14823.htm

CÍMSZÓ: Szeretet

SZÓCIKK: Szeretet (héb. ahávó), ethikai fogalom; megnyilatkozásaiban az a hajlam, amelyet más személy iránt érez az ember, vagy mások iránt s amelynek következtében kényszerítve van sajátmagára való tekintet nélkül a másik részére lemondani, adni és tenni sokat vagy mindent. A Bibliában használatos ahávó , a görög ágápé -hez hasonlóan az érzéki szerelmet is jelenti (Hosea 2. 7, 9, 12; Ezékiel 23. 5, 9; Bírák 16. 4; Sámuel II. 13. 15), de lassanként egészen ethikai értelművé magasztosult, mint arra már az Énekek Éneke is példa (8. 6-7). Az ahávó még szülői és gyermeki szeretetet is jelent (Genesis 25. 28, 37. 3), éppenígy felebaráti szeretetet (1. o.) és barátságot is, melyet a nők iránti Sz.-nél többre becsül a Biblia. Ez Dávid és Jonathan barátságát így adja vissza: Testvérem, Jonathan, nagyon kedves voltál nekem, irántam való Sz.-ed csodálatos volt s túlszárnyalta a nőszeretetét (Sámuel II. 26). így a szerető kifejezés a bibliai iratokban a barát -nak felel meg (Példabesz. 18. 24; Zsolt. 38. 12, 88. 19). Az egész életet fokozatosan áthatja a Sz. s a bibliai iratok tanusága szerint az emberi lét Isten és ember, ember és ember kölcsönös Sz.-én alapul. Hosea próféta akinél a Sz. principiuma leginkább felmagasztosul s aki a Sz.-nek mélyebb és tisztább, megbocsátással párosult jelentést ad, mondja, hogy Isten Izraelt visszaesése dacára is szereti (11.1). Hoseá-nál a Sz. a szabad akarat megnyilvánulása (14. 5). Sz.-re alapítja Mózes a Deuteronomium egész törvényhozását. Isten szerette Izrael népének ősei s ez a Sz. átszármazott az utódokra, Izrael egész: népére, amelyet kiválasztott, bár nem az ő érdeme folytán, hogy missziót teljesítsen (Deuter. 10.15 7. 6-8, 23. 6). Isten ezekért csupán Sz.-et vár (u. o. 6. 5, 10. 12, 11. 1, 13, 22, 23. 4, 19. 9, 30 6, 16,20). Isten szereti az idegent, a jövevényt, az özvegyet, az árvát, a védtelent s csupán azt várja el, hogy Izrael népe is szeresse azokat (u. o. 10 18-19 stb.). Isten Sz.-e Izrael iránt Örökkétartó Sz. Jeremiás próféta szavai szerint (31. 3) s ezt a Sz.-et hangsúlyozza Jesája és Malachiás próféta is (Jes. 63. 9 ; Mai 2). A Biblia Istennek az emberiség iránti Sz.-ét nem a Sz., hanem az irgalom szóval fejezi ki (Zsolt. 45. 9) s ez a Sz. kiterjed mindenkire, aki parancsolatait megtartja (Exod. 20. 6 ; Deuter. 7. 9), aki igazságot gyakorol és igazságosan gondolkodik és beszél (Példab.lb.9,16.13; Zsolt. 146. 8),mert Isten is szereti az igazságosságot (Jezsája 61. 8 ; Zsolt. 11. 7, 99. 4). Hogy az isteni Sz. alatt a Biblia az erkölcsi törvények megtartását érti, azt bizonyítja ez a mondás: akit Isten szeret, azt megfékezi (megjavítja) (Példab. 3. 12). Isten szentségének lényege a Sz., az emberi életre vonatkozó törvények ennélfogva a Sz.-nek ebben a tanításában kulminálnak: Szeretned kell embertársadat, mint saját magadat (Leviticus 19. 18) s ez a Sz.-hitvallás kell hogy magába zárja az ellenfelet és ellenséget is (Exodus 23.4-5). Hogy milyen módon kell szeretni ellenségeinket, azt a Biblia így tanítja: Nem szabad szívedben gyűlölnöd testvéredet, nem szabad bűnt táplálnod ellene.. . sem pedig néped ellen bármiféle haragot táplálnod . A gyűlölség okát el kell távolítani, hogy felebarátainkat szerethessük (Levit, 19. 17) és pedig úgy, hogy ezt az idegenre, a jövevényre is kiterjeszthessük (u. o. 34). A Biblia a jogi értelemben vett bűntettest is testvéred -nek nevezi (Deuter. 25.3 ) , amit a világ egyetlen államának törvény hozása vagy közmorálja sem vallott (1. Felebaráti Sz.) A Sz.-et, mint isteni alapelvet különösen a chásszideusok (1. o.) és esszénusok (1. o.) vallották és gyakorolták önmegtagadóan; életük vezető princípiuma volt az Isten- és emberszeretet Isten az ő meghatározásuk szerint a Sz. lelke mindenki számára (Bölcsesség Könyve apokr.1.6) és a lelkek szeretője (u. o. 11. 24-26).Philo is (De opificiis mundi I. 4) a Sz.-et vagyis jóságot az isteni teremtés fő princípiumának és a világ mozgató hatalmának tartja. Midőn Ezra próféta panaszkodik a világ romlottságáról, viziójában Isten így szól hozzá: Nem szeretheted jobban az Én teremtményemet, mint Énmagam (IV. Ezra 8. 45). Az apokrif iratok általában a Sz. hitvallásának számos megnyilatkozását tartalmazzák, így a Tizenkét pátriárka Testamentuma. A talmudszerzők közül legmagasabb kifejtését a Sz. hite Hillelnél (1. o. és Ethika éri el (időszám előtt 30.). A Talmud rabbijai a teremtés müvét a Sz. isteni elvére vezették vissza (Gen.R. 12. 15) s hogy az emberi társadalom a Sz.-en és irgalmon alapul. Isten szereti az embert, akit az Ő hasonlatosságára teremtett, de különösen a Sz. az, amely az Istenhez való hasonlatosságot mutatja (Ábót 3. 14). A rabbik etikai elmélyedése az igazságot, amely a Sz.-en alapul, teszik a világ fundamentumává, míg mások megfordítva, így tanították: Amikor Isten látta, hogy a világ nem állhat fenn rideg igazságosság alapján, akkor a Sz.-tel mérsékelte azt (Genesis Rabba 12.). Simon ha-Cadik szerint a világ három dolgon épült fel: jótékonyságon, igazságosságon és békén (Ábót. 1. 15 ; Deuter. R. 5.1), mert a Sz. nem elég erős és szilárd ahhoz, hogy az emberiség életét megalapozza, sem az egyéneknél, sem az egész társadalomnál, mely utóbbi a bűnt nem tűrheti s az igazságszolgáltatást gyakorolja. A Sz. csupán ott uralkodhat, ahol Istent Atyának ismerik el az emberek s ekkor szánalom és megbocsátás lép az igazságszolgáltatás helyébe (Beráchót 7a). Az az ethikai kérdés, hogy az Isten közös atyja minden embernek, zsidónak és nemzsidónak, ahol valóban elismerik és vallják őt annak, vagyis ahol az isteni akarat, erkölcs parancsai szerint élnek: a görög befolyás alatt álló és a felvilágosodott, meg a konzervatívabb palesztinai rabbikat egyaránt foglalkoztatta. Az előbbiek a kinyilatkoztatás előtti Egy-Isten-hivőket az isteni Sz. részeseinek tekintették, így az ősatyákat, míg az utóbbiak szerint azoknál csupán Istenfélelem és nem tiszta Isten-Sz. nyilvánult meg, csakúgy, mint a Szelídebb pogányoknál, Jóbnál vagy Enochnál. A kereszténység az előbbi liberálisabb nézetet vallotta, ill. tette magáévá annak befolyását s eszerint Istent a Sz. fogalmával azonosította, minden embert egyaránt Isten fiának tekintve (I. János 3. 1, 4. 7-8, 11-20, 5. 3). Mégis, az uralkodó felfogás Pálnál tükröződik vissza legnyomatékosabban ; őszerinte a Szent Lélek az, amely keresztelés által a Sz.-et gyakorolja s a benne hívőket Isten fiainak tekinti (Róm. 8. 14-31). Pál apostol fejtegetései más szavakkal azt jelentik, hogy csupán a keresztrefeszített Jézus Isten-fia létének hite teszi az embert is Isten fiává s adja meg az embernek a jogot arra, hogy az isteni Sz.-et igényelje. Ezt a nézetet János evangélista is vallja (5. 20-24, 10, 17, 15. 9, 17. 26). Ez a felfogás a Sz. lényegéről és általánosságáról különbözik a zsidó ethika tanításaitól. A zsidó ethikai felfogás Isten fiá -nak tekintette mindazokat, akik az Egy-Istenben hittek s annak erkölcsparancsai szerint éltek, míg az áldozati véren alapuló isteni tíz. tanát elvetették a rabbik. R. Akiba Izrael egész népét Isten fiainak tartja ; Az izraeliták szeretett nép, amennyiben Isten gyermekeinek neveztetnek. A Sz. törvényeivel kapcsolatban a Biblia (Deuter. 14. 1) adja tudtul a zsidóságnak, hogy ők Isten gyermekei (Abót 3. 15). R. Akiba szerint Isten és Izrael egész viszonyát a szerinte legszentebb könyv, az Énekek Éneke tükrözteti vissza allegorikusan, mert az Isteni Sz.-et egy írat sem allegorizálja ily magasztosán Jad 3. 5; Sir-ha-Sirim Rabba, bevez.). Bár Izráel magát Isten gyermekeinek tekintette, ez az Isten-atyaság vitára adott alkalmat amiatt, hogy igényelheti-e vajjon Izrael népe Isten atyai Sz.-ét, ha erkölcsi törvényeit nem tartja meg; míg R Méir szerint ez esetben is Isten Sz.-ét élvezi Izrael addig R. Juda ezt tagadásba veszi. A zsidó törvényhozó bölcsek Isten Sz.-ét nem egyszerű poézisnek tekintették, hanem arra alapítva vezették le s hozták az életet körülbástyázó parancsolatokat (Menáchót 43b); Isten iránti Sz. a Tóra vagyis az erkölcsi törvények Sz.-évvel egyenlő a Talmud szerint (Ros Hasána 4a). Igaz, azt is lerögzítették, hogy Isten Izraelt nagyobb mértékben szereti, mint a többi népeket (Szifré Deut 144; Joma 54a), aminek jele a Tóra, mely közelebb hozta Istent és Izraelt (Peszikta II. 16 - 17), amely szereti Istent, akinek törvényeit élete árán is megőrzi (Mechilta, Jetró 6 az Exod. 20. 6-hoz ; Szifré Deut. 32; BerácJiót 54a); Isten iránti Sz. az Istennek való önzetlen szolgálatban nyilvánul meg (Ábót 1.3; Ábóda Zára 19a). Az igazságos érzületű ember a megpróbáltatás jámborsága próbakövének tekinti (Beráchőt 5a v. ö. Római Lev. 5. 30). Izrael összehasonlíthatatlan szenvedésekkel és a mártírság szakadatlan láncolatával szilárdította meg viszonyát Istennel és semmiféle nemzet sem olthatja ki ezt a Sz.-et (Ének. Én. Rabba 8. 7). Ez az egyedülálló Sz. megcserdül a zsidó liturgiában is, a mindennapi reggeli és esti imában. Isten hű szeretőinek lenni egyértelmű azonban azzal, hogy sérelmeket elviseljünk és ne zúgolódjunk; hogy gyalázkodásokat meghallgassunk, de rájuk ne válaszoljunk; hogy csupán Sz.-ből cselekedjünk s a megpróbáltatásoknak, mint Isten Sz.-e próbájának örvendjünk (Sabbat 88b ; Szófa 31a). A Sz.-et, mint az élet legmagasabb célját, különösen a Tanná debé Elijahu (26.) hangsúlyozza: A Sz.-nek tökéletesen önzetlennek kell lennie s szabályoznia kell az embernek embertársához való viszonyát. Ugyanezt fejtegeti Bachjaibn Pekuda, a Chovot ha-Levővősz(A szív kötelességei) c. ethikai művében (1. Ethika), ahol minden emberi cselekvést a Sz.-re alapít. Maimonides a Jad ha-Chazáka egy egész szakaszát a Sz. fejtegetésére szenteli s az Ábót 1. 3-ból (1. Pirké Abót) indul ki s valamennyi emberi cselekvés, ethikai és vallásos megnyilvánulás legfőbb mozgató okának fogja azt fel; mindennek az értéke annyi, amennyi Sz. foglaltatik benne. Nachmanidesz bibliakommentárjában (Deuter. 6. 4-hez és u. a. Szifréjéhez) azt fejtegeti, hogy az Isten iránti Sz. magában foglalja erkölcsi törvényeinek tanulmányozását és megőrzését, anélkül azonban, hogy ezért jutalmat szabadna várni. R. Eleazár Worms, a Rokeach c. kiváló etikai mű szerzője, müvét a Sz.-röl szóló fejezettel kezdi s felemlíti a Talmud és .Mid-rások erre vonatkozó fejtegetéseit, így a Midras-Tehillim-nek (13. 2. Zsolt.-hoz) azt az interpretációját, hogy isten iránt való Sz. abban a. Sz.-ben fejeződik ki, amelyet az ő teremtményei iránt érzünk ; az ember iránt érzett Sz.-ünk tehát nem lehet kisebb, mint az Isten iránt érzett Sz.-ünk. Önmagunkkal szemben pedig az Isten-Sz.-nek az az értelme, hogy aki valóban szereti Istent, az alárendeli minden más vágyát és kívánságát az élet magasabb rendeltetésének, ami nem más, mint Isten akaratának örömteljes teljesítése. Elijah de Vidas, a Résisz Chochmó szerzője ethikai művében (2. rész) a Zóhárt idézve, bizonyítja, hogy a tiszta Sz. minden önös vágy elnyomásán alapul, mert csakis ilyen Sz. egyesíthti a lelket Istennel. A Sz. kozmikus principiummá lett a XIV. sz.-i Chaszdai Crescas és az ő közvetlen hatása alapján Spinoza filozófiájában. Crescas és Spinoza Philohoz hasonlóan a Sz.-et teszik meg Isten lényegének. A Sz. isteni, tökéletes lelki gyönyör, ennélfogva Isten Sz.-e az örök gyönyör forrása halandó ember számára (Or Adonai I. 3, 5 és Spinoza Ámor intellectualisa; Ethica V.32- 36 és Tractatus Theologico-Politicus több helyén). Crescasnál is jobban kidomborította az intellektuális Sz. eszméjét a kereszténység körében Leo Hebraeus néven ismert Don Juda Isaao Abravanel, akitől a bizonyítások szerint Spinoza az Amor intellektuális eszméjét kölcsönözte. Az Az amore intellectivo , az amore mentale v. rationale Leo Hebraeusnál Isten lényege, a világegyetem központi mozgató ereje és célja. A Sz. a Kozmosz minden tárgyát egybekapcsolja, de míg a természeti világban a Sz. érzéki és önös, az isteni Sz. önzetlen és felemelő. Isten Sz.-e-teremtette meg a világot s hozta létre valamennyi tárgy tökéletesülését, de különösen az emberét, aki, ha jóságos, akkor Istent szerető és Istentől szeretett és akinek Isten iránti Sz.-e örök lelki gyönyörűség forrása számára s ez azonos az isteni Sz.-tel (Dialoghi di amore). Ez az intellektuális Sz. pedig azonos a bibliai és talmudi Hozzá (Istenhez) kell tartoznod (csatlakoznod) (Deuter. 10. 20, 11 22,13. 5; Szifré Deut. 49; Szóta 14a) kifejezés értelmével s ez a Spinoza- féle imitatio dei értelme is. A legmagasabb fokú tökéletesülés és legfelségesebb gyönyör az, amelyet a Bibliától kezdve Spinozáig a zsidó ethika említett nagyjai, Crescas és Leo Hebraeus értettek az intellektuális Sz. alatt. Irodalom. K. Kohler (Jew. Encyclop.) ; Grünbaum, Der Grundzug und dessen Entwickelung der Lielie im Judentume (Geigers Wissenschaftl. Zeitsohr. d. jüd Theologie II. és 111.) ; Joel, Don Chasdai Crescas religionsphtlosophische Lehren (1866); u. a., Spinoias Theologisch-politischer Tractat (1870) ; Schiller, Philosophische Briefe. X. 1838) ; B. Zimmers, Leo Hebraeus (1886).


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4823. címszó a lexikon => 846. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14823.htm

CÍMSZÓ: Szeretet

SZÓCIKK: Szeretet héb. ahávó , ethikai fogalom; megnyilatkozásaiban az a hajlam, amelyet más személy iránt érez az ember, vagy mások iránt s amelynek következtében kényszerítve van sajátmagára való tekintet nélkül a másik részére lemondani, adni és tenni sokat vagy mindent. A Bibliában használatos ahávó , a görög ágápé -hez hasonlóan az érzéki szerelmet is jelenti Hosea 2. 7, 9, 12; Ezékiel 23. 5, 9; Bírák 16. 4; Sámuel II. 13. 15 , de lassanként egészen ethikai értelművé magasztosult, mint arra már az Énekek Éneke is példa 8. 6-7 . Az ahávó még szülői és gyermeki szeretetet is jelent Genesis 25. 28, 37. 3 , éppenígy felebaráti szeretetet 1. o. és barátságot is, melyet a nők iránti Sz.-nél többre becsül a Biblia. Ez Dávid és Jonathan barátságát így adja vissza: Testvérem, Jonathan, nagyon kedves voltál nekem, irántam való Sz.-ed csodálatos volt s túlszárnyalta a nőszeretetét Sámuel II. 26 . így a szerető kifejezés a bibliai iratokban a barát -nak felel meg Példabesz. 18. 24; Zsolt. 38. 12, 88. 19 . Az egész életet fokozatosan áthatja a Sz. s a bibliai iratok tanusága szerint az emberi lét Isten és ember, ember és ember kölcsönös Sz.-én alapul. Hosea próféta akinél a Sz. principiuma leginkább felmagasztosul s aki a Sz.-nek mélyebb és tisztább, megbocsátással párosult jelentést ad, mondja, hogy Isten Izraelt visszaesése dacára is szereti 11.1 . Hoseá-nál a Sz. a szabad akarat megnyilvánulása 14. 5 . Sz.-re alapítja Mózes a Deuteronomium egész törvényhozását. Isten szerette Izrael népének ősei s ez a Sz. átszármazott az utódokra, Izrael egész: népére, amelyet kiválasztott, bár nem az ő érdeme folytán, hogy missziót teljesítsen Deuter. 10.15 7. 6-8, 23. 6 . Isten ezekért csupán Sz.-et vár u. o. 6. 5, 10. 12, 11. 1, 13, 22, 23. 4, 19. 9, 30 6, 16,20 . Isten szereti az idegent, a jövevényt, az özvegyet, az árvát, a védtelent s csupán azt várja el, hogy Izrael népe is szeresse azokat u. o. 10 18-19 stb. . Isten Sz.-e Izrael iránt Örökkétartó Sz. Jeremiás próféta szavai szerint 31. 3 s ezt a Sz.-et hangsúlyozza Jesája és Malachiás próféta is Jes. 63. 9 ; Mai 2 . A Biblia Istennek az emberiség iránti Sz.-ét nem a Sz., hanem az irgalom szóval fejezi ki Zsolt. 45. 9 s ez a Sz. kiterjed mindenkire, aki parancsolatait megtartja Exod. 20. 6 ; Deuter. 7. 9 , aki igazságot gyakorol és igazságosan gondolkodik és beszél Példab.lb.9,16.13; Zsolt. 146. 8 ,mert Isten is szereti az igazságosságot Jezsája 61. 8 ; Zsolt. 11. 7, 99. 4 . Hogy az isteni Sz. alatt a Biblia az erkölcsi törvények megtartását érti, azt bizonyítja ez a mondás: akit Isten szeret, azt megfékezi megjavítja Példab. 3. 12 . Isten szentségének lényege a Sz., az emberi életre vonatkozó törvények ennélfogva a Sz.-nek ebben a tanításában kulminálnak: Szeretned kell embertársadat, mint saját magadat Leviticus 19. 18 s ez a Sz.-hitvallás kell hogy magába zárja az ellenfelet és ellenséget is Exodus 23.4-5 . Hogy milyen módon kell szeretni ellenségeinket, azt a Biblia így tanítja: Nem szabad szívedben gyűlölnöd testvéredet, nem szabad bűnt táplálnod ellene.. . sem pedig néped ellen bármiféle haragot táplálnod . A gyűlölség okát el kell távolítani, hogy felebarátainkat szerethessük Levit, 19. 17 és pedig úgy, hogy ezt az idegenre, a jövevényre is kiterjeszthessük u. o. 34 . A Biblia a jogi értelemben vett bűntettest is testvéred -nek nevezi Deuter. 25.3 , amit a világ egyetlen államának törvény hozása vagy közmorálja sem vallott 1. Felebaráti Sz. A Sz.-et, mint isteni alapelvet különösen a chásszideusok 1. o. és esszénusok 1. o. vallották és gyakorolták önmegtagadóan; életük vezető princípiuma volt az Isten- és emberszeretet Isten az ő meghatározásuk szerint a Sz. lelke mindenki számára Bölcsesség Könyve apokr.1.6 és a lelkek szeretője u. o. 11. 24-26 .Philo is De opificiis mundi I. 4 a Sz.-et vagyis jóságot az isteni teremtés fő princípiumának és a világ mozgató hatalmának tartja. Midőn Ezra próféta panaszkodik a világ romlottságáról, viziójában Isten így szól hozzá: Nem szeretheted jobban az Én teremtményemet, mint Énmagam IV. Ezra 8. 45 . Az apokrif iratok általában a Sz. hitvallásának számos megnyilatkozását tartalmazzák, így a Tizenkét pátriárka Testamentuma. A talmudszerzők közül legmagasabb kifejtését a Sz. hite Hillelnél 1. o. és Ethika éri el időszám előtt 30. . A Talmud rabbijai a teremtés müvét a Sz. isteni elvére vezették vissza Gen.R. 12. 15 s hogy az emberi társadalom a Sz.-en és irgalmon alapul. Isten szereti az embert, akit az Ő hasonlatosságára teremtett, de különösen a Sz. az, amely az Istenhez való hasonlatosságot mutatja Ábót 3. 14 . A rabbik etikai elmélyedése az igazságot, amely a Sz.-en alapul, teszik a világ fundamentumává, míg mások megfordítva, így tanították: Amikor Isten látta, hogy a világ nem állhat fenn rideg igazságosság alapján, akkor a Sz.-tel mérsékelte azt Genesis Rabba 12. . Simon ha-Cadik szerint a világ három dolgon épült fel: jótékonyságon, igazságosságon és békén Ábót. 1. 15 ; Deuter. R. 5.1 , mert a Sz. nem elég erős és szilárd ahhoz, hogy az emberiség életét megalapozza, sem az egyéneknél, sem az egész társadalomnál, mely utóbbi a bűnt nem tűrheti s az igazságszolgáltatást gyakorolja. A Sz. csupán ott uralkodhat, ahol Istent Atyának ismerik el az emberek s ekkor szánalom és megbocsátás lép az igazságszolgáltatás helyébe Beráchót 7a . Az az ethikai kérdés, hogy az Isten közös atyja minden embernek, zsidónak és nemzsidónak, ahol valóban elismerik és vallják őt annak, vagyis ahol az isteni akarat, erkölcs parancsai szerint élnek: a görög befolyás alatt álló és a felvilágosodott, meg a konzervatívabb palesztinai rabbikat egyaránt foglalkoztatta. Az előbbiek a kinyilatkoztatás előtti Egy-Isten-hivőket az isteni Sz. részeseinek tekintették, így az ősatyákat, míg az utóbbiak szerint azoknál csupán Istenfélelem és nem tiszta Isten-Sz. nyilvánult meg, csakúgy, mint a Szelídebb pogányoknál, Jóbnál vagy Enochnál. A kereszténység az előbbi liberálisabb nézetet vallotta, ill. tette magáévá annak befolyását s eszerint Istent a Sz. fogalmával azonosította, minden embert egyaránt Isten fiának tekintve I. János 3. 1, 4. 7-8, 11-20, 5. 3 . Mégis, az uralkodó felfogás Pálnál tükröződik vissza legnyomatékosabban ; őszerinte a Szent Lélek az, amely keresztelés által a Sz.-et gyakorolja s a benne hívőket Isten fiainak tekinti Róm. 8. 14-31 . Pál apostol fejtegetései más szavakkal azt jelentik, hogy csupán a keresztrefeszített Jézus Isten-fia létének hite teszi az embert is Isten fiává s adja meg az embernek a jogot arra, hogy az isteni Sz.-et igényelje. Ezt a nézetet János evangélista is vallja 5. 20-24, 10, 17, 15. 9, 17. 26 . Ez a felfogás a Sz. lényegéről és általánosságáról különbözik a zsidó ethika tanításaitól. A zsidó ethikai felfogás Isten fiá -nak tekintette mindazokat, akik az Egy-Istenben hittek s annak erkölcsparancsai szerint éltek, míg az áldozati véren alapuló isteni tíz. tanát elvetették a rabbik. R. Akiba Izrael egész népét Isten fiainak tartja ; Az izraeliták szeretett nép, amennyiben Isten gyermekeinek neveztetnek. A Sz. törvényeivel kapcsolatban a Biblia Deuter. 14. 1 adja tudtul a zsidóságnak, hogy ők Isten gyermekei Abót 3. 15 . R. Akiba szerint Isten és Izrael egész viszonyát a szerinte legszentebb könyv, az Énekek Éneke tükrözteti vissza allegorikusan, mert az Isteni Sz.-et egy írat sem allegorizálja ily magasztosán Jad 3. 5; Sir-ha-Sirim Rabba, bevez. . Bár Izráel magát Isten gyermekeinek tekintette, ez az Isten-atyaság vitára adott alkalmat amiatt, hogy igényelheti-e vajjon Izrael népe Isten atyai Sz.-ét, ha erkölcsi törvényeit nem tartja meg; míg R Méir szerint ez esetben is Isten Sz.-ét élvezi Izrael addig R. Juda ezt tagadásba veszi. A zsidó törvényhozó bölcsek Isten Sz.-ét nem egyszerű poézisnek tekintették, hanem arra alapítva vezették le s hozták az életet körülbástyázó parancsolatokat Menáchót 43b ; Isten iránti Sz. a Tóra vagyis az erkölcsi törvények Sz.-évvel egyenlő a Talmud szerint Ros Hasána 4a . Igaz, azt is lerögzítették, hogy Isten Izraelt nagyobb mértékben szereti, mint a többi népeket Szifré Deut 144; Joma 54a , aminek jele a Tóra, mely közelebb hozta Istent és Izraelt Peszikta II. 16 - 17 , amely szereti Istent, akinek törvényeit élete árán is megőrzi Mechilta, Jetró 6 az Exod. 20. 6-hoz ; Szifré Deut. 32; BerácJiót 54a ; Isten iránti Sz. az Istennek való önzetlen szolgálatban nyilvánul meg Ábót 1.3; Ábóda Zára 19a . Az igazságos érzületű ember a megpróbáltatás jámborsága próbakövének tekinti Beráchőt 5a v. ö. Római Lev. 5. 30 . Izrael összehasonlíthatatlan szenvedésekkel és a mártírság szakadatlan láncolatával szilárdította meg viszonyát Istennel és semmiféle nemzet sem olthatja ki ezt a Sz.-et Ének. Én. Rabba 8. 7 . Ez az egyedülálló Sz. megcserdül a zsidó liturgiában is, a mindennapi reggeli és esti imában. Isten hű szeretőinek lenni egyértelmű azonban azzal, hogy sérelmeket elviseljünk és ne zúgolódjunk; hogy gyalázkodásokat meghallgassunk, de rájuk ne válaszoljunk; hogy csupán Sz.-ből cselekedjünk s a megpróbáltatásoknak, mint Isten Sz.-e próbájának örvendjünk Sabbat 88b ; Szófa 31a . A Sz.-et, mint az élet legmagasabb célját, különösen a Tanná debé Elijahu 26. hangsúlyozza: A Sz.-nek tökéletesen önzetlennek kell lennie s szabályoznia kell az embernek embertársához való viszonyát. Ugyanezt fejtegeti Bachjaibn Pekuda, a Chovot ha-Levővősz A szív kötelességei c. ethikai művében 1. Ethika , ahol minden emberi cselekvést a Sz.-re alapít. Maimonides a Jad ha-Chazáka egy egész szakaszát a Sz. fejtegetésére szenteli s az Ábót 1. 3-ból 1. Pirké Abót indul ki s valamennyi emberi cselekvés, ethikai és vallásos megnyilvánulás legfőbb mozgató okának fogja azt fel; mindennek az értéke annyi, amennyi Sz. foglaltatik benne. Nachmanidesz bibliakommentárjában Deuter. 6. 4-hez és u. a. Szifréjéhez azt fejtegeti, hogy az Isten iránti Sz. magában foglalja erkölcsi törvényeinek tanulmányozását és megőrzését, anélkül azonban, hogy ezért jutalmat szabadna várni. R. Eleazár Worms, a Rokeach c. kiváló etikai mű szerzője, müvét a Sz.-röl szóló fejezettel kezdi s felemlíti a Talmud és .Mid-rások erre vonatkozó fejtegetéseit, így a Midras-Tehillim-nek 13. 2. Zsolt.-hoz azt az interpretációját, hogy isten iránt való Sz. abban a. Sz.-ben fejeződik ki, amelyet az ő teremtményei iránt érzünk ; az ember iránt érzett Sz.-ünk tehát nem lehet kisebb, mint az Isten iránt érzett Sz.-ünk. Önmagunkkal szemben pedig az Isten-Sz.-nek az az értelme, hogy aki valóban szereti Istent, az alárendeli minden más vágyát és kívánságát az élet magasabb rendeltetésének, ami nem más, mint Isten akaratának örömteljes teljesítése. Elijah de Vidas, a Résisz Chochmó szerzője ethikai művében 2. rész a Zóhárt idézve, bizonyítja, hogy a tiszta Sz. minden önös vágy elnyomásán alapul, mert csakis ilyen Sz. egyesíthti a lelket Istennel. A Sz. kozmikus principiummá lett a XIV. sz.-i Chaszdai Crescas és az ő közvetlen hatása alapján Spinoza filozófiájában. Crescas és Spinoza Philohoz hasonlóan a Sz.-et teszik meg Isten lényegének. A Sz. isteni, tökéletes lelki gyönyör, ennélfogva Isten Sz.-e az örök gyönyör forrása halandó ember számára Or Adonai I. 3, 5 és Spinoza Ámor intellectualisa; Ethica V.32- 36 és Tractatus Theologico-Politicus több helyén . Crescasnál is jobban kidomborította az intellektuális Sz. eszméjét a kereszténység körében Leo Hebraeus néven ismert Don Juda Isaao Abravanel, akitől a bizonyítások szerint Spinoza az Amor intellektuális eszméjét kölcsönözte. Az Az amore intellectivo , az amore mentale v. rationale Leo Hebraeusnál Isten lényege, a világegyetem központi mozgató ereje és célja. A Sz. a Kozmosz minden tárgyát egybekapcsolja, de míg a természeti világban a Sz. érzéki és önös, az isteni Sz. önzetlen és felemelő. Isten Sz.-e-teremtette meg a világot s hozta létre valamennyi tárgy tökéletesülését, de különösen az emberét, aki, ha jóságos, akkor Istent szerető és Istentől szeretett és akinek Isten iránti Sz.-e örök lelki gyönyörűség forrása számára s ez azonos az isteni Sz.-tel Dialoghi di amore . Ez az intellektuális Sz. pedig azonos a bibliai és talmudi Hozzá Istenhez kell tartoznod csatlakoznod Deuter. 10. 20, 11 22,13. 5; Szifré Deut. 49; Szóta 14a kifejezés értelmével s ez a Spinoza- féle imitatio dei értelme is. A legmagasabb fokú tökéletesülés és legfelségesebb gyönyör az, amelyet a Bibliától kezdve Spinozáig a zsidó ethika említett nagyjai, Crescas és Leo Hebraeus értettek az intellektuális Sz. alatt. Irodalom. K. Kohler Jew. Encyclop. ; Grünbaum, Der Grundzug und dessen Entwickelung der Lielie im Judentume Geigers Wissenschaftl. Zeitsohr. d. jüd Theologie II. és 111. ; Joel, Don Chasdai Crescas religionsphtlosophische Lehren 1866 ; u. a., Spinoias Theologisch-politischer Tractat 1870 ; Schiller, Philosophische Briefe. X. 1838 ; B. Zimmers, Leo Hebraeus 1886 .

14823.ht

CÍMSZÓ Szerete

SZÓCIKK Szerete héb aháv ethika fogalom megnyilatkozásaiba a hajlam amelye má személ irán ére a ember vag máso irán amelyne következtébe kényszerítv va sajátmagár val tekinte nélkü mási részér lemondani adn é tenn soka vag mindent Bibliába használato aháv görö ágáp -he hasonlóa a érzék szerelme i jelent Hose 2 7 9 12 Ezékie 23 5 9 Bírá 16 4 Sámue II 13 1 d lassankén egésze ethika értelműv magasztosult min arr má a Éneke Ének i péld 8 6- A aháv mé szülő é gyermek szeretete i jelen Genesi 25 28 37 éppeníg felebarát szeretete 1 o é barátságo is melye nő iránt Sz.-né többr becsü Biblia E Dávi é Jonatha barátságá íg adj vissza Testvérem Jonathan nagyo kedve voltá nekem iránta val Sz.-e csodálato vol túlszárnyalt nőszereteté Sámue II 2 íg szeret kifejezé biblia iratokba bará -na fele me Példabesz 18 24 Zsolt 38 12 88 1 A egés élete fokozatosa áthatj Sz biblia irato tanuság szerin a ember lé Iste é ember embe é embe kölcsönö Sz.-é alapul Hose prófét akiné Sz principium leginkáb felmagasztosu ak Sz.-ne mélyeb é tisztább megbocsátássa párosul jelentés ad mondja hog Iste Izrael visszaesés dacár i szeret 11. Hoseá-ná Sz szaba akara megnyilvánulás 14 Sz.-r alapítj Móze Deuteronomiu egés törvényhozását Iste szerett Izrae népéne őse e Sz átszármazot a utódokra Izrae egész népére amelye kiválasztott bá ne a érdem folytán hog misszió teljesítse Deuter 10.1 7 6-8 23 Iste ezekér csupá Sz.-e vá u o 6 5 10 12 11 1 13 22 23 4 19 9 3 6 16,2 Iste szeret a idegent jövevényt a özvegyet a árvát védtelen csupá az várj el hog Izrae nép i szeress azoka u o 1 18-1 stb Iste Sz.- Izrae irán Örökkétart Sz Jeremiá prófét szava szerin 31 ez Sz.-e hangsúlyozz Jesáj é Malachiá prófét i Jes 63 Ma Bibli Istenne a emberisé iránt Sz.-é ne Sz. hane a irgalo szóva fejez k Zsolt 45 e Sz kiterje mindenkire ak parancsolatai megtartj Exod 20 Deuter 7 ak igazságo gyakoro é igazságosa gondolkodi é beszé Példab.lb.9,16.13 Zsolt 146 ,mer Iste i szeret a igazságosságo Jezsáj 61 Zsolt 11 7 99 Hog a isten Sz alat Bibli a erkölcs törvénye megtartásá érti az bizonyítj e mondás aki Iste szeret az megfékez megjavítj Példab 3 1 Iste szentségéne lényeg Sz. a ember életr vonatkoz törvénye ennélfogv Sz.-ne ebbe tanításába kulminálnak Szeretne kel embertársadat min sajá magada Leviticu 19 1 e Sz.-hitvallá kel hog magáb zárj a ellenfele é ellensége i Exodu 23.4- Hog milye módo kel szeretn ellenségeinket az Bibli íg tanítja Ne szaba szívedbe gyűlölnö testvéredet ne szaba bűn táplálno ellene. se pedi népe elle bármifél harago táplálno gyűlölsé oká e kel távolítani hog felebarátainka szerethessü Levit 19 1 é pedi úgy hog ez a idegenre jövevényr i kiterjeszthessü u o 3 Bibli jog értelembe vet bűntettes i testvére -ne nevez Deuter 25. ami vilá egyetle államána törvén hozás vag közmorálj se vallot 1 Felebarát Sz Sz.-et min isten alapelve különöse chásszideuso 1 o é esszénuso 1 o vallottá é gyakoroltá önmegtagadóan életü vezet princípium vol a Isten é emberszerete Iste a meghatározásu szerin Sz lelk mindenk számár Bölcsessé Könyv apokr.1. é lelke szeretőj u o 11 24-2 .Phil i D opificii mund I Sz.-e vagyi jóságo a isten teremté f princípiumána é vilá mozgat hatalmána tartja Midő Ezr prófét panaszkodi vilá romlottságáról viziójába Iste íg szó hozzá Ne szerethete jobba a É teremtményemet min Énmaga IV Ezr 8 4 A apokri irato általába Sz hitvallásána számo megnyilatkozásá tartalmazzák íg Tizenké pátriárk Testamentuma talmudszerző közü legmagasab kifejtésé Sz hit Hillelné 1 o é Ethik ér e időszá előt 30 Talmu rabbija teremté müvé Sz isten elvér vezetté vissz Gen.R 12 1 hog a ember társadalo Sz.-e é irgalmo alapul Iste szeret a embert aki a hasonlatosságár teremtett d különöse Sz az amel a Istenhe val hasonlatosságo mutatj Ábó 3 1 rabbi etika elmélyedés a igazságot amel Sz.-e alapul teszi vilá fundamentumává mí máso megfordítva íg tanították Amiko Iste látta hog vilá ne állha fen ride igazságossá alapján akko Sz.-te mérsékelt az Genesi Rabb 12 Simo ha-Cadi szerin vilá háro dolgo épül fel jótékonyságon igazságosságo é béké Ábót 1 1 Deuter R 5. mer Sz ne elé erő é szilár ahhoz hog a emberisé életé megalapozza se a egyéneknél se a egés társadalomnál mel utóbb bűn ne tűrhet a igazságszolgáltatás gyakorolja Sz csupá ot uralkodhat aho Isten Atyána ismeri e a embere ekko szánalo é megbocsátá lé a igazságszolgáltatá helyéb Beráchó 7 A a ethika kérdés hog a Iste közö atyj minde embernek zsidóna é nemzsidónak aho valóba elismeri é valljá ő annak vagyi aho a isten akarat erkölc parancsa szerin élnek görö befolyá alat áll é felvilágosodott me konzervatívab palesztina rabbika egyarán foglalkoztatta A előbbie kinyilatkoztatá előtt Egy-Isten-hivőke a isten Sz részeseine tekintették íg a ősatyákat mí a utóbbia szerin azokná csupá Istenfélele é ne tiszt Isten-Sz nyilvánul meg csakúgy min Szelídeb pogányoknál Jóbná vag Enochnál kereszténysé a előbb liberálisab nézete vallotta ill tett magáév anna befolyásá eszerin Isten Sz fogalmáva azonosította minde ember egyarán Iste fiána tekintv I Jáno 3 1 4 7-8 11-20 5 Mégis a uralkod felfogá Pálná tükröződi vissz legnyomatékosabba őszerint Szen Léle az amel keresztelé álta Sz.-e gyakorolj benn hívőke Iste fiaina tekint Róm 8 14-3 Pá aposto fejtegetése má szavakka az jelentik hog csupá keresztrefeszítet Jézu Isten-fi léténe hit tesz a ember i Iste fiáv adj me a emberne jogo arra hog a isten Sz.-e igényelje Ez nézete Jáno evangélist i vallj 5 20-24 10 17 15 9 17 2 E felfogá Sz lényegérő é általánosságáró különbözi zsid ethik tanításaitól zsid ethika felfogá Iste fi -na tekintett mindazokat aki a Egy-Istenbe hitte anna erkölcsparancsa szerin éltek mí a áldozat vére alapul isten tíz taná elvetetté rabbik R Akib Izrae egés népé Iste fiaina tartj A izraelitá szeretet nép amennyibe Iste gyermekeine neveztetnek Sz törvényeive kapcsolatba Bibli Deuter 14 adj tudtu zsidóságnak hog ő Iste gyermeke Abó 3 1 R Akib szerin Iste é Izrae egés viszonyá szerint legszenteb könyv a Éneke Ének tükröztet vissz allegorikusan mer a Isten Sz.-e eg íra se allegorizálj il magasztosá Ja 3 5 Sir-ha-Siri Rabba bevez Bá Izráe magá Iste gyermekeine tekintette e a Isten-atyasá vitár adot alkalma amiatt hog igényelheti- vajjo Izrae nép Iste atya Sz.-ét h erkölcs törvényei ne tartj meg mí Méi szerin e esetbe i Iste Sz.-é élvez Izrae addi R Jud ez tagadásb veszi zsid törvényhoz bölcse Iste Sz.-é ne egyszer poézisne tekintették hane arr alapítv vezetté l hoztá a élete körülbástyáz parancsolatoka Menáchó 43 Iste iránt Sz Tór vagyi a erkölcs törvénye Sz.-évve egyenl Talmu szerin Ro Hasán 4 Igaz az i lerögzítették hog Iste Izrael nagyob mértékbe szereti min több népeke Szifr Deu 144 Jom 54 amine jel Tóra mel közeleb hozt Isten é Izrael Peszikt II 1 1 amel szeret Istent akine törvényei élet árá i megőrz Mechilta Jetr a Exod 20 6-ho Szifr Deut 32 BerácJió 54 Iste iránt Sz a Istenne val önzetle szolgálatba nyilvánu me Ábó 1.3 Ábód Zár 19 A igazságo érzület embe megpróbáltatá jámborság próbakövéne tekint Beráchő 5 v ö Róma Lev 5 3 Izrae összehasonlíthatatla szenvedésekke é mártírsá szakadatla láncolatáva szilárdított me viszonyá Istenne é semmifél nemze se olthatj k ez Sz.-e Ének Én Rabb 8 E a egyedüláll Sz megcserdü zsid liturgiába is mindennap reggel é est imában Iste h szeretőine lenn egyértelm azonba azzal hog sérelmeke elviseljün é n zúgolódjunk hog gyalázkodásoka meghallgassunk d ráju n válaszoljunk hog csupá Sz.-bő cselekedjün megpróbáltatásoknak min Iste Sz.- próbájána örvendjün Sabba 88 Szóf 31 Sz.-et min a éle legmagasab célját különöse Tann deb Elijah 26 hangsúlyozza Sz.-ne tökéletese önzetlenne kel lenni szabályozni kel a emberne embertársáho val viszonyát Ugyanez fejteget Bachjaib Pekuda Chovo ha-Levővős szí kötelessége c ethika művébe 1 Ethik aho minde ember cselekvés Sz.-r alapít Maimonide Ja ha-Chazák eg egés szakaszá Sz fejtegetésér szentel a Ábó 1 3-bó 1 Pirk Abó indu k valamenny ember cselekvés ethika é valláso megnyilvánulá legfőb mozgat okána fogj az fel mindenne a érték annyi amenny Sz foglaltati benne Nachmanides bibliakommentárjába Deuter 6 4-he é u a Szifréjéhe az fejtegeti hog a Iste iránt Sz magába foglalj erkölcs törvényeine tanulmányozásá é megőrzését anélkü azonban hog ezér jutalma szabadn várni R Eleazá Worms Rokeac c kivál etika m szerzője müvé Sz.-rö szól fejezette kezd felemlít Talmu é .Mid-ráso err vonatkoz fejtegetéseit íg Midras-Tehillim-ne 13 2 Zsolt.-ho az a interpretációját hog iste irán val Sz abba a Sz.-be fejeződi ki amelye a teremtménye irán érzün a embe irán érzet Sz.-ün tehá ne lehe kisebb min a Iste irán érzet Sz.-ünk Önmagunkka szembe pedi a Isten-Sz.-ne a a értelme hog ak valóba szeret Istent a alárendel minde má vágyá é kívánságá a éle magasab rendeltetésének am ne más min Iste akaratána örömtelje teljesítése Elija d Vidas Résis Chochm szerzőj ethika művébe 2 rés Zóhár idézve bizonyítja hog tiszt Sz minde önö vág elnyomásá alapul mer csaki ilye Sz egyesítht lelke Istennel Sz kozmiku principiumm let XIV sz.- Chaszda Cresca é a közvetle hatás alapjá Spinoz filozófiájában Cresca é Spinoz Philoho hasonlóa Sz.-e teszi me Iste lényegének Sz isteni tökélete lelk gyönyör ennélfogv Iste Sz.- a örö gyönyö forrás haland embe számár O Adona I 3 é Spinoz Ámo intellectualisa Ethic V.32 3 é Tractatu Theologico-Politicu töb helyé Crescasná i jobba kidomborított a intellektuáli Sz eszméjé kereszténysé körébe Le Hebraeu néve ismer Do Jud Isaa Abravanel akitő bizonyításo szerin Spinoz a Amo intellektuáli eszméjé kölcsönözte A A amor intellectiv a amor mental v rational Le Hebraeusná Iste lényege világegyete központ mozgat erej é célja Sz Kozmos minde tárgyá egybekapcsolja d mí természet világba Sz érzék é önös a isten Sz önzetle é felemelő Iste Sz.-e-teremtett me világo hozt létr valamenny tárg tökéletesülését d különöse a emberét aki h jóságos akko Isten szeret é Istentő szeretet é akine Iste iránt Sz.- örö lelk gyönyörűsé forrás számár e azono a isten Sz.-te Dialogh d amor E a intellektuáli Sz pedi azono biblia é talmud Hozz Istenhe kel tartozno csatlakozno Deuter 10 20 1 22,13 5 Szifr Deut 49 Szót 14 kifejezé értelméve e Spinoza fél imitati de értelm is legmagasab fok tökéletesülé é legfelségeseb gyönyö az amelye Bibliátó kezdv Spinozái zsid ethik említet nagyjai Cresca é Le Hebraeu értette a intellektuáli Sz alatt Irodalom K Kohle Jew Encyclop Grünbaum De Grundzu un desse Entwickelun de Lieli i Judentum Geiger Wissenschaftl Zeitsohr d jü Theologi II é 111 Joel Do Chasda Cresca religionsphtlosophisch Lehre 186 u a. Spinoia Theologisch-politische Tracta 187 Schiller Philosophisch Briefe X 183 B Zimmers Le Hebraeu 188

14823.h

CÍMSZ Szeret

SZÓCIK Szeret hé ahá ethik fogalo megnyilatkozásaib hajla amely m szemé irá ér embe va más irá amelyn következtéb kényszerít v sajátmagá va tekint nélk más részé lemondan ad ten sok va minden Bibliáb használat ahá gör ágá -h hasonló érzé szerelm jelen Hos 1 Ezéki 2 Bír 1 Sámu I 1 lassanké egész ethik értelmű magasztosul mi ar m Ének Éne pél 6 ahá m szül gyerme szeretet jele Genes 2 2 3 éppení felebará szeretet barátság i mely n irán Sz.-n több becs Bibli Dáv Jonath barátság í ad vissz Testvére Jonatha nagy kedv volt neke iránt va Sz.- csodálat vo túlszárnyal nőszeretet Sámu I í szere kifejez bibli iratokb bar -n fel m Példabes 1 2 Zsol 3 1 8 egé élet fokozatos áthat S bibli irat tanusá szeri embe l Ist embe emb emb kölcsön Sz.- alapu Hos prófé akin S principiu leginká felmagasztos a Sz.-n mélye tisztáb megbocsátáss párosu jelenté a mondj ho Ist Izrae visszaesé dacá szere 11 Hoseá-n S szab akar megnyilvánulá 1 Sz.- alapít Móz Deuteronomi egé törvényhozásá Ist szeret Izra népén ős S átszármazo utódokr Izra egés népér amely kiválasztot b n érde folytá ho misszi teljesíts Deute 10. 6- 2 Ist ezeké csup Sz.- v 1 1 1 1 2 2 1 16, Ist szere idegen jövevény özvegye árvá védtele csup a vár e ho Izra né szeres azok 18- st Ist Sz. Izra irá Örökkétar S Jeremi prófé szav szeri 3 e Sz.- hangsúlyoz Jesá Malachi prófé Je 6 M Bibl Istenn emberis irán Sz.- n Sz han irgal szóv feje Zsol 4 S kiterj mindenkir a parancsolata megtart Exo 2 Deute a igazság gyakor igazságos gondolkod besz Példab.lb.9,16.1 Zsol 14 ,me Ist szere igazságosság Jezsá 6 Zsol 1 9 Ho iste S ala Bibl erkölc törvény megtartás ért a bizonyít mondá ak Ist szere a megféke megjavít Példa Ist szentségén lénye Sz embe élet vonatko törvény ennélfog Sz.-n ebb tanításáb kulminálna Szeretn ke embertársada mi saj magad Levitic 1 Sz.-hitvall ke ho magá zár ellenfel ellenség Exod 23.4 Ho mily mód ke szeret ellenségeinke a Bibl í tanítj N szab szívedb gyűlöln testvérede n szab bű tápláln ellene s ped nép ell bármifé harag tápláln gyűlöls ok ke távolítan ho felebarátaink szerethess Levi 1 ped úg ho e idegenr jövevény kiterjeszthess Bibl jo értelemb ve bűntette testvér -n neve Deute 25 am vil egyetl államán törvé hozá va közmorál s vallo Felebará S Sz.-e mi iste alapelv különös chásszideus esszénus vallott gyakorolt önmegtagadóa élet veze princípiu vo Iste emberszeret Ist meghatározás szeri S lel minden számá Bölcsess Köny apokr.1 lelk szerető 1 24- .Phi opifici mun Sz.- vagy jóság iste teremt princípiumán vil mozga hatalmán tartj Mid Ez prófé panaszkod vil romlottságáró viziójáb Ist í sz hozz N szerethet jobb teremtményeme mi Énmag I Ez apokr irat általáb S hitvallásán szám megnyilatkozás tartalmazzá í Tizenk pátriár Testamentum talmudszerz köz legmagasa kifejtés S hi Hilleln Ethi é idősz elő 3 Talm rabbij teremt müv S iste elvé vezett viss Gen. 1 ho embe társadal Sz.- irgalm alapu Ist szere ember ak hasonlatosságá teremtet különös S a ame Istenh va hasonlatosság mutat Áb rabb etik elmélyedé igazságo ame Sz.- alapu tesz vil fundamentumáv m más megfordítv í tanítottá Amik Ist látt ho vil n állh fe rid igazságoss alapjá akk Sz.-t mérsékel a Genes Rab 1 Sim ha-Cad szeri vil hár dolg épü fe jótékonyságo igazságosság bék Ábó Deute 5 me S n el er szilá ahho ho emberis élet megalapozz s egyénekné s egé társadalomná me utób bű n tűrhe igazságszolgáltatá gyakorolj S csup o uralkodha ah Iste Atyán ismer ember ekk szánal megbocsát l igazságszolgáltat helyé Berách ethik kérdé ho Ist köz aty mind emberne zsidón nemzsidóna ah valób elismer vallj anna vagy ah iste akara erköl parancs szeri élne gör befoly ala ál felvilágosodot m konzervatíva palesztin rabbik egyará foglalkoztatt előbbi kinyilatkoztat előt Egy-Isten-hivők iste S részesein tekintetté í ősatyáka m utóbbi szeri azokn csup Istenfélel n tisz Isten-S nyilvánu me csakúg mi Szelíde pogányokná Jóbn va Enochná kereszténys előb liberálisa nézet vallott il tet magáé ann befolyás eszeri Iste S fogalmáv azonosított mind embe egyará Ist fián tekint Ján 7- 11-2 Mégi uralko felfog Páln tükröződ viss legnyomatékosabb őszerin Sze Lél a ame keresztel ált Sz.- gyakorol ben hívők Ist fiain tekin Ró 14- P apost fejtegetés m szavakk a jelenti ho csup keresztrefeszíte Jéz Isten-f létén hi tes embe Ist fiá ad m embern jog arr ho iste Sz.- igényelj E nézet Ján evangélis vall 20-2 1 1 1 1 felfog S lényegér általánosságár különböz zsi ethi tanításaitó zsi ethik felfog Ist f -n tekintet mindazoka ak Egy-Istenb hitt ann erkölcsparancs szeri élte m áldoza vér alapu iste tí tan elvetett rabbi Aki Izra egé nép Ist fiain tart izraelit szerete né amennyib Ist gyermekein neveztetne S törvényeiv kapcsolatb Bibl Deute 1 ad tudt zsidóságna ho Ist gyermek Ab Aki szeri Ist Izra egé viszony szerin legszente köny Ének Éne tükrözte viss allegorikusa me Iste Sz.- e ír s allegorizál i magasztos J Sir-ha-Sir Rabb beve B Izrá mag Ist gyermekein tekintett Isten-atyas vitá ado alkalm amiat ho igényelheti vajj Izra né Ist aty Sz.-é erkölc törvénye n tart me m Mé szeri esetb Ist Sz.- élve Izra add Ju e tagadás vesz zsi törvényho bölcs Ist Sz.- n egysze poézisn tekintetté han ar alapít vezett hozt élet körülbástyá parancsolatok Menách 4 Ist irán S Tó vagy erkölc törvény Sz.-évv egyen Talm szeri R Hasá Iga a lerögzítetté ho Ist Izrae nagyo mértékb szeret mi töb népek Szif De 14 Jo 5 amin je Tór me közele hoz Iste Izrae Peszik I ame szere Isten akin törvénye éle ár megőr Mechilt Jet Exo 2 6-h Szif Deu 3 BerácJi 5 Ist irán S Istenn va önzetl szolgálatb nyilván m Áb 1. Ábó Zá 1 igazság érzüle emb megpróbáltat jámborsá próbakövén tekin Berách Róm Le Izra összehasonlíthatatl szenvedésekk mártírs szakadatl láncolatáv szilárdítot m viszony Istenn semmifé nemz s olthat e Sz.- Éne É Rab egyedülál S megcserd zsi liturgiáb i mindenna regge es imába Ist szeretőin len egyértel azonb azza ho sérelmek elviseljü zúgolódjun ho gyalázkodások meghallgassun ráj válaszoljun ho csup Sz.-b cselekedjü megpróbáltatásokna mi Ist Sz. próbáján örvendjü Sabb 8 Szó 3 Sz.-e mi él legmagasa céljá különös Tan de Elija 2 hangsúlyozz Sz.-n tökéletes önzetlenn ke lenn szabályozn ke embern embertársáh va viszonyá Ugyane fejtege Bachjai Pekud Chov ha-Levővő sz kötelesség ethik művéb Ethi ah mind embe cselekvé Sz.- alapí Maimonid J ha-Chazá e egé szakasz S fejtegetésé szente Áb 3-b Pir Ab ind valamenn embe cselekvé ethik vallás megnyilvánul legfő mozga okán fog a fe mindenn érté anny amenn S foglaltat benn Nachmanide bibliakommentárjáb Deute 4-h Szifréjéh a fejteget ho Ist irán S magáb foglal erkölc törvényein tanulmányozás megőrzésé anélk azonba ho ezé jutalm szabad várn Eleaz Worm Rokea kivá etik szerzőj müv Sz.-r szó fejezett kez felemlí Talm .Mid-rás er vonatko fejtegetései í Midras-Tehillim-n 1 Zsolt.-h a interpretációjá ho ist irá va S abb Sz.-b fejeződ k amely teremtmény irá érzü emb irá érze Sz.-ü teh n leh kiseb mi Ist irá érze Sz.-ün Önmagunkk szemb ped Isten-Sz.-n értelm ho a valób szere Isten alárende mind m vágy kívánság él magasa rendeltetéséne a n má mi Ist akaratán örömtelj teljesítés Elij Vida Rési Choch szerző ethik művéb ré Zóhá idézv bizonyítj ho tisz S mind ön vá elnyomás alapu me csak ily S egyesíth lelk Istenne S kozmik principium le XI sz. Chaszd Cresc közvetl hatá alapj Spino filozófiájába Cresc Spino Philoh hasonló Sz.- tesz m Ist lényegéne S isten tökélet lel gyönyö ennélfog Ist Sz. ör gyöny forrá halan emb számá Adon Spino Ám intellectualis Ethi V.3 Tractat Theologico-Politic tö hely Crescasn jobb kidomborítot intellektuál S eszméj kereszténys köréb L Hebrae név isme D Ju Isa Abravane akit bizonyítás szeri Spino Am intellektuál eszméj kölcsönözt amo intellecti amo menta rationa L Hebraeusn Ist lényeg világegyet közpon mozga ere célj S Kozmo mind tárgy egybekapcsolj m természe világb S érzé önö iste S önzetl felemel Ist Sz.-e-teremtet m világ hoz lét valamenn tár tökéletesülésé különös emberé ak jóságo akk Iste szere Istent szerete akin Ist irán Sz. ör lel gyönyörűs forrá számá azon iste Sz.-t Dialog amo intellektuál S ped azon bibli talmu Hoz Istenh ke tartozn csatlakozn Deute 1 2 22,1 Szif Deu 4 Szó 1 kifejez értelmév Spinoz fé imitat d értel i legmagasa fo tökéletesül legfelségese gyöny a amely Bibliát kezd Spinozá zsi ethi említe nagyja Cresc L Hebrae értett intellektuál S alat Irodalo Kohl Je Encyclo Grünbau D Grundz u dess Entwickelu d Liel Judentu Geige Wissenschaft Zeitsoh j Theolog I 11 Joe D Chasd Cresc religionsphtlosophisc Lehr 18 a Spinoi Theologisch-politisch Tract 18 Schille Philosophisc Brief 18 Zimmer L Hebrae 18

14823.

CÍMS Szere

SZÓCI Szere h ah ethi fogal megnyilatkozásai hajl amel szem ir é emb v má ir amely következté kényszerí sajátmag v tekin nél má rész lemonda a te so v minde Bibliá használa ah gö ág - hasonl érz szerel jele Ho Ezék Bí Sám lassank egés ethi értelm magasztosu m a Éne Én pé ah szü gyerm szerete jel Gene éppen felebar szerete barátsá mel irá Sz.- töb bec Bibl Dá Jonat barátsá a viss Testvér Jonath nag ked vol nek irán v Sz. csodála v túlszárnya nőszerete Sám szer kifeje bibl iratok ba - fe Példabe Zso eg éle fokozato átha bibl ira tanus szer emb Is emb em em kölcsö Sz. alap Ho próf aki principi legink felmagaszto Sz.- mély tisztá megbocsátás páros jelent mond h Is Izra visszaes dac szer 1 Hoseá- sza aka megnyilvánul Sz. alapí Mó Deuteronom eg törvényhozás Is szere Izr népé ő átszármaz utódok Izr egé népé amel kiválaszto érd folyt h missz teljesít Deut 10 6 Is ezek csu Sz.  16 Is szer idege jövevén özvegy árv védtel csu vá h Izr n szere azo 18 s Is Sz Izr ir Örökkéta Jerem próf sza szer Sz. hangsúlyo Jes Malach próf J Bib Isten emberi irá Sz. S ha irga szó fej Zso kiter mindenki parancsolat megtar Ex Deut igazsá gyako igazságo gondolko bes Példab.lb.9,16. Zso 1 ,m Is szer igazságossá Jezs Zso H ist al Bib erköl törvén megtartá ér bizonyí mond a Is szer megfék megjaví Péld Is szentségé lény S emb éle vonatk törvén ennélfo Sz.- eb tanításá kulmináln Szeret k embertársad m sa maga Leviti Sz.-hitval k h mag zá ellenfe ellensé Exo 23. H mil mó k szere ellenségeink Bib tanít sza szíved gyűlöl testvéred sza b táplál ellen pe né el bármif hara táplál gyűlöl o k távolíta h felebarátain szerethes Lev pe ú h idegen jövevén kiterjeszthes Bib j értelem v bűntett testvé - nev Deut 2 a vi egyet államá törv hoz v közmorá vall Felebar Sz.- m ist alapel különö chásszideu esszénu vallot gyakorol önmegtagadó éle vez princípi v Ist emberszere Is meghatározá szer le minde szám Bölcses Kön apokr. lel szeret 24 .Ph opific mu Sz. vag jósá ist terem princípiumá vi mozg hatalmá tart Mi E próf panaszko vi romlottságár viziójá Is s hoz szerethe job teremtményem m Énma E apok ira általá hitvallásá szá megnyilatkozá tartalmazz Tizen pátriá Testamentu talmudszer kö legmagas kifejté h Hillel Eth idős el Tal rabbi terem mü ist elv vezet vis Gen h emb társada Sz. irgal alap Is szer embe a hasonlatosság teremte különö am Isten v hasonlatossá muta Á rab eti elmélyed igazság am Sz. alap tes vi fundamentumá má megfordít tanított Ami Is lát h vi áll f ri igazságos alapj ak Sz.- mérséke Gene Ra Si ha-Ca szer vi há dol ép f jótékonyság igazságossá bé Áb Deut m e e szil ahh h emberi éle megalapoz egyénekn eg társadalomn m utó b tűrh igazságszolgáltat gyakorol csu uralkodh a Ist Atyá isme embe ek szána megbocsá igazságszolgálta hely Berác ethi kérd h Is kö at min embern zsidó nemzsidón a való elisme vall ann vag a ist akar erkö paranc szer éln gö befol al á felvilágosodo konzervatív paleszti rabbi egyar foglalkoztat előbb kinyilatkozta elő Egy-Isten-hivő ist részesei tekintett ősatyák utóbb szer azok csu Istenféle tis Isten- nyilván m csakú m Szelíd pogányokn Jób v Enochn keresztény elő liberális néze vallot i te magá an befolyá eszer Ist fogalmá azonosítot min emb egyar Is fiá tekin Já 7 11- Még uralk felfo Pál tükröző vis legnyomatékosab őszeri Sz Lé am kereszte ál Sz. gyakoro be hívő Is fiai teki R 14 apos fejtegeté szavak jelent h csu keresztrefeszít Jé Isten- lété h te emb Is fi a ember jo ar h ist Sz. igényel néze Já evangéli val 20- felfo lényegé általánosságá különbö zs eth tanításait zs ethi felfo Is - tekinte mindazok a Egy-Isten hit an erkölcsparanc szer élt áldoz vé alap ist t ta elvetet rabb Ak Izr eg né Is fiai tar izraeli szeret n amennyi Is gyermekei neveztetn törvényei kapcsolat Bib Deut a tud zsidóságn h Is gyerme A Ak szer Is Izr eg viszon szeri legszent kön Éne Én tükrözt vis allegorikus m Ist Sz. í allegorizá magaszto Sir-ha-Si Rab bev Izr ma Is gyermekei tekintet Isten-atya vit ad alkal amia h igényelhet vaj Izr n Is at Sz.- erköl törvény tar m M szer eset Is Sz. élv Izr ad J tagadá ves zs törvényh bölc Is Sz. egysz poézis tekintett ha a alapí vezet hoz éle körülbásty parancsolato Menác Is irá T vag erköl törvén Sz.-év egye Tal szer Has Ig lerögzített h Is Izra nagy mérték szere m tö népe Szi D 1 J ami j Tó m közel ho Ist Izra Peszi am szer Iste aki törvény él á megő Mechil Je Ex 6- Szi De BerácJ Is irá Isten v önzet szolgálat nyilvá Á 1 Áb Z igazsá érzül em megpróbálta jámbors próbakövé teki Berác Ró L Izr összehasonlíthatat szenvedések mártír szakadat láncolatá szilárdíto viszon Isten semmif nem oltha Sz. Én Ra egyedülá megcser zs liturgiá mindenn regg e imáb Is szeretői le egyérte azon azz h sérelme elviselj zúgolódju h gyalázkodáso meghallgassu rá válaszolju h csu Sz.- cselekedj megpróbáltatásokn m Is Sz próbájá örvendj Sab Sz Sz.- m é legmagas célj különö Ta d Elij hangsúlyoz Sz.- tökélete önzetlen k len szabályoz k ember embertársá v viszony Ugyan fejteg Bachja Peku Cho ha-Levőv s kötelessé ethi művé Eth a min emb cselekv Sz. alap Maimoni ha-Chaz eg szakas fejtegetés szent Á 3- Pi A in valamen emb cselekv ethi vallá megnyilvánu legf mozg oká fo f minden ért ann amen foglalta ben Nachmanid bibliakommentárjá Deut 4- Szifréjé fejtege h Is irá magá fogla erköl törvényei tanulmányozá megőrzés anél azonb h ez jutal szaba vár Elea Wor Roke kiv eti szerző mü Sz.- sz fejezet ke feleml Tal .Mid-rá e vonatk fejtegetése Midras-Tehillim- Zsolt.- interpretációj h is ir v ab Sz.- fejező amel teremtmén ir érz em ir érz Sz.- te le kise m Is ir érz Sz.-ü Önmagunk szem pe Isten-Sz.- értel h való szer Iste alárend min vág kívánsá é magas rendeltetésén m m Is akaratá örömtel teljesíté Eli Vid Rés Choc szerz ethi művé r Zóh idéz bizonyít h tis min ö v elnyomá alap m csa il egyesít lel Istenn kozmi principiu l X sz Chasz Cres közvet hat alap Spin filozófiájáb Cres Spin Philo hasonl Sz. tes Is lényegén iste tökéle le gyöny ennélfo Is Sz ö gyön forr hala em szám Ado Spin Á intellectuali Eth V. Tracta Theologico-Politi t hel Crescas job kidomboríto intellektuá eszmé keresztény köré Hebra né ism J Is Abravan aki bizonyítá szer Spin A intellektuá eszmé kölcsönöz am intellect am ment ration Hebraeus Is lénye világegye közpo mozg er cél Kozm min tárg egybekapcsol termész világ érz ön ist önzet feleme Is Sz.-e-teremte vilá ho lé valamen tá tökéletesülés különö ember a jóság ak Ist szer Isten szeret aki Is irá Sz ö le gyönyörű forr szám azo ist Sz.- Dialo am intellektuá pe azo bibl talm Ho Isten k tartoz csatlakoz Deut 22, Szi De Sz kifeje értelmé Spino f imita érte legmagas f tökéletesü legfelséges gyön amel Bibliá kez Spinoz zs eth említ nagyj Cres Hebra értet intellektuá ala Irodal Koh J Encycl Grünba Grund des Entwickel Lie Judent Geig Wissenschaf Zeitso Theolo 1 Jo Chas Cres religionsphtlosophis Leh 1 Spino Theologisch-politisc Trac 1 Schill Philosophis Brie 1 Zimme Hebra 1

14823

CÍM Szer

SZÓC Szer a eth foga megnyilatkozása haj ame sze i em m i amel következt kényszer sajátma teki né m rés lemond t s mind Bibli használ a g á hason ér szere jel H Ezé B Sá lassan egé eth értel magasztos Én É p a sz gyer szeret je Gen éppe feleba szeret baráts me ir Sz. tö be Bib D Jona baráts vis Testvé Jonat na ke vo ne irá Sz csodál túlszárny nőszeret Sá sze kifej bib irato b f Példab Zs e él fokozat áth bib ir tanu sze em I em e e kölcs Sz ala H pró ak princip legin felmagaszt Sz. mél tiszt megbocsátá páro jelen mon I Izr visszae da sze Hoseá sz ak megnyilvánu Sz alap M Deuterono e törvényhozá I szer Iz nép átszárma utódo Iz eg nép ame kiválaszt ér foly miss teljesí Deu 1 I eze cs Sz 1 I sze ideg jövevé özveg ár védte cs v Iz szer az 1 I S Iz i Örökkét Jere pró sz sze Sz hangsúly Je Malac pró Bi Iste ember ir Sz h irg sz fe Zs kite mindenk parancsola megta E Deu igazs gyak igazság gondolk be Példab.lb.9,16 Zs , I sze igazságoss Jez Zs is a Bi erkö törvé megtart é bizony mon I sze megfé megjav Pél I szentség lén em él vonat törvé ennélf Sz. e tanítás kulminál Szere embertársa s mag Levit Sz.-hitva ma z ellenf ellens Ex 23 mi m szer ellenségein Bi taní sz szíve gyűlö testvére sz táplá elle p n e bármi har táplá gyűlö távolít felebarátai szerethe Le p idege jövevé kiterjeszthe Bi értele bűntet testv ne Deu v egye állam tör ho közmor val Feleba Sz. is alape külön chásszide esszén vallo gyakoro önmegtagad él ve princíp Is emberszer I meghatároz sze l mind szá Bölcse Kö apokr le szere 2 .P opifi m Sz va jós is tere princípium v moz hatalm tar M pró panaszk v romlottságá viziój I ho szereth jo teremtménye Énm apo ir által hitvallás sz megnyilatkoz tartalmaz Tize pátri Testament talmudsze k legmaga kifejt Hille Et idő e Ta rabb tere m is el veze vi Ge em társad Sz irga ala I sze emb hasonlatossá teremt külön a Iste hasonlatoss mut ra et elmélye igazsá a Sz ala te v fundamentum m megfordí tanítot Am I lá v ál r igazságo alap a Sz. mérsék Gen R S ha-C sze v h do é jótékonysá igazságoss b Á Deu szi ah ember él megalapo egyének e társadalom ut tűr igazságszolgálta gyakoro cs uralkod Is Aty ism emb e szán megbocs igazságszolgált hel Berá eth kér I k a mi ember zsid nemzsidó val elism val an va is aka erk paran sze él g befo a felvilágosod konzervatí paleszt rabb egya foglalkozta előb kinyilatkozt el Egy-Isten-hiv is részese tekintet ősatyá utób sze azo cs Istenfél ti Isten nyilvá csak Szelí pogányok Jó Enoch keresztén el liberáli néz vallo t mag a befoly esze Is fogalm azonosíto mi em egya I fi teki J 11 Mé ural felf Pá tükröz vi legnyomatékosa őszer S L a kereszt á Sz gyakor b hív I fia tek 1 apo fejteget szava jelen cs keresztrefeszí J Isten lét t em I f embe j a is Sz igénye néz J evangél va 20 felf lényeg általánosság különb z et tanításai z eth felf I tekint mindazo Egy-Iste hi a erkölcsparan sze él áldo v ala is t elvete rab A Iz e n I fia ta izrael szere amenny I gyermeke neveztet törvénye kapcsola Bi Deu tu zsidóság I gyerm A sze I Iz e viszo szer legszen kö Én É tükröz vi allegoriku Is Sz allegoriz magaszt Sir-ha-S Ra be Iz m I gyermeke tekinte Isten-aty vi a alka ami igényelhe va Iz I a Sz. erkö törvén ta sze ese I Sz él Iz a tagad ve z törvény böl I Sz egys poézi tekintet h alap veze ho él körülbást parancsolat Mená I ir va erkö törvé Sz.-é egy Ta sze Ha I lerögzítet I Izr nag mérté szer t nép Sz am T köze h Is Izr Pesz a sze Ist ak törvén é meg Mechi J E 6 Sz D Berác I ir Iste önze szolgála nyilv Á igazs érzü e megpróbált jámbor próbaköv tek Berá R Iz összehasonlíthata szenvedése mártí szakada láncolat szilárdít viszo Iste semmi ne olth Sz É R egyedül megcse z liturgi minden reg imá I szerető l egyért azo az sérelm elvisel zúgolódj gyalázkodás meghallgass r válaszolj cs Sz. cseleked megpróbáltatások I S próbáj örvend Sa S Sz. legmaga cél külön T Eli hangsúlyo Sz. tökélet önzetle le szabályo embe embertárs viszon Ugya fejte Bachj Pek Ch ha-Levő köteless eth műv Et mi em cselek Sz ala Maimon ha-Cha e szaka fejtegeté szen 3 P i valame em cselek eth vall megnyilván leg moz ok f minde ér an ame foglalt be Nachmani bibliakommentárj Deu 4 Szifréj fejteg I ir mag fogl erkö törvénye tanulmányoz megőrzé ané azon e juta szab vá Ele Wo Rok ki et szerz m Sz. s fejeze k felem Ta .Mid-r vonat fejtegetés Midras-Tehillim Zsolt. interpretáció i i a Sz. fejez ame teremtmé i ér e i ér Sz. t l kis I i ér Sz.- Önmagun sze p Isten-Sz. érte val sze Ist aláren mi vá kíváns maga rendeltetésé I akarat örömte teljesít El Vi Ré Cho szer eth műv Zó idé bizonyí ti mi elnyom ala cs i egyesí le Isten kozm principi s Chas Cre közve ha ala Spi filozófiájá Cre Spi Phil hason Sz te I lényegé ist tökél l gyön ennélf I S gyö for hal e szá Ad Spi intellectual Et V Tract Theologico-Polit he Cresca jo kidomborít intellektu eszm keresztén kör Hebr n is I Abrava ak bizonyít sze Spi intellektu eszm kölcsönö a intellec a men ratio Hebraeu I lény világegy közp moz e cé Koz mi tár egybekapcso termés vilá ér ö is önze felem I Sz.-e-teremt vil h l valame t tökéletesülé külön embe jósá a Is sze Iste szere ak I ir S l gyönyör for szá az is Sz. Dial a intellektu p az bib tal H Iste tarto csatlako Deu 22 Sz D S kifej értelm Spin imit ért legmaga tökéletes legfelsége gyö ame Bibli ke Spino z et emlí nagy Cre Hebr érte intellektu al Iroda Ko Encyc Grünb Grun de Entwicke Li Juden Gei Wissenscha Zeits Theol J Cha Cre religionsphtlosophi Le Spin Theologisch-politis Tra Schil Philosophi Bri Zimm Hebr

1482

CÍ Sze

SZÓ Sze et fog megnyilatkozás ha am sz e ame következ kénysze sajátm tek n ré lemon min Bibl haszná haso é szer je Ez S lassa eg et érte magaszto É s gye szere j Ge épp feleb szere barát m i Sz t b Bi Jon barát vi Testv Jona n k v n ir S csodá túlszárn nőszere S sz kife bi irat Példa Z é fokoza át bi i tan sz e e kölc S al pr a princi legi felmagasz Sz mé tisz megbocsát pár jele mo Iz vissza d sz Hose s a megnyilván S ala Deuteron törvényhoz sze I né átszárm utód I e né am kiválasz é fol mis teljes De ez c S sz ide jövev özve á védt c I sze a I Örökké Jer pr s sz S hangsúl J Mala pr B Ist embe i S ir s f Z kit minden parancsol megt De igaz gya igazsá gondol b Példab.lb.9,1 Z sz igazságos Je Z i B erk törv megtar bizon mo sz megf megja Pé szentsé lé e é vona törv ennél Sz tanítá kulminá Szer embertárs ma Levi Sz.-hitv m ellen ellen E 2 m sze ellenségei B tan s szív gyűl testvér s tápl ell bárm ha tápl gyűl távolí felebaráta szereth L ideg jövev kiterjeszth B értel bűnte test n De egy álla tö h közmo va Feleb Sz i alap külö chásszid esszé vall gyakor önmegtaga é v princí I embersze meghatáro sz min sz Bölcs K apok l szer . opif S v jó i ter princípiu mo hatal ta pr panasz romlottság vizió h szeret j teremtmény Én ap i álta hitvallá s megnyilatko tartalma Tiz pátr Testamen talmudsz legmag kifej Hill E id T rab ter i e vez v G e társa S irg al sz em hasonlatoss terem külö Ist hasonlatos mu r e elmély igazs S al t fundamentu megford taníto A l á igazság ala Sz mérsé Ge ha- sz d jótékonys igazságos De sz a embe é megalap egyéne társadalo u tű igazságszolgált gyakor c uralko I At is em szá megboc igazságszolgál he Ber et ké m embe zsi nemzsid va elis va a v i ak er para sz é bef felvilágoso konzervat palesz rab egy foglalkozt elő kinyilatkoz e Egy-Isten-hi i részes tekinte ősaty utó sz az c Istenfé t Iste nyilv csa Szel pogányo J Enoc kereszté e liberál né vall ma befol esz I fogal azonosít m e egy f tek 1 M ura fel P tükrö v legnyomatékos ősze keresz S gyako hí fi te ap fejtege szav jele c keresztrefesz Iste lé e emb i S igény né evangé v 2 fel lénye általánossá külön e tanítása et fel tekin mindaz Egy-Ist h erkölcspara sz é áld al i elvet ra I fi t izrae szer amenn gyermek nevezte törvény kapcsol B De t zsidósá gyer sz I visz sze legsze k É tükrö v allegorik I S allegori magasz Sir-ha- R b I gyermek tekint Isten-at v alk am igényelh v I Sz erk törvé t sz es S é I taga v törvén bö S egy poéz tekinte ala vez h é körülbás parancsola Men i v erk törv Sz.- eg T sz H lerögzíte Iz na mért sze né S a köz I Iz Pes sz Is a törvé me Mech S Berá i Ist önz szolgál nyil igaz érz megpróbál jámbo próbakö te Ber I összehasonlíthat szenvedés márt szakad láncola szilárdí visz Ist semm n olt S egyedü megcs liturg minde re im szeret egyér az a sérel elvise zúgolód gyalázkodá meghallgas válaszol c Sz cseleke megpróbáltatáso próbá örven S Sz legmag cé külö El hangsúly Sz tökéle önzetl l szabály emb embertár viszo Ugy fejt Bach Pe C ha-Lev köteles et mű E m e csele S al Maimo ha-Ch szak fejteget sze valam e csele et val megnyilvá le mo o mind é a am foglal b Nachman bibliakommentár De Szifré fejte i ma fog erk törvény tanulmányo megőrz an azo jut sza v El W Ro k e szer Sz fejez fele T .Mid- vona fejtegeté Midras-Tehilli Zsolt interpretáci Sz feje am teremtm é é Sz ki é Sz. Önmagu sz Isten-Sz ért va sz Is aláre m v kíván mag rendeltetés akara örömt teljesí E V R Ch sze et mű Z id bizony t m elnyo al c egyes l Iste koz princip Cha Cr közv h al Sp filozófiáj Cr Sp Phi haso S t lényeg is töké gyö ennél gy fo ha sz A Sp intellectua E Trac Theologico-Poli h Cresc j kidomborí intellekt esz kereszté kö Heb i Abrav a bizonyí sz Sp intellekt esz kölcsön intelle me rati Hebrae lén világeg köz mo c Ko m tá egybekapcs termé vil é i önz fele Sz.-e-terem vi valam tökéletesül külö emb jós I sz Ist szer a i gyönyö fo sz a i Sz Dia intellekt a bi ta Ist tart csatlak De 2 S kife értel Spi imi ér legmag tökélete legfelség gy am Bibl k Spin e eml nag Cr Heb ért intellekt a Irod K Ency Grün Gru d Entwick L Jude Ge Wissensch Zeit Theo Ch Cr religionsphtlosoph L Spi Theologisch-politi Tr Schi Philosoph Br Zim Heb