14978.htm

CÍMSZÓ: Tanna debé Elijáhu

SZÓCIKK: "Tanná debé Elijáhu, két részből álló Midras, melyet véglegesen a IV. sz. vége felé szerkesztettek. Az első rész a Szeder Elijáhu Rabba a második Szeder Elijáhu Zuta. Ezen Midrásokról már a Talmud is említést tesz (Ketubót 106a) s a legenda szerint Elijáhu próféta tanította volna rá R. Anant, a III. sz.-ban élt babiloni amorát. A T.-ra vonatkozó Baraitákat a Babiloni Talmud u. a. címen felveszi s mindkét részről említést tesz. A T. tárgya a világrendszer fejlődése. Az emberi történelem különböző korszakait «sittósz»-nak (sorozat) nevezi. Az első korszak a Paradicsom­ból való kiűzésig terjed s ezenkívül még öt korszakot említ, de valamennyi még az ember teremtése előtt lett megállapítva az isteni gondviselés szerint, amely a következőkön alapult: 1. Tóra (isteni törvény), 2. a Géhinom (Pokol), 3. Gan-Éden (Paradicsom) v. büntetés és jutalmazás a jövő életben, 4. a trón v. a világ isteni kormányzása, 5. a «Sém ha-Mosiach», a Messiás neve v. a világegyetem restaurálása és 6. a «Bész ha-Mikdos», a Templom v. az Istentől való függőség. Még mielőtt ezen isteni gondolatból eredő alapok letétettek volna, Izrael jövője már meghatároztatott, különben nem részesülhetett volna a Tórában. A második korszak a vízözönig terjed, mert az első tíz generáció nem tudott igazságosan élni, morálisan lezüllött s ezért a vízözön szükségszerű volt. A harmadik korszak a vízözöntől Manasséig, Juda királyáig tart. Ez a Törvény, a papság és királyság, valamint a nép történetét tárgyalja az egyiptomi kivonulástól Manasse rossz kormányzatáig. A negyedik a Tórával, a Misnával, vagyis szóbeli hagyománnyal, valamint a második Templom építéséig terjedő korral és a jövővel s az emberi élet szentségével foglalkozik. A hatodik korszak felöleli a messiási kort, a jövő világát és ezzel kapcsolatban az örök békéről is értekezik. Hangsúlyozza az erény, a vallásos élet és a Törvény tanulmányozásának fontosságát, bűnbánatra és jótékonykodásra, zsidókkal és nemzsidókkal szemben való nagyobb türelmességre, a tudósok tiszteletére, szerénységre és alázatosságra s a nemzsidó szokások kerülésére buzdít; fáradságos munka és a lélek szabadsága az emberi élet célja ezen Midrások magasztos tanítása szerint. Valamennyi tanítás allegorikus magyarázatokkal van fűszerezve. Sokat foglalkozik a T. a «derech erec»-cel, mely alatt az illemtudó, tisztes maga viseletet érti s amely egyik alapja a világrendszer és a társadalom fennállásának. A «derech-erec» ellenkezőjével, a «görbe úton való járással», az immorális és erényes emberhez nem méltó cselekedetekkel is foglalkozik a T., kiterjeszkedve a bűnökre is. Sok helyen gyönyörű imádságok teszik színessé a zsidó szellem eme nagyszerű meg nyilvánulását. A T. az egyetlen haggadikus mű, amely rabbinikus-karaita vitát tartalmaz, de azt is finom konciliáns hangon, minden élesség nélkül, jóllehet a szóbeli hagyomány elvetését a karaiták részéről kifogásolja. Míg a T. megszövegezésének idejét a tudósok egyhangúlag a X. sz.-ra teszik, addig keletkezésének helyét nem tudták eldönteni. Míg Zunz, Rappoport, Bacher, Hochmuth, és Oppenheim Babiloniát, vagy Palesztinát tartják keletkezési helyének, addig Güdemann Itáliába teszi azt. Szerinte az összeállító sokat utazott és Babiloniában is megfordult, amely akkor még mindig a zsidó tudomány központja volt. Erre vall az említett karaita vita, másrészt az a tény, hogy Babilónia bővebb ismerete nem tükröződik vissza, azt a következtetést engedi meg. arra vall, hogy az összeállítónak nem lehetett a hazája. J. Derembourg egyenesen Rómába valónak tartja az összeállítót. Graetz is elfogadja ezt, de még tovább megy s a Midras nyelvének «Babilon»-ját Rómával azonosítja, Gog és Magog harcát pedig a magyarok itáliai betörésével, amely éppen 889-955 közt volt. Valamennyi nézetnek leghevesebb ellenzője Friedmann, aki természetesnek tartja a T. babiloni szerkesztését. A mű különböző korszakból való eredetét a benne foglalt három dátum is tanúsítja. Ezek valamennyié megfelel a X. sz.-nak. A T. szövegének régi eredetét igazolja, hogy a Babiloni Talmudnak több, mint 20 helyén tétetik róla említés s hogy magának a T -nak szövege négy Amoreus rabbira hivatkozik, felvéve azoknak véleményeit. A T. első kiadása Velencében jelent meg 1598. s ennek alapjául egy 1186-i kézirat-másolat szolgált. Második kiadása Sámuel ben Mose Haidától való s 1677. jelent meg Prágában, kommentárokkal és szövegváltoztatásokkal. Későbbi kitűnő és magyarázatokkal ellátott kiadások : Jacob ben Naftali Herztől (Zolkiew 1798), Ábrahám ben Judah Löbtől (Sidlkov 1835); Isaac Elia ben Samuel Landuatól (Wilna 1840). Legjobb az 1880-i varsói kiadás, mely mindkét fennmaradt szöveget tartalmazza. A legutóbbi kiadás az 1900-903-i bécsi «Széder Élijahu Rabbah» és Szeder Elijáhu Zutta» címmel, egy 1073-i vatikáni kézirat alapján, kritikailag revideálva és a «Meir Ajin» c. kommentárral, valamint M. Friedmann kimerítő bevezetésével ellátva. Irodalom. Bacher Vilmos (Monatsschrift XXIII.) ; u. a. Revoe des Études Juives XX.); Grätz, Geschichte der Juden 3. kiad. V. : Güdemann Geschichte des Erziehungswesens und der Kultur der Abendländischen Juden II. ; Hochmuth Ábrahám (Neuzeit 1868. No. 23 és köv.) ; Oppenheim (Beth Talmud I.) ; Rappoport, Toledót de Rabbi Natan (Bikkuré Haittim X.); Theodor (Monatsschrift XLIV.): Zunz, Gottesdienstliche Vorträge II. (Frankfurt a. M. 1892);. J. Derembourg (Revue des Études Juives II-III.); Schulim Ochser, T. (Jevish Encycl. 1904)."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4978. címszó a lexikon => 880. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14978.htm

CÍMSZÓ: Tanna debé Elijáhu

SZÓCIKK: Tanná debé Elijáhu, két részből álló Midras, melyet véglegesen a IV. sz. vége felé szerkesztettek. Az első rész a Szeder Elijáhu Rabba a második Szeder Elijáhu Zuta. Ezen Midrásokról már a Talmud is említést tesz Ketubót 106a s a legenda szerint Elijáhu próféta tanította volna rá R. Anant, a III. sz.-ban élt babiloni amorát. A T.-ra vonatkozó Baraitákat a Babiloni Talmud u. a. címen felveszi s mindkét részről említést tesz. A T. tárgya a világrendszer fejlődése. Az emberi történelem különböző korszakait sittósz -nak sorozat nevezi. Az első korszak a Paradicsom­ból való kiűzésig terjed s ezenkívül még öt korszakot említ, de valamennyi még az ember teremtése előtt lett megállapítva az isteni gondviselés szerint, amely a következőkön alapult: 1. Tóra isteni törvény , 2. a Géhinom Pokol , 3. Gan-Éden Paradicsom v. büntetés és jutalmazás a jövő életben, 4. a trón v. a világ isteni kormányzása, 5. a Sém ha-Mosiach , a Messiás neve v. a világegyetem restaurálása és 6. a Bész ha-Mikdos , a Templom v. az Istentől való függőség. Még mielőtt ezen isteni gondolatból eredő alapok letétettek volna, Izrael jövője már meghatároztatott, különben nem részesülhetett volna a Tórában. A második korszak a vízözönig terjed, mert az első tíz generáció nem tudott igazságosan élni, morálisan lezüllött s ezért a vízözön szükségszerű volt. A harmadik korszak a vízözöntől Manasséig, Juda királyáig tart. Ez a Törvény, a papság és királyság, valamint a nép történetét tárgyalja az egyiptomi kivonulástól Manasse rossz kormányzatáig. A negyedik a Tórával, a Misnával, vagyis szóbeli hagyománnyal, valamint a második Templom építéséig terjedő korral és a jövővel s az emberi élet szentségével foglalkozik. A hatodik korszak felöleli a messiási kort, a jövő világát és ezzel kapcsolatban az örök békéről is értekezik. Hangsúlyozza az erény, a vallásos élet és a Törvény tanulmányozásának fontosságát, bűnbánatra és jótékonykodásra, zsidókkal és nemzsidókkal szemben való nagyobb türelmességre, a tudósok tiszteletére, szerénységre és alázatosságra s a nemzsidó szokások kerülésére buzdít; fáradságos munka és a lélek szabadsága az emberi élet célja ezen Midrások magasztos tanítása szerint. Valamennyi tanítás allegorikus magyarázatokkal van fűszerezve. Sokat foglalkozik a T. a derech erec -cel, mely alatt az illemtudó, tisztes maga viseletet érti s amely egyik alapja a világrendszer és a társadalom fennállásának. A derech-erec ellenkezőjével, a görbe úton való járással , az immorális és erényes emberhez nem méltó cselekedetekkel is foglalkozik a T., kiterjeszkedve a bűnökre is. Sok helyen gyönyörű imádságok teszik színessé a zsidó szellem eme nagyszerű meg nyilvánulását. A T. az egyetlen haggadikus mű, amely rabbinikus-karaita vitát tartalmaz, de azt is finom konciliáns hangon, minden élesség nélkül, jóllehet a szóbeli hagyomány elvetését a karaiták részéről kifogásolja. Míg a T. megszövegezésének idejét a tudósok egyhangúlag a X. sz.-ra teszik, addig keletkezésének helyét nem tudták eldönteni. Míg Zunz, Rappoport, Bacher, Hochmuth, és Oppenheim Babiloniát, vagy Palesztinát tartják keletkezési helyének, addig Güdemann Itáliába teszi azt. Szerinte az összeállító sokat utazott és Babiloniában is megfordult, amely akkor még mindig a zsidó tudomány központja volt. Erre vall az említett karaita vita, másrészt az a tény, hogy Babilónia bővebb ismerete nem tükröződik vissza, azt a következtetést engedi meg. arra vall, hogy az összeállítónak nem lehetett a hazája. J. Derembourg egyenesen Rómába valónak tartja az összeállítót. Graetz is elfogadja ezt, de még tovább megy s a Midras nyelvének Babilon -ját Rómával azonosítja, Gog és Magog harcát pedig a magyarok itáliai betörésével, amely éppen 889-955 közt volt. Valamennyi nézetnek leghevesebb ellenzője Friedmann, aki természetesnek tartja a T. babiloni szerkesztését. A mű különböző korszakból való eredetét a benne foglalt három dátum is tanúsítja. Ezek valamennyié megfelel a X. sz.-nak. A T. szövegének régi eredetét igazolja, hogy a Babiloni Talmudnak több, mint 20 helyén tétetik róla említés s hogy magának a T -nak szövege négy Amoreus rabbira hivatkozik, felvéve azoknak véleményeit. A T. első kiadása Velencében jelent meg 1598. s ennek alapjául egy 1186-i kézirat-másolat szolgált. Második kiadása Sámuel ben Mose Haidától való s 1677. jelent meg Prágában, kommentárokkal és szövegváltoztatásokkal. Későbbi kitűnő és magyarázatokkal ellátott kiadások : Jacob ben Naftali Herztől Zolkiew 1798 , Ábrahám ben Judah Löbtől Sidlkov 1835 ; Isaac Elia ben Samuel Landuatól Wilna 1840 . Legjobb az 1880-i varsói kiadás, mely mindkét fennmaradt szöveget tartalmazza. A legutóbbi kiadás az 1900-903-i bécsi Széder Élijahu Rabbah és Szeder Elijáhu Zutta címmel, egy 1073-i vatikáni kézirat alapján, kritikailag revideálva és a Meir Ajin c. kommentárral, valamint M. Friedmann kimerítő bevezetésével ellátva. Irodalom. Bacher Vilmos Monatsschrift XXIII. ; u. a. Revoe des Études Juives XX. ; Grätz, Geschichte der Juden 3. kiad. V. : Güdemann Geschichte des Erziehungswesens und der Kultur der Abendländischen Juden II. ; Hochmuth Ábrahám Neuzeit 1868. No. 23 és köv. ; Oppenheim Beth Talmud I. ; Rappoport, Toledót de Rabbi Natan Bikkuré Haittim X. ; Theodor Monatsschrift XLIV. : Zunz, Gottesdienstliche Vorträge II. Frankfurt a. M. 1892 ;. J. Derembourg Revue des Études Juives II-III. ; Schulim Ochser, T. Jevish Encycl. 1904 .

14978.ht

CÍMSZÓ Tann deb Elijáh

SZÓCIKK Tann deb Elijáhu ké részbő áll Midras melye véglegese IV sz vég fel szerkesztettek A els rés Szede Elijáh Rabb másodi Szede Elijáh Zuta Eze Midrásokró má Talmu i említés tes Ketubó 106 legend szerin Elijáh prófét tanított voln r R Anant III sz.-ba él babilon amorát T.-r vonatkoz Baraitáka Babilon Talmu u a címe felvesz mindké részrő említés tesz T tárgy világrendsze fejlődése A ember történele különböz korszakai sittós -na soroza nevezi A els korsza Paradicsom­bó val kiűzési terje ezenkívü mé ö korszako említ d valamenny mé a embe teremtés előt let megállapítv a isten gondviselé szerint amel következőkö alapult 1 Tór isten törvén 2 Géhino Poko 3 Gan-Éde Paradicso v bünteté é jutalmazá jöv életben 4 tró v vilá isten kormányzása 5 Sé ha-Mosiac Messiá nev v világegyete restaurálás é 6 Bés ha-Mikdo Templo v a Istentő val függőség Mé mielőt eze isten gondolatbó ered alapo letétette volna Izrae jövőj má meghatároztatott különbe ne részesülhetet voln Tórában másodi korsza vízözöni terjed mer a els tí generáci ne tudot igazságosa élni morálisa lezüllöt ezér vízözö szükségszer volt harmadi korsza vízözöntő Manasséig Jud királyái tart E Törvény papsá é királyság valamin né történeté tárgyalj a egyiptom kivonulástó Manass ross kormányzatáig negyedi Tórával Misnával vagyi szóbel hagyománnyal valamin másodi Templo építéséi terjed korra é jövőve a ember éle szentségéve foglalkozik hatodi korsza felölel messiás kort jöv világá é ezze kapcsolatba a örö békérő i értekezik Hangsúlyozz a erény valláso éle é Törvén tanulmányozásána fontosságát bűnbánatr é jótékonykodásra zsidókka é nemzsidókka szembe val nagyob türelmességre tudóso tiszteletére szerénységr é alázatosságr nemzsid szokáso kerülésér buzdít fáradságo munk é léle szabadság a ember éle célj eze Midráso magaszto tanítás szerint Valamenny tanítá allegoriku magyarázatokka va fűszerezve Soka foglalkozi T derec ere -cel mel alat a illemtudó tiszte mag viselete ért amel egyi alapj világrendsze é társadalo fennállásának derech-ere ellenkezőjével görb úto val járássa a immoráli é erénye emberhe ne mélt cselekedetekke i foglalkozi T. kiterjeszkedv bűnökr is So helye gyönyör imádságo teszi színess zsid szelle em nagyszer me nyilvánulását T a egyetle haggadiku mű amel rabbinikus-karait vitá tartalmaz d az i fino koncilián hangon minde élessé nélkül jóllehe szóbel hagyomán elvetésé karaitá részérő kifogásolja Mí T megszövegezéséne idejé tudóso egyhangúla X sz.-r teszik addi keletkezéséne helyé ne tudtá eldönteni Mí Zunz Rappoport Bacher Hochmuth é Oppenhei Babiloniát vag Palesztiná tartjá keletkezés helyének addi Güdeman Itáliáb tesz azt Szerint a összeállít soka utazot é Babiloniába i megfordult amel akko mé mindi zsid tudomán központj volt Err val a említet karait vita másrész a tény hog Babilóni bőveb ismeret ne tükröződi vissza az következtetés enged meg arr vall hog a összeállítóna ne lehetet hazája J Derembour egyenese Rómáb valóna tartj a összeállítót Graet i elfogadj ezt d mé továb meg Midra nyelvéne Babilo -já Rómáva azonosítja Go é Mago harcá pedi magyaro itália betörésével amel éppe 889-95 köz volt Valamenny nézetne legheveseb ellenzőj Friedmann ak természetesne tartj T babilon szerkesztését m különböz korszakbó val eredeté benn foglal háro dátu i tanúsítja Eze valamennyi megfele X sz.-nak T szövegéne rég eredeté igazolja hog Babilon Talmudna több min 2 helyé téteti ról említé hog magána -na szöveg nég Amoreu rabbir hivatkozik felvév azokna véleményeit T els kiadás Velencébe jelen me 1598 enne alapjáu eg 1186- kézirat-másola szolgált Másodi kiadás Sámue be Mos Haidátó val 1677 jelen me Prágában kommentárokka é szövegváltoztatásokkal Később kitűn é magyarázatokka ellátot kiadáso Jaco be Naftal Herztő Zolkie 179 Ábrahá be Juda Löbtő Sidlko 183 Isaa Eli be Samue Landuató Wiln 184 Legjob a 1880- varsó kiadás mel mindké fennmarad szövege tartalmazza legutóbb kiadá a 1900-903- bécs Széde Élijah Rabba é Szede Elijáh Zutt címmel eg 1073- vatikán kézira alapján kritikaila revideálv é Mei Aji c kommentárral valamin M Friedman kimerít bevezetéséve ellátva Irodalom Bache Vilmo Monatsschrif XXIII u a Revo de Étude Juive XX Grätz Geschicht de Jude 3 kiad V Güdeman Geschicht de Erziehungswesen un de Kultu de Abendländische Jude II Hochmut Ábrahá Neuzei 1868 No 2 é köv Oppenhei Bet Talmu I Rappoport Toledó d Rabb Nata Bikkur Haitti X Theodo Monatsschrif XLIV Zunz Gottesdienstlich Vorträg II Frankfur a M 189 ; J Derembour Revu de Étude Juive II-III Schuli Ochser T Jevis Encycl 190

14978.h

CÍMSZ Tan de Elijá

SZÓCIK Tan de Elijáh k részb ál Midra mely végleges I s vé fe szerkesztette el ré Szed Elijá Rab másod Szed Elijá Zut Ez Midrásokr m Talm említé te Ketub 10 legen szeri Elijá prófé tanítot vol Anan II sz.-b é babilo amorá T.- vonatko Baraiták Babilo Talm cím felves mindk részr említé tes tárg világrendsz fejlődés embe történel különbö korszaka sittó -n soroz nevez el korsz Paradicsom­b va kiűzés terj ezenkív m korszak emlí valamenn m emb teremté elő le megállapít iste gondvisel szerin ame következők alapul Tó iste törvé Géhin Pok Gan-Éd Paradics büntet jutalmaz jö életbe tr vil iste kormányzás S ha-Mosia Messi ne világegyet restaurálá Bé ha-Mikd Templ Istent va függősé M mielő ez iste gondolatb ere alap letétett voln Izra jövő m meghatároztatot különb n részesülhete vol Tórába másod korsz vízözön terje me el t generác n tudo igazságos éln morális lezüllö ezé vízöz szükségsze vol harmad korsz vízözönt Manasséi Ju királyá tar Törvén paps királysá valami n történet tárgyal egyipto kivonulást Manas ros kormányzatái negyed Tóráva Misnáva vagy szóbe hagyománnya valami másod Templ építésé terje korr jövőv embe él szentségév foglalkozi hatod korsz felöle messiá kor jö világ ezz kapcsolatb ör békér értekezi Hangsúlyoz erén vallás él Törvé tanulmányozásán fontosságá bűnbánat jótékonykodásr zsidókk nemzsidókk szemb va nagyo türelmességr tudós tiszteletér szerénység alázatosság nemzsi szokás kerülésé buzdí fáradság mun lél szabadsá embe él cél ez Midrás magaszt tanítá szerin Valamenn tanít allegorik magyarázatokk v fűszerezv Sok foglalkoz dere er -ce me ala illemtud tiszt ma viselet ér ame egy alap világrendsz társadal fennállásána derech-er ellenkezőjéve gör út va járáss immorál erény emberh n mél cselekedetekk foglalkoz T kiterjeszked bűnök i S hely gyönyö imádság tesz színes zsi szell e nagysze m nyilvánulásá egyetl haggadik m ame rabbinikus-karai vit tartalma a fin konciliá hango mind éless nélkü jólleh szóbe hagyomá elvetés karait részér kifogásolj M megszövegezésén idej tudós egyhangúl sz.- teszi add keletkezésén hely n tudt eldönten M Zun Rappopor Bache Hochmut Oppenhe Babiloniá va Palesztin tartj keletkezé helyéne add Güdema Itáliá tes az Szerin összeállí sok utazo Babiloniáb megfordul ame akk m mind zsi tudomá központ vol Er va említe karai vit másrés tén ho Babilón bőve ismere n tükröződ vissz a következteté enge me ar val ho összeállítón n lehete hazáj Derembou egyenes Rómá valón tart összeállító Grae elfogad ez m tová me Midr nyelvén Babil -j Rómáv azonosítj G Mag harc ped magyar itáli betöréséve ame épp 889-9 kö vol Valamenn nézetn leghevese ellenző Friedman a természetesn tart babilo szerkesztésé különbö korszakb va eredet ben fogla hár dát tanúsítj Ez valamenny megfel sz.-na szövegén ré eredet igazolj ho Babilo Talmudn töb mi hely tétet ró említ ho magán -n szöve né Amore rabbi hivatkozi felvé azokn véleményei el kiadá Velencéb jele m 159 enn alapjá e 1186 kézirat-másol szolgál Másod kiadá Sámu b Mo Haidát va 167 jele m Prágába kommentárokk szövegváltoztatásokka Későb kitű magyarázatokk elláto kiadás Jac b Nafta Herzt Zolki 17 Ábrah b Jud Löbt Sidlk 18 Isa El b Samu Landuat Wil 18 Legjo 1880 vars kiadá me mindk fennmara szöveg tartalmazz legutób kiad 1900-903 béc Széd Élija Rabb Szed Elijá Zut címme e 1073 vatiká kézir alapjá kritikail revideál Me Aj kommentárra valami Friedma kimerí bevezetésév ellátv Irodalo Bach Vilm Monatsschri XXII Rev d Étud Juiv X Grät Geschich d Jud kia Güdema Geschich d Erziehungswese u d Kult d Abendländisch Jud I Hochmu Ábrah Neuze 186 N kö Oppenhe Be Talm Rappopor Toled Rab Nat Bikku Haitt Theod Monatsschri XLI Zun Gottesdienstlic Vorträ I Frankfu 18 Derembou Rev d Étud Juiv II-II Schul Ochse Jevi Encyc 19

14978.

CÍMS Ta d Elij

SZÓCI Ta d Elijá rész á Midr mel véglege v f szerkesztett e r Sze Elij Ra máso Sze Elij Zu E Midrások Tal említ t Ketu 1 lege szer Elij próf taníto vo Ana I sz.- babil amor T. vonatk Baraitá Babil Tal cí felve mind rész említ te tár világrends fejlődé emb történe különb korszak sitt - soro neve e kors Paradicsom­ v kiűzé ter ezenkí korsza eml valamen em teremt el l megállapí ist gondvise szeri am következő alapu T ist törv Géhi Po Gan-É Paradic bünte jutalma j életb t vi ist kormányzá ha-Mosi Mess n világegye restaurál B ha-Mik Temp Isten v függős miel e ist gondolat er ala letétet vol Izr jöv meghatároztato külön részesülhet vo Tóráb máso kors vízözö terj m e generá tud igazságo él moráli lezüll ez vízö szükségsz vo harma kors vízözön Manassé J király ta Törvé pap királys valam történe tárgya egyipt kivonulás Mana ro kormányzatá negye Tóráv Misnáv vag szób hagyománny valam máso Temp építés terj kor jövő emb é szentségé foglalkoz hato kors felöl messi ko j vilá ez kapcsolat ö béké értekez Hangsúlyo eré vallá é Törv tanulmányozásá fontosság bűnbána jótékonykodás zsidók nemzsidók szem v nagy türelmesség tudó tiszteleté szerénysé alázatossá nemzs szoká kerülés buzd fáradsá mu lé szabads emb é cé e Midrá magasz tanít szeri Valamen taní allegori magyarázatok fűszerez So foglalko der e -c m al illemtu tisz m visele é am eg ala világrends társada fennállásán derech-e ellenkezőjév gö ú v járás immorá erén ember mé cselekedetek foglalko kiterjeszke bűnö hel gyöny imádsá tes színe zs szel nagysz nyilvánulás egyet haggadi am rabbinikus-kara vi tartalm fi koncili hang min éles nélk jólle szób hagyom elveté karai részé kifogásol megszövegezésé ide tudó egyhangú sz. tesz ad keletkezésé hel tud eldönte Zu Rappopo Bach Hochmu Oppenh Babiloni v Paleszti tart keletkez helyén ad Güdem Itáli te a Szeri összeáll so utaz Babiloniá megfordu am ak min zs tudom közpon vo E v említ kara vi másré té h Babiló bőv ismer tükröző viss következtet eng m a va h összeállító lehet hazá Derembo egyene Róm való tar összeállít Gra elfoga e tov m Mid nyelvé Babi - Rómá azonosít Ma har pe magya itál betörésév am ép 889- k vo Valamen nézet legheves ellenz Friedma természetes tar babil szerkesztés különb korszak v erede be fogl há dá tanúsít E valamenn megfe sz.-n szövegé r erede igazol h Babil Talmud tö m hel téte r emlí h magá - szöv n Amor rabb hivatkoz felv azok véleménye e kiad Velencé jel 15 en alapj 118 kézirat-máso szolgá Máso kiad Sám M Haidá v 16 jel Prágáb kommentárok szövegváltoztatásokk Késő kit magyarázatok ellát kiadá Ja Naft Herz Zolk 1 Ábra Ju Löb Sidl 1 Is E Sam Landua Wi 1 Legj 188 var kiad m mind fennmar szöve tartalmaz legutó kia 1900-90 bé Szé Élij Rab Sze Elij Zu címm 107 vatik kézi alapj kritikai revideá M A kommentárr valam Friedm kimer bevezetésé ellát Irodal Bac Vil Monatsschr XXI Re Étu Jui Grä Geschic Ju ki Güdem Geschic Erziehungswes Kul Abendländisc Ju Hochm Ábra Neuz 18 k Oppenh B Tal Rappopo Tole Ra Na Bikk Hait Theo Monatsschr XL Zu Gottesdienstli Vortr Frankf 1 Derembo Re Étu Jui II-I Schu Ochs Jev Ency 1

14978

CÍM T Eli

SZÓC T Elij rés Mid me végleg szerkesztet Sz Eli R más Sz Eli Z Midráso Ta emlí Ket leg sze Eli pró tanít v An sz. babi amo T vonat Barait Babi Ta c felv min rés emlí t tá világrend fejlőd em történ külön korsza sit sor nev kor Paradicso kiűz te ezenk korsz em valame e terem e megállap is gondvis szer a következ alap is tör Géh P Gan- Paradi bünt jutalm élet v is kormányz ha-Mos Mes világegy restaurá ha-Mi Tem Iste függő mie is gondola e al letéte vo Iz jö meghatároztat külö részesülhe v Tórá más kor vízöz ter gener tu igazság é morál lezül e víz szükségs v harm kor vízözö Manass királ t Törv pa király vala történ tárgy egyip kivonulá Man r kormányzat negy Tórá Misná va szó hagyománn vala más Tem építé ter ko jöv em szentség foglalko hat kor felö mess k vil e kapcsola bék érteke Hangsúly er vall Tör tanulmányozás fontossá bűnbán jótékonykodá zsidó nemzsidó sze nag türelmessé tud tisztelet szerénys alázatoss nemz szok kerülé buz fárads m l szabad em c Midr magas taní szer Valame tan allegor magyarázato fűszere S foglalk de - a illemt tis visel a e al világrend társad fennállásá derech- ellenkezőjé g járá immor eré embe m cselekedete foglalk kiterjeszk bűn he gyön imáds te szín z sze nagys nyilvánulá egye haggad a rabbinikus-kar v tartal f koncil han mi éle nél jóll szó hagyo elvet kara rész kifogáso megszövegezés id tud egyhang sz tes a keletkezés he tu eldönt Z Rappop Bac Hochm Oppen Babilon Paleszt tar keletke helyé a Güde Itál t Szer összeál s uta Babiloni megford a a mi z tudo közpo v emlí kar v másr t Babil bő isme tükröz vis következte en v összeállít lehe haz Deremb egyen Ró val ta összeállí Gr elfog to Mi nyelv Bab Róm azonosí M ha p magy itá betörésé a é 889 v Valame néze legheve ellen Friedm természete ta babi szerkeszté külön korsza ered b fog h d tanúsí valamen megf sz.- szöveg ered igazo Babi Talmu t he tét eml mag szö Amo rab hivatko fel azo vélemény kia Velenc je 1 e alap 11 kézirat-más szolg Más kia Sá Haid 1 je Prágá kommentáro szövegváltoztatások Kés ki magyarázato ellá kiad J Naf Her Zol Ábr J Lö Sid I Sa Landu W Leg 18 va kia min fennma szöv tartalma legut ki 1900-9 b Sz Éli Ra Sz Eli Z cím 10 vati kéz alap kritika revide kommentár vala Fried kime bevezetés ellá Iroda Ba Vi Monatssch XX R Ét Ju Gr Geschi J k Güde Geschi Erziehungswe Ku Abendländis J Hoch Ábr Neu 1 Oppen Ta Rappop Tol R N Bik Hai The Monatssch X Z Gottesdienstl Vort Frank Deremb R Ét Ju II- Sch Och Je Enc

1497

CÍ El

SZÓ Eli ré Mi m végle szerkeszte S El má S El Midrás T eml Ke le sz El pr taní A sz bab am vona Barai Bab T fel mi ré eml t világren fejlő e törté külö korsz si so ne ko Paradics kiű t ezen kors e valam tere megálla i gondvi sze követke ala i tö Gé Gan Parad bün jutal éle i kormány ha-Mo Me világeg restaur ha-M Te Ist függ mi i gondol a letét v I j meghatározta kül részesülh Tór má ko vízö te gene t igazsá morá lezü ví szükség har ko vízöz Manas kirá Tör p királ val törté tárg egyi kivonul Ma kormányza neg Tór Misn v sz hagyomán val má Te épít te k jö e szentsé foglalk ha ko fel mes vi kapcsol bé értek Hangsúl e val Tö tanulmányozá fontoss bűnbá jótékonykod zsid nemzsid sz na türelmess tu tisztele szerény alázatos nem szo kerül bu fárad szaba e Mid maga tan sze Valam ta allego magyarázat fűszer foglal d illem ti vise a világren társa fennállás derech ellenkezőj jár immo er emb cselekedet foglal kiterjesz bű h gyö imád t szí sz nagy nyilvánul egy hagga rabbinikus-ka tarta konci ha m él né jól sz hagy elve kar rés kifogás megszövegezé i tu egyhan s te keletkezé h t eldön Rappo Ba Hoch Oppe Babilo Palesz ta keletk hely Güd Itá Sze összeá ut Babilon megfor m tud közp eml ka más Babi b ism tükrö vi következt e összeállí leh ha Derem egye R va t összeáll G elfo t M nyel Ba Ró azonos h mag it betörés 88 Valam néz leghev elle Fried természet t bab szerkeszt külö korsz ere fo tanús valame meg sz. szöve ere igaz Bab Talm h té em ma sz Am ra hivatk fe az vélemén ki Velen j ala 1 kézirat-má szol Má ki S Hai j Prág kommentár szövegváltoztatáso Ké k magyarázat ell kia Na He Zo Áb L Si S Land Le 1 v ki mi fennm szö tartalm legu k 1900- S Él R S El cí 1 vat ké ala kritik revid kommentá val Frie kim bevezeté ell Irod B V Monatssc X É J G Gesch Güd Gesch Erziehungsw K Abendländi Hoc Áb Ne Oppe T Rappo To Bi Ha Th Monatssc Gottesdienst Vor Fran Derem É J II Sc Oc J En