14964.htm
CÍMSZÓ: Talmud
SZÓCIKK: "1858-64.,
Varsó 1854-64, 1863-67., Wilna 1859-66., Lemberg 1860-65., Berlin 1862-68.,
Stettin 1862. és köv. A leghíresebb T.-kiadás a Romur testvéreké Wilnában 1886.
és köv. A jeruzsálemi T. első kiadása Veneziában jelent meg 1523. és köv.
években, utána Krakkó 1609., Zsitomir 1860-67., Piotrkow 1898-1900. Legjobb a
Luncz-féle, mely a század elejétől kezdve Jeruzsálemben jelent meg. A
jeruzsálemi T. 20 traktátusát Ugolino latinra fordította Thesaurus Antiquitatum
Sacrarum c. szériája XVII., XIX. és XXX. köteteiben 1755-65. Teljes francia
fordítása Moise Schwabtól Le T. de Jerusalem c. 11 köt. Paris 1871-89. A
Babiloni T. részleges fordítása Aug. Wünsche drezdai prot. lelkésztől
származik, s címe «Der Babilonische T. in seinen haggadischen Bestandteilen
I.-III. 1886-89. Teljes és hű német fordítása és vokalizáló héber-arameus
szöveg kiadása Lazarus Goldschmidtől a bombergi szöveg alapján Berlinben jelent
meg 1898-tól kezdve 12 kötetben. Rodkinson részleges angol fordítása (1904)
hibás. L. Amorák, Tannák, Baboreusok, Gáoni korszak és Etika. A Talmud a
Misna-szöveg alapján oszlik traktátusokra. Maga a Misna 523 fejezetből áll s a
következő részekre oszlik :Zeráim (Vetések) mely a köv. szedárimból áll:
Beráchót, Péah, Demai, Kiláim, Sebiit, Terumót, Maászerót, Maászér, Séni,
Challa, Orla, Bikkurim. II. Moéd(Ünnepek): Sábbát, Erubin, Peszáchim, Sekálim,
Jóma, Becá, Rós Hasánah, Taánit, Megilla, Móéd Katán, Chagiga. III. Násim (Nők):
Jebámót (levirátusi házasság), Ketubót (házassági jog), Názir (fogadalmak),
Gittin (válás), Szóta, Kiddusin. IV. Nezikin v. Jesuót: Bába Kámma, Bába Mecia,
Bába Báthra, Szanhedrin, Makkot, Sebbuóth, Edujót, Abóda Zára, Ábót. V.
Kodásim: Zebóchim, Menáchót, Chullin, Bechórót, Arákin, Temura, Keritót,
Meillah, Támid, Middót, Kinnim. VI. Tohorót: Kelim, Oholót, Negáim, Parah,
Tohorót, Mikváót, Nidda, Maksirin, Zábim, Tebul Jóm, Jadáim, Ukzin. A Misna és
T. legfőbb kiadásai és kommentárjai: 1. Misna-kiadások: Első M.-kiadás Nápoly
1492., fo., Maimonides kommentárjaival; ezt követték Venezia 1546-50. fo.; u.
o. 1549. qu., Bertinoro kommentárjaival; Riva di Trento 1559. fo.; Sabbionetta
és Mantova, Maimonides és Bertinoro komm. 1559-63. qu.; Venezia 1606. fo. Attól
kezdve máig számos kiadása van. A XIX. sz.-ban Maimonidesnek az arab eredetiből
héberre fordított kommentárját átjavította J. Derembourg párisi egyet, tanár. A
további kommentárok közül főbbek: Áser ben Jechiel (Toledo 1327), kiadták
Amsterdamban 1714 -16. ; Sámson de Sens és Jomtób Lippman Heller kommentárjai.
Fordításai: Mishna sive Totius Hebraeorum Juris, Rituum, Autiquitetum ac Legum
Oralium Systema cura clarissimorum Rabbinorum Maimonidis et Bertinoro
Commentariis Integris; quibus accodunt variorum auctorum Notae ac Vertiones in
eos ediderunt codices; Latinitate donavit ac Notis illustravit Guilelmus
Surenhusius. Amsterlodami 1698-1703. Vol. 6. fo. Ez a kiváló kiadás nemcsak a
teljes héber szöveget és a latin fordítást, hanem a kommentárokat is
tartalmazza. Teljes német fordítás «Mishnayot» c, Berlin 1832-34. qu. 6. köt.
Ezen kívül van egy vokalizált héber szövegű és teljes német fordítással
ellátott M.-kiadás is, azonkívül: Joh. Jac. Rabe «M. oder der Text d. Talmuds
übersetzt u. erläutert. 6. k. qu. Onolzbach 1760-63. Újabbak:D. Hoffmann és E.
Baneth berlini rabbiszemináriumi professzoroktól szintén konfrontális
szöveggel, Vittorio Castiglioni v. római olasz nagy. rabbitól pedig olasz
fordítás. s. R Irodalom. A Misna és T.-kiadások l. a szövegben. Mindkettő
tanulmányozásához a nagyszámú irodalomból a köv. a legfontosabbak: Z. Frankel,
Hodegetica in Mishnam (Leipzig 1859); u. a., Introductio in Talmud
Hyerosolitanum (Breslau 1870); J. Brüll, Mebo ha-Misna (Frankfurt a. M.
1876-85. I.-II.) ; Joach. Oppenheim héber bevezetése (Pressburg 1882) ; Abr.
Geiger, Lehrbuch. z. Sprache d. Mischna (Breslau 1845): L. A. Rosenthal, Über
den Zusammenhang d. Mischna. Ein Beitrag z. Entstehungsgeschichte d. Mischna
(1891-92) ; u. a., Der Mischna, Aufbau u. Quellenforschung (1903). Az egész
T.-ra vonatkozóan. : Z. Frankel, Beiträge z. Einleitung in den Talmud
(Monatsschr. 1861) ; W. Brüll, Die Entstehungsgeschichte d. Babylonischen
Talmuds als Schriftwerks (Jahrbuch 1876); E. Bischoff, T.-Katechisimus (Leipzig
1904); u. a., Kritische Geschichte d. T.-Übersetzungen (Frankfurt 1899); Bacher
Vilmos, Exegetische Terminologie d. jüdischen Traditionsliteratur I.-II.
(Leipzig 1899-1905): u. a., Agada d. palestinäsischen Amoráer; u. a., Agada d.
Babilonischen Amoräer; u. a., Agada d. Tannaiten ; H. L. Strack, Einleitung in
den T. (2. kiad. Leipzig 1894; Mielziner, Introduction in the T. (Cincinnati,
több kiad.). A két utóbbi teljes bibliographiával."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4964. címszó a lexikon =>
876. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14964.htm
CÍMSZÓ: Talmud
SZÓCIKK: 1858-64., Varsó 1854-64, 1863-67., Wilna 1859-66., Lemberg
1860-65., Berlin 1862-68., Stettin 1862. és köv. A leghíresebb T.-kiadás a
Romur testvéreké Wilnában 1886. és köv. A jeruzsálemi T. első kiadása
Veneziában jelent meg 1523. és köv. években, utána Krakkó 1609., Zsitomir
1860-67., Piotrkow 1898-1900. Legjobb a Luncz-féle, mely a század elejétől
kezdve Jeruzsálemben jelent meg. A jeruzsálemi T. 20 traktátusát Ugolino
latinra fordította Thesaurus Antiquitatum Sacrarum c. szériája XVII., XIX. és
XXX. köteteiben 1755-65. Teljes francia fordítása Moise Schwabtól Le T. de
Jerusalem c. 11 köt. Paris 1871-89. A Babiloni T. részleges fordítása Aug.
Wünsche drezdai prot. lelkésztől származik, s címe Der Babilonische T. in
seinen haggadischen Bestandteilen I.-III. 1886-89. Teljes és hű német fordítása
és vokalizáló héber-arameus szöveg kiadása Lazarus Goldschmidtől a bombergi
szöveg alapján Berlinben jelent meg 1898-tól kezdve 12 kötetben. Rodkinson részleges
angol fordítása 1904 hibás. L. Amorák, Tannák, Baboreusok, Gáoni korszak és
Etika. A Talmud a Misna-szöveg alapján oszlik traktátusokra. Maga a Misna 523
fejezetből áll s a következő részekre oszlik :Zeráim Vetések mely a köv.
szedárimból áll: Beráchót, Péah, Demai, Kiláim, Sebiit, Terumót, Maászerót,
Maászér, Séni, Challa, Orla, Bikkurim. II. Moéd Ünnepek : Sábbát, Erubin,
Peszáchim, Sekálim, Jóma, Becá, Rós Hasánah, Taánit, Megilla, Móéd Katán,
Chagiga. III. Násim Nők : Jebámót levirátusi házasság , Ketubót házassági jog ,
Názir fogadalmak , Gittin válás , Szóta, Kiddusin. IV. Nezikin v. Jesuót: Bába
Kámma, Bába Mecia, Bába Báthra, Szanhedrin, Makkot, Sebbuóth, Edujót, Abóda
Zára, Ábót. V. Kodásim: Zebóchim, Menáchót, Chullin, Bechórót, Arákin, Temura,
Keritót, Meillah, Támid, Middót, Kinnim. VI. Tohorót: Kelim, Oholót, Negáim,
Parah, Tohorót, Mikváót, Nidda, Maksirin, Zábim, Tebul Jóm, Jadáim, Ukzin. A
Misna és T. legfőbb kiadásai és kommentárjai: 1. Misna-kiadások: Első M.-kiadás
Nápoly 1492., fo., Maimonides kommentárjaival; ezt követték Venezia 1546-50.
fo.; u. o. 1549. qu., Bertinoro kommentárjaival; Riva di Trento 1559. fo.;
Sabbionetta és Mantova, Maimonides és Bertinoro komm. 1559-63. qu.; Venezia
1606. fo. Attól kezdve máig számos kiadása van. A XIX. sz.-ban Maimonidesnek az
arab eredetiből héberre fordított kommentárját átjavította J. Derembourg párisi
egyet, tanár. A további kommentárok közül főbbek: Áser ben Jechiel Toledo 1327
, kiadták Amsterdamban 1714 -16. ; Sámson de Sens és Jomtób Lippman Heller
kommentárjai. Fordításai: Mishna sive Totius Hebraeorum Juris, Rituum,
Autiquitetum ac Legum Oralium Systema cura clarissimorum Rabbinorum Maimonidis
et Bertinoro Commentariis Integris; quibus accodunt variorum auctorum Notae ac
Vertiones in eos ediderunt codices; Latinitate donavit ac Notis illustravit
Guilelmus Surenhusius. Amsterlodami 1698-1703. Vol. 6. fo. Ez a kiváló kiadás
nemcsak a teljes héber szöveget és a latin fordítást, hanem a kommentárokat is
tartalmazza. Teljes német fordítás Mishnayot c, Berlin 1832-34. qu. 6. köt.
Ezen kívül van egy vokalizált héber szövegű és teljes német fordítással
ellátott M.-kiadás is, azonkívül: Joh. Jac. Rabe M. oder der Text d. Talmuds
übersetzt u. erläutert. 6. k. qu. Onolzbach 1760-63. Újabbak:D. Hoffmann és E.
Baneth berlini rabbiszemináriumi professzoroktól szintén konfrontális
szöveggel, Vittorio Castiglioni v. római olasz nagy. rabbitól pedig olasz
fordítás. s. R Irodalom. A Misna és T.-kiadások l. a szövegben. Mindkettő
tanulmányozásához a nagyszámú irodalomból a köv. a legfontosabbak: Z. Frankel,
Hodegetica in Mishnam Leipzig 1859 ; u. a., Introductio in Talmud
Hyerosolitanum Breslau 1870 ; J. Brüll, Mebo ha-Misna Frankfurt a. M. 1876-85.
I.-II. ; Joach. Oppenheim héber bevezetése Pressburg 1882 ; Abr. Geiger,
Lehrbuch. z. Sprache d. Mischna Breslau 1845 : L. A. Rosenthal, Über den
Zusammenhang d. Mischna. Ein Beitrag z. Entstehungsgeschichte d. Mischna
1891-92 ; u. a., Der Mischna, Aufbau u. Quellenforschung 1903 . Az egész T.-ra
vonatkozóan. : Z. Frankel, Beiträge z. Einleitung in den Talmud Monatsschr.
1861 ; W. Brüll, Die Entstehungsgeschichte d. Babylonischen Talmuds als
Schriftwerks Jahrbuch 1876 ; E. Bischoff, T.-Katechisimus Leipzig 1904 ; u. a.,
Kritische Geschichte d. T.-Übersetzungen Frankfurt 1899 ; Bacher Vilmos,
Exegetische Terminologie d. jüdischen Traditionsliteratur I.-II. Leipzig
1899-1905 : u. a., Agada d. palestinäsischen Amoráer; u. a., Agada d.
Babilonischen Amoräer; u. a., Agada d. Tannaiten ; H. L. Strack, Einleitung in
den T. 2. kiad. Leipzig 1894; Mielziner, Introduction in the T. Cincinnati,
több kiad. . A két utóbbi teljes bibliographiával.
14964.ht
CÍMSZÓ Talmu
SZÓCIKK 1858-64. Vars 1854-64 1863-67. Wiln 1859-66. Lember 1860-65. Berli
1862-68. Stetti 1862 é köv leghíreseb T.-kiadá Romu testvérek Wilnába 1886 é
köv jeruzsálem T els kiadás Veneziába jelen me 1523 é köv években után Krakk
1609. Zsitomi 1860-67. Piotrko 1898-1900 Legjob Luncz-féle mel száza elejétő
kezdv Jeruzsálembe jelen meg jeruzsálem T 2 traktátusá Ugolin latinr fordított
Thesauru Antiquitatu Sacraru c szériáj XVII. XIX é XXX köteteibe 1755-65 Telje
franci fordítás Mois Schwabtó L T d Jerusale c 1 köt Pari 1871-89 Babilon T
részlege fordítás Aug Wünsch drezda prot lelkésztő származik cím De Babilonisch
T i seine haggadische Bestandteile I.-III 1886-89 Telje é h néme fordítás é
vokalizál héber-arameu szöve kiadás Lazaru Goldschmidtő bomberg szöve alapjá
Berlinbe jelen me 1898-tó kezdv 1 kötetben Rodkinso részlege ango fordítás 190
hibás L Amorák Tannák Baboreusok Gáon korsza é Etika Talmu Misna-szöve alapjá
oszli traktátusokra Mag Misn 52 fejezetbő ál következ részekr oszli :Zerái
Vetése mel köv szedárimbó áll Beráchót Péah Demai Kiláim Sebiit Terumót
Maászerót Maászér Séni Challa Orla Bikkurim II Moé Ünnepe Sábbát Erubin
Peszáchim Sekálim Jóma Becá Ró Hasánah Taánit Megilla Móé Katán Chagiga III
Nási Nő Jebámó levirátus házassá Ketubó házasság jo Názi fogadalma Gitti válá
Szóta Kiddusin IV Neziki v Jesuót Báb Kámma Báb Mecia Báb Báthra Szanhedrin
Makkot Sebbuóth Edujót Abód Zára Ábót V Kodásim Zebóchim Menáchót Chullin
Bechórót Arákin Temura Keritót Meillah Támid Middót Kinnim VI Tohorót Kelim
Oholót Negáim Parah Tohorót Mikváót Nidda Maksirin Zábim Tebu Jóm Jadáim Ukzin
Misn é T legfőb kiadása é kommentárjai 1 Misna-kiadások Els M.-kiadá Nápol
1492. fo. Maimonide kommentárjaival ez követté Venezi 1546-50 fo. u o 1549 qu.
Bertinor kommentárjaival Riv d Trent 1559 fo. Sabbionett é Mantova Maimonide é
Bertinor komm 1559-63 qu. Venezi 1606 fo Attó kezdv mái számo kiadás van XIX
sz.-ba Maimonidesne a ara eredetibő héberr fordítot kommentárjá átjavított J
Derembour páris egyet tanár tovább kommentáro közü főbbek Áse be Jechie Toled
132 kiadtá Amsterdamba 171 -16 Sámso d Sen é Jomtó Lippma Helle kommentárjai
Fordításai Mishn siv Totiu Hebraeoru Juris Rituum Autiquitetu a Legu Oraliu
System cur clarissimoru Rabbinoru Maimonidi e Bertinor Commentarii Integris
quibu accodun varioru auctoru Nota a Vertione i eo ediderun codices Latinitat
donavi a Noti illustravi Guilelmu Surenhusius Amsterlodam 1698-1703 Vol 6 fo E
kivál kiadá nemcsa telje hébe szövege é lati fordítást hane kommentároka i
tartalmazza Telje néme fordítá Mishnayo c Berli 1832-34 qu 6 köt Eze kívü va eg
vokalizál hébe szöveg é telje néme fordítássa ellátot M.-kiadá is azonkívül Joh
Jac Rab M ode de Tex d Talmud übersetz u erläutert 6 k qu Onolzbac 1760-63
Újabbak:D Hoffman é E Banet berlin rabbiszeminárium professzoroktó szinté
konfrontáli szöveggel Vittori Castiglion v róma olas nagy rabbitó pedi olas
fordítás s Irodalom Misn é T.-kiadáso l szövegben Mindkett tanulmányozásáho
nagyszám irodalombó köv legfontosabbak Z Frankel Hodegetic i Mishna Leipzi 185
u a. Introducti i Talmu Hyerosolitanu Bresla 187 J Brüll Meb ha-Misn Frankfur a
M 1876-85 I.-II Joach Oppenhei hébe bevezetés Pressbur 188 Abr Geiger Lehrbuch
z Sprach d Mischn Bresla 184 L A Rosenthal Übe de Zusammenhan d Mischna Ei
Beitra z Entstehungsgeschicht d Mischn 1891-9 u a. De Mischna Aufba u
Quellenforschun 190 A egés T.-r vonatkozóan Z Frankel Beiträg z Einleitun i de
Talmu Monatsschr 186 W Brüll Di Entstehungsgeschicht d Babylonische Talmud al
Schriftwerk Jahrbuc 187 E Bischoff T.-Katechisimu Leipzi 190 u a. Kritisch
Geschicht d T.-Übersetzunge Frankfur 189 Bache Vilmos Exegetisch Terminologi d
jüdische Traditionsliteratu I.-II Leipzi 1899-190 u a. Agad d palestinäsische
Amoráer u a. Agad d Babilonische Amoräer u a. Agad d Tannaite H L Strack
Einleitun i de T 2 kiad Leipzi 1894 Mielziner Introductio i th T Cincinnati töb
kiad ké utóbb telje bibliographiával
14964.h
CÍMSZ Talm
SZÓCIK 1858-64 Var 1854-6 1863-67 Wil 1859-66 Lembe 1860-65 Berl 1862-68
Stett 186 kö leghírese T.-kiad Rom testvére Wilnáb 188 kö jeruzsále el kiadá
Veneziáb jele m 152 kö évekbe utá Krak 1609 Zsitom 1860-67 Piotrk 1898-190 Legjo
Luncz-fél me száz elejét kezd Jeruzsálemb jele me jeruzsále traktátus Ugoli
latin fordítot Thesaur Antiquitat Sacrar szériá XVII XI XX köteteib 1755-6 Telj
franc fordítá Moi Schwabt Jerusal kö Par 1871-8 Babilo részleg fordítá Au Wünsc
drezd pro lelkészt származi cí D Babilonisc sein haggadisch Bestandteil I.-II
1886-8 Telj ném fordítá vokalizá héber-arame szöv kiadá Lazar Goldschmidt
bomber szöv alapj Berlinb jele m 1898-t kezd kötetbe Rodkins részleg ang
fordítá 19 hibá Amorá Tanná Baboreuso Gáo korsz Etik Talm Misna-szöv alapj oszl
traktátusokr Ma Mis 5 fejezetb á követke részek oszl :Zerá Vetés me kö
szedárimb ál Beráchó Péa Dema Kilái Sebii Terumó Maászeró Maászé Sén Chall Orl
Bikkuri I Mo Ünnep Sábbá Erubi Peszáchi Sekáli Jóm Bec R Hasána Taáni Megill Mó
Katá Chagig II Nás N Jebám levirátu házass Ketub házassá j Náz fogadalm Gitt
vál Szót Kiddusi I Nezik Jesuó Bá Kámm Bá Meci Bá Báthr Szanhedri Makko Sebbuót
Edujó Abó Zár Ábó Kodási Zebóchi Menáchó Chulli Bechóró Aráki Temur Keritó
Meilla Támi Middó Kinni V Tohoró Keli Oholó Negái Para Tohoró Mikváó Nidd
Maksiri Zábi Teb Jó Jadái Ukzi Mis legfő kiadás kommentárja Misna-kiadáso El
M.-kiad Nápo 1492 fo Maimonid kommentárjaiva e követt Venez 1546-5 fo 154 qu
Bertino kommentárjaiva Ri Tren 155 fo Sabbionet Mantov Maimonid Bertino kom
1559-6 qu Venez
14964.
CÍMS Tal
SZÓCI 1858-6 Va 1854- 1863-6 Wi 1859-6 Lemb 1860-6 Ber 1862-6 Stet 18 k
leghíres T.-kia Ro testvér Wilná 18 k jeruzsál e kiad Veneziá jel 15 k évekb ut
Kra 160 Zsito 1860-6 Piotr 1898-19 Legj Luncz-fé m szá elejé kez Jeruzsálem jel
m jeruzsál traktátu Ugol lati fordíto Thesau Antiquita Sacra széri XVI X X
kötetei 1755- Tel fran fordít Mo Schwab Jerusa k Pa 1871- Babil részle fordít A
Wüns drez pr lelkész származ c Babilonis sei haggadisc Bestandtei I.-I 1886-
Tel né fordít vokaliz héber-aram szö kiad Laza Goldschmid bombe szö alap Berlin
jel 1898- kez kötetb Rodkin részle an fordít 1 hib Amor Tann Baboreus Gá kors
Eti Tal Misna-szö alap osz traktátusok M Mi fejezet követk része osz :Zer Veté
m k szedárim á Berách Pé Dem Kilá Sebi Terum Maászer Maász Sé Chal Or Bikkur M
Ünne Sább Erub Peszách Sekál Jó Be Hasán Taán Megil M Kat Chagi I Ná Jebá
levirát házas Ketu házass Ná fogadal Git vá Szó Kiddus Nezi Jesu B Kám B Mec B
Báth Szanhedr Makk Sebbuó Eduj Ab Zá Áb Kodás Zebóch Menách Chull Bechór Arák
Temu Kerit Meill Tám Midd Kinn Tohor Kel Ohol Negá Par Tohor Mikvá Nid Maksir
Záb Te J Jadá Ukz Mi legf kiadá kommentárj Misna-kiadás E M.-kia Náp 149 f
Maimoni kommentárjaiv követ Vene 1546- f 15 q Bertin kommentárjaiv R Tre 15 f
Sabbione Manto Maimoni Bertin ko 1559- q Vene 16 At kez m szá kiad v X sz.-
Maimonides a eredeti hébe fordít kommentár átjavíto Derembo pár egy tan tová
kommentá kö főbb Á Jech Tol 1 kiad Amsterdam 1 - Sám S Jom Lipp Hel kommentárj
Fordítás Mis s Tot Hebraeo Jur Ritu Autiquite Le Oral Syst c clarissimo Rabbino
Maimoni Bertin Commentar Integr qui accod vario aucto No Vertio edider codic
Latinit dona No illustra Guilel Surenhusi Amsterlod 1698-17 V kiv kia nemc tel
hé szöve la fordítá ha kommentáro tartalmaz Tel né fordí Mishna Ber 1832- k E
kí vokaliz hé szöv tel né fordítás ellát M.-kia azonkív J J R o T Talm überse
erläute Onolzb 1760- Újabbak Hoffm Ban berl rabbiszeminári professzorok szin
konfrontá szövegg Vitto Castigli ró ol na rabbi pe ol fordít Irodal Mi T.-kiadá
szövegb Mindke tanulmányozásá nagysz irodalom k legfontosabb Frank Hodeget Mish
Leip 1 Introduc Tal Hyerosolita Bres 1 Brü M ha-Mi Frankf 1876- I.- Joa Oppenh
hé bevezet Pressb 1 A Geig Lehrbu Spra Misc Bres 1 Rosenth Ü Zusammenh Misch
Beit Entstehungsgeschic Misc 1891 Misch Auf Quellenforsch 1 eg T. vonatkozó Frank
Beitr Einleit Tal Monatssc 1 Brü Entstehungsgeschic Babylonisc Talm Schriftwe
Jahrb 1 Bischo T.-Katechisi Leip 1 Kritis Geschic T.-Übersetzun Frankf 1 Bac
Vilm Exegetis Terminolo jüdisc Traditionslitera I.- Leip 1899-1 Ag
palestinäsisc Amorá Ag Babilonisc Amorä Ag Tannai Stra Einleit ki Leip 18
Mielzin Introduct Cincinna t ki utó tel bibliographiáv
14964
CÍM Ta
SZÓC 1858- V 1854 1863- W 1859- Lem 1860- Be 1862- Ste 1 leghíre T.-ki R
testvé Wiln 1 jeruzsá kia Venezi je 1 évek u Kr 16 Zsit 1860- Piot 1898-1 Leg
Luncz-f sz elej ke Jeruzsále je jeruzsá traktát Ugo lat fordít Thesa Antiquit
Sacr szér XV kötete 1755 Te fra fordí M Schwa Jerus P 1871 Babi részl fordí Wün
dre p lelkés szárma Babiloni se haggadis Bestandte I.- 1886 Te n fordí vokali
héber-ara sz kia Laz Goldschmi bomb sz ala Berli je 1898 ke kötet Rodki részl a
fordí hi Amo Tan Baboreu G kor Et Ta Misna-sz ala os traktátuso M fejeze követ
rész os :Ze Vet szedári Berác P De Kil Seb Teru Maásze Maás S Cha O Bikku Ünn
Sáb Eru Peszác Seká J B Hasá Taá Megi Ka Chag N Jeb levirá háza Ket házas N
fogada Gi v Sz Kiddu Nez Jes Ká Me Bát Szanhed Mak Sebbu Edu A Z Á Kodá Zebóc
Menác Chul Bechó Ará Tem Keri Meil Tá Mid Kin Toho Ke Oho Neg Pa Toho Mikv Ni
Maksi Zá T Jad Uk M leg kiad kommentár Misna-kiadá M.-ki Ná 14 Maimon
kommentárjai köve Ven 1546 1 Berti kommentárjai Tr 1 Sabbion Mant Maimon Berti
k 1559 Ven 1 A ke sz kia sz. Maimonide eredet héb fordí kommentá átjavít Deremb
pá eg ta tov komment k főb Jec To kia Amsterda Sá Jo Lip He kommentár Fordítá
Mi To Hebrae Ju Rit Autiquit L Ora Sys clarissim Rabbin Maimon Berti Commenta
Integ qu acco vari auct N Verti edide codi Latini don N illustr Guile Surenhus
Amsterlo 1698-1 ki ki nem te h szöv l fordít h kommentár tartalma Te n ford
Mishn Be 1832 k vokali h szö te n fordítá ellá M.-ki azonkí Tal übers erläut
Onolz 1760 Újabba Hoff Ba ber rabbiszeminár professzoro szi konfront szöveg
Vitt Castigl r o n rabb p o fordí Iroda M T.-kiad szöveg Mindk tanulmányozás
nagys irodalo legfontosab Fran Hodege Mis Lei Introdu Ta Hyerosolit Bre Br ha-M
Frank 1876 I. Jo Oppen h beveze Press Gei Lehrb Spr Mis Bre Rosent Zusammen
Misc Bei Entstehungsgeschi Mis 189 Misc Au Quellenforsc e T vonatkoz Fran Beit
Einlei Ta Monatss Br Entstehungsgeschi Babylonis Tal Schriftw Jahr Bisch T.-Katechis
Lei Kriti Geschi T.-Übersetzu Frank Ba Vil Exegeti Terminol jüdis
Traditionsliter I. Lei 1899- A palestinäsis Amor A Babilonis Amor A Tanna Str
Einlei k Lei 1 Mielzi Introduc Cincinn k ut te bibliographiá
1496
CÍ T
SZÓ 1858 185 1863 1859 Le 1860 B 1862 St leghír T.-k testv Wil jeruzs ki
Venez j éve K 1 Zsi 1860 Pio 1898- Le Luncz- s ele k Jeruzsál j jeruzs traktá
Ug la fordí Thes Antiqui Sac szé X kötet 175 T fr ford Schw Jeru 187 Bab rész
ford Wü dr lelké szárm Babilon s haggadi Bestandt I. 188 T ford vokal héber-ar
s ki La Goldschm bom s al Berl j 189 k köte Rodk rész ford h Am Ta Babore ko E
T Misna-s al o traktátus fejez köve rés o :Z Ve szedár Berá D Ki Se Ter Maász
Maá Ch Bikk Ün Sá Er Peszá Sek Has Ta Meg K Cha Je levir ház Ke háza fogad G S
Kidd Ne Je K M Bá Szanhe Ma Sebb Ed Kod Zebó Mená Chu Bech Ar Te Ker Mei T Mi
Ki Toh K Oh Ne P Toh Mik N Maks Z Ja U le kia kommentá Misna-kiad M.-k N 1
Maimo kommentárja köv Ve 154 Bert kommentárja T Sabbio Man Maimo Bert 155 Ve k
s ki sz Maimonid erede hé ford komment átjaví Derem p e t to kommen fő Je T ki
Amsterd S J Li H kommentá Fordít M T Hebra J Ri Autiqui Or Sy clarissi Rabbi
Maimo Bert Comment Inte q acc var auc Vert edid cod Latin do illust Guil
Surenhu Amsterl 1698- k k ne t szö fordí kommentá tartalm T for Mish B 183
vokal sz t fordít ell M.-k azonk Ta über erläu Onol 176 Újabb Hof B be
rabbiszeminá professzor sz konfron szöve Vit Castig rab ford Irod T.-kia szöve
Mind tanulmányozá nagy irodal legfontosa Fra Hodeg Mi Le Introd T Hyerosoli Br
B ha- Fran 187 I J Oppe bevez Pres Ge Lehr Sp Mi Br Rosen Zusamme Mis Be
Entstehungsgesch Mi 18 Mis A Quellenfors vonatko Fra Bei Einle T Monats B
Entstehungsgesch Babyloni Ta Schrift Jah Bisc T.-Katechi Le Krit Gesch
T.-Übersetz Fran B Vi Exeget Termino jüdi Traditionslite I Le 1899 palestinäsi
Amo Babiloni Amo Tann St Einle Le Mielz Introdu Cincin u t bibliographi