14907.htm
CÍMSZÓ: Szóferim
SZÓCIKK: "antiquárius
szempontból értékessé teszi a régi kéziratokat. Legrégibb ilyen valószinűen a
kairói karaita hitközségé, mely 896-ból származik. Régebben, a második Templom korában
a Sz. ügyessége oly nagy volt, hogy egyik egyszerre négy tollal tudott írni
négytagú szót (Jóma 38b). A Sz.-hivatás rendes kenyérkereset volt már abban az
időben s némely talmudszerző maga is szófer volt. A Sz. az ókorban már fülükre
tett tollal jártak az utcán, hogy megismerjék őket (Sabbat 1. 3, 11a). A másik
faja a szófereknek a jegyzők voltak; ezek írták meg a válóleveleket,
teljesítettek közjegyzői funkciókat s a Besz-din írásteendőit is ellátták, az
ítéleteket leírták. A Besz-dinnél két szófer működött, egyik a vád, a másik a
vádlott részén (Szanhedrin 17b). Rabban Gamaliel pátriárkáról fel van jegyezve,
hogy amikor hivatalosan működött, egy jegyző (szófer) ült előtte s ennek
diktált. Három ily levélszöveget közöl a Talmud (u. o. llb). A ghettóban a
polgári vonatkozású jegyzői teendőket az ú. n. Pinkesz látta el. A
szerződéseket, ha nem hivatásos szóferek írták, érvénytelennek tekintették.
(Ghósen Mispot 61, 1). A Sz. díjazása nem volt fixirozva s előbb kellett vele
megállapodni. Ha több félnek szólt az okmány, akkor mindkettőnek kellett
fizetni. Mindezeket a Sulehan Áruch írja elő részletesen. 3. Sz.-nek hívták még
a második Templom korában a tanítók szervezetét, azokat, akik az írást a népnek
megmagyarázták; ezek szervezése Ezra idejéig megy vissza s ő maga volt a Sz.
feje. Régebben a Sz. a bölcs embernek felelt meg (I. Krón. 27. 32). Ezra úgy
kitűnő másoló, mint törvénymagyarázó volt s az ő kora óta értették mindkettőre
az Sz. elnevezést. A haggadikus interpretáció a Sz.-et szófer (vav nélkül), a.
m. számlálni szóból származtatta, azért, mert a törvényeket felsorolták és
klasszifikálták. A Sz. aktivitása a próféták letűnése utáni korban keletkezett
s erre a babiloni fogságból való visszajövetel után valóban nagy szükség volt.
Z. Frankel és N. Krochmal Ezra szóferjeit a Nagy Zsinagóga férfiaival
azonosítják s ennek van is alapja, mert pl. az apokrif. I. Makkabeusok Kve 7.
12 synagógé grammateón -nak nevezi azokat, ez pedig teljesen a Sz.-et jelenti,
jóllehet az Ansé Kneszesz Jiszroel -nek felel meg, ennek a gyülekezetnek pedig
Simon ha-Cadik főpap volt sorrendben az utolsó tagja (Ábót I. 2). Eszerint 200
évig tartott a Sz. korszaka. A makkabeusok utáni korban használatos Sz.
kifejezés alatt tanítókat értettek, így a Targum Mózest és Áront is annak nevezi,
míg aTalmud divréSz. kifejezése Hillel iskolájára vonatkozik. Későbbi korban
gyermektanítót értettek Sz, alatt (Szóta 49a), míg a Törvény tanítóit
zekénim-nek (öregek), később chachamin-nak (bölcsek) nevezi a Talmud. Azonban
éppen mint a zsidó ifjúság tanítói töltöttek be nagyobb szerepet az ókoriján;
ők alapították az első iskolákat, ők tanították a tömegeket. Tanítási módjukat
Nechemia, (8. 8) így jellemzi: Isten Törvényeinek könyvében világosan olvastak,
annak értelmet adtak és megértették az elolvasottat. Ezt a rabbik úgy
magyarázták, hogy először az eredeti héber szöveget olvasták fel, azután
átfordították azt a hazai (héber-arameus) nyelvre s felosztották az egészet
szakaszokra (Megillot 3a; Neddárim 37b); azután megmagyarázták a törvényeket szigorúan
a szöveg alapján. Van némely Misna, amely egyenesen a Sz.-től ered (Nagáim II.
5-7), jóllehet a Halacha (1. o.) nem az ő, hanem utódaik és a tannaiták (1. o.)
műve volt, akik a szövegtől függetlenül tárgyalták a törvények értelmét. A Sz.
megmagyarázták s szükség esetén a korviszonyokhoz alkalmazták a bibliai
törvényeket s ez volt legfőbb kötelességük (v. ö. Ros Hasána 34a; Jebamót II.
4; Szanhedrin XII. 3). Ezra korától kezdve nagy érdemük volt még a nép magasabb
intellektuális színvonalra emelése, a tiszta héber nyelv felújítása és a Tóra
gondos leírása. Irodalom. Bacher Vilmos, Agada der Tannaiten; Max Seligsohn
(Jewish Encyclop.); J. D. Eisenstein (u. o.); Brüll, Mebó ha-Misnah (Frankfurt
a. M. 1876) ; Zach. Frankel, Darke ha-Misnah; Gratz, Geschichte der Juden III.
; Hamburger, Realenoyclopádie für Bibel und Talmud II. ; Jost (Zeitschr. f.
histor. Theologie 1850); Schürer, Geschichte des jüdisclien Volkes (3. kiad.
II.); Weiss, Dó-Dór we-Dór I.; Vitry Machzor; Áron Mirels, Beth Aharon (Berlin
1829); Löw, Graphische Requisiten ; Ginsburg, Introduction to the Hebrew Bibié
(London 1897); Blau Lajos, Studien zum althebráischen Buchwesen (Btraesbnrg
1902) ; A. J. Narbonne, Széfer ha-Eskól (ed. Auerbach, II. Halberstadt 1868);
Ginsé Mizraim (ed. E. N. Adler, Oxford 1897); Ganzfried, Készet ha-Szófer,
Ó-Buda 1835)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4907. címszó a lexikon =>
862. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14907.htm
CÍMSZÓ: Szóferim
SZÓCIKK: antiquárius szempontból értékessé teszi a régi kéziratokat.
Legrégibb ilyen valószinűen a kairói karaita hitközségé, mely 896-ból
származik. Régebben, a második Templom korában a Sz. ügyessége oly nagy volt,
hogy egyik egyszerre négy tollal tudott írni négytagú szót Jóma 38b . A
Sz.-hivatás rendes kenyérkereset volt már abban az időben s némely talmudszerző
maga is szófer volt. A Sz. az ókorban már fülükre tett tollal jártak az utcán,
hogy megismerjék őket Sabbat 1. 3, 11a . A másik faja a szófereknek a jegyzők
voltak; ezek írták meg a válóleveleket, teljesítettek közjegyzői funkciókat s a
Besz-din írásteendőit is ellátták, az ítéleteket leírták. A Besz-dinnél két
szófer működött, egyik a vád, a másik a vádlott részén Szanhedrin 17b . Rabban
Gamaliel pátriárkáról fel van jegyezve, hogy amikor hivatalosan működött, egy
jegyző szófer ült előtte s ennek diktált. Három ily levélszöveget közöl a
Talmud u. o. llb . A ghettóban a polgári vonatkozású jegyzői teendőket az ú. n.
Pinkesz látta el. A szerződéseket, ha nem hivatásos szóferek írták,
érvénytelennek tekintették. Ghósen Mispot 61, 1 . A Sz. díjazása nem volt
fixirozva s előbb kellett vele megállapodni. Ha több félnek szólt az okmány,
akkor mindkettőnek kellett fizetni. Mindezeket a Sulehan Áruch írja elő
részletesen. 3. Sz.-nek hívták még a második Templom korában a tanítók
szervezetét, azokat, akik az írást a népnek megmagyarázták; ezek szervezése
Ezra idejéig megy vissza s ő maga volt a Sz. feje. Régebben a Sz. a bölcs
embernek felelt meg I. Krón. 27. 32 . Ezra úgy kitűnő másoló, mint
törvénymagyarázó volt s az ő kora óta értették mindkettőre az Sz. elnevezést. A
haggadikus interpretáció a Sz.-et szófer vav nélkül , a. m. számlálni szóból
származtatta, azért, mert a törvényeket felsorolták és klasszifikálták. A Sz.
aktivitása a próféták letűnése utáni korban keletkezett s erre a babiloni
fogságból való visszajövetel után valóban nagy szükség volt. Z. Frankel és N.
Krochmal Ezra szóferjeit a Nagy Zsinagóga férfiaival azonosítják s ennek van is
alapja, mert pl. az apokrif. I. Makkabeusok Kve 7. 12 synagógé grammateón -nak
nevezi azokat, ez pedig teljesen a Sz.-et jelenti, jóllehet az Ansé Kneszesz
Jiszroel -nek felel meg, ennek a gyülekezetnek pedig Simon ha-Cadik főpap volt
sorrendben az utolsó tagja Ábót I. 2 . Eszerint 200 évig tartott a Sz.
korszaka. A makkabeusok utáni korban használatos Sz. kifejezés alatt tanítókat
értettek, így a Targum Mózest és Áront is annak nevezi, míg aTalmud divréSz.
kifejezése Hillel iskolájára vonatkozik. Későbbi korban gyermektanítót értettek
Sz, alatt Szóta 49a , míg a Törvény tanítóit zekénim-nek öregek , később
chachamin-nak bölcsek nevezi a Talmud. Azonban éppen mint a zsidó ifjúság
tanítói töltöttek be nagyobb szerepet az ókoriján; ők alapították az első
iskolákat, ők tanították a tömegeket. Tanítási módjukat Nechemia, 8. 8 így jellemzi:
Isten Törvényeinek könyvében világosan olvastak, annak értelmet adtak és
megértették az elolvasottat. Ezt a rabbik úgy magyarázták, hogy először az
eredeti héber szöveget olvasták fel, azután átfordították azt a hazai
héber-arameus nyelvre s felosztották az egészet szakaszokra Megillot 3a;
Neddárim 37b ; azután megmagyarázták a törvényeket szigorúan a szöveg alapján.
Van némely Misna, amely egyenesen a Sz.-től ered Nagáim II. 5-7 , jóllehet a
Halacha 1. o. nem az ő, hanem utódaik és a tannaiták 1. o. műve volt, akik a
szövegtől függetlenül tárgyalták a törvények értelmét. A Sz. megmagyarázták s
szükség esetén a korviszonyokhoz alkalmazták a bibliai törvényeket s ez volt
legfőbb kötelességük v. ö. Ros Hasána 34a; Jebamót II. 4; Szanhedrin XII. 3 .
Ezra korától kezdve nagy érdemük volt még a nép magasabb intellektuális
színvonalra emelése, a tiszta héber nyelv felújítása és a Tóra gondos leírása.
Irodalom. Bacher Vilmos, Agada der Tannaiten; Max Seligsohn Jewish Encyclop. ;
J. D. Eisenstein u. o. ; Brüll, Mebó ha-Misnah Frankfurt a. M. 1876 ; Zach.
Frankel, Darke ha-Misnah; Gratz, Geschichte der Juden III. ; Hamburger,
Realenoyclopádie für Bibel und Talmud II. ; Jost Zeitschr. f. histor. Theologie
1850 ; Schürer, Geschichte des jüdisclien Volkes 3. kiad. II. ; Weiss, Dó-Dór
we-Dór I.; Vitry Machzor; Áron Mirels, Beth Aharon Berlin 1829 ; Löw,
Graphische Requisiten ; Ginsburg, Introduction to the Hebrew Bibié London 1897
; Blau Lajos, Studien zum althebráischen Buchwesen Btraesbnrg 1902 ; A. J.
Narbonne, Széfer ha-Eskól ed. Auerbach, II. Halberstadt 1868 ; Ginsé Mizraim
ed. E. N. Adler, Oxford 1897 ; Ganzfried, Készet ha-Szófer, Ó-Buda 1835 .
14907.ht
CÍMSZÓ Szóferi
SZÓCIKK antiquáriu szempontbó értékess tesz rég kéziratokat Legrégib ilye
valószinűe kairó karait hitközségé mel 896-bó származik Régebben másodi Templo
korába Sz ügyesség ol nag volt hog egyi egyszerr nég tolla tudot írn négytag
szó Jóm 38 Sz.-hivatá rende kenyérkerese vol má abba a időbe némel talmudszerz
mag i szófe volt Sz a ókorba má fülükr tet tolla járta a utcán hog megismerjé
őke Sabba 1 3 11 mási faj szóferekne jegyző voltak eze írtá me válóleveleket
teljesítette közjegyző funkcióka Besz-di írásteendői i ellátták a ítéleteke
leírták Besz-dinné ké szófe működött egyi vád mási vádlot részé Szanhedri 17
Rabba Gamalie pátriárkáró fe va jegyezve hog amiko hivatalosa működött eg jegyz
szófe ül előtt enne diktált Háro il levélszövege közö Talmu u o ll ghettóba
polgár vonatkozás jegyző teendőke a ú n Pinkes látt el szerződéseket h ne
hivatáso szófere írták érvénytelenne tekintették Ghóse Mispo 61 Sz díjazás ne
vol fixirozv előb kellet vel megállapodni H töb félne szól a okmány akko
mindkettőne kellet fizetni Mindezeke Suleha Áruc írj el részletesen 3 Sz.-ne
hívtá mé másodi Templo korába tanító szervezetét azokat aki a írás népne
megmagyarázták eze szervezés Ezr idejéi meg vissz mag vol Sz feje Régebbe Sz
bölc emberne felel me I Krón 27 3 Ezr úg kitűn másoló min törvénymagyaráz vol a
kor ót értetté mindkettőr a Sz elnevezést haggadiku interpretáci Sz.-e szófe va
nélkü a m számláln szóbó származtatta azért mer törvényeke felsoroltá é
klasszifikálták Sz aktivitás prófétá letűnés után korba keletkezet err babilon
fogságbó val visszajövete utá valóba nag szüksé volt Z Franke é N Krochma Ezr
szóferjei Nag Zsinagóg férfiaiva azonosítjá enne va i alapja mer pl a apokrif I
Makkabeuso Kv 7 1 synagóg grammateó -na nevez azokat e pedi teljese Sz.-e
jelenti jóllehe a Ans Kneszes Jiszroe -ne fele meg enne gyülekezetne pedi Simo
ha-Cadi főpa vol sorrendbe a utols tagj Ábó I Eszerin 20 évi tartot Sz korszaka
makkabeuso után korba használato Sz kifejezé alat tanítóka értettek íg Targu
Mózes é Áron i anna nevezi mí aTalmu divréSz kifejezés Hille iskolájár
vonatkozik Később korba gyermektanító értette Sz alat Szót 49 mí Törvén tanítói
zekénim-ne örege későb chachamin-na bölcse nevez Talmud Azonba éppe min zsid
ifjúsá tanító töltötte b nagyob szerepe a ókoriján ő alapítottá a els iskolákat
ő tanítottá tömegeket Tanítás módjuka Nechemia 8 íg jellemzi Iste Törvényeine
könyvébe világosa olvastak anna értelme adta é megértetté a elolvasottat Ez
rabbi úg magyarázták hog előszö a eredet hébe szövege olvastá fel azutá
átfordítottá az haza héber-arameu nyelvr felosztottá a egésze szakaszokr
Megillo 3a Neddári 37 azutá megmagyaráztá törvényeke szigorúa szöve alapján Va
némel Misna amel egyenese Sz.-tő ere Nagái II 5- jóllehe Halach 1 o ne a ő hane
utódai é tannaitá 1 o műv volt aki szövegtő függetlenü tárgyaltá törvénye
értelmét Sz megmagyaráztá szüksé eseté korviszonyokho alkalmaztá biblia
törvényeke e vol legfőb kötelességü v ö Ro Hasán 34a Jebamó II 4 Szanhedri XII
Ezr korátó kezdv nag érdemü vol mé né magasab intellektuáli színvonalr emelése
tiszt hébe nyel felújítás é Tór gondo leírása Irodalom Bache Vilmos Agad de
Tannaiten Ma Seligsoh Jewis Encyclop J D Eisenstei u o Brüll Meb ha-Misna
Frankfur a M 187 Zach Frankel Dark ha-Misnah Gratz Geschicht de Jude III
Hamburger Realenoyclopádi fü Bibe un Talmu II Jos Zeitschr f histor Theologi
185 Schürer Geschicht de jüdisclie Volke 3 kiad II Weiss Dó-Dó we-Dó I. Vitr
Machzor Áro Mirels Bet Aharo Berli 182 Löw Graphisch Requisite Ginsburg
Introductio t th Hebre Bibi Londo 189 Bla Lajos Studie zu althebráische
Buchwese Btraesbnr 190 A J Narbonne Széfe ha-Eskó ed Auerbach II Halberstad 186
Gins Mizrai ed E N Adler Oxfor 189 Ganzfried Késze ha-Szófer Ó-Bud 183
14907.h
CÍMSZ Szófer
SZÓCIK antiquári szempontb értékes tes ré kéziratoka Legrégi ily valószinű
kair karai hitközség me 896-b származi Régebbe másod Templ koráb S ügyessé o na
vol ho egy egyszer né toll tudo ír négyta sz Jó 3 Sz.-hivat rend kenyérkeres vo
m abb időb néme talmudszer ma szóf vol S ókorb m fülük te toll járt utcá ho
megismerj ők Sabb 1 más fa szóferekn jegyz volta ez írt m válóleveleke
teljesített közjegyz funkciók Besz-d írásteendő elláttá ítéletek leírtá
Besz-dinn k szóf működöt egy vá más vádlo rész Szanhedr 1 Rabb Gamali
pátriárkár f v jegyezv ho amik hivatalos működöt e jegy szóf ü előt enn diktál
Hár i levélszöveg köz Talm l ghettób polgá vonatkozá jegyz teendők Pinke lát e
szerződéseke n hivatás szófer írtá érvénytelenn tekintetté Ghós Misp 6 S díjazá
n vo fixiroz elő kelle ve megállapodn tö féln szó okmán akk mindkettőn kelle
fizetn Mindezek Suleh Áru ír e részletese Sz.-n hívt m másod Templ koráb tanít
szervezeté azoka ak írá népn megmagyaráztá ez szervezé Ez idejé me viss ma vo S
fej Régebb S böl embern fele m Kró 2 Ez ú kitű másol mi törvénymagyará vo ko ó
értett mindkettő S elnevezés haggadik interpretác Sz.- szóf v nélk számlál szób
származtatt azér me törvények felsorolt klasszifikáltá S aktivitá prófét letűné
utá korb keletkeze er babilo fogságb va visszajövet ut valób na szüks vol Frank
Krochm Ez szóferje Na Zsinagó férfiaiv azonosítj enn v alapj me p apokri
Makkabeus K synagó grammate -n neve azoka ped teljes Sz.- jelent jólleh An
Knesze Jiszro -n fel me enn gyülekezetn ped Sim ha-Cad főp vo sorrendb utol tag
Áb Eszeri 2 év tarto S korszak makkabeus utá korb használat S kifejez ala
tanítók értette í Targ Móze Áro ann nevez m aTalm divréS kifejezé Hill iskolájá
vonatkozi Későb korb gyermektanít értett S ala Szó
14907.
CÍMS Szófe
SZÓCI antiquár szempont értéke te r kéziratok Legrég il valószin kai kara
hitközsé m 896- származ Régebb máso Temp korá ügyess n vo h eg egysze n tol tud
í négyt s J Sz.-hiva ren kenyérkere v ab idő ném talmudsze m szó vo ókor fülü t
tol jár utc h megismer ő Sab má f szóferek jegy volt e ír válólevelek
teljesítet közjegy funkció Besz- írásteend ellátt ítélete leírt Besz-din szó
működö eg v má vádl rés Szanhed Rab Gamal pátriárká jegyez h ami hivatalo
működö jeg szó elő en diktá Há levélszöve kö Tal ghettó polg vonatkoz jegy
teendő Pink lá szerződések hivatá szófe írt érvénytelen tekintett Ghó Mis díjaz
v fixiro el kell v megállapod t fél sz okmá ak mindkettő kell fizet Mindeze
Sule Ár í részletes Sz.- hív máso Temp korá taní szervezet azok a ír nép
megmagyarázt e szervez E idej m vis m v fe Régeb bö ember fel Kr E kit máso m
törvénymagyar v k értet mindkett elnevezé haggadi interpretá Sz. szó nél számlá
szó származtat azé m törvénye felsorol klasszifikált aktivit prófé letűn ut kor
keletkez e babil fogság v visszajöve u való n szük vo Fran Kroch E szóferj N
Zsinag férfiai azonosít en alap m apokr Makkabeu synag grammat - nev azok pe
telje Sz. jelen jólle A Knesz Jiszr - fe m en gyülekezet pe Si ha-Ca fő v
sorrend uto ta Á Eszer é tart korsza makkabeu ut kor használa kifeje al tanító
értett Tar Móz Ár an neve aTal divré kifejez Hil iskoláj vonatkoz Késő kor
gyermektaní értet al Sz Törv tanít zekénim- öre kés chachamin- bölc nev Talm
Azon ép m zs ifjú taní töltöt nagy szere ókorij alapítot e iskolák tanítot
tömegek Tanít módju Nechem jellem Is Törvényei könyvé világo olvast an értel ad
megértet elolvasott rab magyarázt h elős ered hé szöve olvas f azu átfordítot
ha héber-aram nyel felosztot egés szakaszo Megil Neddá azu megmagyaráz törvénye
szigor szö alapj ném Mis am egyene Sz.- e Nag jólle Hala ha utód tannai m vo a
szöveg függetle tárgyal törvén értelm megmagyaráz szük ese korviszonyok
alkalmaz bibl törvénye v legf kötelessé Has 3 Jeba Szanhed X E korá kez n érde
v magas intellektuá színvona emelé tis hé ny felújít T gon leírá Irodal Bac
Vilm Ag Tannait Seligs Jew Encycl Eisenst Brü M ha-Mis Frankf 1 Za Frank Da
ha-Misn Gra Geschic Ju I Hamburg Realenoyclopá Bi Tal J Zeitsc hist Theolo 1
Schür Geschic jüdiscl Vol ki Wei Dó- we- Vi Machz Á Mire B Aha Ber 1 L Graphis
Requisi Ginsbu Introduct Heb Bi Lon 1 B Laj Stud althebráisc Buchwe Btraesb 1
Narbon Szé ha-Es Auerba Halberst 1 Gi Mizr Adl Oxf 1 Ganzfri Kés ha-Szóf Ó-B 1
14907
CÍM Szóf
SZÓC antiquá szempon érték t kézirato Legré i valószi ka kar hitközs 896
szárma Régeb más Tem kor ügyes v e egysz to tu négy Sz.-hiv re kenyérker a id
né talmudsz sz v óko fül to já ut megisme Sa m szófere jeg vol í válólevele
teljesíte közjeg funkci Besz írásteen ellát ítélet leír Besz-di sz működ e m
vád ré Szanhe Ra Gama pátriárk jegye am hivatal működ je sz el e dikt H
levélszöv k Ta ghett pol vonatko jeg teend Pin l szerződése hivat szóf ír
érvénytele tekintet Gh Mi díja fixir e kel megállapo fé s okm a mindkett kel
fize Mindez Sul Á részlete Sz. hí más Tem kor tan szerveze azo í né megmagyaráz
szerve ide vi f Rége b embe fe K ki más törvénymagya érte mindket elnevez
haggad interpret Sz sz né száml sz származta az törvény felsoro klasszifikál
aktivi próf letű u ko keletke babi fogsá visszajöv val szü v Fra Kroc szófer
Zsina férfia azonosí e ala apok Makkabe syna gramma ne azo p telj Sz jele jóll
Knes Jisz f e gyülekeze p S ha-C f sorren ut t Esze tar korsz makkabe u ko
használ kifej a tanít értet Ta Mó Á a nev aTa divr kifeje Hi iskolá vonatko Kés
ko gyermektan érte a S Tör taní zekénim ör ké chachamin böl ne Tal Azo é z ifj
tan töltö nag szer ókori alapíto iskolá taníto tömege Taní módj Neche jelle I
Törvénye könyv világ olvas a érte a megérte elolvasot ra magyaráz elő ere h
szöv olva az átfordíto h héber-ara nye feloszto egé szakasz Megi Nedd az
megmagyará törvény szigo sz alap né Mi a egyen Sz. Na jóll Hal h utó tanna v
szöve függetl tárgya törvé értel megmagyará szü es korviszonyo alkalma bib
törvény leg köteless Ha Jeb Szanhe kor ke érd maga intellektu színvon emel ti h
n felújí go leír Iroda Ba Vil A Tannai Selig Je Encyc Eisens Br ha-Mi Frank Z
Fran D ha-Mis Gr Geschi J Hambur Realenoyclop B Ta Zeits his Theol Schü Geschi
jüdisc Vo k We Dó we V Mach Mir Ah Be Graphi Requis Ginsb Introduc He B Lo La
Stu althebráis Buchw Btraes Narbo Sz ha-E Auerb Halbers G Miz Ad Ox Ganzfr Ké
ha-Szó Ó-
1490
CÍ Szó
SZÓ antiqu szempo érté kézirat Legr valósz k ka hitköz 89 szárm Rége má Te
ko ügye egys t t nég Sz.-hi r kenyérke i n talmuds s ók fü t j u megism S
szófer je vo válólevel teljesít közje funkc Bes írástee ellá ítéle leí Besz-d s
műkö vá r Szanh R Gam pátriár jegy a hivata műkö j s e dik levélszö T ghet po
vonatk je teen Pi szerződés hiva szó í érvénytel tekinte G M díj fixi ke
megállap f ok mindket ke fiz Minde Su részlet Sz h má Te ko ta szervez az n
megmagyará szerv id v Rég emb f k má törvénymagy ért mindke elneve hagga
interpre S s n szám s származt a törvén felsor klasszifiká aktiv pró let k
keletk bab fogs visszajö va sz Fr Kro szófe Zsin férfi azonos al apo Makkab syn
gramm n az tel S jel jól Kne Jis gyülekez ha- sorre u Esz ta kors makkab k
haszná kife taní érte T M ne aT div kifej H iskol vonatk Ké k gyermekta ért Tö
tan zekéni ö k chachami bö n Ta Az if ta tölt na sze ókor alapít iskol tanít
tömeg Tan mód Nech jell Törvény köny vilá olva ért megért elolvaso r magyará el
er szö olv a átfordít héber-ar ny feloszt eg szakas Meg Ned a megmagyar törvén
szig s ala n M egye Sz N jól Ha ut tann szöv függet tárgy törv érte megmagyar
sz e korviszony alkalm bi törvén le köteles H Je Szanh ko k ér mag intellekt
színvo eme t felúj g leí Irod B Vi Tanna Seli J Ency Eisen B ha-M Fran Fra
ha-Mi G Gesch Hambu Realenoyclo T Zeit hi Theo Sch Gesch jüdis V W D w Mac Mi A
B Graph Requi Gins Introdu H L L St althebrái Buch Btrae Narb S ha- Auer Halber
Mi A O Ganzf K ha-Sz Ó