor vár kor sz l zs po sz S o legtekintély hitköz
me elöl 14 int zsi ors üg elöl az kró névsz Sal Székesfehé Sa eml Ul k nej Can
An megkoronázt ünnep v zs fén fog g nászaján királyn alkal k j király poz z
érde kir lei kü Po város me f t zsi ig ell elnyom megkárosíts kiválts értel
védel seg f sz vi hitk Sz ame olaszor történ megemlé munkáj hitk ger g z alko
ost ké csá menek Bu Sz tö kiűz hitk meg vár h évtize v zs cs J csász letelep
enged C csa vendé vá hitsor szá 1839-4 országg törvényc s ki város engedél z
leteleped megszün mi száműze Min év c telep S Pi Dá rabbij válas hitköz alapíto
m ta ü v t elis 184 Pi D sz hitk ra Z M választ m gondolko C Ka i intézm
létesíté megve al hitk to fejlődés m sze műk vi hitk kebel hitk kettészakad ort
hitk Zipse Roh hi távoz veze 186 S r P távo 188 Stein fog rabbisz mozg indí
hitk idők meg isko megny követke négyta i d ép 189 hitk megválas ti m a szer
hitk adminisztráci hitkö alapszab h jel lendü n emelke hitk kezd bérh ta
istentiszte tem m szer orgo ug szerv énekk hitk fenná s intéz létesí C Ka Nőeg
sz gyerme felr Krajcáreg Betegseg eg továbbk fen Talmud- va hagyomán Sze eg
tudo isme Kulture Leányeg népko hitk kezdeményez létes isk me na játszót Grü
elnö egyeme épü vás aggin célj inté rövi megnyí hitk h jót kultu szo alapít k
szoc filantró cé öss á hitközs léleks adóf Foglal sz hitkö túl ré keresk ipar
vállalk v sz ügyv orv mérn tisztvis földbirto nagybé társa gazd éle t játs el
szer hitközs világh rész t hitk ü albizottsá os képviselőtes t előljá in hitk
vezet F főr K ü k el e bankiga pén elöl B kultuszelől Hof gazd elől alapít H J
kulturelől Neuh ad elől Ofn pén ell M ta elől C K e Bern Sá ale Be hitkö t
rabbihely hito Mermel fők G Be ort hitk al hivatal m érk ki kancellár le megeng
p al sz ort hitköz tömörü anyahitk kettészakadá közv reformér új or vez kisebbs
val tiltako M tiltakoz fogan megtö különv ort hitk megalapí Schles földb f du
na adomány t lehe adomány vásár t épít templ hitk egyen fejl tagj rövi e 14 189
földsz szék építt hitk szék eme húza 192 T létesí ame nagy m ny f okt ezen
hitközs rit fü ál bizott szeg gondozá támogatá foglalk hitk ra Fi Got jel Hei
hitk sze veze ép el eredmén val elmély t hitk t gazd éle jel sze kereske taná
Kereske Cs el a bőr álla mu foglalko hitk 1 p költségvet dol p f szoc filantró
cél hitközs hozzáta közs eg lélek csa adófiz Foglal sz nagykeres gazdál keres
üg mu nagyip o magántisztvi ip mé mag e hitk h testvérközs e népko ta világhábo
rész hitk vezető K Sá alel K De Zsig pénz St M el J t D