14790.htm

CÍMSZÓ: Szenice

SZÓCIKK: "Szenice (Senica, Cs.-Szl.). Levéltári források már a XVII. sz. közepe táján ott lakó zsidókat emlegetnek. 1660-ban volt itt zsidó vámos is. AXVIII. sz. elején, a részben ott is lezajló Rákóczi-féle felkelés után, több morva zsidó is letelepedett Sz.-n és ekkor már községet alkottak. 1711-13 közt, a pestis idejében a hitközség Chevra Kadisát létesített és temetkezési helyet szerzett. Az 1736-iki zsidó összeírás szerint már 50 zsidó család lakott itt nemesi telkeken, főképpen gróf Nyáry, báró Hofeczky, Benyovszky és Demkovics fundusain. 1739 jún. 18-án sovuosz második napján gróf Nyáry József úri széke hamis vád és elhamarkodott ítélethozatala alapján ártatlanul kivégeztette a hitközség elnökét. 1784-ben a hitközség II. József rendelete alapján zsidó nemzeti iskolát létesített. 1834-1854 közt híres jesiva volt itt Aszód Juda rabbi alatt. Itt szül. Schönfeld Baruch (1. o.), kiváló héber költő. Rabbik: Löbl Bernát 1736; Stupava József 1746-1771 ; Broda Hirsch (rabbihelyettes) 1772-1778; Hamburger Bloch Bernát 1778-1788 ; Sinnreich Jakab Lévi 1793-1831; Aszód Juda 1833 - 1854; Hirschfeld H. J. 1855-59 ; Löffler Lipót 1859-1887 ; Marmorstein Lipót 1887. A XVII. sz. alakult zsidó hitközség most statuaquo ante alapon működik. Hozzátartoznak: Cacov, Cerova-Liebkove, Kúnov, Luboke Rybky, Rozbehy, Sandorf, Szmrdáky, Sotina, V.-Pritrzd, V.-Koválov. 115 családban 500 lelket és 132 adófizetőt számlál a hitközség. 1927-ben 66.418 ck-ra rúgott a költségvetés, filantrópikus célokra 10,000 ck-t költött. Ezt a jelentékeny terhet 3 nagykereskedő, 66 kereskedő, 6 nagybirtokos, 15 iparos, 7 gazdálkodó, 2 ügyvéd, 2 orvos, 7 magántisztviselő, 1 hírlapíró, 3 tanító és 23 magánzó viseli. Az adójövedelemből fedezett filantrópikus kiadásokhoz hozzátartoznak még az alapítványi jövedelmek is. Ilyen alapítványt négyet kezel a hitközség, a szegények támogatására létesített Feldbauer Salamon (30,000 ck), a Müller Márkusz és Róza (20,000 ck), a Felber Zsigmond (2000 ck) alapítványt, továbbá a szegény tanulókat támogató 3000 forintos alapítványt, amelyet 1864. Ehrlich Jakab és Rozália létesítettek. Intézményei között a Chevra Kadisa és Talmud-egylet körülbelül 250 óta működnek. A Maszkil el dal 1842., a Nőegylet 1890. létesült. Nagy templomát 1864-66. építette. Van még egy kis zsinagógája is. Elemi iskolát 1846. nyitott, ma 2 tanítója és 46 tanulója van. A hitéletnek és a kultúrának mindig erős vára volt ez a hitközség, amely több kiváló tudóst nevelt a zsidóságnak és az egyetemes emberiségnek. Innen indult ragyogó pályájára Heitler Mór egyetemi tanár (Bécs), Steiner-York Henrik író, Edward A. Steiner egyetemi tanár, író (Amerika, Grinell Jova), Marmorstein Artúr rabbiképzői tanár (London), továbbá Winter József drezdai és Silberberg Éliás pleschenbergi rabbi Poroszországban, Mandl Simon teológus és filozófiai író szintén itt született. A közgazdasági élet terén tevékenykedik hat nagybirtokos: Schönfeld Félix, Brinzl Sándor, Weisz Imre, Deutelbaum Adolf, Fischer Ferdinánd, Grünwald Bernát és az iparban Schönfeld Félix (téglagyár), Fischer József (cementezőgyár), Kaufmann Adolf (maláta gyár és malom)."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4790. címszó a lexikon => 838. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14790.htm

CÍMSZÓ: Szenice

SZÓCIKK: Szenice Senica, Cs.-Szl. . Levéltári források már a XVII. sz. közepe táján ott lakó zsidókat emlegetnek. 1660-ban volt itt zsidó vámos is. AXVIII. sz. elején, a részben ott is lezajló Rákóczi-féle felkelés után, több morva zsidó is letelepedett Sz.-n és ekkor már községet alkottak. 1711-13 közt, a pestis idejében a hitközség Chevra Kadisát létesített és temetkezési helyet szerzett. Az 1736-iki zsidó összeírás szerint már 50 zsidó család lakott itt nemesi telkeken, főképpen gróf Nyáry, báró Hofeczky, Benyovszky és Demkovics fundusain. 1739 jún. 18-án sovuosz második napján gróf Nyáry József úri széke hamis vád és elhamarkodott ítélethozatala alapján ártatlanul kivégeztette a hitközség elnökét. 1784-ben a hitközség II. József rendelete alapján zsidó nemzeti iskolát létesített. 1834-1854 közt híres jesiva volt itt Aszód Juda rabbi alatt. Itt szül. Schönfeld Baruch 1. o. , kiváló héber költő. Rabbik: Löbl Bernát 1736; Stupava József 1746-1771 ; Broda Hirsch rabbihelyettes 1772-1778; Hamburger Bloch Bernát 1778-1788 ; Sinnreich Jakab Lévi 1793-1831; Aszód Juda 1833 - 1854; Hirschfeld H. J. 1855-59 ; Löffler Lipót 1859-1887 ; Marmorstein Lipót 1887. A XVII. sz. alakult zsidó hitközség most statuaquo ante alapon működik. Hozzátartoznak: Cacov, Cerova-Liebkove, Kúnov, Luboke Rybky, Rozbehy, Sandorf, Szmrdáky, Sotina, V.-Pritrzd, V.-Koválov. 115 családban 500 lelket és 132 adófizetőt számlál a hitközség. 1927-ben 66.418 ck-ra rúgott a költségvetés, filantrópikus célokra 10,000 ck-t költött. Ezt a jelentékeny terhet 3 nagykereskedő, 66 kereskedő, 6 nagybirtokos, 15 iparos, 7 gazdálkodó, 2 ügyvéd, 2 orvos, 7 magántisztviselő, 1 hírlapíró, 3 tanító és 23 magánzó viseli. Az adójövedelemből fedezett filantrópikus kiadásokhoz hozzátartoznak még az alapítványi jövedelmek is. Ilyen alapítványt négyet kezel a hitközség, a szegények támogatására létesített Feldbauer Salamon 30,000 ck , a Müller Márkusz és Róza 20,000 ck , a Felber Zsigmond 2000 ck alapítványt, továbbá a szegény tanulókat támogató 3000 forintos alapítványt, amelyet 1864. Ehrlich Jakab és Rozália létesítettek. Intézményei között a Chevra Kadisa és Talmud-egylet körülbelül 250 óta működnek. A Maszkil el dal 1842., a Nőegylet 1890. létesült. Nagy templomát 1864-66. építette. Van még egy kis zsinagógája is. Elemi iskolát 1846. nyitott, ma 2 tanítója és 46 tanulója van. A hitéletnek és a kultúrának mindig erős vára volt ez a hitközség, amely több kiváló tudóst nevelt a zsidóságnak és az egyetemes emberiségnek. Innen indult ragyogó pályájára Heitler Mór egyetemi tanár Bécs , Steiner-York Henrik író, Edward A. Steiner egyetemi tanár, író Amerika, Grinell Jova , Marmorstein Artúr rabbiképzői tanár London , továbbá Winter József drezdai és Silberberg Éliás pleschenbergi rabbi Poroszországban, Mandl Simon teológus és filozófiai író szintén itt született. A közgazdasági élet terén tevékenykedik hat nagybirtokos: Schönfeld Félix, Brinzl Sándor, Weisz Imre, Deutelbaum Adolf, Fischer Ferdinánd, Grünwald Bernát és az iparban Schönfeld Félix téglagyár , Fischer József cementezőgyár , Kaufmann Adolf maláta gyár és malom .

14790.ht

CÍMSZÓ Szenic

SZÓCIKK Szenic Senica Cs.-Szl Levéltár forráso má XVII sz közep tájá ot lak zsidóka emlegetnek 1660-ba vol it zsid vámo is AXVIII sz elején részbe ot i lezajl Rákóczi-fél felkelé után töb morv zsid i letelepedet Sz.- é ekko má községe alkottak 1711-1 közt pesti idejébe hitközsé Chevr Kadisá létesítet é temetkezés helye szerzett A 1736-ik zsid összeírá szerin má 5 zsid csalá lakot it nemes telkeken főképpe gró Nyáry bár Hofeczky Benyovszk é Demkovic fundusain 173 jún 18-á sovuos másodi napjá gró Nyár Józse úr szék hami vá é elhamarkodot ítélethozatal alapjá ártatlanu kivégeztett hitközsé elnökét 1784-be hitközsé II Józse rendelet alapjá zsid nemzet iskolá létesített 1834-185 köz híre jesiv vol it Aszó Jud rabb alatt It szül Schönfel Baruc 1 o kivál hébe költő Rabbik Löb Berná 1736 Stupav Józse 1746-177 Brod Hirsc rabbihelyette 1772-1778 Hamburge Bloc Berná 1778-178 Sinnreic Jaka Lév 1793-1831 Aszó Jud 183 1854 Hirschfel H J 1855-5 Löffle Lipó 1859-188 Marmorstei Lipó 1887 XVII sz alakul zsid hitközsé mos statuaqu ant alapo működik Hozzátartoznak Cacov Cerova-Liebkove Kúnov Lubok Rybky Rozbehy Sandorf Szmrdáky Sotina V.-Pritrzd V.-Koválov 11 családba 50 lelke é 13 adófizető számlá hitközség 1927-be 66.41 ck-r rúgot költségvetés filantrópiku célokr 10,00 ck- költött Ez jelentéken terhe nagykereskedő 6 kereskedő nagybirtokos 1 iparos gazdálkodó ügyvéd orvos magántisztviselő hírlapíró tanít é 2 magánz viseli A adójövedelembő fedezet filantrópiku kiadásokho hozzátartozna mé a alapítvány jövedelme is Ilye alapítvány négye keze hitközség szegénye támogatásár létesítet Feldbaue Salamo 30,00 c Mülle Márkus é Róz 20,00 c Felbe Zsigmon 200 c alapítványt tovább szegén tanulóka támogat 300 forinto alapítványt amelye 1864 Ehrlic Jaka é Rozáli létesítettek Intézménye közöt Chevr Kadis é Talmud-egyle körülbelü 25 ót működnek Maszki e da 1842. Nőegyle 1890 létesült Nag templomá 1864-66 építette Va mé eg ki zsinagógáj is Elem iskolá 1846 nyitott m tanítój é 4 tanulój van hitéletne é kultúrána mindi erő vár vol e hitközség amel töb kivál tudós nevel zsidóságna é a egyeteme emberiségnek Inne indul ragyog pályájár Heitle Mó egyetem taná Béc Steiner-Yor Henri író Edwar A Steine egyetem tanár ír Amerika Grinel Jov Marmorstei Artú rabbiképző taná Londo tovább Winte Józse drezda é Silberber Éliá pleschenberg rabb Poroszországban Mand Simo teológu é filozófia ír szinté it született közgazdaság éle teré tevékenykedi ha nagybirtokos Schönfel Félix Brinz Sándor Weis Imre Deutelbau Adolf Fische Ferdinánd Grünwal Berná é a iparba Schönfel Féli téglagyá Fische Józse cementezőgyá Kaufman Adol malát gyá é malo

14790.h

CÍMSZ Szeni

SZÓCIK Szeni Senic Cs.-Sz Levéltá forrás m XVI s köze táj o la zsidók emlegetne 1660-b vo i zsi vám i AXVII s elejé részb o lezaj Rákóczi-fé felkel utá tö mor zsi letelepede Sz. ekk m község alkotta 1711- köz pest idejéb hitközs Chev Kadis létesíte temetkezé hely szerzet 1736-i zsi összeír szeri m zsi csal lako i neme telkeke főképp gr Nyár bá Hofeczk Benyovsz Demkovi fundusai 17 jú 18- sovuo másod napj gr Nyá Józs ú szé ham v elhamarkodo ítélethozata alapj ártatlan kivégeztet hitközs elnöké 1784-b hitközs I Józs rendele alapj zsi nemze iskol létesítet 1834-18 kö hír jesi vo i Asz Ju rab alat I szü Schönfe Baru kivá héb költ Rabbi Lö Bern 173 Stupa Józs 1746-17 Bro Hirs rabbihelyett 1772-177 Hamburg Blo Bern 1778-17 Sinnrei Jak Lé 1793-183 Asz Ju 18 185 Hirschfe 1855- Löffl Lip 1859-18 Marmorste Lip 188 XVI s alaku zsi hitközs mo statuaq an alap működi Hozzátartozna Caco Cerova-Liebkov Kúno Lubo Rybk Rozbeh Sandor Szmrdák Sotin V.-Pritrz V.-Koválo 1 családb 5 lelk 1 adófizet száml hitközsé 1927-b 66.4 ck- rúgo költségveté filantrópik célok 10,0 ck költöt E jelentéke terh nagykeresked keresked nagybirtoko iparo gazdálkod ügyvé orvo magántisztvisel hírlapír taní magán visel adójövedelemb fedeze filantrópik kiadásokh hozzátartozn m alapítván jövedelm i Ily alapítván négy kez hitközsé szegény támogatásá létesíte Feldbau Salam 30,0 Müll Márku Ró 20,0 Felb Zsigmo 20 alapítvány továb szegé tanulók támoga 30 forint alapítvány amely 186 Ehrli Jak Rozál létesítette Intézmény közö Chev Kadi Talmud-egyl körülbel 2 ó működne Maszk d 1842 Nőegyl 189 létesül Na templom 1864-6 épített V m e k zsinagógá i Ele iskol 184 nyitot tanító tanuló va hitéletn kultúrán mind er vá vo hitközsé ame tö kivá tudó neve zsidóságn egyetem emberiségne Inn indu ragyo pályájá Heitl M egyete tan Bé Steiner-Yo Henr ír Edwa Stein egyete taná í Amerik Grine Jo Marmorste Art rabbiképz tan Lond továb Wint Józs drezd Silberbe Éli pleschenber rab Poroszországba Man Sim teológ filozófi í szint i születet közgazdasá él ter tevékenyked h nagybirtoko Schönfe Féli Brin Sándo Wei Imr Deutelba Adol Fisch Ferdinán Grünwa Bern iparb Schönfe Fél téglagy Fisch Józs cementezőgy Kaufma Ado malá gy mal

14790.

CÍMS Szen

SZÓCI Szen Seni Cs.-S Levélt forrá XV köz tá l zsidó emlegetn 1660- v zs vá AXVI elej rész leza Rákóczi-f felke ut t mo zs leteleped Sz ek közsé alkott 1711 kö pes idejé hitköz Che Kadi létesít temetkez hel szerze 1736- zs összeí szer zs csa lak nem telkek főkép g Nyá b Hofecz Benyovs Demkov fundusa 1 j 18 sovu máso nap g Ny Józ sz ha elhamarkod ítélethozat alap ártatla kivégezte hitköz elnök 1784- hitköz Józ rendel alap zs nemz isko létesíte 1834-1 k hí jes v As J ra ala sz Schönf Bar kiv hé köl Rabb L Ber 17 Stup Józ 1746-1 Br Hir rabbihelyet 1772-17 Hambur Bl Ber 1778-1 Sinnre Ja L 1793-18 As J 1 18 Hirschf 1855 Löff Li 1859-1 Marmorst Li 18 XV alak zs hitköz m statua a ala működ Hozzátartozn Cac Cerova-Liebko Kún Lub Ryb Rozbe Sando Szmrdá Soti V.-Pritr V.-Kovál család lel adófize szám hitközs 1927- 66. ck rúg költségvet filantrópi célo 10, c költö jelenték ter nagykereske kereske nagybirtok ipar gazdálko ügyv orv magántisztvise hírlapí tan magá vise adójövedelem fedez filantrópi kiadások hozzátartoz alapítvá jövedel Il alapítvá nég ke hitközs szegén támogatás létesít Feldba Sala 30, Mül Márk R 20, Fel Zsigm 2 alapítván tová szeg tanuló támog 3 forin alapítván amel 18 Ehrl Ja Rozá létesített Intézmén köz Che Kad Talmud-egy körülbe működn Masz 184 Nőegy 18 létesü N templo 1864- építet zsinagóg El isko 18 nyito tanít tanul v hitélet kultúrá min e v v hitközs am t kiv tud nev zsidóság egyete emberiségn In ind ragy pályáj Heit egyet ta B Steiner-Y Hen í Edw Stei egyet tan Ameri Grin J Marmorst Ar rabbikép ta Lon tová Win Józ drez Silberb Él pleschenbe ra Poroszországb Ma Si teoló filozóf szin születe közgazdas é te tevékenyke nagybirtok Schönf Fél Bri Sánd We Im Deutelb Ado Fisc Ferdiná Grünw Ber ipar Schönf Fé téglag Fisc Józ cementezőg Kaufm Ad mal g ma

14790

CÍM Sze

SZÓC Sze Sen Cs.- Levél forr X kö t zsid emleget 1660 z v AXV ele rés lez Rákóczi- felk u m z letelepe S e közs alkot 171 k pe idej hitkö Ch Kad létesí temetke he szerz 1736 z össze sze z cs la ne telke főké Ny Hofec Benyov Demko fundus 1 sov más na N Jó s h elhamarko ítélethoza ala ártatl kivégezt hitkö elnö 1784 hitkö Jó rende ala z nem isk létesít 1834- h je A r al s Schön Ba ki h kö Rab Be 1 Stu Jó 1746- B Hi rabbihelye 1772-1 Hambu B Be 1778- Sinnr J 1793-1 A 1 Hirsch 185 Löf L 1859- Marmors L 1 X ala z hitkö statu al műkö Hozzátartoz Ca Cerova-Liebk Kú Lu Ry Rozb Sand Szmrd Sot V.-Prit V.-Ková csalá le adófiz szá hitköz 1927 66 c rú költségve filantróp cél 10 költ jelenté te nagykeresk keresk nagybirto ipa gazdálk ügy or magántisztvis hírlap ta mag vis adójövedele fede filantróp kiadáso hozzátarto alapítv jövede I alapítv né k hitköz szegé támogatá létesí Feldb Sal 30 Mü Már 20 Fe Zsig alapítvá tov sze tanul támo fori alapítvá ame 1 Ehr J Roz létesítet Intézmé kö Ch Ka Talmud-eg körülb működ Mas 18 Nőeg 1 létes templ 1864 építe zsinagó E isk 1 nyit taní tanu hitéle kultúr mi hitköz a ki tu ne zsidósá egyet emberiség I in rag pályá Hei egye t Steiner- He Ed Ste egye ta Amer Gri Marmors A rabbiké t Lo tov Wi Jó dre Silber É pleschenb r Poroszország M S teol filozó szi szület közgazda t tevékenyk nagybirto Schön Fé Br Sán W I Deutel Ad Fis Ferdin Grün Be ipa Schön F tégla Fis Jó cementező Kauf A ma m

1479

CÍ Sz

SZÓ Sz Se Cs. Levé for k zsi emlege 166 AX el ré le Rákóczi fel letelep köz alko 17 p ide hitk C Ka létes temetk h szer 173 össz sz c l n telk fők N Hofe Benyo Demk fundu so má n J elhamark ítélethoz al ártat kivégez hitk eln 178 hitk J rend al ne is létesí 1834 j a Schö B k k Ra B St J 1746 H rabbihely 1772- Hamb B 1778 Sinn 1793- Hirsc 18 Lö 1859 Marmor al hitk stat a műk Hozzátarto C Cerova-Lieb K L R Roz San Szmr So V.-Pri V.-Kov csal l adófi sz hitkö 192 6 r költségv filantró cé 1 köl jelent t nagykeres keres nagybirt ip gazdál üg o magántisztvi hírla t ma vi adójövedel fed filantró kiadás hozzátart alapít jöved alapít n hitkö szeg támogat létes Feld Sa 3 M Má 2 F Zsi alapítv to sz tanu tám for alapítv am Eh Ro létesíte Intézm k C K Talmud-e körül műkö Ma 1 Nőe léte temp 186 épít zsinag is nyi tan tan hitél kultú m hitkö k t n zsidós egye emberisé i ra pály He egy Steiner H E St egy t Ame Gr Marmor rabbik L to W J dr Silbe pleschen Poroszorszá teo filoz sz szüle közgazd tevékeny nagybirt Schö F B Sá Deute A Fi Ferdi Grü B ip Schö tégl Fi J cementez Kau m